Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

Törődéssel, nagyobb figyeiemmel A z ifjúság igényli a segítséget és a támogatást. Ha olykor vállvonogatva is, de figyeli a tapasztal­tabbak tanácsait, s az esetek többségében hallgat is azokra. Az ifjúkor: az ember életének legnehezebb, bár leg­saebb szakasza. Hogy miért szép, azt különösen nem szükséges ecsetelni itt S hogy miért nehéz? Azért, mert a fiatalok a kamaszkor után nehezen állapodnak meg. Még sokáig keresik helyüket a nagyvilágban, társukat az emberek sűrűjében, munkájuk célját és értelmét a hétköznapok során... Kereső-kutató útjuk közben na­gyon sok a veszélyes kanyar, a rejtett buktató. Csak az tudja kikerülni ezeket, akit családja, környezete, baráti köre segít... Akit magára hagvnak, aki mellett a környezetében levők közömbösen mennek el, az tanácstalanságában a legszélsőségesebb esetek hálójába is kerülhet... Munka nélkül csavarog, egyik napról a másikra él, rossz társa­sággal sodródik egyre mélyebbre, felelőtlen házasságot köt, s aztán könnyű kézzel felbontja azt, keresztüllép embe­reken, szülőkön, szokásokon és törvényeken, s a nevelő­intézetekben vagy a bíróságon köt ki! A KISZ Budapesti Bizottsága — mindezt végiggon­dolva — hat év\el ezelőtt elsőként határozta el az Ér­dekvédelmi Bízottig felállítását. Az ő munkájuk hasznán­sikerén felbuzdulva alakította meg Érdekvédelmi Bizott­ságát — többek között — tíz budapesti ke­rület, többszáz vállalat, Debrecen, Szeged, Veszprém és Pécs KISZ-bizottsága. Számos vidéki vá­rosban és üzemben még nem jött létre ez az intézmény, bár létjogosultsága mindenhol lehet De voltaképpen nem is az elnevezés a fontos, hanem az ifjúság érdekeinek állandó és szervezett védelme: a jogi és baráti tanács­adás, a kisiklott életű fiatalok támogatása és talpra­állítása... M iben segíthetnek eredményesen az Érdekvédelmi Bizottságok? Gyakori a pályaválasztási és elhe­lyezkedési probléma. Sokan nem mernek vagy nem tudnak önmaguk dönteni: merre is induljanak? ... Bár még mindig csábítanak az úgynevezett „divatos" szak­mák, de a fiatalok nagy része már tudja, hogy nem te­heti fiel egyetlen lapra eljövendő élethivatását, hiszen ezeken a helyeken többszörös a túljelentkezés és mi­nimális az esély. De akkor hová?... Az Érdekvédelmi Bizottság társadalmi munkatársainak — hozzájuk hasonló korú fiúknak és lányoknak — együttes fejtörése, sok esetben segít Bepillantást nyernek számukra eladdig is­meretlen szakmák világába, s pillanatnyi vonzódásukon túltéve magukat felismerik: hol van tehetségükre és teemiakarásukra a legnagyobb szükség! Másik terület: a jogi, munkajogi, családvédelmi, la­kásügyi és ehhez hasonló kérdések. Az élet látszólag apró gondjai ezek, de mélyükre tekintve azonnal fontosakká és égetőkké válnak... Bérpanaszok, túlóra ügyek, mun­karuha juttatások, szabadságolások, nyári munkalehetősé­gek ... Továbbtanulás, egyetemi felvételied kapcsolatos gond, kollégiumi elhelyezés... Válóper, terhasségmegsza­ta'tás, gyermeknevelés, betegség, külföldi fiatalokkal le­velezés... nagyon bosszú lehetne még a félsorolás! Az Érdekvédelmi Bizottságok legnehezebb feladatát talán az állami gondozott, a neveidintézetbői vagy bör­tönből szabadult, bíróilag elítélt vagy a társadalmi együtt­élés szabályait megsértő fiatalokkal való foglalkozás — okos, óvatos, de célratörő munka — jelenti. Az ilyen fiatal esetébai a bizottság társadalmi munkatársai és szakemberei helyettesítik sokszor a családot, az orvost, a pedagógust, a társadalmat, s ennek köszönhető, hogy az esetek nagy többségében vissza tudják vezetni az elté­vedyedetteket a becsületes fiatalok társadalmába. Mennyi harcra van itt szükség: a még ma is élő elő­ítéletek ellen, s a gátlásokkal küszködő fiatalok érdeké­ben !... Nagy eredménynek könyvelhetek el, amikor a szülők kopogtatnak, s segítségért fordulnak az Érdekvé­delmi Bizottsághoz. Elismerik munkájukat, tisztelik igye­kezetüket, s rájuk merik bízni gyermeküket, akikhez ők nem találják meg a kellő „kulcsot". Az Érdekvédelmi Bizottságok tagjai között van orvos, bíró, jogász, munkás, tisztviselő, egyetemista és kö­zépiskolás diák. Munkájukat elismerik és segítik a mi­nisztériumok, tanácsok, szakszervezetek, rendőri hatósá­gok, tevékenységüket figyelemmel kíséri a társadalom. S mindemellett el kell mondanunk azt is, hogy az ifjúság érdekvédelme sokhelyütt még fehér folt­Feltáratlan és megmunkálatlan területe a helyi KISZ-szervezeteknek! Az igény pedig: mindenüt magvan, s a lelkes és odaadó munkatársakban és szakemberekben sincs hiány, ha egy kicsit alaposabban körülnézünk... Sok megtévedt fiatalt lehet helyes útra vezetni, felnyitni a szemét, visszatartani a lejtőtől: egy kis törődéssel, egy kicsit jobban odafigyelve !... Mások a problémák városon, mások a gondok falun. De a fiatalság — éppen életkori sajátossága miatt — mindenütt igényli az Érdekvédelmi Bizottságok létrejöt­tét, a segítséget, a tanácsot, az útmutatást. A példa készen áll! A KISZ Budapesti Bizottságának és néhány megyének működő, munkálkodó Érdekvédelmi Bizottsága. . • SOMOS AGNES VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! 4 M A G 4 A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 239. szám Ara: fiO fillér Vasárnap, 1965. október 19. Gromiko Stewart tanácskozás meddig túlóráznak még a kendenonóban? Osztályfőnökök az egyetemen Vádolnak a holtak, az élők A kapnk mögött A politika nyomora Az SZYSZ tovább fokozza egységtörekvéseit Louis Saillant beszámolója a VI. szakszervezeti világkongresszus első napján Szombaton délelőtt Varsó­ban a lengyel parlament, a Szejm üléstermében meg­kezdte munkáját a VI. szak­szervezeti világkongresszus. Az elnökség megválasztott tagjai, közöttük Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtit­kára, elfoglalta helyét Re­nato Bitossi, az SZVSZ el­nöke rövid megnyitó beszé­det mondott A kongresszus ezután a főtanácsülés javaslatára jóváhagyta a három napi­rendi pontot. Az ügyrend elfogadása, va­lamint a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása után került sor Edward Ocháb­nak, a Lengyel Államtanács elnökének üdvözlő beszédé­re, majd Louis Saillant­Sokszínű szüreti nap Kisteleken Gazdag, sokszínű volt teg­nap a kisteleki szüreti na­pok programja. A komoly, hasznos szaktanácskozástól a tréfás szüreti játékig a szórakozás tarkaságát szóles skáláját' kínálta. Mozgalmas életritmust hoztak a nagy­község hétköznapjaiba a szü­reti rendezvények. Három képünk egy-egy mozzanatot örökít meg. (Részletes beszá­molónk a 3. oldalon.) nak, az SZVSZ főtitkárá­nak az első napirendi pont­ról szóló beszámolójára a szakszervezeti világszövetség akcióprogramjának alkalma­zásáról, a szakszervezeti vi­lágmozgalom fejlődéséről és a nemzetköri szakszervezeti egység új lehetőségeiről. Az SZVSZ főtitkára részletesen elemezte a nemzetközi helyzetet, megállapította, hogy a béké­ért küzdő erők az egész vi­lágon megnövekedtek és újabb sikereket értek el. Ugyanakkor azonban az im­perializmus távolról sem ad­ta fel törekvéseit A főtitkár a VI. világkongresszus szó­székéről is felszólította a világ szakszervezeteit hogy a vietnami kérdés megoldása érdekében támo­gassák a DNFF 1965. már­cius 22-i felhívásában nyil­vánosságra hozott ötpontos állásfoglalását és a VDK kormányának 1965. április 8-i négy pontját Nyomatékos hangsúllyal szólott Nyugat-Németország vezető köreinek revansista politikájáról. Saillant ezután részletesen taglalta a békés együttélésért vívott harc kérdéseit majd a további­akban behatóan fejtegette a tőkés világban kialakult gazdasági és társadalmi helyzetet A továbbiakban Louis Saillant sok példával illusztrálta a tőkés világ dolgozóinak az imperialista kizsákmányo­lással szemben egyre erő­södő osztályharcát Ezt a folyamatot a sztrájk­harcok erősödése is jelzi. Ezzel kapcsolatban utalt a francia és olasz dolgozók millióinak hatalmas egység­sztrájkjaira 400 000 nyugat­német vasmunkás, félmillió amerikai autóipari dolgozó, 60 000 csendes-óceáni part­vidéki dokkmunkás és a spanyolországi bányászok nagy sztrájkjaira. Széles kö­rű tömegmozgalmak bonta­koztak ki Japánban, Auszt­ráliában. Indiában, Argentí­nában, Chilében 6tb. A beszámoló kiemelte a nemrég füg­getlenné vált országok szakszervezeteinek nagy jelentőségét Saillant ezután a szocialista (Folytatás a 2. oldalon.) A szíves vendéglátás kifejezése stílszerű: szüreti kosár­ral ajándékozzák meg dr. Erdei Ferenc elvtársat A szüreti karnevál egyik „Izgalmas" mozzanata: a leány­rablás Bemutatták a legújabb vasúti j elzőber endezést A központból gombnyomásra megállíthatók a vonatok Szombaton délelőtt mű­ködésben mutatták be a Vasúti Tudományos Kutató Intézetben az érdekelt szak­emberek előtt az intézet leg­újabb vasúti jelzőberende­zését. A bemutató igazolta, hogy a berendezés „mindent tud", amit egy ilyen készüléktől kívánni lehet. A vágány mellett álló jelzők izotóp­sugárzás megjelenéséből, vagy éppen megszűnéséből veszik észre a szerelvény áthaladását és ennek meg­felelően Váltják a színeket önmagukon és a mögöttük levő jelzőkön. Ugyanakkor a megközelítendő jelző színe kigyullad a mozdonyban is, anélkül, hogy vezetékes, vagy rádiókapcsolat lenne köztük. Így a mozdonyveze­tő a legrosszabb látási vi­szonyok között is mindig két térköznyi távolságra tudja, hogy szabad, vagy tilos-e a pálya előtte. Ha pedig a tilos jelzésre idő­ben nem reagál, maga a berendezés önműködőlég fé­kez és megállítja a szerel­vényt. Másfelől viszont a központból egy egész pálya­szakaszon az összes ott köz­lekedő vonatokat egyetlen gombnyomással meg lehet állítani. Mindezeken túl — ós eb­ben a tekintetben nem volt elődje a jelzőberendezések között — azt is észreveszi és jelenti, ha a síneken va­lami hiba, törés, szakadás stb. jelentkezik. Az új konstrukció megvalósítható az eddig legelterjedtebb in­tegra-dominó, vagy bár­mely más biztosító-jelző rendszeren belül is. De legértékesebb tulajdon­ságja — valóságos műszaki szenzációja — az, hogy az összes eddigi hasonló cé­lú berendezésekkel ellentét­ben mindezekhez nincs szüksége szigetelt sínáram­körökre. (MTI) <Dr. Somogyiné felvj A homokon gazdálkodó tsz-ek szakemberei figyelmesen hallgatják az előadást f

Next

/
Thumbnails
Contents