Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-13 / 241. szám

Közéletünk A hírei A A CSEPEL VAS- ES FÉMMCVEKBE LÁTOGATOTT A KOMSZOMOL KÜLDÖTTSÉGE A lenini Komszomol ha­zánkban tartózkodó küldött­sége, élén Sz. Pavlowal, a Központi Bizottság első tit­kárával, kedden a Csepel Vas- és Fémművekbe láto­gatott. Strifler Károly, a KISZ-bizottság első titkára tájékoztatta a vendégeket a gyáróriás Ifjúkommunistái­nak életéről, munkájáról, eredményeiről. Ezután rövid tél küszöbén az építőipar Egy nagyvállalat pártvégrehajtófozoiiságának üléséről Sokan manapság is hajla- lakásátadási tervének pon- a 10 napból a duplája lett. masak arra, hogy ha párt- tosan és rendben eleget tett. Körülbelül 10 ezer munka­munkáról van szó, akkor De hogy miért fejeznek be nap került így át az építő­iparból a mezőgazdaságba. E kényszerű — bár a se­gítőszándék nem vitatható! — megoldást aztán sokan másra is felhasználták, gyárlátogatás következett. Az üzemlátogatás végén a Kom- i Znnnrnr A kérrléspk *mnvti küldött* «rv,-,wn ^"poro.o neraeseK Hát akkor milyen? Vala­szomol küldöttei gyűlésen találkoztak a Csepel Vas­és Fémmüvek fiataljaival. HAZAÉRKEZETT A LENGYELORSZÁGBAN JÁRT PARTKÜLDÖTTSÉG A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Balló Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga osztályvezető-helyettesé­nek vezetésével látogatást tett Lengyelországban, ked­den visszaérkezett Budapest­re. A küldöttség tagja volt Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság tit­kára is. NDK ÚTTÖRÖVEZETŐI KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT BUDAPESTRE A Magyar Úttörők Szövet­sége Országos Elnökségének meghívására kedden há­romtagú NDK úttörővezetői küldöttség érkezett hazánk­ba. A küldöttség — melyet Hjochen Hertwlg, a Köz­ponti Vezetőség titkára ve­zet — tanulmányozza a Ma­gyar Úttörő Szövetség mun­káját MEZŐGAZDASÁGI DELEGÁCIÓ ÉRKEZETT A KÍNAI NÉPKÖZ­TÁRSASÁGBÓL A magyar—kínai műszaki valamiféle „steril pártmun- nehezen egy-egy lakásépí­kára" gondolnak. Olyan ér- tést? A „régi nótát" lehet tekezletre, ahol többen, vagy megint hallani; már az el­kevesebben összejönnek és ső lépéseknél, a programo­számukra megszűnik a kül- zásnál kezdődnek a nehéz­ső világ, s élik az úgyneve- ségek. Olyan előkészítésre melynek következménye zett belső életüket, elindít- van itt is szükség, amely meglátszott a munkafegye­ják beszédük fonalát, amely pontosan számításba veszi az lem lazulásán. Előfordult circulus vitiosus módjára ön- igényket és a lehetőségeket, ilyesféle szabadságkérelem magába visszatér. Baj lenne, Gyakori, hogy már a kezdé- is: „Kérek 50 nap fizetés ha Ilyen lenne a ml párt- ei határidők is csúsznak, s nélküli szabadságot... Ha ez a tény később sem áll nem adják meg, kilé­meg, eltolódik a befejezési határidő is. Kik segíthetnek? A hon­védség? A mezőgazdaságban felszabaduló Vagy más munkánk. hogy olyan, mint azt a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat párt-végrehajtóbi pek'" Mit tehet ilyen eset­ben az építőipari vállalat? Nem sokat, legfeljebb meg­válnak egymástól, s egy munkaerő? munkással kevesebben lesz­intézmények, nek. Hasznos és helyes Helyes volt ilyen végre­hajtó bizottsági ülést tarta­ni. Mindent visszaadni, e szűk keretek között nem le­zottságának legutóbbi ülé- esetleg a társadalmi mun­sén tapasztaltuk. A végre- ka? Elképzelhető ez az út hajtó bizottság tagjai a har- elsősorban a honvédség madik negyedév gazdasági segítsége volna jelentős, 6 eredményeiről és a téliesí- keresztülvihető. tés feladatairól beszélgettek. Azonban más „csatornák­Vitaalapot a vállalat főmér- bó1" * jöhetne támogatás, hetséges, annyi mindenről nőkének jelentése képezte. A vállalat igazgatója ja- sz<5 esett Külön is érdemes Amikor a pártbizottság tit- vasolta, hogy kérjenek se- foglalkozni a vállalatnál a kálJa megnyitotta az értekez- fftséget a városban és a szakmai képzés problémájá­letet, s megkérdezte, hogy megyében székelő vallalatok- vai. Ta!án jó lennej ha a kinek van megjegyzése a t6k H,a mindegyik vallalat munkások — a szakmunká­jelentéssel kapcsolatban, bi- két szakmunkást — sok! — több szakmát ro­zony záporoztak a kérdések, kőművest, vagy az építőipar- konszakmát ismernének, s Hogyan állnak a téliesí- honos szakmai képzett- akkora foglalkoztatás a léssel? Mi az oka a l^^ Wi tóőre* te ?ÚCSok & mInusa>k kooperációnak? Hogyan ki- Ir^tem^kióí ^kT ten kiegyenlítődnének, vánja a vállalat megjavíta- , Ugyancsak felülvizsgálatra ni a műszaki irányítást és l^ft szoruI az egyre ad" szervezést? Mely munka- fn^b f minisztráció, a munkahelyi helyet téliesítik s jelenleg ,nkabb küzd a létszámhiány- vezetők — építésvezetők — milyen toSkon S s amc'ynek * megszün- szakmájuktól eltérő elfog­A munkáslétszám hány szá- az^LY't^to^ü^ ' zalékát foglalkoztatják majd « tarsadalom ügye" a téli időben? Mi a szándék Létszám a szakipari részleg foglalkoz- és termelékenység A visszatért a terme­előtti kooperáció Valami- 16kenység területére. Hang­vei konkrétabb tájékoztatást SÚ1 _ egyöntetűin a ha"n^lk "egyedévi telje- _/hogy a jelenllgi körül. sítesekről, vagyU az elma- mények között is van némi kihasználatlan lehetőség. El­laltsága, a munkahelyi fe­gyelmezetlenségek és vesz­teségidők csökkentése, s a sok „gellert kapott" techno­lógiai és más igazgatói uta­sítás célba juttatása. Olyan érzésekkel távoz­tam — s feltehetően mások is — az építőipari vállalat párt-végrehajtóbizottságá­nak üléséről, hogy ez alka­fizetés nélküli szabadságok- s&or^ a fölva^taT mun- , ™ro1.' nogy «z a ka; kal, tudnak-e új munkaerőt lommal igazi munkadélutánt ka biztosítása, a jobb mun­megteremtése. biztosítón megszunik-e a kaszervezés krónikus létszámhiány? Nem Szükséges mert ^^ a2 sorolom tovább a kérdése- ^ éa a' lv.es ^u^té* ket Ilyenek és ehhez ha- vezetős6gek „em küszködtek 8 volt ItlaJüf,1nyi' ugyan létszámhiánnyal, még­sem teljesítették termelési láttam. Gazdagh István Percek9 órák — elvesztegetve A veszteségidőknek általában csak egyik részéről be­szélünk: a látható esetekről. A fegyelmezetlen em­berekről, akik sétálnak, kávéznak, fecsegnek, olvas­nak, rádióznak, randevúznak — s ki tudná végigsorolni, még mi mindent csinálnak — természetesen munkaidő­ben. A látható veszteség bár a statisztikák szerint a veszteségidók többsége ilyen, csak az egyik rész. A má­sik ritkán kerül napirendre, mert „láthatatlan". Ponto­sabban: nehezen észrevehető. Például: az elveszett ember. Jobban mondva, az elveszett emberek. Valójában nem tűntek el, nap mint nap íróasztaluk fölé hajolva dolgoznak. Mit csinálnak? Pontosan ezt kérdezte egyik gyárunk igazgatója is, amikor egy feladat elvégzésére alkalmas embert kereseti­Amikor megtalálta a megfelelőt, megtudta, nem adhat újabb megbízást neki, napját teljesen kitölti meglevő mun­kája. Mit csinál? A gépkihasználási statisztikát 1961 januárjában megjelent a KGM rendelete. Azóta valamennyi KGM vállalatnál gépkihasználási statisztiká­kat készítenek, vezetik a gépek üzemelésének adaait. Az elképzelés helyes: az adatokon alapuló elemzés, haté­kony segítséget nyújthat a megfelelőbb gépkihasználáshoz. Igen, de ki használja fel az adatokat? Az említett gyárban havonta elkészül a jelentés, sőt az összesített és a hollerit gépek által feldolgozott táblázat is. Elteszik: bele sem néz senki. Nem ls ismerik már ki magukat az adatok között, így tehát a munkának nem látják sem­miféle hasznát A rosszul csoportosított, nem világos­ságot, hanem éppen bonyolultságot teremtő adathalmaz — felesleges. Egyik nagyvállalatnál a gyártásfejlesztés viszonylagos elmaradásának felszámolására, a technológiai munka irá­nyítására központi szervezetet hoztak létre. A központi technológia, amelyet égető termelési problémák megoldá­sára hoztak létre, megalakulása után hónapokig mással sem foglalkozott, mint egy összefoglaló statisztika elké­szítésével, úgynevezett bázisadat felmérést végeztek a Gépipari Technológiai Intézet részére. Az intézet ugyan készített néhány kiadványt az adatok felhasználásával, de hogy mennyire felesleges volt a munka, azt jól bizo­nyítja: a tervezett anyagok második részének kiadására már nem is került sor! N emcsak a gyár központi technológiájának munka­társai foglalkoztak a bázisadat felméréssel: közre­működtek más műszaki szakemberek ls. A válla­latnál összesen 8273 órát használtak fel a munkához. A második anyagrész adatainak összegyűjtéséhez 15 000 óra kellett volna. Szerencsére időközben abba maradt a „ku­tatás". A veszteség így is súlyos. Sajnos, sok területen találkozunk a láthatatlan vesz­teség hasonló esetével. A nem elég alaposan átgondolt tervkészítéssel, a megalapozatlan üzemátrendezéssel, gyárt­mányok sorsáról döntő, átgondolatlan utasítással. A láthatatlan veszteséget nem lehet egyszerre, s min­denütt „láthatóvá" tenni. Felderítése körültekintő, minden részletre kiterjedő kutatómunkát igényel, amelyben részt kellene venniük az „elveszett embereknek" éppenúgy, mint a látható és láthatatlan felelősöknek. BAN ZSUZSA Konkrét és névhez szóló. A tudományos együttműködés kérdésekre a főmérnök - Ervükéi. Jterm*X*nv fceneféhen 8 ta<ri János _ „ai„«„t tervuket' 8 a termelekeny­keretében 8 tagú mezőgaz­dasági küldöttség érkezett hazánkba a Kínai Népköz­társaságból. A delegáció tag­jai — növénytermesztési szakemberek és tudományos kutatók — a búza és a ku­korica nemesítését, nagyüze­mi termesztését tanulmá­nyozzák több tudományos intézményben és állami gaz­daságban. CSEHSZLOVÁK­MAGYAR AKADÉMIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MUNKATERVET (RTAK ALA Kedden az Akadémia tu­dósklubjában aláírták a Ma­gyar Tudományos Akadémia es a Csehszlovák Tudomá Heim adott. Gázfűtés a munkahelyeken választ séggel is bajok voitak. Per­sze más példa is akadt; a Bécsi körúti építkezésnél a programozással nem volt baj, ragyogó diagrammok és A téliesített munkahelye- fUdonok készültek a műn­kén különféle eszközökre és ka1n]«n«^e' *PPe? el" berendezésekre lesz majd felejtették a blokkokat meg­szükség, elsősorban fűtő- rendelni, s most az igazgató apparátusra. Most valami f" a főmérnök futkos hogy újat is hoz majd a tél; gáz- kapjanak valamennyit és fűtésű berendezéseket kíván- v^zonylag folyamatos le­nok üzembe helyezni több a munka. építkezésen. Ez a módszer o fjzfifp. nélküli Székesfehérváron már Jól 00 * a f'fele* neiKUU bevált, itt is valószínű sí- Szabadsag kere lesz. Állítólag igen jó Érdekes jelenség, hogy a fűtési hatásfok, üzembiz- nagyon sok a fizetés nél­tosak a berendezések és küli szabadság. Igaz, hogy könnyen mozgathatók. az építőiparban rengeteg la­A munkahelyek egy ré- ,usj .ember dolgozik s a szénéi - s talán ez a leg- ^^ mezőgazdasági csúcs szerencsésebb — a végleges 32 iparágban is érezhe­nyos Akadémia közötti tu- fűtőberendezéseket használ- t0- Egyébként a vállalat sem donányos együttműködési munkatervet. Az új munka­terv három évre — 1966— 67—88-ra — határozza meg a két ország vezető tudo­mányos intézményeinek együttműködését és 38 közös kutatási témát Jelöl meg. (MTI) ják majd. Ami a lakások befejezésé­nél mutatkozó torlódásokat, nehézségeket illeti, tény, hogy az Oskola utca 6—7-es számú házaknál elmaradás van, de egyébként a válla­lat az első háromnegyedévi zárkózott el az elől, hogy az aratás és cséplés Idején se­gítséget nyújtson a mező­gazdaságnak. Általában 10 nap szabadságot engedélyez­tek ilyen alapon, 6 ebben az időszakban. De az is igaz, hogy szinte mindenki fizetés nélküli szabadságot kért, sőt Ű) penicillinfaiti. mnnnvngfóliáha caomacoU hitnmrn, tnrtósalib gepkooiabronca .Aranyalma" zsákszámra Vitafórum a vállalatvezetők részére Kezdeményezés a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztérium a hozzá tartozó vállalatok igazgatói számára ta­pasztalatcserét szervezett. A háromnapos tanácskozásnak az volt a célja, hogy a vezetés módszereit megvitassák. A könnyűiparban a vállalati önálló­sághoz tartozik, hogy a vállalati szerve­zet kialakításának módját és a szemé­lvek meválasztását az igazgatókra bíz­ták. Felvetődött kaphatnak-e nagyobb önállóságot a vállalatok a beruházások­nál, amelyeknél valóban a legteljesebb központi elhatározásra, a népgazdasági ágak közötti összevetésre van szükség. Egyetértettek azzal, hogy e" y-sgy új lé­tesítmény kialakításáról, vagy a gépbe­szerzéseknél a vállalatoknak nagyobb kockázatot kell vállalnlok. Nem enged­hető meg, hogy a legdrágább berendeze­seket szerezzék be akkor, ha esetleg ki­sebb beruházással ugyanaz a termelési eredmény elérhető. Helytelenítették azt a néhány helyen jelentkező törekvést, hogy bonyolult automatikákkal ellátott berendezéseket kívánnak beszerezni ak­kor, amikor nem rendelkeznek megfe­elö szaktudású kezelőszemélyzettel. Meg­állapították, hogy a vállalatok vezetői­nek többet kell törődniök a távlati fel­adatokkal, a gyártmányfejlesztéssel, az üzem és munkaszervezéssel. Ez utóbbi lehetőségeivel még kevésbé élnek, noha a könnyűipari szervezési intézet olyan munkákat is elvállal, amelynél a később elérendő gazdasági eredmény bizonyos százalékában részesül és igy a kockázat megoszlik az üzemek és a szervezési in­tézet között. A vállalatvezetők tapasztalatcseréjé­nek ez a módja igen hasznosnak bizo­nyult, s a minisztérium vezetői elhatá­rozták, hogy az igazgatók számára rend­szeres vitafórumot teremtenek. A jövő­ben kéthónaponként egy-egy napot a ve­zetés gyakorlati módszereinek megvitatá­sára szánnak. (MTI) Kevesebb, de hasznosabb újítások a vegyiparban Az év első felében csök- tás csökkenti a balesetve- roncs köpenyek, valamint a kent a benyújtott, elfoga- szélyt és számottevő a cso- mezőgazdasági gépjárművek dott és megvalósított újítá- magolóanyag-megtakarítás. abroncsainak gyártásánál, s sok száma a kőolaj- és gáz-. Az Országos Gumiipari ezzel javította az abroncsok valamint az alumíniumipart Vállalat újítási javaslatra futófelületének kopási szi­is magában foglaló vegyipari újfajta gumikeveréket és ke- lárdságát. A várható gazda­ágazatban. A csökkenés oka verési technológiát vezetett sági eredmény majdnem öt­elsösorban az. hogy erősen be a személygépkocsi-ab- millió forint megszigorították a bírálatot és az eddiginél jóval színvo­nalasabb javaslatokat fo­gadnak csak el. így aztán, noha kevesebb volt az újítás, a belőlük származó népgaz­dasági haszon 11 százalék­kal, a kifizetett újítási díj pedig 9 százalékkal emelke­dett 1964 első feléhez képest. Akadt számos kiemelkedő vegyipari találmány és újí­tás, amely több millió forin­tos megtakarítást, hasonló nagyértékű többlettermelést és egyéb gazdasági hasznot hozott. A Chinoin Gyógy­szergyárban például eljárást dolgoztak ki új penicillin­származék gyártására. A ta­lálmány lehetővé tette egy új penicillinkészítmény, a Methycillin előállítását. A készítmény már forgalomba is került. Eredménye körül­belül évi ötmillió forint ér­tékű többlettermelés. A Kő­bányai Gyógvszerárugvárban bevezetett újítás módosítot­ta a Pirazolidin nevű gyógy­szeranyag feldolgozását. En- > § nek eredményeként három- I | millió forintos megtakarítás g Jelentkezik. • Az alumíniumkohászat j % elektrolizáló kádjainál a tim- ] I föld adagolására bevezetett i £ újítási javaslat csökkenti a | gj hőveszteséget és munkaerőt ] takarít meg. Gazdasági hasz- T . f na hárommillió forint. A Zalai Kőolajipari Vál- - - ~8 lalat újítóinak javaslata (Somogviné telv.) meggyorsította a bitumen A balástyai Alkotmány Tsz-ben jól fizetett a burgonya: hűtését és lehetővé tette, holdanként 35—40 mázsa termést hozott. Az ősz kedvez hogy bizonyos fajta bitumen- a betakarításnak — hétfőn mintegy 400 mázsa várta a massza drága hordós csoma- szatymazl tranzlttelep teherautóit. KépUnkön az „arany­golásról áttérjenek a fó- alma" elnevezésű burgonyával teli zsákokat raknak te­Sacsomagolásra, Az újí- bérautóra a szövetkezeti gazdák Csütörtök, 1965. október 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 75 m

Next

/
Thumbnails
Contents