Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-03 / 259. szám

Egymillió nap segítség 800 ifjú traktorost küldtek a közös gazdaságokba a KISZ-bizottságok A legutóbbi adatok szerint 160 000 fiatal vállalt részt hazánkban az öszi mezőgazdasági munkák meggyorsításából — tájékoztatták a KISZ Központi Bizottságánál ez MTI munkatársát. A falusi emberek önkéntes segítőtársai, akik között az általános és középiskolásokon kívül ott voltak az egyetemisták és az ifjúmunkások is, összesen egymillió munkanapot dolgoztak a földeken. Az úttörők és a falusi KISZ-szervezetek eddig 130 000 katasztrális holdon végeztek rét- és legelőtisztítást. A szállítási munkák meggyorsítására 305 üzemi és egyéb készenléti brigád alakult az országban, s ezek három és fél ezer tagja a rakodásoknál kamatoztatja segítőkészségét. A megyei és járási KISZ-bizottságok kezdeményezésére és megbízólevelével eddig 800 ifjú traktoros állt munkába a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Általában mindenütt szívesen fogadják a fiatalokat, akik derekasan helyt is állnak. Ugyanakkor azonban megesik, hogy egyes mezőgazdasági üzemek vezetői rosszul gazdálkodnak a rendelkezésre álló segítséggel. Nem szervezik jól meg a munkát. Az is előfordul, hogy nem gondoskodnak számukra ebédről, megfelelő munkaruháról és nem az előírás szerint fizetik ki a fiataloknak járó béreket. (MTI) A Magyar Autóklub szegedi „premierje /# A Magyar Autóklub országos segélyszolgálatot ellátó szervizkocsijai a napokban első ízben érkeztek Szegedre: a műszaki felülvizsgálatnak itt volt a „premierje". Az MHS-székház udvarán 25 szegedi klubtag autóját vizsgálták meg; a gépkocsik motorteljesítményét, gyorsulását, fékhatását, az akkumulátor, a kerékabroncs állapotát, a jelzőberendezéseket, a fényszórókat. A műszaki vizsgálat céljáról Ljubicic Sándor mérnök, a Magyar Autóklub műszaki osztályának vezetője a következőket mondotta: — Az állami tulajdonban levő gépkocsikat meghatározott kilométer-teljesítmény után rendszeresen műszaki szemléken vizsgálják meg és az adódó hibákat kijavítják. A magánautósok a garancia lejárta után már ritkábban viszik szervizre a kocsikat, és azok hibáit „megszokják" a vezetők. Ezáltal is fokozódik a baleseti veszély. Ezt akarjuk elkerülni, ezért hozzásegítjük az autóklub tagjait ahhoz, hogy hibátlan, üzembiztos autókkal vegyenek részt a meggyorsult forgalomban. Ennek érdekében az összes szükséges műszaki vizsgálatokat elvégezzük, amit tudunk a helyszínen kijavítunk, vagy pedig írásban felhívjuk a klubtagok figyelmét, mi az a hiba, amit feltétlenül és gyorsan ki kell javíttatniuk. Tervünk az. hogy egy év alatt 10 000 személygépkocsit vizsgáljunk felül. Az őszi-téli időszakban három csoportban minden héten ellátogatunk a különböző megyeszékhelyekre. Ahol jelentősebb létszámú a helyi csoport, oda még a tavasz beállta előtt egyszer-kétszer ismételten visszatérünk, hogy minél több klubtagunknak nyújtsunk műszaki segítséget. II magyar veteránküldöttség Moszkvában A magyar veteránküldöttség, amely Révész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével tartózkodik a szovjet fővárosban,'kedden délben koszorút helyezett el a Leninmaiuzóleumon. A koszorúzást követően a magyar veteránok a Kreml nevezetességeivel ismerkedtek, egyebek között megtekintették Lenin egykori dolgozószobáját. A küldöttség kedd éjfélkor vonaton Leningrádba utazott, ahol két napot tölt. (MTI) Munkaverseny az építőknél GYENGE AZ ÉRTÉKELÉS ÉS A NYILVÁNOSSÁG — CÉLPRÉMIUM A KIEMELKEDŐ MUNKÁÉRT A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat idén nagymértékben megnövelte a munka termelékenységét, és a tervteljesítés is csaknem jónak mondható. A Szegedi Építőipari Vállalat nem dicsekedhet hasonló eredményekkel, ugyanis a termelést csakúgy, mint a munkaverseny szervezését súlyosan hátráltatja a munkák, a tervdokumentációk hiánya. A gépek kihasználtsági foka csupán 14 százalékos. Ehhez az is hozzájárul, hogy olyan gépeket is az építkezéseken tartottak, melyekre Szergej a magyar A Komszomolszkaja Pravda keddi számában Szergej Pavlov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára beszámol az általa vezetett küldöttség magyarországi látogatásáról. — A magyar ifjakkal és lányokkal való megismerkedés során olyan benyomásokat szereztünk róluit — írja —, hogy rendkívül éles eszű, vidám emberek, ugyanakkor kellő komolysággal próbálják megfejteni a jelenségek lényegét. A magyar fiatalok az új társadalom meggyőződéses épitői. ' A továbbiakban Pavlov rámutat arra, hogy a Komszomol és a KISZ kapcsolatai új szakaszba, a gyaPavlov jusagrol korlati együttműködés erősítésének szakaszába érkeztek. — A KISZ vezetőivel folytatott beszélgetések során megegyeztünk abban, hogy kevesebb harsonázásra és több konkrét cselekedetre van szükség. Bővítenünk kell és el kell mélyítenünk a Kapcsolatokat. Pavlov hangsúlyozza, hogy a KISZ tapasztalatai figyelmes tanulmányozást érdemelnek. Jóleső érzéssel töltött el bennünket, hogy a szovjet és a magyar ifjúság barátok, akik mindig számíthatnak egymásra — jelenti ki befejezésül Pavlov. (MTI) ott nem volt szükség. A szakszervezet termelési bizottságának közbeavatkozására végül is központosították a gépellátást. Mindkét építővállalatnál két versenyformát alkalmaznak: az egyéni és a brigádversenyt. Az idén sikerült elérni, hogy a vállaiások konkrétak, értékelhetők, az adott munkaterület, munkahely termelési feladatainak elvégzését segítik elő. Az állami építőipari vállalatnál a határidők lerövidítésére, a minőségi munkára, az anyagtakarékosságra és a munkafegyelem megszilárdítására irányuló felajánlások mellett kialakulóban van a garanciális javítások vállalása is. A munkaverseny lendítőI erejét az építőiparban is a ' szocialista brigádok jelentik. A megyei építőknél az idén 22 új brigád alakult, úgyhogy jelenleg 35 szocialista címet viselő és 22 e címért dolgozó brigád működik. A tanácsi vállalatnál viszont mindössze egy szocialista brigád található, és 22 dolgozik e címért. Az építőipari munkaverseny legsúlyosabb hiányossága, hogy az eredmények értékelése nem folyamatos, nem összevethető, s ami még ennél is nagyobb hiba: Befejeződött a paprikaszüret az értékelt eredmények sem igen kerülnek a nyilvánosság elé. A megyei építővállalatnál ugyan megjelent az első sokszorosított versenyhiradó, de ez nem pótolja az építésvezetőségek rendszeres értékelését, az élen járók népszerűsítését a közvetlen munkatársak körében. Mindkét vállalat vezetőségének új kezdeményezése, hogy a szakszervezeti bizottságokkal együtt összehívta a szocialista, valamint a munkabrigádok vezetőit és az év végi tervfeladatpk elvégzésére cdlmunkákat tűzött ki. melyekért prémium fizethelő. A célprémium összege az állami építőknél 1 millió 450 ezer, a tartácsi építőknél 100 ezer forint. Amint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának vizsgálata megállapította, az építővállalatoknál jól szolgálja a munkaverseny a termelési feladatokat. Ha az értékelés ^s a nyilvánosság is megfelelő lenne, a versenymozgalom hatékonyságát tovább növelhetnék. A munkaverseny gazdáinak, a szakszervezeti bizottságoknak most különösen nagy gondot kell fordítaniuk az úgynevezett átmenő béruházások előkészítésére. az éves munkaverseny értékelésére és a jövő évi verseny megszervezésére. A szegedi „paprikás körzet"-ben — a feldoLgozó vállalat termeltetési osztályának jelentése szerint — lényegében befejeződött a szedés. A közős gazdaságok most azon igyekeznek, hogy a termést mielőbb felfűzzék, illetve ládákba rakva átadják a vállalatnak. Elsőrendű minőségű paprikákat szüreteltek a röszkei Kossuth Termelőszövetkezet gazdái, ami azért is elismeHa már mindenki ilyen volna... A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben érvényben van egy, a gazdák által alkotott régi szabály: a 60 évnél fiatalabb férfitagok csak akkor részesedhetnek év végén a nyereségből, ha napi 10 órás munkaidővel számítva évente legalább 220 munkanapot dolgoztait a közösben. Az asszonyok munkája pedig 190 munkanap után esedékes premizálásra. Ez amolyan erkölcsi mércének is számít: ki tartozik a nagy gazdaközosség törzsgárdájához, akikre elsősorban lehet számítani a mintegy 30 milliós évi termelési program végrehajtásában? S kik azok. akiknek ma még nem létfontosságú a közös munka? f A szövetkezet népes törzsgárdájában tartják számon belépése óta Sebők Istvánt is. Tavaly például majdnem több ledolgozott munkanapot — 360-at — számoltak el neki, teljesítményei alapján, mint ahány napja van az esztendőnek. Pedig nem is állattenyésztő, kezdettől fogva a Rózsa-majori üzemegységben növénytermesztőként dolgozik. Csakhogy, amikor szezonja van a munkának, nála a 14—16 órás munkaidő sem ritkaság. Korábban hosszú ideig dolgozott erdészetben, konzervgyári munkás is volt. Véglegesen azonban — mivelhogy parasztnak született — a közös szántóföldeken találta meg a helyét. A jövedelem? Így válaszol erre tömör egyszerűséggel: „Aki nálunk szívesen dolgozik, ooidogul. A munkától függően 1600-1800-2100 forint a havi készpénz. No meg kezeti tagsága alatt olyan esztendő is volt már, amikor 9 ezer forintig ment a nyereségrészesedése. Tavaly azonban csak 4600 forint jutott prémiumként. Az idén gyenge lett a rizstermés és Sebők István tudja már: emiatt a növénytermesztök aligha számíthatnak prémiumra. Ez azonban cseppet sem hűtötte le, ennek a kis „vasembernek" a szorgalmát. Vireadaltól napnyugtáig tartanak munkanapjai most is. Azt azonban fájlalja, hogy a fiatalabb szakvezetők keveset hallgatnak a tapasztalt, öregebb szövetkezeti gazdák javaslataira. Szerinte az idei rizstermés is sokkal jobb lehetett volna, ha meghallgatják őket. A szántóföldi növénytermesztésben a rizs kivételével tulajdonképpen mindenből túlteljesítették a tervet. Különösen a szálas takarmányokból nagy terven felüli készletei is vannak a tsz-nek. A rizstermés-átlagok alacsonyságának pedig Sebők István szerint egyik nyomós oka az, hogy már a vetés sem sikerült. Túlcsíráztatott, összegubancolódott, alig életképes mag került a talajba. Pedig ők mondták a rizsért felelős agronómusnak, hogy baj lesz ebből. Szavából érzem, nemcsak azt fájlalja ő, hogy fuccs lett a prémiumnak, hanem azt is: egyesek milyen könnyen játszanak a felelősséggel. Engem — mondta — mindig arra tanítottak az időehhez jön még a háztáji és a Sebbek: jól meg kell tanulprémium." ni dolgozni, s azután paranEmlíti, hogy ctéves szövet- csolni is tudok. résre méltó, mert a háztáji területtel együtt négyszáznegyven holdat hasznosítottak a fűszernövény termesztésével. Az átlaghozam is kiemelkedő. Nem véglegesek még a mázsálási adatok, de megbízható becslések szerint a holdankénti termésátlag közel jár az ötven mázsához. Ez pedig alig marad el a tavalyi rekorderedménytől. Az idén nagyon sok csapadék hullott, többfelé károkat okoztak a belvizek, mégis voltak olyan száraz időszakok, amikor előnyös volt a növény fejlődésére az esőpótló öntözés. A röszkei Kossuth Tsz-ben éltek is ezzel a lehetőséggel. A paprika nemcsak a szedés idején nyújtott bő munkaalkalmat a tagoknak, hanem utána is, mert a termés nagy részét saját telepeiken fűzték, fonalra. A teljes érés idején naponta százötvenen is szorgoskodtak a telepeken. Jelesre vizsgáztak paprikatermelésből a Békés megyei tsz-gazdák is. Elsajátították a legmegfelelőbb agrotechnikai módszereket, s a melegágyakban előnevelt palánták ki ültetésében nem egy helyen megelőzték a Szeged környéki szövetkezeteket. Eredményesség szempontjából sem maradtak el a hagyományos termő tájtól: az orosházi járásban például több közös gazdaság dicsekedhet negyven-ötven mázsás terméshozammal. GAZDASÁGI FEJLŐDÉSEMÉ IDOSZI m IKI ERE IÉS El Erösebb lehűlés A rendkívül hosszan tartó száraz, napos idő után a november meghozta a változást: egész Európában mégkezdődött az időjárás átalakulása: erős szelekkel sarki eredetű hideg légtömegek áramlanak délkeletnek. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán kapott tájékoztatás szerint a ciklon hajtotta második hideghullám szerdán megérkezik hazánkba, ami a nappali felmelegedést a keddihez képest legalább öt fokkal csökkenti. Élénk, helyenként erős nyugati, északnyugati szélre, felhőátvonulásokra, szórványos esőkre kell számítanunk. •BBMimílMMiM'i «iM M !, W IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIII , £ „ HB£ Sülit- B90B.i!" • Gazdaságpolitika és gazdawagi irányítás ^^ámióta széles körökben ismertté vált, hogy az országos vezetőtzervek gazdasagi irányító rendszerünk megreformálásán dolgoznak, több téves nézet ós felfogás is keletkezett. A tévedések forrása többek között a gazdasági irányítás és a gazdaságpolitika különbségeinek, illetve kapcsolatuk nem megfelelő "ismerete. A gazdasági irányító rendszer nem más, mint „gépezet", amelynek egymással összefüggő legfőbb részei: a tervezés rendszere, a pénzügyi és hitelrendszer, a piaci viszonyok felhasználását szabályozó rendelkezések köre és az anyagi ösztönzés rendszere. A gazdasági irányító rendszernek az a feladata, hivatása, hogy segítségével megvalósuljanak fö gazdasági célkitűzéseink, vagyis gazdaságpolitikánk. Mit értünk gazdaságpolitikán? A gazdaságpolitika nem más, mint egy adott időszakra vonatkozó legfőbb gazdasagi célk;tűzesek összessége. Ide tartoznak pl. az egyes népgazdasági ágak arányaira vonatkozó tervek, elképzelések, amelyek azt mutatják meg, hogy egész termelésünk mekkora részét tegye ki a kohászat, vegyipar stb.; melyik iparágat milyen gyorsan célszerű fejleszteni egy adott időpontban. Ide tartoznak" a lakosság életszínvonalának alakulására vonatkozó elképzelések. A gazdaságpolitika a vezető párt- es állami szervek dönfése arról, hogy anyagi eszközeinket, termelési eszközeinket hogyan osszuk el az iparágak, illetve a lakosság között. A gazdaságpolitika tehát a sokféle belső és nemzetközi tényező gondos mérlegelése alapján született döntéssorozat: amelyekben a párt- és államvezetés megszabja: hogyan, s milyen irányba fejlődjön népgazdaságunk, hogyan tudjuk a legcélszerűbben kihasználni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. Elegendő-e csak kitűzni a célokat, rögzíteni a fejlődés irányát akkor, amikor e célok csak milliók mindennapi termelőmunkájával valósulhatnak meg? Nyilvánvaló, hogy nem elegendő, mert a bonyolult gazdasági kapcsolatok, öszszefüggések szakszerű ismeretével meg kell szervezni a feladatok végrehajtását, ki kell alakítani azokat a gazdasági eszközöket, amelyek segítségével el is lehet érni a kitűzött célokat. Erre hivatott a gazdasági irányítás rendszere. Ez tehát szorosan összefügg a gazdaságpolitikával és ha összhangban áll azzal, akkor segíti annak teljesülését, ha hiányzik az összhang, akkor akadályozza. Az elmúlt évek tapasztalatai közül több arra figyelmeztetett, hogy gazdasági irányító rendszerünk már nem eléggé korszerű és a jövőben egyre nehezebb lenne vele megvalósítani gazdaságpolitikánkat. Ezért kerül sor az irányító rendszer átalakítására. Mindebben semmi rendkívüli és különös nincs. Ahogyan a bonyolultabb feladatok megoldásara bonyolultabb, finomabb szerszámokat készít az ember, úgy merül fel a bonyolultabb gazdasági feladatok napirendre kerülésekor a megfelelő irányító rendszer kidolgozásának igénye. Jelenlegi gazdasági irányító rendszerünk a szocializmus építésének kezdeti szakaszán alakult ki. Akkor még a termelés mennyiségének növelése volt a legfontosabb feladat, ezt segítette pl. az anyagi érdekeltség rendszere is. Ma már a minőség és a gazdaságosság javításában kell érdekeltté tenni a gazdasági vezetőket, dolgozókat egyaránt. A tervezés rendszerében az volt a helyzet, hogy szigorú központi tervelőírásokkal biztosítani kellett a népgazdaság számára szükséges és csak szűkös mennyiségben meglevő cikkek termelését. Most már — lényegében — túl vagyunk ezen, s az a döntő, hogy a tervezés és ennek nyomán a termelés is gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodjon a változó belföldi és külföldi igényekhez. Ez a tervezésben is bizonyos decentralizálást feltételez, összefoglalva: a gazdaságpolitikai célok sikeres megvalóIsítása megfelelő gazdasági irányító rendszert követel. BOGNÁR GYULA Szerda, 1965. november 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 I \