Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-13 / 241. szám

Ölaasáiitk írják Szülők a gyermekekért Az újszeged! Mező Imre általános iskola szülői mun­kaközössége derekasan kive­szi részét az iskola bővítésé­nek munkálataiban. Többsé­gük vasárnaponként segít, hogy minél előbb elkészül­jön a korszerű napközi és a tanulószoba. Sajnos a szülők és taná­rok igyekezetét gyakran gá­tolja az a rettenetes por. ami betódul az úttestről a tantermekbe, s az épülő nap­közibe is. Azt kérjük, hogy naponta legalább egyszer lo­csolják fel a Csanádi utca és a Tisza-parti területet, így enyhülne az egészségte­len por, s a gyermekek még jobb körülmények között ta­nulhatnának. a a Ogyessza-lakótelep. Tanulóbérlet — több árban Szeged-öthalmon, a kísér­leti gazdaságban lakunk és két általános iskolás lányom a rókusi iskolába jár. így mindennap az autóbuszt kell igénybe venniök. Szeptember ewö napjaiban az iskola és a tanács által kiállított, fény­képpel ellátott igazolványo­kat béadtuk a 10-es AKÖV­höz, s pár napra rá meg is kaptuk a bérletet. Most jött a meglepetés, a tavalyi 33 forinttal szemben az Idén darabonként 35 forintba ke­rült a bérlet Még nagyobb lett a meglepetés, amikor egyik reggel a 6 órás sán­dorfalvi buszon az ellenőr közölte a kislányommal, bér­lete csak a helyi járatra jó. Jobban megnéztem az iga­zolványt, s összehasonlítot­tam egyik szomszéd kislány bérletével, s azt állapítottam meg, a bérlet a távolságira van kiadva, az igazolvány viszont a helyi buszra. Jó lenne, ha az illetékesek ren­deznék ezt a vitás helyzetet Tóth Imréné Szeged-öthalcm, kiérleti gazdaság Nemzetközi üdülő a Balatonon Sikerrel zárult az első évad A hazai és külföldi ven- kedves színfoltját: Balaton­dégek tíz- és százezrei — széplakon a nemzetközi új­még ha sokan csak a Sió- ságíró-üdülő impozáns szál­fok—Füred-Tihany között lodájának és éttermének közlekedő hajók fedélzeté- épületét, üde pázsittal, szí­ről, vagy a part mentén su- nes virágokkal tarkított hanó vitorlásokról, csóna­kokról is — bizonyára öröm­mel fedezték fel az idei nyá­ron a „magyar tenger" új, parkját, strandját A május közepén megnyílt üdülőtelep jól vizsgázott: az október elején zárult idény­pozőterasznak rendezték be, hideg-meleg vizes zuhanyo­zókkal. S azokról sem feled­keztek meg, akik innen, a tetőről kívánnak a holdfé­nyes Balatonban gyönyör­ködni. Szép, meleg estéken filmvetítést is tarthattak a tetőn. A szállodától alig 50 mé­Értékes ajándék a múzeumnak Nemrégiben, egy muzeoló- kik mindvégig „versenyben gus konferencián miniszteri szó hívta föl a figyelmet nemzeti gyűjteményeink 48­as relikviákban való sze­génységére. Nem is csoda, hiszen történelmünk egyik legragyogóbb korszakának emlékeit az utána követke­ző időben túazel-vassal pusz­tították ... Ezért kétszeres az örö­münk Benke Gedeon, ny. OTI főkönyvelő kedvessége folytán (akit nem kell kü­lön bemutatnunk, ismerik nevét olvasóink lapunk ha­sábjairól), hogy nekünk aján­dékozta nagyapja, dédapja reáhagyott dlumait. Az egyik egy tabló, a Ill­ik, vagy szegedi honvéd­zászlóalj veteránjainak nagy­váradi találkozójáról, azért is értékes, mert kiegészíti egy másik, korábbi, a mú­zeum tulajdonában levő cso­portképünket A tablót Ben­ke Imre. a zászlóalj egykori segédtisztje őrizte haláláig, mint kezdettől fogva részt­vevője a „fehértollasoknak", állottak" a vörössipkások­kal, kardjaikkal a szabad­ságharc legdicsőbb lapjait vésve Szenttamástól — Sző­reg! g. Benkének bújdosnla kel­lett Világos után, de elfog­ták s Kufsteinban töltött vasban hat kemény eszten­dőt. Hazatérve Kiskundo­rozsma főbírója lett, majd Ráday szolgálatában tevé­kenykedett a betyárvilág föl­számolásában. Megyeszerte híres volt roppant erejéről. Egymaga képes volt egy egész kocsmát megtisztítani Illetve a verekedő legényektől. So­klenó- káig emlegették, hogy mu­latós kedvében a klarinétost tenyerébe ültette, s karját kinyújtva, fúvatta vele ked­venc nótáját A másik értékes adomány Benke Imre atyjának. Benke Antalnak, a kiskundorozs­mai főnótáriusnak 1799-tól kezdődően haláláig, kézzel írott naplója. A két kötet sárgult lapjait tanulmányoz­va betekintést nyerhetünk a 18—19. századfordulón egy A gitdregyiittes és közönsége Hétfőn este a negédes mű­sorközlő — konferansziénak ugyanis aligha nevezhetjük Csenperi Juditot — úgy mu­tatta be az Atlantis-gltár­együttest, mint az elektro­mos hangszereken játszó ze­nekarok legjobbját. S ha ez nem is igaz — hiszen Zo­rán Sztevanovity Szegeden többször is megtapsolt Met­ro-zenekara összehasonlít­hatatlanul kulturáltabban muzsikál — a kopottas kül­sejű öt fiatalember lelkes játékával, színpadi magatar­tásával jó benyomást keltett. Műsoruk zajos tetszésnyilvá­nításra késztette az e műfa­jért rajongó tizen-valahany­éveseket. Olykor olyan tet­szésnyilvánításra, amely megközelíti a garázdaság fo­galmát, s amely azonkívül, hogy majdnem* botrányba fullasztotta az estet, hogy terrorizálta a fellépő éneke­seket —, magának a zene­karnak se használt. Ha ugyanis az első hangver­seny körútján részt vevő ze­nekar szereplését Ilyen rea­gálás kíséri: félő, nem hosz­szabbítják meg szerződésü­ket, hiszen az Országos Ren­dező Iroda sem kívánja a hétfői esthez hasonló jele­neteknek kitenni sem a fel­lépő művészeket, sem a szórakozni vágyó közönsé­get A műsor jobb körülmé­nyek között valószínűleg másként hatott volna. Leg­alábbis ezt sejttették a za­vartalan első részben fellé­pő Koós János, Németh Jó­zsef, Babjak Márta által jól előadott igényes számok. Erdődy Kálmán is sikerrel ismételte el az újságíró— 6zínész mérkőzésen bemu­tatott produkcióját Sajnos a más műsorral készülő Mátray Zsuzsa és Korda György kénytelen volt men­teni a menthetőt: menet köz­ben a botrányosan viselke­dő — valószínűleg középis­kolásokból álló — csoport ízléséhez alakítva műsorszá­mait. Ami semmiképpen sem emelte az est színvonalát, az az S. Nagy István— Payer András szerzőpáros énekesi szerepkörben való bemutat­kozása (azt hittük eddig: ..slágersikereikből" is elég jól megélnek) és Majláth Je­nőnek a közönséget — most nem a karzatra gondolunk — lebecsülő, olcsó eszközö­ket alkalmazó szereplése volt S még egy kérdés: szükség van-e a minden éne­kes hangját szinte egyfor­mára torzító „divatosan" túlgerjesztett erősítésre? Amikor e sorokat zárva leírjuk, hogy jó volna ren­dészeti úton elejét venni a hasonló botrányokozásoknak — ez már a sokadik eset! — akkor ezzel a tényleges sze­gedi közönség véleményét tolmácsoljuk. V, A, nagyközség társadalmi életé­be. Egykorú följegyzéseket találunk az akkori kolera­járványról, s a vele kapcso­latos népi védekező eljárá­sokról; esztendőkén keresz­tül vezetett számadásai kö­zött gazdasági tanácsok van­nak, receptek: hogyan kell búzából pálinkát főzni, a dohos hordókat tisztítani, nemkülönben adatok az egy­kori Mármarosból Szegedre történő faúsztatásróL Följegyzései közt szerepel még számos népi babona vagy vallásos processziók le­írása. Különös értéke a nap­lónak a 49 cikkelyből álló tanoncszerződés szövege, s egy unikumszámba menő, 1824-ből származó, hatstró­fás sírásó ének. Naplójának legnagyobb ré­sze a szélmalmok klasszikus hazájára, Dorozsmára vonat­kozik, de tartalmaz sok szegedi adatot is. Benke Ist­ván leírja pontosan az ősibb, szárazmalmok, ahogyan ő nevezi „kő húzó malmok" készítésének módját. Nem érdektelen a napló utolsó ol­dalának bejegyzése sem, mi­szerint az első szélmalom 1801-ben (elég gyorsan, au­gusztus 21-től november 24­ig) készült Dorozsmán, Ro­honka Máté faragó és a „ma­ga okoskodása" által... A sok szempontból érde­kes, földolgozásra érdemes kéziratért, s a 40-as ereklyék átengedéséért ezúton mon­dunk önzetlen adományozó­jának köszönetet. Dr. Csongor Győző ben csaknem 800 külföldi ternyire, külön épületben van vendéget fogadott. Érdekes- a több mint 300 személy be­sége például, hogy o Szov­jetunióból érkezeit 170 ven­dég tíz különböző köztársa­ságból jött: akadt köztük kárpát-ukrajnai éppúgy, mint bjelorusz, moszkvai, lenin­grádi, üzbég vagy kazah. Cshszlovákiából 145-en, Len­gyelországból és az NDK-ból körülbelül ugyanennyien töl­tötték itt szabadságukat; de szép számmal voltok nyu­gat-németek és jártak ott svédek, olaszok, japánok is. fogadására alkalmas — bü­fével, eszpresszóval, bárral kiegészített — földig üveg­falú modern étterem, amely­hez teljesen gépesített kony­ha, cukrászat tartozik. A saját, jól felszerelt strand, a csónakok, vitorlá­sok, játszóterek mind a ven­dégek kényelmét szolgálták. És a kulturált szórakozás­ban sem volt hiány. (Több­nyelvű könyvtár, sokféle új­ság, folyóirat, rádió, televí Az utolsó turnusban — s ta- zió, sakk és egyéb társasjá­lán ez volt a legzavartala- ték, s hetenként neves fő­nabb, pompás napsütéses városi művészek fellépése.) időszak — a többi közt a Az első idény tehát je­francia rádió és televízió 23 lesre vizsgázott. (A „kitűnő" munkatársa pihent itt. csak- osztályzatot csak a szeszé­úgy mint a berlini Szolida- lyes időjárás miatt nem ad­ritás Iskolán tanuló afrikai hatták meg...) Ez állapit­diákok 19 főnyi csoportja, ható meg a hazatért külföl­És a hazánkban járt neves di újságírók cikkeiből, visz­külföldi szerkesztők, újság- szaemlékezéselből. az Újság­írók, művészek közül is so- írószövetséghez és az üdülő kan ellátogattak ide, ha csak vezetőségéhez érkező levelek­egy-két napra is. bői. Az időjárás, mint tudjuk, A balatonszáplaki üdülő­nem volt a legkedvezőbb, telep, amelyet a nemzetközi do a külföldi újságírók és szolidaritás eszméje hozott családtagjaik mégis igen jól nemsokára ujabb szál­érezték magukat, ezt bizo- lodaépülettel és külön klub­nvítják a vendégkönyv sok- épülettel bővül, hogy még nyelvű bejegyzései is. A modern, háromszintes üdülőnek, amely két hold­nyi parkosított területen épült fel, 60 kétágyas, mint­egy 12 négyzetméter alapte­rületű, korszerűen berende­zett, erkélyes szobája van. Mindegyikhez kis előszoba, beépített szekrénnyel. Az előtérből nyílik a mosdó-zu­hanyozó, állandó hideg-me­legvíz szolgáltatással. A szo­bákban egy-egy pótágy i3 elhelyezhető. Az üdülőtelep fekvését ügyesen használ­ták ki a tervezők. Mindegyik szobából, illetve erkélyről szép kilátás nyfllk a Bala­tonra. A tetőt kényelmes na­több külföldi újságíró-csa­lád látogathasson el hoz­zánk és pihenhesen, erőt gyűjthessen a Balaton part­ján. Kristóf László A negyedik szovjet metró Grúzia fővárosa. Tbiliszi lesz a negyedik szovjet város (Moszkva, Leningrád és Ki­jev után), amely metrót kap Az év végén a földalatti el­ső szakaszán megindul a forgalom. Az első szakasz a város nagy ipari kerületét, a Lenin kerületet köti össze a központtal. A metróépítők igen nagy technikai nehézségeket gyűr­tek le. Az alagutak és az ál­lomások sziklás talajban épültek. Tbiliszi 1500 évvel ezelőtt a gyors Kura hegyi folyó felett épült egy óriási sziklán. Érdekes megjegyez­ni, hogy a sziklát átfúrva az építők több meleg gyógy­forrásra bukkantak. Ez az építőknek további nehézsé­geket jelentett, de megör­vendeztette az orvosokat Brígádérlekezlet — iehér asztalnál (Tudósítónktól) Szeged állomás három üzemrésze Szeged rendező, Szeged Tisza és Szeged sze­mélypályaudvar brigád­jai, akik azonos műszakban dolgoznak, elhatározták, hogy a munka javításáért a közöt­tük levő kapcsolatokat meg­szilárdítják. Ebből a célból társas vacsorát rendeztek Szeged állomás üzemi ét­kezdéjében, ahol a brigádta­gok családostól veitek részt. Az összejövetel nagyszerű­en sikerült, mintegy 50 bri­gádtag jött el és vacsora után fehér asztal mellett ke­délyes hangulatban beszél­ték meg a közös problémá­kat. E találkozónak nem volt hivatalos jellege és minden­ki jól érezte magát Nagy István állomásfőnök, Sche­ner András, az MSZMP alapszervezet titkára és Ka­sza Lajos üb-titkér is részt vett a vacsorán. A családias hangulatú ösz­szejövetel után a szolgálat­ban is jobb lett az emberek kapcsolata, vidámabb lett a munka is. Remélhetőleg is­mét elsők lesznek a brigá­dok közötti versenyben. Dr. Bánkfalvy Gyula Vándorkarton kiséri a beteget Nem bürokrácia, nem fe­lesleges papírmunka. Lé­nyegében a gyógykezelésre szoruló emberi szervezet „el­lenőrző könyvecskéje". Szak­rendelői üzenet a körorvos­nak: beteged ebben és eb­vtseld időben Az történt, hogy kedvező véleményt adtam írásban az egyik barátomról, aki egy fontosabb helyre pályázott. Néhány nap múlva magához rendelt annak a vál­lalatnak az igazgató­ja. és kertelés nélkül feltett néhány kér­dést: — Valóban teljesen tisztában van azzal a Mandarinskival? — Százszázaléko­san — válaszoltam meggyőződéssel. Evek óta ismerem, a feje­met adnám érte. — De, talán észre­vette, hogy van va­lami különös a tekin­tetében, mintha va­lami disznóságot akarna elkövetni va­laki ellen?! — ön túloz — mondottam mérsékelt hangon. Az igazgató kér­dően nézett rám. — De azt elismeri, hogy minden ember Vélemény képes valaki ellen disznóságot elkövet­ni? — Ez igaz — ismer­tem el kényszeredet­ten. - Miért állítja te- den bizonnyal az én hát azt, hogy ez pont helyemre akar ke­Mandarinskira nem rülni. " S ha ezt a célt nem tudja normális úton elérni, mit gon­dol, mit fog tenni? - No, kérem - je- _ Az uyen ernber gyeztem csodalkozva. mindenre képes ­— De hadd tegyek válaszoltam. — Az hozzá még valamit: egyik utcában, vala­ha már megteszi a hol a sarkon elbú­feljelentést, úgy min- jik... — Erről van szó. S vonatkozik? — Gyakorlatilag..: motyogtam — bizo­nyára ö is... — Kiagyalhat pél­dául valamilyen lát­szólagos helytelensé­- Miért? Mert következe­tes. Előfordulhat például, hogy körül­udvarolja a felesége­met. Remélem, azzal tisztában van, hogy get, látszólagos visz- az asszonyok szeretik szaélést, és feljelenti a bókokat. Meg fel a felettesét. sem ocsúdtam és — Elméletileg elő- már beadta a válóké­fordulhat — ismer- resetet. Gazember — tem el. s az igazgató letörölt — Az elmélet gya- egy könnycseppet az szomorúan korlat nélkül nem ér arcáról — Nem eli-g, tam meg: semmit. Mandarins- hogy az utcára kerü­kinak, mint értelmes lök miatta, ráadásul embernek, ezzel fisz- még a családomat is tában kell lennie, s elveszítem, nem marad meg csak — Teljes mérték­az elméletnél ben megértem önt... kést rág a hátamba — Gyilkos! — kiál­tottam fel — Gyilkos bó­lintott az igazgató — Az ilyen gyanús emberről ön jó vé­leményt ad?! — Bocsásson meg — mondottam meg­hunyászkodva. — Tényleg, nagyon könnyelmű voltam. Kiléptem az igaz­gató szobájából és állapitot­ben gyengélkedik, gondját Megfelelő küld szakellenőrzésre ... — A gyakorlat szülte ezt a módszert Előfordult hogy egy-egy beteg annyi orvos­ságot szedett, hogy végül gyomorfekélyt kapott. Az egyik szakorvos ugyanis nem tudta, hogy korábban másik kollégája is előirt tab­lettákat A vándorkarton mind a körorvost, mind a szakrendelőt tájékoztatja ezekről — magyarázza dr. Keresztes Franciska, a kis­teleki tbc-gondozó vezetője. — A legkfváncsibb Shap­pon Tibor, sövényházi kör­orvos volt. Tájékoztatást kért tőlem a hozzá tartozó betegekről. Tüdőszűréseink eredményeiről ugyanis ezelőtt csak annyit tudott: valami baj van. De hogy fertőző-e, gyógyítható-e. milyen keze­lésre szorul tbc-s embere? — mindezt nem ismerte. így találkozott az orvosi felelősségérzet 06 a vándor­liarton kísérleti bevezetése. Shappon Tibor és Tapodi Dömötör, dorozsmai köror­vos vállalta, hogy a szakhá­lózattal megbeszéli az ellen­őrzés-tájékoztatás új mód­Ját mely távirati tömörsé­- Ez tehát a vilagigű „üzenettel" szolgálja a vége. az ember meg szakorvosi együttműködés és a körorvosi tájékoztatás fej­lesztését A vándorkarton te­hát újabb lépés előre a dol­gozók egészségvédelmében. a legjobb barátjáért sem vállalhat fele­lősséget. Fcliks Derecki Csütörtök, 1965. október 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 13

Next

/
Thumbnails
Contents