Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] A M 4 G Y 4 R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 280. szám Ara: «fl fillér Szombat, 1965. november 27, Tanácselnökök ertekezlete a pariameniben Jói do-goznak a munkaügyi döntőbizottságok Szovjet—magyar kulturális egyezmenyt írtak alá Az IBUSZ társasutazásai - Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletet alkotott a középfokú oktatási intézményekről, valamint a vízgazdálkodási társula­tokról. Az Elnöki Tanács Gödöllő községnek járási jogú várossá szervezését es az aszódi járás megszüntetését rendelte el. Hozzájárult továbbá — a legfőbb ügyész ja­vaslatára — a sümegi és a tapolcai járási ügyészségek, valamint a pécsváradi járási és a pécsi városi-járási ügyészségek összevonásához. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Törvényerejű rendelet a középfokú oktatási intézményekről Az ,1691. évi 3. törvény oktatási rend­szerünket az általános iskolától az egyete­mig leglényegesebb vonásaiban tisztázta és lehetőséget teremtett az oktatásügy to­vábbfej lesztésére. Ez az oktatási törvény az egyes iskola­típusokról részletekbe menően nem intéz­kedhetett. Azóta részletes intézkedéseket tartalmazó törvényerejű rendeletek jelen­tek meg a tankötelezettségről, az általá­nos iskoláról, valamint az egyetemi és ít>­iskolai oktatásról. A középiskolák rendszerének, a közép­iskolákban folyó oktatásnak végleges sza­bályozására azonban csak most kerülhe­tett sor, mivel előzetesen sok kísérletet kellett elvégezni, tapasztalatokat kellett gyűjteni. Az oktatásügy szakembereinek négyévi vizsgálódása és az érdekeltekkel való alapos egyeztetések után most alko­tott törvényerejű rendelet értelmében a jövőben középiskoláinknak két típusa lesz. Az egyik a gimnázium, a másik a szakközépiskola. A gimnázium korszerű általános mű­veltséget nyújtó középiskola, amely elő­készít a felsőfokú továbbtanulásra és a gyakorlati életre; tovább folytatja az ál­talános iskolában már megkezdett mű­szaki-technikai (politechnikai) nevelést. A gimnázium munkára nevelésének azon­ban a jövőben nem célja a szakmai elő­képzés. Nagyon fontosak a gimnáziumi tagoza­tos osztályokról szóló rendelkezések. Ezek­ben az osztályokban valamely tudomány, művészet iránt különösen érdeklődő, te­hetséges tanulók egy-egy tantárgyban az átlagos középiskolai műveltségnél maga­sabb tudást, készségeket szerezhetnek. Nagy jelentőségű új alkotása iskolare­formunknak a szakközépiskola, amely korszerű általános műveltséget és közép­fokú szakmai képzést nyújt. A népgaz­daság különböző ágai, az ipar, a mező­gazdaság. a kereskedelem, az ügyvitel, a közlekedés, az egészségügy stb. számára képez olyan munkaerőket, akik a közvet­len termelőmunkától a részfolyamatok irányításáig széles skálán foglalkoztatha­tók. vagy egyetemi és főiskola tanulmá­nyokat is folytathatnak. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a szakközépiskolákat a már megle­vők mellett a jelenlegi középfokú techni­kumok és gimnáziumok egy részéből kell kialakítani, továbbá új szakközépiskolá­kat is létre kell hozni. Ez az intézkedés lehetőséget ad arra, hogy középfokú ok­tatásunkban a gimnázium túlsúlya meg­szűnjék és minél több olyan érettségizett fiatalembert és leányt bocsássunk ki az életbe, akinek nemcsak általános művelt­sége van, hanem színvonalas szakmai tu­dása is, s így a termelőmunkában az ed­diginél könnyebben el tud helyezkedni. A törvényerejű rendelet szabályozza a középiskolai felvételeket, a diákszociális juttatásokat, a kollégiumok, tanulószobák és menzák működését. Rendelkezik arról, hogy a középiskolákbap a tanítási órákon kívüli foglalkozások (szakkörök, sportkö­rök stb.) hogyan járulhatnak hozzá a ta­nulók speciális képességeinek fejlesztésé­hez. a megfontolt pályaválasztáshoz. Az Elnöki Tanács rendelete szabályoz­za a szakmunkástanuló iskolát végzettek középiskolai továbbtanulását is. Előírja, hogy a szakmunkásképzés bázisát jelentő szakmunkástanuló iskolákban mind az általános műveltségi, mind a műszaki­elméleti tantárgyak oktatásának színvo­nalát emelni kell. Biztosítani kell, hogy a magasabb műveltséggel rendelkező fiatal szakmunkások a képesítés megszerzése uíán rövidebb idő alatt, tanulmányaik be­számításával — elsősorban szakközépisko­lában — tanulmányokat folytathassanak és érettségi vizsgát tehessenek. Ezzel a törvényerejű rendelettel lénye­gében befejeződött az a jogalkotó munka, amely részleteiben is szabályozza iskola­típusaink alapvető kérdéseit. a vízgazdálkodási társulatokról A mezőgazdaság szocialista átszervezé­se után jelentősen meggyorsult a vízgaz­dálkodási társulatok fejlődése. A nagy­arányú fejlődés azonban számos olyan problémát vetett fel, amelyek a társulati érdekeltség viszonyait részletesebben ren­dező uj jogszabályokat tettek szükségessé. Időközben hatályba lépett az új vízügyi törvény is, amely úgy rendelkezik, hogy a mai viszonyoknak megfelelő rendelke­zéseket külön jogszabályban kell kiadni. Ennek megfelelően készült el a vízgazdál­kodási társulatokról szóló törvényerejű rendeletnek és a végrehajtására vonatko­zó kormányrendeletnek a tervezete. Az elmúlt években a társulatok két tí­pusa alakult ki. Az egyikbe a vízrendezési és mezőgazdasági vízhasznosítási társula­tok tartoznak. Érdekeltségük az ország összes művelt területének 56 százalékára terjed kí. A másik típust a vízműtársula­tok képviselik, amelyek falvak és kisebb városok vízellátását szolgáló műveket lé­tesítenek. Ez utóbbiak 1958—1964 kőzött mintegy 450 ezer lakos részére biztosí­tottak egészséges ivóvizet, a jövőben pe­dig évente átlagosan 50 törpe vízművet építenek, ezzel járulnak hozzá a kisebb települések vízellátásnak fejlesztéséhez. Az új jogszabályok meghatározzák a társulati feladatokat, az érdekeltségi te­rületük kialakítására vonatkozó elveket, továbbá azt, hogy kik a társulat érdekelt­jei. Eszerint a társulati érdekeltek a víz­rendezési és vízhasznosítási társulatoknál túlnyomóan mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetkezetek és állami gazdasá­gok, a vízműtársulatoknál pedig legna­gyobbrészt magánszemélyek. Az érdekeltek a társulati feladatok költségeit arányosan viselik. A hozzájá­rulás kizárólag társulati feladatok cél­jaira használható fel. A' nagyobb össze­gű és viszonylag rövid időn belül felhasz­nálásra kerülő érdekeltségi hozzájárulás­hoz a társulatok bankhitelt vehetnek igénybe, ezt a tagok hosszabb idő alatt is törleszthetik. Az érdekeltek teherbíró képességét meg­haladó költségekhez az állam támogatást ad. A társulatok abban az esetben is ál­lami támogatást kapnak, ha az általuk megvalósított vízi művek a helyi érdekeket meghaladó vízgazdálkodási jelentőségűek. A társulatok 1964-ben összesen 135 millió (orint állami támogatást kaptak, ami az általuk végzett összes érdekeltségi munka költségeinek mintegy 26,5 százaléka. A társulatba belépett érdekeltek alkot­ják a tagságot. A társulat legfőbb szerve a taggyűlés, amelynek önredetkezési joga van a társulati célok kitűzésében és a fel­adatok elhatározásában. A közös tapaszta­latok megtárgyalása és a társulati tevé­kenység fejlesztési céljából vízgazdálkodási társulati választmány hozható létre. A társulatok tevékenysége az egységes és tervszerű vízgazdálkodás része. Ezért munkájuk és a vízgazdálkodás egésze kö­zötti összhang biztosítása végett, valamint a megfelelő műszaki színvonal elérése és a gazdaságosság előmozdítása céljából a taggyűlés által meghatározott feladatok végrehajtását a területileg illetékes vízügyi szervek irányítják és ellenőrzik. A mező­gazdasági termelés szempontjából ellenőr­zik a társulatokat a tanácsok mezőgazda­sági szakigazgatási szervei is. (MTI' II szocialista célok azonossága alapján haladjunk tovább a megkezdett úton Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront bu­dapesti bizottsága a* Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából pénteken délután magyar­jugoszláv barátsági nagygyű­lést rendezett az Egyesült Villamos Gépgyár művelődé­si házában. A nagygyűlés elnökségé­ben helyet foglalt Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Bíró Jó­zsef külkereskedelmi mi­niszter, Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter, dr. Nez­vál Ferenc igazságügyminisz­ter, Erdélyi Károly külügy­miniszterhelyettes, Venéczi János, a budapesti pártbizott­ság titkára és Dóra János, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára. Az el­nökségben foglalt helyet dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság budapesti nagyköve­te is. A magyar és a jugoszláv himnusz elhangzást után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Ajtai Miklós beszéde — Húsz évvel ezelőtt, 1945. november 23-én Jugoszlávia népei, hősies harcuk eredmé­nyeként, kezükbe vették sor­suk irányítását és megalkot­ták a szabad egyenjogú né­pek szövetségi köztársaságát. Azóta ez a történelmi neveze­tességű nap Jugoszlávia nem­zeti ünnepe. Osztozunk a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság népeinek az évforduló feletti örömében, s szeretet­tel köszöntjük őket, eredmé­nyes munkát és újabb nagy­szerű sikereket kívánunk; a szocializmus építéséhez, s kö­zös ügyünk, a béke és a nemzetközi biztonság erősíté­séért folytatott kitartó har­cukhoz. Ajtai Miklós ezután emlé­keztetett azokra a hősi küz­delmekre, amelyeket a ju­goszláv forradalmi erők, a jugoszláv kommunisták vív­tak a felszabadulást megelő­ző évtizedekben a haladásért, a nemzeti függetlenségért. Szólt a hitleri megszállókkal bátran szembeszálló demok­ratikus és hazafias erőket egyesítő nemzeti felszabadító bizottság harcairól, amelyet Joszip Broz Tito, a párt fő­titkára vezetett. A kommu­nisták helytállása, a nép ha­zafias lelkesedése és tömeges hősiessége rövid idő alatt csodákat művelt. A magyar dolgozó nép őszintén örül sikereinek és nagyra értékeli azokat. Sok évszázados sorsközösség köt össze bennünket Jugoszlávia népeivel. A két ország leg­jobb fiai nemegyszer fogtak össze azért, hogy a közös nyomorúságot emberibb, bol­dogabb élet válthassa fel. Az elmúlt időszakban ered­ményesen fejlődött és 1957 óta megháromszorozódott a két ország közötti árucsere­forgalom. Mindkét ország ér­dekét szolgálja egyre bővü­lő műszaki, tudományos és kulturális együttműködésünk. A nagyszerű eredmények, amelyeket országaink a szo­cializmus építése és kapcso­lataink sokoldalú kibontakoz­tatása terén elértek, egyben köteleznek is bennünket ar­ra, hogy a szocialista célok azonossága alapján tovább haladjunk a megkezdett úton. A nemzetközi helyzetről a többi 'között a következőket mondotta: Határozottan szembe kell szegülnünk az imperialista hatalmak háborús provoká­cióival. Népünk és kormá­nyunk, miközben — interna­cionalista kötelezettségeiből eredően — még erőteljeseb­ben támogatja a vietnami nép igazságos harcát, elítéli a délkelet-ázsiai amerikai ag­ressziót, követeli a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadások hala­déktalan beszüntetését és az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból. — A nemzetközi helyzetet érintő lényeges kérdésekben a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársasággal állás­pontunk megegyezik, vagy közel áll egymáshoz. A béke biztosításáért, a békés egy­más mellett élés megterem­téséért és a népek közötti barátság megszilárdításáért folyó harcból Magyarország és Jugoszlávia egyaránt ki­veszi a részét. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy a jö­vőben tovább erősödjenek baráti és jószomszédi kap­csolataink, hatékonyabbá váljék együttműködésünk az .egész szocialista világ és á béke javára — mondta be­széde befejező részében Aj­tai Miklós. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Dusán Csa­lics nagykövet emelkedett szólásra. Dr. Dusán Csalics beszéde A nagykövet bevezetőben meleg szavakkal mondott köszönetet az ünnepség ren­dezőinek, résztvevőinek a jugoszláv nemzeti ünnep al­kalmából tartott megemlé­kezésért. Ezután részletesen szólt azokról a harcokról, amelyeket a jugoszláv nép vívott Hitler és Mussolini fasiszta megszállóival. — Ez alkalommal is sze­retnék utalni arra, hogy a jugoszláv partizánokkal együtt küzdött sok magyar is — elsősorban szlavóniai születésűek —, akik a Pe­tőfi Sándor zászlóaliban fegyverrel a kézben szálltak szembe a fasiszta elnyomók­kal, s vérüket ontották, éle­tüket áldozták Jugoszlávia szabadságáért, a fasizmus elleni győzelemért. Dusán Csalics hozzáfűzte, hegy a jugoszláv és a ma­gyar nép közötti barátság nagy múltra tekinthet visz­sza. Utalt arra. hogy 1919­ben, a Magvar Tanácsköz­társaság idején Jugoszlávia népei segítették a magyar proletárdiktatúra nagyszerű küzdelmét. A jugoszláv nagykövet a továbbiakban emlékeztetett arra. hogy a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság dolsozói eredményesen munkálkodnak a szocializ­mus felépítésén, hazájuk iparának, mezőgazdaságának, kultúrájának fejlesztésén. A szocialista építés sikereiben része van annak az együtt­működésnek, amely a szocia­lista országokkal — köztük a szomszédos Magyar Nép­köztársasággal — kialakult. Emlékeztetett Kádár János és Joszip Broz Tito legutób­bi találkozójára, amelyen a két államférfi megelégedés­sel nyugtázta, hogy Jugo­szlávia és Magyarország kap­csolatai biztatóan fejlődnek, szélesednek. Dusán Csalics felszólalása végén hangsúlyozta, hogy mind a jugoszláv, mind a magyar nép bizakodással, optimizmussal tekinthet a jövőbe. E bizakodást még megalapozottabbá teszik az országaink közötti együttmű­ködés sikerei. Külön öröm számunkra, hogy a napok­ban egyezmény született a vízumkényszer megszünteté­séről — ez hozzájárul ah­hoz, hogy a két szomszédos testvéri, szocialista ország lakói még közelebb kerül­jenek egymáshoz. jobban megismerjék egymás életét, munkáját. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után felcsendült az Internacionálé, majd az ün­nepség második részében művészi műsor követke­zett. (MTI) Magyar távirat az atro-ázsiai szolidaritási bizottsághoz A Magyar Szolidaritási Bizottság táviratot intezett az Afro-Azsiai Szolidaritási Bizottsághoz. — A rhodesiai fajüldöző telepesek kisebbségi cso­portja— hangoztatja a többi között a távirat —azzal, hogy egyoldalúan kikiáltotta Rhodesia függetlensegét, afrikai lakosok millióit fosztja meg saját országában legelemibb jogaitól, s attól, hogy részt vegyen országának kormány­zásában. Az imperialista hatalmak támogatása nélkül a Smit-csoport nem folytathatná fasiszta elnyomó poli­tikáját. Az angol kormány gazdasági és pénzügyi bojkot­tot hirdető lépései nem akadályozzák meg a fehér tele­pesek uralmának fenntartását — Afrika és a világ haladó népei szolidaritást vál­laltak Zimbabwe népével. Harcukban a magyar nép is mellettük, az afrikai lakosság rigaz ügye mellett áll. A Magyar Szolidaritási Bizottság <+inek kifejezéseként-mély­ségesen elítéli a szélsőséges, fajüldöző csoport politikáját Támogatja az Afrikai Egységszervezet accrai csúcskonfe­renciáján, az ENSZ jelenlegi közgyűlésén és a Biztonsági Tanács ülésein elfogadott határozatokat (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents