Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

Kommuni sták M ár több mint két évtizede épül hazánkban az új társadalmi rend, fejlődik, gyarapodik, alakul az új arcú országunk. Jó és rossz napok váltották egymást a két évtized során. Öröm ós gond egyaránt akadt. De az építők, a jó ügy katonái sohasem voltak egyedül. Nem kellett segítség nélkül állniuk a sarat. Előttük járt a párt, velük e"y sorban küzdöttek a kom­munisták. Egy sorban a néppel. Vállalni a tettek nehezét, pél­dát adni a munkában, mutatni az irányt, szítani a ked­vet, talpra állítani a csüggedőket. Ez a kommunisták hivatása minden időben. Pedig ők sem valamiféle különös emberek. Nem csalhatatlanok. Emberek, mint mások, té­vednek és botladoznak is. Mégis messzebbre látnak má­soknál, mert forradalmi elmélet az iránytűjük. Mégis ók bírják legjobban a harcot, mert több bennük a hit, a bizalom. S a csüggedés óráiban megújulnak a közös nagy erőforrásból, a párt erejéből és tapasztalataiból. Ezért van erejük a gondok élén menetelni, ezért vállal­hatnak sok-sok áldozatot. Kommunistának lenni annyit jelent, mint vállalni a jelen és a jövő közös terheit, törődni a mások dolgával, cipelni a közösség gondjait. Ez a kiállás eleve félté elezi az önzetlenséget, az áldozatvállalást. S a felelőssége"! is, melyet a kor minden valamire való embere kell, hogy vállaljon a jelenért és a jövendőért. Ez a nagy munka, ez a megalkuvást nem ismerő magatartás belső izzású embereket követel. Olyan em­bereket, akiket a tettek kényszere hajt, a becsület, az élet és az emberek szeretete vezérel. Csak ilyen érzések­kel és elvekkel lehet helytállni, szinte pihenés nélkül al­kotni, építeni. Hány kommunista mondta már el évek során, ha pihenésre figyelmeztették: „Ha mi elkezdünk pihenni, hogyan tovább?" Pihenni ugyan szükséges dolog és mindenkinek kijár, aki a nagy munkában elfáradt. Mégis érthető ez a vélekedés. Hogyan is jutna tovább fejlődő világunk, ha azok megtorpannának, akiknek a kedvet kell szítaniuk, akiknek arra kell vigyázniuk, hogy ki ne hűljön az építés láza. A kommunista társai szá­mára is erőforrás. Nemcsak az a fontos, hogy ő legyein képes megújulni a nagy tettek idején, de tartalék erő­vel, optimizmussal is kell rendelkeznie, amelyből mások­nak is jut Fejlődésünk sodrában Igen gyakran kedvtelve vesz­szük sorra eredményeinket Üj városok, erőművek, mo­dern gyárak, termelőszövetkezetek látása gyönyörködtet. Dicsérjük az építőket, a kőművest a szerelőt a szövet­kezeti parasztot. Arról azonban ritkán esik szó, hogy a kommunisták, ez a harcedzett csapat milyen oroszlán­részt vállalt és vállal a nagy munkából. Hiszen szívük és tehetségük legjavát adva állnak az új világ bölcsőjé­nél, vágyaikat, forradalmi életük minden szép álmát beleépítik új hazánk falaiba. S hogy ez nem nagyobb áldozatvállalás, mint a többi építőé? Talán a család tudná legjobban megmon­dani. A feleség, aki maga viselte a gondokat. A gyerek, aki késő estig hiába várta apját-anyját, mert az sokszor még fia, lánya betegágya mellett sem tölt­hetett el egy-két órát rengeteg teendője miatt A kommunisták nem várnak köszönetet azért, amit tesznek. Nem a kitüntetés, nem a hála, nem az egyéni boldogulás hajtja őket hanem forradalmi küldetésüket teljesítik. Igazi kommunista másképp nem is tud élni, csak munkában és küzdelemben. Pedig sokan felmor­zsolódtak közülük. Betegséget szereztek, kimerültek a ren­geteg munkában. A személyi kultusz éveiben egyrészü­ket kikezdte a gyanakvás. S a jó szívvel végzett mun­káért meghurcoltatás, megalázás volt a jutalom. Miköz­ben ők szétosztották emberségüket, ridegséggel, meg nem értéssel találkoztak. Néhányuknak szemére hányták, hogy nem tanul, elmarad a fejlődéstől. De valakinek tartania kellett a frontot, amikor a tudásra éhes nép tanulni özönlött. A legerősebbek, a legharoedzettebbek ugyan ebben is állták a versenyt. Nem resteltek akár őszülő fejjel, a napi munkától fáradtan sem iskolapadba ülni, megszerezni a tudás szép hatalmát A kadt közöttük, aki megtéved munka közben, és olyan is. aki elherdálta a bizalmat. De a csa­pat mindig elég bátor és erős volt ahhoz, hogy a hibákkal szembenézzen és kijavítsa azokat. Állják és kérik a bírálatot kritikus szemmel figyelik önma­guk és egymás dolgait is. így töltődnek fel a leszűrt tanulságok erejével. Azzal a sok tanulsággal és tapasz­talattal, melynek mai, kiegyensúlyozottabb életünket is köszönhetjük. Nem különös emberek. Akad közöttük is, aki el­fárad, ideig óráig kedvét veszíti. De a legjobbak nem ismerik a kiábrándulást, mert nagyon szeretik az életet, szeretik és megértik az embereket. S bárhogy is sű­rűsödnek a gondok, nem engedik legyőzni magukat Töretlenül küzdenek tovább egymásért és az új tár­sadalomért. KÉKESDI GYULA I i ^ n VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOLJETEKJ A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam. 260. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1965. november 4. BALOLDALELLENES INTÉZKEDÉSEK INDONÉZIÁBAN A GAZDASÁGOSSÁG HANGSZEREI FELÜDÜLT A HATÁR „PÓTVIZSGA" A TISZA PARTJÁN Folyamatosan telnek a raktárak Szeged téli zöldség- és gyümölcsei látásiról Nagyüzem a psprikagyárban A paprikaszüret kezdete óta éjjel-nappal, vasárnapo­kon is megszakítás nélkül működnek a Szegedi Papri­kafeldolgozó Vállalat hatal­mas, szalagrendszerű és egyéb szárítóberendezései, még a vállalat makói hagy­mafeldolgozó telepe is be­kapcsolódott az új fűszier­paprika szárításába. Az idény kezdete óta beszállí­tott paprikából már annyi vizet párologtattak el, amennyivel 30 000 darabegy hektoliteres hordót lehetne megtölteni, s ez szinte egy kisebb tó vizének felel meg. A frissen szedett papliká­nak csak körülbelül 18 szá­zaléka szárazanyag, a töb­hi víz. A gyors ütemű szá­rítás Indokolt azért is, mert az idei termés a szokásos­nál is nagyobb nedvesség­tartalmú, most a szüret vé­ge felé pedig a paprikacsö­vek egy része „dércsípést" is szenvedett. Ez utóbbiak egyébként jó minőségét ugyancsak a mielőbbi szá­rítással lehet megőrizni. Sürgeti a szárítást az új, ládás tárolási módszer is. A termesnek ugyanis kö­rülbelül a felét ládákba gyűjtik, s ezekben követke­zik be az utóérés is. A módszer előnye, hogy a munkaigényes fűzéssel szemben kisebb az önköltsé­ge. Javul így a minőség is, mert a ládákba ömlesztéssel nem zúzódik, nem roppan össze a paprikacső, mint fűzés közben. Ugyanakkor azonban a paprika nem so­káig tárolható a ládákban, ezért a módszer sikerének is egyik feltétele, hogy a termés gyorsan a szárítókba kerüljön. Erre minden lehetőség adott az üzemben, hiszen az ország legnagyobb teljesít­ményű élelmiszeripari szárí­tóberendezéseivel rendelkez­nek, amelyek képesek na­ponta csaknem 15 vagon paprikából eltávolítani n nedvességet. A termés má­sik felét hagyományos mó­don. fonálra fűzik, úgy szik­kasztiák, tárolják a későbbi feldolgozásig. Gondos gazdaként már szeptember utolsó hetében megkezdte a zöldség- és gyümölcs téli tárolását a Szövetkezetek Csongrád me­gyei Értékesítő Központja. Azóta is folyamatosan hord­ják az árut a teherautók a központi telepekre, a tároló­helyiségekbe. — Szépen haladunk a fel­vásárlással és a tárolással egyaránt — kaptuk a tájé­koztatást Kádár Sándortól, a MÉK áruforgalmi cso­portvezetőjétől. — A tanács kereskedelmi osztályával együtt időben felmértük a lakosság igényeit, s ennék alapján Csongrád megyé­ben 400 vagon jó minőségű burgonya tárolását határoz­tuk el. Ebből Szegedé 270 vagon. A tervezett mennyi­ségnek már 57,5 százaléka a tárolókban van. A többit is felvásároltuk és a raktá­rakban válogatásra, osztá­lyozásra várnak. Örömmel számolok be arról, hogy az idén — hosszú évek után először — nem sárga húsú burgonyát szállítunk a szegedi üzletekbe. A for­galomba kerülő burgonyá­nak mintegy 80—90 százalé­ka jó minőségű rózsa és gülbaba. Erről egyébként már most meggyőződhetnek a háziasszonyok, mert a bol­tokban mindkét burgonya­íajta kapható. — A mi megyénkben és székhelyén. Szegeden, a je­lek szerint nem várható probléma a vöröshagyma­ellátással. Máris 300 vagon vöröshagyma van raktára­inkban és tárolóhelyeinken. Ez pedig a tervezett meny­nyiség 100 százaléka. Fejes­káposztából, sárgarépából és gyökérből még kis mennyi­séget tároltunk, a meleg időjárás miatt. Ugyancsak a jó időjárás miatt télialmá­ból, s egyéb gyümölcsökből még csak a tervezett meny­nyiség 37 százalékát tárol­tuk. Gondoskodtak elegendő fokhagymáról, karalábéról, cékláról is. Csongrád me­gye lakosságának az idén mintegy 1100 vagon zöldsé­get és gyümölcsöt biztosit a MÉK. A számokat nézve és a szakember véleményét hallgatva úgy tűnik, kielé­gítőnek ígérkezik Csongrád megye és Szeged lakosságá­nak téli zöldség- és gyü­mölcsellátása. Ezt azonban véglegesen a téli hónapok­ban lehet majd megállapí­tani. W Uj sikerek küszöbén a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat A magyar veteránkiiídaiiség Mosikvában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójá­nak ünnepségeire a szovjet fővárosba, Moszkvába érke­zett magyar veteránküldött­ség tagjai megtekintették a Hadtörténeti Múzeumot. A küldöttség szerdán Le­ningrádban találkozón vett részt az SZKP idős tagjaival, akik közül többen a magyar internacionalistákkal együtt harcoltak a polgárháború éveiben. fTelefoto — MTI KflKSlli Képszolgálat) Mivel a hazai kenderfel­dolgozás az ipar átszervezése óta egyetlen vállalat, a Ken­derfonó- és Szövőipari Vál­lalat feladata, sem a belföl­di, sem a külföldi piac szem­pontjából nem közömbös, miként végzi munkáját. Az év háromnegyedének eltelte után megállapítható, hogy a tavalyihoz képest úgyszólván minden terüle­ten javulás következettbe. Egyedül a fonodái termelés maradt el a tervek időará­nyos részétől. A három negyedévet ösz­szefoglalva a fonodák 96 szá­zalékra teljesítették a tonna­tervet, a szövödék 100,9 szá­zalékra a termelési érték­tervet. A fonodái export 98,1, a szövődéi 103,2 száza­lékra alakult: «.5 millió forint értékkel termeltek többet a terve­zettnél. Az első félévi helyzettel szemben a fonoda lemaradá­sa nem csökkent, sőt to­vábbi 105,9 tonnával növe­kedett. A legtöbb probléma változatlanul a szegedi ken­derfonógyárban van. A közei 3 ezer tonnát kitevő összes lemaradás legfőbb oka a munkaerőhiány, de hátrál­tatta a munkát a belső ren­dezetlenség, a klímaberende­zés működésének hiánya is. Változás e tekintetben csak a közelmúltban tapasztal­ható. Az export kötelezettségek teljesítése igen kedvező. Különösen a szövődéi túl­teljesítés emelkedik ki, mi­vel negyedév végén 25.4 ezer négyzetméter bolgár nyersponyva beérkezésének késését tartották nyilván. Az utóbbi negyedévben 30 ezer négyzetméter úgynevezett könnyített ponyvát is gyár­tottak. A kenderfonalak kedve­zőtlen anyagkihozatalát egy­részt a kenderrostok minő­ségi romlása, a szokottnál magasabb nedvességtarta­lom, másrészt az okozta, hogy a gyárak a lenkóc és a kenderkóc keverési ará­nyának növelésével igye­keztek elősegíteni az önkölt­ség csökkenését. A rostalapanyag felhasmá­Túlteljesítik a szövetgyártást Exportponyva terven felül Csak a fonodák maradtak le lási keretszámokat tották: 194,1 tonnával kevesebb ti­lolt kendert és 113,9 tonná­val kevesebb ázott kender­kócot használtak fel. A kenderszövetek fonálki­hozatali százaléka igen ked­vezően javult az első fél év­hez képest. A kenderszöve­teknél az utókalkuláció sze­rint 62 tonna fonalat takarítot­tak meg, és ebből 224,4 ezer négyzet­méter nyersszövetet gyártot­tak. A három negyedévre 103,4 százalékos termelékenység­emelést terveztek, ezzel szemben 104,7 százalékot ér­tek el. Sajnos az idén is érezteti hatását a munkaerőhiány és a munkaerő-hullámzás. Az alacsonyabb teljesítmények következtében bizonyos mennyiségű bért takarítot­tak meg, melyet prémium formájában használnak fel. A nagyobb létszámmal működő gyáregységekben fejlesztették a bért Is. A gazdaságosság és a jöve­delmezőség tekintetében a múlt években nem tudott eredménvt felmutatni a vál­lalat. A negyedév hátralevő ré­szében az éves terv legtöbb előírásának teljesítése bizto­sítottnak látszik, és csupán kisebb mértékű fonodái el­maradással kell számolni. Exportban sem fonodái, sem szövődéi elmaradás nem lesz, sőt szövetkivitelben még túl­teljesítéssel is számolnak. A fonodái árutermelés a ne­gyedik évnegyedben 53,9 tonnával alacsonyabb, mint az előző negyedévi terv. Ez azért előnyös, mert zsineg­ből nagvobb lehetőségük van a korábbi lemaradás meg­szüntetésére. A nyers és kész kenderszövet termelését 34 ezer négyzetméterrel nö­velni kell. Ennél lényege­sebb a gyártmányöeszetétel­ben bekövetkezett változás. Ez azért jó, mert elősegíti a itt-tar- jövő évi pony\aszóvet-gyár­tásra való felkészülést. A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat műszaki dol­gozói negyedéves értekezle­tükön részleteiben megtái> gyalták azokat a tennivaló­kat. melyek segítségével si­keresen befejezhetik az idei évet és egyúttal fel is ké­szülhetnek a harmadik öt­éves terv első esztendejére. A feladatok közül feltétle­nül meg kell említeni, hogy a kenderfonógyárban eleget kell tenni az elmaradt bel­földi szállítási kötelezettsé­geknek, emelni kell a ter­melés irányításának színvo­nalát. Jobban meg kell szer­vezni a munkát. el kel! érni, hogy a re­konstrukció végre meg­hozza eredményét. Az újszegedi szövődében különösen az új Picanol szö­vőgépek munkájának felté­teleit kell megteremteni. A két exportáló gyár munká­ját úgy programozzák, hogy a szállítások december 20-ig befejeződjenek. Az éves előíráson felül 100 ezer négyzetméter kender­ponyvát adnak át a HUN­GAROTEX Külkereskedel­mi Vállalatnak. Rendelkezésükre állnak már a jövő évre szóló elő­tervek is. Legnagyobb fel­futás a kenderfonógyárban lesz majd, de igen komoly feladatokat kap a központi gyár is. Jövőre ugyanis már nem dolgoznak fel imuortból származó nyersszövetet, ha­nem helyette . saját erőhői biztosítják 500 ezer négyzetméter nyers kenderponyva szövetének gyártását. A feladatok szükségessé te­szik a szövödék műszaki színvonalának további fej­lesztését. A szegedi kender­fonóra hárul az a kötele­zettség, hogy megfelelő mi­nőségű szövőfonalakat állít­son elő.

Next

/
Thumbnails
Contents