Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-19 / 273. szám

Költségvetés ~ két évre A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint a Pénzügyminisztériumban befejezéséhez közeledik az 1966-os költségvetési javaslat kidolgozása. Az idén első ízben nem egy, hanem két évre szóló költségvetési tervet készítettek a szociális, egészségügyi, kulturális, gazdasági és igazgatási szervek. Az új módszertől jobb, tervszerűbb gazdálkodás várható. Az egyéves tervezés nem tette lehetővé a távlatokban történő gondolkodást, s gyakran elhamarkodott pénzköltésre ösztönzött. Az új módszer lehetővé teszi például, hogy az intézmények már két évvel előbb megkezdjék a felkészülést a felújítási munkákra, kellő időben szerződést tudjanak kötni a kivitelezőkkel. A kétéves tervezési módszer bizonyos kötöttségek feloldásának gondolatát is felkeltette, ezek realizálásáról azonban csak később történik döntés. (MTI) Jég a Tiszán Veszteglő vagonok a szegedi pályaudvarokon L&ssau halad a rakodás — Tízmillió kocsiállásért — Hiányoznak a rakodógépek A szállításban egész éven nyát..., s ugyanakkor a karítsák meg az állományi át csúcsot jeleznek az ada- mindennapos dolgokat is, béralapból. Erre mondják, tok és a feladatok. Talán különösképpen az építő- hogy iából vaskarika... az őszi idény valóban a anyagokat, tüzelőszereket. csúcsok csúcsa: mo6t kell Vajon javult-e valamit a • „Elgurult vagonok elszállítani a mezőgazdasági helyzet? Tervszerűbben, MÁV i£azaató_ termékeket, a cukorrépát, a gyorsabban rakodnak-e a A*^11 a kendert, a tengerit, a burgo- pályaudvarokon? S^en^f fanuí else »T. ... ii <• _ jétöl október végéig 184 099 Nincs kthasznalva a vagonok kapacita&a tehervagon „dolgozott'. Sajnos ebből 41 385 kocsinál Nem gondol az ember 100 jelenlegi helyzeten lehetne történt késedelmes rakodas, százalékos kapacitáskihasz- javítani. Lassúnk néhány amely miatt 441 884 óra naiásra, hiszen az nehezen lenne megvalósítható, de a Hó raksúly lehetőség: adatot: tény VII. VIII. IX. 105 780 tonna 67 331 t. 123 025 tonna 75 304 t. 162 721 tonna 116 690 t. raksúly kapacitás kihasználása' .-ban 56,32 61,00 71,10 ment veszendőbe. Ha az átlagos kocsiforduló idejét tekintjük alapnak, akkor 18 000 vagon elgurult a „levegőbe". Ezért a vállalatok 3,7 millió forint kocsiálláspénzt fizettek a MAV-nak. Ebből Magyarázatképpen csu- és a raksúly kapacitás ki- ^ ^ pán annyit, hogy a MÁV használatlansága nagyrészt a 4<Jo forintot deszegedi igazgatóságának te- késedelmes rakodásra vezet- vizában kellett kifizetni, rülétén a tervezett szállí- "f™, „ mivel külföldi országok kötést rendben elvégezték és ^ ""J??", ,a csijainal is késlekedtek, tast rendben elvegeztek es gyenge vasúti alépítmény es EK£bként a tavalyi év elaz éves terv teljesitesenek az elöregedő vontató- és sincs komolyabb akadálya, vagonpark, amelynek biA Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság jelentette, hogy Tiszabecs és Záhony között a Tiszán sokéves átlag szerinti decemfcrr 16. helyett november 18-án, csaknem egy hónappal hamarabb megjelent a jég, megkezdődött a zajlás. Szórványosan zajlik a Szamos, a Kraszna, s parti jeget jelentettek a Túr mellől is. A dunántúli folyók még jégtelenek, de a Balaton és a Velencei-tó sekély, partmenti szakaszain és a nad között már jéghártya képződött, a Duna magyar szakaszán általában kettőEgyébként a tavalyi só kilenc hónapjában az De lehetne még jobb az zony 35, illetve 46 százaié- Í^S*0^ lA^h^íiA iN eredmeny. hiszen a tábla- ka betöltötte a negyedik ^t zatban is lathato ingadozas X-et. "nt kocstóuápénzt fizettek a vasútnak. Késlekedő vállalatok Milyen béralapból? Az AKÖV-vel kellene kezdeni, hiszen a legtöbb pénzt ez a vállalat fizeti, A rakodás jelentós mun- százalékát géppel rakják, kaerőt igényel, hiszen gé- míg a vasúti állomásokra petitesről alig lehet be- kerülő áruknak csupán 3 szélni. Gépkocsi van. amely százalékát! az árut a vasútállomásokra Volna ellenben egy jó le- mivel a legnagyobb fuvafuvarozza, de ember nincs, hetőség: a vállalatok alkal- rozásd tételt is az AKÖV aki a vagonokba átrakja, il- mazzanak a rakodásnál kül- bonyolítja le. A 10-es AKÖV letve onnan kirakja. Külö- ső munkaerőt azaz alkalmi által kezelt 30 ezer vanősképpen nincs gépesítve a munkásokat. Különösképpen gonból 10 ezernél késett a rakodás a MÁV pályaudva- kapnának embereket szom- rakodással, s az első háromrain. Egy adat jól illuszt- baton délután, vasárnap és negyed évben több mint 800 rálja a jelenlegi helyzetet. éjszakánként. Ki is lehet fi- ezer forint kocsiálláspénzt A MÁV területén „futó" zetni őket az állományon fizetett, áruknak körülbelül fele a kívüli béralapból, erre a A Szeged-Rókus pályaudvasúti állomásokra, fele pe- rendeletek lehetőséget ad- varon az elmúlt hónapban dig a fuvaroztatók iparvá- nak. De van egy furcsa ki- például a konzervgyár 384 gányaira kerül. Az iparvá- tétele a rendeletnek: az vagonból 134-nél késlekenégy fok a víz hőmérséklete, i gányokra kerülő áruknak 77 így kifizetett munkabért ta- dett és ezért ötezer forintot fizetett. A Textilművek 113 vagonból 82-nél késett, közel hatezer forintot fizetett. A Vasműszaki Nagykereskedelmi Vállalat 88 vagonból 52-nél lépte túl a rakodási határidót és 3200 forint kocsiálláspénzt egyenlített a vasútnak. November sem hozott javulást Az első tíz nap során a Szeged-Rókus pályaudvaron a TÜZÉP 72 vagon közül 31-nél késett a rakodással, ez 2 ezer forintba került. Szeged pályaudvaron a TÜZÉP éjjel szinte egyáltalán nem rakodik, ezért fordulhatott elő, hogy 19 vagon közül csak hármat raktak ki határidőre november 1 és 10-e között G. L Új gépek — vizsgán A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár két új típusú kukoricabetakarító gépe, a KCSF csótörö és fosztó, valamint a KBF kombájn. A KCSF kétmenetes betakarítógép napi teljesítménye mintegy 2,5-3 hold. A KBF egymenetes kombájn a csőtöréstől és fosztástól a szárvágásig minden müveletet végez és így a terület a betakarítás után azonnal szántásra alkalmas. A gyár a két géptípust úgy szerkesztette, hogy adapterrel felszerelve morasolásra is alkalmas legyen. Az új kukoricabetakarító gépek minősítését már megkezdték és ha beválik, a gyár 1966-ban megkezdheti a sorozatgyártást. Az új gépekből kettő jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kísérleti gazdaságában Munkában a KBF kukorlcabetakaritó kombájn a Tudolgozák. doniányos Akadémia martonvásári kísérleti gazdaságában (MTI Foto — Berelh Ferenc felvétele) Munkában a KCSF csótörö-fosztó kctmcnetes kukoricabetakarító gép. Napi teljesítménye 2—3 hold Megkezdődött a téli könyvvásár Csütörtökön a könyvkiadók és -terjesztők tájékoztató központjának az Írószövetségben rendezett sajtófogadásával megkezdődött a hagyományos téli könyvvásár. ..Hivatalos" megnyitót egyébként az idén nem tartanak, ugyanis az akció idejére tervezett könyvújdonságok túlnyomó hányada ezúttal jó időben elhagyta a nyomdákat, s már a polcokon sorakozik a boltokban. Farkas László, a KTTK osztályvezetője elmondotta az újságíróknak, hogy a karácsony előtti hetek választéka 96 féle kiadványt kínál a könyvbarátoknak, a listán szereplő új művek' összességükben 1 700 000 pél-, dávyszámban kerülnek for-l, galomba. A 230 000 példányszámban kinyomott ajánlójegyzéket már szétküldték a budapesti és a vidéki kény vúzletek be, a gyárak, intézmények propagandistáihoz. A teljes váT lasztékbol már csak néhány kötet hiányzik, december első felére ezek is elkészülnek. Vidéken összesen körülbelül háromezer üzemi könyvvásárt rendeznek, s lesz jó néhány irodalmi ankét, író—olvasó találkozó, könyvkiállítás is. Új tartalom, új módszer Cokan emlékezhetünk még arra: mi jellemezte az ötvenes évek elején az üzemek kulturális tevékenységét, népművelési akcióit. Magam is részt vettem akkoriban egyik szegedi nagyüzemünk, a konzervgyár kulturális élete felmérésében. A konzervgyár dolgozóinak kulturálisművelődési tevékenységét akkoriban ugyanazok a tényezők határozták meg, amelyek országosan „eluralkodtak'' akkoriban e területen: egy lelkesen, de szakszerűtlenül játszó zenenar, egy népi lánckar, s egy fülledt konyhaszagban működő, jól-rosszul felszerelt könyvtárszekrény „biztosította" az üzem dolgozóinak művelődési lehetőségét... Ma összehasonlíthatatlanul különb az „összkép" — s a társadalom mozgása, fejlődése nyomán új, friss, nagy lehetőségekkel kecsegtető területei nyíltak meg a nagyüzemi népművelési tevékenységnek, tartalmi és formai megújhodás tapasztalható lépten-nyomon. Természetesen, kategorikusan nem állítható, hogy a régi népművelési formák sehol meg nem lelhetők már. Szegeden is lelhető néhány nagyüzem, melyben — épp jellegzetességeiből következően, munkássága sajátos összetételéből eredően — a régi művelődési megoldásokhoz ragaszkodnak. Főként ott tapasztalható ez, ahol az üzem munkásainak jelentős hányada a faluról frissen felkerültekből, \agy éppen a környező falvakból nap mint nap beutazókból álL Ez a helyzet Szegeden például a paprikafeldolgozóban, s bizonyos mértekig a szalámigyárban, s a már emlegetett, konzervgyárban. Azokban a nagyüzemeinkben viszont, ahol stabil, városi dolgozógárdával rendelkeznek, a népművelés legkorszerűbb formái kezdenek otthonossá válni. Itt egyre inkább az az elv kap hangsúlyt, melyet a VIII. pártkongresszus e tömör szavakkal fejez ki: „A szocializmus felépítése új, magasab igényeket támaszt: a fejlett szocialista népgazdaság művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel..." Ma már nem elég az üzemekben csupán a termelési vállalásokról beszélni, egyre inkább szót kell ejteni a kulturális, a művelődési vállalásokról is. Legfejlettebb üzemeinkben a jó művezetőnek arra is gondja van ma már, hogy megvizsgálja: művelődési vállalásaikat hogyan teljesítik közvetlen munkatársai. Abban az üzemben járnak el helyesen, ahol a művelődési vállalásokat célszerűen, a „hasznosság" elve figyelembevételével választják ki, tehát elösorban arra vannak tekintettel: a választott művelődési feladat hogyan segíti őket abban, hogy versenyképesen, a vilagszinvo>v}'nak megfelelően vagy azt megközelítően tudjanak termelni. Elsősorban tehát a szakmai képzettség szintjének emelését elősegítő, ismeretterjesztő előadások iránt nőtt meg az igény. A faiparban például az utóbbi évek során, a vegyészet, a műanyagipar fejlődése következtében forradalmian megváltoztak a technológiai eljárások. Magától értetődő, hogy ennek megfelelően a csongrádi bútorgyár és részlegeinek dolgozói mindenekelőtt olyan ismeretterjesztő előadások szervezését sürgetik, amelyeknek témája a műanyag felhasználási módozatai a faiparban, a bútorgyártásban. Építőipari nagyüzemeinknél olyan üzemi vagy munkásakadémia megindítását sürgetik, s várják a TITtől. az MTESZ szakembereitől, mely például a betonelemek problematikáját tárgyalja. A korszerű ismeret terjesztési-művelődési formák bevezetésében élen járó szerepet vállalnak a szocialista brigádok. A szakszervezeti bizottságok egyre inkább arra törekednek üzemeinkben, hogy a szocialistabrigád-mozgalom ne csak termelési jellegű legyen, hanem mindenütt a termelés és a tudatformálás összetartozásának és kölcsönhatásának legalkalmasabb kifejezője is. Élen járó üzemeink szocialista brigádjai maris az üzem kulturális életének „leikévé", törzsközönségévé emelkedtek. A szakmai tudás előmozdításához néhány kiemelkedő helyen a művezetők, a technikusok, a mérnökök gárdáját is mozgósítani tudták, tehát mintegy „üzemen belüli" művelődési lehetőséget munkálták ki. Néhány helyen a művezetőket beválasztották a szocialista brigádokba, hogy azok minél közvetlenebbül lehessenek segítségükre az új gyártási eljárások, a bonyolultabb gépek szerkezetének megismerésében. A Duna Cipőgyárban például a műszerészek gépismereti előadások sorozatos megtartására vállclkoztak — a tűzönöket a gépek helyes kezelésére, működtetésére és tisztítására oktatva. A Nagykanizsai Sörgyárban — szocialistabrigád-tagként — vállalta az egyik művezető, hogy az üzemrész dolgozóit megtanítja a sörgyártás korszerű technológiájának folyamatára — az árpa csíráz tatásától a sör értékesítéséig. A szocialistabrigád-tagok közül egyre többen vállalkoznak arra is, hogy új szakkönyveket tanulmányoznak át, s ismertetnek társaikkal. Az ismertetést vitává szélesítik. Egyre gyakoribb a szakmai filmvetítések és szakmai kiállítások rendezése is. A szakmai művelődést mindig ki kell egészítenie az általános műveltség emelésenek. Igen lényeges a tudatformálás elősegítésére a művészetekkel összefüggő ismeretek céltudatos gyarapítása. A kollektív színház- es mozilátogatás — jól választott alkalmakkor s kedvező időpontban — hatékony, kellemes közös élménye lehet egyegy üzemi közösségnek. Csak eszmei mondandóját tekintve értékes, tartalmas előadás szervezésének van értelme. A cél feltttelenül az, hogy nívósán művelődjék a kollektíva, s nem az idol •csapják agyon — esetleg a felajánlás formális teljesítéséve.. A színházi előadásokat követően több helyen rendezne.; ma már ankétokat is, ahol elmélyíthető, maradandóvá munkálható az előadás nyújtotta élmény. A zenei klubestek, hangversenylátogatások, müteremlátogatások is mind fontosabb formái az üzemi művelődési szint emelésének, nemkülönben a munkás—művész találkozók. Jó előkészítés esetén — ha például valamely irodalmi vagy művészeti alkotómódszer, irányza. képviselőjét el való találkozásról van szó, s a szervezők jó előre gondoskodnak arról, hogy a résztvevők ismerhessék e módszerek legjellemzőbb jegyeit — feltétlenül sikeres, műveltséget gazdagító, további hasonló találkozókra ösztönző lesz az összejövetel. Ebben nagy segítséget kellene nyújtaniok Szeged művészeinek, íróinak, műtörténészeinek is az üzemek számára. Hogy mennyire megéri a fáradságot, s a művészek, írók is mer." nyíre képesek profitálni e kapcsolatokból, azt épp nlhá' friss, nagy sikerű gyárszociográfia megszül.t+e is cicsmentálja Szegeden. A tennivaló azonban még mindig sokkal-sokkal töbu, mint az eddig elért eredmény. DÉR ENDRE Fentek, 1963. november 19. DÉL-MAGYARORSZÁG