Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

Fél évvel a kitüntetés után pontot, a kis, barna, mindenki által jól ismert „fejeket". Fontos munka ez, s mert az esetleges hibát már nem lehet helyrehozni, sokféleképp kell vigyáznia egyszerre: se kisebb, se túlméretezett Az akarat mellé fél esztendeje ez a jóleső tudat is odaállt benső társnak, s csöndesen megköveteli, folyvást bizonyosodjon, gazdagodjon az érdem. Mahagóni hullámok Gazdagodik az érdem Éveken át sok monoton A lemezek, amelyeket Ko- Nem is tehetné másként, •mozdulat, szürke hétköznap csts Ferenc hasittat ki a egyszerre három mártógépet ; adta össze a kitüntetések fé- géppel, a fodrozó mahagóni- kell irányítania. A gyufaszálnvét. A megbecsülés csillo- hullámok, rajzolatok sok-sok sündisznó fehér tüskéire s gó jelei most otthon pihen- lakásba eljutnak. S bizonyos, ezáltal az egész termelési fo-j nek piros díszükben, míg hogy erre is gondol a ha- lyamatra neki kell feltenni a gazdáik ugyanazon a gépen sítógépvezető, hisz minden éppolyan buzgósaggal végzik munka a végső, embert a munkát, mint megszerző- szolgáló céljában nyeri el sük előtt. Sok szürke hétköz- igazi értelmét, nap, monoton mozdulatok százezerszám. De hát mi vál- Kétszeres biiszkeseg tozott azóta? , .. , — Rajtuk, körülöttük bizony , Dancso János üzemvezető legyen a ..fej", s nehogy „fesemmi Csak a lélek méltó- kalauzol a Gyufaipari Valla- jetlenül" fussanak tovább a saga mozdult előrébb egy lat szegedi telepen. szálak! lépést, mert igen jól esett ~ Ez a martoosztaly 7 teetehhknr annak ideién az elismerés ™°r>dJa, mikor nagy- ~ ,Jaj' jobbkor a.nnaK__ldfjeln_,toZ JrS™1S- péktől sötét, csattogástól ***** ~ törölgeti kezét a hangos terembe lépünk. masszától, s latszik rajta, Három nagv mártógép dol- hogy már menne is. - Nem gozik a helyiségben, előttük, tudok én ilyenkor beszél getkörülöttük baboskendő? munkásnők. A középső gép £s cikázik tovább a három vezetője pirosarcú mosolygós, gép között, önti a jövendő termetes asszony: Németh gvüjtóanvagot, berendezéseAndrásné, a Munka Érdem- ket igazít, tisztít. Csak két Tömött, sötét füstöt lobog- rend bronz fokozatának tu- éra után sikerül ismét szót tat a falemezgyár kéménye, lajdonosa. váltanunk. Fahasábok, deszkák, lemez- Németh néni 16 éves kora .... halmok közt visz az út a óta dolgozik itt, a mártógép ~ Art hiszem, csaíadi tuhasítóüzemhez. Kocsis Fe- képezte boltív alatt. Har- lajdonság ez nálunk, Van az renc, a Faipar Kiváló Dol- mine éve csiszolódnak a moz- emberben egy tudat; teljesígozója a hasítogép mellett dulatok, egyik oldalon be- tpni keI1 megbízatásomat, áll, keze a vezerlóasztalon. rakja a gyufaszalak tömeget, . Markáns, napbarnított arc, a gép rendez, igazgat, s a a*arnoi * dolgozom, netyt éles tekintetű kék szem. szalagról már indulnak is a kell állnom. A gyárban több Kézfogás után újra a ve- szabályos sorok, hatosával; helyen dolgoztam, s mindig zérlőasztalra tapadnak az mintha csak fehér sündisznó- nehezebb posztokra állrtotujjak. Beszélgetünk. A zaj tüskéket göngyölítene, néha szétkuszálja a szava- Az Országos Erdészeti Főkat. igazgatóságon kapta meg ki- Most nemcsak a mártóte- 1955 óta dolgozom a tüntetését április 4-én. remben áll helyt a komoly parban. Szeretek itt szere- _ Hát kérem, és azt soha- tekintetű asszony. Egy éve tem a munkamat. Ehhez a se felejtem el, azt a gyönyö- .. , „ , . ,, . . ,, gephez 1961 augusztusában rű élményt! Ahogy engem vezeMsegl taggá választották kerültem. Emlékezetes az a ott vártak, és fogadtak, és az üzemi pártszervezetben, nap, azóta van együtt a bri- a legelső szállodába vittek oktatási felelős lett. Életelegádunk, csupán egy személyi el. Aztán elmentem a felvo- ^ a cseiekvés; dolgozni mávaltozas történt közben, nulasra is, oda is külön meg- ... . Igen jól megértjük egymást, hívóm volt. Kimondhatatla- sokert' a g>'árért' onmaeaér1' A félautomatikus hasílógép nul szép emlék, nem is le- Azt hiszem, ő és társai igazöldre festett, sokrészes óri- hetne elfelejteni. zan értik Juhász Gyula gyöas derekig a csarnok pado- ^ a7 egyszerű. kedves nyörű versét a mimkáról zataban. Parancso oja szerint asszony sohasem késett el a J, V m t , . * remek masina, halas és hu- svárból> De nemcsak az ér- tudjak' m,t jelent az a S(>r: séges, csak törődjön vele az kezése Volt mindig pontos, »K'től jövendő győzelmünk ember- az volt a munkája is. Szép ered.. - 1964-ben sok meterrel számú kitüntetés előzte meg túlteljesítettük a szinfurner- a legnagyobbat lenne csillo- Ke!1 hoS7 tudják, hiszen Közéletünk hírei lemez-tervet, hát ezért, meg gás, ha mind feltűzné egy- aszerint élnek. gondolom az egyenletes jo szerre. De úgy hiszem, ritka munkamért kaptam a kitun- alkalommal tűzi fel, mert tetést. Persze, hogy örültem, naKVon egyszerű asszony Néjól esik az embernek, még meth néni nagyobb kedvet ad, ha lát- szorgoskodik a vonatzakaja. hogy elismerik a munka- tolásra emlékeztető zajban, ja*; . , , forgolódik a gyufa-boltív Csigakon kerekezik befelé aIatt ö is fenne áll az iráa draga importanyag: a ma- nyl-tott gépben, akár férje, a hagoni. Kocsis Ferenc ira- mozdonyvezető, nyitja a majd négyméteres _ ö lg kiváló d0ig0z6 ám hasábot, amely perc alatt a _ teszi hozzá, s az az érzévagoasztalra kerül, hogy az- serrii hogy erre is ^p „iyan tan a gép ottonnas feje előre- büszke, mint saját kitüntetéesapódjon, széles leníezt ha- sére. rapjon ki belőle. Csak győzzék a kiszedők, Életeleme: cselekedni a fej egymás után tépi, hasogatja a mahagónilemezeket. Műszak vége lesz. Ilyenkor A fa belsejében különös fé- legtöbb a munka. S nem hiányű, hullámzó rajzolatok ba, hogy a gyufagyárban vatűnnek fel. Gyönyörű, termé- gyünk, Bellér Jánosné, a Faszetalkotta formák, melyek- ipar Kiváló Dolgozója valókel az ember feldíszítheti ban „tűzről pattan tan" dolbütorait. gozik. Slmai Mihály DOBI ISTVÁN ÉS KÁLLAI GYULA FOGADTA A TÁVOZÓ FRANCIA NAGYKÖVETET Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke búcsúlátogatáson fogadta Pierre Francfort-ot, a Francia Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyarországról. Péter János külügyminiszter szintén fogadta a nagykövetet. A VIETNAMI ÉS A KOREAI SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG A SZOT ELNÖKÉNÉL A SZOT elnökségének vendégeként hazánkban tartózkodó vietnami és koreai szakszervezeti küldöttséget szerdán a SZOT székházában fogadta Brutyó János, a SZOT elnöke. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen jelen voltak Gál László és Beckl Sándor, a SZOT titkárai is. Elhelyezték a pantheonban Rónai Sándor hamvait A Rónai Sándor hamvait tartalmazó urnát szerdán a családtagok jelenlétében helyezték el a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottainak emlékét megörökítő pantheonban levő mauzóleum földszinti termében. Az ünnepélyes szertartáson a családtagokon kívül részt vett Biszku Béla, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Kialudt a láng a szegedi gázkemencékben Szerdán reggel utolsót lob- kincse, az üllési földgáz „vebantak a lángok a Szegedi Gázmű nyolc kemencéjében. A matuzsálemi korú berendezések egy része 101 évig állt a város szolgálatában. Termelésük 1864 óta lényegében csak egyszer szakadt meg, mégpedig az árvíz idején, amikor a víz az egykori „kemenceházat" elöntötte. A kemencetüzek mostani kialvása azt jelenti, hogy a város új energiahordozó szí át a szót" a re tortagáztól. Az öreg kemencéket lebontják majd — közülük egyet átadnak a veszprémi műszaki múzeumnak. A kemencékben mintegy hárommillió tonna szén égett el az egy évszázad alatt. Az utóbbi években már átlagosan 10 000 tonna 7000 kalóriás, drága külföldi feketeszenet „fogyasztottak". Ez az adat egyben jellemző arra is, hogy mennyi megtakarítás mutatkozik majd ezentúl a földgáz felhasználása révén. Az új korszak nem csak a kemencék, hanem a munkások életében is változást jelent Körülbelül 40 kap új beosztást: néhányan vízgőzös bontóberendezések mellett dolgoznak tovább, mások az újszegedi termálkút melletti hőközpontot, illetve az Ogyessza lakónegyed termálfűtő berendezéseit kezelik. A többiek más szegedi üzemekben találtak, vagy kapnak munkát. Események a családban /tasidök óta természetes szokás, hogy a csaladok e» II emberi élet legnagyobb állomásait: a születést ^^ házasságkötést meghitt ünnepélyességgel rendezik. S amikor fájdalmat és szomorúságot hozva az emberi élet véget ér, a család kegyelettel, utolsó végtisztességet adva vesz búcsút hozzátartozójától. Szegeden 1958 óta kezd meghonosodni a születés, a házasságkötés és a temetés korszerű, vallási mítosztól, egyházi szertartástól mentes, társadalmi megrendezése. Egyenes következménye ez annak, hogy szocialista hazánkban egyre tanultabb, műveltebb a nép. A családi események rendezésére a tanácsok mellett működő társadalmi állandó bizottságok is alakultak. A kormány felhatalmazása alapján a belügyminiszter és « művelődésügyi miniszter még 1962-ben együttes utasításában részletesen szabályozta, hogy a családi események korszerű megrendezése iránti igényeknek megfelelően miként kell eljárni; miben segítenek az állami es a társadalmi szervek. A családi események rendezésében, irányításában főszerepük az államhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak van, és a mellettük működő társadalmi bizottságoknak. A téma időnként a szakmaközi bizottság megbeszéléseinek napirendjén is szerepel. A vároei tanács — mint ismeretes — évekkel ezelőtt hívott életre kamarakórust, amelynek tagjai — kérésre teljesen díjmentesen — mindig közreműködnek az esküvőkön, névadásokon és a temetéseken. Sajnálatos viszont, hogy a családi események kori szerű megtartásával általában alig, sőt helyenként egyáltalán nem foglalkoznak a gyárakban, termelószövetkez etek ben, hivatalokban és intézményekben. Az itteni körültekintő gondosság nélkül pedig nem nyújtható átfogó segítség, közreműködés a családi eseményekhez. A társadalmi- és a tömegszervezetek a legkülönfélébb munkahelyeken — kevés kivételtől eltekintve — nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy kezdeményezzék a családok élete kiemelkedő dátumainak megrendezését s részt kérjenek belőle. Pedig ahol törődnek ezzel — mint például a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál, a kenderfonógyárban — ott az érdekelt dolgozók szívesen, örömmel veszik a közreműködést, a megrendezés átvállalását, amit a közösségi gondoskodás részeként könyvelnek el. Szomorú tapasztalatok „beszélnek" arról, s mutatják az idős, nyugdíjas dolgozók elhalálozásakor, hogy volt munkahelyük egyedül hagyja a családot bánatában, nem nyújt gyámolító kezet az elhunyt temetéséhez, méltó búcsúztatásához. E

zek a szubjektív okok — a munkahelyek társadalmi és tömegszervezeti, továbbá gazdasági vezetőiből hányzó kezdeményezőkészség — az elsők között játsszanak közre abban, hogy a családi események korszerű megrendezésében még kihasználatlanok a meglevő lehetőségek is. Sajnos, ugyanakkor az objektív tárgyi feltételek nincsenek még egészen rendben. A II. kerületi tanács házasságkötőterme ugyan szép. méltó az alkalomhoz, de az I. kerületi és a III. kerületi tanácsnál megközelítően sem felel meg a célnak, és hiányzik a központi házasságkötőterem. Temetésekhez nincs megfelelő ravatalozó stb. Mindaddig, míg más lehetőségek nincsenek, szép keret adható az üzemek, intézmények művelődési termeiben, a kerületek művelődési otthonaiban a házasságkötéshez, az újszülöttek névadásához. Az aktusokhoz illő külső formák tökéletesítését joggal várják el a házasulandók, a gyermeküknek nevet adó szülők, a szerettüket temetők. A formák, az ünnepélyes külsőségek jelentkező hiányáról kritikát mondott egy szegedi üzem fiatal dolgozója is. Házasságkötés előtt bejelentette munkahelye vezetőinek, hogy a gyár művelődési termében szeretné tartani esküvőjét, zeneszóval, népes baráti társaságban. Hidegen, ímmel-ámmal fogadták ezt, és a művelődési terem csinosításának kérdéseben is vita támadt. Ezért a vőlegény fogta magát és a templomban kötött házasságot. Kijelentette viszont, hogy nem vallásos, csupán azért ment a templomba, mert ott megkapta az ünnepélyesség. Lett volna-e mód az ünnepélyességre az üzemben? Feltétlenül, de csak úgy, ha az üzem vezetői szívükön viselik dolgozótársuk házasságkötését! A

temetések sem megfelelőek. A jelenlegi külső formák, a ravatalozók felszerelése elégtelen, halaszthatatlanul kiegészítésre szorul. A gyászszertartással összeegyeztethetetlen, hogy az aktushoz nem alkalmazkodó ruhában vannak a városgazdálkodási vállalat temetkezési dolgozói, akik a koporsót engedik a sírgödörbe. Egyöntetű ruha viselésének követelménynek kell lennie. Szükséges jobban gondoskodni arról is, hogy az elhunyttól méltón búcsúzzanak. Jelenleg Szeged a családi események korszerű megrendezésének tárgyi feltételeiben jónéhány kisváros mögött van. A segítés azonban nem szűkülhet le az államhatalom helyi szerveinek feladatává. Igényli a társadaltnl és a tömegszervezetek, a gyárak, termelőszövetkezetek) hivatalok és intézmények vezetőinek rendszeres, figyelmes közreműködését, céltudatos tevékenységét. Dr. VARGA JÁNOS Praktikus lehetőségek a paprika magházának eltávolítására TÖBB PÉTISÓ;* iA Péti Nitrogénművek bővítése a nyáron kezdődött. Az első új épület, a kompresszorház vasvázán mint a légtornászok, úgy járkálnak a szerelők. A 120 tonna ammóniát termelő üzem mellé egy napi 420 tonna teljesítményű ammóniaüzemet építenek. A bővítés után a gyár pétisótermelése körülbelül kétszerese lesz a jelenleginek. A bővítéskor sor kerül egy napi 300 tonna. 46 százalék nitrogéntartalmú, karbamid gyártására alkalmas műtrágyagyár építésére is. A képen: Az argon üzem mellett epul az uj kompresszorhaz Egy magyar feltaláló, Vladár János gépészmérnök, eljárást ós berendezést dolgozott ki a paprika magházának az eltávolítására, gépi megoldással. Ismeretes, hogy a paprika fajtánként, valamint egyéb adottságoktól (talaj, csapadék, érettség stb.) függően, különböző alakú és nagyságú lehet. Konzervipari feldolgozás előtt a paprikát nagyság szerint válogatják. Válogatás után az egyforma nagyságú paprikákat különkülön dolgozzák fel Savanyúságnak. töltött paprikának, lecsónak és még sok formációban. A töltött paprika és lecsó készítéséhez a paprika magházát (csumáját) tárolás, vagy feldolgozás előtt a paprika hüvelyétől el kell választani. A paprika magházának eltávolítására eddig több megoldás ismeretes, de ezek mindegyike lassú, körülményes megoldás, bár gépesítve is vannak, mégis komoly munkaerő-szükségletet igényelnek. Az említett hátrányaik miatt nem is terjedtek el, bár némileg termelékenyebbek, mint a kézi csumázas. Vladár János találmányának alapja az a felismerési hogy ha a paprika belső terébe levegőt nyomnak ba majd ezt követően a hüvelvl a magház körül körbevágják a magház maradék nélkül eltávolítható. Az eljárás és b© rendezés segítségével a paprika magházának eltávolításs önműködő gépi úton, gazdaságosan valósítható meg. Kü lönösen ott célszerű az alkalmazása. ahol a paprika feldolgozása nagy mennyiség ben történik. Csütörtök, 1965. október 28. DékrMAGYARORSZA(t 3 *