Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-09 / 238. szám
1 dél-alföldi olajkutatások múltja, jelene, jövője Más keresni és más találni Már Eötvös Loránd elkezdte A szegedi olajbányászok Újdonságok, minden oldalról Ha egy évtizeddel ezelőtt kerül netalán szóba a délalföldi szénhidrogén-kutatások múltja, jelene és jövője, az olvasó joggal kételkedett volna benne, hogy ez a téma nem a Tudomány — technika rovatba, hanem a tudományos fantáziák világába való. Most, miután ismeretes, hogy már szinte a körtöltés aljában emelkednek a fúrótornyok, és hol Tápéról, hol Dorozsmáról fut be a jelentés újabb olajleletről, nemcsak hogy nem rendkívüli, de természetes, hogy ezzel a témával foglalkozunk. Egyre több alföldi megyében hangzott fel az utóbbi években az olajbányászok Jó szerencsét! köszöntése. Az üllésiek is bizonyára fölkapták rá először a fejüket: ezen a tájon, a homok birodalmában különösen szokatlannak hangzott Településfejlesztési és iparpolitikai szempontból is nagyszerű sajátsága a szénhidrogéneknek, hogy nem kötődnek úgy a közép-szigethegységekhez, mint a szilárd ásványi nyersanyagok. A szénhidrogénkutatások az ország egész területére kiterjednek. A kőolaj- és a földgázbányászat több lényeges szempontból is különbözik a többi bányászati ágtól. Az egyik ilyen különbség az, hogy a föld mélyében rejtező anyagról, a szénhidrogénekről csak közvetett módon szerezhető tudomás. A másik: ha a kutatófúrás eredménnyel jár, a kút nyomban termelőegységgé válik. Ezért mondhatjuk bátran, hogy a szegedi medence ma már nem csupán mélyföldtani fogalom, hanem gazdasági tényező is. Az intenzív kutatások eredményeként jelenleg több mint nyolcvan kőolaj- és földgáz-előfordulást ismerünk Magyarországon. Hoszszú út vezetett el idáig. A megelőző eredményeket újra meg újra értékelve, az elméletek és módszerek változtatásával és fejlesztésével, az elmélet és a gyakorlat kölcsönös egymásra hatásával, a kutatófúrások adatainak következetes felhasználásával sikerült a valósághoz egyre közelebb álló mélyföldtani kép megalkotása itt, a Dél-Alföldön is. A sikertelenségek mindig rátapintottak a munkahipoJézisek hiányosságaira. A romániai gazdag szénhidrogén-előfordulások és az alföldi mélyég közötti kapcsolat lehetőségének gondolata először mozgósító erővel bírt, majd miután kiderült róla, hogy nem helytálló, csalódottságot, visszaesést okozott. Az artézi vizekkel együtt felszínre törő gázok egymagukban nem biztattak sikerrel. A nagy kőolajtermelő országok táblás területeire vonatkozó megálláp'tások gépies átültetése is kudarccal járt. Más keresni tehát, és megint más találni. Az eisó geofizikai méréseket még Eötvös Loránd végezte 1909-1911 között Szeged és Baja környékén. Az Eötvös-ingás méréseket 1921— 1922-ben tovább folytatták. A Duna-Tisza közének déli részén és a Tisza—Marosszögben 1941—1944 között végeztek méréseket az akkori Magyar—Német Ásványolaj RT megbízásából, sőt a hannoveri Seismos cég is megjelent ezen a területen. Munkájuk dokumentumai a második világháborúban nagyrészt megsemmisültek. De a kut 'sok története Tótkomlóson gázkitörést jegyzett fel. Először 1949-ben kezdték e vidék ismételt felmérését a felszabadulás után, és 1962-ben vonult be először a szegedi medence fogalma a szakirodalomba. Amint láthattuk, a szénhidrogén-kutatási céllal végzett tevékenység igen hosszú múltra tekinthet vissza a Dél-Alföldön, a gazdasági szempontból is jelentós kutatási eredmények meglehetősen későn születtek. A kutatás 1957-től kezdve megváltoztatta elgondolásait az Alföldre vonatkozóan. Kritikusan újraértékelte a rendelkezésre álló régebbi adatokat, kiegészítette az újabb ismeretekkel, és arra a megállapításra jutott, hogy a Dél-Alföldön részletes szeizmikus méréseket kell végezni a regionális felderítés alapján reményt keltő területeken. Különösen a hat-hét évvel ezelőtt bevezetett kombinált reflexiós és refrakciós mérések hoztak jelentős minőségi változást a méiyföldtani viszonyok értékelésében. Ezek vezettek végül sikerre. De kár volna említés nélkül hagyni, hogy a jugoszláv szakemberekkel kiépített kapcsolatok, a tapasztalatcsere is elősegítette e terület értékelését, és perspektívájának megítélését. Érdemes adatszerűen is figyelemmel kísérni némileg az eddig elért eredményeket: 1947-től 1965-ig, tehát 18 év alatt 47 szénhidrogén-előfordulást tártak föl, s ebből 37 az utóbbi nyolc évre jut Még érdekesebb, ha tudjuk, hogy 1945-ig, felszabadulásunk évéig, csupán két helyen, Tótkomlóson és Kőrösszegapátiban találtak földgázt, olajat pedig sehol az Alföldön. A „frontáttörés" évéül az előbb 1962-t említettük. Számunkra mindenesetre ez az év hozta a nagy újdonságot: az üllési olajat. Abban az évben összesen hat helyen, 1963-ban három, 1964-ben ismét hat és az idén már eddig újabb három helyen találtak a kutatók, a bányászok olajat, illetve földgázt. Talán nem fölösleges elismerni, hogy itt Szeged környékén Üllés után Szánk, azután Soltvadkert, majd Tápé, Dorozsma és Algyő következett. hogy Szeged gázellátása egymagában Üllésről húsz évre biztosítható. Soltvadkerten aránylag kis mennyiségű gázkészlet került napvilágra, úgyhogy a munkát az idén be is fejezik. Ennél sokkal jelentősebb sikert értek el Szánkon, ahol az eddigi kutatás alapján két olaj- és egy gáztelep feltételezhető. A gáz 800 millió köbmétert tesz ki. Aránylag kevés olajtermelő kutat sikerült eddig föltárni a talajviszonyok miatt fellépő nehézségek következtében, de minden remény megvan rá, hogy az eddig feltárt mennyiségnek legalább négyszeresét hozhatják a felszínre a közeljövőben. Algyő a legújabb és egyben a legnagyobb jövőjű terület is minden valószínűség szerint. Éppen a napokban adtunk hírt róla, hogy két kútnál is közel állnak az olaj kihozatalához, de az sem lehetetlen, hogy már tűi is vannak rajta. Ez a terület eddig is tartogatott meglepetéseket — itt van közel Tápé —, s az események meglehetősen gyorsan kergetik egymást. Kár lenne jóslásokba bocsátkozni, de nem véletlen, hogy mind nagyobb erővel látnak munkához errefelé az olajbányászok. Végül: Dorozsmán is van olaj. Hozamának kivizsgálása után a kitermelők veszik birtokukba a kutat. A kőolajfűrási üzem idei tervfeladata 197 ezer méter lefúrása a mélybe, valamint 780 úgynevezett rétegvizsgálat. A szegedi részlegre ilyen tekintetben is nagy feladatok hárulnak, s természetesen az olaj és a földgáz kitermelésében szintén. A tervezetthez képest eddig elmaradtak, a bárha ennek több objektív oka is van, joggal várható tőlük az eddiginél jobban szervezett, céltudatosabb munka. o o A szegedi olajbányászok éppen ezekben a napokban válnak szó szerint is szegediekké, hiszen központjuk most költözködik a város közigazgatási területére. Bár eddig is szegedinek vallották magukat, hiszen egyre többen laknak közülük itten. Miután a szegedi medence fogalma kialakult mert a különböző geofizikai mérések igazolták feltételezését, 1962 —64 között négy fúróberendezéssel vonult fel Ullésre, Soltvadkertre és Szankra az Alföldi Kőolajfúrási Üzem. Az idei évre a fúró és a befejező berendezések száma megsokszorozódott, s a bányászok létszáma már megközelíti az ötszázat. Életükről, munkájukról többször is beszámolt a Dél-Magyarország, most inkább néhány pillantást vetünk azokra a területekre, ahol dolgoznak. Ma már vitathatatlanul eredményes területnek számít kutatási szempontból Üllés, Soltvadkert, Szánk, Algyő, Tápé és Dorozsma. Üllésen kőolajat és földgázt is találtak. A szakemberek a gázkészletet csaknem 500 millió köbméterre becsülik. Az itt végzett kutatás igen komoly gazdasági haszonnal ls járt, de azt is meg kell mondani, hogy újabb számottevő eredmény ezen a helyen már nem várható. Éppen elég nagy eredmény, Ha a dél-alföldi olajkutatások jövőjéről beszélünk, elsősorban is le kell szögeznünk: jelenleg a kutatás a cél, az olaj, a gáz most még csak „melléktermékként" jelentkezik. A kutatás pedig — minden biztató jel ellenére sem nevezhető még előrehaladottnak. Pedig nem „találomra" végzik ezeket, még akkor sem, ha a feltételezett helyen nem találnak mindig szénhidrogénre. Az sem igaz, hogy „olajat kutattak, s csak víz lett belőle", meg a fordítottja sem. A tápéi kitörés sem érte váratlanul a szakembereket: tudták, hogy ebben a körzetben előfordulhat az olaj, csak akkor még nem jutottak el kutatásáig. S még egy érdekes megállapítás ezzel kapcsolatban: a kitörés egyáltalán nem kívánatos jelenség, de nem is tragédia. Ahol csak lehet, elejét kell venni, viszont olajat vagy földgázt jelez, ami mégiscsak jó dolog. A közeljövő a kutatások még eddiginél is szélesebb körű kibontakoztatását jelenti. Az eddigi módszereit beváltak, tovább folytatják őket, és a technika; felkészültségtől függően először a magasabban elhelyezkedő szerkezeteket kutatják, később pedig egyre inkább a nagyobb mélységek felé fordulnak. A változatos, lencsés kifejlödésű, vagy a töréses szerkezetű talajok szeszélyes változatossága újabb és újabb meglepetéseket tartogatnak a földtani kutatásokkal foglalkozó szakemberek számára, s mint eddig, ezután is próbára teszik majd leleményességüket, képzelőtehetségüket. A különleges hőmérsékleti és nyomásviszonyok pedig a fúrások technikai kivitelezésénél dolgozó műszakiak számára produkálnak állandóan „újdonságokat". Erre fel kell készülni, ez e tekintetben tipikus az Alföldön . A terület megismeréséhez igen sok fúrás szükséges, a kutakat aránylag egymástól kis távolságra kell telepíteni. A feltárt kutak értékelése, készleteinek megállapítása, művelési tervének elkészítése nehezebb, mint másutt. Az elsorolt problémák és nehézségek a Dél-Alföldön valamennyi változatukban megtalálhatók, és a nagyobb mélységek kutatásának alkalmával fokozottabb jelentkezésükkel kell számolni. Hogy azért mondjunk adatokat is a közeljövőre vonatkozóan: kutatásra váró szerkezet található Szeged közelében Algyő délkeleti részén; Deszken, Ferencszálláson és Szőregen; Üllés közelében a község északnyugati részén, valamint Eorráskúton. Kijelölt terület a Duna—Tisza közén Kiskunhalas és Kiskunmajsa vidéke is. A szénhidrogén-kutatások tekintetében a Dél-Alföldre minden bizonnyal nagy jövő vár. Felesleges magyarázni, hogy a kőolaj, a földgáz milyen nagy kincs a népgazdaságnak, és nem kevésbé nagy kincs e táj lakói számára is. A már bizonyítottan produktív és komolyabb gazdasági eredményeket ígérő területekre mind nagyobb kutatási erőt összpontosítanak, vállalva az ezzel járó nagyobb kockázatot is. Megkezdték mér az említett területek távolabbi környékének felderítését is. Ha felelőtlenség ls lenne kijelenteni, hogy a szegedi medence felülmúlja majd a zalai olajmezőt, egyáltalán nem lehetetlen, hogy az mégis bekövetkezhet. Dr. Dank Viktor előadása nyomán írta Fehér Kálmán Olvasóink írjeik ÖT MAZSA LÉC K ERESI GAZDAJAT Több napja már, hogy a Bokor utca 8. számú ház elé egy lovaskocsiról leraktak az utcára 5 mázsa lécet Mint kiderült, a fuvaros nem tudta a megrendelő nevét elolvasni, s ezért otthagyta. Azóta múlnak a napok, s a léc még mindig ott van. Persze már nem annyi, mint amikor lerakták, mert bizony a gazdátlan fából az visz. aki akar. Jó lenne, ha a tulajdonos minél előbb jelentkeznék, amíg valamit találna megrendelt tüzelőjéből. Jó volna azonban az is, ha nem olvashatatlan címekkel küldenék ki a megrendelt tüzelőt és főleg nem hagynák ott mindenki prédájára, ha nem találják meg a gazdáját. Csernus Erzsébet TEJSZÍNHAB BOSSZÜSAGGAL Régebben — még tavaly is — igaz, hogy csak októbertől májusig, de lehetett a boltokban tejszínt kapni. Most viszont „remek" újítása van a tejipari vállalatnak, mert már nem kell verni sem a tejszínt, ugyanis habtejszínt árusítanak. Sajnos, egy kis szépséghiba akad az újításban, mert így csaknem dupla áron adják. Nem tudom megérteni, hogyan kerülhet egy deci tejszín felverése 2 forint 40 fillérbe. Kérnénk a vállalatot, hogy továbbra is árusítsák 6 forint 80 fillérért a 2 decis tejszínt és gondoskodjanak róla, hogy legalább a nagyobb bo' tokban állandóan kapható legyen. Kovács Jáuosne KÖSZÖNET A KEDVES VENDÉGLÁTÁSÉRT Tanulmányi kirándulásunk hívta a gyermekek figyelsorán a diákokkal felkeres- mét. A beszélgetést egy Jő tük a Juhász Gyula Műve- érzékkel megválasztott oktalödési Otthon gyermek- tó és mesefilm zárta be. könyvtárát. A könyvtárveze- Ezért mi pedagógusok és a tő a legnagyobb készséggel gyerekek is hálás köszöneörömmel mutatta be a ta- tünket fejezzük ki a kedves nyal gyerekeknek a könyv- foead tatáért állományt. Elmondotta hon- 10gaalalaserL nan ered a könyvtár neve, s egyes könyvekre külön felFodor P. Zoltánne Domaszék Lángvörös fák, piros cserjék Osz az újszegedi botanikus kertben A József Attila Tudományegyetem Növénytani Intézetének botanikus kertjében a nyári csúcsforgalom után most is népes kirándulócsoportok fordulnak meg. A húszholdas arborétum minden növénycsoportja magán viseli már az ősz jegyeit Ritkulnak, fogynak a zöld színek, szaporodnak a sárgák, barnák, a pirosak. Ha változott is, nem veszített szépségéből a kert. inkább tarkábbá, viritóbbá vált. Festői látványt nyújtanak a tűztövis cserjék „égő" bokrai ós a lángvörös szarvasfák. amelyeknek levelei egytől egyig bepirosodnak, akárcsak tobozhoz hasonló formájú termésük. A piruló bokrok szomszédságában kopaszodik a parókafa, s hajszerű termésével együtt viszi magvait a szél. Az argentin puszták őszi hangulatát idézi a már virágzó pampafű. A magas fűből ujjnyi vastag száron emelkedik ki az árvalányhajhoz hasonló ezüstösen fehér csillogó virág. Sok más érdekesség kelti még fel a látogatók érdeklődését. A most épülő üvegházban termést hozott a perui oszlopkaktusz, amely azonos fajtájú Kossuth Lajos torinói kertjéből származó — ugyancsak itt található — kaktusszal. A pálmaházban pedig botanikai szenzáció szemtanúi a vendégek: egyetlen száron négy virágot hajtott a Cattleya hibrid orchidea, s szépsége mellett illatával is magára vonja a figyelmet Technika a bűnüldözés szolgálatában A technika nagyarányú fejlődésével együtt kifejlődik a bűnüldözési technika is. A modern bűnöző rafináltságán — hiszen a bűnözés technikája is fejlődik — csak a legmodernebb krimináltechnikai eszközök segítségével lehet túljárni. Szükség van ezekre a megnyugtató bizonyítékok feltárásához, a törvényesség biztosításához is. Szombat Kossuth-rádió 4.30 Hírek. .4.32 Hajnaltól reggelig .. . 4.45 Falurádió. 5.00 Hitek. 5.30 Reggeli Krónika. 6.00 Hírek. 6.30 Hl.-ek. 7.00 Reggeli Krónika. 7.30 Üj könyvek. 7.40 A budapesti mozik műsora. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Babai Gyula népi zenekara játszik. 9.10 Milyen üres a világűr? 9.20 Két versenymű. 9.55 Orvosi tanácsok. 10.00 Hírek. 10.10 Ez ;s, az ls. 110 percben . . . 12.00 Hírek. 12.x5 Tánczenei koktél. 12.57 A budapesti színházak műsora. 13.00 Ül versek. 13.15 Tosca. 14.00 Hírek. 14.05 Hirdetőoszlop. 14.20 Katonadalok. 14.35 Ml történt a héten a nagyvilágban? 14.50 Közvetítés a Népstadionból a Magyarország—NDK VB-selejtező labdarúgó-mérkőzésről. 17.03 A Rádió lemezalbumu. 1.55 Műsorismertetés. 18.00 Hírek. 18.45 Viszontlátásra, Hanngvirág. Dráma két részben. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek 1 20.00 Esti Krónika. 21.41 Üj népzenei felvételeinkből. 22.00 Hírek. 22.15 Sporthírek. 22.20 Táncoljunk! 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO Rádióés tv-műsor karra. 15.00 Hirek. 15.05 Kamarazene. 15.40 Operettrészletek. 16.05 Nyirt Pál énekel. 16.15 Orvosi tanácsok. 16.20 Mestermüvek sorsa — mesterek kezében. 17.00 Hírek. 17.06 A nádirigó. Rádiójáték. 17.56 A dzsessz kedvelőinek. 18.10 Margarete és a Frankenstein kastély kísértete. 18.25 Magyar nóták. 19.00 Hírek. 19.05 Báthy Anna énekel. 19.35 Napló. 19.50 Könnyűzene Szófiából. 20.13 Yehudi Menuhin hegedűestje. 21.00 Hírek. 21.45 Térképvázlat a műveltségről. 22.00 Rácz Béla népi zenekara iátszlk. 22.20 Brahms: n. szimfónia. 22 56 Ügetőverseny-eredmények. 23.00 Hírek TELEVÍZIÓ 4.30—10.98 Azonos a Kossuth rádió műsorával. 14.05 Időjárásjelentés. 14.20 Biztonságos közlekedés a tengeren. 14.30 Dvorzsák: E-dúr szerenád vonószeneMagyar televízió 14.48 Magyarország—NDK világbajnoki selejtező labdarúgómérkőzés közvetítése a Népstadionból. 17.23 Hírek. 17.30 Próbaút. Magyar kisfilm. 17.40 Falusi dolgokról. 17.45 Musica viva. NDK kisfilm. 18.20 Természettudományi lexikon. 18.40 A tv jelenti. 19.20 Esti mese. 19.30 Tvbiradó. 19.50 Délután ötkor. Televíziójáték. 20.45 Jugoszláv dalfesztivál. Közvetítés Zágrábból. 22.00 Jubileumi műsor közvetítése a debreceni Csokonai Színházból. 22.30 Tv-hlradó. n. kiadás. (MTI) Jugoszláv televízió 10.00 Iskola-tv. 11.09 A Franciaország—Jugoszlávia labdarúgómérkőzés közvetítése. 17.40 Hol van. micsoda? 17.55 Zokl Poki. Gyermekműsor. 18.10 Népi muzsika. 18.25 Műsorismertetés. 18.30 Tv-újdonságok. 18.45 Zászlók a toronyban. Tv-játék. 19.54 36 éjszakát, gyerekek 1 20.00 Tvhlradó. 20.30 Abbázia 65. A táncdalfesztivál záróestje első részének közvetítése. 22.00 Arccal a fonákságok felé. Szatirikus műsor. 22.50 Hirek. 23.00 Abbázia 65. A táncdalfesztlvál döntője. 24 no Hírek. Román televízió 17.00 Tv-h£radó. 27.20 Mozaik. Gyermekműsor. 18.00 Tv-enclklopedia: Karikatúra. — El Greeo — Dzsessz. 18.50 A filmvászon nagy művészei. Jean Gibin. 19.50 A nyomok a hetedik mennyországba vezetnek Film. 20.50 Szerelem, az örök dal. Operettest. 21.40 Tv-hlradó. sporthírek és időjárásjelentés. Régebben a bűnügyi technikai munkát csak a nagyobb városokban, elsősorban Budapesten alkalmazták. Országszerte csak az 1950-es évek elejétől hasznosítják a bűncselekmények színhelyén. Ma már a bűncselekmények helysz'nén megjelenő rendőri szerveknek modern, jól felszerelt helyszínelő gépkocsijuk van. A kisebb rendőri szervek s a körzeti megbízottak, nyomozótáskák segítségével kutatják, és rögzítik a helyszíni nyomokat. A munkájukat szakszerűen ellátó rendőröknek a bűncselekmény helyszínéről szakértői vizsgálatra beküldött anyagai alapján már sokszor derítették fel a tettest a szakértői vélemények felhasználásával. Az elmúlt években megnőtt a bűncselekmények nyomozásában folytatott fizikai és kémiai szakértői vizsgálatok száma. Különösen fontos szerepet töltenek be e vizsgálatok a közlekedési baleseteknél, például cserbenhagyás esetén. Gyakran alkalmaznak szakértői mikroszkopikus vizsgálatokat a szabad szemmel nem észlelhető elváltozások megállapítására. A bűnöző felkutatásához mind gyakrabban veszi igénybe a rendőrség — sokszor a sajtó útján — a polgári lakosság segítségét. A rendőrség és a dolgozók jó kapcsolata nagy segítséget jelent a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények felderítésében. Vasárnap, 1965. október 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 5