Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

Wagyar \ tv jógi beszélgetés IformáDykfildötfeég utazott Moszkvába Szombaton este Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével magyar kormányküldöttség utazott Moszkvába a KGST Végrehajtó Bizottsága soron következő 20. ülésére. (MTI) Átadták a zuglói telefonközpontot Több mint 140 millió forint beruházással elkészült a második ötéves terv legnagyobb postai létesítménye, a Zugló telefonközpont. A nyolcezer állomásos — végső kiépítésében negyvenezer állomást befogadó — Zugló főközpontot szombaton Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese ünnepélyesen adta át rendeltetésének. a textilművekben Szimonov Lenin-rendet kapott Konsztantyin Szimonovot, az 50 éves világhírű szovjet írót és költőt születésnapja alkalmából Lenin-renddel tüntették ki. A világhírű író többször járt hazánkban, így ez év nyarán is a Balatonnál üdült, megtekintette a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az ember tragédiája előadását, és Budapesten dedikálta műveit. Szőrmeexportbemutató A Pannónia Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalat, valamint a Pécsi Kesztyűgyár a Bőripari Tudományos Egyesület szervezésében szombaton rendezte meg a Technika Házában az iparág 1966. évi export-modelljeinek bemutatóját. 142 irha- és szőrmekabátot vonultattak fel a manekenek. A bemutatót megtekintette Nagy Józsefné könnyűipari miniszter és a Tannimpex külkereskedelmi vállalat több külföldi üzletfele. (MTI) Ritka mosolyú ember Mó~ czán Lajos, a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilművének igazgatója. Mégis, ha a gyárról, a hatalmas fellendülésről. a fiatal munkásgárdáról beszél, csillogni kezd a szeme, s derű sugárzik arcáról. — Talán tegyük először helyére az üzemet — javasolja —, hiszen sokan nem tudják még, hogy a rekonstrukció után a textilművek a hazai pamutipar egyik legnagyobb bázisa lesz. kapacitása megelőzi a nagyvállalathoz tartozó híres óbudai ..Golit", a Kistexet. a Keltexet, s csupán a lőrinci fésűsfonóban pörög majd több orsó. mint nálunk. Az országban Szegeden épült először pamutfonoda a felszabadulás után. s most megint mi láttunk először hozzá szövődé építéséhez. Tetten érhető célszerűség A textilművek újjászületése a második ötéves tervben, 1963-ban kezdődött meg, de a harmadikban, 1966-ban ér véget. A termelés 1968ban indul teljes kapacitással. Itt igazán könnyű „tetten érni", mit jelent a népgazdaság számára egy beruházás célszerű megvalósítása. — A munka nehezén, úgy hiszem, túl vagyunk — folytatja. — örömben és gondban, büszkeségben és keserűségben egyaránt volt részünk. Ügy kellett korszerűsíteni a régi fonodát, hogy a termelés közben is folyamatos legyen, és úgy kellett felépíteni az új fonodát és szövődét, hogy a gépeket, azonnal szerelni lehessen, s a felszerelt gépeken nyomban megkezdhessük a termelést. A gyár munkásainak és műszaki beosztású dolgozóinak álhatatossága, helytállása nélkül ez nem sikerülhetett volna. Nagyon nehéz napokat éltünk át, de most már hónapról hónapra mind jobban érezzük, hogy megérte. A textilművek beruházásának költsége meghaladja a félmillió forintot. A harmadik évnegyed végével számolva, az építőipari munkák 71 százaléka készült el, a gépi beruházás pedig néhány géptől eltekintve befejezettnek mondható. A munka nehezén tehát már valóban túl vannak. Máris jó minőséggel — A régi fonoda rekonstrukciójával teljesen kész vagyunk, csakúgy mint a régi Megyei népfrontküldöttség utazott Szabadkára Tegnap, szombaton reggel Szegedről társasgépkocsival 34 tagú Csongrád megyei népfrontküldöttség utazott Szabadkára. A küldöttség - amelynek Katona Sándor országgyűlési képviselő, a népfront megyei titkára a vezetője - a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége szabadkai bizottságának meghívására két napot tölt Jugoszláviában. A megyei küldöttség mostani útjával viszonozza a szabadkaiak idén nyáron Szegeden tett látogatását. felépítésével, összesen 73 ezer orsó dolgozik a két fonodában, körülbelül háromszor annyi, mint 1962-ben. A szövődében 1230 szövőgépet helyeztünk üzembe, százhúszat a dorozsmai részben, a többit helyben. Hogy a beruházás folyamatossága ne szakadjon meg, a harmadik ötéves terv idejéről előrehoztuk az újabb 220 szövőgép felszerelését 1965-re, úgyhogy decemberben már ezek is készen lesznek. — Ha a termelőegységek munkába állításával ilyen jól haladtak, akkor valószínűleg a termelési eredmények is fejlődtek. Mit mutatnak ilyen szempontból az adatok? — A fonoda idei terve 8082 tonna fonál előállítását írta elő. A várható tervteljesítés 104,5 százalék. A szövődé terve 32 millió négyzetméter szövet. Ezt is több mint 4 százalékkal teljesítjük tűi De ennél többet mondok! A szövődé az idén már exportra is termel, mégpedig csaknem két és fél millió négyzetméter nyersszövetet. Ehhez nagyon jő minőségű munkára van szükség. Az első osztályú fonalak részaránya a harmadik évnegyedben 33.1 százalékos volt, az első osztályú szövetek aránya 95 százalékos. Különösen a fonodái iiermékek minősége kiemelkedő, holott a fonalak átlagos finomsága is növekedett. Gyár és iskola egyszerre A termelés felfutása magával hozta a létszám nagymérvű emelkedését is. Már 1962 óta folyamatosan neveli ki a szakembereket a textilművek. Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy legalább annyira iskola, mint gyár. — Mielőtt hozzákezdtünk volna a gyár fejlesztéséhez, 1160 dolgozót foglalkoztatott a textilművek, mostani létszámunk 3967. Teli vagyunk fiatallal, s többségük igen becsülettel helyt is áll. Nemcsak számíthatunk rájuk, de nélkülük el sem érhettük volna az előbb említett eredményeket. Szeretem a fiatalokat és bízom bennük. Nem ok nélkül, hiszen, hqgy mást ne mondjak 24 ifjúsági és 28 KISZ-brigád dolgozik jelenleg az üzemben, s a többi száz munkabrigádban, szocialista brigádban is igen sok fiatal versenyez. — Igen sokan tanulnak is közülük. Most körülbelül 250 ipari tanulónk van, s jövő februárban újabb tanfolyamot indítunk 180 fővel. Legalább száznegyvenen járnak különböző Iskolákba, egyetemre, technikumba, s 24 társadalmi ösztöndíjasunk is van. Aránylag csak kevesen végzik az általános iskolát, ami annak tudható be, hogy a mostani fiataloknak már módjukba.n van kijárni a nyolc osztályt, mielőtt dolgozni mennek. — Soha semmi baj nincs a fiatalokkal? — Természetesen előfordulnak kirívó esetek, fegyelemsértések. de nem szabad emiatt elhamarkodottan ítélkezni. Nyilvánvaló, hogy az építkezés befejezése után. a törzsgárda kialakulásával egy időben ilyen szempontból is magasabb követelményeket állítunk fel, azonban most sincs miért meghúzni a vészharangot. Menetrend szerint — Rövidesen átlapozzuk a naptárt, 1965 1966-ra fordul. A harmadik ötéves terv clsö éve még az építkezés jegyében telik el. Mi van még hátra? — Mielőtt búcsút vennénk az idei évtől, még átadjuk rendeltetésének a gyár 80 személyes diákotthonát, s a négy közül valószínűleg két öltöző épületét is. A beruházást 1966 végére be kell fejezni, tehát minden hiányzó gép>et, épületet, fel-1 szerelést jövőre üzembe he- i lyezünk. Hogy csak a nagyobbak közül említsek néhányat: a kh'masávokat, műhelyeket, raktárakat, az 1800 adagos konyhát, az ebédlőt, irodaépületet, laboratóriumokat. Végezetül a színdinamika elvei szerint kifestjük a falakat, gépeket, átfényesítjük a parkettet, hogy még szebb, barátságosabb legyen a gyár, mint volt annak előtte. — A beruházás célját már a programban úgy határoztuk meg, hogy eredményeképpen nagy mennyiségű árut, kis ráfordítással, nagy termelékenységgel, kiváló minőséggel gyártunk majd. A jövő év, sőt még a rákövetkező is e feltételeket alapozza meg. Ezalatt kell a gépieket bejáratni és megismerni. Míg 1965-re 4127 fős létszámot engedélyeztek számunkra, 1968-ban már 3856 dolgozó is eiegendő lesz ahhoz, hogy teljes kapacitással termeljen a gyár. — A teljes kapacitás azt jelenti, hogy a fonoda 42— 43-as átlagfinomságú fonálból évente 9,5 tonnával gyárt, a szövődé pedig több mint 42 millió négyzetméter szövetet készít. Ha ezt a teljesítményt ..menetrend szerint" elérjük, akkor bátran elmondhatjuk, hogy jól dolgoztunk a második és a harmadik ötéves terv végrehajtásáért. F. K. Uj szerelvények a gyorsvasúton Az év végéig kicserélik a régi vonatokat a legmodernebb NDK és magyar közös gyártmányú M—IX-es típusú szerelvényekre a csepeli gyorsvasúton, ahol naponta 30 ezer embert szállítanak a munkáskerület és a főváros között. A hat kocsiból álló, 108 méter hosszú 1200 utas befogadására alkalmas szerelvények a legmodernebb elvek alapján épültek. Egyegy kocsin 8 széles ajtó teszi lehetővé a gyors utascserélődcst. Száz méteren belül 50—60 kilométeres sebességre képes felgyorsítani a szerelvény, a maximális sebessége eléri a 90 kilométer/órát. (MTI foto — Lajos Gy. fetvj Határidők — módosítással A beruházások időtartamát két végpiont határozza meg: a kezdésé és a befejezésé. Mindkettőt előre megjelölik, úgyis mondhatnánk, megegyezik rajtuk az építtető és a kivitelező. Szerződésükben nemcsak azért szerepiel ez a két terminus — sőt gyakran ezen belül több részhatáridő is —, mert rendelet írja elő, és valamilyen formát mégiscsak kell adni a dolognak, hanem mert a beruházás gazdaságossága, megtérülése, használhatósága a határidők betartásától függ. Lám, mit szólnak majd azok az új Oskola utcai vagy Odessza-negyedbeli lakók, akiknek tél derekán, decemberben kell beköltözködniük víztől csöpiögő lakásaikba? Mert hogy is volt csak? Az Oskola utcában egyedül az O/8-as jelű ház lett kész időre. Az O/5-ös július 15-re módosított határidejéből szeptember 23. lett. az O/6-os és az O/7-es piedig még mindig nem készült el, holott november 20-ra tolták el a befejezést. Az Odesszatelep 14 idei évre tervezett háza közül csupán kettő terminusán nem változtatlak, a 21-es és a 28-as házén, bár mind a kettőt kerek egy hónappial utána adták csak át. Még a módosított határidő betartása is csak négynél sikeredett, a 22-esnél, a 29-esnél, a 23-asnál és a 25-ösnél. Két lakóépület még itt sincsen kész. A koronát minden esetre három üzlet építése teszi fel az építőipiar késedelmességére az Odessza-lakónegyed IV-es ütemében. Sorozatos módosítások után jelenleg éppen • december 20-i dátum az érvényes. Van, amikor a beruházó, jelen esetben a városi tanács, járul hozzá a befejezési határidő módosításához, előfordul, hogy a vitát az Építésügyi Minisztérium fellebezhetetlen döntése zárja le. Tehát nem mindig a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat a hibás. Legfeljebb az nem szerencsés, hogy amikor határidőre jelent készre egy-egy épületet, elfelejti hozzátenni, hogy hányadikra? Másodikra, negyedikre? A beruházási kódex ugyan csupán egy módosítást engedélyez, dehát más a piapírforma, s megint más a valóság. Példálózhatunk még tovább is! Na, nem az autóbuszpályaudvarral kapcsolatban, azt már birtokba vették, s kár lenne felhánytorgatni a múltat. Maradjunk élő piéldánál! A Béke utcai általános iskola eredeti határideje július 15, a módosított október 15. És még mindig építik!... A Csillag téri bölcsőde határideje november 20. volt. A tanács tervosztálya méltán fél attól, hogy el sem készülnek az idén, s akkor — szakmai nyelven szólva — befagy a beruházási keret. Vigasztalásul meg kell hagyni, hogy a Rózsa Ferenc gimnázium bővítése végül is november 23-ra elkészült augusztus 19., illetve július 10. helyett, a Jósika utca 45-ös szövetkezeti lakóház október 28-ra október 10., illetve szeptember 15. helyett. S most tessék megfogózkodni: a Népkert sor 13. számú házat piontosan április 20-án, a kijelölt határnapon adták át. Dehát az régen volt, s különben is vannak még csodák! Egy szó mint száz, nagyon kell vigyázni ezekkel a határidőkkel! Persze elsősorban nem nekünk kellene vigyázni rájuk, hanem a beruházóknak és a kivitelezőknek. Az ő összehangolt munkájuktól nagymértékben függ ugyanis, hogy valódiak lesznek-e vagy hamisak, a népgazdasági célkitűzéseket szolgálják-e, avágy a mihaszna statisztikát! FEHÉR KÁLMÁN „Kényes" kérdések? •ügyetlen tömör szóval megadható a válasz arra, hogy vannak-e kényes kérdések. Nincsenek. Ez azonban igy kevés, nem is kielégítő, hiszen a lényeghez a tények érveivel jutunk. Vagyis, ha arra felelünk, hogy miért nincs. A kiindulási alap ezúttal is az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt piolitikája, szándéka egyértelmű, nyílt. Nincsenek váratlan, szédítő fordulatok, bár kétségtelen, hogy a szocialista építésnek ma sem sima az útja, s megoldandó problémák is vannak. De nincs szűkebb, a vezetőknek szóló és tágabb, a népnek szánt piolitika. Csak egy politika van: az ismert, a tömegek érdekeit kifejező és ezért általuk elfogadott, a gyakorlatban ellenőrzött. Ennek egyenes következménye, hogy a piolitika és a gazdaság kis és nagy kérdései, a nagyvilág dolgai nem kényesek. Minderről a széles közvélemény előtt időről időre beszélnek a párt és a kormány vezetői is. Örömökről és bajokról egyaránt beszélünk, nincs mit takargatni vagy titkolni. Az élet lakkozása, egyszerűsítése, dogmatikus skatulyázása idegen a marxista politikától. Az összefüggések feltárása, azok elemzése a marxizmus alapivető tétele. A „struccelmélet", amely önámító és nevetséges, régen száműzött a mi politikai gyakorlatunkból. Következésképpen mindenről lehet beszélni, vitatkozni, kérdéseket feltenni, mint ahogyan pártnapjaink, taggyűléseink egyre inkább tükrözik is ezt. S kell is tükrözniök. Mindaddig piersze, amíg a szándék tisztességes, s nem irányul a nép és annak munkájával, verejtékével szerzett eredményei ellen; nem provokatív gáncsvetés haladásunk útján. Természetes viszont, hogy a téves, helytelen nézetekkel szembeállítjuk a helyes, marxista álláspiont érveit. Ez is a piolitizálás jellemzője, hozzátartozik az ország légköréhez. Nincs „kényes", de van bonyolult és nehéz kérdés nem is egy. A hazai és a nemzetközi életben egyaránt. Sajnos, a kényes és a bonyolult fogalma még némely párttag tudatában is keveredik. Pedig a két fogalom merőben más tartalmú. A kényes meghatározás olyasmire enged következtetni, hogy a témáról jobb hallgatni, mert „jaj, ki tudja"... A tárna bonyolultságát megállapítani viszont egyáltalán nem „rossz ízű". Sőt: aláhúzza fontosságát, nem altatja el, hanem felkelti az érdeklődést az összefüggések megismerésére stb. A gazdasági irányítás végrehajtandó reformját — piéldául — egyik-másik szegedi vállalatnál többen „kényes" kérdésként vetik fel. Kényes? Semmiesetre sem, de összetett és igen sokrétű, nagy körültekintést igénylő, hosszabb távú feladat. Az MSZMP Közpionti Bizottsága — mint ismeretes — legutóbbi ülésén foglalkozott a témával, s szó lesz a most sorrakerülő taggyűléseken is róla. Akadnak tanácstagok, akik beszámolóikon, amikor a lakáshelyzet kerül szóba, hangsúlyt adva jelentik ki: „kényes dolog". E7. a kiindulás azután hangulatilag is rossz hatású. S így sorolhatnánk tovább a nem „kényes", de összetett kérdéseket mind a hazai, mind a nemzetközi életből. Beszélhetünk, beszélünk és kell is beszélnünk minden kérdésről hazánk és a világ dolgait illetően, a jóról is. a rosszról is. őszintén, szókimondóan, mert a szocializmusban ez természetes, s nem „kényes" dolog. MORVAY SÁNDOR Vasárnap. 1965. november 28. 0tL-MAGY ARORiZAG 3