Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

A rossz fog és a betegségek KSferád csak— saöliTott j amahrefc a fog- vagy a man­meg^egy jmadsiia^—j dulagyullajaást okozzák: a aka^j^í húaQr^ háiurot«Jjoga- , vérsíram | út ján, vagy más mai,<pedigfnca*te 1 fájnák. r úton 'eljutnak a test külön­Évekrióta ízateti gyulladó- böző szerveibe. Ott kiköt­saúm vannak- Az orvos azt mondja, hogyha meg aka­rok gyógyulni, alá kell vet­nem, magam ennek a keze­1 esnek. Mondd, biztos, hogy-így meggyógyulok? — Nem biztos — vaktszol­tam. Felragyogott « szeme. — Hát akkor ne engedjem? — De, engedd! Bízd ma­gad a szakemberekre. Ök a javadat akarják — Nem ertem. Nem biz­tos — és mégis engedjem? — Hogy van ez? Sok-sok száz év óta ta­pasztalják a gyakorló orvo­sok, hogy bizonyos betegsé­gek, amelyek makacsul el­Imálltak mindenféle gyógy­módnak, meggyógyulnak, vagy legalábbis javulnak, ha a beteg rossz fogait eltá­volítják. A fogakhoz ké­sőbb csatlakozott a man­dula. majd — bár sokkal­ritkábban — néhány más szerv is, a vakbél, az epe­hólyag stb. A foggyokerekben és a gyökerek közül, az állcsont­tan, valamint a mandulák­ban ugyanis néha lassú, lap­pangó, panaszokat alig, i agy egyáltalán nem oko­zó gyulladásos folyamatok : ijlanak. De ha utóbblak rem is okoznak panaszt, a s :ervezet más helyein is fel­léphetnek gyulladásos meg­betegedések. Például a szh ben, vesében, ízületek­ben, a szemben, a bórön stb. Ezeket nevezik „máso­dik betegségeknek". Az el­ső ugyanis a fog vagy a mandula betegsége. A ..második betegség" le­het jelentéktelen is, de le­het súlyos, amely a beteg munkaképességét vagy akár életét is veszélyezteti: Régen úgy képzelték, hogy azok a baktériumok, nek, és ugyancsak gyulla­dásos folyamatokat okoz­nak. Később ez a felfogás megváltozott: a kutatók rá­jöttek arra, hogy nem ma­guk a baktériumok okozzák a „második betegséget', ha­nem az álltaluk termelt mér­gek. A fogban, mandulában le­<§m» W mmm vő elváltozást gócnak neve­zik, orvosi szóval: — fó­kusznak. Az általuk előidé­zett betegséget pedig góc­fertőzés névvel illetik. Mind ez ideig nem sike­rült kideríteni, hogy a má­sodik betegség hogyan jön létre. Sőt: vannak orvosok, alak az egész „gócbetegsé­get" elvetik, vagy legalább­is bizalmatlanok vele szem­ben. Vannak akik arra hi­vatkoznak, hogy a gócok megszüntetése — tehát a kérdéses fogak kihúzása vagy a mandulaműtét — utón a második betegség megszűnik. Mások viszont olyan esetekről számolnak be, amelyeknél a góctalaní­tásnak semmi hatása nem volt, hiába szabadult meg a beteg a fogaitól, vagy man­dulájától, második betegsé­ge mégis megmaradt Erre viszont az az ellenérv, hogy a „góctalanítós" későn kö­vetkezett be, akkor, a má­sodik betegség már „önál­ló életet" él, olyannyira elő-, reholadott, hogy hiába gyó­gyították meg a gócokat, a ízesítőszereinkről A konyhasó ősidők óta használatos Ízesítőszer, amely nélkül sem ember, sem ál­lat nem élhetne hosszabb ideig. A konyhasó — nát­riumklorid. Nátrium ionja tartja fenn azt a gyengén lúgos kémhatást a szervezet­ben, amelyben a sejtek mű­ködése a legkedvezőbb, a klorid ion pedig a gyomor­nedv sósavtartalmának kép­zésében segít. A sótlan éte­lek általában ehetetlennek tűnnek, de a túlzott sózás­tól is idegenkedik az em­ber. A só szerepe nemcsak az emberi szervezet kémiai egyensúlyában, hanem az etkezéskultúrában, még in­kább a húsok konzerválásá­ban is nagyon jelentős. Az ecet a másik, szintén naponta használt ízesítősze­rünk. A szervezetben, felszí­vódás után teljesen elbom­lik, így mértékletes fogyasz­tásától még a betegeknek sem kell tartózkodniuk. Kon­zerváló hatása közismert a zöldségfélék, húsok és halak tartósításában. Régen borból készült ecetet használtak, ma már kémiai úton állítják elő. Az asztali mustárt nem mindenki kedveli. Pedig ki­tűnő ízhatását cukor- és szervessavtartalmának kö­szönheti. Előnyös tulajdon­sága, hogy a főtt húsok fo­gyasztásakor segíti az emész­tést. Paradicsomsűrítmény. Nincs talán háztartás hazánkban, ahol hetenkent ne használ­nák önálló étel elkészítésé­hez, vagy ételízesítésre. A magyar sűrített paradicsom világhírű, régen ismert az „aranyfácán" márka. Nem­csak szép színét őrzi meg, hanem a téli hónapokban értékes vitaminforrás, mert elkészítés közben igen kis mennyiséget, veszít a vita­minjaiból. A pritamin ételízesítő­szereink között a legtöbb mennyiségű C-vitamint, ka­rotint és P-vitamint tartal­mazza. Kellemes, a magya­ros konyha fűszerezésére jel­lemző ízhatása van. Vita­minjai és biológiai fontos­sága miatt szükséges lenne a jelenleginél nagyobb mennyiségben fogyasztani — minden háztartásban. A húskivonat kiváló íze­sítöanyag, amely az emész­tőrendszerre hat serkentőleg. Levesek, saláták, mártások, főzelékek ízesítésére, ha­zánkban még kevép háztar­tásban használják. A nátriumglutamát gyen­gén fűszeres, enyhén hús­levesre emlékeztető fehér ízű por. Hatása abban áll, hogy a szájban és a garat­ban levő idegvégződéseket ingerli, s a gyenge ízhatást felerősíti. Kiváló ízesítő, húsételeknél és zöldségfélék­nél. Dr. Zempléni Tibor góc által előidézett beteg­ség tovább fennáll. A „gócelmélet", megszüle­tésekor az orvostudomány­ban nagy szenzációt keltett. Fogak és mandulák százez­rei estek áldozatául. Azóta a beteg sorsát minden szem­pontból alaposabban mérle­gelő, kritikusabb, körülte­kintőbb álláspont győzedel­meskedett. Ma sem vitás, hogy gennyes, súlyos gyul­ladásokat fenntartó fogakat, mandulákat a második be­tegségtől teljesen függetle­nül is el kell távolítani. Ilyeneket nem szabod meg­tűrni a szervezetben. - Mi történjék azonban a ketes esetekben? Ilyenkor a második betegség jellege fogja eldönteni az orvos el­határozását Ha a második betegség súlyos, akkor nem szabad habozni. Egy vagv több fog, vagv a mandula egyszerűen nem éri meg, hogy miattuk veszélyben fo­rogjon az ember általános egészségi állapota. Ha vi­szont jelentéktelen második betegségről van szó, akkor kár nagyobbszabású fogá­szati vagy gégészeti, sebé­szeti beavatkozásnak kiten­ni a beteget. Ezt persze egy orvos egye­dül többnyire nem tudja el­dönteni. A második betegsé­get kezelő orvos rendszerint kikéri a fogorvos, a gégész, a sebész véleményét és együtt döntenek. Ha csupán egy-két fog gyökeréről van szó, akkor a döntés nem ne­héz. De ha a mandulakivé­telről, vagy nagyobb mű­tétről van szó, vagy ha a fogorvos beavatkozása any­nyira tönkretenné a fogsort, hogy műfogsort kell majd készíteni, akkor a góctala­nítás elhatározása nehezeb­ben születik meg. Dr. Kovács György, az orvostudományok kandidátusa Irattartó Egyre több irat, levél, és mas papirféle kér he'yet az otthonokban. Komoly fejtö­rést okoz elhelyezésük: el ne vesszenek, s rendetlensé­get se okozzanak. Külön irat­szekrény lenne a legjobb megoldás. Ötletes megoldással talál­koztam az egyik ismerősnél. A könyvespolc néhány pont­ján széles, színes műanyag­lapokat vettem észre. Meg­tudtam, hogy a lapok dobo­zokat takarnak, ahol a kü­lönféle iratokat tartják. El­készítése rendkívül egysze­rű. 2x3 centiméteres léceket kell a könyvespolc mélysé­gének megfelelően leszabni. Májd kifúrjuk a tát és hosz­szú, erős csavarokkal hozzá­csavarozzuuk a polchoz. Al­jára furnérlemezt csavaro­zunk, s két-két kicsiny zsa­nérral felszereljük a két mil­liméternél hosszabbra szabott műanyaglapokat. Annyi ilyen rekeszt épilhetünk könyves­polcunkba, amennyire szük­ség van. Egyikben a számlá­kat, másikban leveleinket tarthatjuk, megint másutt kézirat, vagy levélpapír le­het. A fűtés ábécéje A fűtés beköszöntésével megnövekedett a lakóházak­ban a tűzveszély is. Ennek megelőzése érdekében a kö­vetkezőket szükséges betar­tani: csak jól karbantartott cserépkályhában, kályhában s tűzhelyben szabad fűteni. A tüzelőberendezés mellé szárítás, vagy tárolás céljá­ból éghető anyagot ne he­lyezzünk, csak egy méteres távolságra. A füstcsöveket másfél méterenként rögzítsük a falhoz csőbilinccsel. Éghe­tő padozatú helyiségben a tüzelőberendezés elé parázs­felfogót kell helyezni. Tűzveszélyes folyadékkal begyújtani, vagy ilyennel tüzet éleszteni, folyékony tüzelőanyagú berendezést üzemeltetés közben feltölte-' ni életveszélyes. A tüzelőbe­rendezések kéményeit szük­ség szerint, de legalább ha­vonta egyszer tisztítani kell A koronr/.sákot, a padlástéri tisztítóajtókat csukva kell tartani, az ezekhez vezető utat azonban nem szabad el­torlaszolni. Éghető anyagot a padlástérben a kéménytől legalább egy méter távol­ságra kell elhelyezni, a ko­romzsák ajtótól pedig 50 cen­timéterre. A kéményeken le­vő, nem használt füstcső-nyí­ldsokat íémdugóval zárjuk el. Füstcsövet a kéménybe vezetni csak a tűzrendészen követelmények betartasaval szabad. Kétezer autó — szerencsekerékből 1961 augusztus 18-a óta ti­zenhét esetből sorsolták az öt- és a tízezer forintos autónyeremény-betétkönyve­ket. Azóta 613 Moszkvics, 247 Skoda, 565 Wartburg, 427 Trabant, 3 Warazava, 33 Zasztava, 59 Renault, 34 Simca, 35 Fiat és 15 BMW, DKW, Hilmann, Steyer és Triumph személygépkocsi talált gazdára a szerencsés autónyeremény-betétkönyv­tulajdonosok között. Eddig összesen 2031 személygépko­csit sorsoltak ki. November 18-án újra pörög Fortuna szerencsekereke. Ezen a sor­soláson legnagyobb számban Moszkvics 408-as és 1000 MB-s Skoda talál gazdára. Valószínű Renault-okat, Sim­ca-kat és a nagy érdeklő­déssel vért Zaporoasec már­kájú kocsikat is nyerhetnek az autónyeremény-betét­könyv-tulajdonosok. 7.s. L. Elítélték a társadalmi tulajdont fosztogató bűnszövetség tagjait Lapunkban annak idején beszámoltunk arról, hogy a Csongrád megyei rendőr-fő­kapitányság büntető eljárást indított Bal;sa Sándor, a Sze­gedi Építő Ktez volt elnöke, Szeged, József Attila sugárút 40., Hagittai Bálint, a ktsz volt műszaki vezetője, Sze­ged, Jósika utca 5 a, Kovács Kálmán volt raktáros, Sze­ged, Tolbuhin sugárút 28., Csonka Gyula volt részlegve­zető, Szeged, Hajós utca 14., Gedeon László volt részleg­vezető, Tápé, Irinyi utca 15., valamint Cgúri Ferenc, az újszegedi Haladás Tsz volt brigádvezetője, Szeged, Beth­len utca 30. szám alatti la­kosok ellen. Egyrészt bűnszö­vetségben követtek el sik­kasztást, másrészt egyéni manőverrel károsították meg a társadalmi tulajdont. A szegedi járásbíróság most tárgyalta bűncselekmé­nyüket. Baksa, Hargittai, Ko­vács és Csonka a ktsz külön­böző munkahelyeiről meszet, homokot, sódert, téglát és parkettát adott el oly mó­don, hogy a szállítólevelet átadták Csűri Ferencnek. A ANYAKÖNYVI HIREK I. KERÜLET Házasság: Simon József és Undl Margit, Ótott-Kovács István és Szögi Rozália, He­réd i János és Kovács Aran­ka Mária. Czinege István és Varga Jolán, Komár József és Soos Éva Rozália házassá­got kötöttek. Születés: Takács András­nak és Szilágyi Juliannának Edit, Boldizsár Dezsőnek és Bús Margitnak Andor. Ele­kes Istvánnak és Molnár Juliannának Julianna Ildikó, Rabi Sándornak és Ungi Ve­ronikának József, Kispéler Imrének és Tuszinger Ág­nesnek Imre, Papp Jenőnek és Tanács Máriának Mária, Rápolti Andrásnak és Fejes Irénnek István András, Gom­bos Istvnának és Ábrahám­Nagyi Piroskának Ervin, Pus­kás Vincének és Tanács Ilo­nának Erika, Gruber János­nak és Kurusa Máriának Tibor, Papy Bélának és Oláh Máriának Béla, Szécsi Ist­vánnak és Aradi Klárának Klára, Herceg Istvánnak és Suti Annának Aranka, Ko­lompár Andrásnak és Kolom­pár Máriának Mária, Bakai Istvánnak és Bányai Lujzá­nak István. Vass Menyhért­nek és Sípos Miygitnak Menyhért Attila, Puskás Je­nőnek és Horváth Máriának Jenő, Nyerges Endrének és Sepsi Adriennek Andrea Marta, Horváth Tibornak és Tóth Annának Anita, Ko­vács Pálnak és Bakró Évá­nak Attila Zsolt, Reinhold Zsigmondnak és Polgár Len­kének Tibor, Demus Ernőnek és Mónus Ilonának Ernő, Gúcser Ferencnek és Csányi Ilonának Éva, dr. Koltai Mik­lósnak és Elekes Zsuzsanná­nak Miklós Péter, Petrovics Rudolfnak és Oláh Katalin­nak Rudolf nevű gyermekük született. Halálozás: Igerth Antal, Kabók Józsefné Kopasz Pi­roska, Tóth András, Hunya Klára, Gazdik Gyula, Juhász Imre, Kocsis-Savanya Lajos, Zádori Lajosné Nagy Bor­bála. Kolompár László, dr. Jus/.tusz György, Pataki De­zső, Földinszki Mária, Fábián József, Bocskay Tiborné Föl­des Ilona, Csóré Ferenc, Van­csik Józsefné Pántyik Róza, Kodran Julianna, Kiss Imre, Pöcze Jánosné Németh Esz­ter, Martonosi Sándor. Szan­ka András, dr. Lukátsy Éva elhunytak. II. KERÜLET Házasság: Kovács Mihály és Pusztahegyi Éva Viktória, Barna István és Tóth Erzsé­bet, Kovács Imre és Volford Piroska, Varjas László és Vá­radi Ilona Irén, Szobácsi Jó­zsef István es Dudás Ilona , hazassagot kötöttek. Halálozás: Kopasz Imre, Ungi Mthálvné Fodor Anna, Czirok Mátyás elhunytak. III. KERÜLET Házasság: Domokos Jenő és Kotogún Ilona házasságot kötöttek. Születés: Sándor László­nak és Dudás Juliannának László, Kovács-Tanács Imré­nek és Godó Máriának Ju­lianna. Szűcs Endre Imréhek és Sóós Máriának János, Szűcs Endre Imrének és Soós Máriának Imre. Börcsök An­talnak és Ábrahám Piroská­nak Piroska, Rózsa István­nak é« Bánóczkl Annának László, Árva Ferencnek és Jini Klárának Tibor, Rully Szabolcs Jánosnak és Petrás Etelka Máriának Zsolt Sza­bolcs, Barna Károlynak és Csongrádi Máriának Zoltán Károly, dr. Duró Lajosnak és Lévai Rozáliának Gábor Lajos, Szabó Imrének és ör­dög Annának Éva, Nyári Györgynek és Nagypál Etel­kának Zsuzsanna, Gyurik Istvánnak és Molnár Erzsé­betnek István, Sági Antal­nak és Kövecs Piroskának Tamás, Jenovai Ferencnek és Míg Margitnak Erika, Kiss Antalnak és Deák Aranka Erzsébetnek Gábor Béla, Na­csa Antal Imrének és Gajódi Saroltának László nevű gyer­mekük született. Halálozás: Rehák János, Fodor Lajosné Juhász Rozá­lia, Fodor István, Szántó La­jos, Bozsó Ferenc, Kovács Béláné Tekulics Etelka, Ber­ta Lajosné Horváth Rozália, Takács Jánosné ökrös Er­zsébet elhunytak. hamis fuvarlevéllel a telep­helyeken felpakolt, majd az építőanyagot elszállította a megrendelőknek. Az értelmi szerzők aztán a pénzen osz­tozkodtak. Baksa, Hargittai és Kovács ezenkívül úgyne­vezett „kölcsönöket" is ad­tak magánszemélyeknek, ugyancsak építési anyagban. A „kölcsönügylet" később átalakult eladassá, amikor is Baksáék zsebre tettek a pénzt Hasonló módon értékesítet­tek olyan parkettát is, ame­lyet Csonka Gyula, a parket­takészítő részleg vezetője „megtakarított". Baksáék nagyvonalúak voltak, mert minden esetben a ktaz'től elsikkasztott anyagokat még el is fuvaroztatták a megren­delőknek, ugyancsak a ktsz számlájára. Kijátszották azt a rendel­kezést is, hogy a magánház­épittetők csak akkor kapnak építési engedélyt, ha igazol­ni tudják, hogy az építkezés­hez van kivitelező is. Több esetben Baksáék csak formai­lag vállalkoztak magánház­építésre. A ktsz bélyegzőjét viszont felhasználták. A ház­építéshez hozzá sem fogtak, ellenben zsebre tették a „szí­vességért" kapott pénzt, több mint 10 ezer forintot. Sik­kasztásaikkal összesen több mint 100 ezer forint kart okoztak a ktsz-nek. Tőlük függetlenül bonyo­líthatta üzelmeit ugyarcsak az építő ktsz-nél Gedeon László, a lakatosrészleg volt vezetője. Magánmegrendelé­seit a ktsz anyagából végezte munkahelyén. Használta hoz­zá a gépeket, segédeszközö­ket, ,s aztán még ki is szál­líttatta a kész munkákat a megrendelőknek. Gedeon egyedül 33 ezer forint kárt okozott a ktsz-nek. A szegedi járásbíróság Baksa Sándort 4, Háfrglttai Bálintot 3 és fél, Kovács Kál­mánt 3 évi szabadságvesztés­re, Csűri Ferencet és Csonka Gyulát 1 év és 2 hónapi, Ge­deon Lászlót pedig 1 év és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül kötelezte őket az általuk okozott kár teljes megtérítésére, valamint a bűnügyi költségek viselésé­re. Az ítélet nem jogerős. Otthonában készít családi és gyermek­ielvételeket r Fényképész Szövetkezet ri­port réazlege, Kárasz u. 13. S. IS SS7 Sárgarépa takarmányozási célra éládö az újszegedi Haládás Tsz­nél, Bérkert u. 119. k. 1119 JÓL JÁR A MŰANYAG TALPÚ CIPŐBEN TARTÓS KÉNYELMES NEM AZIKAT Kedd* wu ember 18, OTL-MAGYARORSZAG 7 a

Next

/
Thumbnails
Contents