Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-14 / 242. szám

A% ügyvitelnek is fel kell zárkóznia Ax (985. évi népgazda- kétségkívül bonyolult szám- kás az ügyviteli dolgozó? sági terv elsó félévi teljesí- viteli-statisztikai rendszert Milyen perspektíva ma könytésével kapcsolatban közel- egyszerűs.teni? Még igen sok velőnek, bérelszámolónak len. múltban napvilágot látott a más kérdés is közrejátszik, ni? Véleményem szerint e Minisztertanács határozata, e cikk keretében azonban kérdés rendezése, a népgazamely a döntő feladatok, kü- úgy vélem, elegendő csak a daság teherbíró képességélönösképpen pedig az 1964 legfontosabbakra kitérni. nek figyelembevétele mellett aecemberi pórthatározat Senki eem vitatja, hogy a az érdekeltség fokozása, fonmegerősítése mellett komoly korszerű ügyvitel előfeltétele tos lépés a racionális ügyvlfigyelmet fordított az ügyvi- a helyzetnek megfelelő gé- tel irányában, tel racionalizálására. Többek pesítés. Ma már nem isme- Gyakori megállapítás, hogy között megállapította, hogy a retlen a lyukkártyarendszer, ügyviteli rendszerünk bürokfontos népgazdasági felada- Eőt az elektronikus számító- ratlkus. A jelleget azonban tok teljes tése mellett töb- gépek is egyre gyakrabban nem a vállalati és egyéni bet kell foglalkozni az ügy- vesznek részt az ügyviteli követelmények, hanem alapviteli munka megjavításával, munkában. Az ls köztudomá- vetően a népgazdaságban alkülönösen pedig azzal, hogy sú azonban, hogy ezen fejlet- kalmazott számvitell-statiszezen a munkaterületen is a tcbb módszereket a népgaz- tlkal elő'rások határozzák rátermettség és a nagyobb daságnak csak kiemelten fon- meg. Megnyugtatásul szolszaktudás érvényesüljön. tos vállalatai vehetik igény- Sálhat, hogy a PénzügymiAz utóbbi években a vál- be. Az ezen a területen mu- nisztériumban már dolgozlalati önállóság növekedésé- tatkozó gondok sokkal egy- nak az idevonatkozó egyszevel, a gazdaságos termelés szerűbbek. A Kenderfonó és rűsí léseken, és remélhetőleg előtérbe kerülésével az ügy- Szövőipari Vállalat a rendel- ezek pozitív Irányban fogják vitel racionalizálása egyre kezesre álló ún. kézi gépek befolyásolni az ügyviteli sűrűbben szereplő téma a (egyszerű vagy villamos szor- munkát, szaklapokban, de a napi saj- zó-, összeadó-, másológépek A* érintett és csupán tóban is. Ez lermészotes, hi- stb.) állományának több mint egy-két gondolattal vázolt szen az utóbbi másfél évti- fele a felszabadulás előtti problémák feltétlenül rázedben a műszaki fejlesztés- időből való. Ez a körülmény mutatnak a kérdés bonyolultben és a technológia javltá- rávilágít arra, hogy a fej- ságára, és arra, hogy a fesában elért eredmények mel- lesztés ezen a területen igen lülről jövő kezdeményezés lett egyre inkább megmutat- lassú. A középgépesítésben mellett szükség van a gazdakozott lemaradasunk az ügy- (könyvelőgépek) ugyan a na- sági vezetők messzemenő távitelben. Tulajdonképpen ar- gyobb vállalatok előre lép- mogatására is. Ma még tárói van szo. hogy miközben tek, ez azonban meglehető- pasztalunk meglehetően mea termelőerők erőteljes fej- sen ötletszerű volt, és leg- rev ragaszkodást a régi módlodése végbemegy, a gazda- több esetben heterostén gép- szerekhez. A racionális ügysagi irányításban, különösen park áll rendelkezésre, a biz- vitel nem jelentheti az Itt pedig a vezetésben egyre na- tonságos utánpótlás nélkül, dolgozók olyan mértékű legyobb gondot okoz a korsze- Az ügyvitel tehát sokkal erő- építését, amely kérdésessé rűtlen, sok tekintetben avult teljesebb gépesítést igényel, teszi magát a gazdaságos ügyviteli módszer. A vállala- Ezt nemcsak abban az érte- termelőmunkát. A modern, tok összevonását követően a lemben hangsúlyozom, hogy gyorsan fejlődő ipari vállabelső információs rendszer az egyszerű kézigépek állo- latoknak rengeteg informáelegtelensege tovább fokozta mányát feltétlenül növelni clóra. mindenekelőtt gyorsan a már vázolt ellentmondásos kell, hanem meg kell vizs- feldolgozható adatokra van helyzetei. Elengedhetetlen gální a lyukkártyarendszer szükségük ahhoz, hogy a tertehát, hogy a legközelebbi általános elterjedését akadá- melőeszközöket a leggazdajövőbep lépéseket tegyünk lyozó igen magas díjtétele- ságosabban használhassák az ügyviteli munka megjaví- ket ls. fel. Ez nem képzelhető el tására egyúttal a műsMki A Minisztertanács már ügyvitel és természetesen fejlesztés és ügyvitel közötti említett határozata felhívja ügyviteli dolgozók nélkül, ellentmondás lényeges csok- a figyeimet arra, hogy ke- Ezért igen fontos, hogy megsentesere. vesebb, de rátermettebb, na- teremtsük a feltételeket a Megítélésem szerint ez az gyobb szaktudással rendelke- mai termelési színvonalhoz alapvető szempont a racio- ző dolgozóval kell az ügy- illő, azt méltókéopen segítő nális ügyvitel megteremtése vitelt végeztetni. Ez tulaj- ügyvitel kiépítéséhez, érdekében, annál is inkább, donképpen a gazdasági veze- MAROSI JÁNOS, mert a csökkenő munkaerő- tök régóta dédelgetett álma. a Kenderfonó és Szövőipari utánpótlás mellett nem néz- Dc joggal fel lehet tenni a Vállalat hetjük tétlenül az ügyvitel kérdést, miért nem szakmun- igazgató-fökönyvelöje Igen korpoly mérvű, állandó . emelkedését: Jellemző, hogy az iparban 1958—1963 között a munkáslétszám 27 százalékkal, az alkalmazotti létszám pedig 24 százalékkal emelkedett, ezen belül pedig az adminisztratív létszám 34 százalékkal nőtt. Ezek beszédes számok. Ha a racionális ügyvitel kerül szóba, legtöbben az adminisztrációra gondolnak. Anélkül, hogy az ezen a területen mutatkozó egészségtelen tendenciákat lebecsülném, meg kell jegyezni, hogy tekintélyes mértékben nőtt a műszaki ügyvitel ls, tehát a termelés irányításában, szervezésében résztvevők száma ls. Ez nem egyszerűsíti, hanem bonyolultabbá teszi a kibontakozást, mert nemcsak a közismert adminisztratív tevékenységről van szó. A kér dós tüzetesebb vizsgálata, szómos egyéb probléma mellett az alábbi fő szempontokat veti fel: 1. Hogyan állunk az ügyvitel gépesítésével, a gépi adatfeldolgozással? 2. ösztönöz-e fizetési rendszerünk a racionálisabb ügyvitelre? 3. Milyen országosan elrendelhető intézkedésekkel lehetne a ma Sötét sebészi* öpenyek A kórházak sebészeti osztályain már régebben is tapasztalták, hogy a fehér színű műtőskabátok nagyon fárasztják az operáló orvos szemét. A hagyomány azonban sokáig erösebbnek bizonyult a praktikus elgondolásoknál és jelenleg is a fehér színű sebészi felszerelés a honos. A vásárhelyi kórház sebészeti osztályán most kezdik alkalmazni az „újítást" és már félszáz sötétkék színű műtős-öltönyt kapott az osztály. A tervek szerint a következő fél évben mintegy 200 műtőskabátot cserélnek kl kék színűre. Dr. Mezei József vásárhelyi sebészfőorvos véleménye szerint nagyon bevált a színcsere, mert a sötét anyag jobban elnyeli a műszerek tükröző fényét és ezért lassabban fárad ki az operáló sebész szeme. Vasutas tudósítóink jelentik Téliesítettek e tervet A rókusl állomás dolgozói mozdonnyal tolathatnak. !»• aránylag Jól zárták a har- meretes, hogy a rókusl állomadik negyedévet, csupán más több Iparvágányt is klaz egy kocsira jutó tolatás! szolgál, ezért igen lényeges, idő lett magasabb a terve- hogy a vasúti kocsik tartózzettnél. Ennek az az oka, kodásl ideje és kihasználthogy újabban csak egy ki- sága Jól alakult, sebb teljesítményű Diesel- Totka Károly Ismét szervezik e KISZ-ista rakodóbrigádokat A múlt évben 1384 KISZ- kel a segítség, mint eddig, ista fiatal vett részt a sze- szükségessé vált a rakodógedl MAV Igazgatóság terű- brigádok újjászervezése. A létén a rakodási munkák- szervezés idején és később ban. összesen 714 vasúti ko- is figyelembe kell venni, csl határidőn belüli kirakó- üogy a fiatalok lelkesedésésát végezték el. Már az idén nelt kibontakozását a rakois csaknem 630 fiatal rakó- dóst munkák jó megszerv®dott. Most, az őszi csúcsfor- zesevel kell biztosítani, galom Idején még jobban el- Sziládl Sándot A nyugdíjas kovács A Homok utca 15-ben hó- Ügy engedelmeskedett neki veti a hátát a munkának za udvarában a kispadon ült az anyag a tűzben, mint szó- úgy kell lefeszíteni róla. a reggeli napsütésben Vass foeadó Bverek az ..Dlának — Ügy hát, tudom. Este Nándor, a Móra Ferenc Tsz IA°1gadb L , *PJ 3 beszaladsz még? - kérdezi nyugdíjas kovácsa. Újságot Alsóvárostól Röszkéig, Do- csupa megszokásból, amikor böngészett, a felesége pedig rozsmától a tiszántúli közsé- a fia elköszön, pedig tudja, ott tett-vett a klekonyhában. gekig tudták, hogy kl teszi h°SV annak az útja hazafelé Felinvitáltak a csikorgó, . t- ^ Homok itt visz el minden este öreg falépcsőn az emeletre. 3 ,m\ * " Akkor veszik sorra, hogy A nagyszobában tisztes he- utca 15-ben. Fuvarosok, pa- egész nap mi volt a tez lyen aranyos ráma közé fog- rasztok dolgoztattak nála, kovácsműhelyében és mit va lóg a falon egy színes de a városi urak is oda végzett az öreg a háznál, ceruzarajz. Büszke tartású küldték a kocsisukat hozzá, vagy ^mindkettőjük háztáji lófejet és patkót ábrázol. A A lókuDecok is n41a ratko,_ teld ében a két holdon, rajz témája Vass Nándor IokupecoK 1S nála P®"*01" amely ott van a repülőtér életének örökös kísérőjévé tetták a vásárra szánt lo- mellett, vált a század harmadik esz- vakat és vasaltatták vele a — Hanem, édesapám — tendeje óta. Vörös István sárga színű gálakocsit. A szólt vissza a fia —, avatjuk dorozsmai kovácsmesternél wtA, . az új műhelyeket. Magát is ugyanis akkor fogta meg a . „ ,,7? , , meghívták. Csirkepaprikás kalapácsot, mint kisinas, és BZ 5—« kilós ráverő, a „Mik- lesz meg szatymazl bor. csimpaszkodott a kézihajtá- lós", reggeltől estig patto- _ Fiam, nom megyek én sú lóbőr-f új tatóba a tűz fö- g0« az üllőn, csapta szét a oda enni, ahol mór nem dolkovácsi, tapló 1 ta vereJ16* vascsillagokat Sozonu kével, szive melegével, ahogy Negyven esztendeig volt ön- ~ ^ . "a» Elálló mester, s utána ment a Yégre odatarto2lk maga m08t megtanították rá. Ismerősei azt mondják róla, hogy a vas formázásának szinte művésze volt A vas művésze — Oda, oda, mondta az A Szovjetunió első nemzeti parkja Elkészült az a tervezet, állítja elő. Ez a víz egyre amelynek alapján a legköze- inkább technológiai nyerslebbi 15 esztendő folyamán anyaggá válik, a Bajkál-tónál létrehozzák a A tervezet előirányozza Szovjetunió első nemzeti továbbá a Bajkól-környéki parkját. termelőerők minden eszközA Bajkál a világ legna- zel való fejlesztését, ugyangyobb édesvíztároló meden- akkor biztosítja a tó egyecéje. Csaknem 23 000 köb- dülálló természetvilágának kilométer vizet tárol, ötször teljes megőrzését, annyit, mint Európa és Ázsia A Bajlcál-környéki nemzeösszes nagy és közepes tavai ti park létrehozásának két együttvéve. Ebben a meden- változata van; egy 13 000 és cében több mint 1200 állat- egy 40 000 négyzetkilométerfaj él, közülük 708 másutt nyi területre kiterjedő válsehol sem fordul elő. tozat. A tervezet a Bajkál me- A nemzeti park területén dencéiét óriási természetes kempingek, motelek, panzi„kombinátnak" tekinti, ók építését irányozzák elő, amely e térség legértékesebb amelyek évente 500 000 turiskincsét, a tiszta édesvizet tát fognak ellátnL Az Acta Historica új kötetei Most jelent meg a József kormonokultúra uralma és a tosított államszervezet kialaAttila Tudományegyetem kö- rabSzolga munkaszervezet el- kuláséig. mePs ?öUneatftens^énfkW: sőbbsége' vált a kubal *J adásában az Acta Historica társadalom lényegében azzá, téncti tanszék kiadványa ar. XVII. és XVIII. kötete amivé felszabadulásáig volt ™ff Az egyetemes történeti fu- A tanulmány bírálja a kubai mányát közli: Megjegyzések zet dr. Wittman Tibornak, a történettudományt, mely az ún. „poginylázadások" nvol nvefv^M tem.imá" nyugat-európai kategóriákkal hora történetéhez címmel. A nyol nyelven írt tanulmá- , t.„. dolgozat egy hosszabb kutatónyát és dr. Varga Ilona ad- vlzsgá a az Antillák térté- mu*ka a XI. wá. junktusnak az orosz hivatal- gét, jóllehet szerencsesebb Mtj feiét próbálja új rendszerről szóló dolgozatát lenne dél-amerikai vonatko- beállításba helyezni. LegnaWittman Tibor Észrevéte- zásban a kelet-európai né- gyobb)1%3P1 lek a dohány vereségéről az Pékkel való összehasonlítás. SűSsS^tDrób Antillákon (XVII-XVm. A spanyolok és Dél-Amerika SjC" Laksjúzad) című munkájának fo történetének XVI-XIX. szó- nem nyugvópont felé tartott. sonHtó S22SS£SSk za* összehasonlító kutatása ^STŰL^S^ megalapozása. Ennek érdeké- egyébként a tanszék távlati ^nkáját^^.Jo^ben vizsgálta meg a XVIII. perspektívája is, melynek szen a XI gzazad közepéig századi kubai dohányterme- egyik állomása Wittman TI- s a teljes forrásanyagra tóIfLXhogf^Set^ ^r tanulmánya Anyagát az ^S^Sí^T tS a rabszolgamunkával terme- 1984-es kubai útja során ha- ATegyTk az. hoS' a Vate tő latifundiumokkal szemben vannai levéltárakból szerez- íéje ]4zad4s lecsendesítétét a kisparaszti gazdaságok elő- te. Munkája a Századokban államszervező harcként ítéli idő^n dóit ef ugyanis^ cu- magyarul « fog ™g' 3 mfSÍk ^"J061" Varga Ilona hlvataltörténe- 68 mozgalom jellegének a tl dolgozatának címe: A tisztázása. Ez ugyanis oz edprikázok az orosz és szovjet digl télfogások szerint Vatn történeti irodalomban, ö a fiának> Jánosnak a vezetésészovjet levéltáraknak az vek végbement mozgalom orosz központosított állam volt- Kri«tó Gyula bebizohlvatall szervezetével foglal- ^"í8- ho8V « a Janusnak kozó irodalom- és dokumen- nevezett egyén nem volt vetumkiadvónyainak tömegé- zére a mozgalomnak, és nem bői ad tájékoztatást. Orosz- ,Ghet szó i046-os lázaorszagban ug>ams kialakult I. Péter korára az abszolu- dashoz hasonló felkelésről tizmus, anélkül, hogy lénye- sem, annál inkább, mivel a gében komoly szereppel ren- mozgalom Székesfehérvár delkező polgárság lett vol- környékére terjed kl, ahol na. Milyenek lehettek tehát , , , .. ,,, ennek az abszolutizmusnak már nincsenek ebben az időaz előzményei? Erre ad vá- ben pogányok. Így az 1060laszt a XV. század végétől 61-es lázadást osztályharcnak I. Péterig széles körben ki- minősíti, a király által öszalakuló, zömmel az arisztok- „„„„.,, „ , . , rácía vezetése alatt álló hi- szehlvott tomegek els6 sponvatalrendszernek felvázoló- tán megnyilatkozásának sával. Megmutatja, hogyan az első magyar osztályharcbontakozik ki az orosz abszo- nak. Munkája valószínűleg lutizmus a prikázok szerepé- .„,, , ^ .... ,, . . np> Hikréhin otemzi aÍÁk érdekes vitát vált majd kl. Nikolényi István közösbe, mert hívták, számitottak rá. elnök, Szili Tóni is valameKeze alá fogta annak Ide- lyik nap, amikor erre járt jén két fiát, az idősebb Nán- v.°lt itt a főmérnök ls. Ko^ , , „ „ .. , vács László. Hébe-hóba csak dit és a fiatalabb Dezsőt ls. rámnyitják az ajtót. Nyugdíjazásával most Nándi _ Na> iátja-e! Majd elfia lépett az örökébe a Mó- megyünk együtt. ra Ferenc Tsz-ben. Hanem Az öreget egész nap ez a a Dezső, szegény, elesett a meghívás foglalkoztatta. második világháború utolsó Nem a csirkepaprikás meg ^ 0 a szatymazi bor, hanem az órájában, közvetlenül a fegy- műhelyek látása. A vas, verszünet előtt. Valaki meg- az o!aji a ^npor szaga. A halt a háború kezdetén ls, kovácsműhely sajátságos, gás utoljára Vassék fiára, a zos levag6je képzeletében ls szép szál 30 esztendős le- ,zlnta átJárta. megbizsergényre mutatott rá a halál. gette lnas csont0s alakját. Vass néni legkisebb fia slratásában veszített a látásából. A végtelen könnyek megviselték a szemidegeit. Az vigasztalta csak, hogy Nándi fiának a lánya, a kis Mariann ott szaladgált körülötte és életet vitt n szomorúságba zuhant házba. A nagyanyja szoknyájába kapaszkodó kislány menyaszszonyi koszorúját viszont ezekben a napokban kötöNézegette bütykös, vastag tenyerét, amelybe kitörülhetetlenül beleette, beleégette magát a munka és a vas szürkés-barnás színe. Messze a tntihelv Patkolnék, vasalnék én most is, csak ne volna olyan messze az a műhely, a rókusl állomás mögött — biztatgatta magát, nek tükrében, elemzi azok helyét, funkcióját a közpon getik Vass Tácsi és feleté- • ««« ge pedig összébb húzódnak L/ma™ hosv fész- Júról, léptei ruganyossagáaz öreg házban, hogy fész- (.A,„„ „„„ fiataloknak. bó 'tólve évesnek gondolná az ember, pedig már ket adjanak a A Vértanúk terére nyíló kétablakos szobába és konyhába most vezette be a villanyt a vőlegény, aki az ingatlankezelőnél villanyszerelő. Mariann a szőrmegyárban tisztviselő. Anyja vara hetvennyolcadikat tapossa, a munkában pedig a hatvankettediket. Nyugdíjasnak tulajdonképpen fiatal még, csak júliustól az. Meg sem szokta még. Nem is találja rónő a színháznál. Szépen a helyét otthon. Reggel úgy varr, nagyon ügyeskezű asz- érzi, hogy valahonnan elkészony- sett, pedig nem is kell mennie sehova. A fiú beszámol A szeretet mellett'» Tesz-vesz a ház körül. A munka fogja össze a csalá- kiskonyhában beékelte az dot. Az öregek házától egy öreg asztal blnye lábát, s utcával laknak arrább ifj. ahogy lehajolt, a derekába Vass Nóndorék, a Hámán „„ Kató utcában. A fiatalabb belehdsí ott az "isiás • ahogy kovács útja kis kerülővel ö nevezi, minden reggel az öregek _ Fene eszi ezt ls — háza előtt visz el. Csak be- .„„„ „ , szalad és felhajt egy bögre ™ndta mér®es*n most teát. Anyja meg leül vele kerülget csak, ahogy így szemben és nézi szótlanul, ráérek. Az öreg pedig kérdez: — Mit csináltok máma? — Két gumikerekű kocsi — Ülj ki a napra, vesd neki a hátad, az majd kitengelyét cseréljük ki. Meg y^sf nTnl, ^ÍöÍben "í^kí ott van a szokott apró mun- szft, az ebédet a Mzhel ka vasalás, ekekakpa-élezés, sjct vele> dé,után b[ztosan féderezés. — Győzitek a Döbrei Sanyival? — Győzzük, édesapám. Ismeri Sanyit, ha az nekibeszalad az unokája, mert azt főz, amit nagyon szeret, paprikást füstölt oldalassal. Lődi Ferenc Csütörtök, 1965. október 14. OEL MAGYARORSZÁG 5