Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

Felavatták a Csonka testvérek emléktábláját Alsóvároson, a Földműves utca 8. szám alatt áll az a ház, melyből egykor elindult a hírnév felé Tsonka Vince kovácsmester két fia, Csonka Frrenc és Csonka János. A ház falára — a Dél-Magyar­ország korábbi kezdeménye­zését felkarolva — emléktáb­lát helyezett a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének szegedi intéző bizottsága és a III. ke­rületi tanács végrehajtó bi­zottsága. Kedden ünnepélyesen avat­ták fel az emléktáblát. Az ünneplök között megjelent Tombácz Imre, a Hazafias Népfront Szeged városi el­nökségének elnökhelyettese, valamint a Csonka család több tagja is, közöttük dr. Csonka Pál Kossuth-díjas építészprofesszor. Eljöttek Budapestről a Kismotor- és Gépgyár, a volt Csonka-féle üzem küldöttei is Kovács Jenő főmérnök vezetésével, aki az ugyancsak eljött Schumi Nándorral és Grega János­sal hosszú évekig együtt dol­gozott Csonka Jánossal, gyá­ruk alapítójával. Küldöttsé­gükben a KISZ-isták is kép­viseltették magukat. Az ava­tasra összegyűlt közönség kö­zött szép számmal jelentek meg a Déry Miksa Gépipari Technikum növendékei is. Az emléktábla előtt dr. Bá­tyai Jenő, az MTESZ műsza­ki titkára mondott beszédet, majd a táblát Markos Ká­roly, a III. kerületi tanács vb titkára vette át a lakos­(Liebmann B. felv.) A Csonka testvérek emléktáblájának ava tásán: dr. Bálvai Je­nő. az MTESZ műszaki titkára. Blaskov its Zoltán, az MTESZ intéző bizottságának elnöke. Markos Kár elv, a III. kerületi tanács vb titkára és dr, Csonka Pál Kos súth-dljas professzor ság neveben. Az MTESZ koszorúját Blaskovics Zoltán, az intéző bizottság elnöke he­lyezte el a ház falán. Az ün­nepség után a Földműves ut­ca 8. számú ház jelenlegi gazdája, Sánta Miklós, az Új Élet Termelőszövetkezet tag­ja vendégül látta a résztve­vőket. Délután az MTESZ Széche­nyi téri klubjában ünnepi ülést és fogadást rendezett az intéző bizottság. Az ez al­kalommal tiszteletbeli taggá választott dr. Csonka Pál egyetemi tanár Csonka Fe­renc és Csonka János életé­ről. valamint munkásságáról vetített képekkel kisért elő­adást tartott a megjelentek­nek. Dr. Bátyai Jenő emléktábla-avató beszéde A szabadságharc évében, 1848-ban e ház­ban született Tsonka Vince kovácsmester és Dobó Ilona házasságából Csonka Ferenc, a kiváló természettudós, a szegedi paprika­kultúra és közegészségügy fáradhatatlan munkása. Műegyetemi tanulmányainak el­végzése után ott maradt tanársegédnek, s miután a középiskolai tanári oklevelet is megszerezte, 1877-től a szegedi állami fő­reáliskolában a vegytant, a természettant, a természetrajzot és a mennyiségtant ta­nította. Oktatásaiba Szegeden elsőnek ő vezette be a kémiai gyakorlatot. Emellett az 1884-ben általa létesített Városi Vegy­vizsgáló Hivatalának — a mai Minőség­vizsgáló Intézetnek — vezetője lett Első­sorban élelmiszerek vizsgálatával és ha­misításuk felderítésével, valamint a város erdekeit szolgáló technológiai kérdésekkel foglalkozott. Az élelmiszerek közül főként a szegedi paprika érdekelte, ez maradt mindvégig legalaposabban művelt munka­területe. A paprikaminősítés ma is hasz­nálatos módszerének alapja tőle szárma­zik. úgyszintén az idegen színezékek kimu­tatásának analitikai módszere is. Szakiro­dalmi munkásságát számos jelentős dolgo­zat, valamint a Váradi Gézával közösen irt „A szegedi paprika és a szegedi pap­rikakereskedelem" című könyve reprezen­tálja. Hírlapi cikkeiben és a nagyközönség ré­szére tartott előadásaiban lelkes művelője volt a kémia, a táplálkozástudomány nép­szerűsítésének. Kémikus-hivatásában szé­les látókörű, sokoldalú szakember volt. Ez a képessége tette elsősorban alkalmassá az igen változatos feladatkörű városi vegyészi hivatal vezetésére. A vele ismeretségben volt kortársai és hivatali munkatársai „sze­líd lelkületű és bölcs mérsékletű" ember­ként tisztelték, aki nyílt, közvetlen modo­rával, határozott egyéniségével sok barátot szerzett magának, hivatalának és iskolá­jának. Szintén innen, az Alsóváros főutcájából indult a kis szegedi kovácsmester hetedik­nek született, legkisebbik gyermeke, Cson­ka János. Édesapja műhelyéből magával vitte a gépszerkesztői szemléletet, s mint a motorgyártás magyarországi úttörője, a műszaki haladás lángelméje jutott el a vi­lághírig. A „gépépítő" mester fia itt látta meg e szakma szépségeit, itt sajátította el az első ismereteket, amelyek későbbi pá­lyafutása során is biztos alapokat adtak munkásságához. A 19 éves fiatalember szűknek érezte a szülői házat és terhesnek a korabeli elmaradott szegedi viszonyokat. Erezte, hogy több is telik tőle. Ezért tu­dásszomja apja műhelyéből előbb a Alföld­Fiumei Vasút szegedi műhelyébe, majd a MÁV budapesti fűtőházába hajtja. Közben állandóan tanul, és behatóan tanulmányoz­za a gőzgépek és gőzmozdonyok szerkeze­tét. Tanulmányainak kiegészítésére itthon csak korlátozott lehetőségek álltak rendel­kezésére, tanulmányútra megy Nyugat­Európába, Bécsbe, Zürichbe, majd Párizs­ba. Párizsban megismerve a francia gép­ipari technikát. Londonban, majd Anglia egyéb ipari központjaiba látogatott el. Csonka János a műegyetem gépipar­műtani tanszék tanműhelyének vezetői ál­lását 1877-ben — harminckét pályázó kö­zül — 25 éves korában nyerte el. Ebben a munkakörben majd fél évszázadig ma­radt. Hamarosan szép eredményeket ért el. Megalkotta az első magyar gázmotort, 1884-ben benyújtotta a három lóerős gáz­ós petróleummotor szabadalmát. A Csonka­féle motor, összehasonlítva korabeli moto­rokkal. a kétütemű gépek között a legjobb. Jelentős alkotása a Bánkival együtt készí­tett gázkalapács. Bánki és Csonka az új motorukkal folytatott kísérletesézük köz­ben, 1893-ban „Újítások petróleummotoro­kon" címmel találmányi igényt jelentettek be. A szabadalmi beadvány „a gép petró­leummal történő táplálására szolgáló ké­szüléket", a porlasztót és a gép különleges szabályozó szerkezetét említi találmány­ként. A világ első benzinporlasztóját ma­gábafoglaló motor kísérleti példánya ma a Közlekedési Múzeumban hirdeti Szeged nagyszerű fiának alkotó nagyságát. Munkája során rengeteg gép születik. 1900-ban készíti el a posta részére a mo­toros levélgyűjtő triciklit; ezen alkalmazta hazánkban először szerkezeti anyagként az alumíniumot. 1904-ben gépkocsikat ké­szített. Az első autóbuszok konstrukciói szintén Csonka János munkái. Nyugalomba vanulása után, 73 éves korában rendezte be gépműhelyét, amely olyan szép fejlő­désnek Indult, hogy hamarosan gyár lett belőle. A két testvér munkáját nagyra becsül­jük, meri SZÍVÓS akaraterővel, lankadatlan szorgalommal érték el eredményeiket. Eb­ből a tipikusan alföldi környezetből szár­mazott testvérek annak az apának a házá­ból, akinek életeleme volt az alkotó mun­ka, nagy becsvággyal és tudásszomjjal gazdagították tudományos eredményeink tárházát. Rajongó lelkesedéssel, szakmájuk fanatikus szeretetével és megbecsülésével, erejük megfeszítésével dolgoztak, és kül­földi viszonylatban is nagy jelentőségű módszerekkel, újításokkal, találmányokkal és konstrukciókkal öregbítették hazánk te­kintélyét. Csonka János emlékét alkotásain kívül az Országos Műszaki Könyvtár előcsarno­kaban elhelyezett mellszobra és Diósgyőr egyik utcájának neve örökíti meg. E két kiváló alkotóról szülővárosuk maradandó­an ezideig nem emlékezett meg. Most pó­toljuk ezt az adósságot, s egyben példa­képként állítjuk Csonka János és Csonka Ferenc alkotói nagyságát a mai kor szak­emberei és ifjúsága elé. Ha fontos volt valamikor a műszaki haladás, a természet­tudományi ismeretek gyakorlati alkalma­zása, akkor korunkban, amikor a tudo­mány egyre inkább közvetlen termelő­erővé válik, különösen az. Élolaj inőanyagban, Csütörtökön cipőkrém tubusban autósorsolás Az Élelmezésügyi Minisz­tériumban újszerű kezdemé­nyezés indult, amellyel egy­részt az élelmiszeripari ter­mékek korszerűsítését, más­részt a közönség igényeinek jobb kielégítését igyekeznek megvalósítani. A miniszté­riumban rendszeresen tarta­nak bemutatóval egybekö­tött házi ankétokat, amelye­ken egy-egy iparág termék­választékát, gyártmányainak minőségét bírálják meg az clelmezésügy és a kereske­delem illetékes szakemberei. A napokban a növényolaj­ipari, a kozmetikai és a ház­tartás-vegyipari ' termékek kerültek „terítékre", a bíráló bizottság elé. A „zsűri" dön­tése sok újdonságot ígér a lakosságnak. Elhatározták egyebek kö­zött, hogy a 0,75 literes ét­olaj 1966-ban mar nem üveg­ben, hanem műanyagpalack­ban, eldobó csomagolásban kerül forgalomba. Emellett továbbra is megmarad a 3 decis különleges minőségű étolaj. A bírálat megállapí­totta, hogy a margarinok minősége javult ugyan, de a „Ligát" és a „Vénust" a kö­vetkező években még fino­mabbá kell tenni. Ezenkívül újdonságként bevezetik a vajszerűbb teamargarin gyár­tását, s kidolgozzák a tejes margarint. A mosószappant fokozato­san felváltják a korszerű szintetikus mosóporok, a kül­földi gyártmányokkal egyen­értékű, nagy aktívanyag tar­talmú, szennyoldó képességű mosószerek. Már a közeljövőben csök­kentik az azonos minőségű pipereszappanok felesleges­nek talált nagy választékát, viszont egy új, magas illat­tartalmú parfőmszappan be­vezetését határozták el. A szintetikus alapanyagú fe­hérneműk, ingek elterjedé­sével felmerült az igény az ilyen fehérnemük fehérítésé­re is, s erre ugyancsak ké­szítenek megfelelő szert. A vállalat korszerűsíti a je­lenleg forgalomban levő sú­rolószereit és cipőkrémeit. A cipőkrémek csomagolásánál előtérbe kerül a tetszető­sebb, s a doboz felnyitásá­ból adódó bosszúságokat megszüntető tubus. Az igé­nyeket figyelembe véve az ajándékozási lehetőségek nö­velésére bővítik a kozmeti­kai díszdobozok választékát. Az Országos Takarékpénz­tár november 18-án, csütör­tökön rendezi a gépkocsi­nyeremény-betétkönyvek 18. sorsolását. A július 31-ig váltott 5000 és 10 000 forin­tos gépkocsi nyeremény-be­tétkönyvekre 205 autót sor­solnak ki. Ezúttal Moszkvics —408, Skoda—1000 MB, Wartburg, Trabant, Simca— 1000-es, Renault R—8 tí­pusú gépkocsi jut a szeren­csés betéteseknek. A vidé­kiek 106 nyereményautó vá­rományosai. (MTI) Örök szerelmek JL yjtepedi hődaftni <Sun fiad úf müdCBia Két-háromhavonként egy­egy új bemutató: ez volt ed­dig, hosszú évek óta, a Szege­di Irodalmi Színpad gyakor­lata. Legújabb műsorát vi­szont szokatlan gyorsasággal hozta tető alá az eggyüttes. Az október 25-i nagysikerű kubai összeállítás előadása óta alig tett el három hét, s hétfőn este már az új mű­sort láthattuk a Móra Ferenc Művelődési Otthonban. Ta­lán ez a gyorsaság, ez a si­etség okozta, hogy ez az Örök szerelmek címmel be­mutatott világirodalmi össze­állítás színvonalban és siker­ben is alatta maradt nem­csak a kiemelkedő kubai műsornak, hanem a színpad átlagos teljesítményének is. Mindenekelőtt: a versek válogatásából, összeállításá­ból hiányzott a vezető, a köz­ponti gondolat. Szerelmes versekről lévén szó, valóban nem könnyű ilyen rendszere­Hasznos változások a szabószövetkezetben A női és férfiszabó rész­legek nyári fúziója után is­mét jelentős változásoknak néz elé a szegedi szabó kis­ipari szövetkezet. A javító­szolgáltató egységek útja ja­nuárban elválik a készáru­termelő részlegekétől; előb­biek a jövőben a Kisipari Szövetkezetek Csongrád me­gyei Szövetségéhez, utóbbiak változatlanul az Országos Ruházati Kisipari Szövetség­hez tartoznak majd. A hasznos és régóta ese­dékes intézkedés eredmé­nyeként minőségi ugrás ígérkezik a szövetkezet szol­gáltató tevékenységében. A célt: a vállalási határidők rövidítését, az anyagellátás javítását, a kifogástalan munkát korszerűsítéssel és gépesítéssel segít elérni a KISZÖV. A fejlesztés külö­nösen' szükséges a férfisza­bók egyes műhelyeiben, de a szövetkezeti fejlesztési alap összegeiből máshol is mo­dernebb gépek, korszerűbb berendezések állnak majd munkába, hogy a lakosság igényeinek megfelelően gyor­san és jól dolgozhassanak a szegedi szabók. Elkészült a tudománYegyetem műszerkatasztere A József Attila Tudo- készítenek el egy leltárt — mányegyetem Természetiu- az úgynevezett müszerka­dományi Karán már évek tasztert — a számításba jö­óta működik egy műszerbi- vő egyetemi használatban zottság, mely javaslattevő levő műszerekről. Jelenleg szervként számol be a dé- ott tartanak, hogy jegyzék­kármak a kar gazdasági be vették az összes műszert, ügyeiről. Az idei tanévben s már csak a jegyzék sok­dr. Szabó Zoltán akadémi- szorosítása van hátra, hogy kus, az egyetem rektora ki- mcgküldhessék ezt a katasz­terjesztette ezt a kezdemé- tert az összes intézet szá­nyezést mindhárom karra. mára. A megalakult Egyetemi Mű- Az MB másik funkciója szerbizottság elnöke dr. ezzel kapcsolatosan az. Grasselly Gyula egyetemi ta- hogy az egyes tanszékek nár. a TTK dékánhelyette- számára szakmailag szoro­sé. Állandó tagjai; dr. Dom- sabb együttműködési lehe­bi József, dr. Kiss László taséget teremtsenek. A ka­adjunktusok, valamint dr. taszter alapján a különböző Zsoldos Ferenc tudományos tanszékek pontosan tájéko­munkatárs a különböző zódhatnak arról, hogy mely szaktudományokat, a fizikát, intézetekben milyen műsze­kémiát és biológiát képvi- rek, berendezések vannak ző, csoportosító elvet találni. De azért lehetett, sót kellett volna. Olyan összevisszaság­ban, olyan formátlanul, any­nyira ömlesztve ugyanis mégsem lehet műsort szer­keszteni, mint ahogyan hét­főn este láttuk. Igényesebb lehetett volna a válogatás a tekintetben is, hogy mit ad, és mit nem ad. Teljesen felesleges volt pél­dául Kosztolányi Ilonájának szerepeltetése; jelentéktelen vers ez, teljesen alkalmatlan a nagy költő szerelmi lírájá­nak reprezentálására. Viszont nagyon hiányzott Szabó Lő­rinc Semmiért egészenje, s egyáltalán: a modern költé­szet vallomása a szerelemről. A válogatásnak ezt az alap­vető hibáját nem mentheti az a tény sem, hogy a szín­pad törzsközönsége középis­kolás fiatalokból tevődik ösz­sze. Teljesértékű nézőknek kell őket Ls tekinteni; a szín­pad munkája máskülönben nem lehet eredményes. A versválogatás és összeál­lítás igénytelenségén nem emelkedett felül a versek el­mondásának színvonala sem. Bizonyos egyszíniség. szür­keség jellemezte a fiatalok szavalását. S nemcsak a kez­dők, a színpad új tagjai, ha­nem meg a régiek, a rutinos versmondók tolmácsoláséban is. Ezért kénytelenek va­gyunk mindenféle rangsoro­lás nélkül egyszerűen felso­rolni a közreműködők nevét: Rácz Tibor. Agai Katalin, Gyürki István. Judik Péter, Lakos Judit, Merényi Judit, Mauer Adél, Németh Anna­mária, Balogh Tibor. Ágoston Márta, Földeák Ferenc, Szeg­vári Zsuzsa és Ördögh Szil­veszter. Közreműködött a műsor­ban — Reinitz-dalok előadá­sával — Szegedi Molnár Gé­za, a Szegedi Nemzeti Szín­ház művésze és Juhász End­re zongoraművész, egy Liszt­és egy Chopin-mű bemutatá­sával. Zongorán kísért Csala Benedek, a színház tagja. Rendező Csíkos Gábor, a Sze­gedi Nemzeti Színház művé­sze volt. ö. L» Legszebb ajándék o fénykép! A Fényképész Szövetkezet műtermeiből — Kárász u. 7„ Széchenyi tér 7„ Lenin krt. 44. S. lfl 6Ö7 selilc, A műszerbizottság első­rendű feladata az egyetemi műszer- és gépbeszerzések koordinálása az oktatási és kutatási érdekek, valamint a takarékossági előírások fi­gyelembevételével, i illetve összeegyeztetésével. Fel­adata továbbá az intézetek közötti együttműködés elő­segítése. Az MB tehát ket­tős funkciót tölt be. Egy­részt áttekinti az egyes egyetemi intézetek igényeit, felméri műszerkészletüket, javaslatokat tesz a műszer­beszerzési keretek felosztá­sára — tehát gazdasági munkát végez. Ennek során és ezek alapján milyen vizs­gálati lehetőségek állnak rendelkezésre, problémáik­kal hova fordulhatnak. Sárgarépa takarmányozási célra eladó az újszegedi Háíádás Tsz­nél, Bérkért u. ím. k. *I1S A közönség igényének kielégítésére gyakorló úszó tanfolyam indul f. hó 25-től vállalatunk gőzfürdőjében, héti 3 alkalommal, 12 éves korig. Szakképzett vezető irá­nyítása és ellenőrzése biztosított! Felvilágosítás, jelentkezés a központi írodaban (Lenin körút 24.). x K 501 Szegedi Fürdók és Hőforrás V. Szerda, 1965. november 17. dél-magyarország 5

Next

/
Thumbnails
Contents