Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-17 / 297. szám

HEGHALT MAUGHAM e»p rerrat-1 villájában Csütörtökön 91 éves korában elhunyt Somerset Maughum, a világhíT-tS angol író — jelenti a Reuter. Múlt szombaton agyvérzés érte, s azóta nem tért magához. Végrendelete szerint holttestét elhamvasztják, hamvalt Angliába szállítják. Maugham századunk legolvasottabb írói közé tartomott. Könyveit több millió példányban adták ki. Alkotásait a magyar olvajöközonseg is jól ismeri; Sör és perec. Akkor és most, Borotvaélen. .Ismház. Azör. dög sarkantyúja eímű regénvei nálunk ia megjelentek. (MT!) A nsocialiatn mrstságohban a feltételek a rák megelőzésére A közelmúltban zajlott le Oslóban huszonkét európai ország küldötteinek réastvételévsl az egészségügyi világszervezet európaü irodájának nemzetközi szemináriuma a rák megelőzéséről. I>r. Kárpáti György kandidátus, az Egészségügyi Minisztérium onkológiai főelőadója elmondta, hogy a tanácskozás résztvevői elsősorban azt vizsgálták, milyen okok vezetnek a rák elhanyagolódésához Az együk fő ok, hogy számos országban ninc-s a daganatos betegségek korai diagnosztikájával és megelőzésével foglalkozó speciális hálózat. Mint a szakemberek megállapították ilyen hálózat kiépítéséhez a tömeges szűrővizsgálatok megszervezéséhez a legelőnyösebb feltételekkel a szoeialjeta ontzágok egészaégügyi azarvezeie rendelkezik. Egyöntetű volt az a vélemény 1*. hogy a konai diagnosztika módsasnai ér lehetőségei elsősorban a női daganatos betegségek vonetkozaeaban allnak rendelkezésre. Ez a megállapítás az addigi magyar gyakorlatot igazolja, hiszen hazankbn — immár több mint. egy évtizede a szűrővizsgálatok súlypontja a női daganatos betegségekre estit. (MT!) Statisztika a Mgazak középiskoláiról Készülnek az új utak, járdák A Múvelódáeügyi Minisztériumban .statisztika öazszeállitas készült a dolgozók középtekoláiról. Bazarint az 1M5—66-os oktatási évben a különböző köeepiskolatípusok érti- ét levelező taweeteie összesen több mint 17 000-en gyarapítják ismereteiket. Legtöbben — mintegy 110 000-en — a gimnáziumokban tanulnak. 60 000-en pedig a különféle teehnákumek aatt, illetve levelező tagozatának hallgatói. Szegedi rendezők — a szabadkai színészutánpótlásért Beszélgetés Szász Károllyal Készül ,u IKV anyaglelepélH'U új útja ÍCj-rtlen magyar nyelvű aeinház dolgozta Jugosaláviében: a SzahedksM Népszínház magyar tagozata, mellyel a mi szegedi móvészeink baráti és szakmai kapcsolatot igyekeznek IriE kapcsolatok elmélyítésének újabb örvendetes mozzanataként két rendezőnket, Veríényi Idát és Szász Károlyt a szabadkaiak megkérték: legyenek segítségükre a színészutánpótlás nevelésében. — Égető szükségűnk van • színész-utánpótlásra — mondja Szász Károly, a pénteken este bemutatásra kerülő Gyárfás-darab, a* „Egérút" rendezője. — Nincs magyar nyelvű színt iidtniájuk, s eddig kénytelen-kelletlen az volt a gyakorlat hogy képzetten színészekkel kellett kezdeniük, akik a gyakorlati művészi tevékenység sorén voltak kénytelenek elsajátítani a mesterségi tudnivalót —, s az elméleti kérdé/wk i^íot ÍB ®iU" pán az önművelésre aeorítkor. hattok. — A belgrádi szerb nyelvű színművészeti főiskolának nincsenek magyar hellaatói? — De igen, ezek azonban jobbára nagyobb társulatokhoz szerződnek, a Szabadkára már nem jut belőlük ... Ezért régóta foglalkoztatta már a szabadkaiakat a magyar ezínésziakola szervezésének kérdése. Az Jaén realizálódhattak terveik: ez év őszétől — 0Va~ korlatilag főiskolai jellegű — szinészstúdió kezdte meg működését Szabadkán, — Mi biztosítja e főiskolai jelleget? — Az, hogy a tantervet a budapesti és belgrádi főiskolák tantervei alapján készítették el. A szabadkai pedagógiai tanács — a váras! pártbizottság támogatásával — kapcsolatot létesített a budapesti és a belgrádi főiskolával, s ennek eredményeként a mt budapesti főiskolánk látja el jegyzetekkel a szabadkai hallgatókat, A jegyzetek alapján az elméleti órákat. — az irodalomtörténetei. nyelvészetet, művészettörténetet, stb. — szabadkai tanárok vállalták, sőt ez ének- és mozgásmúvészetet is. a zenés- és szinészmesterséget — csakúgy, mint Budapesten — Versénví Ida szegedi rendezi tanítja. Utóbbit a haladóknak — a kezdők számára Virág Mihály szabadkai rendező oktat szí n észmester•éget. — Ezek szerint két tagoarttai indult • stúdió? Igen, » magam a kezdőket heeeédteehnikére, a haladókat pedig stinátemastertégre tanítom. A kezdők tagozatára a középiskolát végzettek közül válogattunk tizennégy tehetséges fiatalt a szeptemberi felvételi vizsgákon: e haladó tagosa ton a szabadkai színház tíz ifjú művésze tanul. Itt kéthárom olyan fiatal művész is lelhető, akiknek nem is volna kötelező tanulniok, mégis felvételűket kérték. .. A hallgatók lelkesedése, ambíciója — meghaló S ezt nem kenvmeíógusan mondom, a ee.ő sstetean ártelmében példádén a szorgalmuk. — A „kendőket" tudja-e a mrfnhá** —- Jé néhányan föllépnek kőnttlük n VlrRi nertdenáe Tragédiában. — Az „Egét út "-ban nem kapnak szót? Tudomásunk szerint ent ősi rendezte,,. — A november 19-én bemutatott „Egérút" — radarab. ott sajnos. áWt módomban foglalkosfcatnom őket. Hogyan fogadta a közönség a darabot? — Hát... ha Szegeden Ls úgy fogadják, ahogyan Szabadkán — igazán meg lehetünk elégedve... A szatíra politikád vonatkozásai láthatóan idegenek az ottani közönség számára — emberi vonatkozásaiban azonban annyi a jellegzetesség, • a humor, hogy telt házak mellett megy. Eddig több mint negyven előadást ért meg másik rendezésem, az előző szezonban bemutatott „Jegygyűrű a mellényzsebben" is — s remélhető, hogy ott is eléri a nyolcvanat, csakúgy, mint Szegeden. Hadd mondjam el még, hogy Szegedre, mint a szabadtéri játékok városára, nagy tisztelettel és szeretettel tekintenek ea ottaniak ... Most pedig ha nem haragszik, várnak az „Egérút" világosítói ... — Viszontlátásra a premieren, sok sikert, a szereplöknek! Dér Endre Meg újul a Tápéi sor gyalogjár dája Az eső. a szél, a fagy nem állja útját a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat útépítőinek. A Dorozsmai úti telepen éjjel-nappal füstölögnek az aszfalt főző gépek kéményei. A Fonógyári úton az IKV anyagtelepén is épül az új forgalmi út. Bakó Imre és brigádja — Zöldi Mihály, Szűcs Vince, Végvári Jenő, Király Imre, Ézsiás András — dolgozik itt és a „szomszédos" munkahelyen, az Izabeila-híd mellett. Itt a Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat töltőállomásához. vivő utat építenek, amely átszeli a körtöltést, s levezet majd a vasúti sínekhez. Végig a Háló utcán is magasba emelkednek, majd a földbe vágnak a eaákányok. Rövid néhány hónap múlva a környékbeliek rá sem ismernek erre az utcára, amely majd végig aszfaltburkolatot kap. A Tápéi soron teljes hoezszában lerakták már az új gyalogjárdához a szegélyeket, s következik az alapozás, amelynek anyaga kohósalak. Ennek felhasználása most már meghonosodott a városgazdálkodási vállalatnál. Dr. Dóczi Andrásnak, a városgazdálkodási vállalat útfenntartó osztálya vezetőjének újítási eredménye, hogy a kohósalak eredményes felhasználást nyer a szegedi közutak és gyalogjárdák építésénél. A kohósalak a magába szívott nedvességgel valósággal cement keménységűvé válik. Túl azon. hogy ez az anyag olcsóbb, mint a betonlap, még az is előnyei közé sorolható, hogy fagyban is lehet vele dolgozni. Ebből az anyagból készült alapra bitumenes záróréteget húznak, s az utakat, gyalogjárdákat maris átadhatják rendeltetésüknek. Az új anyagú alapozással vált lehetővé, hogy a Szegedi Városgazdálkodási Váá lalat egész évi vallatásáé felül is hozzáfoghatott nagyobb munkák elveszeséhez Fúvóshangverseny a szakiskolában A szerelem órája fr film Rossv. nyelvek szerint a házasság tulajdonképpen egy szövetség, olyan akadályok leküzdésére, melyek valójában nem is lennének, ha nem kötnének házasságot. Ezt a forték paradoxont dolgozzák fel lényegében a fi lm írói, Caslellano, Pipolo és Salce, tehát a házasság ellen akarnak agttáhtt. Ez iehet az előadás után • néző első gondolata. Vagy mégsem, hiszen a film végén — ha akarom fél hapy-and. ha akarom szakítás — végül is nyitva marad a kérdés, mely mögött óhatatlanul sejlik: hátha mégiscsak jó az a házasság, csupán meefeleló hozzáállás, a partnerek minden vonatkozásban történő összehangolódása szükséges hozzá? Vagy csak a felső tízezrek Kánaánjában viselhető el? Esetleg mindenütt máshol, csak éppen ott nem? Ezek és még egy sor nyitva maradt probléma teszi aztán, hogy történetünk csupán félig-meddig üres adalékként vonul be a házasélet bonyodalmaival foglalkoeé széles irodalomba. Pedig filmünk jól indul. Alapszituáeióje az « kétségtelen igazság, hogy a szerelmesek kapcsolata a házasságkötés után az esetek többeégében megváltozik, módoeul. Oj. hétköznap: probienmk felen fremek. «elyek jóllehet azelőtt is megvoltak vagy legalábbis előrevetették árnyékukat, mégsem tulajdonítanak nekik jelentőséget, hiszen mi az, a szerelemhez képest. Profán, földönjáró másodlagos kérdés. melyre előre gondolni olykor szentségtörést jelent! Hőseink, ölanni és Maretta éppen ezért nem is akarnak gondolni erre. összeházasodnak. Hogy voltaképpen miért. azt maguk sem tudják, hiszen mindkettőjüknek tökéletesen megfelelt a már hároméves gyakorlat próbáját kiállt udvarlási szisztéma; séta, kocsikázás, lokál, legénylakás — s hajnalban haza, ki-ki a maga útján, ők azonban mégis egybekelnek. mert ugyebár „nyolcadik Henrik is így kezdte"; mert a fiú unja már az éttermi kosztot, mert a lányt megszólják a szomszédok és mert előbb-utóbb úgyis mindenki betörik. Valaki mindenképp meg fogja egyszer Giarmit, elveszi hát inkább az éppen kéznél levő Merettát. Eddig tart a probléma felvetése, s ez Jól kidolgozott, tartalmas filmet ígér. A csalódás azonban ezután következik: nemesek a filmbeli „szerelmesek", hanem a közönség szamára is. Amilyen tömören é« frappánson tudta a film exponálni a kiindulást, olyan lassan ernyed a történet, laposodik, olykor egészen jelentéktelen dolgokon csámcsog, máskor fontos epizódokat hagy kidolgozatlanul. Az első otthon töltött est ürességének megkomponálása még mindig reménykedni enged, de amikor bekapcsolódnak a meglehetősen konvencionális szerelmi háromszögek, már érezhető: a téma kicsúszott az írók kezéből, s csak lavíroznak az események egyre sematikusabbá váló sodrásában. Mennyire felületes például az asszony kalandjának megrajzolásé a nyurga kamasz fiúval. Most már csak a hellyel-közzel beiktatott szellemes mondások ós a Dolce vita kitaposott ösvényein botorkáló lokál jelenetek hoznak valami szfnt a lankadó érdeklődés számára. A ftlm éppoly csendesen marad abba — mint ahogyon kockáról kockára esik — egy olsez filmekben már sokszor látott hajnali jelenettel. az asszony távozásával. Tulajdonképpeni élményt csupán a két főszereplő, Ugo Tognazzi és Emmanuele Ríva játéka jelent. N. I. A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola már hosszú évek óta országszerte komoly tekintély és elismerést szerzett a fúvós-tanítás terén. Az intézet végzett növendékei, trombitások, fagottosok — de elsősorban klarinétosok és oboisták — színházaink és zenekaraink megbecsült, sőt több esetben élenjáró művészoi. De sokan közülük tanári pályára léptek és három vármegyében adják tovább az ifjúságnak a szegedi szakIskolában tanultakat. A fúvós tanszak által rendezett estén kimagasló teljesítményt nyújtott Matuz István (fuvola) és Harsányi Zsolt (fagott). Mindketten ösztönös muzikalitásuk mellett már kiváló technikára tettek szert és formáló készségük is fokozatosan értk. Matuz Istvánnak a Poulcnccszonáta tolmácsolásában Gyimesi László, Harsányi Zsoltnak pedig a Marcello—Rudas szonáta előadásában Várnagy Lajosné volt kiegyensúlyozott és egyenrangú partnere. (Várnagyné kísérte egyébként az összes fúvós-zongora műveket, a tőle megszokott kultúrával és biztonsággal.) — Meleg, bensőséges hangon szólaltatta meg Benke Imre Weber igényes Esz-dúr klarinétversenyének első tételét; I-ajos István (oboa). Smdel János (klarinét). Veres István (fuvola) pedig kidolgozott, stílusos produkcióikká] aratott sikert. A hangverseny nyitó és záró számában (Farkas Ferenc: Régi magyar táncok; A, Malcolm: Három matrótdel) a Szakiskola fúvós-ötöse mutatkozott be. Tagjai: Mattra István, Lajos István, Sindel János, Harsányi Zolt. Muesi Géza. Néhány intonációs nehézségtől eltekintve mindkét produkció híven tükrözte azt a gondos és szakszerű munkát. amelyet a fúvós tanszak mind az egyéni oktatás, mind pedig az együttes kollektív betanítása terén végzett. Dr. Nagy István Hungária delicatesse9 Pannónia arany Ünnepi italújdonságok A Magyar Állami Pincegazdaság gondoskodott karácsonyi—újévi italokról. A készletből elegendő hordós bort kap a vendéglátóipar, s a legkedveltebb minőségi palackozott borok is nagy mennyiségben kerülnek forgalomba. A választékot bővítették — s egyben a-, üveghiányon is enynítettek — azzal, hogy lf 000 két- három- és ötliteres, bolgár műanyagfonatos demizsont töltöttek meg alföldi és pecsenye fehérrel, pecsenye édessel. kövidinkavel és alföldi kadarkával Az ünnepekre szánt pezsgőt is átadták a kereskede.emnek, s mar csak a szjlves/ieri szállítás van hátra. Közvetlenül karácsony előtt kerül forgalomba a budafoki pezsgőüzem tí.idonsájpa, a Hungariu delicatesae, az újfajta gyöngyöző Ital, igazi „kontyalávaló" édes pezsgő. Ugyancsak az ünnepre tartogatta a pincegazdaság két italújdonságát, a Pannónia arany-t és a Pannónia íubin-t. A Pécsett készült két cinzanó típusú ital a d^rszertborok választékát bővíti. (MTI) Péntek, 1365. december 17. DÉL-MAGYARORSZÁG 5