Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-09 / 238. szám

1 dél-alföldi olajkutatások múltja, jelene, jövője Más keresni és más találni Már Eötvös Loránd elkezdte A szegedi olajbányászok Újdonságok, minden oldalról Ha egy évtizeddel ezelőtt kerül netalán szóba a dél­alföldi szénhidrogén-kutatá­sok múltja, jelene és jövő­je, az olvasó joggal kétel­kedett volna benne, hogy ez a téma nem a Tudomány — technika rovatba, hanem a tudományos fantáziák vilá­gába való. Most, miután is­meretes, hogy már szinte a körtöltés aljában emelked­nek a fúrótornyok, és hol Tápéról, hol Dorozsmáról fut be a jelentés újabb olaj­leletről, nemcsak hogy nem rendkívüli, de természetes, hogy ezzel a témával foglal­kozunk. Egyre több alföldi megyé­ben hangzott fel az utóbbi években az olajbányászok Jó szerencsét! köszöntése. Az üllésiek is bizonyára fölkap­ták rá először a fejüket: ezen a tájon, a homok bi­rodalmában különösen szo­katlannak hangzott Telepü­lésfejlesztési és iparpolitikai szempontból is nagyszerű sa­játsága a szénhidrogének­nek, hogy nem kötődnek úgy a közép-szigethegységekhez, mint a szilárd ásványi nyers­anyagok. A szénhidrogén­kutatások az ország egész területére kiterjednek. A kőolaj- és a földgázbá­nyászat több lényeges szem­pontból is különbözik a töb­bi bányászati ágtól. Az egyik ilyen különbség az, hogy a föld mélyében rejtező anyag­ról, a szénhidrogénekről csak közvetett módon szerezhető tudomás. A másik: ha a ku­tatófúrás eredménnyel jár, a kút nyomban termelőegység­gé válik. Ezért mondhatjuk bátran, hogy a szegedi me­dence ma már nem csupán mélyföldtani fogalom, hanem gazdasági tényező is. Az intenzív kutatások eredményeként jelenleg több mint nyolcvan kőolaj- és földgáz-előfordulást isme­rünk Magyarországon. Hosz­szú út vezetett el idáig. A megelőző eredményeket új­ra meg újra értékelve, az elméletek és módszerek vál­toztatásával és fejlesztésé­vel, az elmélet és a gyakor­lat kölcsönös egymásra hatá­sával, a kutatófúrások ada­tainak következetes felhasz­nálásával sikerült a valóság­hoz egyre közelebb álló mélyföldtani kép megalkotá­sa itt, a Dél-Alföldön is. A sikertelenségek mindig rátapintottak a munkahipo­Jézisek hiányosságaira. A romániai gazdag szénhidro­gén-előfordulások és az al­földi mélyég közötti kapcso­lat lehetőségének gondola­ta először mozgósító erővel bírt, majd miután kiderült róla, hogy nem helytálló, csalódottságot, visszaesést okozott. Az artézi vizekkel együtt felszínre törő gázok egymagukban nem biztattak sikerrel. A nagy kőolajter­melő országok táblás terüle­teire vonatkozó megálláp'tá­sok gépies átültetése is ku­darccal járt. Más keresni te­hát, és megint más találni. Az eisó geofizikai mérése­ket még Eötvös Loránd vé­gezte 1909-1911 között Szeged és Baja környékén. Az Eöt­vös-ingás méréseket 1921— 1922-ben tovább folytatták. A Duna-Tisza közének déli részén és a Tisza—Maros­szögben 1941—1944 között vé­geztek méréseket az akkori Magyar—Német Ásványolaj RT megbízásából, sőt a hannoveri Seismos cég is megjelent ezen a területen. Munkájuk dokumentumai a második világháborúban nagyrészt megsemmisültek. De a kut 'sok története Tótkomlóson gázkitörést jegyzett fel. Először 1949-ben kezdték e vidék ismételt felmérését a felszabadulás után, és 1962-ben vonult be először a szegedi medence fogalma a szakirodalomba. Amint lát­hattuk, a szénhidrogén-kuta­tási céllal végzett tevékeny­ség igen hosszú múltra te­kinthet vissza a Dél-Alföl­dön, a gazdasági szempont­ból is jelentós kutatási ered­mények meglehetősen későn születtek. A kutatás 1957-től kezdve megváltoztatta elgondolásait az Alföldre vonatkozóan. Kritikusan újraértékelte a rendelkezésre álló régebbi adatokat, kiegészítette az újabb ismeretekkel, és arra a megállapításra jutott, hogy a Dél-Alföldön részletes szeizmikus méréseket kell végezni a regionális felderí­tés alapján reményt keltő területeken. Különösen a hat-hét évvel ezelőtt beve­zetett kombinált reflexiós és refrakciós mérések hoztak jelentős minőségi változást a méiyföldtani viszonyok érté­kelésében. Ezek vezettek vé­gül sikerre. De kár volna említés nélkül hagyni, hogy a jugoszláv szakemberekkel kiépített kapcsolatok, a ta­pasztalatcsere is elősegítette e terület értékelését, és pers­pektívájának megítélését. Érdemes adatszerűen is fi­gyelemmel kísérni némileg az eddig elért eredményeket: 1947-től 1965-ig, tehát 18 év alatt 47 szénhidrogén-előfor­dulást tártak föl, s ebből 37 az utóbbi nyolc évre jut Még érdekesebb, ha tudjuk, hogy 1945-ig, felszabadulá­sunk évéig, csupán két he­lyen, Tótkomlóson és Kőrös­szegapátiban találtak föld­gázt, olajat pedig sehol az Alföldön. A „frontáttörés" évéül az előbb 1962-t emlí­tettük. Számunkra minden­esetre ez az év hozta a nagy újdonságot: az üllési olajat. Abban az évben összesen hat helyen, 1963-ban három, 1964-ben ismét hat és az idén már eddig újabb három helyen találtak a kutatók, a bányászok olajat, illetve föld­gázt. Talán nem fölösleges elismerni, hogy itt Szeged környékén Üllés után Szánk, azután Soltvadkert, majd Tápé, Dorozsma és Algyő következett. hogy Szeged gázellátása egy­magában Üllésről húsz évre biztosítható. Soltvadkerten aránylag kis mennyiségű gázkészlet került napvilágra, úgyhogy a mun­kát az idén be is fejezik. Ennél sokkal jelentősebb si­kert értek el Szánkon, ahol az eddigi kutatás alapján két olaj- és egy gáztelep felté­telezhető. A gáz 800 millió köbmétert tesz ki. Aránylag kevés olajtermelő kutat si­került eddig föltárni a ta­lajviszonyok miatt fellépő nehézségek következtében, de minden remény megvan rá, hogy az eddig feltárt mennyiségnek legalább négyszeresét hozhatják a fel­színre a közeljövőben. Algyő a legújabb és egy­ben a legnagyobb jövőjű te­rület is minden valószínű­ség szerint. Éppen a napok­ban adtunk hírt róla, hogy két kútnál is közel állnak az olaj kihozatalához, de az sem lehetetlen, hogy már tűi is vannak rajta. Ez a te­rület eddig is tartogatott meglepetéseket — itt van kö­zel Tápé —, s az események meglehetősen gyorsan kerge­tik egymást. Kár lenne jós­lásokba bocsátkozni, de nem véletlen, hogy mind nagyobb erővel látnak munkához er­refelé az olajbányászok. Végül: Dorozsmán is van olaj. Hozamának kivizsgálá­sa után a kitermelők veszik birtokukba a kutat. A kőolajfűrási üzem idei tervfeladata 197 ezer méter lefúrása a mélybe, valamint 780 úgynevezett rétegvizsgá­lat. A szegedi részlegre ilyen tekintetben is nagy feladatok hárulnak, s természetesen az olaj és a földgáz kitermelé­sében szintén. A tervezett­hez képest eddig elmaradtak, a bárha ennek több objektív oka is van, joggal várható tőlük az eddiginél jobban szervezett, céltudatosabb munka. o o A szegedi olajbányászok éppen ezekben a napokban válnak szó szerint is szege­diekké, hiszen központjuk most költözködik a város közigazgatási területére. Bár eddig is szegedinek vallot­ták magukat, hiszen egyre többen laknak közülük it­ten. Miután a szegedi medence fogalma kialakult mert a különböző geofizikai mérések igazolták feltételezését, 1962 —64 között négy fúróberen­dezéssel vonult fel Ullésre, Soltvadkertre és Szankra az Alföldi Kőolajfúrási Üzem. Az idei évre a fúró és a be­fejező berendezések száma megsokszorozódott, s a bá­nyászok létszáma már meg­közelíti az ötszázat. Életük­ről, munkájukról többször is beszámolt a Dél-Magyaror­szág, most inkább néhány pillantást vetünk azokra a területekre, ahol dolgoznak. Ma már vitathatatlanul eredményes területnek szá­mít kutatási szempontból Üllés, Soltvadkert, Szánk, Algyő, Tápé és Dorozsma. Üllésen kőolajat és földgázt is találtak. A szakemberek a gázkészletet csaknem 500 millió köbméterre becsülik. Az itt végzett kutatás igen komoly gazdasági haszonnal ls járt, de azt is meg kell mondani, hogy újabb szá­mottevő eredmény ezen a helyen már nem várható. Éppen elég nagy eredmény, Ha a dél-alföldi olajkuta­tások jövőjéről beszélünk, el­sősorban is le kell szögez­nünk: jelenleg a kutatás a cél, az olaj, a gáz most még csak „melléktermék­ként" jelentkezik. A kutatás pedig — minden biztató jel ellenére sem nevezhető még előrehaladottnak. Pedig nem „találomra" végzik ezeket, még akkor sem, ha a feltéte­lezett helyen nem találnak mindig szénhidrogénre. Az sem igaz, hogy „olajat kutat­tak, s csak víz lett belőle", meg a fordítottja sem. A tápéi kitörés sem érte várat­lanul a szakembereket: tud­ták, hogy ebben a körzetben előfordulhat az olaj, csak akkor még nem jutottak el kutatásáig. S még egy érde­kes megállapítás ezzel kap­csolatban: a kitörés egyálta­lán nem kívánatos jelenség, de nem is tragédia. Ahol csak lehet, elejét kell venni, viszont olajat vagy földgázt jelez, ami mégiscsak jó do­log. A közeljövő a kutatások még eddiginél is szélesebb körű kibontakoztatását jelen­ti. Az eddigi módszereit be­váltak, tovább folytatják őket, és a technika; felké­szültségtől függően először a magasabban elhelyezkedő szerkezeteket kutatják, ké­sőbb pedig egyre inkább a nagyobb mélységek felé for­dulnak. A változatos, lencsés kifejlödésű, vagy a töréses szerkezetű talajok szeszélyes változatossága újabb és újabb meglepetéseket tarto­gatnak a földtani kutatások­kal foglalkozó szakemberek számára, s mint eddig, ez­után is próbára teszik majd leleményességüket, képzelő­tehetségüket. A különleges hőmérsékleti és nyomásvi­szonyok pedig a fúrások tech­nikai kivitelezésénél dolgozó műszakiak számára produ­kálnak állandóan „újdonsá­gokat". Erre fel kell készül­ni, ez e tekintetben tipikus az Alföldön . A terület megismeréséhez igen sok fúrás szükséges, a kutakat aránylag egymástól kis távolságra kell telepíteni. A feltárt kutak értékelése, készleteinek megállapítása, művelési tervének elkészíté­se nehezebb, mint másutt. Az elsorolt problémák és ne­hézségek a Dél-Alföldön va­lamennyi változatukban megtalálhatók, és a nagyobb mélységek kutatásának al­kalmával fokozottabb jelent­kezésükkel kell számolni. Hogy azért mondjunk ada­tokat is a közeljövőre vonat­kozóan: kutatásra váró szer­kezet található Szeged köze­lében Algyő délkeleti részén; Deszken, Ferencszálláson és Szőregen; Üllés közelében a község északnyugati részén, valamint Eorráskúton. Ki­jelölt terület a Duna—Tisza közén Kiskunhalas és Kis­kunmajsa vidéke is. A szénhidrogén-kutatások tekintetében a Dél-Alföldre minden bizonnyal nagy jövő vár. Felesleges magyarázni, hogy a kőolaj, a földgáz mi­lyen nagy kincs a népgazda­ságnak, és nem kevésbé nagy kincs e táj lakói számára is. A már bizonyítottan pro­duktív és komolyabb gaz­dasági eredményeket ígérő területekre mind nagyobb kutatási erőt összpontosíta­nak, vállalva az ezzel járó nagyobb kockázatot is. Meg­kezdték mér az említett te­rületek távolabbi környéké­nek felderítését is. Ha fele­lőtlenség ls lenne kijelenteni, hogy a szegedi medence fe­lülmúlja majd a zalai olaj­mezőt, egyáltalán nem lehe­tetlen, hogy az mégis bekö­vetkezhet. Dr. Dank Viktor előadása nyomán írta Fehér Kálmán Olvasóink írjeik ÖT MAZSA LÉC K ERESI GAZDAJAT Több napja már, hogy a Bokor utca 8. számú ház elé egy lovaskocsiról leraktak az utcára 5 mázsa lécet Mint kiderült, a fuvaros nem tud­ta a megrendelő nevét elol­vasni, s ezért otthagyta. Azóta múlnak a napok, s a léc még mindig ott van. Per­sze már nem annyi, mint amikor lerakták, mert bi­zony a gazdátlan fából az visz. aki akar. Jó lenne, ha a tulajdonos minél előbb je­lentkeznék, amíg valamit ta­lálna megrendelt tüzelőjéből. Jó volna azonban az is, ha nem olvashatatlan címekkel küldenék ki a megrendelt tüzelőt és főleg nem hagy­nák ott mindenki prédájára, ha nem találják meg a gaz­dáját. Csernus Erzsébet TEJSZÍNHAB BOSSZÜSAGGAL Régebben — még tavaly is — igaz, hogy csak október­től májusig, de lehetett a boltokban tejszínt kapni. Most viszont „remek" újítá­sa van a tejipari vállalat­nak, mert már nem kell ver­ni sem a tejszínt, ugyanis habtejszínt árusítanak. Saj­nos, egy kis szépséghiba akad az újításban, mert így csak­nem dupla áron adják. Nem tudom megérteni, hogyan kerülhet egy deci tejszín fel­verése 2 forint 40 fillérbe. Kérnénk a vállalatot, hogy továbbra is árusítsák 6 fo­rint 80 fillérért a 2 decis tej­színt és gondoskodjanak ró­la, hogy legalább a nagyobb bo' tokban állandóan kapha­tó legyen. Kovács Jáuosne KÖSZÖNET A KEDVES VENDÉGLÁTÁSÉRT Tanulmányi kirándulásunk hívta a gyermekek figyel­során a diákokkal felkeres- mét. A beszélgetést egy Jő tük a Juhász Gyula Műve- érzékkel megválasztott okta­lödési Otthon gyermek- tó és mesefilm zárta be. könyvtárát. A könyvtárveze- Ezért mi pedagógusok és a tő a legnagyobb készséggel gyerekek is hálás köszöne­örömmel mutatta be a ta- tünket fejezzük ki a kedves nyal gyerekeknek a könyv- foead tatáért állományt. Elmondotta hon- 10gaalalaserL nan ered a könyvtár neve, s egyes könyvekre külön fel­Fodor P. Zoltánne Domaszék Lángvörös fák, piros cserjék Osz az újszegedi botanikus kertben A József Attila Tudo­mányegyetem Növénytani In­tézetének botanikus kertjé­ben a nyári csúcsforgalom után most is népes kirán­dulócsoportok fordulnak meg. A húszholdas arboré­tum minden növénycsoportja magán viseli már az ősz je­gyeit Ritkulnak, fogynak a zöld színek, szaporodnak a sárgák, barnák, a pirosak. Ha változott is, nem veszí­tett szépségéből a kert. in­kább tarkábbá, viritóbbá vált. Festői látványt nyúj­tanak a tűztövis cserjék „égő" bokrai ós a lángvörös szarvasfák. amelyeknek le­velei egytől egyig bepirosod­nak, akárcsak tobozhoz ha­sonló formájú termésük. A piruló bokrok szomszédsá­gában kopaszodik a paróka­fa, s hajszerű termésével együtt viszi magvait a szél. Az argentin puszták őszi hangulatát idézi a már vi­rágzó pampafű. A magas fűből ujjnyi vastag száron emelkedik ki az árvalány­hajhoz hasonló ezüstösen fe­hér csillogó virág. Sok más érdekesség kelti még fel a látogatók érdek­lődését. A most épülő üveg­házban termést hozott a pe­rui oszlopkaktusz, amely azonos fajtájú Kossuth La­jos torinói kertjéből szár­mazó — ugyancsak itt ta­lálható — kaktusszal. A pál­maházban pedig botanikai szenzáció szemtanúi a ven­dégek: egyetlen száron négy virágot hajtott a Cattleya hibrid orchidea, s szépsége mellett illatával is magára vonja a figyelmet Technika a bűnüldözés szolgálatában A technika nagyarányú fejlődésével együtt kifejlődik a bűnüldözési technika is. A modern bűnöző rafinált­ságán — hiszen a bűnözés technikája is fejlődik — csak a legmodernebb kriminál­technikai eszközök segítségé­vel lehet túljárni. Szükség van ezekre a megnyugtató bizonyítékok feltárásához, a törvényesség biztosításához is. Szombat Kossuth-rádió 4.30 Hírek. .4.32 Hajnaltól reg­gelig .. . 4.45 Falurádió. 5.00 Hi­tek. 5.30 Reggeli Krónika. 6.00 Hírek. 6.30 Hl.-ek. 7.00 Reggeli Krónika. 7.30 Üj könyvek. 7.40 A budapesti mozik műsora. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Babai Gyula népi zenekara játszik. 9.10 Milyen üres a világűr? 9.20 Két versenymű. 9.55 Orvosi tanácsok. 10.00 Hírek. 10.10 Ez ;s, az ls. 110 percben . . . 12.00 Hírek. 12.x5 Tánczenei koktél. 12.57 A buda­pesti színházak műsora. 13.00 Ül versek. 13.15 Tosca. 14.00 Hírek. 14.05 Hirdetőoszlop. 14.20 Kato­nadalok. 14.35 Ml történt a hé­ten a nagyvilágban? 14.50 Közve­títés a Népstadionból a Magyar­ország—NDK VB-selejtező labda­rúgó-mérkőzésről. 17.03 A Rá­dió lemezalbumu. 1.55 Műsoris­mertetés. 18.00 Hírek. 18.45 Vi­szontlátásra, Hanngvirág. Drá­ma két részben. 19.54 Jó éjsza­kát, gyerekek 1 20.00 Esti Króni­ka. 21.41 Üj népzenei felvétele­inkből. 22.00 Hírek. 22.15 Sport­hírek. 22.20 Táncoljunk! 24.00 Hí­rek. PETŐFI RADIO Rádió­és tv-műsor karra. 15.00 Hirek. 15.05 Kama­razene. 15.40 Operettrészletek. 16.05 Nyirt Pál énekel. 16.15 Or­vosi tanácsok. 16.20 Mestermü­vek sorsa — mesterek kezében. 17.00 Hírek. 17.06 A nádirigó. Rá­diójáték. 17.56 A dzsessz kedve­lőinek. 18.10 Margarete és a Frankenstein kastély kísértete. 18.25 Magyar nóták. 19.00 Hírek. 19.05 Báthy Anna énekel. 19.35 Napló. 19.50 Könnyűzene Szófiá­ból. 20.13 Yehudi Menuhin hege­dűestje. 21.00 Hírek. 21.45 Tér­képvázlat a műveltségről. 22.00 Rácz Béla népi zenekara iátszlk. 22.20 Brahms: n. szimfónia. 22 56 Ügetőverseny-eredmények. 23.00 Hírek TELEVÍZIÓ 4.30—10.98 Azonos a Kossuth rádió műsorával. 14.05 Időjárás­jelentés. 14.20 Biztonságos közle­kedés a tengeren. 14.30 Dvor­zsák: E-dúr szerenád vonószene­Magyar televízió 14.48 Magyarország—NDK vi­lágbajnoki selejtező labdarúgó­mérkőzés közvetítése a Népsta­dionból. 17.23 Hírek. 17.30 Pró­baút. Magyar kisfilm. 17.40 Fa­lusi dolgokról. 17.45 Musica viva. NDK kisfilm. 18.20 Természettu­dományi lexikon. 18.40 A tv je­lenti. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv­biradó. 19.50 Délután ötkor. Te­levíziójáték. 20.45 Jugoszláv dal­fesztivál. Közvetítés Zágrábból. 22.00 Jubileumi műsor közvetíté­se a debreceni Csokonai Színház­ból. 22.30 Tv-hlradó. n. kiadás. (MTI) Jugoszláv televízió 10.00 Iskola-tv. 11.09 A Francia­ország—Jugoszlávia labdarúgó­mérkőzés közvetítése. 17.40 Hol van. micsoda? 17.55 Zokl Poki. Gyermekműsor. 18.10 Népi mu­zsika. 18.25 Műsorismertetés. 18.30 Tv-újdonságok. 18.45 Zász­lók a toronyban. Tv-játék. 19.54 36 éjszakát, gyerekek 1 20.00 Tv­hlradó. 20.30 Abbázia 65. A tánc­dalfesztivál záróestje első részé­nek közvetítése. 22.00 Arccal a fo­nákságok felé. Szatirikus műsor. 22.50 Hirek. 23.00 Abbázia 65. A táncdalfesztlvál döntője. 24 no Hí­rek. Román televízió 17.00 Tv-h£radó. 27.20 Mozaik. Gyermekműsor. 18.00 Tv-enclklo­pedia: Karikatúra. — El Greeo — Dzsessz. 18.50 A filmvászon nagy művészei. Jean Gibin. 19.50 A nyomok a hetedik mennyor­szágba vezetnek Film. 20.50 Sze­relem, az örök dal. Operettest. 21.40 Tv-hlradó. sporthírek és időjárásjelentés. Régebben a bűnügyi tech­nikai munkát csak a na­gyobb városokban, elsősor­ban Budapesten alkalmazták. Országszerte csak az 1950-es évek elejétől hasznosítják a bűncselekmények színhelyén. Ma már a bűncselekmé­nyek helysz'nén megjelenő rendőri szerveknek modern, jól felszerelt helyszínelő gép­kocsijuk van. A kisebb rend­őri szervek s a körzeti meg­bízottak, nyomozótáskák se­gítségével kutatják, és rögzí­tik a helyszíni nyomokat. A munkájukat szakszerűen el­látó rendőröknek a bűncse­lekmény helyszínéről szakér­tői vizsgálatra beküldött anyagai alapján már sokszor derítették fel a tettest a szakértői vélemények fel­használásával. Az elmúlt években meg­nőtt a bűncselekmények nyomozásában folytatott fi­zikai és kémiai szakértői vizsgálatok száma. Különö­sen fontos szerepet töltenek be e vizsgálatok a közleke­dési baleseteknél, például cserbenhagyás esetén. Gyak­ran alkalmaznak szakértői mikroszkopikus vizsgálato­kat a szabad szemmel nem észlelhető elváltozások meg­állapítására. A bűnöző felkutatásához mind gyakrabban veszi igénybe a rendőrség — sok­szor a sajtó útján — a pol­gári lakosság segítségét. A rendőrség és a dolgozók jó kapcsolata nagy segítséget jelent a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselek­mények felderítésében. Vasárnap, 1965. október 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents