Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

Ferihegyi újdonság Mint Ismeretes, bővítik a Ferihegyi repülőteret Elsőként a tranzit váróterem készült el, amelyet most adtak at rendeltetésének. (MTI Foto — Lajos Gy. felyj Taláil" kincsek romantikája A falu új ötéves tervéből HUSZONÖT SZÁZALÉKKAL TÖBB TRAKTOR — KÉTSZER ANNYI MŰTRÁGYA Az illetékes intézmények, gyobb teljesítményű erögészakemberek még dolgoznak pek arányának jelentős nöa mezőgazdaság harmadik öt- vekedésére lehet számítani, éves tervén, de a terv leg- A korábbi egyoldalú, szakafőbb céljait, arányait már szos gépesítést fokozatosan a kialakították. Ezek szerint a komplex gépesítés váltja fel, mezőgazdasági termelés szer- elsősorban a szántóföldi nökezete — mivel lényegében vénytermesztésben. Az alapmegfelel egyrészt a lakosság vető talajmunkát lehetőleg élelmiszer-ellátása és az ex- teljes gépesítése mellett a port követelményeinek, más- mostaninál jóval több és részt a hazai természeti és többféle gép segíti majd a közgazdasági adottságoknak mezőgazdaság legmunkaigé— alapjaiban azonos marad nvesebb feladatét, az őszi bea mostanival. A mezőgazdaság harmadik takarítást. A tervidőszakban előrelátNemrég történt: 15 kamaszlegény érkezett a dorozsmai gépjavító roncstelepére, Majzik István szakok-, tató tanár vezetésével. A szegedi Móra Ferenc intézet harmadéves mezőgazdasági gépésztanulói ők, s tanrendjük szerint ezekben a hetekben az igazi javítóműhellyel és a Diesel-motorokkal kellett volna életre szóló barátságot kütniök. Hiba csúszott azonban az oktatási tervbe. A fiúk és mesterük üresen találták a nagy szereidét.. Valamennyi traktor kivonult szántani, vetni a mezőkre. A kezdeti tétova csellengés után deputáció fordult Balogh Istvánhoz, az igazgatóhoz, meg Kókai Sándor párttitkárhoz: engedjék be őket a telepre. fin már csak a „feltámadás" napjára érkeztem. A kert — lehet vagy két hold — déli oldalán sorban az ég tísefca kék színébe öltözötten, újjávarázsolva állt összesen 12 jó gép: 3 darab univerzális vetógép, négy mütrágayszóró, két burgonyául tető. egy szervestrágyaszóró kocsi, egy palántaültetői, s egy szovjet kukorica vetőgép zárta a sort A fiúk kisebb csoportokban a kert másik sarkában négy kévekötő aratógéppel foglalkoztak éppen. Ha ezek is elkészülnek, eppen 17 lesz a halottaiból feltámasztott gépek száma. Ennyivel többje lesz a magyar mezőgazdaságnak... Egésr regénye* kis történetük van ezeknek a heteknek. A fiúk: átérezték: most valami igazi férfias tetteket vihetnek véghez. Az alkotni vágyás mámorában vetették magukat a roncsokra, az erősen megsérült, selejtezésre vagy éppen nagyjavításra váró masinákra. Darabjaikra bontották a roncsokat, kiszedték a még jó alkatrészeket Más gépekről a törött. kopott alkatrészeket távolították el. s a megmentett darabokkal helyettesítették azokat — Látni kellett volna — idézi a pár napos múltat az itt-ott mér őszülő ' hajú, de még fiatalosan szálas termetű mester —, amikor elkészültek a burgonyaültető gépek! Krumplival tömött táskákkal érkeztek másnap a fiúk. Hozták, hogy kipróbálhassák: jól dolgoznak-e „gyártmányaik". Így jött be az üzembe a kukorica is az életre keltett szovjet négyzetbe üttető számára. Valaki megbeszélte otthon az édesapjával, hogy szalmát is szállítsanak az aratógépek kévekötő berendezéseinek kipróbá lásához. Tolakodik belém a gondolat ma is: hány ilyen rejtelmes kert van még Csongrád megyében? Há± még az országban? Látszatra csupa ócskaságok közül értékeket lehetne a dorozsmai fiúk módjára kimenteni! S menynyi szorgalom, fiatalos tűz van ezekben a kamaszokban! — Pedig róluk az a hiedelem járta eddig az intézetben. hogy ..nehéz egy társaság". Amolyan hetvenkedő legények. Ugyanis egytőlegvig bejárók. Napjaik nagyobb részét szabadon, tanárok, oktatók felügyelete nélkül töltik. Bár az intézeti KISZ-szervezetben is derekas munkát végeznek — hallottam mesterüktől. Majzik István említette egyszer a fiúknak: valami ötletes újítás sem ártana. Másnap Illés János, a KISZalapszervezet vezetőségi tagja már jelentkezett. Felfedezett egy rakás aprócsőhulladékot: ebből géptartó állványokat lehetne készíteni! Rajzai alapján csakhamar megszületett az első ötletes kis tartószerkezet Négy-öt forintnyi értékből jó 200 forint született. A használati értéke pedig sokkal több. A javításban álló gépeket eddig téglákkal állványozták fel, s ezek az „állványok" a váratlan leomlás miatt gyakran súlyos veszélyt jelentettek a szerelőkre. Másrészt a tárolásban levő gépeket sem szabad kerekükön állítani. Ez a gumiabroncsok és a futóművek időelőtti elhasználódását eredményezné. Erre a sokoldalú problémára talált egészen jó megoldást az Illés fiú. — Ebből is láthatja, eszesek. erősek ezek, mint a fiatal szarvasok. Szilaj energiájuk mindig kitörni készül, s e nagy erő okos hasznosításához nem elég a „tanár". Nekik barát kell, aki minden gondjukban osztozik velük. Utóirat: a gépjavító állomás igazgatósága a november 7-e tiszteletére rendezett ünnepi gyűlésen vette át a „feltámasztott gépeket" a fiúktól, s illően megjutalmazta őket a derekas munkáért. Csépi József ötéves tervének alapvető cél- hatólag megkétszereződik a ja: az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelésének növelése. mezőgazdaság műtrágya-felhasználása. Kémiai és mechanikai talajjavítást valóA növénytermesztésben változatlanul az a legfontosabb szinűleg mintegy 25 százafeladat, hogy teljes kenyér- lékkai nagyobb területen végabona-szükségletünket hazai termésből fedezzük. A szőlő- és gyümölcstelepítéseket viszont az elmúlt éviekénél jóval kisebb arányban kívánjuk előirányozni, hiszen a már termő és a tervidőszak alatt termőreforduló ültetvények lényegében kielégítik a szükségleteket. Az állattenyésztésen belül elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését tervezzük. A mostani számítások szerint a traktorállomány öt év alatt körülbelül 25 százalékkal né, s ezen belül a nageznek, mint 1961—1965-ben. (MTI) Közéletünk hírei KÖPECZI BÉLA LENGYEI. ELÖADÖKÖRŰTON A LHMP Központi Bizottságának meghívására Varsóba érkezett Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője. A LEMP Központi Bizottságának kérésére Varsóban és az ország több nagy városában előadásokat tart a magyar kulturális politikáról. SZOT-DELEGACIÖ ROMÁNIÁBAN Brtítyó Jánosnak, a SZOT elnökének vezetésével kedden reggel magyar szakszervezeti küldöttség érkezett Bukarestbe. A küldöttség a Román Szaktanács vendégeként nyolcnapos látogatást tesz az országban. CSEHSZLOVÁK PARTKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Jaroslav Pokorny-rínk a CSKP KB alosztályvezetőjének vezetésével pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. Az üzem élén Valamikor álmodozott A lombikokkal teli laboratóriumok vonzották. Mégsem lett vegyészmérnök. Bár... kitűnően érettségizett. Az ajtók viszont becsukódtak előtte. Ezt ő nehezen értette akkoriban. Csak szomorkás lett a hangulata. A bizonyítványát eltették a többi inatok közé. Jól érezte magát a zöldséget és gyümölcsöt szállító teherautók platóján. Gyömbér Misivel ismerték egymás gondolatát is. Nemhogy kedvelte a fizikai munkát, de egyenesen kívánta is. Csak a hangulata nem akart • változni. Pedig szerette volna. Lehet, hogy mások nem flksrták Később behívták katonának. Semmi különleges — Míg élek, nem felejtem el — mereng a múlton. — Ott kaptam az első emberi szavakat, becsületet is. Amit régebben nem értettem, ekkor már igen. Vidámabb lettem és bizakodóbb. Faragó Béla most 31 éves, s közel nyolc esztendeje vezetője a MÉK szóregi tartósító üzemének. Ismeretlenül is jó benyomást kelt. Finom szövetből készült ruháját a legújabb divat szerint szabták. Az üzem irodájában hárman dolgoznak. Körülöttük sok kép, virág, saját recept szerint nevelt fikuszfajták. Egyik-másik a rnenynyezetig ér. Tiszta és kellemes a levegő. Nehezen érti meg, hogy róla akarok írni. — Pont rólam? Nem vagyok én különleges. Valóban nem az. Olyan, mint a többi harmincévés fiatalember. Külsőleg meg egészen olyan. Sétálgatunk az üzem udvarán. Pedáns rend, tiszta aszfalt, színes villanytargonca fut, asszonyok dolgoznak serényen. Olyan érzése támad az embernek, mintha egy nagyméretű óraszerkezetet figyelne. Minden a helyén van és ritmikusan megy előre. Pedig ... — Nyolc éve térdig ért a sár. öt évvel ezelőtt bokáig. Most pedig így állunk. Nézzük a szeszfőzdét. A falon oklevelek, szocialistabrigád-címek. A Gagarinbrigád ötször nyerte el a címet. Büszke is Juhász József és Széli Béla. De úgy látom, Faragó Béla legalább olyan örömmel nyugtázza az eredményt. Megkóstoljuk a barackot. Jó illata van. Hogy mi a titka? Hosszú időn át hallgatom a szakszerű magyarázatot; hogyan kell pálinkát főzni. Ki gondolta volna, hogy ilyen körülményes. De megéri a gondot Huszonnégy éves parancsnok Hogy is tudott parancsnok lenni egy akkor 24 éves fiú? Minden nap, minden hónap és minden év hozott valami változást, melynek az eredménye itt van körülöttünk. így mondja Faragó Béla: — A KÖJÁL követelményeit messze felülmúljuk. Persze a kezdet itt sem volt könnyű. — Nagyon szerettem a rendet és a tisztaságot már gyerekkoromban. A fonákság csak ott volt, hogy ezt fiatal férfifejjel éppen aszszonykollektívától kellett megkövetelnem, illetve megkérnem őket erre. Valamit elfelejtettem. Amikor Faragó Bélát a tartósító üzem élére kinevezték, a Tartósító és Húsipari Technikum hallgatója lett. Munkája mellett azt is jó eredménnyel elvégezte. Ezért is, de még nagyon sok másért tisztelik, szeretik az idős munkások. Egyik így: — Jó gyerek. — Ez a szívről jövő két szó terjedelmes káderszöveget helyettesít. Biztos, hiteles szentencia. Milyen érzés vezetőnek lenni? Nem- magas posztón, ezrek irányítójának és milliárdok gazdájának; csak így itt. ilyen helyen. Hetvennvolcvan munkás között. — Szokott-e bosszankodni, mérgelődni? — Hogy is mondjam? ... Előfordul. Bár egyszerű dolgok ezek. A felelőtlenség, a hanyagság mérgesít. Jóhiszeműen, véletlenül rosszul dolgozni esetenként lehet. Másodszor már nem. Ismerni kell az embereket... — Es ismeri őket? — Igen. Mindenkit, még az egyszerűbb problémákat is. Nem a belső titkokat: az embereket. Nem is a kíváncsi ember szemével ismerem meg társaimat. — Elmenne-e innen? — Én? Nem mennék el. — Néz egy ideig rám nyíltan és őszintén. — Közel vagyunk egymáshoz, még a pénz sem vonzana. Higgye el, lett volna már alkalmam. Maradtam és maradok. — Mi szomorította el mostanában? A gyár felderít Elővesz egv brigádnaplót. Hámán Kató nevét viselik a kis kollektíva asszonyai. Fényképek a füzet oldalain, dolgozó, nevető asszonyok. Majd egy szomorú kép. Temetnek. — A brigádvezető 17 éves meg. Ez engem is fia halt nagyon voltam. — Mi deríti Jórsalc vagyunk" — Társak vagyunk — mondja. — Ha kell. segítek is, Itt a helyszínen. Engem vonz a munka, elragadtat. Bele kell olvadni az üzem minden sejtjébe. Csak így lehet.,. lesújtott. Szomorú fel? — Ha az üzemben mindenki jól érzi magát és látjuk a munkánk eredményét. Nagyméretű edények között visz az út 'a kapu felé. Kinn kopár, poros a táj. A kanális vize is piszkos. A körzetben az üzem deríti fel az embert. Gazdagh István GAZDASAGI FEJLŐDÉSÜNK ' IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI .aiMiigmMitiiMaMM Hogyan értékelhető a vállalatok téré k en j sége? ^^A javak munka szerinti elosztásának el' i ntmesak a dolgozó egyénekre, hanem a termelő kollektívákra is vonatkozik. Amelyik vállalat jobban dolgozik, annak a többinél nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben kell részesülnie. A kérdés az: hogyan, minek alapján dönthető el, melyik vállalat dolgozik jobban? A vállalati tevékenység értékelése a szocialista népgazdaságban mutatószámok alapján történik. Ilyen mutatószám a termelési érték — az előállított termékek ár összege —, az egy órára vagy egy főre jutó termelési érték, a költségszint — az összes költség a termékek árösszegének százalékában —, a nyereséghányad. A nyereség a termékek árösszegének százalékában — egyes kiemelt cikkek termelésének mennyisége, az exportterv teljesítésének százaléka, az elsőosztályú termékek részaránya stb. A vállalati tevékenység komplex — együttes — megítélésére általában termelékenységi mutatók szolsálnak. Nyolc-tíz évvel ezelőtt még általános volt az a vélemény, hogy a vállalati munka termelékenysége akkor nő. ha növekszik az egy órára vagy az egy főre jutó termrlési érték. Ez a mennyiségi szemlélet következménye volt: minél többet termelni minél kisebb létszámmal. E mutató nem érzékelte az olyan jelentős gazdálkodási tényezőket, mint az anyag- és energiamegtakaritás, a selejtcsökkentés, a minőség javítása: de igen érzékeny volt olyanokra, amelyek tulajdonképpen nem jelentettek termelékenység emelkedést. Ilyen tényező volt például a gyártmány-összetétel változtatása a kisebb munkaigényű termékek javára, a kooperáció bővítése, vagy — szélsőséges esetként — > rejtett minőségrontás is. A későbbiekben mindinkább figyelembe vették a* összes ráfordítást. A munka termelékenységét növeli, ha a termék előállításához az eddiginél kevesebb anyagot, energiát, szerszámot stb. használnak fel. Ekkor a vállalati tevékenység értékelésének alapja már a vállalati költségszint, illetve a vállalati nyereség lett. Ez még mindig a mennyiségi szemlélet vonásait tükrözte. A költségszintét úgy lehet csökkenteni és a nyereséget növelni, hogy a vállalat növeli a termék sorozatok nagyságát is Bár e mutatókat minőségi mutatóknak nevezték — mivel az egész vállalati tevékenység minőségét célozták velük kifejezni —, hatásukban mégis a mennyiségi jelleg dominált. Ma mér nem vitatható, a munka termelékenysége nem korlátozódik csupán a mennyiségre, a költségszintre, hanem ennél jóval tovább terjed. A munka termelékenysége akkor is javul, ha emelkedik a termékek átlagminösége, a termékösszetétel szerkezete pedig a korábbinál jobban alkalmazkodik a szükségletekhez. Az utóbbi egy-két évben céltudatosan keressük azokat a módszereket, amelyekkel a vállalati komplex mutató ezekre a minőségi, arányossá,gi tényezőkre is érzékennyé tehető. Az új gazdasági irányító rendszer kialakítására vonatkozó elképzelések a minőségi és az arányossági követelményeket helyezik előtérbe. Olyan ár-, pénzügyi és hitelrendszert kívánnak kiépíteni, amelyek a jobb minőségű, a szűk keresztmetszeteket feloldó vállalati tevékenységet előnyben részesítik. A vállalati tevékenység komplex megítélésének alapjává a nyereséget kívánják tenni. Növelik a vállalatok önállóságát, csökkentik a központi tervutasítások részletességét, arra törekedve, hogy a piaci viszonyok változása — az árcsökkenésen vagy emelkedésen keresztülhasson vissza a vállalati tevékenység gazdaságosságára. Amelyik termék korszerű, jó minőségű. azzal a vállalatnak az átlagosnál több nyeresége legyen. Ha egy vállalat rátér olyan cikk termelésére, amelyíklxsn nagy a belföldi kereslet vagy viszonylag olcsón állítanak elő egységnyi devizát akkor ebből a termelői kollektívának anyagi haszna legyen. A többletnyereség egy részét ugyanis az átlagbér növelésére lehet felhasználni. Eddig bizonyos mutatószámok alapján a felügyeleti szervek ítélték meg a vállalati tevékenységet, s ez a megítélés szükségszerűen tartalmazott bizonyos szubjektívelemeket is. Ezután szeretnék, ha a pye" < ••*> mutató objektív minősítést adna, s a vá"alnt M k'-zpr-ti beavatkozás, adminisztratív, utasítás helyett, f A'én' pz c-yes termékek árának alakulása ösztönözné a helyesebb termelői és felhasználói magatartásra. A munka termelékenységének korszerű értelmezésű fogalma a gyakorlatban így kellően érvényesülhetne. Dr. PIRITYI OTTÖ Szerda, 1965. november 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 3