Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

A könyvtár nevelőintézmény A nagyraváróknak Betzélgetis oz ideológiai irányelvekről a Somogyi Könyvtárban A Somogyi Könyvtár MSZMP alapszervezetének gyűlésén fontos határozat született: megyei jellegű kommunista könyvtárosi ta­nácskozás összehívását kez­deményezték. Erre az ankét­ra meg akarják hívní a megyei, az egyetemi könyv­tár, a szakszervezeti me­gyei könyvtári hálózat kommunista könyvtárosait, a megyei pártbizottság és a tanáras, a városi pártbizott­ság és a tanács, valamint a Művelődésügyi Minisztérium képiselőit. Milyen kérdések körül folyna ez a város és me­gye könyvtárainak élen járó dolgozóit megmozgató vita? — elsősorban ez iránt érdeklődtünk a So­mogyi Könyvtárban. Szabó Imre, az alapszervezet tit­kára válaszol : Pedagógiai funkció lőnböztetett módon kell propagálnunk az olvasók kö­rében a szocialista szemlé­letet tükröző müveket, s vállalnunk kell a szocialis­ta gondolkozástól áthatott tudományos munkák haté­konyabb propagálását is. Egyre inkább szeretnénk küz­deni a .jövőben az olvasók passzív kiszolgálása, a könyvtár „hivatallá" deg­radálása, az elbürokratizáló­dás módszerei ellen. A könyvtáros a maga szerény, mégis hatékony eszközeivel nagyon sokat tehet számta­lan kispolgári jellegű je­lenség: az individualizmus, az anyagiasság, a naciona­lizmus, a vallásos világné­zet elleni harcban, hiszen a könyvtárak forgalma nem­csak egy-egy olyan korsza­kos tudományos esemény al­kalmából nő meg rendkí­vüli mértékben, mint ami­lyen az űrhajózással kap­csolatos egy-egy új mozza­nat, hanem igen sok új kül­és belpolitikai, gazdasági és művészeti siker esetén is. — Mi a könyvtárakat mindenekelőtt nevelőin­tézményként tartjuk szá­mon; erről egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük a kommunista könyvtárra- A nagyképű soknak. Épp ezért az an­kéton szeretnénk felhívni a figyelmet — az irányelvek 6zel lemében — a könyvtá­rak ideológiai-pedagógiai funkciójának elsődlegessé­gére, arra, hogy — termé­szetesen a dogmatikus mód­szerek kizárásával —, de fokozatos gonddal, megkü­(udomán yoskodós el len — Szorosan veit „szak­mai" kérdések megvitatásá­ra is sor kerül az aktíva­ülésen? — Nagyon helyes lenne, ha — ugyancsak az irány­elvek szellemében — sort keríthetnénk az elméleti kézikönyvek, a különféle egyetemi tankönyvek meg­Figyelmezte'ő adat az is. hogy a bűntettet elkövető fiatalkorúaknak csupán kis töredéke él rendezett családi környezetben. A beszámolót vita követte (MTI) Napirentlen a fiatalkorúink bűnözése Ulátl tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizoltsága Az országgyűlés jogi. igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága szerdán ülést tartott a Parlament gobelin-termében. Dr. Pongrácz Kálmán elnöki megnyitója után dr. Gödöny József, az Országos Krimina­lisztikai Intézet igazgatója tájékoztatta a képviselőket a fiatalkorúak bűnözésének okairól, a bűnözés számszerű alakulásáról. Egyebek közt beszámolt arról, hogy az il­letékes állami és társadalmi szervek állandóan figyelem­mel kísérik a fiatalkorúak bűnözésének alakulását, s behatóan foglalkoznak a pre­venció különféle módjaival. A kérdés többek között azért is jelentős, mert a fiatalkorú bűnözés alakulása a tapasz­talatok szerint döntően befo­lyásolja a következő évek bűnözési statisztikáját. Az igazgató rámutatott arra is, hogy ifjúsági bűn­cselekmények számának csökkentésében elért ered­mények jelentősek. Erről ta­núskodik például az is, hogy a fftalkorú terheltek száma jelenleg csaknem fele az 1955. évinek. Elgondolkozta­tó azonban, hogy a legutób­bi esztendőkben a bűnügyi krónikák adatai szerint a bűnesetek száma stagnál, a terheltek száma is nagyjá­ból azonos színvonalon mo­zog. Ez arra inti az illetéke­seket, hogy további erőfeszí­tésekre van szükség a meg­előzésben. írásának módszerét érintő problémák megbeszélésére is. E könyvek minél telje­sebb sorú elkészítését az irányelvek is sürgetik, s ez nagyon indokolt, ezekre — tapasztalatból tudjuk ml, könyvtárosok — égető szük­ség van. Azonban annak is szeretnénk hangot adni: na­gyon jó volna, ha e mű­vek között minél több olyan akadna, mely igényesen, mégis népszerű módon, a szélesebb olvasóközönség számára is érthetően ter­jesztené az ismereteket. Félreértés ne essék: nem a tudományosság színvonalá­ból való engedményekre gondolunk; ám azt sem hisszük, hogy minden tu­dományos irásműnek feltét­lenül unalmasnak és nehe­zen érthetőnek kell lennie a nem szakemberek számá­ra ... Folyóiratainkban is szép számban lelhetünk olyan filozófiai, szocioló­giai. esztétikai cikkeket, melyek elárulják, hogy szer­zőjük dolgozata megformá­lása közben csak kollégái­nak, kritikusainak várható véleményével számol, nem pedig azzal, hogy művéből mennyit képesek profitálni a mi olvasóink, akik kö­zött társadalmunk minden rétegének képviselői meg­találhatók ma már. A nagy­képű homályosságot, teker­vényességet, tudományos­kodást semmiféle, a legel­vontabb téma sem követeli meg. Szervesebben a népművelésben Debrecenben tartott, s a kö­zelmúltban lezajlott országos népművelési ankéton hatá­rozat született arról, hogy a könyvtárakat az eddiginél sokkal szervesebben kell beleépíteni a népművelés rendszerébe. Nyilván az ösz­szehívandó könyvtáros­aktíva is hasznosan hozzá­járul e cél megközelítésé­hez. D. E. F urcsa nézetekkel fut néha össze az ember. Valamikor úgy óhaj­tottuk a nyugodt, kiegyen­súlyozott, meglepetéseket nél­külöző politikát és vezetést, most meg elém áll egy isten teremtménye és azt szajkóz­za, hogy unalmas, egyhangú nálunk az élet, a gazdaság, a politika. Ugyanazt papoljuk már évek óta munkáról, tár­sadalomról, ideológiáról. Ön­költség, termelékenység, ex­port, mértéktartás, megfon­toltság, szerénység... Vagyis, hogy verklivé vált már ez a nóta, se meg nem győz, se nem lelkesít. Valami nagy, felemelő dologra lenne már szükség a sok szürke eszten­dő után; valami olyanra, ami igazán fémjelezné manapság a szocializmus építését. Du­naújváros? — kérdezem. Esetleg. Vegyi kombinátok? Olyasféle is. Harminc száza­lékos életszínvonaljavítás? Ha nem is harminc, de efféle... Az emberek várnának már valami nagyot, imponálót a párttól, meg a kormánytól... Hiszen évek óta nagyon sze­rények vagyunk Krajcáros dolgokon vajúdunk. Mindig a gondokról beszélünk, s ez az örökös „agymosás" már-már kedvetlenné teszi az embere­ket. Unják a problémákat. Húsz év után kell nekünk társadalmi mozgalmat csinál­ni olyan dolgokból, mint az őszi betakarítás? A létszám meg a bérgazdálkodás? Az életszínvonal meg áll, topog... Szóval „fel kellene dobni ma­gunkat" valamivel, mert még j a terveink, az elgondolásaink is rövid pórázra járnak, hal­latlan fegyelmezettek. Na­gyobb, lelkesítőbb perspek­tíva kellene... Egyszuszra fújta el — de a válasz nem megy ugyanígy. Jól cseng, nagyon oda kell figyelni, hogy a falsot észre­vegye az ember ebben a gon­dolatsorban. Mert ugye, úgy tanultuk, úgy szoktuk meg a szocializmust, mint amelyben nagy számok, nagy tervek, nagy változások dominálnak. Szédítő programok, egész sar­kából kiforgatott régi, s ha­talmas új társadalmi és gaz­dasági mű. Egymásra toluló százalékok, meredek grafiko­nok, fantasztikus statisztikai változások! Ma pedig ilyet ritkábban találni. Közbejön ugyan egy Erzsébet-híd, egy­egy új vegyikombinát, a föld­A statisztikák egyébként azt mutatják, hogy a fiatal­korú bűnözők között lányok lényegesen kisebb számban szerepelnek, mint a fiúk — az arány 15:85. A terheltek­nek körülbelül 50 százaléka kerül a bíróság elé. A töb­biekkel szemben a büntető eljáráson kívül felelősségre­vonást (iskolai, vállalati fe­gyelmi figyelmeztetés) alkal­maznak. A fiatal korban elkövetett bűncselekmények között a leggyakoribb a vagyon elleni bűntett. A vizsgálatok szerint azonban az esetek 00 szá­zalékában az indítékok kö­zött nem valamilyen élet­szükséglet kielégítése, hanem meggondolatlanság, felelőt­lenség, kalandvágy szerepel. Egy évre emelték fel számos tartós fogyasztási cikk jótállási idejét KÖLCSÖN KÉSZÜLÉKET KAPNAK A RADIÖ- ÉS TELEVlZIÖTULAJDONO­SOK — KICSERÉLIK A GY AKRAN MEGHIBASODÖ K ÉSZÜLÉKEKET — ÜJ REN­DELKEZE SEK A GARANCIALIS JAV ITASOKRÖL A belkereskedelmi minisz­ter a kohó- és gépipari mi­niszterrel közösen, a vásár­lók fokozott védelme érde­kében új utasítást adott ki a tartós fogyasztási cikkek garanciális javításáról. A rendelkezés az eddigi sza­bályzatokat a lakosság ré­geket és a költségviselés kér­déseit, mégpedig azzal az elvvel, hogy a vásárló semmiképpen sem terhelhető indokolat­lan költségekkel. A lakáson nem javítható sú­lyosabb cikkek, gépek — mint például a hűtőszekré­szére igen kedvezően módra- nyek, a televíziók, a zene­sítja, s azonkívül, hogy a vásárlóknak több ked­vezményt nyújt, a minőség javítását célozza, a gyártó vállalatokat a ki­fogástalan áruk forgalomba hozására ösztönzi. Az utasítás kiterjesztette a jótállási kötelezettséggel forgalomba hozott cikkek körét a kukta gyorsfűzőkre, valamint a nem elektromos kávéfőzőkre is. Ezután az olajkályháknál, a gáztűzhe­lyeknél, a vízmelegítőknél is az általános garanciális fel­tételek az érvényesek. Az utasítás szerint a tartós fo­gyasztási cikkek nagy részé­nél, például a kerékpárok­nál, motorkerékpároknál, háztartási varrógépeknél, gépek, az olajkályhák, a mo­sógépek, a centrifugák — el­szállításáról és visszavitelé­ről a szerviz köteles gondos­kodni. Amennyiben a javí­tásra szoruló ilyen gépet a vevő szállíttatja be a szerviz kérésére, úgy a költségeket a szerviz megtéríti. A ki­sebb cikkeket, például vil­lanyvasalót, főzőlapot. 10 ki­lónál könnyebb rádiót stb. ezután is a vevőnek kell a szervizbe eljuttatni és on­nan elvinni. A gyakori viták elkerülé­sére az utasítás egyértel­műen kimondja, hogy a javítás időtartamával a készülék garanciális ide­jét meg kell hosszabbí­tani. Ha a rádió és a televízió hősugárzóknál, padlókefélö javítása 15 napnál tovább gépeknél, porszívóknál, cent­rifugáknál, lemezjátszóknál stb. a jótállási időt egysége­sen egy évre emelték fel. Kivétel a mosógép és a ház­tartási hűtőszekrény, ame­lyek garanciális ideje 6 hó­nap, illetve 2 év maradt. Egységesen rendezi az uta­sítás a javításokkal kapcso­latos szállítási kötelezettsé­tart, a szerviz köteles díj­mentes kölcsönkészüléket ad­ni, s azt a lakásra szállítani és üzembe helyezni. A szer­viz a 30 napon túli javítás esetén a televízió- és a rá­dióelőfizetési díjat köteles a készülék tulajdonosának megtéríteni. Alapvetően új a rendelke­zésnek az a része, amely szerint, ha a garanciális kö­telezettséggel forgalomba ho­zott cikket azonos hibával öt alkalommal, vagy bármi­lyen hibával 10 esetbein kell javítani, akkor a vevő kérésére díjmente­sen új, hibátlan készülékre cserélik ki. Az öt, vagy a tíz javítás után a szerviz veszi át a használatra alkalmatlannak cartott készüléket, a vevő­nek utalványt ad, amelyre a megjelölt üzlet azonos tí­pusú készüléket szolgáltat ki. Azonos típus hiányában a kereskedelem a vételárat visszafizeti, más típus vásár­lásánál pedig az esetleges különbözetet a vásárlónak, illetve a kereskedelemnek meg kell térítenie. Ameny­nyiben a csere a garanciális idő első felében történik, az líj készüléknél a teljes garancia, a másik esetben fél garanciaidő érvényes. Az elektromos cikkeknél az egyszerű biztosítékcsere nem számít javításnak. Ezentúl egyébként a szerviz a vevő garanciajegyén minden al­kalommal köteles a javítás időpontját és a munkalap számát feltüntetni. Az új rendelkezés — a garanciaidő felemelése és az újabb cikkekre való kiter­jesztése, valamint a cserele­hetőség biztosítása — csak az október 4-e után vásá­rolt készülékekre vonatko­zik. (MTI) alatti gyorsvasút építésének folytatása, de nem olyan tö­megben, mint azelőtt. Két három százalékot kúszik évente a reáljövedelmet jelző mutató is, de nem ugrik 15— 20-at Nem lenne jó? Nem lenne szükség gyorsabb elő­rehaladásra? Lejárt volna a nagy dolgok ideje? Vagy ha végigmegyünk a logikai lán­con, egészen odáig is elkalau­zol bennünket ez a nézet, hogy végül is a szocializmus sem tud perspektívát adni, húsz év alatt kifutotta volna magát, nem bírja tovább olyan nagy szusszal? Ha idá­ig kísérjük a véleményt, ki­derül, hogy nemcsak szemlé­letről van szó, hanem ideoló­giáról, K özvélemény rangján nem említhetjük ezt az elégedetlenséget. Hiszen az emberek nem ag­gódnak amiatt, hogy nem változik a politika. Éppen ezt tekintik a vezetés hiteles pró­bájának. Ha örökösen korri­gálni kellene, újra meg újra programot kellene adni — az a politika hitelét rontaná. S nem áll-e ugyanez a gazda­ságra? Hosszú távra kidolgo­zott gazdaságpolitikán mun­kálkodunk, amely meghozza napi és jövő kamatait is. A szocializmus nem tűri a gaz­dasági és politikai hazárdíro­zást. Hogy óvatos a párt? Hát lehet-e elég óvatos egy olyan testület, amely egy nép jövő­jével felelős? Itt csak egy do­logra kell szüntelenül tekin­tettel lenni: a szocializmus csak olyat adhat, amit hol­nap, holnapután sem vesz vissza. Minden intézkedésnek olyan fundamentumot kell rakni, amely nem Inog. Az ötletszerűség idegen a szo­cialista gazdaságtól. A kap­kodás is. Megemlítette pél­dául vitapartnerem a gazda­sági mechanizmus átszerve­zését. Hát meddig várunk ve­le? Másutt már csinálják! Kár lenne azonban azt hinni, hogy a mechanizmus feltétle­nül üdvözítő egymagában. Hozzáfoghatnánk ehhez, mi­előtt mindenre kiterjedő ala­possággal át nem gondolják a szakemberek csoportjai ezer meg ezer szempontból? Még divatmúlt formák megváltoz­tatása sem időszerű addig, amíg készen nincs az ígérete­sebb és minden bizonnyal al­kalmasabb! Nekünk sincsenek varázs­pálcáink. A szocializmus alapjainak lerakása idején sok szempontból valóban több volt a látványosság. Az egész gazdasági szerkezetet át kellett alakítani, nagy hé­zagokat kellett pótolni. A fi­zikai nyomor megszüntetése is emlékezetes harc volt Oe innen már-már saját alapjain fejlődik tovább a társadalom, s az újabb százalékok lehet­nek számértékben kisebbek — valójában jóval nagyobb alaptételek hányadai, s Hy módon abszolút értékükben is más summák. Közönsége­seit ezt úgy szokták mondani egy szovjet példával: köny­ovebb volt Szovjet-Oroszor­szágnak meghannlncsaoroB­nia az ipari termelést a cári iparhoz képest, mint megkét­szerezni most. A nagyravárók nem jó ma­tematikusok. A fejlődés üte­mét nem reálisan mérik. így nem lehet igazuk abban sem, hogy manapság nincsenek nagy dolgok társadalmunk­ban és gazdaságunkban. Csak olyan folyamathoz értünk, amikor a minőségi változá­sok a dolgok rendje és ter­mészete szerint lassabban ér­lelődnek. A gondok és prob­lémák. melyeket „már un­nak", á növekedés gondjai és problémái, és semmi garan­cia sem ígérkezik arra, hogy eljutunk valaha olyan társa­dalmi közegbe, amikor eze­ket végképp nélkülözzük. Csakhogy ezeket nem unal­munkra produkálja az élet és a munka, hanem elfoglaltsá­gunkra Hogy megoldjuk őket. Hiszen az igények és célok izmosodása okozza ezt. Ha megelégednénk mostani állapotunknál, a mostani gon­dok helyett sem jöhetnének majd újak. Hogy mégis ke­vesebb gonddal beérnénk? De hiszen ezért kell róluk be­szélni, sőt túltenni! I agy dolgok ... — akár­[aj hogy nézegetjük is ezeket, akárhogy vál­tozik a nagy dolgokról alko­tott elképzelés, egy bizonyos a szocializmus, mint társa­dalmunk minden jelenségé­nek foglalata, ma már olyan nagy és széles bázist jelent, amely a megszokott arányok átértékelésére is rákénysze­rít bennünket. Apró kis pél­da. Milyen nagy üzemnek tet­szett a szegedi textilművek, amikor felavatták. Csodájára jártunk. Ma természetes ott­honossággal szalad el a mo­torkerékpáros az épülő gumi­gyár mellett. Kell-e lelkesí­tőbb, mint az egykori és mai arányok, az egykori és mai alapok összemérése? Csak azért álltam meg en­nél az utcán felszedett aggo­dalomnál, mert valóban ta­pasztaltam: némelyek újabb nagy dolgok után áhítoznak nálunk. Hát reálisabb mércé­vel mérjenek, jobb szemmel nézzenek körül, vegyenek né­hány leckét számtanból, meg­találják, amit keresnek, hiá­nyolnak: a nagy dolgok je­lenlétét, folyamatosságát SZ. SIMON ISTVÁN Közéletünk hírei SZAKSZERVEZTI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT A VARSÓI VILAGK ONGRESSZUSRA Szerdán a VI. szakszerve- ség többi tagja. A küldöttsé­zeti világkongresszusra Var- get a Keleti pályaudvaron a sóba utazott Brutyó János, . . . . a SZOT elnöke és a kong- SZOT titkárságának tagja, resszuson részt vevő küldött- búcsúztatták. HAZAÉRKEZETT AZ NDK-BÓL A PARTMUNKA SK0LDÖTTSEG A Magyar Szocialista Mun­káspárt pártmunkás-küldött­sége, amely Szili Gézának, az MSZMP Központi Bizottsaga osztályvezető-helyettesének vezetésével a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett a Német De­mokratikus Köztársaságban, szerdán visszaérkezett Buda­pestre. FOGADÁS A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGÉBE! Szerdán délután Nyikolaj Csukovszkij és Dávid Sza­mojlov szovjet író. műfor­dító tiszteletére, akik a ma­gyar—szovjet kulturális cse­reegyezmény alapján három hetet töltenek Magyarorszá­gon az írószövetség vendé­geként. Szakmai tanulmány­útjuk idején Radnóti Miklós orosz nyelven megjelenő kö­tetét készítik elő. A T1T-KÜLDÖTTSÉG HAZA ÉRKEZETT MOSZKVABOL Moszkvából szerdán haza­érkezett Budapestre a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társult 30 tagú küldöttsége, amely a Szovjetunió össz­szövetségi Ismeretterjesztő Társulatának vendégeként egyhetes tanulmányúton ls merkedett a szovjet népmű­velő szervezet munkájával az ottani ismeretterjesztés módszereivel, eredményeivel és tapasztalataival. (MTI) Csütörtök. 1965. október 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 *

Next

/
Thumbnails
Contents