Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

Már a többletexportol termelik a ktsz-ek A Csongrád megyei KISZÖV-höz tartozó kisipari szövetkezetek már teljesítették idei exporttervüket. Jelenleg a minél értékesebb túlteljesítésért dolgoznak a kivitelre termelök. A többletexportból a makói Béke ktsz mellett különösen jelentós mennyiséget vállalt négy szegedi szövetkezet: a Vas- és Fémipari, a Nívó-, a Tömegcikk- és az Univerzál ktsz. A szövetkezett kisiparosok erőfeszítései további eredményeket ígérnek, várható, hogy a már megtermelt 71,6 milliós érték évvégéig 80 millióra emelkedik. Megépítik a Duna=Tisza csatornát & Egy méterrel magasabb gátak O A vízhiány nagyobb gond, mint az árvíz Törvényesség, ideológia, tudat Interjú a Csongrád megyei főügyésszel A Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc termében szerdán Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője sajtótájékoztatót tartott az árvízvédelem és a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Elmondotta, hogy csaknem 100 millió forint értékű munkával most már befejejódött az idei nagy árvizektől megviselt töltések helyreállítása. Ezenkívül a nyáron legnehezebben védett területeken összesen 30 kilométer hosszú gátszakaszt jelentősen megerősítettek, s ezek az árvédelmi vonalak már egy méterrel magasabbak, mint az árvíz eddigi maximális szintjeA Minisztertanács határozatának megfelelően gyorsítják az árvédelmi, a folyamszabályozási és a vízrendezési munkákat A Duna mentén a következő években Dunaföldvártól délre mintegy 100 kilométer hosszú töltésszakaszt erősítenek, hogy minden tekintetben megfeleljen majd az előírt biztonságnak. A Sióba benyúló dunai arvtzek kizárására árvízkaput építenek a Sió torkolatához. Ezzel egyúttal Szekszárdig a rendszeres hajózásra is alkalmassá teszik a Siót továbbá több öntözővizet adnak majd a parmenti gazdaságoknak. Magyarországon a vízhiány sokszor nagyobb gondot okoz, mint az árvíz. Az Alföldön, lőleg a Tisza környékén van a legnagyobb kiterjedésű aszályos terület. Ezért 1967ben megkezdődik a második tiszai vízlépcső építése. Kisköre és Abádszalók község térségében 1973-ra fejeződik be a beruházási munkák első szakasza. Az új vízlépcső már az építés első szakaszának végén 120 000, később pedig összesen 500 000 holdnyi mezőgazdasági terület öntözését teszi lehetővé. A kormány nemrégiben hagyta jóvá az országos vízgazdálkodási kerettervet, amely többek között a Tisza vízhiányának pótlására Dunu—Tisza csatorna építését irányozza elő. Megállapítja ez a terv, hogy a különböző vízpótlási lehetőségek kihasználáséval Magyarországon 4 millió holdra növelhető az öntözött mezőgazdasági területet. Jelenleg a lakosság negyven-ötven százaléka kap ivóvizet a közművektől, s a keretterv előirányzata szerint az arányt fokozatosan 83 százalékra növelik, £gv 1970-ig 150—200 községben épül új vízmű, amely mintegy félmillió falusi lakost lát el egészséges ivóvízzel. Ezenkívül 1970-ig további mintegy félmillió ember kap közműves ivóvizet az iparvidékeken és a városi településeken is. A társadalmi, gazdaság) változás, fejlődés mindig előtte jár az általános tudatnak. Épülő, az anyagi és szellemi felemelkedésben hatalmas eredményeket hozó, gazdagodó szocializmusunkban szintén érvényes ez a marxista megállapítás, amire az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai irányelvei is utalnak. A szocialista tudat erősödik, de hat még és kárt okoz a társadalmunktól idegen morál, életfelfogás. Az ezekkel kapcsolatos ügyészi munkáról adott interjút lapunknak dr. Pozsgai István Csongrád megyei főügyész. 9 Mi az ügyészi szervek feladata? Hogyan hat az ideológiai irányelvek megvalósítása a bűnözés visszaszorítására? «— Az ügyészi szervek feladata: őrködni, hogy az állami, társadalmi, gazdálkodó szentek és az állampolgárok a Magyar Népköztársaság töntényeit megtartsák és megtartassák, biztosítva a tön'ényes rendet, az állampolgároknak a szocialista együttélés szabályaira nevelését. Ebből következik, hogy az ideológiai irányelvek végrehajtásóban is van feladata az ügyészi szerveknek. Hangsúlyozni kell azonban, szó sincs arról, hogy adminisztratív eszközökkel oldjunk meg ideológiai feladatokat. De teendőnk, hogy fellépjünk az olyan jelenségek, cselekmények és mulasztások ellen, amelyek törvénybe ütköznek és a szocialista tudat, jellem, életmód kialakulását gátolják, vagy azok kialakulására negatívan hatnak. — Az irányelvek elemzik a meglévő ellentmondásokat társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában, rámutatva, hogy hatásukra milyen negatív jelenségek hátráltatják fejlődésünket. A negatív jelenségeket a bűnüldöző és igazságügyi szervek dolgozói is tapasztalják, hiszen a törvénysértések és büntettek okai között ezek legtöbbször megtalálhatók. Az irányelvek tehát ilyen módon segítenek abban, hogy a bűnözést — mint negatív társadalmi jelenséget — a meglevő egyéb társadalmi jelenségekkel összefüggésben vizsgáljuk, s megtaláljuk a konkrét ügyek általánosításával a bűnözésre hatással levő okokat. Kétségtelen, ha azokat a negatív jelenségeket felszámoljuk, melyekkel szemben az irányelvek mozgósítanak, akkor ez nagymértékben a bűnözés viszszaszorítását is eredményezi. 9 Mit mutatnak a bűntettek felderítésével, az elkövetési okok vizsgálatával kapcsolatos tapasztalatok? — Amikor arról beszélünk, hogy nekünk a törvényesség védelmét, az eredményes bűnüldözést a meglévő társadalmi problémákkal összefüggésben, azoktól el nem választhatóan kell megválóMegkezdődött az írószövetség közgyűlése A választmány beszámolóját Dobozy Imre főtitkár ismertette Szerdán a főváros újvárosháza tanácstermében megkezdődött a Magyar írók Szövetségének közgyűlése. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Köpeezi Béla. az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője és Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese. A közgyűlést Darvas József az írószövetség elnöke nyitotta meg, majd a választmány beszámolóját Dobozy Imre, a szövetség főtitkára ismertette. — Az elmúlt 20 év — mondotta többi között — történetileg, társadalmilag Munkában a talajjavítók A talajok minőségének állandó javítása igen fontos feladat a mezőgazdaságban. Nem minden gazdaság, nem minden termelőszövetkezet földje egyforma itt Csongrád megyében sem. Jó talajon ?isebb ráfordítással nagyobb termést lehet elérni, míg a soványabb, rosszabb szerkezetű földbe hiába kerül időben a mag. s hiába művelik akar a legfejlettebb agrotechnikai eljárásokkal, ha nincs meg a szükséges termőképessége. Szerencsére egyre több tsz ismeri fel a talajjavításban rejlő lehetőségeket, ezért azután évről évre nagyobb területen dolgoznak az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat megyei részlegének szakemberei ezen a vidéken. Az éves terv szerint az idén 4 ezer hold földterületen a kémiai talajjavítás, míg 300 holdon pedig homokjavítást kellett végeznie a vállalatnak. Előbbit november 17-ig 228 holddal túl is teljesítették, utóbbival azonban elmaradtak. mivel csupán 168 hold homoki talaj javításával készültek el eddig. A lemaradást december 31-ig remélhetően behozzák. Négy főbb szert használnak a talajjavításhoz: a cukor gyári mesziszapot, az őrölt mészkőport, a lápi meszet, valamint a gipszet. Ezek az ország különböző részeiből. Mezőhegyesről, Felnémetiből. Sárszentmihályról és Jósvafőről jutnak Csongrád megyébe. Az őszi vasüti csúcsforgalom, a nagyarányú termésszállítások azonban gyakran késleltetik érkezésüket. Jelenleg Kopáncsra szállítanak lápi meszet, azonban ezt sem a kellő mennyiségben, egyaránt páratlanul jelentős és eredményes korszak. Roppant arányú, pozitív változásai mellett a világ kiújuló, vagy új ellentmondásai is lecsapódnak az emberi tudatban. Éppen ezért igen fontos számunkra, írók számára is, hogy a fejlődés elképzelt, vagy egyszerűsített sémái helyett magát a tényleges bonyolult, ellentmondásos fej1ődést elemezzük: tudva, hogy a bonyolultság jórészt épp a szocializmus, a demokrácia \-ilágméretű megerősödése, térhódítása, illetve ennek hatása okozza. Korántsem arról van szó, hogy irodalmi megoldásokat keressünk ott, ahol még a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzetközi politika sem mentes a problémáktól, hanem arról: álljunk azok oldalára, valljunk azok igazáról, akik. az emberiség tényleges társadalmi. kulturális fejlődését, az ember biztonságát és szabadságát munkálják. Ugyanakkor legyen meggyőzően leleplezi}, elítélő mondanivalónk azok ellen, akik — bármilyen koncepció jegyében — az ember legjobb törekvéseit, jövőjét, sőt magát az embert áldozzák vagy áldoznák fel. A beszámoló ezután az utóbbi éltek irodalmi terméTavasztól ismét kötelező a bukósisak A Belügyminisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát a motorosok bukósisak-viseléséről. Elmondották: Ez év nyarán a belügyminiszter utasította a rendőri szerveket., hogy további intézkedésig ne tegyenek feljelentést azokkal szemben, akik a közúti forgalomban motorozás közben nem viselnek bukósisakot. A rendelkezésre azért volt szükség, mert a kereskedelem nem tudott kellő mennyiségű bukósisakot a vásárlók rendelkezésére bocsátani. A bukósisak-gyártás azonban mos-'i már folyamatos. Ezért a belügyminiszter úgy rendelkezett, hogy 1966. március 31-től ismét kötelező a bukósisak használata mind a motorkerékpár vezetőjének, mind pedig utasának. Akiknek járműve a KRESZ-módosításban foglaltak alapjan került át a motorkerékpárkategóriába — azokra — lehát, a volt segédmotoros kerékpárok tulajdonosaira _— ez a rendelkezés egyelőre nem vonatkozik. Aki a közölt időponton túl bukósisak nélkül motorozik, a hatályos rendelkezés értelmében 1000 forintig terjedhető pénzbirsággal sújtható. sét tette mérlegre, és megállapította: a művek összességének legfőbb jellemzője, hogy íróink a korábbinál többet, fontosabbat, érdekesebbet és művészibbet közöltek életünkről, a szocialista ember belső világáról. Íróinkban megnőtt a figyelő-felelősség a valóság iránt, és ezzel együtt megnőtt a valóság össztettebb, sokoldalúbb művészi ábrázolásának belső igénye. Megnyugtatóan bontakozik ki az irodalomnak a szocialista társadalomban elfoglalt helye s feladatai is mind jobban felrajzolódnak. Korábbi időszakoktól eltérően, az irodalomnak ma sem személyek, sem szituációk nem sugallják, hogy a politika helyett foglamazzon meg fontos nemzeti, társadalmi problémákat, vagy ellenkező végletként, a politika hibáiból próbáljon „megélni". Részletesen foglalkozott ezután a beszámoló az irodalom világnézeti nevelöhatásával. majd az írók társadalompolitikai tevékenységére, az írószövetség külföldi kapcsolataira, továbbá a könyvterjesztés problémáira és a kritikai tevékenységre. Befejező részében a referátum az Írószövetség szervezeti kérdéseivel foglalkozott majd javasolta, hogy a szövetség eddigi vezető szervei új formában rendeződjenek. Alakuljon 35 tagú választmány és 10—12 tagú titkárság, mint végrehajtó testület A beszámoló után sokrétű véleménycsere bontakozott ki; a felszólalók több kérdést érintve elemezték irodalmi életünket hazai eredményei és nemzetközi kapcsolatai tükrében. Felszólalt Diószegi András, Hubay Miklós, Jovánovics Miklós, Somogyi József, Földeák János, Radó György, Garaí Gábor, Boldizsár Iván. Szirmai István a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a közgyűlés ré&závevöinek. A tanácskozást csütörtökön reggel folytatják. (MTI) sítanunk, akkor arra gondolunk: a bűnüldöző szerveknek mindenekelőtt az a feladata, hogy — személyre való tekintet nélkül — valamennyi büntettet felderítsenek, a törvényes felelősségre vonást biztosítsák. Ezzel együtt a konkrét ügyek során szerzett tapasztalatokat, tanulságokat a megelőzés érdekében mindenkor hasznosítani kell — Bűnüldöző munkánkban feladatunk, hogy a törvény szigorát alkalmazzuk a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a visszaesőkkel, a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedőkkel, garázda, élősdi elemekkel szemben. A törvény különös szigora ezen bűncselekmények elkövetőivel szemben egyrészt indokolt azért, mert az utóbbi években a bűnözések száma a megyében emelkedik, másrészt mert az ilyen jellegű bűncselekmények társadalmi veszélyessége magasfokú. Természetesen a kisebb törvénysértések, bűncselekmények elkövetése felett sem hunyunk szemet. Az ilyen ügyekben Ls az elkövetett törvénysértés súlyának, jellegének megfelelő büntetést, illetve intézkedést kell alkalmazni. Ezt sem szabad szem elől téveszteni, mert ha a kisebb törvénysértőkkel szemben az elkövetett cselekmény jellegének megfelelő felelősségre vonást nyomban alkalmazzuk, ezzel elejét vehetjük, hogy esetleg hosszabb tartamú börtön állítsa meg a folyamatot. — Társadalmunk fejlődése, az életszínvonal emelkedése következtében a bűncselekmények elkövetését egyre kisebb mértékben válthatják ki a kapitalista társadalomra jellemző olyan objektívnek tekinthető okok, mint például a nélkülözés, munkanélküliség stb. A bűncselekmények elkövetésének indítékai egyre jobban olyan szubjektív okok — önzés, élősdiség, gyors meggazdagodási vágv, ital hatása, összeférhetetlenség. felelőtlenség stb. amelyeket az erőteljesen fejlődő szocialista erkölcsi felfogás mélységesen elítél. 9 Negatív jelenség a társadalmi tulajdon károsítása. Mi motiválja itt az elkövetési okot? — Az ideológiai irányelvek sokoldalúan elemzik a gazdaság és ideológia összefüggését. Fejlődésünk kulcskérdése a termelés, mert ez biztosítja további anyagi, kulturális előrehaladásunkat. A gazdasági élet zavartalanságán őrködni minden állampolgár joga és kötelessége. Természetesen a bűnüldöző szerveknek is vannak törvényes kötelezettségeik, hogy megakadályozzák és leleplezzék a gazdasági életünk ellen irányuló bármilyen támadást. — Ha a gazdasági életben elkövetett bűncselekményeket vizsgáljuk, akkor majdnem minden esetben eljutunk ahhoz a negatív jelenséghez — a harácsoláshoz, a még ható és pusztító kapitalista erkölcshöz —, amelyről az irányelvek is szólnak. A [társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett és jelentősebb kárt okozó bűncselekmények többségében megállapítható, hogy az elkövetés motívumát az a mentalitás adja, amely az élet értelmét főleg a szerzésben. a munka nélküli gyarapodásban, ügyeskedésben látja. Ezek az esetek igazolják azt a megállapítást is, hogy a rendszeresen javuló jólét esetenként és a gyenge jelleműeknél harácsolást, kapzsiságot, önzést is elősegíthet. A jelentős kárt okozó társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények elkövetői legtöbbször a nagyobb jövedelműek köréből kerülnek ki. Tlyen volt például a négyévi börtönre ítélt Szegedi Építőipari Ktsz volt elnöke, Baksa Sándor is, aki havonként 3300 forintos alapfizetésemellett vezető beosztásával víszszaélve társaivá! a társadalmi tulajdonban sikkasztással) csalással több mint 100 ezer forint kárt okozott. 9 Előfordulnak visszaélések a beosztással, többször felüti fejét az élősdiség. Mik erről a tapasztalatok? — Egyes állami, gazdasági ellenörök és vezető beosztásban levő személyek szemléletének torzulására jellemző, hogy hivatásukkal nem törődve, helyszíni kiszállásaikkor elvárnak kisebb-nagypbb „szívességeket". Közben azzal sem törődnek, hogy az ellenőrzött szerv vezetőit súlyos törvénytelenségekbe sodorják. Az utóbbi időben bűnüldöző szerveink és a népi ellenőrzési bizottságok több olyan cselekményt derítettek fel, amikor az ellenőrzött szerv vezetője a kiküldötteket állami pénzen vendégelte meg. Tették ezt úgy, hogy több dolgozónak túlóradijat, vagy jutalmat „utaltak ki" és azt nyomban vissza is vették k vendéglátási költségek fedezésére. Ez történt például a Szegedi Felszabadulás Asztalos és Lakberendező Ktsz kiskundorozsmai telepén, ahol a volt telepvezető a gyártott székeket a helyszínen adta át az ÁRTEX képviselőjének, ilyenkor az átvevőt sörrel, ebéddel vendégelte meg. — Az élősdi elemek egész sora használja ki a termelőszövetkezetek rászorultságát, s ezáltal maguknak jogtalan előnyöket biztosítanak. Sajnos, gyakran találkozunk olyan • véleménnyel, hogy bele kell nyugodni az ilyen elemek működésébe, mert különben a tsz-ek nem kapnak alkatrészeket gépeikhez, termékeiket nem tudják megfelelően értékesíteni stb. Ez arra mutat, hogy ezeknek az élősdi személyeknek a működése nem eredménytelen, sikerült elhitetniök eléggé széles körben, hogy a tsz-ek ügyei „csak akkor" intézhetők, ha őket közvetlen juttatásokban részesítik. Ilyen eset fordult elő legutóbb a csanyteleki Tisza Tsz-ben. Itt a tsz néhány vezetője száz kilós hízott sertést, 13 csirkét adott Leskó Lajos budapesti lakosnak, a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító részleg vezetőjének abban a reményben, hogy így könynyebben hozzájut a tsz a szükséges alkatrészekhez. Leskó elfogadta az ajándékokat, csupán a bárányt utasította vissza, mivel arra nem volt „gusztusa". A szentesi járási bank tsz-hitelügyi előadója, Ecseri Gáspár, ugyancsak a csanyteleki Tisza Tsz bankrevizora, „figyelmességből" kapott három süldőt, kukoricát, rozsot, krumplit, hízott libát is. — Az élősdi elemek cselekményeivel, amelyek mind politikailag, mind gazdaságilag nagy károkat okoznak, még több más példával is lehetne foglalkozni. 9 A lakosságnak milyen a szerepe a bűnüldözésben? — A már vázolt negatív jelenségek ellen mind a bűnüldöző szerveknek, mind az állami és a társadalmi szerveknek sokkal hatékonyabban kell fellepniök. Szűkíteni kell azokat az okokat, amelyek előidézik a bűncselekményeket. Politikai, ideológiai és erkölcsi vonatkozásban szembe kell szállnunk azzal a helytelen, káros felfogással, amely azt sugalmazza, hogy tekintsük ..elkerülhetetlennek" a korrupciós jelenségeket. A dolgozó tömegek, a becsületes állampolgárok a korrupciót, s az ehhez hasonló jelenségeket is mélységesen elítélik. — A bűnüldöző szervei: munkáját eddig is Igen hatékonyan segítették a dolgozók közérdekű bejelentései. A jövőben még fokozottabb támogatást kérünk az állami* társadalmi, gazdasági szervektől, az állampolgároktól. M. S. Csütörtök, 1965. ooyembor2S^O£L'MAGYARORiiA6 3