Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-05 / 234. szám

Magyar—mongol közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) ezért magyar—mongol gazdasági kormány­bizottság létrehozását határozták el. A két szocialista ország együttműködé­sének fejlesztése érdekében a felek meg­állapodtak. hogy a közeljövőben egyez­ményt kötnek a két ország között a ví­zumkényszer megszüntetéséről, kölcsönös jogsogélynyújtásról egymás állampolgárai számára, megállapodást írtak alá egyetemi és főiskolai hallgatók cseréjéről, filmek kicseréléséről, továbbá szerződéses formá­ban rendezik az állategészségügy területén folytatandó együttműködésük kérdéseit. A magyar fél magyarországi látogatásra hívta meg a Mongol Nagy Népi Hurál küldöttséget. A mongol fél -köszönettel vette a meghívást. 2. A két párt- és kormányküldöttség véle­ménycseréje az álláspontok teljes azonos­ságát mutatta valamennyi fontos nemzet­közi probléma megítélésében, a népek bé­kéje, függetlensége, barátsága erősítésének kérdéseiben. A két párt- és kormányküldöttség hatá­rozottan elítéli az Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló Imperialista agresszióját, a hazá­ja szabadságáért és függetlenségéért har­coló dél-vietnami nép ellen intézett nyílt intervencióját A felek teljes egészében szolidárisak a vietnami nép hősies harcá­val, támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak a vietna­mi kérdés rendezésére tett javaslatait.' A két ország a jövőben is ké6z minden se­gítséget megadni a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságnak. A magyar és a mongol párt- és kormányküldöttség szi­lárd meggyőződése, hogy a Vietnam elleni amerikai agresszió visszaverése megköve­teli a szocialista közösség valamennyi or­szágának egységét ós együttes cselekvését, A felek elítélik az imperializmus ag­resszív cselekményeit, a más államok ügyeibe való beavatkozást, a gyarmatosí­tás ós a neokolonializmus minden meg­nyilvánulását. A felek határozottan követelik a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak visz­szaállítását az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében, támogatják a kínai nép jogos har­cát a Tajvannal való újraegyesítésért. A felek szolidaritásukat fejezik ki a koreai népnek hazája békés egyesítéséért folyó jogos küzdelmével. A küldöttségek mély sajnálatukat feje­zik ki India és Pakisztán között a közel­múltban kilobbant véres konfliktus kap­csán. A felek remélik, hogy a két ország kormánya megtalálta a kasmíri kérdés bé­kés rendezésének útját. A két párt- és kormányküldöttség támo­gatásáról biztosítja a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a gyarmati rendszer marad­ványainak felszámolásáért, függetlenségük és szuverónitásuk megerősítéséért harcoló afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokat. Az imperializmus, a kolonializmus min­KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. den fajtája elleni harc, a béke megóvása szempontjából a felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az afrikai és ázsiai orszá­gok küszöbönálló második konferenciájá­nak. Az eszmecseréken érintették az európai kérdéseket is. A két fél egységesen vallja, hogy a második világháború maradványai­nak teljes felszámolása, a német kérdés békés rendezése, s ezzel együtt Nyugat­Berlin helyzetének normalizálása döntő módon szolgálná az európai béke megszi­lárdítását. Az eszmecseréken hangsúlyozták a két országnak a világbéke megőrzésére, az ál­talános és teljes leszerelés elérésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére szolgáló egyéb lépések tételére irányuló eltökéltsé­get. így a két küldöttség támogatja a Szovjetunió s más államok azon javaslata­it, amelyek az atomfegyverek alkalmazá­sának betiltását, e fegyverek bármilyen formában és ürüggyel történő elterjedésé­nek megelőzését célozzák. A felek síkraszállnak az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapszabályainak betartá­sáért, és erőfeszítéseket tesznek, hogy az ENSZ a béke biztosításának, a nemzetközi együttműködés fejlesztésének hatékony eszközévé váljék. Külpolitikájában a két ország tovább kívánja erősíteni barátságát a Szovjet­unióval, valamennyi szocialista országgal, fejleszteni óhajtja az együttműködést a függetlenné vált államokkal, egész tevé­kenységét a békés egymás mellett élés le­nini elvei szellemében kívánja folytatni. 3. A felek nagyra értékelik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Mongol Népi Forradalmi Párt közötti kapcsolatokat A megbeszélések igazolták a két párt néze­teinek teljes azonosságát a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének meg­ítélésében. A felek kinyilvánították azon eltökéltségüket, hogy a jövőben is követ­kezetes harcot folytatnak a szocialista közösség országainak tömörítéséért, a nem­zetközi kommunista mozgalom egységének az 1957. és 1960. évi nyilatkozatokban ki­fejtettmarxista—leninista, proletár internaci­onalista elvek alapján történő erősítéséért. A két testvérpártnak a szocialista épí­tésben szerzett tapasztalatai kölcsönös ta­nulmányozása céljából megállapodás szü­letett . pártmunkás-küldöttségek . 1966-ban történő cseréjére. A Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének baráti látogatása a Mongol Népköztársaságban elősegítette a két szocialista ország barátságának és test­véri együttműködésének elmélyítését, hoz­zájárulást jelentett a szocialista közösség barátságának és egységének erősödéséhez, a béke és a szocializmus ügyét szolgálta. A magyar párt- és kormányküldöttség baráti látogatásra mongol párt- és kor­mányküldöttséget hívott meg a Magyar Népköztársaságba. A mongol fél a meghí­vást köszönettel elfogadta. Kelt Ulánbátorban, 1965. október 2-án. JUMZSAGIJN CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke. flz álíamcsínykísériet fe'számolása még folyamatban van Sukarno második rádióbeszéde * Ellentmondó hírek Szünetel a légiforgalom Indonézia és a külvilág között # Djakarta—Kuala Lutn- nemzethez azóta, hogy pén- Dani az első nevek között pur (Reuter, AFP) teken a Szeptember 30-a szerepelt. Később hűségéről A djakartai rádió vasár- mozgalom az ő hatalmának biztosította Sukarnót és cá­nap délután angol nyelvű biztosítására hivatkozva, va- folta, hogy köze lett volna adásában közölte, hogy az lójában őt akarta meneszte- a puccsistákhoz. Hétfőn dél­úgynevezett „Szeptember ní. előtt a malaysiai rádió rész­30-a mozgalom" - Untung Miközben Indonéziából letek ismertetése nélkül ar­aiezredes katonai államcsí- ellenőrizhetetlen, egymásnak ról számolt be, hogy Omar nye — végérvényesen elvesz- ellentmondó hírek érkeznek Danit letartóztatták, tette talaját. A rádió kom- a teljesen zavaros katonai és . .... mentárjában hangsúlyozta, belpolitikai helyzetről, Su- Megian|aK a DlSZSZemieif hogy az államcsínykísérlet karno elnök ünnepélyesen , . _ . , . . fejszámolása még folyamat- feloldotta az államcsíny tá- . * í™?0"®?"LIÜT ssw.'rsa-r asMR ÜU SSsHi -mM,B érvénybCT ssu-sasrí'Jíü sSsís; Táhnrnnknk a Inmancírhan JF™ VOlt„ f S?ep" végén Medanból visszatért laUOrnOKOK a tomegsirnan tember 30-a mozgalomban, Djakartába. Teljesen bizony­A hadsereg általában ura í^f ™* a valósag- tolan az ő sze is> hiszen a helyzetnek, de Djakarta . mondotta a djakarta! gubandrio is rkjta volt a utcáin továbbra is tankok, "o an,. . ... ... puccsisták által összeállított páncélautók és fegyveres ka- ' Malaysiában listán tonák menetelnek Az elnö- ^lgfjták ,le' Ne™. tudni- A Reuter híre szerint a en lég- eg^enes ada®, vagy djakartai rádió hétfőn beje­állítottak P^18 az elnok beszédét elo- ientette, hogy az Indonéz ,, magnetofonszalagra hadsereg folytatja a „Szep­rogzí tettek. tember 30-a mozgalom" Annak ellenére, hogy iga- erőinek szétzúzását, s hogy zolta a légierők szerepét a fegyveres erők napja al­nyugaU^írú^nökségek köz- S&bSSk'^EK ££ÍSS«' ^eSK ki palota előtti téren lég­elhárító ágyúkat fel. Achmed Jani tábornok, a szárazföldi hadsereg vezér­kari főnöke halott. Mint lik, Subroto tábornok, a had- ^-aiv,. f„„(i — — ~ •—»—-•<— sereg tájékoztatási osatályá- S^vonhl óvá ' tette- ^ Bme£ek nak vezetőie hétfőn a dia- ^ 7 onnatova tette. Siából szármáznák, arról vél­nax vezetője neuon a aja éberségre intett annak érde- npk t,,Hni hocv -éves vidéki kartai rádióban bejelentette, kében, hogy a légierö ^ a ^^"T^i10^ Stionhoz hogy egy tömegsírban meg- szárazföldi hadsereg ne esan- korzetekben a Nasutionnoz találták Jani és öt más tá- • naasereg ne csap- é Sukarnóhoz hű katonai wiaiiaK jani es ot mas ta- ]on ^^ egymassal. Kérte harehan állnak a bornok holttestet. A főtisz- „ feevveres erőket hocv a egysegü,, annak a a xegyveres erőket, nogy a puccsistákkal. Ezek a har­nemzet érdekeben legyen - - - - - ­egység. teket a puccsista, úgyneve­zett Szeptember 30-a moz­galom végeztette ki. Egy másik rádiónyilatkoza­tában Subroto rövidesen is­mertette, mi a hadsereg ver­ziója a pénteki államcsíny­légitámaszpontra menekült cok állítólag Közép-Jáván folynak, ahová — szintén malaysiai hír szerint — Un­tung testőralezredes is me­nekült híveinek kíséretében. A djakartai hatóságok ren­deletére Indonézia és a kül­077777777777777771 ^MINDENFELŐL^ ^//////////////Zy Sukarno most el őízben w „ ről. A sajtófőnök szerint a lentette be, hogy amikor vnág^között hétfő*óta szüne­lázadók pénteken rabolták pénteken hajnalban az ál- tej a légiforgalom el Janiékat, majd elfoglalták lamcsíny-kísérlet kirobbant, az indonéz rádió djakartai Djakartából a város szélén székházát és a főpóstát, ez- fekvő Halim légitámaszpont­után pedig kiragadták a ha- ra menekült: „Szabad aka­talmat Sukarno kezéből: ki- ratomból utaztam el, meri rekesztették őt forradalmi az volt a véleményem, hogy tanácsukból, amelyet a kor- jobb, ha repülőgép áll ren­mány feloszlatása után hoz- delkezésemre, amelyet bár­tak létre. mikor használhatok, ha va­Subroto kijelentette: való- 'ami olyasmi történik, ami jában sohasem létezett az az nincs kedvünkre". Sukarno homályos meg­jegyzését a légierő szerepé­ről, még titokzatosabbá te­szi Omar Dani, a légierők vezérkari főnökének helyze­te. A lázadó „Szeptember Ahmed Sukarno, az Indo- 30-a mozgalom" által felállí­néz Köztársaság elnöke hét- tott úgynevezett Indonéz főn másodízben fordult a Forradalmi Tanács listáján összeesküvés, amelyre a puccsisták az államcsíny ki­robbantásakor hivatkoztak. 8 nemzet érdekében Mészáros Ottó: Egy korszak kapujában A barna inges fajüldözés elől emigráló tudó­sok zöme az Egyesült Államokban telepedett le. 1939-ben már itt élt Albert Einstein, Niels Bohr, Fermi, Segré. Pontecorvo, s hazánk­fia is: Szilérd Leó, Wiegner Jenő, Teller Ede, Neumann János és Lánczos Kornél. A tudó­sok tisztában vannak vele: a hatalmi mámor­tól sarkallt Harmadik Birodalom Hahn és Sirass ma n felfedezését megpróbálja fegyver létrehozására felhasználni. A háború kirobba­nása. a fasizmus szörnyűségei arra indítják a tudósokat, hogy a fegyveres erők vezetőinek figyelmét felhívják az atomenergia jelentősé­gére. A tábornokok udvariasan végighallgat­ják a beszámolót, de — egy centet sem adnak a további kísérletekre. ' I A SZABADALOM TARGYA: ATOMMAGLYA Einstein az értetlenség, valamint a fasizmus mind mohóbbá válása láttán magához az Egyesült Államok elnökéhez, Roosevelthez in­téz levelet. „Uram! Enrico Fermi és Szilárd Leó legújabb munkája — amelyet kéziratban olvastam — valószínűvé teszi azt a reményt, hogy az urán a közeljövőben újfajta, rendkí­vül fontos energia forrásává alakítható" ... így kezdődik a levél, amelynek nyomán Roosevelt — felismerve az ügy rendkívüli je­lentőségét — megteszi a szükséges intézkedé­seket A korábbi néhány száz dollár, amit a tudósok kaptak kutatási kiadásaik fedezésére, százezer dollárokra nő, s bár hihetetlen nehéz­ségeket kell leküzdeniük, 1941 végén Fermi és a vezetése alatt álló kutatócsoport meg­kezdhette az atommáglya építését. Chicago élte a maga életét, lakói közül senki nem tudta, a városi labdarúgópályát milyen célra vette Igénybe a katonaság. A nyugati lelátók alatt, a volt fedett teniszpálya épületében ek­kor már Fermi dolgozott asszisztenseivel. 1942. december 2-án lettek készdh a „pile"-nek (ha­lom) nevezett atommáglya építésével. Dél­után három óra harminc perckor, az utolsó neutron elnyelő kadmiumrúd kihúzása köz­ben megindult a láncreakció. A világ első atomreaktora — működött! Néhány perc múlva Washingtonban, a had­ügyminiszter asztalára tették a sikert jelentő, előre megbeszélt szövegű táviratot: „Az olasz tengerész eljutott az Újvilágba." December közepén, a legszigorúbb titoktar­tással kezelve, szabadalmi igény érkezett az illetékes amerikai hivatalhoz. Enrico Fermi és Szilárd Leó professzorok atommáglyájukra kértek szabadalmat... A MANHATTAN-TERV A chicagói kísérletet már Groves tábornok emberei ellenőrizték. 1942. szeptember 17-én írta alá Stimson hadügyminiszter a kinevezési okmányt, amely a tábornokot a Manhattan Engineer District fedőnevű terv végrehajtásá­nak felelősévé tette. A terv keretében rövid idő alatt három „atomvárost" építenek fel: Oak Ridget, Hanfordot és Los Alamost. összesen mintegy háromszázezer (!) ember dolgozik e városokban a bomba, illetve annak anyaga lét­rehozásán. A tudósok már kiszámították, hogy tíz kilo­gramm UM5 jelenti az ún. kritikus mennyisé­get, aza2 a láncreakció megindulásának fel­tételét. Ennek hatóereje — számításaik sze­rint — 20 ezer tonna trinitrotoluolnak (TNT) felel meg. Ez esetben a tudósok rosszul szá­moltak. A ledobott bomba hatása — na­gyobb volt... A NÉMET „ATQMBOMBA" A Berlin-Dahlemben levő Vilmos Császár Fizika! Intézetben 1940-ben kísérelték meg elő­ször a láncreakció létrehozását. Sikertelenül. A lipcsei egyetem fizikai intézetében, a had­sereg gottowi kísérleti telepén, s a dahlemi intézetben egyaránt lázas munka folyt. 1943 közepén került sor a második kísérletre, száz kockában 220 kg uránt helyeztek el á mág­lya gyomrában, s moderátorként nehézvizet alkalmaztak. A kísérlet most sem sikerült... A norvégiai Riukanben levő Norsk Hydro üzem gyártotta a német kísérletekhez szüksé­ges nehézvizet. Több légitámadást majd a norvég partizánok mesteri akciója, melynek amelynek feladata Japán fölé szállítani és le­alakulat is, tagjai csak tisztek, karjukon vörös nyíllal átlőtt alfa betűt viselnek fegyvernemi jelzésként. Feladatyk: a. német atomtitkok meg­szerzése, a tudósok őrizetbe vétele. Az egység embereinek soványka eredményekkel kellett beérniök. Az 1945 februárjában romhalmazzá változtatott berlini intézetből az alpesi Heiger­lochba telepített német atomkutatási központot végül is a francia csapatokkal folytatott esze­veszett versenyfutásban az amerikaiak foglal­ják el, s csalódottan szemlélik a harmadik, és ugyancsak sikertelen kísérletről árulkodó „döglött" reaktort. A tudósokat őrizetbe ve­szik, feljegyzéseik páncélkazettákba kerülnek, s különrepülőgéppel át az óceánon. Csak ekkor derül ki, hogy a Harmadik Birodalom az atom­bomba megalkotásától elérhetetlen messzeség­ben állt... Hitler, mint annyiszor, blöffölt csak, amikor „csodafegyverről" beszélt. A né­met „atombomba" nem volt több, mint há­rom sikertelen kísérlet, s a náci propaganda keltette legenda! ÉRTEKEZLET A PENTAGONBAN 1945 júniusát írjuk. Európában véget ért a háború, a fasizmust saját földjén zúzták össze. Japán még harcol, de erejének végén jár. Mégis, amerikai hatalmi körök mindent el­követnek, hogy ledobják az atombombát. Truman amerikai elnök 1945., december 22-i rádióbeszédében többek között ezt mondotta: ,A győzelem az amerikai nép számára ál­landó és égető szükségszerűséggé tette a világ vezetését". Hát ezért dobták le a bombát... Stimson hadügyminiszter szobájában tanács­kozásra ülnek össze az atombomba előállítá­sának katonai és polgári vezetői. Stimson: „Uraim! Vállaikra nagy felelősség nehezedik. Olyan határozatot kell hoznunk, amely a civili­záció fordulópontja lehet. Feltehető, hogy az új fegyver folytán mindenkinél hatalmasabbak le­szünk ..." A tudósok egy óra múlva elhagyják a szo­bát. Jóváhagyásukat adták a bomba ledobá­sára. Igaz, véleményük kikérése csak formalitás volt A katonák már régen elhatározták, hogy bármi is történik, ledobják a bombát! Már hónapok óta gyakorolt a legjobbak legjobbjai­ból, a legmegbízhatóbbak közül is a leges­legmegbízhatóbbakból létrehozott repülőegység, nyomán a nehézvizet szállító komp egy tó fenekén tűnik el, még inkább lehetetlenné tette a német „atombomba" előállítását. En­nek ellenére a Második Front létrejöttekor — 1944 nyarán — a partra szállt angol—amerikai csapiatok sorai között ott volt egy különleges dobni az atombombát. Oak Ridgeban és Han­fordban, már kész volt az U235, Illetve a plutónium, s Los Alamosban az utolsó vo­násokat húzták a befejező műveletek terv­rajzain. (Következik: A DICSŐSÉGES FIÚK) Moszkva A Mali Köztársaságból ma­gas vendég érkezett hétfőn reggel IL—18-as különgépen Moszkvába: Modibo Keita, a Szudáni Unió RDA Párt fő­titkára, a Mali Köztársaság elnöke. Aden A forrongó Adenből a hír­ügynökségek rendőrsortűz­ről, gránátrobbanásokról és heves tüntetésekről közöl­nek jelentéseket. A helyzet mind feszülteb­bé válik, eddig 760 személyt tartóztattak le. New York VI. Pál pápa hétfőn megér­kezett New Yorkba a Kenne­dy nemzetközi repülőtérre. VI. Pál pápa személyében római katolikus egyházfő most uta­zott először az újvilágba. VI. Pál pápa a Waldorf Astoria szállodában találko­zott Johnson amerikai el­nökkel. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésén a pápa beszédet mondott. Be­széde az általános békét hir­dető mondatokon kívül ke­véssé volt alkalmas arra, hogy bármilyen aktuális nemzetközi kérdésben elő­segítse a problémák meg­oldását, s így inkább csak szimbolikus jelentőségű ma­rad. Havanna Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Fidel Castro vasárnap este lelkesen ün­neplő tömeg előtt bemutatta a párt újonnan alakított köz­ponti bizottságát. Bejelen­tette, hogy az október 2-i első központi bizottsági ülé­sen két fontos határozatot fogadtak el: a párt új sajtő­szervének, a Gramma című lapnak a megalapításáról és arról, hogy a pártot ezen­túl Kubai KP-nak nevezik. Saigon Hétfőn elkeseredett har­cok törtek ki Phu Cu kör­nyékén. A dél-vietnami sza­badságharcosok körülbelül egy zászlóaljnyi erővel, ak­natűz után, támadást intéz­tek a kormánycsapatok két zászlóalja ellen, amely egy 11 nappal ezelőtt felrobban­tott híd újjáépítésével volt elfoglalva. A több órán át tartó harcban a saigoni kor­mány erői súlyos vesztesé­geket szenvedtek. DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1965-, október 5.

Next

/
Thumbnails
Contents