Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

Díszünnepség a Szegedi Nemzeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról) Buszt, majd dr. Biczó György, a szegedi megyei jogú városi tanács vb elnöke megnyitot­ta a díszünnepséget. Az elnöki megnyitó után dr. Antalffy György egye­temi tanár, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Csong­rád megyei végrehajtó bi­zottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Dr. Antalffy György elvtárs beszéde Ünnepi beszédében rámu­tatott arra, hogy az Októberi Forradalom olyan eseménye a világtörténetnek, amelynek lénye sohasem homályosod­hat el, amelynek nagysága egyre jobban kibontakozik. — A történelmi események nagyságát következményeik mérik — mondotta. — A Nagy Októberi Szociatista Fórradalom következményei immár átalakították a világ arculatát és olyan folyama­tot indítottak meg, amelynek végső eredményében az em­beriség gyökeres megújulásá­ra vezet. A szocializmus rendje gyökeres megújulás, A szocializmus, ha világrend­dé válik, egyszer s minden­korra véget vet minden el­nyomásnak és kizsákmányo­lásnak. A következőkben a többi között szólott a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat megelőző történelmi helyzet­ről, a nagyjelentőségű ese­ményekről, a szovjetek meg­alakulásáról. — Az új államhatalom — hangsúlyozta — már első lé­péseivel bebizonyította, hogy valóban a nép hatalma. A kongresszus elfogadta a „Dekrétum a békéről" című rendeletet A cár és a föl­desurak birtokait ellenszol­gáltatás nélkül átadták a pa­rasztoknak. A bankokat és a nagy iparvállalatokat, a vas­utakat államosították. A továbbiakban rámuta­tott: — A magyar népben, amely hasonló társadalmi viszonyok között élt, mint Oroszország népei, az Októberi Forrada­lom mély visszhangot váltott Id. Védelmére sok tízezer magyar hadifogoly fogott fegyvert, mert felismerte, hogy az Októberi Forrada­lom ügye egyúttal a magyar nép ügye is Az Októberi Forradalom hatása aiatt szü­letett meg Magyarországon a magyar kommunista párt. Az első párt, amely itt a forradalmi marxizmus, a marxizmus—leninizmus esz­méit képviselte. A kommu­nista párt rövid néhány hó­nap alatt a tömegek élére került. És 1919 márciusában elsőnek követve a világ né­ped közül Oroszország példá­ját, Magyarország kikiáltot­ta a Tanácsköztársaságot. Ezzel Magyarország megint — mint hajdan 1843-ban — a nemzetközi haladás élvo­nalába került, szorosan fel­zárkózva a szovjetek köztár­sasága mögé. A szónok ezután megem­lékezett azokról, akik a ne­gyedszázados ellenforradal­mi elnyomás idején is bát­ran és tiszta szívvel szolgál­ták a forradalom ügyét, majd így folytatta: — Amiben annyian re­ménykedtek a Horthy-rend­szer legsötétebb napjaiban is — valósággá lett. A szov­jet csapatok megjelentek Magyarországon és fegyve­reik csapása alatt megsem­misült az a rendszer, amely a magyar dolgozók kímélet­len eitiprását jelentette. És pár év alatt, a magyar mun­kások, parasztok és értelmi­ségiek legjobb fiai munkájá­nak eredményeként, a ma­gyar kommunisták vezetésé­vel létrejött újból a magyar proletárdiktatúra, a magyar nép hozzáfoghatott a szocia­lizmus építéséhez. A felsza­badulás utáni egész fejlődé­sünk, az, hogy a szocializ­mus útjára rátérhettünk, a Szovjetunió felszabadító mű­ve. A magyar proletárdik­tatúrát, a magyar népi de­mokráciát az Októberi For­radalomnak és az Októberi Forradalom nagy alkotásá­nak, a Szovjetuniónak kö­szönhetjük! Az előadó ezután elemezte, hogyan sáfárkodtunk a ke­zünkbe jutott lehetőségek­kel, és rámutatott, hogy az ország vezetése által elköve­tett hibákat az ellenforrada­lom hogyan használta ki a proletárdiktatúra ellen. Eb­ben a súlyos helyzetben pe­dig ismét a Szovjetunió sie­tett segítségünkre, ami újabb lehetőséget adott annak, hogy a múlt hibáit szilárd kézzel kijavítva, tovább haladjunk a szocializmus felé. A szo­cializmus útja a kommuniz­mus felé vezet. Ez az út a párt VIII. kongresszusán megjelölt út. — Biztosan hisszük — mondotta befejezésül a szó­nok —, hogy azoknak a le­nini elveknek következetes alkalmazása, amelyeket a forradalom 48 esztendeje iga­zolt, elvezeti a magyar dol­gozókat is a szocializmus tel­jes győzelméhez! Dr. Antalffy György be­széde után elnöki zárszó kö­vetkezett, majd a színház zenekara az Internacionálé! játszotta el, s ezzel a díszün­nepség első része befejező­dött. Szünet után a Szegedi Nemzeti Színház művészei Rozov: Űton című színművét magyarországi ősbemutató­ként mutatták be. Értékelé­sére lapunkban visszatérünk. Szegedi üdvözlet Odesszának A Szeged városi pártbizottság és a Szeged városi ta­nács, Szeged lakói nevében Perjési László, a városi párt­bizottság első titkára és dr. Biczó György, a városi ta­nács vb elnöke táviratot küldött N. A. Nyeizvesznijnek, az Ukrán Kommunista Párt Odessza városi bizottsága első titkárának és L. A. Zajarnijnak, az odesszai városi tanács vb elnökének, a NOSZF 48. évfordulója alkaJmá­bóL A távirat a következőképpen hangzik: Szeged város kommunistái és valamennyi dolgozója nevében, szeretet­tel köszöntjük a Lenin-renddel és az Aranycsillag Érdem­renddel kitüntetett testvérvárosunk, a hős Odessza kom­munistáit és lakosságát Kívánjuk Odessza dolgozóinak, hogy dicső kommunista pártjuk vezetésével további nagy­szerű sikereket érjenek el a kommunizmus építésében, örülünk, hogy a két város testvéri barátsága évről évre fejlődik, s ezzel is hozzájárulunk a népeink közötti ba­rátság további elmélyítéséhez. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom: Baráti küldöttségek A Szovjetunióból hazánkba érkezett a Szovjet-Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely részt vesz a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójának magyarorszá­gi ünnepségein. A küldött­séget B. A. Ribakov akadé­mikus vezeti. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság ugyancsak delegá­ciót küldött a szovjetunió­beli ünnepségekre. A három tagú küldöttséget Varga Gyula, az MSZMP Zala me­gyei bizottságának első tit­kára vezeti. Tagja a kül­döttségnek dr. Bozó Sándor, az MSZBT Csongrád megyei szervezetének elnöke, a Csongrád megyei tanács vb titkára is. Kitüntetések a forradalom ünnepén Ha koszorúzása ünnepségek Szegeden Ma délelőtt 10 órakor az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, Csongrád megye és Szeged megyei jogú város tanácsa, valamint a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 48. évfordulóján koszo­rúzási ünnepséget rendez a Széchenyi téri, valamint a Dugonics-temetőben levő szovjet hősi emlékműveknél. A Széchenyi téri koszorúzás után katonai díszszemle kö­vetkezik. A szovjet építészet bemutatója A népfront városi bizottságának Vö­rösmarty utca 7. szám alatti helyiségé­ben tegnap, szombaton nyilt meg a Ma­gyar Építőművészek Szövetsége és az Építőipari Tudományos Egyesület helyi csoportja által rendezett szovjet építé­szeti kiállítás, mely a városrendezési vi­lágnap beköszöntő rendezvénye Szege­den. A kiállítást — mely H-ig minden­nap délelőtt írt órától délután 5 óráig tekinthető meg — A r v a i József, a vá­rosi tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg. A városrendezést világnap keretében hétfőn délelőtt 10-kor az MTESZ-ben be­mutatják Szeged több városrészének ren­dezési tervét. Délután 2 órakor a hozzá­szólásokra kerül sor. A Szovjetunió lenyűgöző méretű építke­zései nem ismeretlenek számunkra, mégis sokat jelent, ha csak egy kamarakiállí­tás keretei között is közelebbről vehetjük szemügyre alkotásainak egy részét. A Kreml kongresszusi palotája, az égbe nyúló moszkvai Minszk szálló, a sereme­tyevói repülőtér vagy a bratszki vízi erő­mű olyan magas színvonalon reprezen­tálja a szovjet építőművészetet és építő­ipart arai már egymagában is elegendő bizonyíték lenne annak megállapítására, hogy a Szovjetunió az építkezések or­szága. A termelőerők nagyarányú fejlődése ré­vén a városok tervszerűen átépülnek a Szovjetunióban és sok új város is épül. A városok és munkástelepülések száma 1925-től 1362-ig 2762-ről 5012-re növeke­dett. Az utóbbi tíz évben 108 millió szov­jet állampolgár, vagyis a Szovjetunió la­kosságának csaknem fele költözött új la­kásokba. A szovjet építőipar ma már sze­relőipari jellegű, a legkorszerűbb anya­gokkal, típustervek alapján dolgozik. Több mint két és fél ezer vasbetonelemrgyártó üzem közül 900 teljesen gépesített ház­gyár ontja az alkatrészeket A kiállítás ízelítőt ad a Szovjetunió épí­tőművészeiéből, bemutatja az új városo­kat és a régi városok új városrészeit, a hatalmas ipari objektumokat. A kommu­nizmust építő szovjet nép alkotásait is­merjük meg közelebbről is a tablók ki­tűnően sikerült fényképeiből. Az SZKP XXII. kongresszu sáról elnevezett volgai vízi erőmű kapacitása 2 582 090 kw A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 48. évfordulója alkal­mából eredményes munká­juk elismeréseképpen párt­ás tömegszervezeti funkcio­náriusokat tüntetett ká. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Az Elnöki Tanács a Mun­ka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta Somogyi Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának és Blaha Bélának, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete el­nökének. A Munkaérderrv­rend arany fokozatát kap­ta többek között dr. Hra­bovszki Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak munkatársa. A Munkaérdemrend arany fokozatát vette át Győri Imrétől, a megyei pártbi­zottság első titkárától Szűcs József, a munkásmozgalom makói veteránja. Ezüst fo­kozatot kapott Szabó Gá­borné, a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetem igaz­gatója, Détár János hód­mezővásárhelyi pártmunkás, Kellet János, a csongrádi városi pártbizottság osztály­vezetője, Tölgyes István, a makói járási pártbizottság osztályvezetője, Horváth Jó­zsef, a mindszenti Tiszavi­rág Tsz pártszervezetének titkára, Gp. Varga Sándor, a munkásmozgalom makói veteránja. A Parlamentben vette át a Munkaérdem­rend ezüst fokozatát Berzse­nyi Lajos, a Szegedi Ruha­gyár párttitkára. A Mun­kaérdemrend ezüst fokoza­tát kapta Szűcs Márton, az MTS Csongrád megyei ta­nácsának elnöke. A Szaktanács székházá­ban Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtit­kára nyújtott át kitünteté­sekot a szakszervezeti tiszt­ségviselőknek. A Munka­érdemrend ezüst fokozatát kapta a Csongrád megyeiele közül Suba Lajosné, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának munka­társa. A megyei tanács székhá­zában Török László, a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a megyei tanács vb elnöke adta át az Elnöki Tanács által adományozott Munkaérdemrend ezüst fo­kozatát Farkas Istvánnak, a szegedi járási tanács vb el­nökének. A Parlamentben vette át az ezüst fokozatot dr. Korom Mihály kandidá­tus, a József Attila Tudo­mányegyetem tudományos szocializmus tanszékének vezetője. Ügyszintén a Parlament­ben kapta meg a Munkaér­demrend bronz fokozatát Rácz Károly, a szegedi vá­rosi tanács vb kereskedelmi állandó bizottságának el­nöke, Szabó Lajos, a KISZ szegedi járási bizottságának titkára; a megyei pártbizott­ságon Murányi György, az MSZMP ásotthalmd bizott­ságának titkára; a megyei tanácson Hegedűs Péter, a kiszombori községi tanács vb elnöke; Budapesten, az ÉDOSZ-ban, Pócz Nagy Já­nosné, a konzervgyár szak­szervezeti bizottsági titká­ra. Budapesten vette át a Munkaérdemrend bronz fo­kozatát Rácz Kálmán, a vasutasszakszervezet megyei titkára is. A Csongrád megyei rendör­főkapitányságOii dr. Kele­men Miklós ezredes, me­gyei főkapitány a belügy­miniszter kitüntetéseit ad­ta ál A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapna Tóth László rendőr­százados, ezüst fokozatát Kovács József rendórszáza­dos, a Szeged városi és já­rási rendőrkapitányságon dr. Kovács Lajos őrnagy, a kapitányság vezetője adta át a kitüntetéseket A Köz­biztonsági Érem arany fo­kozatát kapta Csonka La­jos szegedi és Kovács Ist­ván szőregi önkéntes rend­őr. A Közbiztonsági Érem ezüst fokozatában részesült Ábrahám István mórahalmi, valamint Grünwald Béla és Molnár Imre szegedi önkén­tes rendőr. Mindkét kapi­tányságon többéin kaptak Szolgálati Érdemérem ki­tüntetést is. A belügymi­niszter a szegedi Gera Sán­dor rounkáüőr-zászlóalj tagját, Körösi Ferencet, az IKV dolgozóját a Közbiz­tonsági Érem ezüsit fokoza­tával tüntette ki. A kitün­tetést a zászlóalj parancs­nokságán Kelemen Sándor, a Gera Sándor munkásőr­zászJóaij parancsnoka nyúj­totta át. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Csongrád megyei bizottságának első titkára. Bíró Lajos, eredményes köz­életi tevékenysége elismeré­séül a KISZ érdemérmét nyújtotta át Jánoska Ger­gely alezredesnek, a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetség Csongrád megyei el­nökének, a megyei KISZ­bizottság tagjának ós Nagy Antalnak, a Szegedi Tanár­képző Főiiskola KISZ-bizott­sága titkárának. Vékony István úttörővezető, Bodor Edit és Szabó Erzsébet ifi­vezető Kiváló Üttörővezető jelvényt kapott. Kiváló Üt­törővezető jelvényben része­sült Paplógó Piroska és Szabó István is, míg Szeri Antal aranykoszorús KISZ­jelvényt Ica patt. A Szakszervezetek Csong­rád Megyei Tanácsának el­nökségi ülésén Oláh Mihály, az SZMT elnöke a Szak­szervezeti Munkáért kitün­tető jelvény arany fokoza­tát nyújtotta át Bajó Lász­lónak, az épitőszakszervezet nyugdíjas csoportja titkárá­nak, aki 1919 óta tagja a szakszervezetnek, valamint Nyári Sándornak, a Gyufa­gyár szb titkárának. Simo­novits István, az AKÖV szakszervezeti bizottságá­nak tagja ezüst jel vényt ka­pott A Helyiipari és Vá­rosgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeténél Bálint Istvánnak, az IKV munka­védelmi felügyelőjének a Szakszervezeti Munkáéit arany, Dézsányi Pálnénak, az Ecset és Seprűgyár mű­heiybizottsági titkárának bronz fokozatát nyújtották át. Több szegedi üzemben mi­niszteri kitüntetést adtak a szocialista munkaverseny­ben élen járó dolgozóknak. A textilművekben Jenel István, Gönczi Ernőné, Csányi István, Szóráth La­jos, Andrási Istvánná, Maj­láth Mihály, Pethó Béláné, Árpás Mihályné. Nagy­györgy Mihály Turcsányi Józsefné, Mészáros Ferenc, Révész József, özv. Tóth Istvánné, Simon Géza. Gyémánt Zoltánné. Csong­rádi Istvánné, Fekete Mi­hály; a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemében Pádi Imréné, Holovár Ferenc, Ficsor Imre; a Kenderfonó­és Szövőipari Vállalatnál Barna Istvánné, Bozóki La­jos, Dorozsmai Mátyás, Farkas Kálmán, Frányó Ist­ván, Gábor Erzsébet, Gön­czi László, Joó Györgyné, Judik Etelka, Kasper Fri­gyesné. Karácsonyi Béláné, Ördög Jánosné, Palotás IV. László, Pungor Lajosné, Sas Lászlóné, Szávin Bélá­né, Szelitzky Katalin, Szent­györgyvári János és Tóth Mihály a Könnyűipar Ki­váló Dolgozója lett. A Pap­rikafeldolgozó Vállalatnál Magyar Mihályné és Szik­szai Miklós, a Csongrád Megyei Húsipari Vállalat szegedi szalámigyárában Géczi Ferenc az Élelmi­szeripar Kiváló Dolgozója lett A Magyar Kábelművek szegedi gyáregységénél Ki­rály Károly megkapta a Kiváló Űjító jelvény bronz fokozatát. A 10. AKÖV-nél novem­ber 7. alkalmával osztották ki a Balesetmentes Közle­kedésért jelvényeket A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az idén há­rom szegedi gépkocsivezetőt tüntetett ki e jelvény arany fokozatával: Pusztai István, Rakita József és Szűcs I. Imre autóbuszvezetőket A Csongrád megyei tanácsnál Kovács Imre, a vb elnök­helyettese Fazekas Mihály­nak, Mándoki Kálmánnak, Meszlényi Gyulának és Rácz Lásziónénak a Belkereske­delem Kiváló Dolgozója ki­tüntetést nyújtotta át Olvasóink írják az ünnepről HUSZONÖTEZER FORINT JUTALOM Végigsuhant a történelem szele az ünnepség színhe­lyéül szolgáló szépen feldí­szített ebédlőben. Az ünnepi beszedet Oltványi Ferenc mondta. A történelmi meg­emlékezést figyelemmel hall­gattuk. Ezután került sor a jutalmak kiosztására. Ezút­tal a Dél-magyarországi Vas­és Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat legjobbjai a no­vember 7-e tiszteletére vég­zett jó munkájuk alapján 25 ezer forint jutalomban ré­szesültek. Bőrcsök Ferenc HARMINCEGY KIVÁLÓ DOLGOZÖ Üzemünkben, a kábelgyár­ban is megemlékeztünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. Meghitt hangulatú ünnepsé­günkön Halász Árpád, a gyáregység vezetője mondott ünnepi beszédet. Ezután 28 fizikai és 3 műszaki dolgo­zónak „Kiváló dolgozó" ok­levelet adtak át. Végül Ki­rály Károly munkatársunk­nak nagy taps közepette nyújtotta át a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium kitünte­tését: a „Kiváló újító" bronz­érmet. Karnoth Györgyné Vasárnap, 1965. november 7. DÉL-MAGYARQRSZÁ« 3

Next

/
Thumbnails
Contents