Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

Készülődés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Szegeden díszünnepség és koszorúzás Az országban mindenfelé folynak az előkészületek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójának megünneplésére. Valamennyi megyeszékhelyen központi ünnepséget rendeznek, ahol a szónokok — a párt- és az állami élet vezető személyiségei — méltatják az 1917-es történelmi sorsforduló jelentőségét. Koszorúzás! ünnepsége­ket tartanak a hazánk felszabadításáért életüket áldozott szovjet hősök emlékműveinél. Az országos eseménysoro­zat már ma, csütörtökön megkezdődik, a megyei díszün­nepségekre többnyire szombaton este kerül sor. Szegeden az MSZMP Csongrád megyei és Szeged vá­rosi bizottsága, Csongrád megye és Szeged megyei jogú varos tanácsa, valamint a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága rendez díszünnepséget november 6-án este 7 órakor a Szegedi Nemzeti Színház­ban. Az említett párt-, tanácsi és népfrontszervek rende­zesében november 7-én délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepségre kerül sor a Széchenyi téri szovjet hősi emlék­műveknél és a Dugonics temetőben. Elektronika a szállítás szolgálatában Szerdán dr. Csanádi varlevelet számláznak és a György közlekedési és pos- kibernetika alkalmazásával taügyi miniszter megtekin- a számlázásból 150 dolgozót tette a MÁV adatfeldolgozó más, produktívabb munka­fónökség elektronikus szá- körbe irányíthattak. A gép mi tógépét ós megbeszélést segítségével kidolgozták, me­f oly tátott az ott dolgozó lyik bányából milyen űtvo­szakemberekkel. A kiberne- nalon lehet leggazdaiságo­tikai csoport munkájáról sabban eljuttatni a szenet, a Lindíer József MÁV vezér- fűtőházakba. A legmegfele­igazgató-helyettes elmondot- lőbb útvonalak kiválaszta­ta, hogy az 1961-ben be- sával a MÁV csak a fűtő­szerzett elektronikus számi- házaknak szánt szén szállí­tógép segítségével most már tásánál 20 millió forintot naponta 25 000—30 000 fu- takarít meg évente. Felüdült a határ az esők után Másfél hónapig tartó szá- sebb teljesítményt nyújtot­razság után felüdült a délal- tak. Kemény rögöket bori­földi táj: hét-nyolc millimé- tott fel az eke s az ilyen föl­teres őszi esők áztatták a föl- dek sokszoros elmunkálást deket.. Ez a csapadékmennyi- igényeltek. Az „engedéke­ség elég kevés, de »/. őszi nyebbé" vált talajokon gabonafélékre kedvezően ha- , _ , . ,.,.,, tott. Csongrád megyében - könnyebb a meg hatralcvo a megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztályának jelentése szerint — Egyben azonban flgyelmez­százharmincezer holdon tető is a novemberi csapa­került földbe az őszi kalá- dék, amelyből ha túl sok szosok magja. van — s ezt nem lehet előre Az őszi árpa vetéstervet a tudni, mikor áll be nz állandó termelőszövetkezetek túltel- «ős időszak — akadalyozza j esi tették, viszont a kenyér- * munkákat. Éppen ezért gabona vetési előirányzatból amíg az ido engedi, a mezo­még jó tízezer hold hiány- gazdasagban minden alkal­zik. Erre összpontosítottak ,mas orát es percet a legjoo­minden erőt a közös gazda- ban. a legésszerűbbén ki kell ségok. Néhány termelőszö- hasznaim, vetkezetben — mivel az erő­A gazdaságosság hangszerei Gyártmányfejlesztés, új készítmények a hangszergyárban Egyre jelentősebb üzem- növekedett « termeléikeny­mé fejlődik a szegedi hang- másrészt a nehéz fi­„„ ,„,. „ . zikai munka csökkent. szergyar. Hazankban nincs konkurrenciájuk; vonós és „Szobrászat" pengetős hangszereket egye­pott. Készítésénél fontos szempont volt, hogy jól nt- bírja majd az ottani klí­géppel ma nagy hő- és páratartam­ingadozásait. dül ők gyártanak. A világ- ^^^művlletet Mindezeken kívül továb­piac azonban — 9,4 mii- gépesítettek, akkor nyer kü- bi gyártmányfejlesztés, kor­liós idei tervükből 3,6 mii- Ionos jelentőséget, ha szám- szerűsítés is szerepel a jö­liós értékben exportra ter- ba vesszük, hogy egy-egy vő terveiben. A választék meinek — természetesen han£szer elkészítése 100— növeléséért minden gitárt meinetc Természetesen ÍM műveletébe iikerül» az négy.öt féle színváltozatban komoly versenytársakat is üzem dolgozóinak. A bő- állítanak elő. Remélik, hogy jelent a számukra. Helyt gők, csellók, gitártetők dom- a közönség mindinkább kell állni itthon is, külföl- bontását, a csiszolás! eljá- megismeri és megszereti dön is, és ez nem cse- ráf°kat m? T'', gepPe'.v1ég" hangszereiket. amelyeket . .. ' Zlk- s a technikát „bíztak w>k fáradsággal, gondos, kely erofeszileseket követel meg' a g,tárlapok méretre pontos munkával készítenek a hangszeres szakmában, munkálásával is. A gitárol- el. amelynek a precizitás épp­úgy követelménye, mint a mutatós, esztétikus kivitel. Hegedűk és gitárok cukorrépatermés betakarí­tása. dalak eddigi hideg préselése helyett meleg villamos prést alkalmaztak. Ez az újítás nyolc óráról 10 percre csök­kentette a gyártmány átfu­tási idejét. Nagy erőkifejtést igénvlő. A hangszereknek némán nché, munka u mjnd_ is szívhez, illetve „szemhez kell szólnia", s már forrná- maig a hangszerek nyaka­iéval is meg kell, hogy nak domborítása, s a csigák nyerje a vásárló tetszését, készítése. Az új „szobrász­on S^SL eredTé,nVtkbl1 tulajdonkép­kitűnik, hogy a különböző , • , , méretekben készül hegedűk, P^" háromdimenziós maro­bőgők, csellók, s a nyolc- gép, itt is átvette a dolog fajta gitár — amellett, hogy nehezét, nemcsak az em­szép hangú hangszerek - b^ háruló ^^ hanom elertek ezt a celt is. A kira- ... .. , , .. . katokban sok Szegeden ké- az atfutasi ld6t 18 csokkent­szült hangszeirel találkoz- ve. hat a, szemlélődő, s a kül- Az előrehaladást gondok kereskedelem is mindinkább . . . . .... , , bekapcsolja „áramaiba" az 1B ^rtóztatjak, az eredmé­itteni gyártmányokat Leg- n-vek tovabbfokozása mel­főbb vásárlójuk, az USA lett ezek megszüntetésén Í-dé,n-.1800 5ZG A 12™ he" töpreng Kispál Jenő igaz­S. M. Megkezdődött a fásítás November első napjaiban országszerte megkezdődött az őszi fásítási kampány. Az erdőn kívüli területeken évente tízezer hektárt ültet­nek be erdei facsemetékkel, részben tavasszal, részben lombhulláskor. Fasítani való bőven van. hiszen csupán az egyéb művelési ágak szá­mára nem, vagy alig alkal­mas úgynevezett kopa fo­sokból 130 000 hektárt kell beültetni a közeli években. Az erdőn kívüli fásítás ideé őszi kvótája 550 hektár, amelynek nagy része • termelőszövetkezetek terüle­téhez tartozik. gedűt rendelt tőlük. Kisebb tételekben, de szintén vevó­gató és Sebők István fő­jük a Szovjetunió és Anglia mérnök. Főként a jávoriéra is. panaszkodnak, hónapról hó­A háromnegyedévi terv naP™ romlik a kapott fia­101,7 százalékos, ezen belül anyag minősége, de hogy az exportterv 101,6 százaié- Panaszuk orvosol ható-e, az kos teljesítése jó munkára tovabbra is kérdőjel. A já­ad visszatekintést. A kilenc vorfa ügyen hazai anyag, hónap alatt 0.8 százalékkal de — ^üy védett területet sikerült csökkenteni a ter- k'véve — nincs összefüggő melési költségeket. S ha adódtak is évközben prob­lémák, a műszaki intézke­dések segítségével ezek is megoldódtak, vagy közelebb kerültek a megoldáshoz. Melyek ezek az intézke­dések? Úgyszólván min­den üzemrészben átszervez­ték a technológiát. Ma már az egyes eljárásoknál keve­sebb anyagmozgatásra van selejt­szükség. Ésszerűsítés, kor­szerűsítés, újítás — ebből a három forrásból is jelentős haszon származott, egyrészt GAZDASÁGI FEJŐDÉSÜNK I OSI fcllJ iE :. í mmpwi V ittttiUR [ fíuu; ím uitti ttiutmfKi! in R 0 ES El urna erdőnk belőle, az irtások­ból pedig gyakran rossz mi­nőségű anyag érkezik. Emellett a selejtszázalék magas volta — 0,97 — is fejtörést okoz a vezetők­nek. A hangszereknél nincs pardon, ami csak kicsit is alatta marad a mértéknek: 4 „Szeged" New Yorkban gépekre a szállításoknál is nagy szükség van — a köny­nyebb, a tizennyolc és hú­szon négysoros vetőgépekből kettőt összekapcsolva egy univerzális erőgéppel vontat­nak. A szárazság miatt gyéren, ligetesen keltek a gabonák. A napokban hullott csapa­dék erősíti a zöldellő veté­seket s kelésre, csírázásra készteti a földben levő magot. Az időjárásban beállt változás némileg gyorsította a talaj­munkákat, eredményesebben dolgozhatnak a szántó trak­torok, amelyek az elmúlt hetekben a körűimé- PW WPB I^BBM nvek között a szokottnál ki- nyeg. A HISZÖV jövő évi vigyék. Régi szakmák újulnak meg A 35 000 asszonyt és lányt elképzelései között sok-sok foglalkoztató népművészeti újdonság található. Külföldi és háziipari szövetkezetek érdeklődésre például 100— eredményes tevékenységéről 150 évvel ezelőtt virágzott és a jövő évi elképzelések- mesterségeket élesztenek új­ról számolt be szerdai saj- já. Nyugati megrendelésre tótájékoztatóján dr. Pilis megkezdik például a sárközi. Pál né, a HISZÖV elnöke. A a palóc, a matyó, a kunsági tájékoztatón jó néhány új és a kalocsai népi festett cikk mintapéldányát is be- bútorok gyártását, s szeret­mutatték. Ilyen egyebek nék munkába állítani az között a szintetikus anyagú ügyeskezű paraszti vasková­szövött, csomózott, perzsa csokat is. Felújítják a gö­hatású szőnyeg, az ugyan- cseji szóttest s próbálkoznak csak műszálból készült su- azzal, hogy a kalocsai pin­baszőnyeg és a panofix szó- gáláét., fali kárpitra, tapétára Idén öt új hangszer pro­totípusát készítették el az üzemben. Hazánkban és külföldön is népszerű a „hangszerek hattyúja", a gi­tár, bizonyára kedveltek lesznek majd az új gitár­típusok: a Délibáb meg a Bébi is. A Szeged nevű gitár — ameJy az előbbi kettőtől eltérően nem elekt­romos — prototípusa éppen most van New Yorkban, próbál á toga táson. Akad újdonság a vonósok között is, készen áll az a furnértetős bőgő. amely dél­amerikai „meghívást" ka­4 kultoricaqyárban Csongrád megye termelőszövetkezeteit és állami gazdaságait a hódmezővá­sárhelyi hibridkukorica üzem látja el vetőmaggal. A gyár exportra is ter­mel: a világhírű Prior kukorieának a vetőmagját is itt állítják elő. Vontatok szállítják az új termést az üzembe Kombájnokkal takarítjják le a kukoricaszárat 4 gazdasági irányítás fejlődése _ A gazdasági irányítás komplex, összefüggő rendszerb nek reformját azért hatrározta el a párt. mert az elmúlt években hazánk 'termelőerői — (az iparban, a mezőgazda­ságban) — és termelési viszonyai — elsősorban a mező­gazdaságban — jelentősen fejlődtek, s mert a nemzetközi munkamegosztás, a műszaki-technikai forradalom eredmé­nyeinek hasznosítása, gazdaságfejlesztésünk intenzív fejlesz­tése megköveteli a gazdaság irányításának fejlettebb mód­szereit. Az elvek, amelyek a reformok alapját képezik, már korábban kialakultak és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957. évi nyilatkozatában is megtalálhatók. Meg­valósításukért az elmúlt években sok erőfeszítés történt, melyeket jelenlegi tennivalóink helyes meg. lése céljá­ból érdemes röviden áttekinteni. Gazdaság-irányítási rend­szerünk lényeges módosítását jelentette a mezőgazdaságban a kötelező terménybeszolgál tatás megszüntetése és helyet­te a szabad árufelvásárlás bevezetése. Ezt követően beve­zették az új, egységes mezőgazdasági árrendszert, s ez elősegítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ér­dekeltebbé telte a termelöket az árutermelés fokozásában. Ez a lépés számottevően fokozta a piac és a piaci mód­szerek jelentőségét, gazdasági úlra terelte több olyan fon­tos feladat megoldását — például az árutermelés növe­lését —, amelyeket korábban utasításokkal akartak végre­hajtani. A gazdasági eszközök kiterjedtebb alkalmazását és ez­zel egyidejűleg a vállalatok önállóságát növelte tervezési rendszerünk fejlesztése, a kötelező tervmutatók számának csökkentése. Ezt követően bevezették az értékesítési Irá­nyok — külkereskedelem, beruházások — szerinti tervezést, amely fokozta a tervben kitűzött célok és a szükségletek összhangját. A tervezésben — egyre széleseb körűen — alkalmazásra kerültek a különféle gazdaságossági számí­tások. Igen lényeges a vállalati gazdálkodás fejlődése Is • nyereségrészesedesi rendszertől a mai devizaérdekeltségit bezárólag. A nyereség különböző formáinak alkalmazása elméletileg és gyakorlatilag is igazolta, hogy a tervgazdál­kodásban létjogosultsága van a gazdaságosságnak, a jöve­delmezőségnek, a nyereségnek. Megnőttek a vállalatok pénzügyi alapjai, illetve teljesen új, gazdaságilag célszerű alapokat képeztünk: így a műszaki fejlesztési, a garan­ciális, az exportfejlesztési alapot. Fontos lépés volt a termelői árak rendezése, amikoris megszüntették a gazdasági tisztánlátást zavaró és pazar­lásra módot adó szubvenciókat. Magyarországon talán ép­pen az árképzésben értük el a legnagyobb eredményeket. Fokozott gyártmányfejlesztésre ösztönöz a gyártmányfej­lesztés! árkiegészítés és az árkiegvenlítési forgalmi adó. Jelentós lépés volt az eszközlekötési járulék bevezetése. Fogyasztói árrendszerünk is lényegesen rugalmasabb (lásd: az alkalmi árleszállításokat, áremeléseket), a divatcikkek piacradobására ösztönöz, divatfelár stb. A munkaügyi gazdálkodásban az 1957 előtti béralap­ellenőrzéssel szemben előrehaladást jelenlett az átlagbér­ellenőrzési rendszer és ezzel egyidejűleg a különböző bér­formák rugalmas alkalmazása. Szinte évről évre módo­sult, fejlődött a prémiumrendszer, a legutóbbi miniszter­tanácsi határozatot erről éppen a közelmúltban közölte a sajtó. Az anyag- és készletgazdálkodás korábban merev rendszere is rugalmasabb lett, nőtt a raktári kiszolgálás köre és aránya, egyes területeken egyszerűsödött a meg­rendeltei rendszer, differenciált hitel- és kamatpolitikát alakítottunk ki. Ebben az évben pedig teljesen szabad kereskedelmi módszereket alkalmaznak a feleslegessé vált készletek hasznosítására. E tények felsorolása is elegendő bizonyíték arra. hogy: — 1957-ben gazdasági irányításunkban gyökeres változások történtek; — a gazdasági irányítás — gyorsabb-lassúbb ütem­ben —, de állandóan fejlődött, tökéletesedett. Egyesek felvethetik, miért nem vezettük be már an­nak idején azokat a módszereket, amelyekről most szó van? Nos, azért, mert a felismerés: folyamat..a fejlődés ered­ménye, a gyakorlati tapasztalatok általánosítása. Termé­szetesen van más oka is, mégpedig az, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt mások voltak gazdasági viszonyaink (szét­aprózott. egyéni gazdálkodáson alapuló mezőgazdaság, ke­vésbé fejlett ipar stb.) és — nem utolsósorban — gazda­sági vezetők kádereinek képzettsége és gyakorlata is mas színvonalon állt. Most, a megváltozott körülmények lehetővé és szüksé­gessé teszik, hogy a gazdasági irányitásnak ne csak egyes elemeit, hanem egészét tovább fejlesszük, tökéletesítsük. Most sem azzal az igénnyel, hogy „tökéleteset" alkossunk. Az állandó fejlődés kizárja az „abszolút tökéletes" irá­nyítási rendszer létrehozását. A lényeges: olyan módsze­rek kialakítása, amelyek előrelendítik a fejlődést és haté­konyabbá teszik egész gazdálkodásunkat. DR. VARGA GYttRGY Csütörtök, 1965. november 4- DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents