Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-02 / 258. szám

Bolondos história 6) film Mozdulat és művészet A SZCZECINI MŰEGYETEM PANTOMIM EGYÜTTESE SZEGEDEN Mű/ajilap nehezen mégha- szőr bőrtönbe csukják őket, Orozható filmet vetítenek a mikor azonban a hadi sze­szegedi Szabadsag Moziban, rencse a királynak kedvez. Történelmi filmszatíra? Me- tejbe-vajba fürdetik mind­sejátek? Ez is. az is kicsit hármójukat, s lakosztályt — hisz a kétségtelen mese- nyitnak Péter és kísérete szerűség elemei zökkenés számára. Sőt, a várúr leánya, nélkül, gördülékenyen s a szőke Vroni is el akarja üdén váltakoznak benne a zsoldos-háború kigűnyolásá­nak, nevetségessé tételének motívumaival. A 30 éve6 háború lángjait — 1625-ben — hol ide, hol oda fújdogálja a történelem szeszélyes szele. Csehország­ban is hol a király, hol a császár katonái handaban­dáznak. Ennek megfelelően hol hódolattal veszik körül magát vetetni a főúrnak vélt fiúval... Petr Kostka. Miroslav Ho­lub. s a bűbájos Emília Vasáryová, a három elvá­laszthatatlan — ügyesen s látható jókedvvel formálja meg a persze nem különö­sen összetett szerepeket. A rendező — egyben a forgatókönyv társszerzője — az őrgrófnak vélt, daliás pa- Karel Zeman sok apró öt­rasztlegényt, Pétert nem­különben a fura szituáció folytán az udvari bohóc me­zébe menekülő szerelmét, a gödrös arcú, fekete hajű Lenkét, s a szögletesen ke­délyes, vén zsoldos-bajtár­sat, a minden hájjal meg­kent, szemfüles Mathiászt — hol pedig a pincemély az otthonuk ... A császári várban ls elő­lettel — pl. a korabeli kró­nikák metszeteinek háttérül felhasználásával — húzza alá a vidám filmkockák ironikus hangvételét. A magyar hang tolmácsolásában a Mathiászt megszólaltató Csákányt László remekel, de Csűrös Karola, Tordy Géza és Ba­logh Emese is ügyesen éli bele magát szerepkörébe. D. E. Miért írunk Odesszát? Olvasóinknak bizonyára föltűnt, hogy vasárnapi szá­munk első oldalán, szov­jet testvérvárosunk kitünte­téséről hírt adva, hosszú idők után Ogyessza helyett Odesszát írtunk. Illő, hogy számot adjunk erről a lát­szólag csekély jelentőségű változtatásról, hiszen eddig is sok zavart okozott a hós varos nevének a különféle helyeken következetlen, két­féle írásmórija. S minthogy testvérvárosunkról hasábja­inkon érthetően gyakrabban esik szó. mint más hazai lapokban, sót a dolognak te­temes anyagi kihatásokkal járó következménye is lesz az Odesszáról . elnevezett körút és lakótelep utca- és házszámtábláinak készítése­kor, magyarázattal tarto­zunk. Zúgó harangok művészi szimbolizálasával köszöntöt­te közönségét az Ady téri egyetemépület auditórium maximumában a Szczecini Műszaki Egyetem hallgatói­nak pantomim színháza — s zúgó tapsviharral, percekig ropogó tenyerek összeveródé­aével köszönték meg nekik a remek estet a szegedi diá­kok. A lengyel egyetem hallga­tói — akiknek eddigi művészi eredményeit a lillei, a Nan­cy-i és a stockholmi panto­mim-fesztiválokon kitünteté­sekkel honorálták — Perige­um című műsorukat mutat­ták be Szegeden, a testvér­egyetem falai között. Méltán illethetjük ugyanis a lengyel és a magyar város egyeteme­it ezzel a jelzővel, hiszen 1963-tól egyre mélyülő barát­kozás, kölcsönös csereakciók sikeres lebonyolítása jellem­zi a két egyetem kapcsolatát. 1963-ban a Szegedi Tudo­mányegyetem énekkara ven­dégszerepelt Szczecinben, tavaly tánccsoportunk láto­gatott el a lengyel egyetem­re. Ok c látogatasokat viszo­nozták 1963-ban egyetemük érvekkarával, most pedig pantomimgárdájukkal és Fo­ma 5 nevű tánczenekarukkal. j JÉí w Wr - Í „ > ' Ilii ' f| Af ?yVH; ^ ' m , 8 V H" 'f, IpE s *» ^ V M &m w í ' ** ' - - ' áÉÉSk IIÉM* * w - m • HI fci (Szilágyi Mózes felv.) jelenet a Perigéum-sorozatból niségeknek köszönhető, mint hogy a mi egyetemi és föis­a társulatokat összehozó, és kolai hallgatóink nem kap­egyben elsőrangúan szereplő nak kedvet hasonló együttes M. Marceau, J. L. Barault és megszervezésére... A mu­ll. Tomaszewski. sort G. Werner rendezte, ze­Az ő nyomdokaikon ipar- nei'eg Z. Jarzembowski dol­kodnak haladni a lelkes és B°zta fel; az együttes müve­tehetséges szczecini diákfiük szeti vezetője G. Kubiczki. és lányok, akiknek műsora Az L. Haltk vezette tanc­Ez az együttes olyan esi- bebizonyította, hogy korunk együttes tagjai - J. Wiers­szoltan, oly elegáns bizton- fiatalsága számára a panto- b'io, T. Kozubal. H. Stefansz­aággal s oly szellemes dra- mim adta lehetőségek érzék- W. Rutkovszki és J. Mie­maturgiai tevékenységre letesen és maradandóan köz- szek — különösen a Story­építve oldotta meg feladatát, vetíthetnek korszerű monda- tville blues, a Cansas City hogy teljesítményük bátran nivalót. A szczeciniek kivá- blues, a Tieger reg és a Ma­Dér Endre nak célja ét hivatása a nyelv egységességének, az irás következetességének megőrzése. A magyar he­lyesírás szabályzatának 1954 óta érvényes 10. kiadása az idegen szavak átírásának el­veiről szóló részében, a 295. pontban leszögezi, hogy az orosz n 9. és ÍP'befűt, ha utána e, é, u, xt, x vagy lagyitójel (k) következik, ty, gy. ny betűvel írjuk át. E szabály értelmében az 1961­ben megjelent Helyesírási Tanácsadó Szótár a fekete­tengeri város nevénél ezt az írásmódot javasolta: „Ogvessza (regebben Odesz­sza)". 1 Szerkesztőségünk -*- a helyesírás egységesítő ' ren­deltetésének híveként, a Szótár tanácsának engedve — ettől kezdve tért át a gy-betűs írásmódra. Hovato­vább azonban kiderült, hogy más lapok, valamint a könyvkiadók nem követik a szabályt, sőt az Elet és Iro­dalom hasábjain Sarló Sán­dor két ízben fölszólalt, és hibáztatta a szabályzat kö­vetelte új írásmódot. A Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bi­zottságától szakvéleményt kértünk. Szathmári István egyetemi "docensnek, a bi­zottság helyettes titkárának aláírásával ellátott, október 27-én kelt válaszában a he­lyesírásunk szabályait, egy­ségét őrző legfőbb testület —• az előbb ismertetett sza­bály idézése után — így foglalt állást: „Tekintettel azonban I arra, hogy — mint a Helyesírási Tanácsadó Szótár is megjegyezte — régebben az Odessza írásmód járta nálunk, to­vábbá, hogy ennek az uk­rán városnak az egyéb­ként nem orosz eredetű nevét az ukránban d-vel ejtik, a d-vel való írást lehetségesnek tartjuk. De Természetesen mindez a fenti szabaly érvényét nem sérti, az Odessza írásmód az előbb kifej­tett okok miatt tekinthe­tő kivételnek." Kár, hogy ezt a bizottság csak megkésve állapította összevethető a televízióban lóan megtanulták Marceau- íorra című műsorszámok után meg. s így négy éven ke- olykor látható hivatalosok ' tói, hogyan kell tömör egy- részesültek meleg ünneples­tevékenységével. szerűséggel, mégis dinamiku- ben. Kár, hogy alig iktattak • Mi is a lényege e nálunk summázni e különös műsorukba kifejezetten mai kevéssé ismert műfajnak, műfaj nyelvén az emberi élet lengyel táncszámokat melyet különös előszeretettel drámai és komikus vagy ép­játszottak a mi vándorszíné- pen tragikomikus mozzanata­szeink is a 19. század első fe- it. Különösen megkapta a lében? Tulajdonképp olyan nézőket az emberi betegsé­színházi műfajról van szó, gek elleni drámai küzdelmét mely némán, élő beszéd vél- érzékeltető Vírusok című je­kül formál érzékelhetővé lenet. nemkülönben a mono­gondolatokat, érzelmeket, in- tonitás megjelenítését szoigá­dulatokat. Görög eredetű, ló Futószalag, az egész ám szívesen s gyakran éltek együttest — mind a nyolc fia­vele a 16. s2ázad elöadómű- talt — megmozgató Integrá­vészei is, sőt világviszony- ció szellemes, látványos meg­latban „reneszánsza" követ- oldásai — a jelenségek komi­kezett el az 1920-as években, kumát oly pregnánsan, oly Ekkor válik általánossá a ze- markáns kontúrokkal elénk nekíséret bevezetése is. Nap- rajzoló Nézőtér, Műtét, s a jainkban tapasztalhatóan Lóidomítás. Az emberi küz­Franciaorsizágban, Csehszlo- delmet drámaias felfokozott vákiában és a Lengyel Nép- mozdulatokkal kifejező Labi­köztársaságban örvend kü- rintus után is hosszú perce­lönleges népszerűségnek, s ez kig zúgott a vastaps, olyan páratlan művészegyé- Ezekután aligha hihető, s így négy éven ke­resztül zavart és következet­lenséget idézett elő a sza­bályhoz mereven ragaszkodó tanácsával. Holott az emlí­tett 295. pont ismer kivé­telt: Lenin nevét. Ezt ugyanis — noha Lénytn-nek ejtik, 6 a szabály szerint tiy-nyel is kellene átírnunk — mindvégig n-nel javasol­ta a szabályzat is, a szótár is. Helyes lesz az újabb kiadásokban Odessza nevét is a kivételek közé iktatni. Mi pedig az írásmód 1961­ben megbontott egységessé­A helyesírás szabályozású- úgy állítjuk helyre, hogy •*" célja «-»__•»•»•<.- ­vasárnaptól kezdve vissza­tértünk a régi, helyesnek és általánosan elfogadottnak is­mert Odessza alak haszná­latához. Grafikai biennále Miskolcon Miskolcon vasárnap dél* előtt a nemzeti színház néző­téri tarsalgójanak helyiségei­ben megnyílt a III. Országos Grafikai Biennále. A sokszorosító grafika har­madik országos seregszemlé­jén 72 művész 224 alkotasát állították ki. A megnyitón osztották kt a ^művészi dijakat. A Borsod megyei tanács hatezer forintos nagydíját Feledy Gyula Munkácsy-dí­jas grafikus kapta. Miskolc város tanácsának négyezer forintos díját Cso­hány Kálmán Munkácsy-dí­jas grafikusművész. Miskolc város ugyancsak négyezer forintos diját Len­key Zoltán Miskolcon élő grafikusművész nyerte el. A Képzőművészeti Alap kiadó vállalatának három­ezer forintos díját Pásztor Gábor, míg kétezer forintos díját Gross Arnold kapta meg. A Szépirodalmi Könyv, kiadó Vállalat ezer-ezer fo­rintos díja Ágotha Margit és Tóth Imre grafikusoknak ju­tott. A zsűri eddig végzett mun­kássága elismérésekenl Hincz Gyula Kossuth-díjas grafikusnak, valamint Ritly Valéria miivészettörténésznek és Kalona László grafikus­nak a biennále emlékplakett­jét szavazta meg (MTI) Magyarországi ősbemutató a színházban Beszélgetés Bozóky Istvánnal Rosov drámájának szegedi előadásáról Négy évvel a moszkvai bemutató elő­adás után tűzte, műsorára a Szegedi Nemzeti Színház Viktor Rozov azóta vi­lágsikert aratott Ütőn című színművét. A darab az 1965-ös év kirobbanó sikere volt Párizsbán, a Nemzetek Színházában, de nagy népszerűségnek örvend a német, francia, lengyel és más színpadokon is. Magyarországon a szegedi színház előadá­sában kerül először a közönség elé; a no­vember 6-i premier tehát hazai ősbemu­tatónak számít. Erről beszélgettünk a da­rab rendezőjével, Bozóky Istvánnal. — Nehéz előre nyilatkozni bemutató előtt — mondta Bozóky István a sze­gedi színház főrendezője — mert lehet, hogy más az elképzelés és más ami eb­ből megvalósul. Rozov müve a legjobb mai szovjet darabok egyike. Elevenen kapcsolódik a mi életünk problémájához is. Fiatalokról szól, azoknak a társadal­mon belüli helyéről, s a szerző szelle­mes, finom hangon, humoros, derűs mo­dorban, mindenképpen mai kézzel nyúl ezek problémáihoz. Alakjai eleven élő, szí­nes figurák, akikkel kapcsolatban bátran vet fel olyan napjainkban is tárgyalt kér­déseket, mint például a generációk közti ellentmondások vagy a frázisokba mere­vedő emberek maradisága. Az Ütőn jelké­pes értelmű cím pedig arra utal. hogy. egy fiatalember — aki a maga törekvései­vel, hol jogos, hol csak vélt (Sérelmeivel szembe kerül az emberekkel — hogyan találja meg helyét a társadalomban. Bozóky Istvannak a Figaró házassága és a Nyár és füst után ez lesz a harmadik rendezése Szegeden. Milyen nehézségek je­lentkeztek ennek a darabnak színrevite­lében? — Mindenekelőtt különleges problémát ielentett a speciális színpad és játékmód megtervezése, az elképzeléseiben ós alap­jaiban feltétlenül modern, naturalizmus­tól mentes előadás megteremtése. Olyan szín padkonstrukciót és játékmodort pró­bálunk megvalósítani, ahol nem a deko­rációk kötik le a figyelmet, hanem min­den kimondott szó az emberré irányul, azt helyezi a középpontba. A díszletek csak jelzések lesznek, a színpad egvtetlen utat ábrázol, melynek előterében állítjuk be a közönség felé a belső események színterét képező interieur-öket. A szobák­ból például a bútorok és mas kellékek hiányoznak majd. s csupán kocka- és teglalapelemek sejtetik a berendezési tár­gyakat. Mindent a színészi játékkal igyek­szünk kifejezni, s ezzel a kétségtelenül bizonyos ősi színjátszási módszerekhez va­ló visszatéréssel — bizonyos pantomim elemeket is felhasználva — próbálunk mai színházat játszani. Igyekszünk tehát a színpadot megfosztani a felesleges sallan­goktól anélkül, hogy azért színházi jelle­gét elvennénk. A darabnak igen sok szereplője van: csupán a színlapon 44 nevet talalunk. Az e^ek mozgatásával kapcsolatos nehézségek nem zavarják az elöadas egységét? — Kétségtelen, hogy problémát jelen­tett ennyi ember színpadi beállítása. A darab elég sok képből áll, s majdhogy­nem olyan pergése van, mint egy film forgatókönyvének. A sok szereplő azonban nem fog feltűnni éppúgy, mint példá­ul a filmben sem tűnik fel — ha jól játszunk. Rozov színművének kísérőzenéjét Aldo­holyi Nagy György, a fiatal — volt sze­gedi — zeneszerző szerezte. A darab té­mája kétségtelenül napjaink valóságából fakad, s lényegesen pozitívabb kicsegésíi s hasonló problémájú nyugati műveknél — például Osborne fiatalságról szóló drá­máinál. Ez persze nem véletlen, hanem a társadalmak közti különbség természe­tes következménye. Érdekes összehasonlí­tási lehetőséget is kínál tehát az új be­mutató mondjuk a nemrég filmen látott Dühöngő Ifjúsággal... Nikolenyj István ÖTÖS NÉVADÓ ötös névadóra érkeztek az tisztába kell tenni, itt. a újdonsült kis polgárok. Az nagyközönség előtt. Dehát anyakönyvvezető — Wágner ilyesmi ővelük még előfor­Ádámné — ünnepélyesen és dul. A kis Farkas Ferike szívhez szólóan köszöntötte sem törődött sokat az ihle­őket, szüleiket és névadó tett csenddel és amikor a szüleiket. Maga a formasag névadó mama a karjába vet­is meghatóan szép, kedves és te, éktelen sírással válaszolt ünnepélyes volt. az anyakönyvvezető saép sza­Gratuléciók, csókok, vi- vaira. Mit lehetett tenii, rágcsokrok. köszöntök: Nagy- visszabújt az édesanyja kar­györgy Mária, a szegedi ken- jaiba és szent lett a béke és derfonó igazgatónője és Tóth a csend. Ilona KISZ-titkár a vezető- A vendégsereg koccintásra ség nevében kívánt minden emelte poharait, az ünnepei­jót az öt apróságnak, s aztán tek is koccintásra áhítoztak: átadták az ajándékokat: s amint a kép is ábrázolja. ..jó gyermekágyakat és kelen- huzattal" ittak a saját egész­gyéket. Sorra köszöntöttek ségükre. Persze a cumis­mindenkit. Gáspár József üvegből. géplakatos leányát, Katalint, Tóth Ilonka elmondta Elek László segédművezető még. hogy a névadásra leányát Évát. Farkas Ferenc összegyűlt apróságod szülei művezető kisfiát, Ferencet, — Kardos János kivételével Kardos János igazgatóhelyet­tes kisfiát Pétert és Szabó Ferenc művezető , kisfiát, Ferencet. A csöppségek persze mit sem értenek ebből a nagy ünnepélyességből — sőt uram ünnepélyesség marad, bocsá' — az egyiket azonnal (G) — mind KISZ-vezetöségi tagok. Egy mellettem álíó férfi megjegyezte: — Jól dolgozott a KISZ­vezetőség! A csend megszűnik, m (Ucbmann B. felv.> Kedd, 1965. november 2. OÉL-MAQTARORSZAg 5

Next

/
Thumbnails
Contents