Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

SZÖVŐDÉI // rakéták!1 Köz^fnk Ifjúsági munkacsapat az export minőségéért Két éve haladnak együtt, s szén a gépről lekerülve már remtik meg a további jó útjukat figyelemre méltó szinte „külföldinek számít" munka előfeltételeit, eredmények szegélyezik. A a külkereskedelemhez utazó textilművek szövödéjében, a anyag. — Sokat kell foglalkozni százgépes blokkban, ahol , , a gépekkel — mondja a dolgoznak — piros betűs Olvasható törvény szerszámokat rakosgató Mótáblák állnak a zajos gépe- ritz József —, hogy a jó, ken: „Vigyázz! Export!" A komoly követelmények munkakész állapotot biztosítMindenütt figyelmeztet a fel- fényében annál szebbek a suk. kiáltás, de ez úgy hiszem, számok: 99,1 százalékos első az ő gépesken már fölösle- osztályú részaránnyal gyártják az exportot a brigád fiagessé is vált: a külső jelek rég belső kötelességérzetté lényegültek a „Rakéta" ifjúsági munkacsapatban. Mire büszke a művezető? Vaskos lapokat szed elő a „fakkból". Ezek a vizsgálat taíiai Az eredménv a ió kő- el5írásai- Pontos és tiszteletÍ5LÍL'-„fnÜ enrL!A °ben tartott menetrend a heti zösségi szellem forrásaiból táplálkozik. A megértés, köl- "'"'t „„ „^„^„„h,., csönös megbecsülés, az egy- rend 32 eredményekbe. másnak nyújtott segítség Tizenkét lány és fiatalember „uralja" három a száz tartani és fokozni. A fokozás — noha ismemunkához. És persze menetis, amelyeket csak ilyen gon,-_tl,n „„ „ v, dos, folyamatos ellenőrzésíratlan, de a honapok során . • „. , ... ,. , mind olvashatóbb törvény ^ jav!tassal lehet elerní' lett a szövőgépek között. ^ Ez az összetartás fon tógépet," ' melye'k"*zeng ve" csat- ?abb a színház, mozi, nk a „minél följebb, annál togva sietnek megszőni a fe- "j^fa rtntto Menté- nehezebb„ mondás hér szálakat, szaporítani a keny esemenye nél is. Fon- _ szövetet Gvura Dezső mű- tosabb- mert tobb- A mm" lgazsagat reItett cölíulcvezető feladata már csak d«™apl 8 óra hosszúk mé- Ezért is hívták versenyre azért sem könnyű, mert más £k 1igazan a baratsagot. k0moly feltételekkel az A és hasonló üzemekben egy-egy £lld&í1, ha egy,k. lany"?k B műszak megfelelő brigádművezetőre 50—60, esetleg ros8Zul a gép® ~ kb" 80 gép felelőssége hárul. mat.kus és aoyagproblémák . , , , . _ egyaránt okozhatnak ilyen A magas, fekete hajú fia- ^^ _ a szomszéd, akltalember — hajában a jel- nek épp nincs gondja a sza. egzetes szovode! „osz szá- kadiLssal) saját szöv5állásá- _ - . ^ ^^n^lroiTí bó1 átugrik segíteni a má" minőségének további javítáK * A ' sikba- Volt úgv, hogy valaki „ É. _ valószínű - ennél inkább büszke az országos szabadságot akart kivenni, ^ . f? valoszína f™'1 rekordra, s arra, hogy ezt az hoRy ezt megtehesse tártöl- a szonál azonban megáll, s eredményt sikerül tartani. t6nője vállalta "helyette a hirtelen kijavítja magát a Rátartisaga mégsem egyéni. szövést is. többiek nevében beszélő műHamar bebizonyosodik, hogy , , . , _ az egész összetartó kollektí- Vékony, barna lány sürög vezető —, nem is valószínű, vára: a szövő- és tártöltő- a gép körül, Szalai Erzsébet hanem biztos, hogy sikerülnökre, a malőrfűzökre, na és kiváló dolgozó. Dicséri tár- ni fog. persze a blokklakatos fér- ... „ .„, . ., fiakra büszke ő; büszke Köb- . M/fa lös Júlia szövőnőre, akimint ^f^taronl t™™- ht bricádvezető iól iránvítin a nap;|a dolgoznak egy gépalJw-' Kai m^*z! láson. Együtt minimálisra jait, s tartanak ünnepi műszakot november 7-e tiszteletére. — Fő célunk az export S. M. SZIRMAI ISTVÁN ELVTÁRS VAS MEGYÉBEN Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára két napra Vas megyébe látogatott. Szombathelyen a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjaival és a pártbizottság osztályvezetőivel folytatott megbeszélést, majd az Ifjúság Házában gyűlésen találkozott a megyei politikai, gazdasági és kulturális területein munkálkodó aktivistákkal. Szirmai István a megye vezetőinek társaságában megtekintette Szombathely nagyobb építkezéseit, a Derkovits lakótelepet, a Március 15. teret. Ellátogatott a szombathelyi tanítóképzőbe is, ahol a tantestület tagjaival, szombathelyi pedagógusokkal, majd az intézet növendékeivel beszélgetett az oktatás, a nevelés. a népművelés időszerű kérdéseiről. A tanítóképző mnukájáról Szalai László igazgató adott tájékoztatást. DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA HOURAI BUMEDIENHEZ Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táriratban üdvözölte Hourai Bumedient, az Algériai Forradalmi Tanács és kormány elnökét Algéria nemzeti ünnepe, a nemzeti felszabadítás! forradalom kezdetének 11 évfordulója alkalmából. „rakétákat"; Kazi Juditra, és Szalai Erzsébetre, akik szép- „ „_,„,„ , . . . ,,, , temberben 110,4. illetve veszte^éget^A J^váló _eredtudták csökkenteni az idő108.8 százalékos teljesítményükkel elérték a dolgozó szintet. — Majd egy éve már, hogy kivitelre dolgozunk —mondja a művezető. — Ezek a nyers exportszövetek lényegesen „érzékenyebbek" a mény a közös szorgalomnak, kiváló s az eSymáshoz szokott mozdulatok jó összhangjának köszönhető. Sikerülnie kell! A blokklakatosok büszkesége a 97,6 százalékos géptöbbinél, a szabvány is szi- állapot. S ez az érdem sem gorúbb velük szemben, hl- másodlagos, hiszen ők teHarmincnégy új gumiipari gyártmány 1966-ban Jövőre másfélszer akkora szállító- és munkagépekhez, összeget fordít az Országos A régi méretű abroncsokat Gumiipari Vállalat új gyári- pedig új szerkezettel állítmányok bevezetésére, mint ják majd elő, hogy nagyobb az idén. Ez tűnik ki a válla- terhelést bírjanak. Ilyen lesz lat most elkészült 1966. évi ^ üj d5mperabroncs. Eddig muszaki-fejlesztesi tervéből. .... ., Harmincnégy új gyártmány- nem tartott méretű saenyal gyarapodik a termékek mélykoasl-abroncsokat is kéjegyzéke. Fejlődést ígér a szítenek, többek között az műszintterv a gépkocsiab- 0pelhez & Fiathoz is. ronias—gyantásban. Jovore Tr ,...., .. megkezdik a Kerepesi úti Ugyancsak készül az uj moCordatic-gyáregység kapaci- tokerékpár, a Pannóma-20tásnövelését, és ez nemcsak 38 gumiabroncsa Az eddigi'azt jelenti, hogy több lesz nél erősebb kordszövetekkel majd a gépkocsiabroncs, ha- hosszabbítják meg az abnem azt is, hogy tovább ja- élettartamát. Az edvul a minőség, bővül a va- ... „ „ laszték. öt különböző új mé- dlgl Szuper-2. szilárdságú retű abroncsot gyártanak abroncs után most jön a Szumajd például mezőgazdasági pen—3. © takarékossági napok Ünnepélyes megnyitó Szegeden BefejeződöU a KGST építőipari áb ülésszaka Prágában pénteken a záró- iparban az 1966-tól 1970-ig közlemény aláírásával feje- terjedő időszakban, valamint ződött be a KGST építőipari értékelte az 1964-ben elért allandó bizottságának 16. eredményeket, ülésszaka. Az október 21-től Ezen kívül az ülésszakon 29-ig tartó tanácskozáson ajánlásokat hagytak jóvá az Bulgária, Csehszlovákia, Len- építőanyagipar, a kerámiagyelország, Magyarország, és üvegipar, valamint a terMongólia, a Német Demok- vezés területén. Elfogadták ratikus Köztársaság, Romá- továbbá a bizottság 1966. nia és a Szovjetunió képri- évre szóló munkatervét, Vaskői vettek részt Megfigye- 1 amint a műszaki és tudomálőkkel képviseltette magát nyos intézetek együttműköaz ülésszakon a Koreai Népi désének tervét az 1936. és Demokratikus Köztársaság. 1967. évre. Megvitatták a tu- A Hazafias Nép front Szegeden, a Tisza Szálló konA bizottság megtárgyalta dományos-műszaki együtt- j Csongrád megyei bizottsága cert-terníében ünnepélyesen a KGST tagállamok együtt- működés kérdéseit az építő- és a Takarékpénztár Csöng- megnyitották a Csongrád működési tervét az építő- ipar és a tervezés különböző \ rád megyei igazgatósága ren- megyei takarékossági napoiparban és az építőanyag- területein. (MTI) i dezésében tegnap délelőtt kat, — a világtakarékossági nap alkalmából. Bírling József, az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei igazgatója üdvözölte a to megszel v eze tek, vállalatok, intézmények megjelent képviselőit, majd Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára szólt a takarékosság jelentőségéről. Rámutatott, hogy a világtakarékossági napok keretében november 10-ig takarékossági napokat, betétgyűjtés^ szerveznek az egész országban. A takarékbetét-állomány összege hazánkban meghaladja a 18 milliárd forintot, a Csongrád megyei betétállomány összege 880 millió forint. A megye 1963 évben elérte „A takarékos megye" címet. A mi társadalmunkban a takarékosság a betétállomány, a szocialista népigazdaság erősödését, a takarékoskodó dolgozók egyéni hasznát szolgálja. Lehetőséget nyújt családi, szövetkezeti és társasház-épitkezéshez, személygépkocsi, bútor, háztartási gépek, tartós fogyasztási cikkek stb. vásárlására. A takarékossági gondolatok jegyében ért véget a megnyitó s megkezdődtek Csongrád megyében is a no- J vember 10-ig tartó takarékossági napok. r i!j feladatok előtt a nemzetközi szakszervezeti mozgalom (Folytatás az 1. oldalról.) litikai kérdésekben is. A tek eddig is becsülettel tetkínai és az albán küldöttség tek eleget internacionalista maró a hatalom gyakorlásá- két,égbe vonta az SZVSZ kötelezettségeiknek. Most, a han való aktív részvételt is irányvonalának helyességét, VI. szakszervezeti •vilógkongjelenti. különösen a békés egymás resszus által nyújtott harci Vita ác onvolórléc mellett élésért vívott harc tapasztalatokkal gazdagabwlld es egyeieries elveinek a szakszervezeti vi- ban, tovább erősítik kapcso,.,.,, lágmozgalomban történő al- tataikat és szolidaritásukat Voltak a kongresszuson vi- kalmazása tekintetében. Al- minden testvéri szakszerveaz lásfoglalásukkal és helyen- zettel. Ennek szellemében fc>zvt>z jeuegeroi, niunKa- ként minósithetetlen hangvé- vett részt küldöttségünk a módszereiről, szervezeti fel- íelükkel azunban úgyszólván kongresszus munkájában, haepitéserol, s ezekben a vi- cgyedül maradtak, elszigete- tározatainak kidolgozásában, takban nem sikerült minden lódtek es biztosítottuk 2 800 000 mavonatkozásban kozos nevező- . gyar szervezett dolgozó nevéEzert " mla c l°lr fl kongraSSZBS Útmutatásai ben az SZVSZ-t a magyar tatodnak az egyhangúlag vá- szakszervezeti mozgalom tellasztott uj vezető szervekben. a VI. szakszervezett világ- jes támogatásáról. A véleménykülönbségek és kongresszus hosszú időre a nézeteltérések alapjában a meghatározta a szakszerveze- A beszámolót a SZOT uiekörül a kérdés körűi forog- ti világmozgalom legfonto- sc egyhangúlag elfogadta. tak, hogyan lehetne még ha- sabb tennivalóit — mondotta a VI. szakszervezeti világtékonyabbá, még eredménye- befejezésül Gáspár Sándor - kongresszus tanácskozásairól, sebbé tenni világszövetsé- A magyar szakszervezetek „ , günk munkáját Abban azon- számára a kongresszus fel- hatarozatairól Budapesten és ban teljes volt az egyetértés, becsülhetetlen értékű erőfor- a megyékben szakszervezeti hogy az SZVSZ-nek egész rás és megbízható iránytű, akt'vaértekezleteken tájékoztevékenységében és munká- A mi számunkra a kongresz- tatták a dolgozókat, s a varjóban osztályharcos, demok- szus egyik legalapvetőbb út- sói kongresszus tanulságait a ratikus tömegszervezetként mutatása a nemzetközi mun- magyar szakszervezetek felkeli működnie. kásszolidaritás további erősi- használják mindennapi munVolt vita ideológiai és po- tése, A magyar szakszerveze- ká juk ban. FAYFNDIIHA DÚ1 a ^ egynémelyik is^ • L17i\UI IH. kólában az egyenruha körüL Legyen-e vagy sem, s ha igen, milyen legyen? A miniszteri rendelet úgy intézkedik ugyan — mint lapunkban is közöltük —, hogy nem kötelezhetők a szülők egyenruha csináltatására, de ajánlható számukra. S ha egy iskolaigazgató vagy osztályfőnök ajánl valamit, akkor a szülők... Szóval, melyik az a szülő, aki szembeszegül az efféle óhajokkal, hiszen a gyerekéről van szó és ugyebár, sohasem lehet tudni? ... A szülői véleményeknek a Dél-Magyarország is helyt adott már, s azóta is érkeznek levelek, észrevételek. Pro és contra. Az érvek anyagiak és erkölcsiek. Az anyagi: az egyenruhával megkímélik a tanuló egyéb ruháját Az erkölcsi: nevelési célokat szolgálnak vele, mert kiűzik az iskolából az oktalan divatversengés lehetőségét Az érvek valóban figyelmre méltók. Nincs is szándékomban vitatkozni velük, hiszen az iskolához, közösséghez tartozásnak csakugyan jó kifejezője a formaruha, bár ezt a célt egyszerűbben is (sapkával, jelvénnyel) kifejezhetjük. Az egész ügynek azonban éppen nevelési veszélyét látom, ezért fűzök megjegyzést hozzá. Az anyagi oldalt most egyelőre hanyagoljuk eL (Nem tudom, ugyan mit szól például az a háromgyerekes szülő, akinek három formaruha csináltatása hovatovább jóval felülmúlja egyhavi keresetét is.) Ami azonban a fontosabb: nem tudok szabadulni attól a gyanúmtól, hogy az egyenruha mellett kardoskodó szülők, pedagógusok javarésze csalhatatlan nevelési eszköznek tekinti, ha divatrajongó lánykáját formaruhába bújtatja. Van egyenruha — nincs divatbolondéria, nincs egyenruha — páváskodás van, s minden más baj, ami ezzel együttjár. Milyen egyszerű is volna! De hát az élet nem ilyen sémákban jelentkezik, s vajmi keveset lehet magában véve az efféle külsőségekkel elérni. Eszembejutnak ifjúkorom apáca nevelte alsóvárosi „zárdistái". Az egykori fekete patentharisnyás, magasan csukódó sötét ruhás leányzók közül hányról hallottunk később csiklandós történeteket. Vagyis azt akarom ezzel mondani, hogy nem a ruha és nem a zord iskolai rendszabályok alkalmasak egy-egy bontakozó ifjonti ízlés, gondolkodás, magatartás formálására. Sokkalta inkább a tudatos és következetes nevelés, irányítás, amelynél megintcsak azt kell mondanunk, mint annyi más esetben, hogy csak a szülői ház és a piedagógusok együttműködő, közös erőfeszítéseivel vezethet eredményre. A gyermekek ízlésének pallérozásával, az igazi emberi értékek megismertetésével és megszerettetésével, az élet igazi szépségeinek megcsillantásával távolíthatjuk el a gyermekeket mindattól, ami értéktelen ós üres lelkű emberek szánalmas menedéke. De hisz' minek is mondjam?... Kitűnő gyakorló pedagógusaink maguk is tudják, sőt jobban tudják. Biztosan látják már azt is, hogy hovatovább a divatversengésnek újabb groteszk változata alakul ki: melyik iskola növendékei hordanak elegánsabb — és természetesen drágább — egyenruhát. Az ésszerű divattól (mert ilyen is van) úgysem fordíthatjuk el gyermekeink érdeklődését, s ezerféle módját találják meg. hogy az egyenruha mellett kihízelegjék, kierőszakolják szüleiktől a nekik tetsző ruhát. Nem jobb-e inkább, ha tudják, hogy mi az ízléses, mi a mértéktartó, mi a nekikvaló és aszerint járnak csinosan, gondozottan, egyéniségüknek megfelelő öltözékben? Ügy, ahogyan majd az életben is. eTIk A í^ok 823 ^ik napjainkban az etika, a szpk I cialista élet újonnan alakuló erkölcsének kérdéséről különféle területeken. Az utóbbi években a társadalom figyelme különcsen előszeretettel fordult az orvosetika problémái felé. Nyilván nem is véletlenül. Aztán megállapodott, leülepedett a ' közvélemény abban, hogy tisztességes orvos nem húz jogtalan anyagi hasznot a gyógyításból, s valahogyan ez — a honorárium piénzes borítékának vastagsága — került az orvosetika kritériumának sarkpontjába. Pedig mennyivel többről van szó! A napokban azon a rendkívül őszinte és eredményes beszélgetésen is szóba került ez, amelyet a megyei pártbizottságon folytattak a szegedi felsőoktatást intézmények vezetői. Más egyéb gondolatok kapicsán hozta szóba egyik szegedi klinikánk köztiszteletben álló vezetője. Arról szólt, hogy az orvosetika ma már korántsem főként anyagi kérdés, de mégcsak nem is csupán az orvosi rendtartás kérdésé. Az orvosetika is valójában és alapvetően társadalmi etika. Amit az orvosokra mondott, mindenekelőtt az egyetem alkalmazásában levőkre vonatkoztatta, de érvényes ez szélesebb köreikben, sőt a társadalom egyéb rétegeibein is. Most azonban maradjunk ennél néhány megjegyzéssel. Abból indulhatunk kl, amit egy másik professzor ugyanazon a beszélgetésen a laboratórium bűvkörének nevezett. Vannak kutatóorvosok, akik legfőbb céljuknak azt látják, hogy a maguk zárt világában dolgozzanak tudományos témáik kimunkálásán, s közben megfeledkeznek mindarról, ami laboratóriumuk falain kívül esik. Ezért annyira túlterhelt az orvosegyetemi oktatók egy része, hogy hovatovább alig jut ideje, vagy csak fizikai és szellemi erőfeszítésének teljes kimerítésével, tudományos munkája fejlesztésére is. Mert mások helyett kell dolgozniok, olyanok helyett, akiknél fogyatékos a közösségért érzett együttes felelősség, a közügyekben való részvétel és áldozatvállalás igénye. Akik mástól várják el, hogy megteremtse számukra munkájuk zavartalanságának feltételeit. Micsoda etilca ez? Az igazi orvosetikára azok a professzorok, oktatók mutatnak példát — az orvosegyetemen és másutt is —, akiket ott találunk különféle társadalmi posztokon, pártvezetőségekben, a szakszervezeti életben, a népfrontmunkában és másutt. Az ő magatartásuk, személyes ráhatásuk sugárzik át eredményesen a hallgatókra, a jövendő orvosnemzedékre is. Csak helyeselhető az orvosegyetemi pártbizottság vezetőinek állásfoglalása abban, hogy a jövőben az eddigieknél jobban érvényesíteni kívánja az etikának ezt a megítélését. Helyesen teszik, ha a tudományos munka messzemenő elősegítése és elismerése mellett előtérbe helyezik a közéleti magatartás, 0 politikai állásfoglalás kritériumait. Helyesen teszik, ha azoknak biztosítanak az elsők között megbecsülést, külföldi tanulmányutakat és egyéb kedvező lehetősegeket, akik nem a társadalomtól várják egyéni érvényesülésük Diztosítását, hanem szoros kapcsolatban a párt-, a társadalmi követelményekkel, az élettel, maguk is elősegítik a közös boldogulást. Mindez szerves része az orvosetikának. De — hadd jegyezzem meg — egész társadalmunk etikájának if Vasárnap, 1965, október 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3