Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-18 / 272. szám

Tűz és lendület Ha évekkel ezelőtt beszél­getünk Csányi Jánossal, a Petőfi telep I. pártszervezeté­nek titkárával, talán megle­het, hogy szorongással be­szél közéleti posztjáról. Párt­szervezetének tagsága ugyan­is zömmel már akkor is „öreg" volt. De csak látszat­ra, mint ahogy ma is. A for­radalmi tűz és lendület sose lohadt itt le. Izzott a min­dennapok tennivalóiban, az apró munkákban. Ezt a te­lep mai és holnapi arculata tükrözi legjobban. Csakhogy ami ennek lendületet ad, az az emberek egymás iránti viszonyában, együvé tarto­zásában gyökerezik. Abban, hogy a kommunisták az em­ber legőszintébb benső tar­talmával törődnek nemcsak a teleprész, egy-egy utca, hanem egy-egy család ügyes­bajos dolgával is. A pártházba bárki benyit­hat bármilyen dologban. Ezenkívül a párttitkár háza, ajtaja akkor is nyitva áll a telepiek előtt, amikor a na­pi munkából hazatért, vagy ünnepnapon tesz-vesz ott­hon, mint ahogy más há­zaknál is a férfiember. Párt­szervezetében alighanem ő a legfiatalabb. Négy-öt párttag kivételével ugyanis vala­mennyien idősek és nyugdí­jasok. Párttagságukat te­kintve is zömükben veterá­nok, két évtizednyi kommu­nista helytállás van mögöt­tük, s van, akinek még en­nél is több. Párttagok és pártonkívüliek itt megszok­ták — annyira egy nagy családban élnek egymás kö­zelségében —, hogy örömük­kel és gondjukkal is a párt­szervezetet keresik meg elő­ször. Ha nősül a gyerek, vagy ha férjhez megy a nagylány, azt is a párttitkár tudja meg először, örömmel újságolják el neki a család­ban beálló kedvező válto­zást. Százszámra lehetne itt számlálni az elmúlt években épült új családi házakat. Megannyi új ház felhúzása elég sok problémával járt egy-egy családnál. S ha va­lamiben megakadtak, siettek a párttitkárhoz, hogy taná­csot, segítséget kérjenek tőle. Az őszinte­ség, a termé­szetes közvet­lenség akkor is odaviszi az embereket hoz­zá, amikor egy-egy család­ban úgynevezett kényes problémákat kell helyre­hozni. Egy feleség a férje miatt ment el hozzá. Nem panaszra, hanem segítségért. Az embere úgy ivott, hogy a család együttmaradása for­gott veszélyben. A párttit­kár megbeszélte a dolgot több idős kommunistával, akik aztán az asszonyka mellé álltak és rendbehoz­ták a férje dolgát, azaz a családét. Egy idős ember elvesztette egyik lábát, s a lakásból ki sem tudott mozdulni, ágyhoz volt kötve. Amíg beteg volt, addig el-eljártak hozzá a pártszervezet tagjai napköz­ben és esténként is beszél­getni. A meleg emberi szó is segített őt talpra állítani. Aztán pedig az összefogás doskodnak arról, hogy a kü­erejével szereztek a rokkant embernek egy tolókocsit, hogy kijárhasson az utcára és örüljön az életnek. Ugyanígy hozták ' helyre egy másik családnál is a problémákat a 3-as utcában. A feleségét elhagyta a férj, s az asszony ottmaradt gyer­mekeivel egyedül, segítség nélkül. Csakhogy a kommu­nisták melléje álltak, s az­zal is törődtek, hogy a gye­rekek hogyan tanulnak az is­kolában, hogyan viselked­nek. Megbeszélték velük azt is, hogy miben segíthetnek odahaza az anyjuknak. Nemrégiben a pártszervezet az erőt próbáló kezdemé­lónböző társadalmi szervek­kel erős és tartalmas le­gyen a pártszervezet kap­csolata. S jut idejük arra is, hogy szabad idejükben meg­látogassák az esti órákban hol ebben, hol abban az ut­cában a családokat. Össze­jönnek, elbeszélgetnek, meg­hányják-vetik a napi prob­lémákat, s latolgatják, mit hogyan kell tenniük a telep érdekében. A soros teendők a telep érdekében így tevődnek ösz­sze a közvetlen beszélgeté­sek alatt, a családi beszél­getések így kerekednek és lesznek részei a közéletnek. tudomására jutott, hogy négwit szülő napközi he­lyetr egy házaspárhoz adta felügyeletre kisgyermekét. Ez rendben is lett volna, csakhogy a környezet, a kis­gyermekek felügyelete eny­hén szólva sok kívánnivalót hagyott maga után. A többi között a legelemibb higié­niai, egészségügyi követel­ményeket sem .biztosították a kisgyermekek részére. A nyezések sem maradnak el, amikor arról van szó, hogy társadalmi munkával is ten­ni kell a telep érdekében. Fiatalok és idősek, pártta­gok és pártonkívüliek szót értettek egymással akkor is, amikor az új útburkolat le­fektetéséhez a régit fed kel­lett bontaniuk. Így kerül majd egyszer sor arra is, hogy a régi, idejétmúlt csa­tornázás kicserélésénél, s pártszervezet közbelépett és majd a magasnyomású há­szorítottak helyet a már lógat bevezetésénél segítse­egyébként is zsúfolt napkö- nek, amikor erről lesz szó. zis óvodában a négy-öt kis­gyermeknek. Közös öröm Megérett az igény itt ar­ra is, hogy egy éttermet lé­tesítsenek a telepen. Sok háztartásban jól jönne, kü­. lönösen az idősebb embe­a lakossag- reknéIi ^ nem kelIene ott­gal a szo leg- hon fózőcskézni. A 10-es ut­ca sarkán a leendő étterem­nek már megvan a telek is, A páriszer vezet együtt él itt teljesebb értelmében. A min­dennapok sodrában azt né' . j « * . . , , "vív mai jiiv), v i c«. lüicn. z!k az idő* kommunisták, most mór csak Razda kell a hogy miképpen tudnának még eredményesebben együttműködni a Hazafias Népfront kerületi csoport­jával, a KISZ-szel, a nőta­náccsal és a II. kerületi ta­kivitélezésh?z. Erre a kez­deményezésre is érdemes felfigyelni. Mindezek a hétköznapok sorába tartoznak, nincs ben­náccsal. Az örökifjú Balogh ne semmi különös. A telepi Károly, B. Kovács Imre, kommunisták és pártonkívü­Dunai Józsefné, Keszég Fe- liek munkája közös és ered­renc nyugdíjasok — hogy ményeiknek is együtt örül­csak néhány nevet említ- nek. sünk a sok közül — gon- L. F, Egy hónap alatt egy gyárban: 112 újítás Októberben újítási hóna- 1965-ben az üzemben. Bizo­pot tartottak a Kenderfonó- nyitja ezt például, hogy az és Szövőipari Vállalatnál, elmúlt évi újítási hónap Az újító hónap különösen alatt 44 újítási javaslat szü­jól sikerült, a szegedi ken- letett. Igen jelentős az is, derfonógyárban, ahol 112 hogy a spontán újítások újítási javaslatot nyújtottak mellett egyre több az olyan, be. Ebből 87-et már el is amely az éves újítási fel­adattervben szerepel. Megoldatlan maradt azon­ban a kiszerelés, az anyag­mozgatás, a szállítás korsze­rűsítése, amelyek éves prob­lémák és amelyek megoldá­sát a legsürgősebb feladatok közt említette Beck Tamás igazgató-főmérnök felszóla­lásában. Az újító ankét tehát nem és lezárta egy eredményes hó­nap munkáját, hanem új fel­bíráltak, sőt több mint 10 javaslatot gyakorlatban be is vezettek. Az üzem vezetősége a legeredményesebb újítókat kétnapos pécsi tapasztalat­csere-látogatással jutalmaz­za. Jutalomként Pécsre uta­zik Ungi István (aki 12 újí­tási javaslatot nyújtott be), Schlézinger Alajos, Józsa István, Hegedűs Tibor Varga Mihály. , , , a adatok megoldasara, további Az ankéton megallap.tot- akHv munkára biztaUa az ták, hogy jelentós fejlodest újítókat. ért el az újítómozgalom sz. R. Uj gépek a nyomdában A Szegedi Nyomda Válla­latnál most folyó s jelenleg már befejezés előtt álló re­konstrukció a korszerűbb könyvnyomtatásra, a tech­nológiai sorrend ésszerű megváltoztatására, új gépek alkalmazására is lehetőséget nyújt. Az Angliából érkezett Monotype szedő- és öntőgép már megkezdte munkáját. Idén közel félmillió forintot fordítanak modern szedőter­mi berendezésekre. Jövő év elején is új gépe­ket állíthatnak üzembe a nyomda dolgozói: az auto­mata nyomógépeket, az önt­vénymegmunkáló gépet, a gyorsmaratót. A jövőben várható eredményekhez jó előjel a vállalat idei sikere; a tankönyveket előállító nyomdák nemrég véget ért versenyében az országos má­sodik hellyel büszkélkedhet­nek a szegediek. Két ember melegszik Hideg van, nincs abban semmi különös, hogy két em­ber melegszik az uj autóbuszpályaudvar területén. De az már csak-csak feltűnő, ha nem is nagyon, hogy ezek az emberek pár nappal az átadás után attól melegsze­szenek, hogy az aszfaltot ütik, verik, hasogatják és sze­dik fel. No, nem sokat, csak néhány négyzetmétert. Mi­kor megkérdem, miért nem találják jónak úgy, ahogy az ünnepélyes átadáskor még megfelelt, elmondják, azért kell akkorákat ütni az aszfaltra, mert bűnös. Nem lejt a lefolyó felé, mint az magától értetődő volna, hanem hagyja, hogy a viz kedve szerint megálljon az utakon. Így hát a két szaktárs agyabugyálja tovább az asz­faltot, szemközt Szeged legújabb létesítményével. En meg elmorfondirozok rajta csak úgy magamban, milyen is az élet. Valaki ugyan elbetyárkodta itt a munkát és most... S. M. Komplex gépjárműjavító üzem Modern autó- és motor- és nagyjavítását. Vállalási szervizt létesített Cserzy Mi- listájukon szerepel még az hály utcai részlegében a autó- és motorkárpitozás is, Szegedi Gépipari- és Gépjár- sőt a továbbiakban — ehhez műjavító Ktsz. A szövetkezet most állítják be a kemencét dolgozói ma már korszerű — dukkózást is vállalnak feltételek mellett végezhetik Az építkezés még folyó mun­munkájukat; a személygép- kálatai előreláthatólag de­kocsik futójavítását, vala- cember 15-re fejeződnek be, mint a motorkerékpárok kis- de nem véglegi mcrt 1960_ ___________________ ban további építésre, böví­I tésre kerül majd sor, s ezt követően a nikkelezést, kró­| mozást js „felveszik" a I munkák sorába. ~r\ t—i rr- ~r~ t—J C rj- 7^1 7-7- Esy különleges színházi élmény 1 JOJU JL 1 hjS 1 HJ l\ ~ Az »abszurcr drámairodalom magyarországi bemutatkozás* IININIIIIIIillllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIII A Thá|ja Stúdjó e|6adása Budapest legújabb színhá- két csavargó azonban vál- szemléletében is ez segít za, a Thaha Stúdió Sa- tozatlanul tovább vár rá. legjobban. Nem lehet tudni egészen Az abszurdnak nevezett pontosan, kicsoda ez a Go- drámairodalomról hosszú dot, kit jelképez, a szeren- évek óta vitatkoznak Ma­csét, az úristent vagy a gyarországon. A Thália szabadságot. A két csavar- Stúdió vállalkozása, amely gó mindenesetre változást Magyarországon elsőnek al­vár tőle, megjelenésétől éle- litott színpadra ilyen mu­tük jobbrafordulását remé- tel. azért dicsérendő, mert lik. előadásuk bizonyos félreér­. , téseket is tisztázott, többek Mindebből a rövid vaz- között például Beckett latból is nyilvanvalo, hogy p^zirnizrtlusával kapcsolat­ebben a darabban — bar- ban is mennyire is ellentétes for- Ahh,'>z ÍB „ „ín padi elő­mal azempont a dramatur- adóiS segílett hozzá ben­sedő dobogó szeli ketté. Az Sia évezredes hagyomanyai- nünket) hogv ebben az — előadás ezen folyik. Díszlet val — nem a szerkezet, ha- általánosan ' elfogadott — nincs, illetve a dobogó nem a mondanivaló a leg­fontosabb. Az a keserű pesszimizmus, amely a cse­lekményből árad. Beckett az emberi élet ós az emberi cselekvés teljes reményte­lenségét hirdeti. Szerinte az ember tehetetlen, nem képes a sorsán és a világon változtatni. muel Beckett ír származá­sú francia drámaíró Go­dotra várva című kétrészes színművének előadásával nyitotta meg kapuit. A Stúdió helyisége alig nagyobb egy iskolai tan­teremnél, 97 ülőhelyes. A falakon fekete függöny, s színpadnak nyoma sincs. Ellenben a termet — átló­san — egy szürke anyaggal bevont, középen szabályta­lan elipszds alakban há­rom-négy méterre kiszóle­egyik oldalún egy jelzéssze­rűen felállított fa emelke­dik fel, tövében nagy kö­veknek látszó díszletelemek. A széksorok a dobogó kö­rül, szorosan hozzátapadva helyezkednek el. Amilyen különleges a hely, a kis színház, olyan az előadásra kerülő darab Ez a filozófia nemc.sak is. Beckett az úgynevezett egyszerűen pesszimista, ha­abszurd vagy anti-dráma- nem antihumánus is. Igaz irodalom egyik megalapító- u§yan. Beckett végül ja. Az 1953-ban Pariasban Ls nem az embert teszi e II nehézipar új ötéves tervéből bemutatott Godotra várva című darabja volt ennek a drámaírói Irányzatnak a fal­törő kosa, első alkotása. Ilyenfajta dráma magyar színpadon eddig még nem kapott helyet, a Stúdió előadása az ilyen vállalkozás. helyzetért felelőssé, hanem ennek a tehetetlenségnek az okát, a világ jelenlegi ál­lapotában látja. A világ abszurddráma, anti-dráma és ellenszínház elnevezések­ben legalábbis kételked­jünk. Véleményünk szerint ugyanis formai szempont­ból a hagyományoktól va­ló elszakadás Beckett da­rabjában nem olyan nagy­mértékű, hogy az ellenszín­ház megjelölést indokolttá lenné. Ilyen szempontból a darab alig ad többet, mint amit a régi dramaturgiai formák és szerkezetek ta­gadói évtizedekkel ezelőtt megindítottak. És pesszi­mizmusa nem független a kapitalista társadalom ta­lajától. Gondoljuk meg. a rassz, s nem az ember; Beckett ezt a darabját két abban az eszeveszett vá- évvel a második viléghá­Thália fokozásban, amelyet a két ború, századunk olyan ször­első csavargótól látunk még a hősiességnek is van bizo­. .. nvos szerepe. Természetesen Mi jellemzi ezt az össze- ' „„ El­foglaló néven ellenszínház­nak nevezett drámaírói irányzatot? Formai szem­nem igazi hősiesség ez. El­torzult formája ez ennek a magasztos emberi magatar­tásnak: a cselekvés hiány­pontból határozott elford'i- .1 u ... . .. ia. _ j ,., , , '. ... zik belőle. Mégis abban lr™±Zlé±e hogy az emberi" tehetetlen­si, szerkesztési, dramatur­giai hagyománytól, tartalmi­lag pedig teljes kiábrándu­lás mindenféle dramaépíté­sem tapasztalt, kegyetlen pesszimizmus. Az abszurd drámáknak alig vagy egy­nyüségei után írta, mint a fasizmus és a koncentrá­ciós táborok. Kétségtelen viszont, hogy a kapitalista világ bénító, letaglózó ha­tását Beckett túlértékeli; az ember igenis képes fiz értelmes cselekvésre. A Thália Stúdió magas­színvonalú, nagyhatású elő­adásban mutatta be a mű­vel. Kazimir Károly és Léner Péler rendezése vi­lágos, tiszta fogalmazásra törekedett, sikerrel és ered­ség okát Beckett a világ­ban. a külső környezetben jelöli meg, annak a kapi­talista társadalomnak vala­miféle bírálata is megnyil­vánul, amelyben, az író él. .... ...... ö ugyan mondanivalóját menyesen. A színészek — általán runas cselekmenyuk, ÁUalános érvényúvé kív6nja Estragon Nagy Attila, Vla­w wnST'Cpl1k tenni, mégis kétségtelen, dimir Keres Emil, Pozzo kórüljaiható hus-vér hogy fUozóffiáj4nílk> pesz_ Inke László és Lucky Gosz­szimizmusának kialakulásá- tonVÍ János — a rendezés­ben a kapitalista világnak, hez méltó színvonalon ol­konfliklusuk, nem emberek, hanem elvont vár­képletek. A Godotra va cselekménye például környlet,tn7k'voÍÍ elsőrendű dották meg feladataikat, mmdossze annyi, hogy ket ,, A mondanivaló Ökrös László országúti csavargó, Vladi­mir ós Estragon, Godotra vár. Godot azonban nem jön. A dráma végén ez már egészen nyilvánvaló. A Készül a nehézipar har­madik ötéves terve. A szénbányászat fejlesz­tési terve a mecseki fekete­szén-medencében nagy ter­melési koncentráció kialakí­tásával szándékozik növelni ennek a fontos szénfajtának a mennyiségét. A dunántúli barnaszén-területen elsősor­ban új bányákkal, másod­sorban régi bányák rekonst­rukciójával. bővítésével tart­ják majd megfelelő szinten a termelést. Az észak-ma­gyarországi barnaszén-terü­leteken ugyancsak felújít­ják és bővítik a bányákat, a lignitterületeken pedig az erőmüvek gazdaságos tüze­lőanyag-ellátása céljából az olcsóbb külszíni bányásza­tot fejlesztik. A villamosenergia ipar együttműködő rendszerenek évi állagban nyolc-kilenc százalékkal növekvő fogyasz­tói igényt kell kielégítenie. Több mint 1300 megawatt új erőművi kapacitást, 1370 kilométer 120 és 400 kilo­voltos nagyfeszültségű, majd­nem 16 000 kilométer kö* z.ép- és kisfeszültségű táv­vezetéket kell üzembe he­lyezni. A harmadik ötéves nép­gazdasági terv termelőerői­nek fejlesztésén az eddigi­nél is fokozottabb jelentő­sége lesz a kémizálásnak. A műtrágyagyártás fejlesztését szolgálja többek között a Borsodi Vegyi kombinát újabb, ezúttal már harma­dik bővítése és a Péti Nit­rogénművek bővítésének megkezdése. A tervidőszak végén hozzákezdenek a sze­gedi vegyikombinát mütré­gyagyáranak beruházásához. Ki mivel tölti szabad idejét ? (Tudósítónktól) Az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvend a Szegedi Gépjavító Üzemi Vállalat kultúrhelyiségc. Itt rendezték meg ugyanis a „Ki mivel tölti szabad idejét" cí­mű kiállítást. Ezt Eichinger Ferenc kultúr- és sportíc­lelós irányításával állították össze Majoros László la­katos rajzaiból, Bagita Magdolna kézimunkáiból, Eichin­ger Ferenc bronzöntvényeiből, szobraiból és Pulai László asztalos festményeiből. Sok amatör fénykép, bélyeggyűjtemény és pénzérme gyűjtemény is emeli a kiállítás színvonalát. Nagy a si­kere az Alkotmány női brigád kézimunkáinak és az öt­letes gyermekjátékoknak. Ez a kis „házi kiállítás" is azt bizonyította, van haj­landóság a dolgozókban a mindennapi munka mellett olyan dolgokkal foglalkozni, melyek készítésük közben is szórakoztatnak. A kiállítás eredményességét mutatja az is, hogy a dolgozók már bejelentették: április 4-re még nagyobb szabasú hasonló kiállítást rendeznek. Sziládi Sándor Alpár Mária a Bolygó hollandi felújításában Wagner opera-felújítást ahol maradéktalanul érvé­láttunk kedden esle a Sze- nyesítette drámai színezetű, gedi Nemzeti Színházban. A erőteljes hanganyagát. Innen Bolygó hollandit adták elő, a felismerés: Alpár Mária azt az operát, mellyel a nagy kitűnő Wagner-énekes lehet! német mester zenei forradal- Scnla balladájának megszó­mat megindította. A mostani laltatásában eddig ritkán előadás lényegében azonos hallható pianóival új eré­elképzeléssel. rendezéssel, nyeket is csillogtatott, s díszletezéssel vitte színre a egyes lírai megoldásaiból lát­müvet, mint a négy évvel ható volt. hogy egyre inkább ezelőtti bemutató. leküzdi darabosságát. A meg­Egyetlen új szereplője volt váltás-motívum dallamát az előadásnak: Scntát Alpár mindig szépen formálta. Mária énekelte. Űgy látszik, hogy fiatal szopránénekes­nőnk magasan be tudja vál­tani a hozzáfűzött reménye­ket, ha hangjának megfele­lő szerepet kap. A Turandot és Norma után űgy érezzük, ismét sajátos profiljához tar­tozó feladatot kapott, olyat. Az előadáson örömmel lát­tuk Szalma Ferencet, az Ál­lami Operaház tagját, aki ezúttal vendégművészként énekelte korábban ls sikeres szegedi szerepének, a hollan­dinak szólamát. N. I. Csütörtök, 13tw. november 18. ou-mhgIhkukiaag 5

Next

/
Thumbnails
Contents