Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •"•viAÍ". v:, A M A G Y A R SZOCIALISTA MLSKASI'ARI LAPjA 55. évfolyam, 271. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1985. november 17. Úton a Venus-3 A TASZSZ jelentése sze­rint a Szovjetunióban újabb bolygóközi állomást indítot­tak a Venus felé. A Venus—3 automata ál­lomást ugyanolyan rendszer szerint vezérelték napkörüli pályára, mint elődjét, a Ve­nus—2 automata állomást. A közlemény szerint a no­vember 12-én felbocsátott Venus—2 hétfőn, moszkvai idő szerint 18 órakor 1 149 000 kilométer távolságra volt a Földtől. Az újabb automata állo­más felbocsátásának fő cél­ja, hogy segítségével növel­jek és bővítsék az adatszer­zést a Venusról és a koz­mikus térségről. A Venus—3 súlya kilenc­százhatvan kilogramm. Szer­kezete a tudományos készü­lékek tekintetében némileg különbözik a Venus—2 ál­lomás konstrukciójától. A Venus—3 újabb kísérleti fel­adatok megoldására szolgál. A Venus—3-at a kiszámí­totthoz közelálló pályára vezérelték. A földi irányító­és mérőközpont figyelemmel kiséri mind a két bolygó­közi állomás útját és ve­zérli a fedélzeti berendezé­sek működését A telemetrikus szolgálat adatai szerint a Venus—3 valamennyi rendszere nor­málisan működik. A bolygó­közi állomás november 16-án, moszkvai idő szerint 12 órakor 65 000 kilométerre, • 23 fok, 25 perc északi szé­lesség, valamint a 99 fok, 39 pere keleti hosszúság által meghatározott pontban volt a Föld felett A földi koordinációs szá­mítóközpontban folyik a be­érkező adatok feldolgozása. (MTI) Újabb gyártmányok a gumigyárban Viszonylag rövid idő alatt jött létre megyénk szék­helyén, Szegeden a magyar gumiipar legújabb bázisa. Ez új ipart, új szakmát és új szakmunkás gárdát is je­lent megyénkben. Somogyi Pál, az Országos Gumi­ipari vállalat vezérigazgatója ezzel kapcsolatban lapunk munkatársának elmondotta, hogy a gyár telepítésekor, épí­tésekor és üzembehelyezésekor nagyobb problémákra, ne­hézségekre számítottak, mint amilyenek a valóságvan elő­fordultak. A megyei és a városi szervek hathatós támoga­tásával és segítségével ezek mind elkerülhetők voltak. — A szegedi EMERGÉ gyáregységben a gyártás — mondotta a vezérigazgató — úgyszólván a beruházás ki­vitelezésével párhuzamosan folyik, ami jelentős nehézsé­geke; okoz. Az építőkkel ki­alakított jó kooperáció azon­ban lehetővé teszi, hogy zök­kenőmentes legyen a terme­lés. Egyébként a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat október 31-ig telje­sítette ezen az építkezésen 1905. évi — korábban csök­kentett — forint tervét. Dicséret illeti az építőket, mert kívánságunknak meg­felelően fislgozíak és az egye3 munkákat a kooperá­ciós tárgyalásokon megha­tározott részhatáridőkre teljesítették. A negyedik negyedévre vál­lalták, hogy az ötödik hajó gépalap- és padlómunkái­nak kivételével a hátralévő építési munkákat határidőre elvégzi!:, s így éves tervüket itt 2—2,5 millió forinttal túl­teljesítik. A 1966-os év új gyártmá­nyairól szólva a vezérigazga­tó elmondotta, hogy január elsejétől a szegedi EMERGÉ gyáregységben kerül gyár­tásra a kártolószalag, amely­ből 20 százalékkal többet ad­nak a könnyűiparnak, mint az idén. Ugyancsak a jövő év elején indul meg Szegeden az úgynevezett bordás-sző­nyeg gyártása is, a mály­fúrótömlő készítésére pedig 1966 második félévétől kerül sor. A már bevezetett gyárt­Román kormányküldöttség érkezett Ausztriába A küldöttség átutazott Budapesten Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke az osztrák kormány meghívásá­ra kedden délután Bécsbe érkezett. Kíséretében van Corneliu Manescu külügymi­niszter, valamint egy kül­kereskedelmi, egy oktatás­ügyi és egy gépipari minisz­terhelyettes, és számos szak­értő. A vendégeket, akik egy hétig tartózkodnak Ausztriá­ban, Klaus kancellár, Pitter­mann alkancellár és Kreisky külügyminiszter üdvözölte. A román kormányküldött­ség — úton Ausztriába — átutazott Budapesten. Üd­vözlésére a Keleti pályaud­varon megjelent Apró An­tal, a Minisztertanács elnök­helyettese, Péter János kül­ügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter és Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes. Ott volt Mihail Ro­sianu, Románia budapesti nagykövete is. mányok közül jövőre is foly­tatják a csigatömlő előállítá­sát, a padlógyártást pedig tíz százalékkai emelik. — A szegediek jó munká­járól szólva — folytatta nyi­latkozatát a vezérigazgató — feltétlen meg keil említenem gyors segítségnyújtásukat az Országos Gumiipari Vállalat budapesti, Kerepesi úti tele­pén, a CORDATIC gyáregy­ségben keletkezett tűzeset után. A tűz pusztítása nehéz helyzetbe hozta a vállalatot a keverék-ellátás területén. Innen kapta keverékszükség­letének mintegy 90 százalé­kát például a szegedi gyár­egység is. A tűz után tehát arra volt szükség, hogy ön­ellátásra rendezkedjenek be. A szegediek a tűzeset után 48 órával gyors és hathatós intézkedésekkel megkezdték a keverék gyártását azokon a keverőgépeken, amelyek­nek üzembeállítását csak mintegy két hónap múlva tervezte a vállalat A szegedi gyáregység segítsége nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy a keverékgyártás reá eső ré­szének teljesítésével — ami napi 6—8 tonnát tesz ki —, már szeptember hónapban zökkenőmentessé válhatott a vállalat keveréke!látása. A szegedieket dicséri a szövet­itatás gyors üzemesítése is, amellyel ugyancsak a buda­pesti CORDATIC gyáregysé­get tehermentesítették. — A gumiipar egyik jel­legzetessége — mondotta be­fejezésül Somogyi Pál ve­vezérigazgató — , hogy nem tűri a munkások fluktuáció­ját. Ezen a mimira területen igen fontos a dolgozók be­gyakorlottsága, a technológiai fegyelem betartása Az a törekvésünk, hogy szegcdi gyáregységünkben is jó törzsgárdát, szakmun­kás gárdát alakítsunk ki. Ehhez is kérjük a helyi szer­vek segítségét annál is in­kább, mert a hazai gumiipar további fejlesztésének egyik bázisa éppen Szeged lesz. O. J. Készül a jövő évi szakmunkásképzés terve A harmadik ötéves terv szakmunkás­ellátása szempontjából nagyíonosságú lesz a szakmunkástanuló-intézetek 19C6— 1967. tanéve, ezért a tanuló feltételek előkészítése már most megkezdődött. Az Országos Tervhivatal elnöke és a mun­kaügyi miniszter együttes utasítást adott ki a szakmunkástanulók 1960—1967. tan­évi felvételének tervezéséről. Az utasítás értelmében a vállalatoknak november 20-ig kell benyújtanlok igényüket a szak­ma szerint illetékes szakmunkás-intéze­tekhez és ebben fel kell tüntetniük, hány tanulót akarnak felvenni az 1S6G—190?. tanévre. A korai igénybejelentésre azért van szükség, hogy a Munkügyi Minisz­térium 1966 februárjáig kiadhassa a fel­vételi tervet és az intézet ennek alapján a népgazdaság érdekeinek, a vállalatok reális szükségletednek, a fiatalok pálya­választásának megfelelően idejében le­bonyolíthassák a felvételeket. Felhívja az utasítás többek között a vállalatokat, fordítsanak r.agy f.gyeimet arra, hogy mivel az általános iskolákból és a középiskolákból kikerülő fiatalok­nak körülbelül a fele leány, szakmunkás­tanuló igényeik összeállításánál az ide vonatkozó rende.et értelmében az elöíit arányban igényeljenek leány szakmunkás­tanulókat is. A közös utesitás az eddigi­nél nagyobb beleszólást biztosít a válla­lati igényekbe a megyei tanácsok mun­kaügyi osztályainak. Legnagyobb szárazföldi kikötőnk" Száz kilométeres sebesség­gel rohan Záhony felé a nemzetközi gyorsvonat. Dene István, a kétezer lóerős die­sel vezetője bekapcsolja a fényszórút. Mellettünk teher­vonat fut. Fa, érc, koksz. Va­gon, vagon után. A vezető megjegyzi: — Kimegy lassan a divat­ból a gőzös. Egyszerűen nem bírná cl a forgalmat. Nagyon nagy Záhony igé­nye. Üres kocsival, rengeteg üres kocsival kell kielégíte­ni. Ezer vagon naponta Még Debrecenben mondot­ta Tóth János, a vasútigaz­gatóság vezetője: — Záhonyt úgy tekintjük, mint az ország legr^gyobb szárazföldi kikötőjét. Ez az áliomás, az egész záhonyi át­rakó körzet bonyolítja le vasú tigazgaí óságunk forgal­mának jelentős részét. Zá­hony a nap 24 órájában ezer vagon árut küld az ország­ba. Ennyit valóban alig ad egy folyami kikötő... Ezer vagon naponta. Mi­ből állnak a küldemények? A hatalmas vágányhálóza­tú állomás végében a széles nyomtávú sínsornál tört ma­gyarsággal, da rcn. kívül pontosan megadja a tájékoz­tatást Maria Ivar.ovna, a Szovjet Államvasutak áruát­adója: — Reggel fogadtunk egy szerelvényt Csapról. Össze­sen 67 széles nyomtávú kocsi érkezett a vonattal. Króm­érc, bányafa, rönkía, épülst­fa, papírfa, acél, koksz, tea, gépkocsi, dimetitszulfát, gya­pot, traktoralkatrész, deiszka volt a vagonokban. Akit ér­dekel kiszámíthatja a hozott súlyt is. Tessék beszorozni a vagonok számát 62 tonnával. Ez az átlag. Az átlagon túl persze van még más is. — Üjabban a lvovi vasút­igazgatóság a szállítások meggyorsítása érdekében nagy teljesítményű vagono­kat küld hozzánk — mondja S. Kovács István, Záhony ál­lomás főnöke. — A vagonok befogadóképessége 93 torma. Voltam egy ilyen kocsiban. Két szép, tágas szobának fe­lel meg ez a koosi. A záho­nyiak gondolának becézik. Három-négy magyar vagont is megtölt a benne küldőit árutömeg... Végeláthatatlan szerelvényben érkeznek a mezőgazdasági gépek a Szovjetunióból Most kezdődött meg a Moszkvics 403 típusú sze­mélygépkocsik száliíása. — A rendkívül tetszetős külsejű személygépkocsikat fedett vagonokban hozzák — mondotta Kallós Gyula ke­reskedelmi hivatalnok. — Hét kocsi fér el egy vagon­ban. Hadd mondj r.m el, hogy a kirakodáshoz felhasználha­tó az elektromos csörlő is, ha pociig villany nincs, akkor is lehet alkalmazni a köny­t.yen kezelhető rakodóberen­dezést. Ennek segitsógéval lényegesen csökken a kocsik tartózkodási ideje, gyorsab­ban tudjuk visszaküldeni a fedett vagonokat. Nincs egy perc szünet Reggel meghallgattam Tóth Géza állómájfűttők-he­lyeítes beszélgetését Csappal beszélt, a napi forgalomról adott tájékoztatást Maisai Józsefnek, a határállomás kereskedelmi főnokhelyette­sének. . • . . • • • — Az a kérésünk — mon­dotta —, hogy a hajnalban érkezett szerelvényt délutá­nig feltétlenül rakják ki. Még a mai napon szeretnénk, is­mét megrakni Csapon. Záhonyban nincs egy perc­nyi szünet sem. S nemcsak Záhonyról van szó. Fér.ycs­litkén kezdődik az átrrkó­körzet, több mint 23 kilomé­teren át sín sínt követ és ha valald letekint az új állo­más tetejéről, végeláthatat­lannak vélheti ezt a hatal­mas kombinátot. Több mint százféle árut fogad Záhony. És tény, nagyon alapos ada­tok tanúsítják, hogy ez a határállomás táplálja első­sorban hazánk kohászati műveit, innen érkeznek az érc- és kokszkü'demcnyek. Vegyesiparunk nélkülözhe­tetlen nyersanyagforrása Zá­hony. És a lakossági tüzelő java része is onnan érkezik. Éjiel-nappal műszakban Éjjel-nappal, három mú­szakoan dolgoznak a széles nyomtávú vágány átrakói. Most különösen nagy tö­megű áru érkezilc. Záhony dolgozói egyedül nem képe­sek megbirkózni az átrakas­sc.1, segítségre van szükség A segítséggel nem késleke­dett Debrecen sem. Az átrakó körzetben Va lálkoztam 11. Kiss Lajo6 csa­pa tirányítóval, a debrecen. rakodási főnölrség beosztott­jával. — Huszonnégy fővel négy brigádunk dolgozik i.t ­mondotta. Kéthetenként vá' tást csinálunk, hiszen távol az otthontól dolgoznak az emberek. Közöttük varr Lo­vas Kiss István Mohöstöí.­p,ályibol. .Rak od ó m unkás,' szí­vós, inas ember. — Hogy keresnek? — Hát... kialakul. A világ minden kincséért se ismerné el: jobb a kere­set, mint otthon. Beszéljenek a tények. Kovács Józsei öttagú brigádja egy nap alatt 410 forintot keresett. Kosa Sándor hattagú bri­gádja 127 forintot kapott egv műszakban. Ehhez jön a na pi 15 forintos kiküldctéc. díj. És Záhonyban a szál lásért egyetlen fillért •em kell fizetni... A határállomás minden al­kalommal irányvonátoki'' küld és ezek kétezer toru felett szállítanak. Eljutna az ciszág minden részébe . záhonyi küldemények. Való ban a népgazdaság mind* ágát táplálják. Záhony megállás nélkii" dolgozik. Percnyi pihenő nélkül. Sütő Gyv'a (Kalmár István leivé telett A kép mindennapos helyzetet tükröz. 7íhony naponta ezer vagonnyi árut küld lUMÓalk beiacjcw* 4

Next

/
Thumbnails
Contents