Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] A M 4 G Y 4 R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 280. szám Ara: «fl fillér Szombat, 1965. november 27, Tanácselnökök ertekezlete a pariameniben Jói do-goznak a munkaügyi döntőbizottságok Szovjet—magyar kulturális egyezmenyt írtak alá Az IBUSZ társasutazásai - Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletet alkotott a középfokú oktatási intézményekről, valamint a vízgazdálkodási társulatokról. Az Elnöki Tanács Gödöllő községnek járási jogú várossá szervezését es az aszódi járás megszüntetését rendelte el. Hozzájárult továbbá — a legfőbb ügyész javaslatára — a sümegi és a tapolcai járási ügyészségek, valamint a pécsváradi járási és a pécsi városi-járási ügyészségek összevonásához. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Törvényerejű rendelet a középfokú oktatási intézményekről Az ,1691. évi 3. törvény oktatási rendszerünket az általános iskolától az egyetemig leglényegesebb vonásaiban tisztázta és lehetőséget teremtett az oktatásügy továbbfej lesztésére. Ez az oktatási törvény az egyes iskolatípusokról részletekbe menően nem intézkedhetett. Azóta részletes intézkedéseket tartalmazó törvényerejű rendeletek jelentek meg a tankötelezettségről, az általános iskoláról, valamint az egyetemi és ít>iskolai oktatásról. A középiskolák rendszerének, a középiskolákban folyó oktatásnak végleges szabályozására azonban csak most kerülhetett sor, mivel előzetesen sok kísérletet kellett elvégezni, tapasztalatokat kellett gyűjteni. Az oktatásügy szakembereinek négyévi vizsgálódása és az érdekeltekkel való alapos egyeztetések után most alkotott törvényerejű rendelet értelmében a jövőben középiskoláinknak két típusa lesz. Az egyik a gimnázium, a másik a szakközépiskola. A gimnázium korszerű általános műveltséget nyújtó középiskola, amely előkészít a felsőfokú továbbtanulásra és a gyakorlati életre; tovább folytatja az általános iskolában már megkezdett műszaki-technikai (politechnikai) nevelést. A gimnázium munkára nevelésének azonban a jövőben nem célja a szakmai előképzés. Nagyon fontosak a gimnáziumi tagozatos osztályokról szóló rendelkezések. Ezekben az osztályokban valamely tudomány, művészet iránt különösen érdeklődő, tehetséges tanulók egy-egy tantárgyban az átlagos középiskolai műveltségnél magasabb tudást, készségeket szerezhetnek. Nagy jelentőségű új alkotása iskolareformunknak a szakközépiskola, amely korszerű általános műveltséget és középfokú szakmai képzést nyújt. A népgazdaság különböző ágai, az ipar, a mezőgazdaság. a kereskedelem, az ügyvitel, a közlekedés, az egészségügy stb. számára képez olyan munkaerőket, akik a közvetlen termelőmunkától a részfolyamatok irányításáig széles skálán foglalkoztathatók. vagy egyetemi és főiskola tanulmányokat is folytathatnak. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a szakközépiskolákat a már meglevők mellett a jelenlegi középfokú technikumok és gimnáziumok egy részéből kell kialakítani, továbbá új szakközépiskolákat is létre kell hozni. Ez az intézkedés lehetőséget ad arra, hogy középfokú oktatásunkban a gimnázium túlsúlya megszűnjék és minél több olyan érettségizett fiatalembert és leányt bocsássunk ki az életbe, akinek nemcsak általános műveltsége van, hanem színvonalas szakmai tudása is, s így a termelőmunkában az eddiginél könnyebben el tud helyezkedni. A törvényerejű rendelet szabályozza a középiskolai felvételeket, a diákszociális juttatásokat, a kollégiumok, tanulószobák és menzák működését. Rendelkezik arról, hogy a középiskolákbap a tanítási órákon kívüli foglalkozások (szakkörök, sportkörök stb.) hogyan járulhatnak hozzá a tanulók speciális képességeinek fejlesztéséhez. a megfontolt pályaválasztáshoz. Az Elnöki Tanács rendelete szabályozza a szakmunkástanuló iskolát végzettek középiskolai továbbtanulását is. Előírja, hogy a szakmunkásképzés bázisát jelentő szakmunkástanuló iskolákban mind az általános műveltségi, mind a műszakielméleti tantárgyak oktatásának színvonalát emelni kell. Biztosítani kell, hogy a magasabb műveltséggel rendelkező fiatal szakmunkások a képesítés megszerzése uíán rövidebb idő alatt, tanulmányaik beszámításával — elsősorban szakközépiskolában — tanulmányokat folytathassanak és érettségi vizsgát tehessenek. Ezzel a törvényerejű rendelettel lényegében befejeződött az a jogalkotó munka, amely részleteiben is szabályozza iskolatípusaink alapvető kérdéseit. a vízgazdálkodási társulatokról A mezőgazdaság szocialista átszervezése után jelentősen meggyorsult a vízgazdálkodási társulatok fejlődése. A nagyarányú fejlődés azonban számos olyan problémát vetett fel, amelyek a társulati érdekeltség viszonyait részletesebben rendező uj jogszabályokat tettek szükségessé. Időközben hatályba lépett az új vízügyi törvény is, amely úgy rendelkezik, hogy a mai viszonyoknak megfelelő rendelkezéseket külön jogszabályban kell kiadni. Ennek megfelelően készült el a vízgazdálkodási társulatokról szóló törvényerejű rendeletnek és a végrehajtására vonatkozó kormányrendeletnek a tervezete. Az elmúlt években a társulatok két típusa alakult ki. Az egyikbe a vízrendezési és mezőgazdasági vízhasznosítási társulatok tartoznak. Érdekeltségük az ország összes művelt területének 56 százalékára terjed kí. A másik típust a vízműtársulatok képviselik, amelyek falvak és kisebb városok vízellátását szolgáló műveket létesítenek. Ez utóbbiak 1958—1964 kőzött mintegy 450 ezer lakos részére biztosítottak egészséges ivóvizet, a jövőben pedig évente átlagosan 50 törpe vízművet építenek, ezzel járulnak hozzá a kisebb települések vízellátásnak fejlesztéséhez. Az új jogszabályok meghatározzák a társulati feladatokat, az érdekeltségi területük kialakítására vonatkozó elveket, továbbá azt, hogy kik a társulat érdekeltjei. Eszerint a társulati érdekeltek a vízrendezési és vízhasznosítási társulatoknál túlnyomóan mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, a vízműtársulatoknál pedig legnagyobbrészt magánszemélyek. Az érdekeltek a társulati feladatok költségeit arányosan viselik. A hozzájárulás kizárólag társulati feladatok céljaira használható fel. A' nagyobb összegű és viszonylag rövid időn belül felhasználásra kerülő érdekeltségi hozzájáruláshoz a társulatok bankhitelt vehetnek igénybe, ezt a tagok hosszabb idő alatt is törleszthetik. Az érdekeltek teherbíró képességét meghaladó költségekhez az állam támogatást ad. A társulatok abban az esetben is állami támogatást kapnak, ha az általuk megvalósított vízi művek a helyi érdekeket meghaladó vízgazdálkodási jelentőségűek. A társulatok 1964-ben összesen 135 millió (orint állami támogatást kaptak, ami az általuk végzett összes érdekeltségi munka költségeinek mintegy 26,5 százaléka. A társulatba belépett érdekeltek alkotják a tagságot. A társulat legfőbb szerve a taggyűlés, amelynek önredetkezési joga van a társulati célok kitűzésében és a feladatok elhatározásában. A közös tapasztalatok megtárgyalása és a társulati tevékenység fejlesztési céljából vízgazdálkodási társulati választmány hozható létre. A társulatok tevékenysége az egységes és tervszerű vízgazdálkodás része. Ezért munkájuk és a vízgazdálkodás egésze közötti összhang biztosítása végett, valamint a megfelelő műszaki színvonal elérése és a gazdaságosság előmozdítása céljából a taggyűlés által meghatározott feladatok végrehajtását a területileg illetékes vízügyi szervek irányítják és ellenőrzik. A mezőgazdasági termelés szempontjából ellenőrzik a társulatokat a tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei is. (MTI' II szocialista célok azonossága alapján haladjunk tovább a megkezdett úton Magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlés Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága a* Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából pénteken délután magyarjugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett az Egyesült Villamos Gépgyár művelődési házában. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes, Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára és Dóra János, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára. Az elnökségben foglalt helyet dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. A magyar és a jugoszláv himnusz elhangzást után Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Ajtai Miklós beszéde — Húsz évvel ezelőtt, 1945. november 23-én Jugoszlávia népei, hősies harcuk eredményeként, kezükbe vették sorsuk irányítását és megalkották a szabad egyenjogú népek szövetségi köztársaságát. Azóta ez a történelmi nevezetességű nap Jugoszlávia nemzeti ünnepe. Osztozunk a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek az évforduló feletti örömében, s szeretettel köszöntjük őket, eredményes munkát és újabb nagyszerű sikereket kívánunk; a szocializmus építéséhez, s közös ügyünk, a béke és a nemzetközi biztonság erősítéséért folytatott kitartó harcukhoz. Ajtai Miklós ezután emlékeztetett azokra a hősi küzdelmekre, amelyeket a jugoszláv forradalmi erők, a jugoszláv kommunisták vívtak a felszabadulást megelőző évtizedekben a haladásért, a nemzeti függetlenségért. Szólt a hitleri megszállókkal bátran szembeszálló demokratikus és hazafias erőket egyesítő nemzeti felszabadító bizottság harcairól, amelyet Joszip Broz Tito, a párt főtitkára vezetett. A kommunisták helytállása, a nép hazafias lelkesedése és tömeges hősiessége rövid idő alatt csodákat művelt. A magyar dolgozó nép őszintén örül sikereinek és nagyra értékeli azokat. Sok évszázados sorsközösség köt össze bennünket Jugoszlávia népeivel. A két ország legjobb fiai nemegyszer fogtak össze azért, hogy a közös nyomorúságot emberibb, boldogabb élet válthassa fel. Az elmúlt időszakban eredményesen fejlődött és 1957 óta megháromszorozódott a két ország közötti árucsereforgalom. Mindkét ország érdekét szolgálja egyre bővülő műszaki, tudományos és kulturális együttműködésünk. A nagyszerű eredmények, amelyeket országaink a szocializmus építése és kapcsolataink sokoldalú kibontakoztatása terén elértek, egyben köteleznek is bennünket arra, hogy a szocialista célok azonossága alapján tovább haladjunk a megkezdett úton. A nemzetközi helyzetről a többi 'között a következőket mondotta: Határozottan szembe kell szegülnünk az imperialista hatalmak háborús provokációival. Népünk és kormányunk, miközben — internacionalista kötelezettségeiből eredően — még erőteljesebben támogatja a vietnami nép igazságos harcát, elítéli a délkelet-ázsiai amerikai agressziót, követeli a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadások haladéktalan beszüntetését és az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból. — A nemzetközi helyzetet érintő lényeges kérdésekben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal álláspontunk megegyezik, vagy közel áll egymáshoz. A béke biztosításáért, a békés egymás mellett élés megteremtéséért és a népek közötti barátság megszilárdításáért folyó harcból Magyarország és Jugoszlávia egyaránt kiveszi a részét. Ez a legfőbb biztosíték arra, hogy a jövőben tovább erősödjenek baráti és jószomszédi kapcsolataink, hatékonyabbá váljék együttműködésünk az .egész szocialista világ és á béke javára — mondta beszéde befejező részében Ajtai Miklós. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Dusán Csalics nagykövet emelkedett szólásra. Dr. Dusán Csalics beszéde A nagykövet bevezetőben meleg szavakkal mondott köszönetet az ünnepség rendezőinek, résztvevőinek a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezésért. Ezután részletesen szólt azokról a harcokról, amelyeket a jugoszláv nép vívott Hitler és Mussolini fasiszta megszállóival. — Ez alkalommal is szeretnék utalni arra, hogy a jugoszláv partizánokkal együtt küzdött sok magyar is — elsősorban szlavóniai születésűek —, akik a Petőfi Sándor zászlóaliban fegyverrel a kézben szálltak szembe a fasiszta elnyomókkal, s vérüket ontották, életüket áldozták Jugoszlávia szabadságáért, a fasizmus elleni győzelemért. Dusán Csalics hozzáfűzte, hegy a jugoszláv és a magyar nép közötti barátság nagy múltra tekinthet viszsza. Utalt arra. hogy 1919ben, a Magvar Tanácsköztársaság idején Jugoszlávia népei segítették a magyar proletárdiktatúra nagyszerű küzdelmét. A jugoszláv nagykövet a továbbiakban emlékeztetett arra. hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság dolsozói eredményesen munkálkodnak a szocializmus felépítésén, hazájuk iparának, mezőgazdaságának, kultúrájának fejlesztésén. A szocialista építés sikereiben része van annak az együttműködésnek, amely a szocialista országokkal — köztük a szomszédos Magyar Népköztársasággal — kialakult. Emlékeztetett Kádár János és Joszip Broz Tito legutóbbi találkozójára, amelyen a két államférfi megelégedéssel nyugtázta, hogy Jugoszlávia és Magyarország kapcsolatai biztatóan fejlődnek, szélesednek. Dusán Csalics felszólalása végén hangsúlyozta, hogy mind a jugoszláv, mind a magyar nép bizakodással, optimizmussal tekinthet a jövőbe. E bizakodást még megalapozottabbá teszik az országaink közötti együttműködés sikerei. Külön öröm számunkra, hogy a napokban egyezmény született a vízumkényszer megszüntetéséről — ez hozzájárul ahhoz, hogy a két szomszédos testvéri, szocialista ország lakói még közelebb kerüljenek egymáshoz. jobban megismerjék egymás életét, munkáját. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után felcsendült az Internacionálé, majd az ünnepség második részében művészi műsor következett. (MTI) Magyar távirat az atro-ázsiai szolidaritási bizottsághoz A Magyar Szolidaritási Bizottság táviratot intezett az Afro-Azsiai Szolidaritási Bizottsághoz. — A rhodesiai fajüldöző telepesek kisebbségi csoportja— hangoztatja a többi között a távirat —azzal, hogy egyoldalúan kikiáltotta Rhodesia függetlensegét, afrikai lakosok millióit fosztja meg saját országában legelemibb jogaitól, s attól, hogy részt vegyen országának kormányzásában. Az imperialista hatalmak támogatása nélkül a Smit-csoport nem folytathatná fasiszta elnyomó politikáját. Az angol kormány gazdasági és pénzügyi bojkottot hirdető lépései nem akadályozzák meg a fehér telepesek uralmának fenntartását — Afrika és a világ haladó népei szolidaritást vállaltak Zimbabwe népével. Harcukban a magyar nép is mellettük, az afrikai lakosság rigaz ügye mellett áll. A Magyar Szolidaritási Bizottság <+inek kifejezéseként-mélységesen elítéli a szélsőséges, fajüldöző csoport politikáját Támogatja az Afrikai Egységszervezet accrai csúcskonferenciáján, az ENSZ jelenlegi közgyűlésén és a Biztonsági Tanács ülésein elfogadott határozatokat (MTI)