Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-17 / 245. szám

Miért as utolsók köxött? A Földművelésügyi Minisztérium statisztikai közlemé­nye szerint az öszi munkákban, de különösen a ta­lajelőkészítésben és a vetésben alaposan lemaradtunk. A megyék sorrendjében majdnem az utolsó hely a mienk. A talajelőkészítés országos átlaga 77 százalék körül mo­zog, mi az október 10-i jelentés szerint 57,4 százaléknál tartunk. A betervezett őszi takarmánykeverékből orszá­gosan 86 százalékot vetettek el, mi 8 százalékkal keveseb­bet, mint az átlag, öszi árpa vetésterületünk szintén 8 százalékkal kisebb az országos átlagnál. Kenyérgaboná­ból pedig az országos átlag 52,3 szazalék, mi a tervezett területnek 35,7 százalékán fejeztük be a vetést tsz-eink­ben. Az állami gazdaságainkban sokkal jobb a helyzet. Itt a tervezett talajelőkészítésnek 84 százalékánál tartunk. Az őszi árpa vetése késik, a tervezett területnek 17 szá­zalékát még be kell vetni, viszont búzából már 42 száza­léknál tartunk. A termelőszövetkezetek lemaradását semmi sem in­dokolja. Ugyanis a, nyári betakarítást az elsők között fe­jeztük be, tehát volt idő arra, hogy a talajmunkákhoz időben hozzálássunk. Egyes tsz-vezetők arra hivatkoznak, hogy a kapások érése mintegy két héttel elhúzódott. Ez igaz, de nálunk nem ez okoz gondot, hiszen a múlt év hasonló időszakában például a cukorrépa-termésnek csak 28,6 százaléka volt kiszedve, jelenleg már a felénél tar­tunk, egy-két százalékkal felette vagyunk az országos át­lagnak és a kiszedett mennyiség háromnegyed részét el is szállítottuk. S amíg tavaly ilyenkor a burgonyának egy­harmada még a földben volt, most a szedésnek és a be­takarításnak is vége. A napraforgó 60 százalékát learat­tuk, a szár 90 százalékát levágtuk. Igaz kukoricát a múlt év hasonló időszakában többet letörtünk, node egyrészt kukorica után nem sok kalászost vetünk, másrészt orszá­gosan a vetésterületnek 11,5 százalékát, mi pedig 17,2 szá­zalékát törtük le. Traktorból, szállítójárműből több van, mint tavaly, az emberek munkakedve is jobb. Segítenek a katonák, az üzemi munkások és a tanulók. Igaz, jobb a termés, mint a múlt esztendőben volt. Több termett kukoricából, cu­korrépából, hagymából, kenderből és a talajelőkészítés is nehezebb. Megfelelő magágyra három-négyszeres munkát kell kifejteni. De az idő nagyon jó, már hetek óta min­dennap lehet dolgozni. Mi az oka tehát annak, hogy le-, maradtunk? Az egyik ok talán a helytelen szemlélet: „Majd csak készen leszünk." Nyilván ezért nem került időben a föld­be a rozs magja. A tervezett területnek csupán 54 szá­zalékát vetették be a szövetkezetek október 10-ig. Az őszi árpát is el kellett volna vetni és vészesen közeledik október vége: a búzavetés határideje. Tehát két hetünk van még és hol tartunk... Márpedig azt mindenki tud­ja, hogy a későn elvetett magból nem lesz olyan termés, mint abból, amelyet optimális időben tettek a földbe. Arról már sokat beszéltünk: nem lehet arra várni, mig a kapások beérnek! Többet kell vetni kalászosok után. De egyes helyeken a vezetők még mindig gondol­koznak, nem hajtották végre a táblacseréket. Az is hát­ráltatja a munkát, hogy egyes szövetkezetekben az ara­tás után későn szántották fel a tarlót, s amit felszántottak az is göröngyös, lezáratlan maradt Persze, hogy az ilyen táblákon nehéz a magágykészítés... I Nehezen megy szövetkezeteinkben a kettős műszak megszervezése. Egyes helyeken a traktorosok szíveseb­ben dolgoznak egy műszakban, mert így hosszab idő jut rájuk, nagyobb teljesítményt érhetnek el. Arra kell töre­kedni, hogy rokonok, barátok kerüljenek egy gépre, így ez a probléma könnyebben megoldódik. És természetesen a szövetkezetben is adják meg a traktorosoknak az éjsza­kai pótlékot. A vetés ütemének meggyorsítására van lehetőség, hi­szen vannak előkészített táblák, csak vetni kell. Most már várni arra nem lehet, hogy a talajelőkészítés után csak két hét múlva vessünk. Erre nincs időnk, a lemaradást be kell hoznunk. egyénk szövetkezetei közül a makóiak és a makói * járásiak maradtak el. Az előbbiek 48,5, az utób­biak 47,6 százaléknál tartanak a talajelőkészítésben. Itt, mint más esztendőben, most is a hagymára hivatkoznak. Node, hagyma már alig van a földben. Tehát az ok itt is csak az, mint másutt. Majd csak lesz valahogy... Jó az idő, túlságosan nyugodtak vagyunk. Az persze igaz, hogy a kapások betakarítása nagy erőket köt le. A termés nagy részét kézierővel kell be­takarítani, s így a munka elég lassú. Nagy hibája a mi gépesítési politikánknak, hogy a cukorrépa, kukorica stb. gépi betakarítására eddig kevés gondot fordítottunk. Te­hát arra kell törekedni, hogy elsősorban a tsz-tagokat, de a családtagoltat, rokonokat, szomszédokat is gyorsabb munkára serkentsük. Hiszen a betakarítástól is függ, ho­gyan alakul az év végére a tsz-tagok jö'íbdelme. A szállítás mindenütt sok gondot okoz. Egyrészt sok a termény, másrészt kevés a szállító jármű. Aztán hiába adott volna eddig a TEFU vasárnapra kocsikat, ha a cu­korgyár szombaton és vasárnap nem vette át a répát. Ez a gond egy-két napja megoldódott, az átvétel állandó, bármikor lehet a répát szállítani. A szállításhoz termé­szetesen megint sok ember kell, de a rengeteg állásidő miatt így is elég lassú. Ugyanis a rakodás mindenütt kézierővel történik, s ezért a szállítóeszközök kapacitásá­nak kihasználása nem a legjobb. De ezen is lehet segíte­ni. Ahol lehet, meg kell szervezni az éjszakai szállítást. Száraz időben még éjszaka könnyebb a munka, mint ké­sőbb nappal, ha esik és nagy a sár. Nagyon fontos a mun­kák sorrendjének megállapítása és betartása. Egy szö­vetkezetben például azt csinálják — nagyon helyesen —, hogy nappal a közös termékeit szállítják a járművek, éjszaka a háztáji kukoricát hordják haza. A kisebb tá­volságú szállításokra be kell állítani a fogatokat. Nagy szükség van arra, hogy az üzemek, vállalátok szállító esz­közei is segítsék a szállítást. Sajnos úgy látszik, nehezen megy ennek megszervezése. A járási-városi szerveknek operatívabban kellene ezzel a feladattal foglalkozniok. Egyébként a sok feladatot csak úgy tudjuk időben befejezni, ha az egész társadalom összefog és segíti a me­zőgazdaság dolgozóit. Miként a megyei operatív bizottság ülésén is elhangzott, csak társadalmi összefogással érhet­jük el. hogy a megtermelt termék minél előbb biztonság­ba, az őszi kalászosok magja pedig optimális időben, a tervezett mennyiségben kerüljön a földbe. SZABÓ SÁNDOR, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője ^^^ VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK] du-Hmmm I MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 245. szám Ara: 60 fillér Vasárnap. 1965. október 17. Közlemény az MSZMP küldöttségének vietnami látogatásáról A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására 1965. ok­tóber 7 és 15 között baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesé­nek vezetésével. A küldöttség, amelyet mindenütt testvéri szeretet­tel és lelkesedéssel fogad­tak, meggyőződhetett arról, hogy a vietnami nép szen­vedélyes lendülettel, a hő­siesség szép példáit mutat­va ós a lelkes termelőmun­ka fokozásával küzd az amerikai agresszió ellen, a nemzet üdvéért. A magyar küldöttség a két ország helyzetéről és a két pártot érdeklő kér­désekről a testvéri őszinte­ség légkörében eszmecserét folytatott a Vietnami Dol­gozók Pártjának küldöttsé­gével, amelyet Le Duan, a Központi Bizottság első tit­kára vezetett. A megbeszélésekről ki­adott közös közlemény töb­bek között hangsúlyozza, hogy a két küldöttség eré­lyesen elítéli az amerikai imperializmust, amely ar­cátlanul megsértette az 1954. évi genfi egyezménye­ket és fegyveres agressziót indított Vietnam ellen. A két küldöttség határo­zottan elítéli az agressziÓ6 háborút fokozó, a modern haditechnikával gyermeke­ket és nőket is pusztító amerikai imperializmust és sürgető felhívást intéz az egész világ népeihez, köz­tük az amerikai néphez is, hogy tegyenek széles kö­rű, gyakorlati intézkedése­ket a háborús gyújtogató amerikai imperialisták meg­fékezésére. A felek elítélik Johnson elnöknek a „felté­tel nélküli tárgyalásokról" hangoztatott csalárd szó­lamait A Magyar Szocialista Munkáspárt mindenben fenntartás nélkül támogatja a VDK kormányának négy­pontos állásfoglalását a vi­etnami probléma békés rendezését célzó intézkedé­sekről, valamint a Dél-vi­etnami Nemzeti Felszataadí­tási Front 1965. március 12-i nyilatkozatában felsorolt jogos követeléseket. Az MSZMP internacionalista kötelességét teljesítve a jövőben is minden támoga­tást és segítséget megad az igazságos harcot vívó vi­etnami népnek, amely fel­tétlenül győzni fog. A két pártot és a két né­pet összefűző harci szolida­ritás és mély barátság, amely kiállta az idő próbá­ját, napról napra tovább erősödik a közös ellenség ellen, a szocialista világ­rendszer biztonságáért és a világbékéért vívott harc­ban. A két küldöttség ki­jelenti, hogy pártjaik min­dent megtesznek, ami tő­lük telik, a két ország min­den térre kiterjedő baráti együttműködésének erősí­tése érdekében és a mar­xista—leninista proletár in­ternacionalista elvek alap­ján hozzájárulnak a szo­cialista világrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének meg­szilárdításához. (MTI) Megemlékezések a tanácsválasztások 15. évfordulójáról Dr. Dallos Ferenc nyilatkozata Október 22-én ország­szerte megemlékeznek az első magyarországi tanácsválasztások 15. év­fordulójáról. Dr. Dallos Ferenc, a Miniszterta­nács Tanácsszervek Osz­tályának vezető,le ebből az alkalomból nyilatko­zott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A tanácsok életrehívá­sával az állami szervek olyan rendszerét hoztuk lét­re hazánkban — mondotta —, amely az eddig ismert formák közül egyedül alkal­mas arra. hogy az állam egy­ségének biztosításával egy­idejűleg bevonja a hatalom gyakor­lásába a dolgozó tömege­ket és megvalósítsa az állami­politikai demokráciát. A ta­nácsok és szerveik az MSZMP irányításával törté­nelmi szerepet töltöttek be a mezőgazdaság szocialista átalakításában, s ezzel a szo­cializmus alapjainak leraká­sában. Jelentős ipari-építő­ipari termelést és szolgálta­tást szerveznek és irányíta­nak. — A fejlődés, a jövő fel­adatai alapvető közigazgatási, te­rületi és szervezeti változ­tatást nem kívánnak. Ugyanakkor azonban elen­gedhetetlen a tartalom töké­letesítése, a módszerek, a munkastílus fejlesztése. Ügy vélem, olyan irányba fejlő­dik majd az állam központi szervei és a tanácsok közötti munkamegosztás, hogy nö­vekszik a helyi népképvise­leti szervek elhatározó sze­repe. Ezért szükségesnek látszik, hogy részletesebben körvonalaz­zuk a tanácsok helyét, sze­repét az egész államszerveret ben; a feladatok megosztását a központi és a helyi szervek, valamint a helyi szervek egyes szintjei között. Ez utóbbinál arra törekszünk, hogy növekedjék a községi és a városi, tehát az elsőfokú tanácsok hatásköre. — A demokrácia helyi ki­bontakoztatását szolgálják azok az elgondolások is, amelyek szerint fokozni kell a tanácsok szerepét az irá­nyításuk alá tartozó terüle­tek komplex fejlesztésének tervezésében. Helyes lenne bizonyos ko­ordinációs és ellenőrző szerepet biztosítani a ta­nácsoknak a nem hozzájuk tartozó szervek fölött. Ugyanakkor ezeket érdekeltté kellene tenni a város- és községfej­lesztésben is. Az ilyen és eh­hez hasonló elgondolásokat az üzemi önállóság és de­mokrácia fejlesztésével össz­hangban valósíthatnánk meg. Ezzel egyidejűleg a helyi jel­legű gazdasági feladatkörök­ben, valamint személyi és hatósági ügyekben megnőne a tanácsok hatásköre is. Tovább kell fejleszteni a a testületi és hivatali szer­vek munkamódszerét, munkastílusát. Mindenekelőtt nagyobb tisz­teletben kell tartani a ta­nácsok és a végrehajtó bi­zottságok jogkörét. El kell érnünk, hogy a választott testületek jobban érvénye­sítsék jogaikat az irányítás­ban és ellenőrzésben, s nö­vekedjék a funkcionáriusok, valamint a hivatali appará­tus alárendeltsége a válasz­tott szervekkel szemben. Kí­vánatos, hogy az állandó bi­zotságok a tanácsok élő, fo­lyamatosan tevékenykedő testületeivé váljanak, s az eddiginél is nagyobb megbecsülésben kell részesíteni a lakosság küldötteit, a tanácstagokat. A tanácsok minden fórumán fokozott gonddal kell foglal­kozni a választópolgárok javaslataival, észrevételeivel, s ereket a felsőbb szintű ta­nácsok döntéseiben is figye­lembe kell venni. — Feladataink megkövete­lik, hogy a testületek és hi­vatali szervek munkájából száműzzék a formális, a bürokratikus vonásokat, az államigazgatási appará­tusban, egész közéletünkben tovább fejlesszük a szemé­lyes felelősséget és a közös­ség szolgálatának szocialista vonásait. (MTI) Sukarno nyugalomra int Ogyessza testvéri üdvözlete # Nagymesteri szinten Ház — törvényen kívül A magvar pártküldöttség pekingi látogatásai A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak vezetésével a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ból a Koreai NDK-ba átuta­zóban Pekingben tartózko­dik, szombaton látogatást tett a pekingi rádiócsőgyár­ban és a pekingi szerszám­gépgyárban. A delegáció hét­főn reggel utazik tovább Phenjanba. Fellőtték a Kozmosz—92-t A Szovjetunióban végre­hajtották a soron levő mű­hoidkísérletet: felbocsátot­ták a Kozmosz—92-t. A mesterséges hold ke­ringési ideje 89,9 perc, a Föld felszínétől való maxi­mális távolsága (apogeum) 353 kilométer, minimális tá­volsága (perigeum) 212 ki­lométer, pályájának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 65 fok. A Kozmosz—92 segítségé­vel folytatják a Földet kö­rülvevő légkör infravörös és ibolyántúli sugárzásának tanulmányozását. Alekszandr Lebegyinszkij professzor, a TASZSZ tudó­sítójának elmondta, hogy az infravörös sugárzás színké­pének tanulmányozása két szpektrofotométer segítségé­vel történik. Erek a szput­nyikról egy ideig függőle­ges irányban lefelé, más időpontokban a horizont fe­lé irányulnak. A szputnyik műszerei „látják" a légkör különbö­ző rétegeit és meghatároz­zák azok hőmérsékletét kü­lönböző magasságokban. Minden színkép, amelyet a szputnyik révén kapunk, le­hetővé teszi, hogy a lég­kör hőmérsékletét függőle­ges irányban vizsgáljuk. (MTI) Szovjet kereskedelmi kormányküldöttség érkezett hazánkba A magyar—szovjet 1966—1970. évekre szóló ötéves hosszúlejáratú árucserefor­galmi megállapodás és az 1966. évi áru­csereforgalmi jegyzőkönyv megkötésével kapcsolatos tárgyalások befejezésére és az erről szóló okmányok aláírására szom­baton Budapestre érkezett N. Sz. Patoli­csev, a Szovjetunió külkereskedelmi mi­niszterének vezetésével a szovjet keres­kedelmi kopnánjíqildöttség. A kormány­itek'B'fe'í feladására a Perihegyi repülő­lésen megjeleni Bíró József külkereske­delmi miniszter, Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes, Szalai Béla, külke­reskedelmi miniszterhelyettes, valamint az Országos Tervhivatal és a Külkereske­delmi Minisztérium több vezető munka­társa. Jelen volt a repülőtéri fogadáson G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyar­országi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és B. K. Puskin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője. (MTI) I I

Next

/
Thumbnails
Contents