Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

Jelentések, tájékoztatók a Minisztertanács ütéséről EgyiílilÜÉrí! Idillit KST-flŐi Az építésügyi miniszter tájékoztatója A fővárosi tanács vh elnökének tájékoztatója Az építésügyi miniszter módon biztosították, ok tó- A Fővárosi Tanács elnö­tájékoztatója az alábbiakat ber 31-ig a tönkrement la- kének tájékoztató jelentése tartalmazza: kóépiiletek 69 százalékénak kiemeli: a jelentősebb épit­Az árhullámok elvonulása újjáépítését megkezdték, 26 kezeseket azoknak a váras­után megállapítottak, hogy százalék fel is épült már. építési célkitűzéseknek ren­4130 lakóépület megronga- A sérült lakóépületek 48 delik alá, amelyeket a kor­lodott, de helyreállítható, százalékát szintén helyre- mány által még 1960-han míg 1130 lakóépület teljes állították. A károsultak egy jóváhagyott városrendezési újjáépítésre szorul. A kár- része azonban csak a jövő terv foglalt egységes koncep­adatok nem véglegesek, mert évben kívánja lakóházát cióba. a megrongálódott házak túl- helyreállítani, mert a tél A kelenföldi lakótelepen nyomó része vályogból és elejéig nem szárad ki a szovjet házgyár termékeinek vert falból készült, amelyek- ttüaj- felhasználásával 10 emeletes ben rejtett károk is kelet- A személyi tulajdonban lakóházak építését kezdik el. kcztek, s ezeket csak akkor tevő lakóépületek helyreállí- Ezzel kialakul Budapest lehet észlelni, amikor már üísi munkálatai előrelátható- egyik legszebb új városré­teljesen kiszáradtak. lag 196fi első negyedévében sze. öt épületbe már 1966­íntézkedés történt, hogy az befejeződnek. ban beköltözhetnek, újjáépítéshez, illetve a hely- A Minisztertanács megál- Ezer-ezer lakásos program reallításhoz szükséges anya- lapította: az árvíz- és bel­gokat soronkívül bocsássák víz okozta károk helyreállí­rendelkezesre. Az anyagellá- tásával kapcsolatban újabb Parkosítják a Petőfi-híd­tól északra eső Duna-parti területet, a Kinizsi utca és a Közraktár utca sarkán pedig 400 személyes diák­szálló építéséhez kezdenek. A fogaskerekű vasút alsó állomásával szemben hozzá­fognak a 13 emeletes „Bu­dapest" szálló építéséhez. Az E—5-ös európai konti­nentális út Budapestre be­vezető szakaszának folytatá­saként tovább építik a Bu­daőrsi utat a Hamzsabégi út és a Villányi út között. (MTI) A dolgozók évről évre nép­szerűbb házi bankjai, a Köl­csönös Segítő Takarékpénz­tárak országszerte november közepén kezdik meg a téli lejáratú betétek visszafizeté­sét. Az idén 5019 KST-ben 806 000 dolgozó tett félre rendszeresen havonta bizo­nyos összeget. A 355 000 bu­dapesti és a 451 000 vidéki KST-tag összesen több mint egymilliárd forintot vesz fel ezekben a hetekben. Uj terv, új verseny A harmadik ötéves terv kezdete előtt az Állami Gaz­daságok Főigazgatósága és a MEDOSZ elnöksége ismét versenyre hívja fel az állami gazdaságok dolgozóit, hogy segítsék az 1966-os évi terv­feladatok teljesítését. A ver­senyfelhívás hangsúlyozza, hogy a termelési igazgatósá­gok és a MEDOSZ megyei bizottságok közösen határoz­zák meg az éves verseny részletes feladatait, gondos­kodjanak a versenyben leg­jobb eredményt elért dolgo­zók jutalmazásáról és kitün­tetéséről. (MTI) alapján folytatódik Kőbá­nya és Pesterzsébet központ­jának kiépítése. Mindkét tás kielégítő, nehézségek kormányintézkedés kiadásá- kerületben néhány 9 emele­csak abból adódtak, hogy ra nincs szükség. Az ille­időnként kevés volt a szállí- tókes miniszternek és az tóeszköz. A kivitelezést első- érintett tanácsok vb elnökei­sorban helyi építőipari szer- nek feladatává tette, hogy vek végzik. A helyreállítást további hatékony intézke- Put­tes épületet is emelnek. A Váci út és az Árpád út ta­lálkozásánál . felépítik az úgynevezett újpesti városka­es újjáépítést társadalmi désekkel segítsék elő a ta­munka is segíti. kóépületek újjáépítésének és Miután az anyagellátást és a károk helyreállításának a kivitelező kapacitást ily- meggyorsítását A KSH elnökének jelentése A Központi Statisztikai az adatszolgái tatások egysze­A várnegyedben befejezik 15 műemlék jellegű épület felújítását Felépítik az Üri utca és a Szentháromság ut­ca sarkán a háborúban tönk­rement Fehér galamb ven­déglő épületét, ez elsősorban idegenforgalmi szempontból jelentős. Folytatják az út­, - -i • , i , burkolatok és a közvilágí­Hivatal einokenek az adat- rusitesenek lehetoseget es 8 tás korszerűsítését, valamint szolgáltatások felülvizsgála- következő években is tegye­táról előterjesztett jelentése nek ilyen intézkedéseket Az beszámol arról, hogy az adatszolgáltatások enge­adatszolgáltatási rendszert délyezési rendszerének álta­már 1965-ben egyszjerűsítet- lános újabb jo^ rendezését oldalának, valamint az eh­ték és 1966-ra további csök- a Minisztertanács nem tart- hez csatlakozó vízivárosi te­kentésetoet határoztak eL ja szükségesnek. Ez alól rekonstrukcióját. ,, - ... . . . . , _ , „ x 1966-ban ezen a területen Megfelelően részletezett ada- csak a mezőgazdasági ter- körülbelül 20 lakóház épí­tokra azonban a jövőben is metászóvetkezetek területe téséhez fognak hozzá. szükség van, sót a fejlet- jeleni kivétett, mivel tói ük A belső kerületek város­tebb gazdasági módszerek gyakran kémek szakszerűt- a forf> fásabb útvo­, , , , , nalakon es tereken a foghi­egysaer lenül vagy feleslegesen ada­a Palotának és környéké­nek helyreállítását Az OTP­öröklakásakció keretében nagyobb ütemben kezdik meg a Vár keleti és északi alkalmazása nem bővülő adatszolgáltatást ki- tokát Ezért 1966-tól kezdve 1966-ban — többek között jak beépítésével javítják. — a Tanács körút, a Bajcsy­vnlameneri alá- Zsilinszky út- az Arany Jó­valamenny. ala- nos utca^ M A]agüt ^^ Mártírok útja néhány szem­ván meg. Az adatigények a Földművelésügyi Minisz­csökkentése miatt a reális tórium és infottnóciós szükséglet ki elé- rendelt szerve csak a mi gítése nem szenvedhet csór- niszter, más szervek n pedig betűnő foghíjas telkét épí­bát csak a Központi Statászti- tík be. . . , , , , A Nagykörút és a Rákó­A Központi Statisztikai Hivatal eJnőkének enge- czi út kereszteződésénél Hivsstai, a minásztóriurook délyszámával ellátott kérdő- 196g-ban kialakul a föld­és a főhatóságok által el- íveken kérhetnek adatokat alatti vasút állomását is ki­szolgáló gyalogos aluljáró­határozott adatszolgáltatási a mezógazclesS& termelősző- rendszer. Egyidejűleg meg­egyszerúsítésefc jellege a kö­vefkessSkben fogfeílható ösz­sze; Több olyan területen^ amelyre vonatkozóan eddig teljeskörű adatgyűjtést vé­geztek, 1966-tól csak az adatszolgáltatók egy részé­tői kérnek be adatokat Más területeken a havi vagy ne­gyedévi adatszolgáltatást félévesre vagy évesre vál­toztatják. A Minisztertanácsnak a je­lentés alapján hozott hatá­rozata kimondja: az adatké­rők továbbra is vizsgálják vetkezetekrCL kezdik a Corvin Áruház korszerűsítését. A módosított földadórendelet Az eddig érvényben volt földadórendelet módot adott arra, hogy a négy kot hold földnél, illetve az egy ka­tasztrális hold szőlőnél ki­sebb területet használók — ideért re a termelőszövetke­zeti tagok háztáji területeit is — tetszés szerint akár pénzzel, akár búzával ró­ják le a földadót A tapasz­talatok azt mutatták, hogy a fizetésnek ez a módja — az átadott terményhez ké­pest — aránytalanul sok ad­minisztrációval járt Ezért a kormány most úgy határo­zott, hogy a négy kataszt­rális holdnál kisebb föld-, illetve az egy kat hóidnál kisebb szőlőterületet haszná­lók, valamint az erdőbirto­kossági társulatok ezentúl pénzben fizessék a földadót. Ezzel több mint egymillió adózó egyszerűbben, a töb­bi adó lerovásával egyide­jűleg tehet eleget adófize­tési kötelezettségének és csökken mind az adóügyi, mind a terményfelvásárló szervek adminisztrációs munkája. Alma, burgonya, hagyma Mi kerül az ország kamrájába? Rövidesen itt a tél. itt az Ideje megnézni mi van az ország „kamrájában"? E kérdéssel kapcsolatban a SZÖVÉRT munkatársai el­mondták, hogy a kedvezőt­len időjárás miatt általában gyenge termés ellenére az 1964. évinél 276 vagonnal több, együttesen 19 900 vagon burgonyával, zöldségfélével és almával biztosítják a városok és az ipartelepek téli ellátá­sát. A készletek összetételében, az elmúlt evihez mérten bi­zonyos eltolódás tapasztal­ható az alma rovására, illet­ve a burgonya és a zöldség­félék javára. Almából — sem mennyiségileg, sem mi­nőségileg — nem tudják az elmúlt évi színvonalon tar­tani az ellátását. A készlet mennyiségileg körülbelül 1600 vagonnal marad alatta az elmúlt évinek, ami gyakorla­tilag azt jelenti, hogy előre­láthatóan már márciusban piacra kerülnek az utolsó té­telek. Mint ismeretes, ez év­ben még májusban is bősé­gesen volt a piacokon alma, A tárolt készlet mintegy két­harmad része B-l, B-2 minő­ségű, de ez majd a „szezon" végén, derekán kerül forga­lomba. Addig a legkevésbé tárolható B-3 minőségű alma lesz a piacokon cs az üzle­tekben. Burgonyából a készletek számottevően meghaladják az elmúlt érit, s egészen új termés megjele­néséig bőségesen fedezik a lakosság igényeit. Káposzta kivételével az összes zöldség­félékből hasonlóan zavarta­lan téli, tavaszi ellátásra számíthatunk. A készletek bőségesen fedezik az igénye­ket gyökérből és sárgarépá­ból is. A keresletnek megfe­lelő mennyiségben lesz a pia­cokon karalábé, zeller stb. Az időszak egyik fontos fű­szeren /ényénél a vöröshagymánál minő­ségi, illetve tárolási gon­dok jelentkeznek. A kedvezőtlen időjárás miatt fellépett betegségek követ­keztében a hagyma egy része alkalmatlan a tárolásra. Ép­pen ezért intézkedtek, hogy mintegy 150 vagon hagymát szárí­tott állapotban hozzanak forgalomba. Az első télelek — együtte­sen körülbelül 3 vagonnyi szárított hagyma — már kint is var. az üzletekben. Használati utasítást is tar­talmazó csomagokban kerül forgalomba. A téli tárolásra a keres­kedelem együttesen mintegy 120 millió forintot költ Egy mázsa burgonya „megőrzése" 50 forintba, a zöldségféléké átlagosan 70 forintba, a gyü­mölcsöké pedig kereken 100 forintba kerül. (MTI) Az első fogászati héthez Első ízben kerül megren­dezésre hazánkban a mai naptól 17-ig a Fogászati Hét. Miért is kerül most erre sor? A fogazat nagyfokú rom­lása a civilizált népek jel­legzetes közös jelensége és mindenütt gondot okoz. Nagy valószínűséggel a ci­vilizált népek életmódjával — elsősorban táplálkozási szokásaival — függ össze a nagyon is elterjedt fogrom­lás, valamint az idősebb kor­ban a fogak lazulása. Mind­két jelenség végeredményben a fogak korai elvesztéséhez vezet. A fogazat fokozódó romlá­sa különböző összefüggéseket mutat: így az életmóddal, az anyagi ellátottsággal, az ipa­rosodással és mindez a ter­mészetes, ma már túlhala­dottnak tekinthető életmód­dal. A7. ipar fejlődésében az élelmiszeripar fejlődése igen előkelő és nem elhanysgolna­tó szektort jelent. Kezdődött ez a modern malomipar ke­letkezésével, mely a még csak száz éve is hazánkban szokásos korpás barna ke­nyérből az azóta híressé vált magyar fehér kenyeret és a péksüteményt fejlesztette ki. Továbbmenően a cukoripar nagyfokú feltörése és gyár­tási kapacitásának megsok­szorozása természetszerűen a fogyasztást is megsokszoroz­ta nem utolsósorban azért, mert a széles rétegek vásár­lóképessége erőteljesen emelkedett és az édesipar egyébként is elóretörőben van nemcsak nálunk, de vi­lágszerte. A „természetes életmód"-ban mely — mint említettem, szinte anakro­nizmusként hat — viszont az ember a természet nyújtotta élelmiszereket lehetőség sze­rint kevés változtatással, vagy csak primitív eszközök alkalmazásával használja fel: tehát sok nyers, vagy ke­véssé megváltozott növényi vagy állati eredetű táplálé­kot fogyaszt. Ilyen pl. a tel­jes egészében megőrölt ke­nyérmagvakból sütött ke­nyér, a gyümölcsök, répafé­lék. tökfélék, tej és tejter­mékek, hal, hús. Az adatok légiója bizonyít amellett, hogy minél inkább ilyen „természetes" tápanyagokból állítja össze valamely nép­csoport táplálékát és viszony­lag nyugodt, nem zaklatott életmódot folytat, egyéb, az egészségére jó következmé­nyek mellett, fogazatának romlása igen kismértékű — ha egyáltalán jelentkezik. Mi moll azonban azzal a problémával állunk szemben, hogy adott táplálkozási és egyéb adottságaink és szoká­saink mellett, melyeket meg­változtatni pillanatnyilag nem áll módunkban, hogy és miképpen birkózzunk meg az egyre terjedő fogramlá-ual? A tennivaló abban áll, mint azt már jól tudjuk, hogy a romlásnak induló fogakat minél előbb szakszerűen megtömjük. Miután ezen mü­velet is különleges tudást és felkészültséget kíván, ezt a műveletet a fogorvosok vég­zik. A fogromlás korai fel­ismerése nem könnyű fel­adat, azért szükséges pl. a gyermekek módszeres idősza­kos vizsgálata fogorvos által, amit a gyermek-, illetve az iskolafogászat keretében kí­vánunk megoldani. A fogak kezelése is gyakran fájdal­mas és kellemetlen, amit ér­zéstelenítés alkalmazásával kell a fogorvosnak megol­dania. A fogak kezelése te­hát mindenképpen orvosi munka. Különös gondot jelent a kisgyermek tejfogainak rom­lása, mely már a 3. évtől egyre nagyobb számban je­lentkezik és a gyermek táp­lálkozására és fejlődésére is igen hátrányosan kihat. Az iskoláskorban, de azon túl is a fogazat romlásával és elvesztésével előálló foghiá­nyok pótlása a rágás, a be­széd és a jó külső megjele­nés biztosítására egyaránt lé­nyeges és nem mulaszthatom el hangsúlyozni, hogy a mi­nőségileg jó kivitele igen lé­nyeges és fontos. Felmerül a kérdés is, hogy mit tehet az egyén a fogazatának érdekében? Igen sokat. Anélkül, hogy civili­zált életmódját feladná, egy kicsit többet kellene törőd­nie saját, és ha családos, gyermekei fogazatával. Min­denekelőtt a napi szájhigié­nia gondos elvégzése áll elő­térben, ami nemcsak az ét­kezések utáni alapos fogke­félésből áll (de kérdem, hol fogkeféljen a munkás nap­közben?), de bizonyos alap­vető szokások ' felvételéből: így többek között, hogy az ember csak a főétkezéskor egyék (kivétel a gyümölcs, amit szabad közben is!), to­vábbá és főleg, hogy az esti fogtisztítás után kenyér, édesség, tésztaféle semmi­képpen sem ehető! A nap­közi cukrozás, kiflimájszolás és sok hasonló egyéb rossz szokás, meleggágya a fog­romlásnak. A fentiekből adódnak a teendők; ezek részben köz­ponti egészségügylek. rész­ben társadalmiak. Miután nálunk gyakorlatilag a fo­gászati ellátás mindinkább az állami betegellátás egy részét alkotja és az egész népességre kiterjed: állami feladat. Biztosítani a megfe­lelő számú fogászati rende­lőt, felszerelést és fogorvost. Ezen a téren még nagy hi­ányok vannak, de az elmúlt években már igen lényeges és nagy lépéseket tettünk. Így Szegeden is bevezettük a fogorvosok képzését az egyetemen. Az is természe­tes viszont, hogy az ország gazdasági teherbírása meg­követeli, hogy fokozatosan, a lehetőségekkel reálisan szá­molva tervezzük a fejlesz­tést. Véleményem szerint a tár­sadalmi feladatok nemkülön­ben nagyok, igazából véve eredményesebbek és ami fontos, részben olcsóbbak. Persze van költséges része is: így az, hogy az étkeztető helyiségek mellé — ez vo­natkozik mind a nyilvános, mind az üzemi étkezőkre — megfelelő kapacitású és rend­ben tartott fogmosó-mosdú­kat kellene rendszeresíteni, ahol mind a kezüket, mind a fogukat megmoshatják az étkezők. Kezüket legalább étkezés előtt, fogukat min­denesetre étkezés után. A munka közötti étkezés nagy­fokú elterjedésével a köz­egészségügyi szempontok ed­dig általában szinte elsik­kadtak. A x olcsóbb társadalmi feladatok is sokrétegüek: r> fentebb már emiitett „ro:"" szokások" elleni társadalr akció, a szájhigiénia pro"' gálása, a korai fogellát propagálása (mutasd m' magadat rendszeresen a fog­orvosnak) mindmegannyi tár­sadalmi feladat. Ugyancrn! . a helyesebb élet-, és táplál­kozási szokások propagál: • sa. Itt tömegszervezeteir'. igen hasznosan dolgozhatn nak. akkor is, ha ez nem profiljuk. Hasonlóan mint pl. az árvízveszélyben hon­védségünk — ezt a nem ki­mondottan katonai feladatot —, hősies kiállással oldotta meg a rábízott szektorban. Sokat lehetne és kell erről a kérdésről — a fogazat pusztulása elleni küzdelem­ről — még beszélnünk. Ezért van most az első magyar Fogászati Hét, hogy fel­rázzon tespedésünkből és rá­mutassunk arra. hogy a fo" romlás nem elháríthatatlan csapás, hanem jó szervezés­sel, állami és társadalmi Vállvetett munkával belát­ható időn belül meg tudnók — és én bízom ebben, hogy fogjuk is — fordítani a sze­kér rúdját: azaz jobb fogá­szati ellátást tudunk bizto­sítani a rászorulóknak, más­részt a fogak romlásának nagy számát is lehetséges csökkenteni. DR. HATTYASY DEZSŐ egyetemi tanár. Szeged város sztomatológus főorvosa Megalakult a nyári egyetemek országos intéző bizottsága A nyári egyetemek követ­kező esztendőtől kezdődő programjának kidolgozására és propagálására 23 tagú ál­landó jellegű országos in­téző bizottságot hívott életre a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat. Nyári egyetem az idén — a tavalyi hárommal szemben — hat helyen volt: Eszter­gomban, Miskolcon, Pécsett, Sopronban, Szegeden és Veszprémben. 1966-ra Deb­recen és Keszthely is csat­lakozik a rendező városok­hoz. A TIT-egyetemek intéző bizottsága szerdán délelőtt tartotta alakuló ülését Bu­dapesten. A két-két hétig tartó nyári egyetemeket jö­vőre is elsősorban júliusra időzítik, kivétel a keszthelyi „Georgikon". Kirándulások, múemléknéző séták, mú­zeumok felkeresése, gyárlá­togatások, hangversenyék, filmek, színdarabok szere­jelnek a majdani élmények között. Nem lenne teljes a „tananyag" kiváló magyar tudósok előadásai nélkül. A Szegedi Nyári Egyetem az ifjúság szellemi és erkölcsi fejlődéséről hirdet előadáso­kat. (MTI) 'ísntörtök, 1965.november 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents