Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

Tessék mondani! Az őszi megyei könyvhetek alkalmából, mint általában az író—olvasó találkozókon, sok izgalmas és jó néhány furcsa kérdés ls elhangzik. Fekete Gyula, a népszerű író, aki nagy türelemmel írja föl és válaszolja meg ezeket a kérdéseket, egyik irodalmi esten elmondta, hogy fiatal olvasói arról ls érdeklődtek már: melyik csapatnak drukkol, mennyi papírt használ föl regényírói munkájához, van-e gyereke és segít-e neki a fogalmazásban? A bátorítás hatására ez alkalommal is záporoztak a kérdések félolvasás után, és persze ez az est is meghozta a maga különös kérdését. Az író ..Az orvos halála" című regényéről,. amelyet mostanában filmesítenek, így érdeklődött az egyik diákolvasó: — Tessék mondani, él-e az az orvos, aki az orvos halálában meghalt? S. M. A falusi művelődés mecénása A falujáró újságíró mindegyre tapasztalja: a körzeti földművesszövetkezetek jelentős szerepet vállalnak a falusi közművelődési munkában. A babért többnyire a művelődési otthonok vagy más rendező szervezetek kapják; kevesen tudják, hogy számos előadás, író— olvasó találkozó, műkedvelő művészeti csoport „mecénása" éppen a földművesszövetkezet. Ö szervezi és finanszírozza a rendezvényeket öt év alatt közel 550 ezer forint könyvtártámoga* lást adtak a megyei földművesszövetkezetek. Az elmúlt művelődési évadban 74 ismeretterjesztő előadást szerveztek a szegedi járásban, őket djcséri k a legsikeresebb író—olvasó találkozók. Idén fokozottabb kulturális tevékenységre ösztönzi a körzeti földművesszövetkezeteket a MÉSZÖV. Czukár György, a szövetkezetpolitikai osztály vezetője az új évad közművelődési feladatait a közelmúltban beszélte meg a járási földművesszövetkezetek művelődési felelőseivel. Hangsúlyozta: összpontosítják figyelmüket a tanyavilágra! Ide jut el legnehezebben a művelődés tudatformáló ereje. A könyvterjesztés, az író—olvasó találkozók, a téli oktatás különböző formáinak szervezésében egyaránt biztosítanak elsőbbséget a jtanyalakóknak. A szövetkezeti taggyűléseken, a szaktársulások megbeszélésein rögtönözzenek rövid, érdekes ismeretterjesztő vagy politikai előadásokat, vetítsenek hozzá megfelelő témájú filmeket. Egy-egy iparcikk-bemutató alkalmával tartsanak témakörhöz Illő ismeretterjesztő előadást. Hogyan lehet e sokirányú közművelődési programot teljesíteni? Legfontosabb feltétele: ne egymagukban végezzék! A földművesszövetkezetek teremtsenek együtműködést a községi nőbizottságokkal, a Vöröskereszttel, a népfrontbizottságokkal, a KISZ-szervezetekkel. Katona Ferencné, a mórahalmi körzeti földművesszövetkezet dolgozója javasolta, hogy szervezzenek aktívákat a kultúrmunkában. A művelődési otthonok igazgatói ne csak a pénzfedezetet várják a szövetkezettől, hanem érezzék kötelességüknek az előadások megtartásáról előzetesen értesíteni őket. A földművesszövetkezeti tagok többsége tsz-tag. Magától adódik tehát az együttműködés szükségessége. Erdei András, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának munkatársa üdvözölte azt a törekvést, hogy a két szövetkezeti forma közösen szándékozik „feltörni a művelődési ugart" a tanyákon. Hiszen végső fokon mekik gyümölcsözik mindaz a tudás és szakismeret, melyet megszereznek a különböző ismeretterjesztő rendezvényeken. SZEGEDI MŰVÉSZEK DOROGI IMRE Nem egyedül találtuk Vidra utcai lakásán. Tanítványai jöttek el a Pedagógiai Főiskolái-ól — ahol meghívott előadóként ma is tanít —, hogy felkérjék, tartson előadást nekik művészi pályájáról. Az 1959-es gyűjteményes kiállítása alkalmával Szelesi Zoltán ezt írta róla: „Az olykor borús egű vagy máskor szikrázó verőfényben úszó Tiszatáj helyi megörökítődnek népes sorából fiigyeimet keltően kimagaslik a hosszú évtizedek óta itt dolgozó Dorogi Imre, a Tisza—Marosszög sajátos lelkületének maradék nélküli megértője és hivatott ecsetű tolmácsolója." Küzdelmes életút a ma már ősz hajú művész valamikor az első világháború végén jegyezte el magát végleg a várossal. Fél évtizednyi katonáskodás, háborús sebesülés után Münchenbe és Párizsba vágyott, hogy félbeszakadt tanulmányait folytassa, mikor édesanyja kérésére Szegedre jött rajztanárnak, hogy az évek során egyre csak nosztalgikus vágyódássá merevülő külföldi út helyett szembenézzen az itthon szigorú nyomorűságával. Évekig festékre sem volt pénze! Életének ebből a nehéz szakaszából csak a húszas évek közepétől kezdve lábalt ki lassan, mikor kedvenc mesterének, Révész Imrének kecskeméti múvésztelepét kezdte látogatni. Azóta munkában és sikerben bővelkedő 40 év telt el a Tisza partján, melynek eredményeiről többek között a Népművelési Minisztérium munkajutalma és Szeged város pályadíja tanúskodik. Nincs ideálom Egy ágy, üvegszekrény, három szék, két állvány — és sok-sok festmény, rajz, vázlat található elszórtan műtermében. Az asztalon egy Tintorettóról szóló könyv, ö lenne a mintakép? — Nincs és nem is volt soha ideálom. Ügy festek, ahogy kavarognak bennem az elképzelések, problémák. Dorogi Imre — Vinkler László festménye Saját ú tárnom haladok. Ép- vetkezik — ceruzával, ecsetpen ezért nem kerestem so- tel, kisebb, majd fokozatoha a kategóriákat sem. Az san növekvő nagyságokban, írók örülnek, ha valakit Itt kísérletezem ki a szinbeskatulyázhatnak valami- konstrukciókat és birkózom lyen stílusirányzatba s annak meg a közben felmerülő új képviselőjeként kiálthatják meg új problémákkal Nos, velem rosszul jár- ^^ Imre> a 75 éves művész minden témát nagySic itur terL minden izgatja. " * Ha valami új inspiráció éri, Hogyan jut el egy ilyen abbahagyja az addig félkész gondolat a befejezett műig? kompozícióit s ebbe fog beÁltalában tehát milyen fázi- te, de ha visszatér valamesokon keresztül alakul ki Wk előzőre, azt hamar beegy kész festmény? fejezi. A nyáron például — Mint már említettem, Gyulán volt, s az ottani fürvalamilyen gondolat, vagy döző emberek látása csalt csupán egy puszta látvány ki ceruzájából vázlatokat, indítja meg az emóciókat. Jelenleg viszont a József Ez utóbbi a könnyebb eset, Atti la-portrét szeretné bemert az ember kész forma- fejezni ^ színekkel, kincseket talal, miga gondo- . . ., . , lati indítás után képelemek- mln!t az egyik tanulmányából kell felépíteni a témát, ban sikerült... Ezután rengeteg vázlat kö- Nikolényi István Füles-évkönyv Szórakoztató és tanulságos — talán ez a két szó a legjellemzőbb a Füles most megjelent 1966-os évkönyvére. A 240 oldalas kötet a Füles olvasótábora számára jól ismert és kedvelt rovatokat kibővítve tartalmazza, de azokon kívül is számos érdekességgel szolgál. A hetilap jellegének megfelelően különféle rejtvények, tréfás feladványok, fejtörők alkotják az évkönyv gerincét, de bőven színezik lapjait rajzos viccek, humoros versecskék is. A Gélléri András szerkesztéseben megjelent kötet ötletességről tanúskodik és arról a helyes törekvésről, hogy könnyed szórakoztatást nyújtson, ne tegye túl nagy próbára azokat, akik tollal, ceruzával felüdülésképpen ülnek feladványai elé, de mégis minél több ismerettel gazdagítsa. Olyan ismeretekkel, amelyek a mai ember szamára feltétlenül szükségesek. Ezért is vannak talán túlsúlyban a technikai, műszaki vonatkozású feladványok, bár bőven helyet kaptak a humán — irodalmi, képzőművészeti stb. — témák is. A sokrétű anyagból leginkább kiemelésre méltó az igen ügyes és olvasmányos rejtvényes ÁBC, valamint az „Akár hiszi, akár nem". Az előbbi egy-egy oldalon hasznos ismeretekét sorol fel bizonyos témakörökből — az alommagtól a vitaminokig —, s tesz fel kérdéseket is. Az utóbbi kis történetkéket ír le, regényrészleteket és riportrészleteket. ugyancsak a megfelelő kérdésekkel. Ügyes és sokrétű a mifiden hónaphoz „Tanár úr kérem" címmel összeállított kérdéscsoport is. A keresztrejtvények kedvelői nyolc tematikus összeállítást kapnak, s egy óriást rejtvényt, amelynek megfejtői között húszezer forintnyi összeget sorsolnak szét. Érdekes az önismereti és némiképpen jellemnevelő rajzos játék (101 kiskacsa), s több olyan rejtvény, amely a megfigyelőkészséget fejleszti. Gondoltak a legkisebb olvasókra — bár nem nagy terjedelemben —, iskoiáiskorúaknak is nyújtanak át rejtvényeket. Kártyafeladványok és Rodolfo bűvésziskolája mellett számos egyéb apróság szerez kellemes időtöltést Keletre és Nyugatra tekintve Lapunk november <1 számában beszámoltunk már olvasóinknak arról, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem kölcsönösen kapcsolatot teremfit a skóciai Glasgow orvosegyetemével, is. Ennek eredményeként a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként két hetet töltött Magyarországon és látogatást tett Szegeden is James Aitcliison glasgow-i orvosprofesszor. Látoratásáról hosszabb cikkben beszámolt a The Dental Magaziné című angol nyelvű lap magyar számában, Cikkét az alábbiakban közöljük dr. Pósa Péter fordításában. Mikor visszatértem magyarországi előadó-körutamról, azt Indítványozták, hogy írjam le benyomásaimat azoknak a fogászoknak, akik szeretnének kelet felé továbbutazni a Nemzetközi -Fögorvos Szövetség bécsi gyűlése után. Magyarország páratlan a maga nemében. A magyarok között nyaraló brit családok számára meglepő: pénzüket olyan kedvező árfolyamon válthatják be, amilyen csak külföldi útlevél bemutatása esetén lehetséges. Tegyük hozzá, hogy Magyarország szép tájain nagyon sok kitűnő terület van camping és lakókocsi számára, remek főzési lehetőségekkel és magas fokú egészségügyi körülményekkel felszerelve. Nincs meg bennem 6em a diplomata tájékozottsága, sem a politikus elfogultsága, ezért megelégedhetem azoknak a tényeknek a közlésével, melyek nem kívánnak magyarázatot. Egyébként is, ha az ember két hetet tölt el egy országban, az nem jogosítja fel arra, hogy szakértőként beszéljen róla. Másfelöl azonban lo kell szögeznem, hogy mindenütt kedvességet kaptam és olyan teljes mozgási szabadságom volt. akárcsak a szélnek. Nem dicsérhetem azokat a zsúfolt épületeket, amelyekben a fogorvosi klinikák el vannak helyezve, de ez a lakások és épületek nagyméretű háborús pusztulásának és annak a következménye, hogy a lakóházak építésének kellett elsőbbséget adni. Meg kell mondanom azonban, hogy el vagyok ragadtatva a kutatás és a klinikai munka minőségétől. • Az első érdekes dolog annak, aki Magyarországra repül, a kiszolgálás kiváló minősége a magyar repülőgé> pek légikisasszonnyai részéről. Szkeptikus nyugati bölcselkedők megjegyezték nekem: „ö, hiszen ez a magyar propaganda első fogása, hogy az utazás elején meggyőzze az önhöz hasonló együgyűeket". A hozzám hasonló gyanútlan utazó számára kifejezetten kellemesebb, ha légi utazáskor hibátlanul felszolgált ételt ehet szép porcelánból, mintha húslével leöntött, többnyire langyos pépet kap szögletes plasztik készletből. Ha az ilyen felszolgálás a magyar propaganda számára készült, akkor azt szeretném, ha más légi társaságok is követnék ezt a szokást. Ami az étkezés témáját illeti, szükséges beszélni a magyar éttermekben a zenéről. Legtöbbször cigányzenekar van. Mihelyt meghallják, hogy a vendég angolul beszél, amerikai akcentus nélkül, angol zászlót helyeznek az asztalára és a mosolygós prímás skót vagy angol zenét kezd játszani. Az én esetemben Burns-dalokat adtak elő. Minden magyar ember célja, hogy saját lakása legyen. A kormányzat lázas tempóban épít új és tetszetős lakásokat, amelyek az ország déli részében forró vízzel is el vannak látva. Azt mostanában találták 800 láb mélységben a magyar Alföldön. Hihetetlen ellentét van az ősrégi ökrös szekerek — a parasztság egyes rétegei még mindig használják a magyar Alföldön — és a haladó eszmék között. Az állami gazdaságokban és a közelükben fekvő városokban láthattunk modern hazakat meleg vízzel és központi fűtéssel. Az utakon úgy tűnhet fel, hogy valamennyi magyar kocsivezető be van oltva azzal az eszmével, hogy az autóvezető legnagyobb bűne, ha bűnösnek találják „nem gentlemanhez méltó vezetésiben. Minden kocsivezető figyelmes a többiekhez, ami emlékeztet a háborp előtti és közvetlenül a háború utáni brit autóvezetőkre. Inni és kocsit vezetni együtt — súlyos bűntettnek számít Magyarországon. Észrevettem, hogy a barackpálinka, a tokaji vagy más tüzes magyar borok leglelkesebb hívei is teljesen absztinensek, ha a nap későbbi részében a kocsi volánját szándékoznak tartani. Ezt kifejezetten azért csinálják, hogy az utak többi használóinak sikeres vezetését biztosítsák. Mindenki elborzadt annak hallatára, hogy Britanniában nagyon sok autóvezető iszik ebéd után. Nem érdeklődtem, hogy milyen büntetést szabnak ki, ha egy magyar autóveZtetőt ittasnak találnak. Magatartásuk annyira a józan ésszel és a jó modorral van összekötve, hogy nem is kíséreltem meg utalni a büntetésekre. , a nagy magyar belföldi tengernél, a Balatonnal — egyike Európa legszebb vidékének — hotelek, motelek, vendéglők és campingek találhatók olyan főzési lehetőségekkel és egészségügyi körülményekkel, amelyek fölötte állnak legtöbb más ország hasonló ellátottságának. Mindenfajta jövedelmű rétegnek van üdülési lehetősége. Nemcsak a bérek, az árak is alacsonyak Magyarországon. Nagyon sok nagyüzemnek saját háza van a Balaton partján, amelyet saját alkalmazottai használnak alacsony árakért a hosszú, lépcsőzetesem beosztott üdülési szezonban. Ilyen módon tölti el számos fogorvoskari oktató nyári vakációját az egyetem üdülőjében. Meglátogattam egy üdülőt, és mérhetetlenül kedvezőbbnek találtam, mint azt a módot, ahogy fiatal nős fogorvos oktatóink egy része végignyomorogja nálunk nyári vakációját A magyar gyerekek és fiatalok magatartása kedvezőbb volt, mint a mieinké, és. bármelyik nyugat-európai vagy amerikai országé. Csodálatra méltó megjegyezni, milyen hálás hangon emlékeznek meg ezek a fiatalok az oktatásról, amelyben részesülnek. Eltérően attól a növekvő magatartástól nálunk, hogy az állami támogatás egyáltalán nem fejlesztette ki a nevelési képességek megbecsülését. Szegeden diákszállóban laktam és összebarátkoztam néhány fogorvos hallgatóval, akik örültek annak, hogy angolul beszélgethetnek. A félév utolsó napján voltam ott, közvetlenül a fogorvosi záróvizsgák előtt, és el voltam ragadtatva, látva az utolsó évfolyam hallgatóit, amint díszítették a tantermet, és feliratokat festettek. Megköszönték az oktatóknak a tanítást, amelyet kaptak egyetemi éveik alatt. Valamit még mondani kell a magyar étkezésre vonatkozóan, amely különbözik a miénktől. ,Egy magamfajta gyomorbajos annál nagyobbra értékeli, mert nem okozta • szokásos panaszaim egyetlen szimptómáját sem. Jobbnak tartom a szegedi szalámit, mint bármely városból vagy országból származó hasonló ételt. Hálás vagyok, hogy hozzá tudok jutni Nagy-Britannia legtöbb nagyobb városban. Persze, az úgynevezett magyar gulyást gyakran szolgálják fel Magyarországon kívül, de ritkán hasonlít a legkisebb mértékbein is az eredeti fogáshoz. A hely nem engedi meg, hogy itt receptet adjak a magyar étkezéshez, de ha elegendő kérés érkezik kétségbeesett és túlhajszolt háziasszonyoktól, X. professzortól és más ínyencektől, a kiadók talán megengedik Aitohison híres magyar gulyása receptjének közzétételét. A helyszűke nem engedi meg azt, hogy sorokat szenteljünk a szép gesztenyefáknak, a szép épületeknek és a nyári szabadtéri színpadnak a szegedi egyetemi negyedben. Vannak dolgok, amit az embernek magának kell látnia. Nem lehet másodkézből élvezni az utazást a magyar Alföldön, ahol a talaj színének annyi változata van, és minden szín másféle terményt jelent. Nehéz megközelítően is leírni a magas budai sziklák szépségét, lenézve róluk a sok római kori fürdőre és túl a gyönyörű Dunán, a síkságon épült Pestre, a Parlamenttel, a terekkel és szökőkutakkal. Valóban érdemes meglátogatni. 4 Oft.-/HAGYARORSZAG Szombat. 1965. november 13i