Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

r> A ' 19W VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] A MAGIAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 55. évfolyam, 285. szám Ara: 5l) fillér Szerda, 1935. december 1. A mi számaink rak számok, számok, számok majd 250 oldalon. J Bennük az egész világ minden fontosságával és kuriózumával. Hogy hány ember tapossa a földet, melyik ország és város a legnagyobb, hol jut legtöbb nő ezer férfire, melyik országban legtekintélyesebb az öregasszo­nyok százaléka, meg az acél és az olaj, a beruházás és a nemzeti jövedelem, a lakásépítés és a kalóriafogyasz­tás... Valóságos regény — pedig Nemzetközi Statisztikai Évkönyv 1965 a címe. Az ember felüti üres órájában, böngészi, felszisszen, elcsodálkozik és még az ágyban sem teszi le. Csak kis figyelem és fantázia kell hozzá, s a modern világ regényévé válik a számok roppant gúlája. Mi sem természetesebb, hogy az ember mindjárt a magáét nézi, keresi benne, tenyérnyi kis oi-szágát, melyről annyi szerény és szégyellős ítéletet hall. „Kis ország, szegény ország"... ..Épp hogy csak van, épp hogy csak kezd feltámaszkodni" ... Ha jön a külföldi, elhárítjuk az elismerését, mentegetőzünk, hogy „no igen. igen, de hát ez mégis semmi, vagy alig valami" ... „Mert hol vagyunk mi Svédországtól, Amerikától, Angliától, Svájctól!"... „Persze tudjuk, hagyományos nagyipar, a világ minden kincsének összeharácsolása, vagy százados béke képezi ott a fundamentumot, mi meg éppen csak hogy nekikezd­tünk." Ez a könyv meg számokkal, fontos jellemzőkkel mér, ENSZ-adatokat sorakoztat hosszú csíkokban, minden ma­gyarázat nélkül, és a tizedik, huszadik, harmincadik oldal után el kezd vitatkozni ezzel a furcsa és járványszerű hazai álszeméremmel. A „szegény" kis országot előlépteti új statisztikáival a legnagyobbak és leggazdagabbak mel­lé, azok szomszédságába — a számok minőségével. Pedig mi azt is szoktuk mondani: ne hasonlítgassuk eredménye­inket az USA, a Szovjetunió, Anglia vagy az NSZK ada­taihoz — a magunk múltja biztosabban eligazít bennün­ket Az évkönyv pedig vállalja és bírja még az ilyen ösz­saevetést is. Legendák foszlanak szét ugyanis az adatok össztüzében. Hagyományos ráfogások kopnak meg fejlett tőkés országok címerén és eddig alig számira vett eredmé­nyek fényesednek páldául a magunkén. Gondoljuk csak meg: nem egyedül a természet ajándéka az átlagos élet­kor. Magyarországon a férfiaké 48,2, a nőké 51,4 volt a harmincas években. 1959—60-ban 65.2-re illetve 69,6-ra kerekedett. S mit jegyeznek másutt? Belgium: 62, 67; Svájc: 69, 74; NSZK: 66, 71; Szovjetunió: 65, 73. Ebben a sorban nem utolsó dolog a mi adatunk. Hát még ha le­felé is nézünk! Portugália: 59, 65; Argentína: 56. 61; Mexi­kó: 55, 57; Fülöpszigetek: 48. 53; India: 45, 46; Del-afrikai Köztársaság színesbőrű lakossága: 44, 47. Száz keresőre 108 eltartott jut Magyarországon. A Szovjetunióban 92, Bulgáriában 83, Romániában 67. az USÁ-ban 150, Kanadában 183, Chilében 213, az EAK-ban 233. Marokkóban 257. Vagy vegyük a nők foglalkoztatott­ságát! A kereső nők az összes népesség százalékában a következő tételeket adják: Románia 52.7; Szovjetunió 49,3; Magyarország 34,9; USA 26,2.., Pakisztán 8,8; Ma­rokkó 5,9; EAK 4,8. Közgazdászoknak jóval beszédesebbek ezek a számok, mi talán közelebb érjük a témát a mindennapi kenyér­rel, cukorral, hússal. Akik a hasukon mérik a szocializ­must, a kis Magyarországot — azok se féltsék a hasukat! Más-más ugyan országonként a táplálkozás szerkezete, mégis eligazodhatunk. A mi húsfogyasztásunk (személyen­ként évi 51 kilogramm) a 15. lépcsőfokon áll, kenyérrel a 10., zöldségfélével a 8., cukorral a 20.-ok vagyunk a grá­duszon. Mindez azonban együttvéve oda lyukad ki. hogy kalóriafogyasztásban az évkönyv adatai szerint kilence­dik ez a .szegény ' kis szocialista ország. 3041 kalóriával képviseljük a „szegénységet" (1964-ben már 3059-col) és mögöttünk sorakoznak olyan fejlett vagy nagy és gazdag országok, mint Ausztria. Belgium, Franciaország, NSZK, Norvégia, Olaszország. Svédország, Japán, India, Brazília stb. S lehet, hogy közismerten nagyétkű és ínyenc nép vagyunk — ezért kell annyi orvos, de kétségtelen, hogy az orvosi ellátásban csak Izrael, a Szovjetunió és Ausztria előz meg bennünket. Szellemi táplálékunk sem sovány a nagy összehasonlí­tásban. Százezer lakosra 52 könyv esik egy esztendőben és csak hét ország tart előbb. Mögöttünk jön Ausztria, Bel­gium, Anglia, Franciaország, Norvégia és Olaszország egy­két „lófejjel", s legalább egy „körrel" az Egyesült Álla­mok. Moziba viszont kevesebben járunk (egy lakosra évi 12.1 mozielőadás jut), de még így Ls előrukkolunk az NSZK-nak, Norvégiának, Angliának. Svájcnak, Svédor­szágnak — s úgy engedjük át a pálmát Ausztráliának, Izraelnek és a Szovjetuniónak. A szégyellni egyáltalán nem illő közepesnél tartunk a lakásépítkezésben, elmaradunk a fejlett országok atlagától az újságok példányszámában és még csak most kapasz­kodunk a televízió-előfizetők grafikonján. Van azonban egy tétel, amelyben „világrekordot" értünk el: a termé­szetes szaporodás legcsekélyebb arányával. Nálunk ezer lakosra 3,2-nyi természetes szaporodás jutott. Milyen ha­tártalanul messze esik ez a mexikói 34,3-tól, a legmaga­sabbtól! Hát még ha vissza is lapozunk és nyomon követ­jük a csökkenés tendenciáját. 1935—39-ben 5.8; 1958-62­ben 4,4 volt ugyanez a mutató. Ezzel nem álljuk a „ver­senyt". A Szovjetunióban 14. Jugoszláviában 12,5. Len­gvelországban 11,5. Svájcban 9,3 az USA-ban 12, Kana­dában 17 az ezer lakosra jutó évi szaporulat. Summa-summárum: ezt mondja rólunk a statisztika „regénye". S ezek azok a dolgok, amikért annyit sze­rénykedünk. Pedig hát inkább lépni kellene miattuk egyet-egyet az önbecsülés grádicsán Hiszen ezek a mi számaink sem nem restellnivalók. sem pem. szürkék. Ta­lán még szebbek is a sorban, mint sokszor magunk hin­nénk. SZ. SIMON ISTVÁN Már új évet kezdett az erdőgazdaság A Csongrád megyei Erdő­gazdaságban nem a naptár­hoz igazodva kezdik és zár­ják az évet. Október 1 óta már az 1966-os gazdasági év célkitűzésein dolgoznak. Bo­da József igazgató újságolta, hogy a szeptember végével lezárt 1965-ös év gazdasági eredményeivel újabb sikere­ket ért el a gazdaság. A termelési értéket 4 és fél millió forinttal tel­jesítettek túl, s eredményjavulásuk a terv­hez viszonyítva kereken 3 millió forint. Hozzávetőlege­sen már azt is kiszámították, hogy a több mint 1 millió forint nyereségrészesedésből a gazdaság egy-egy dolgozója átlag hatheti fizetésénél valami­vel többet kap aszerint, hogy milyen ered­ményeser. dolgozott, s mennyi a szolgálati éve a gazdaság­ban. De mi van az eredmény­mutató számok mögött? A gazdaság egész évi fakiter­melése 40 ezer köbméter. Eb­ből 2600 köbméter a fűrész­rönk. amelyet a Szegedi Fa­lemezgyár és a gőzfű részüzem dolgoz fel. A Borsodi és Me­cseki Szénbányászati Tröszt­nek az év végéig innen szállítanak 1300 köb­méter bányafát. A hazai és külföldi papír­gyártáshoz szükséges nyers­anyagnak is jelentős bázist teremtettek ebben az erdő­gazdaságban az elmúlt, évek­ben. A Csepeli és a Fűzfői papírgyár 6 ezer köbméter papirfát kap ebből a gazda­ságból december végéig, ugyanakkor 1500 köbmétert exportként szállítanak Ausztriába. A fűzfa értéke nagyot ug­rott néhány esztendő alatt. Azelőtt a különböző fafajták között alárendelt szerepel játszott, nem használták fel másra, csak tüzelésre. Most elsőrendű alapanyagként sze­repel a farostlemez készítés­ben. a nvár és a fenyő mel­lett. Mohácsra 3800 köbméter úgynevezett farostlemez-fá­kat szállított a gazdaság, s ebből 2 ezer köbméter az im­már nagyrabecsült fűz. A téli fakitermelésen már dolgoznak az ásotthalmi erdőkben, s ezután következnek vágás­ra a kisteleki erdőségek is. Négy és fél milliós túlteljesítés Szállítások a bányákba, a papír­gyárakba A fakitermelés gépesítése A gazdaság most arra törek­szik. hogy a fakitermelést le­hetőleg összevonja egy-egy területre. Ez komplex mun­kát kíván, amelyben az erdő­gazdálkodást szakosítják, kezdve a csemeték elülteté­sétől a fakitermelésig. Az er­dőgazdaság területe több mint 25 ezer hold. Ebben természetesen szerepelnek az úgynevezett pihenőrészek is. A hatalmas terület, s a kor­szerű termelés megkövetelte a munkafázisok gyors gé­pesítését. A fakitermelés gépesítésének foka 60 százalékos. A szállí­tás, a rakodás gépesítése még nem ilyen fejlett, mód van azonban arra, hogy a Szov­jetunióban már bevált spe­ciális erdőgéppel az űi gaz­dasági évben ezeket a mű­veleteket is nagyobb részben gépesítsék. Az új telepítés helyén visz­szamaradó régi erdő alapjai a hatalmas gyökérzetű tüs­kök kiemelésénél is kikapcsolták már az embe­ri erőt. A rendkívül nehéz munkát most már egy szovjet gyárt­mányú, úgynevezett K—1A típusú tuskókiemelö gép végzi. Elsőként Asotthalmon próbálták ki eredményesen. S ebben a gazdaságban nemcsak papíron szerepel az ember megbecsülése, védelme. Ezt egy nagyon jellemző adat bizonyítja a gazdaság ered­ményeinek egyéb mutatói kö­zött: a tavalyi gazdasági év­ben 10 százalékkal csökkent a balesetek száma. A baleset­elhárítás. a baleseti ellenőr­zés a mindennapi feladatok közé tartozik. Stewart—* Gromiko találkozó Tegnap reggel Moszkvá­ban a szovjet külügymi­nisztérium tanácstermében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások, Andrej Gromi­ko szovjet és Michael Ste­wart brit külügyminiszter között. Stewart hétfőn ér­kezett hivatalos látogatásra Moszkvába, és megérkezé­se után kijelentette. hogy szovjet kollégája mellett ta­lálkozni fog a Szovjetunió más vezetőivel Ls. A moszkvai angol—szov­jet megbeszélések napi­rendjén szerepel a leszerelés kérdése és a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozása, az európai biztonság és a vietnami kér­dés. Szó lesz Moszkvában a Nagy-Britanniát és a Szovjetuniót érintő kétolda­lú kérdésekről. Az angol külügyminiszter kedden a Kremlben látogatást tett Anasztasz Mikojannál. Képünkön Gromiko szov­jet külügyminiszter — jobb­ról — üdvözli Stewart brit külügyminisztert — balról —, aki négynapos hivata­los látogatásra érkezett a szoviet fővárosba. A szövetkezeti kereskedelem iskolájává vált a verseny Sportnyelven szólva, fej fej mellett hajráznak a í'öldművesszövetkezetek a felszabadulási verseny utol­só hónapjában. Másfél éves szorgalomra, szocialista ke­reskedelmi munkájukra most teszik fel a koronát. Most dől el, ki hányadik a rangsorban. Az „élbolyban" haladó kis­teleki. tápéi és üllési föld­művesszövetkezeteknek ter­mészetesen nem mindegy, hogy melyikük szakítja el a „célszalagot", összességében azonban elmondhatjuk: e versenyben mindenki nyer­tes. Csupán a nyeremények nagyságában, azaz a kiske­reskedelmi és vendéglátói forgalom, a hálózatfejlesztés, a tapasztalatszerzés, a kö­zönségkiszolgálás értékrend­jében előzi meg egyik a má­sikat. A Csongrád megyei föld mii vessző vetkezeti moz­galom egészében gazdago­dott e versenyben. 644 millió forintos három Merre tovább? Pályaválasztási tájékoztató a gimnáziumban Hároméves múlt hagyomá­nyaival rendelkező érdekes összejövetelnek volt színhe­lye tegnap, kedden délután a József Attila Tudományegye­tem Ság vári Endre Gyakorló Gimnáziumának díszterme. Érettségi előtt álló tanulók szüleikkel együtt jöttek el, hogy meghallgassák és meg­nézzék az iskola tájékoztató jellegű tanácsadását a pálya­választás gondjairól, lehetősé­geiről. Igen, meg is nézték, hiszen a teremben felállított vetítővásznon kisfilmek pe­regtek a felsőoktatási intéz­ményekben és a különböző üzemekben folyó munkákról. „Iskolarendszerünk jellege folytán sokan már 14 éves korban el kell hogy döntsék, népgazdaságunk mely terüle­tén akarnak a későbblek so­rán dolgozni. Azok közül vi­szont, akik gimnáziumokban I végeznek, csak a legkiválób­I bak kerülhetnek egyetemek­re, főiskolákra vagy más fel­sőoktatási intézményekbe, szükségszerű és hasznos do­log tehát, ha bemutatjuk népgazdaságunk azon terüle­teit is, ahol a tovább nem tanuló hallgatóink társadal­munk hasznos tagjaivá vál­hatnak" — hangsúlyozta Ju­hász Antal igazgató. Ezt követően Eperjesi Jú­lia, a Szeged megyei jogú városi tanács vb munkaügyi osztályának vezetője az érett­ségivel rendelkező középis­kolások elhelyezkedési lehe­tőségeiről beszélt a különbö­ző szegedi ipari, mezőgazda­sági és kereskedelmi üzemek­ben. maid dr. Budó Ágoston­né és Suki Béla negyedikes osztályfőnökök szóltak a meg­jelentekhez. Az ötletesen, színesen kivitelezett pálya­választási tanácsadás min­den bizonnyal hasznos és ta­nulságos lesz szülők és tanu­lók számára egvarán évnegyedi kiskereskedelmi tervét 16 millióval túltelje­sítette. (Ez 37 millióval több. mint a múlt év megfelelő időszakában.) A jó verseny­szellem buzdította a vendég­látó egységek dolgozóit, hogy a tavaszi állatjárvány meg­kötöttségei miatt az első fél évben keletkezett 8 millió forint értékű lemaradást a harmadik negyedév végéig kigazdálkodjék. A közétkez­tetés növelésével, a közös vacsorák, illetve a kisven­déglők műsoros rendezvé­nyeinek szervezésével ösz­szességében 20 millió forin­tot forgalmaztak. Tehát 2 millió 200 ezer forinttal többet, mint terveztek. Újszerű gondosság gazdál­kodásukban. hogy a kis­vendéglők ..házi kamrájában'' 400 mázsa paradicsomot, zöldbabot és más főzeléke­ket. valamint 122 mázsa sa­vanyúságot tartósítottak. A konyhahulladékokon pedig 290 darab sertést nevettek. (Ez csaknem kétszerese a ta­valyinak.) A gazdálkodási eredmény kedvező alakulá­sában jelentős tényezők ezek. A körzeti földművesszö­vetkezetek dicséretes kezde­ményezéseként emiitette Vas Tmre. a MÉSZÖV igazgató­helyettese a helyi zöldség- és gyü­mötcsellátás megszervezé­sét. Érdekes összehasonlítani né­hány év eredményét: 1963­ban 35 vagon, tavaly 68 va­gon. idén pedig 175 vagon zöldséget, gyümölcsöt és bur­gonyát vettek meg a föld­művesszövetkezetek a ház­táji kertekhői és adták el a helybelieknek A közvetlen vásárlás és árusftás beveze­tése nemcsak friss árut je» lentett. de feleslegessé tetje a korábban szokásos be- e3 kiszállítás eondjail és költ­ségeit a MÉK-telepeken. Fontos szövetkezetpolitikai követelmény a lakosság­nak végzett szolgáltatás. Talán Csongrád megye föld­művesszövetkezeteinek pénz­tárcájában nem is nyom annyit a szolgáltatások fe­jében kapott 1 millió 809 ezer forint, mint amilyen ér­tékes segítség az. hogv ház­tartási kisgépek, növényvé­delmi. valamint favágó gé­pek. lakodalmi étkezőkészle­tek és egyebek kölcsönzésé­vel könnyítik a falusi embe­rek munkáját. A felszabadulási verseny egyben kiváló nevelő is. Célt és tartalmat adott 54 szo­cialista brigád — közülük 20 a c/m elnyerésén munkálko­dik — mindennapi tevékeny­ségének. A boltok dolgozói sajátjukként szépítették egy­ségeiket és környezetét. Ed­dig több mint 100 ezer forin­tos társadalmi munkát vé­geztek. Ollósén újjávarázsolt önki­szolgáló bolt. Zákányszéken iparcikkbolt. Kisteleken édességbolt nyílt az idén. Mintegy 300—400 ezer forint költséggel szépítik és újjá­alakítják a kiskundorozsmai eszpresszót és éttermet. A föld művesszövetkezetek felszabadulási versenye egy hónap múlva zárul. Az ered­ményeket ielző tényekén ugvan még módosít a ..haj­rá". de azon nem változtat: a versenv a szövetkezeti ke­reskedelem valóságos iskolá­ja volt. Magyar- csehszlovák kulturális munkatervet írtuk alá «m míi POWŐÜ Kedden délután a Műve­lődésügyi Minisztériumban — a november 25-től 30-ig Budapesten tartott tárgyalá­sok eredményeképpen — ün­nepélyesen aláírták a ma­gyar—csehszlovák kulturá­csereegyezmény 1966— 1967. évi munkatervét. A2 okmányokat magyar rész öl Molnár János művelődés­ügyi miniszterhelyettes, csehszlovák részről Franti­sek Pisek. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete írta alá.

Next

/
Thumbnails
Contents