Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

Csodálatos együttműködés „Gyakran hibásak a tervek, sőt olyan eset is előfordul, hogy a beruházók késve adják a tervet a kivitelezőnek, így az anyaglebontás késve készül el, s ez beszerzési nehézségekét okoz. Az 1966-os gazdasági évre még csak ötven százalékban kapták meg a kivitelezési terveket. Késnek a felügyeleti szervektől a kijelölések is. Megtörtént, hogy olyan kijelölést kaptak, melynek még nem volt a kiviteli terve a vállalat birtokában, s az is, hogy olyan munkára nem kaptak kijelölést, melynek kiviteli terve a birtokukban volt, s az anyagot is megrendelték hozzá. A tanácsnak végzendő munkák tervei még most sincsenek a vállalatnál. A késedelmek miatt kénytelenek a kiskereskedelem útján, drágábban megvásárolni a szükséges anyagokat, s ez ráfizetésre vezet." A HVDSZ idézett jelentését már felesleges tovább élezni, elég annvit megjegyezni, hogy a Szegedi Építőipari Vállalatról szól. E vállalat felülügyeleti szerve és leggyakoribb foglalkoztatója, mint beruházó, a városi tanács vb., annak is az építési, illetve tervosztálya. Hát nem csodálatos az együttműködés? Kinek térül igy meg? Ismeretes az a rendelet, mely szerint 1961. április l-ig visszamenő hatállyal kártérítést kérhet minden dolgozó, aki nem a saját hibájából szenvedett balesetet. Ismeretes, legfeljebb sokan nem tudnak még róla, s ami szomorúbb azok sem akiknek leginkább tudniuk kellene. Az SZMT társadalombiztosítási bizottsága ugyanis megállapította, hogy a bekövetkezett balesetek számához viszonyítva csak kevesen éltek törvényadta jogukkal, s még kevesebben kapták is meg a kártérítést. Két példa: a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat központi gyárában a rendeletről szóló étesítést, csupán 23 dolgozónak küldték ki; 16 kért és 10 kapott kártérítést.. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalatnál, ahol 1964 január óta 203 baleset fordult elő, csak azokat értesítették, akik 1965. január elseje után szenvedtek balesetet. Végül hét dolgozó kért kártérítést, de egy sem kapott. A kár a látszat szerint úgy térül meg leginkább, ha lehetőleg minden esetben a dolgozót teszik fele* lössé a balesetért. S ez a látszat nem csal: az első fél évben előfordult 1678 balesetből csupán 12 esetben állapította meg a jegyzőkönyv az érdekelt vállalat felelősségét FEHÉR KALMAN Szintetikus és műselyemszál ,,házassága" A kötszövő ipar gyártmányfejlesztésében nagy előrelépést jelent a szintétikus és műselyemszál összeházasitasa, s az igy készülő fehérneműk forgalomba-hozatala. A kétféle alapanyag együttes felhasználásával sikeres kísérleteket folytatott a Habselyemkötöttáru-gyár és ennek nyomán kezdte meg a velúrbéléses, bolyhos, formatartó nadrágok gyártását a fázós nők és gyermekek számára. Ugyancsak kétféle szálból kombinálták össze a habselyemgyár számos más, új készítményét köztük a kötött férfi és gyermekpizsamát a csipkemintás színes női fehérneműt, néhány gyermekinget, sőt még női ruhákat is terveztek az újfajta köt-szövött kelméből. A gyár egyik érdekes újdonsága a csipke blűzanyag és az ugyancsak blúzra szánt kötött kordbársony. Ez utóbbi még csak most kerül a kereskedelem szakértői elé. Irodalom és „provincia" - ma A vidéken alkotó írók könyvkiadóval rendelkezzeproblémájáról, a Pécsett, nek. Debrecenben, s Szegeden Tény, hogy a vidéken munkálkodó írócsoport ok te- dolgozó folyóiratok életét — vékenységéröl egyre több még a múlt rossz „öröksészó esik — hivatalos fórumokon és baráti beszélgetések alkalmával is. Az Írószövetség nemrég lezajlott közgyűlésén két felszólalás — Pákolitz István pécsi költőé ós Juhász Géza debreceni irodalomtörténészé — foglalkozott részletesen a vidéken munkálkodó irodalmárok helyzetével: az előbbi — szenvedélyesen őszinte szavaival — gondjainkról szólott s a végvári vitézek viszontagságos, mégis eredményes és hősi életmódjához hasonlította a „provinciában" alkotók küzdelmét. Utóbbi a nagy vidéki kulturális centrumok több évszázados könyvkiadói hagyományaira hivatkozva fejtegette: az egyetemekkel rendelkező vidéki nagyvárosok megérdemelnék azt, hogy önálló másban példaként, említették e folyóiratok kezdeményezéseit. A Debrecenben megjelenő Alföld és a szegedi Tiszatáj az elmúlt hónapokban — az illetékesek véleménye szerint — máris sokat tett azért, hogy a folyóiratok „ feszességén " segítve. ne csupán a „vájt fülűek", a „beavatottak" számára nyújtson színvonalas olvasnivalót, hanem —• mind személyi az oldottabb, népművelő jel,.státus" vonatko- legű hangvételt keresve — iparkodtak tágítani a szorosan vett „irodalom centrikus", kizárólagosan csak az irodalom „szakmai" problémáit szem előtt tartó profié" kapcsán — különösen a dologi lehetőségek, az anyagi ellátottság tekintetében a „végváriság" jellemzi bizonyos mértékben, hiszen a fővárosban megjelenő folyóiratoknál sokkal szerényebben ellátottak — mind anyagilag, ellátottság zásában. Ugyanakkor, ami a szerkesztési lelemény, a koncepció, s a színvonal dolgát illeti, a követelmények nem kevesebbek a „végvárakban", mint a cent- fiion, jellegen — s a profilrumban. Épp ezért fokozatosan örvendetes, hogy néhány órával ezelőtt két központi fórumon is elhangzott olyan értékelő fejtegetés, melynek summázatágítást egy és más területen úgy sikerült végrehejtaniok, hogy az ne történjék a színvonal rovására, ne nívótlan kulturális vegyesfelvágottal, „bóvir-áruval töltsék meg az oldalakat. ta: a vidéken megjelenő fo- Az Alföld szerkesztőségélyóirstok versenyt. állják a — sőt, nemes egyben„Nincs helye közöttünk!" Ítélkezett a társadalmi bíróság Amíg egy levél, vagv távirat a címzetthez kerül, jó néhány postai dolgozó kezén megy át. Szokták ezt úgy is mondani: „a posta élő lánc". Ha egy léncszcm lazább, gyöngébb a többinél, az egész közösség munkája kárát vallhatja. „gyönge láncszem". Megsér- el. Az eljárás alá vontszeA ban tette a munkafegyelem és a munkaerkölcs normáit. Dolgozótársait szolgálatuk közben ok nélkül súlyosan sértegette, felettesei ellen gúnyverseket szerkesztett. Helytelen magatartása miatt ügyében — három fegyelmi Szeged I. postahivatal- felelősségre vonást követve K. I. István volt a Télen — tavaszra gondolva A játszóterek iijiye — Társadalmi bizottság kezdeményezése; Évente több inillió forin- A Hazafias Népfront tár- ötlet is azonban több fitSut költenek Szegeden új etndalmi bizottságának kez- gyeimet érdemelne, hiszen fiarkok építésére és a meg- de mény ezréére a tervezők az udvarok egvbenyitására — most a társadalmi bíróság ítélkezett. Beszélnek a tanúk mély — K. I. István elfogadható igazolás nélkül nem jelent meg. A tanúk és a felszólalók egybehangzó vallomásaiból megállapítható. K. I. István elkövette a rágalmazásokat, megsértette a postaszabályzat rendelkezéseit, valamint a szocialista munkaerkölcs mindenkire kötelező szabályait. Ezekért a cselekményekért a társadalmi bíróság levők fenntartására. A teraszosan kiképzett, virágokkal beültetett terek valóban szépek, díszei a .környezetnek. Áz elmúlt években sok új hinta, homokozó is készült. száz ré száz pihenőpadot helyeztek el városszerte. Az új lakónegyedek környékén, a nagykörúton, a Belváros terein ré másutt azonban, a parkosítást követően, jórészt megszűnt a gyerekek legkedvesebb játékának, a labdázásnak a • lehetősége. Mert — helyesen •— nem lehet letaposni az üde virágágyakat és meg kell őrizni a szép gyepszőnyeget is. De hát a gyerekek legkedvesebb és tégláik hozzá egyik legolcsóbb játékáról, a labdázásról sem szabad elfelejtkezni. Hiszen egy-egy labdával akár 15 —29 gyerek is jól elszórakozhat A Hazafias Népfront várost bizottságán már a tavaszra gondolva éppen ezért tűzték napirendre a játszóterek problémáit. A tanács képviselőiből, tervezőkből, munkásszülőkből alakult társadalmi bizottság folytatott erről a témáról többször is vitát. Megbeszéléseik eredménye röviden összegezhető: olyan új parkok létrehozását szorgalmazzák, ahol a lehetőségek szerint a lakosság minden korosztályának tagjai megtalálhatják a szórakozási és pihenési lehetőséget. A bizottság tagjai számolnak azzal a ténnyel is, hogy társadalmi összefogással olcsóbbá lehet tenni az új parkok építését. • Kezdeményezésük egyik eredményeként a tervezők szabad idejükben, ingyenesen készítették el a Tolbuhin sugárút mentén, az Üttörőházzal szemben levő tér rendezési tervét. Itt a lakosság közreműködésével készül el az új játszótér. Külön területen játszogathatnak majd itt az óvodások. s lesz olyan rész, ahol az általános iskolások labdázhatnak. a távolabb elhelyezett padokon pedig az idősebbek is megpihenhetnek. vállalták; elkészítik a „Lab- még sok lehetőség kínálkodájátékok tere" általános zik városszerte, terveit' is. Ennek alapján db elsősorban a külső várésrészek még nem parkosított A korszerű, új játszóterek részein lehet majd új ját- létrehozása, kialakítása érszótereket berendezni. dekében tevékenykedő tárA Belvárosban, ahol már sadalmi bizottság megbeszékevré a szabad, beépítetten lésein sók más érdekes jaterület, a lakóházakat elvá- VRslat is elhangzott már. lasztó kerítések lebontása- Ezek közül figyelemre máival igyekeznek új területe- tó például, hogy lássák el a ket nyerni a gyermekek jé- játszótereket ivóvízzel, ahol tékához. A népfront kezde- ez lehetséges. ményezésére néhány helyen már egybenyitották az udvarokat, s az így kialakított nagyobb területeken hintákat szereltek fel, homokozókat építettek. Ez az A sok érdekes ötlet, a megvalósuló javaslatok a Hazafias Népfront mellett alakult társadalmi bizottság eredményes munkáját dicsérik. D. J. Lakásépítés Európában Az Európai Gazdasági Kö- több országban fürdőszobázösség Titkársága adatokat val vagy zuhanyozóval épült közölt az 1964. évi európai a lakások 90—100 százaléka, lakásépítkezésről. Az elmúlt A kis lakóépületek helyett évben összesen tobb mint 5.6 egyre inkább nagyobb lakómillió lakás épült, 15,5 ezer- házakat építenek és mind rel több, mint 1963-ban. Szá- több lakás van köztulajdonzalékosan legnagyobb volt a ban. Ciprus és Irorsíág kivénövekedés Hollandiában (27 telével valamennyi európai százalék), Nagy-Brilann iában országban több lakás épül 24,4. Spanyolországban 24.3, városon, mint falun. Az ezer és Írországban 20.3 százalék, főre számítva városon, illetAmi a többi országot illet', a ve falun épült lakások arálakásépités Dániában 16.5, nya: Spanyolországban: Lengyelországban 10.9, Jugo- 13.9:1.6, Franciaországban: szláviában 10,3. Franciaor- 15.3:6.2, szágban 9.7. az NSZK-ban 9.5, 7.8:2.4. Bulgáriában 8. Olaszország- 13.9:6.9, ban és Svédországban 7.1 szá- 8,1:4,1. Lengyelországban: Svédországban: Bulgáriában pedig A teremben feszült érdek- , lődés az arcokon. Ismertetik f.Ídlgl ^^í?1*?*1...^?' a tényállást, majd egyenként beszólítják a tanúkat. K. I. Istvánról így szól az első tanú: — Ha csak tehette, kötözködött mindenkivel... És azután sorolja a példákat. Egy munkatársát részegséggel vádolta K. I. István, A sértett kérésére vizsgálatot tartottak. Megállapították, nem felel meg a valóságnak az állítás. A rágalmazó K. I. áz eset után durván, sértőn viselkedett a sértettel, aki „kérni merte" az ügy tisztázását. A tárgyaláson ez is kiderült. K. I. István cselekedeteit még hosszan sorolhatnánk. Mindenkivel, a felekkel is gorombán, emberhez nem méltón beszélt. Hibáira szépen figyelmeztették, s kérték, változtasson helytelen magatartásán. Mi volt erre a válasz? Durvaság, újabb sértegetés, amint többen szóltak erről is a társadalmi bíróság tárgyalásán. Egy felszólaló ezeket állapította meg: — Nem való az olyan ember közénk, aki a vele együtt dolgozókat nem becsüli, piszkálja őket. lvezni javasolta. A nyilvános ülésen több mint 100 dolgozó vett részt, akik mélyen elítélték K. I. István magatartását". A tárgyalás bizonyít Az ügy tanulságait sokan elemezték a tárgyalás után. A társadalmi bíróság tagjai arról beszéltek, hogy örülnek a dolgozók érdeklődésének, aktív támogatásának. Annak, hogy mindenki előtt bebizonyosodott: senki sem sértheti felelőtlenül a közösséget, a fegyelmet, az erkölcs írott és íratlan szabályait. Az I. postahivatalnál az nz első társadalmi bírósági tárgyalás zajlott le. Feladatának megfelelt. Matkó István nek színvonalas profi lszélesitési kísérletei közül kiemelték a zene. a színjátszás. képzőművészet, a tudományos élet eredményeinek ismertetését szolgáló írásokat; a Tiszatáj kezdeményezései közül különösen a képzőművészeti közízlés fejlesztése, a „vizuális kultúra" eredményeinek ismertetése érdekében indított „Miért szép" cikksorozat, valamint a mai kubai és inetnami irodalom ismertetését szolgáló összeálHitás minősült példamutatónak.. Ismételten hangsúlyozták az értékelők, hogy n „népművelő", ismeretterjesztő jellegű írások úgy „vegyék célba" olvasóközönségünkket, hogy egyrészt mindez ne t'onjon maga után színvonalcsökkenést, másrészt ez az igyekezet semmiképp ne történjék a rangos szépirodalmi művek rovására. Hogyan tovább? Erre a kérdésre egy mondatban talán így válaszolhatnánk: a vidéken megjelenő folyóiratok írói méginkább forduljanak a nagyközönség felé, szélesítsék olvasói bázisukat olyanképp, hogy a publikált írásokat ne csak a „beavatottak" keressék mohón, hanem egyre inkább gazdagodjék belőlük a „nyájas olvasó", az átlagolvasó is — s mindez ne a színvonal zuhanásával, hanem sz igényesség szem előtt tartásával következzék el. D. F,. zalékkal nőtt, Finnországban 19.5, a Szovjetunióban pedig 6.3 százalékkal csökkent. Az elmúlt évben az Egyesült Államokban ls csökkent a lakásépítés, mégpedig 3,4 százalékkal. Megváltozott az országok .sorrendje abban a tekintetben, hogy egy év alatt hány lakás épült 1000 lakosra számítva. A Szovjetunió 1958— 1963-ig elsó volt ebben a tekintetben. Az elmúlt évben a sorrend a következőképpen alakult: Svédország — 11,4 NSZK - 10,7; Szovjetunió 10.2; SVájc — 9.7; Olaszország — 8.8: Hollandia — 8,4; Dánia és Spanyolország — 8.2 lakás. Az Egyesült Államokban 1000 lakosra számítva 8.3 lakás épült. Javult a lakások minősége. Az elmúlt évben a legA döntés A társadalmi bíróság határozatát így rögzíti a papír: „A Szeged I. postahivatal kézbesítőtermében tartott nyilvános tárgyaláson 14 tanút hallgattak meg, 5 önkéntes felszólalás hangzott Egyeztetik az építőipari évórendszabályokat Vagyok a kard, ragyok a láng Heine-est a Fegyveres Erők Klubjában A Technika Házában szerdán befejeződött a háromnapos építőipari biztonságtechnikai konferencia, amelyen több száz hazai, valamint a szocialista országokból mintegy harminc szakember vitatta meg a balesetek megelőzésének legfontosabb feladatait. A konferencia egyik legfontosabb határozatának megfelelően sor kerül a szocialista országok építőipari óvórendszabályainak egyeztetésére. az egységesítés irányelveinek kidolgozására. A konferencia megbízta a magyar szakembereket, hogy a háromnapos vita alapján állítsanak össze javaslatokat a KGST államok megrendelésére gyártott építőgépek biztonsági előírásainak és az építőipari óvórendszabályok összehangolásáról, a balesetek okainak azonos elven alapuló vizsgálatairól és az egységesítési lehetőségek kutatásáról. A javaslatokat jövő évben terjesztik elő újabb vitákra. (MTI) A két kooprodukciós színpad: a KISZ i-árosi bizottságának és a Szegedi Tanárképző Főiskola KlSZ-eseinek irodalmi színpada a Fegyveres Erők Klubjában mutatkozott be kedden este a szép .számban megjelent fiatal közönség előtt, örvendetes jelenség, hogy napjainkban fellendült a műkedvelő előadások száma; Vörösmarty-emlékest, Ionescu-bemutató, s most a Heine-est aratott szép közönségsikert — s mindez néhány nap leforgása alatt! Az első- és másodéves hallgatókból álló főiskolás irodalmi színpad csupán egy verset, az időszámításunk után harmadik századbeli kínai költő Vu-Csi Enek a költészetről című költeményéi szólaltatta meg a. színpad vezetője, Pomezanszki György másodéves hallgató dramatizálásában. A vers tulajdonképpen a költő ars poétikája, mely az ókori materializmust és dialektikát kifejtő konfucsianista és taoista filozófiát elegyíti a költészetnek mai esztétikum szerinti felfogásával. A szerepi ők — Bicskei Gábor, Salánki István, Fejes Katalin, Boross Erzsébet — papírról szavaltak, s a műsort különböző reflektormegvilágításokkal színezték. Ez ugyanis abból a helyes elképzelésből születeti, hogy a csupán versből álló program ne legyen túlzottan fárasztó — s így ez ügyes elképzelésnek bizonyult. Amit a főiskolások fénynyel akartak elérni, ugyanazt valósította meg a KISZ városi bizottságának irodalmi színpada — zenével. Ok Chopin és Liszt zongoradarabjait — Kerek Ferenc előadásában — játszották a bemutatott Heineversek alá, s ez kétségtelenül fokozta a költemény hatását. Dr. Csaplár Ferenc bevezetője után a forradalmi etűd hangjaira hirdette Dubecz György az est mottóját: Vagyok a kard, vagyok a láng. Szilágyi János rendező ebből a szempontból válogatta ugyanis össze a verseket, melyek tehát zömmel a nagy német költő forradalmi gondolatait tükrözték Sáfrány Katalin, Fejes Ágnes, Várarii Erzsébet, Elthes Kond, Szabó Jenő, Nagy Gizella, Csóti József, Nóvák Zoltán és Botos Mária tolmácsolásában. Az ügyesen beépített Heine-szövegére irt Schubert-dalokat Kökéndi József énekelte. ISiknlcnyi István Csütörtök, 1365. december 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 s I