Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-19 / 273. szám

Virágüzlet a Jókai utcában „Nefelejcs" — ez az új virágüzlet neve. Figyelmez­tetés ? ... vagy pusztán stíl­szerű boltnév? Mert gondol­hatjuk: tegnap nyitotta meg a Haladás Tsz a Jókai utca 9. szám alatt harmadik vi­rágboltját. Ne felejtsétek el jó szegediek se az üzletet, se a születési, illetve név­napokat, családi évforduló­kat! Nos megszívlelték? Három óra alatt gazdára talált az első száz szál rózsa — mond­ta Veszelka Júlia boltvezető. Szép és kedves a Haladás Tsz harmadik virágboltja. Amikor arra érdemes em­bertársainkat meglepjük a szeretetünket jelképező vi­rágokkal, azt se felejtsük el, hogy a rózsáival nemzetközi sikert elért közös gazdaság is megérdemli az elismerés virágcsokrát a szegedi lako­soktól. \Anna Seghers 65 eves A világszerte ismert német szocialista írónőnek, az NDK Nemzeti-díjasának, a Nem­zetközi Lenin Békedíj kitün­tetettjének gratulál ma a ha­ladó világ és olvasóközönség: 65. születésnapján. A Sankt Barbara-i halászok felkelése, az Üt az éjszakából, A hete­dik kereszt, A holtak nem vénülnek és még számos nép­szerű könyv írója példás for­radalmár, antifasiszta, béke­harcos is egyszemélyben. Re­alizmusa, kitűnő szerkesztő­készsége, jellemábrázolása és atmoszférateremtő írói te­hetsége a szocialista iroda­lom és az egyetemes iroda­lom művelőinek mai legjobb­jai közé emelik. A megbecsülés, tisztelet, el­ismerés melegével gondolunk rá, azzal a születésnapi jó­kívánsággal, hogy még szá­mos könyv megírásához le­gyen ereje és egészsége. HH| •f Jm* : w 1 mi £ f ' • - - s •t * m cf / m ^ ISZONY Űj filmek Bármi legyen is a véle- rázolt téma és környezet nagyon kulturáltan, nagyon menyünk Németh László Nos, az Iszonyban az is finoman ábrázolt dráma. De írói munkásságának egészé- nagyszerű, hogy erről az nem az Iszony, ről, kétségtelen, hogy az ezerszer és tízezerszer meg- Nincs értelme vitatkozni Iszony, ez a második világ- irt, megrajzolt, s ezerféle azon, hogy meg lehetett vol­í háború után született re- nézőpontból bemutatott és na-e ezt a filmet úgy csi­I gény: remekmű. ' Nemcsak ábrázolt világról mennyi nálni, hogy az Iszony Iszony Németh László életművé- újat tud mondani. Sajátos maradjon. Hintsch György nek, hanem a magyar re- hangulatvilágot teremt ez, s ezt vállalta. S azon sincs gény történetének is egyik ez a sajátos levegő már a vitatnivaló, hogy lehet-e ezt legmagasabb csúcsa. Amikor regény első lapjain magával- a filmet a regénytől függet­megjelent, rangos és tekin- ragadja, elvarázsolja az ol- lenül, magában vizsgálni, télyes kritikusok írták azt vasót. A regény olyan nagy élmény róla, hogy a legjobb regény, Milyen újról van itt szó? volt, amikor elolvastuk, s az­amelyet valaha magyarul ír- Itt van mindjárt a főhős, után mindig, amikor újraol­Megalakult Szegeden a Papír- és Nyomdaipari Miiszaki Egyesület Csongrád megyei Csoportja A Műszaki és Természettu- Gyulát, a szegedi nyomda dományi Egyesületek Szövet- osztályvezetőjét, Dobó Józse­sege szegedi, Széchenyi téri fet, a szegedi nyomda osz­elóadótermében tegnap, csü- tályvezetójét, Erményi La­lörtökön délután 4 órai jóst, a szegedi nyomda mű­kezdettel megrendezett ala- szaki vezetőjét, dr. t Lőkös kuló ülésen megalakult a Zoltánt, a Dél-Magyarország' Papír- és Nyomdaipari Mű- főszerkesztőjét, Tamás Lász­szaki Egyesület Csongrád lót, a szegedi nyomda gép­megyei csoportja. mesterét, dr. Toldi Miklóst, Az MTESZ Csongrád me- a szegedi nyomda főkönyve gyei intéző bizottságának ne­rcben Blaskovics Zoltán in­téző bizottsági elnök köszön­tötte a megjelenteket, majd Radnóti Karoly, az Akadé­miai Könyvkiadó Műszaki Főosztályának vezetője tar­tott beszámolót a Lipcsei Könyvművészeti Kiállításról. Ezután Kalmár Imre, a Pa­pír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület nyomdaipari szak­osztályának titkára ismertet­te az egyesület célkitűzéseit. A beszámolók után meg­tartott szavazás eredménye­képp a következőket válasz­tották be a műszaki egyesü­let Csongrád megyei csoport­jának vezetőségébe: Bene lőjét és Vincze Györgyöt, a szegedi nyomda igazgatóját. A most megalakult csoport az MTESZ Csongrád megyei intéző bizottságának hatás­körébe tartozó tizenkilence­dik tagegyesületi csoport lett. Fény az iskolában (Tudósítónktól.) A napok­ban kigyulladt a fény a zá­kányszéki Délibáb Tszcs köz­ponti majorjában és vele együtt a szomszédos Lázár­tanyai általános iskolában. A környék lakói, a Délibáb Tszcs vezetősége, az iskolás­gyermekek és szüleik öröm­mel vették birtokukba a most már este is világos he­lyiségeket. A kapott villany segít majd bennünket a ter­melőmunkában, kényelme­sebbé teszi az édesanyák há­zi munkáját, és nagyban hoz­zájárul az egész környék dol­gozóinak kulturális felemel­kedéséhez. Takács József tak. Nincs olyan méterrúd a kezünkben, amely az irodal­mi művek nagyságát csalha­tatlan biztonsággal megálla­pítaná. Nem azért idéztük hát a kritikusok vélemé­nyét, hogy helyeseljünk ne­kik vagy vitatkozzunk ve­lük. Pusztán a regény jelen­tőségének érzékeltetése ked­véért hivatkoztunk rájuk, valóban nagy mű az Iszony. Azt is tudjuk, miért. Né­meth László ebben a művé­ben a valóságra figyelt, an­nak szívdobogását, rezdülé­seit akarta érzékeltetni és visszaadni. Regénye ezért maradandó. Más — és nem is jelentéktelen számú — szépirodalmi műveiben vi­szont, mintha megfeledke­zett volna a valóságról az Kárász Nelli alakja. Pusztán vastuk, hogy egyszerűen kép­termett virágszál ez a lány. telenség töle elvonatkoztatva De micsoda virágszál? Mint nézni egy belőle készült fil­a görög tragédiák hatalmas met. és félelmetes asszonyalakjai; Mit mondjunk ezekulán a olyan ez a sovány, sápadt- szereplőkről? A rendezői színű, magánakvaló, kemény, koncepció szerint kitűnőek, szigorú lány. S aztán itt van Kárász Nelli szerepét fiatal ez a Takaró Sanyi, a férje, színésznő, a most végzett Mennyire másképpen ábrá- Drahota Andrea kapta. A vá­zolt ember ő is, mint ami- lasztás vakmerő és veszélyes lyennek a falusi birtokosok volt; a fiatal művésznő két a regényekben. S mennyire éve még itt, Szegeden volt mások a többiek is, az apák epizódista a szabadtéri játé­és a fiak, a férjek és a fe- kokon. Drahota Andreát leségek, mind, akik megfor- márványszobor szépsége, al­dulnak a regény lapjain. kata alkalmassá tette a sze­Hintsch György — a fiatal repre. Ilyen szempontból a választás jó. Az alakítás kifejező lehetne, ha a ren­dező nem értette volna fél­re a regényt és persze ma­gát Nelli figuráját is. Kállai Ferenc játékát is Vigyázzunk az utakon! A váratlanul. jjeköszőntött havazás, az ólmoseső erő­sen megnövelte'mind a gyalogos, mind a gépjárműközle­kedésnél ' a baleseti veszélyt, a rendőrség ezért Kéri, hogy a közlekedési szabályokat mindenki fokozottabban tartsa szem előtt, vigyázzon saját és embertársai testi épségére. A gyalogosok közlekedésének könnyítése érdekében a házfelügyelők rendszeresen söpörjék el a havat az épü­letek előtti járdáról, a gépkocsik pedig, amelyek utcán parkíroznak, reggelenkint kellő óvatossággal induljanak. rendező arra vállalkozott, hogy a regényírásnak ezt a hatalmas remekét átülteti a film nyelvére. Amikor a film elkezdődik, s megje­lennek a vásznon az első író és elsősorban sajátosan képek- nem látsza" csak a rendezői koncepció ,' 5aJdtosan nak többnek szimpla illuszt- szempontjából értékelhetjük, utópisztikus fj.lozofw.jara raci6nal_ a nézö azi hiszi> e szerint Takaró Sanyi jel­a rendező, akinek a Rab lemének, minden összetevője Ráby után ez a második — vagy majdnem minden filmje, nem is tudja, mire összetevője •— helyet kapott vállalkozott. Aztán jönnek a Kállai játékában. ügyelt. Arra alapozta drá­máit, regényeit. Ezekben a műveiben aztán sok is a gyorsan romló anyag. Né­meth László filozófiája fö- többi képek< jelenelek figu_ A kisebb szerelek alakitól lőtt ugyanis eljárt az idő. rák, s ez az érzésünk tovább néha sablonosak. Kiss Ma­Mindezj^L egyáltalán* nem ; erősödik. íj A ^ rendező ifélre- nyi Kárászné szerepében pél­L nn'iiiL- -rf ' n-ir>tirío.r»i '*• ViriO'Tí ái^Ázá*. _ ÍT,* a_:í. ~ j;,..i i. - i • , akarjuk azt' mondani.' hogy értette a'regényt. Amit a kétféle Németh László léte- filmen látunk, az egy na­zik. Az azonban ennek elle­nére is bizonyos, hogy mű­vei szétválaszthatok. Vannak olyan művei, amelyekben a konkrét történeti-társadalmi valóság dominál, s vannak olyanok, amelyekben a tör­dául kevésbé gyerekes, mint a regényben és szeretetre­méltó vonásai is eltűnnek. Sulyok Mária Takarónéja is keményebb, mint a regény megnyugvó asszonya. Piger EMLÉKEZÉS delem kiszolgálását, az állam szociális és kulturális gon- A művelődési házak irányítása alatt álló kórusok veze­doskodását igénylik. tői megállapították, hogy a szereplések területét ki kell sze­Hogyan is jellemezzem Orosházát 1965-ben? Az agrár- lesíteni.-A művelődési házakban megtartandó hangverse­szocialista mozgalmak dicső emlékeit őrző hajdan legna- nyeken kívül bátran kril élni azzal az igénnyel és lehető­gyobb magyar íalu hogyan is mutatja magát? Milyen volt séggel, amety egyes üzemek tél, termelőszövetkezeteknél je­a mostani találkozás? lentkezik. Ezeken a helyeken bemutató jellegű előadásokat A benzinkút- elött hosszú autósor, de a főtér háta érdemes tartani. Fokozottabban részt kell venni'egy-egy uenziriKUl mögötti kis zegzugos utcából kifelé üzem ünnepi rendezvényén, élüzemavatáson, nemzeti ünne­baktató saroglyás lovaskocsi sorompót állít az autóíorga- pek műsorában és hasonlón. A kórusok fontos szerepet töl­! annak; a. muzeális népviseletű járó-kelők között ott megy tenek be a szocialista kultúrforradalmunk sikeres megví­: legújabb divat szerint öltözött nők nagy sokasága. Talán vasában. Bátran kell tehát műsorra tűzni a társadalmi éle­ári dolgozók, talán valamely mezőgazdasági termelőszö- tünket tükröző és egészségesen szolgáló űj, korszerű kórus­\ 1 kezet tagjai, de az is lehet, hogy valamely irodában, in- műveket A beszélgetés során felmerült az a gondolat is, t zményben dolgoznak. A külsőről ezt megítélni nem lehet, hogy az orosházi Petőfi Művelődési Húz, valamint a szegedi egy biztos, a ruha nem bizonyít, nem árul el foglalkozási juhász Gyula Művelődési Otthon vezetői segítsék egymást v atartozást, inkább talán generációt, de még ezt sem, hi ki.cn sokan túl néhány X-en is a jelenkor ismérveit viselik magukon, ruhában, felfogásban, és ami örvendetes: ez a a zenei élet és általában a kulturális feladatok megvalósí­tásában. Ez a kapcsolat később kiterjeszthető a két város zenei életének más területére is. A kezdő lépés megtörtént, •őség. Kétségtelen, ebben is megmutatkozik a mintegy 32 arra keli vigyázni, hogy a következő lépéseket kisebb aka­t r lakosságú Orosháza városiasodása. Tény, hogy a város dalyok, kezdeti nehézségek ne állíthassák meg. A szívélyes \ izóercje egyre erősebb. A tanyák lakói a városba kíván- megbeszélés a Madrigál Együttes meghívásával fejeződött l áznak, a városiak közül pedig mind többen szeretnék a - ­t ;i közművesítetlen, a fürdőszoba nélküli, kisablakú laká­sukat korszerű, összkomfortos lakással felcserélni. Oros­háza lakóinak célja: behozni a lemaradást, lépést tartani a hazánkat jellemző általános fejlődéssel. Ez az óhaj indította az orosházi Petőfi Művelődési Ház vezetőit és a Madrigál Együttes tagjait, karnagyát arra, be. Reméljük, hogy december 19-én Szegeden ismét talál­kozik a baráti kapcsolatokat kötött két kórus. mondom el, hogy a találkozás örömébe sajnos egy kevés szomorúság is vegyült. A közel hatvan éves és sikeres forradalmi hagyomá­nyokra visszatekintő szegedi Általános Munkás Énekkar gyon korrekt, pontos munka a regény cselekményének követése szempontjából. A lényeg azonban kimarad be­lőle. Kimarad belőle Kárász Antal a kis szerepben is ka­Nelli lelki fejlődésének ka- rakterisztikus. Kifejező La­rakterisztikus bemutatása, tinovics Zoltán, Bessenyei ténet csak arra jó, hogy az az a lélekrajz, ami a regény- Ferenc és Halász Jutka ja­író sajátos filozófiájának ben a legfontosabb. A film téka is. egyik-másik tételét igazolja, jóval kevesebb ennél; egy (J. L illusztrálja. Az igazán nagy, maradan- _ _ r dó művek, mint az Iszony is, az előbbiek közül kerül­"C", k'" ,. A mozilátogatók jelentős toszát mértéktartóan, arany­Mi is olyan nagyszerű eb- hányada nyilván nem szive- érzékkel, mondhatni, tudato­ben a regenyben. Mar az is, sen valt jQgyet háborús fii- san visszafogott, visszafojtott ahogyan indul, ahogyan el- mekre Az Emlékezés című ábrázolásban érzékelteti. A kezdődik. Az a világ, amely- vietnami filmalkotás iránt is film alkotói tudtak, hogv epp rol a regenyben szo van, a valószínűen azért volt oly ezzel tehetik hitelesebbé az falusi urivilag, a mi irodai- csekéiy az érdeklődés a sze- epizódokat, szívbemarkolóbbá inunkban, azt Mszem. a leg- gedij bemutatókon, mivel az a meggyalázott emberek ver­tobbet es a legtöbbször ab- emberek eleve háborús ször- gődését, s vérforralóbbá az nyűségek sorozatának bemu- elnyomók hideg kegyetlensé­tatását feltételezik a vietna- gét. mi alkotóiktól. A rendező, Pham Ky Nam, Hau asszony életének meg- egy-egy ridegen csillogó rendítő képsorai valóban szemüveg felvillantásával, érintenek néhány lövöldözé- egy-egy szenvtelen fejmoz­ses mozzanatot is, a parti- dulattal vagy egy-egy finom záunú öntudatosodó fiatalasz- líraiságú, tétova szemrebbe­fezony hiteles történetében néssel is igaz atmoszférát azonban nem annyira a két- tud teremteni. A Hau a«­ségtelen szörnyűségek domi- szonyt alakító, gyöngyarcú, nálnak, mint inkább annak poétikus szépségű főszereplő, expresszív jelenetek segítse- Tra Giang — elmélyült ala­gével történő szimbolizálása, kításra képes, ^lsőrangú jel­hagy minden becsületes, jel- lemszínész. A férj alakjának lemes dél-vietnami hazafi- megformálásával Tron nak szükségszerűen a parti- Phoung, az apa szerepében zánok szittyós-mocsaras rej- pedig Ba Lhi nyújt emlékeze­tekhelyéhez kanyarodik az test. útja... A mindvégig lebilincselő Jelentős erénye a filmnek, filmalkotás elmélyült, szim­hogy a hazafiak számunkra patikus művészi munka ered­különös, mégsem ismeretlen, ménye. hősi életének kétségtelen pá- D. E. Végezetül hogy talalkozásra, tapasztalatszerzésre meghívják a szakszer- tagjainak nem volt alkalma találkozni az ötven éves és vezetek szegedi Általános Munkás Énekkarát. ugyancsak hagyományokban, sikerekben gazdag orosházi A szegedi dalosok nagy szeretettel fogadták a meghívást Petőfi Dalkörrel. Az orosháziak elmondták, hogy a kórus t s alaposan felkészültek a találkozóra. Ennek tudható be, jelenleg kényszerhallgatásra van ítélve, mert karnagyhiány­hogy — Madrigál Együttessel közösen — gazdag műsorral, nyal küzd. Nagyon fájlalnánk, ha ez a kórus, amellyel — jól sikerült hangversenyt adtak a Petőfi Művelődési Házban, illetve elődjével — oly sokszor működtünk együtt nehéz A közös hangversenyen mindkét kórus eredményesen napokban, s amelynek vitrinje sok szép díjat, kitüntetést, szerepelt. A műértő közönség lelkesen köszöntötte a dalos- elismerést őriz a harcos viharokat kiállt zászlójuk mellett, találkozót. Sok tapsot arattak az egyéni számokban fellépő most szűnne meg létezni, amikor mind nagyobb lépésekben művészek is. Joó Csilla kulturált énekszámai különösen el- valóusl meg mindaz, amiért oly sokat küzdöttek, reményt­1-merést érdemelnek, de jó felkészültségről tett tanúságot keltően daloltak. Fájlalnánk az orosháziakkal együtt, ha az Sípos Valéria, Jenéi Sándor és Lajos István is. Mihálka épülő jövőben már csak történelmi emlékként kerülne György, a szegedi Általános Munkás Énekkar karnagya és szóba. Szokolay Bálint, az orosházi Madrigál Együttes karnagya Az egykori nagy, alföldi faluból város lett és most lé­a tőlük megszokott precizitással és lelkesedéssel szólaltai- pett igazán a fejlődés útjára. Mind több azoknak a szama, ták meg kórusaikat. Nagy sikert, váltott ki a két kórus akik a szocialista ipari és mezőgazdasági termelésben részt együttes fellépésében előadott, közös műsorszám is. Igen ha- vesznek. Ennek a fejlődésnek ad nemes patinát a viharok tásosan adták elő Joó Ele „Új tavasz" című szerzeményét, közepette született és megedzett Petőfi Dalkör is. Orosháza A Icic létcyámii de annál nagyobb lelkesedéssel kóruskultúrája a jövőben is csak akkor lesz egész, ha a fia­K,s 'etszamu, szeropiö Madrigál Együttesről el- jendületű cs a szocializmus építésében született Mad­mondhatjuk: bebizonyították, hogy alapos felkészültséggel, rigai Együttes mellett ott látjuk az Orosháza forradalmi ha­jó műsorral képviselték és szemléltették az orosházi kórus- gyományait képviselő Petőfi Dalkört. dalkultúrát' Az együttes sikere is igazolja, hogy a rafordi- A gazdag tapasztalatszerzés alkalmával ilyennek ismer­teti energia bőven megtérül es szervesen beillik Oroshaza tük és szerettük meg a nagykorúvá nőtt Orosházát. Köszön­íejlődő kulturális eletenek egeszebe. jflk ezúton is a meghívásukat, mert a találkozás sok hasz­A műsor igen széles skalaju volt Munkásindulók, beké- nog tapasztalatot adott. Megerősített abban a meggyőződés­dalok, madrigálok, Verdi, Bartók es Kodály müvek adtak a ben iSi hogy na]unk a fáradozás anyagi erővé vélik, minden jól összeválogatott előadás legjavát. --'•*-'•• - "—•—: A hangverseny AMERIKA EJJEL Ügy látszik, tényleg ilyen Amerika. Legalábbis ilyen volt egy francia szemével is, bár az. a film szélesebb fény­nyel reflektorozott az őser­dők és autósztrádák ellent­mondása ínak f ri volságá val hivalkodó távoli kontinensre. Itt csak az éjszakai Ameri­kát látjuk, a sörgózben bár­gyún mosolygó simaképű jenkiarcok, a kutyazenckar, a néger zenészek és a ke­cses mozdulattal lovalejtő nők forgatagában. De még ebből az Amerikából sem hiányozhatnak a nyomorne­gyedek csillogó szemű lakói, akik azért a film jellegének megfelelően maguk is szóra­koznak, ha kevesebb pompá­val és szerényebb díszletek­kel is teszik azt. G. Scotese rendező szélc­sen markolt ebbe a sok színű kavargásba, s éppoly bő gesztussal szórja a kö­,. „ . _ zönség elé a San Fraciskó-i eloacias legjavat. . er&t . területen, a kultúra területén is. Érdemes érte fáradozni. Red Carter mulató, a sze­, , „ a '• 222 JESSSf ert€keS 1£meretek- MISON GUSZTÁV ' rencsetótéke kel gazdagodott mindkét, együttes. rtéknk Mekkája: Las Vegas vagy a Greenwich Village egy-egy attrakcióját, mint a forradalom óta meg­változott havannai Tropica­na, vagy a Pirca indiánok szertartásait rekonstruáló venezuelai táncművészek produkciójának jellegzetes pillanatait. A színes felvéte­lek káprázatos ruhákat is láttatnak rendszerint csinos nőkön, akik azért nem so­káig hagyják a közönség fi­gyelmét félrevezetni, szinte mindig levetik magukról azokat. Talán már túlságba is viszi a kamera ezt a le­mez telem tést, ami még a legtemperamentumosabb né­ző éber tekintetét is elfásit­ja! Tudjuk, szükségtelen lenne valamiért is elmarasztalni ezt a filmet. Egy valamit azért hadd jegyezzünk meg. Az előadás végén valaki éle­sen figyelt egy télikabátos kislányt. A látottak után nagyon izgató lehetett... N. I. Fentek, i?65, november 13, dtl^maqjjrqriiág 5 L

Next

/
Thumbnails
Contents