Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

i r ^ ü ! Sukarno Szovjet javaslat újabb az atomfegyverkezés parancsai ellen Események a családban Gazdagodik 1 Földy az érdem világbajnok ixzzoto m fí VILÁG PROLETÁR]Ál, EGYESÜLJETEK! mmm ^Hw^jr.a-wv' MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 254. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1965. október 28. Magyar-szovjet műszaki­tudományos együttműködés Aláírták az együttműködési kormányközi bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal, a Miniszterta- végzett munkáról, jóváhagy- lyítésének. valamint a ter­nács elnökhelyettese és M. ták az albizottság elmúlt idő- melő minisztériumok közötti A. Leszecsko, a' Szovjetunió szakban kifejtett tevékeny- közvetlen kapcsolatok továb­Minisztertanácsának elnök­helyettese, a két kormány­küldöttség vezetője, szerda délben a Parlamentben alá­írta a magyar,—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság harma­dik ülésének jegyzőkönyvét. Az ülésszakon megvitatták timföld-alumínium együtt­a két ország gazdasági működés, továbbá az autó­együttműködésének tovább- huszgyártás területén létre­ségét és határozatot hoztak az együttműködés fokozá­sára. A bizottság meghallgatta az illetékes minisztériumok beszámolóit a már korábban megkötött egyezmények, a zöldség-gyümölcsexport, hozott kooperációs együtt­működés kérdéseiről, s ha­tározatot fogadott el a soron következő feladatok teljesí­tése érdekében. E napiren­dekkel kapcsolatban különö­sen hangsúlyozták a gazda­elmé­fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket és ellenőrizték a bizottság 2. ülésén hozott határozatok végrehajtását. A bizottság meghallgatta a két ország tervhivatalának be­számolóját a Szovjetunió és Magyarország 1966-1970. évi sági együttműködés népgazdaságfejlesztési veinek összehangolásával kapcsolatos konzultációjának c edményeiről, továbbá a két ország tervező szervei és mi­nisztériumai közötti további együttműködésről. A bizottság megvitatta a két ország Külkereskedelmi Minisztériumának tájékozta bi szélesítésének szükséges­ségét. A bizottság 3. ülésén az ér­dekelt felek véleményt cse­réltek a két ország együtt­működésének további kiszé­lesítéséről a gyógyszeripar és a halászat területén. A küldöttség tagjai itt­tartózkodásuk alatt elláto­gattak több ipari üzembe. M. A. Leszecsko, a küldöttség vezetője, Apró Antal társa­ságában meglátogatta a Za­laegerszegi Tejfeldogozó vál­lalatot, ezenkivül felkereste a Martfűi Cipőgyárat és az Intermetall Vaskohászati Együttműködési Szervezet budapesti irodáját. M. A. Leszecsko Kállai Gyulánál Kállai Gyula, a Miniszter- Minisztertanácsa elnökhe­tanács elnöke, szerdán dél- lyettesének vezetésével . részt vett a magyar—szov­előtt fogadta M. A. Leszecs- ^ gazdasági ^m&zaJd„ kőt, a Szovjet Miniszterta- tudományos együttműködési nács elnökhelyettesét, a ha- kormányközi bizottság har­tóját az 1966—1970-re szóló zánkban tartózkodó szovjet madik ülésén, szerdán es­hosszú lejáratú kölcsönös áru- te elutazott Budapestről. kormányküldöttség vezető-szállítási megállapodás meg­kötéséről és ennek teljesíté­sével összefüggő feladatokról. A bizottság felhívta a figyel­met az 1966-ra szóló és a hosszá lejáratú árucsere-for­galmi egyzeményel kapcso­latos magánjogi szerződések gyarországi nagykövete is. megkötésének gyorsítására. Megbízták Illetékes szervei­ket, hogy tárják fel a lehető­ségeket az árucsere-forgalom további növelése érdekében. Megvitatták a magyar—szov­jet műszaki-tudományos együttműködési áHandó al­bizottság tájékoztatóját a bi­jót A fogadáson részt vett Ap­ró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese és G. A. Gye­nyiszov, a Szovjetunió ma­A szívélyes hangú megbe­szélésen a két ország gazda­sági, műszaki, és tudományos együttműködésének kérdései­ről folytattak eszmecserét. (MTI) KILENC ÜZEM TAPASZTALATABÓL — KIEMELKEDŐ ÜJÍTA­SOK — TÍZMILLIÓVAL KEVESEBB ELFEKVŐ KÉSZLET — MÁSFÉL MILLIÓ FORINTOT A FÖLDÖN „TALÁLTAK" Gazdaságosabban dolgoznak a szegedi és a megyei vállalatok Érdekes eredményeket tárt fel az a vizsgálat, ame- az anyagtakarékosság ered­lyet az SZMT közgazdasági - bizottsága és vasas szakszer- ménye, hogy fél év alatt vezet megyei bizottsága végzett kilenc szegedi, illetve 32 066 kilogramm PVC anya­megyei iparvállalatnál. Lényegében azt tudakolták az érin- got mentettek meg úgy, tett vállalatoknál, hogy milyen intézkedéseket tettek a hogy a programozást körül­decemberi párthatározat végrehajtása érdekében, s az idei telein többen végzik. gépi első félévben milyen eredményeket értek el. Meglepően adagolást alkalmaznak és a szép adatokat, tényeket kaptak. Kábelgyár: 320G0 kiló PVC megtakarítás gépek műszerezettségét tö­kéletesítették. A megtakarí­tás eredménye meghaladja a félmillió forintot Fellendült az újítómozgalom A párthatározat eredmé­g&zdasági eredményt. A kábelművek dolgozói például azt javasolták a vezetőségnek, hogy az új gyártmányok bevezetésekor a törzsgárdát is alakítsa ki és ne helyezgessék ál kin ­A szovjet kormánykül­döttség, amely M. A. Le­sottság 2. és 3. ülése között szecskának, a Szovjetunió A harmadik Stéves tervben Folytatják a kijelölt nehézipari üzemek vidékre telepítését A Budapest túlzsúfoltsá- majdnem teljesen befeje­gának enyhítésére hozott vi- zik ciéki ipartelepítési kormány- a kijelölt nehézipari üzemek határozat sok feladatot adott vidékre telepítését, a második ötéves tervben az A vegyipar, amely a má­egyik legnagyobb ipari tár- sodik ötéves tervben még cának, a Nehézipari Minisz- beruházási keretből fedezte tériumnak is. az áttelepítési költségeket, Leginkább a vegyipar volt harmadik ötéves tervébe 400 érdekelt millió forintot állított be a határozat végrehajtásé- külön erre a célra. A nagy­ban, de a bányászatra és a beruházási keret terhére elő­villamosenergia-iparra szín- irányzott építkezések terme­tén sok tennivaló hárult. szetesen mind vidéken tör­A vegyiparban 29, több- ténnek, ségében termelőüzemet jelöl- a meglevő üzemek közül pedig elsősorban a vidé­kieket fejlesztik. A fejlesztési beruházásokból 1966—1970-ben nem egészen ... 10 százalék jut Budapest­e}? nek, szemben a második öt­_ , e'ore- éves tervvel, amikor 20 szá­láthatólag nem fejeződik be, ^jéknyi volt a főváros ré­de valamennyi folyamatban szesedése. Több iparágban van és a kővetkező evek- csökken a fővárosi termelés ben megtörténik. Annyi bi- aránya: 1970-ben a gumi­zonyos, hogy gyártásnak már csak 50, a Budapesten jelentékenyen gyógyszergyártásnak 85, a mérséklődött a vegyipar festékgyártásnak 40, a mű­terjeszkedése. anyaggyártásnak szintén 40 A második ötéves tervben százaléka történik Budapes­az összes vegyipari beruhá- ten. Ezzel zásoknak mindössze 19—20 a budapesti üzemek re­százaléka jutott Budapestre. szesedése 25 szazalekra Jelenleg a vegyiparnak ter- csökken a vegyiparban, melési érték szerint már A következő ötéves tervidő­csak egyharmada van a fő- szakban teljesen megszün­városban. A munkás- és al- tetik Budapesten a kőolaj­kalmazotti létszámot tekint­ve ennél egyelőre nagyobb a fővárosi arány. A harmadik ötéves terv­be" erőteljesen (olvtatják es Készülnek a bánya fák tek ki a fővárosból való ki telepítésre. Nagyobb részük elkőltöz­tetése meg is történt, néhány 1965 végéig kitelepítés azonban előre­Motorfűrész zúg az erdő szélén. Sudár fákat döntenek, gallyaznak, majd darabol­nak az erdészet felső ásotthalmi kerületé­nek munkatársai. Héjjá Endre vágásvezető erdész irányításával 12 fős komplex bri­gád dolgozik a vágótéren. Idén 4 és félezer köbméter anyagot termelnek ki. A faki­termelés legkeményebb munkáját a „Contra Styhl" típusú motorfűrésszel vég­zik. Papp Ferenc és Mózes István szakkép­zett kezelők ezzel döntik, gallyazzák és darabolják a sudár fákat A komplex bri­gád — két erdész irányításával — a dön­téstől a szállításig a bányafakészítésének valamennyi műveletét elvégzi. Lovasfogat vontatja a feldolgozóhelyre a kissé távo­labb kivágott fákat. Gyakorlott erdőmun­kások kérgezik, majd sarangokba rakják a bányafákat. Bár kemény izmokat igényel a felkitermelés, most kellemes, hiszen friss és napfényes az ősz. A képeken: 1. Motorfűrésszel gyorsan megy a fák gallyazáséi. 2. Kérgezés után sarangokba rakják a bányafákat. Egy dolgot mór az elején gatóságánafc dolgozói el­meg lehet állapítani: azok mondták, hogy az anyagéi ­a vállalatok értek el ki- látásnál változtassanak ed­emelkedő eredményt, ame- digi gyakorlatukon és a va­lyek a párthatározatból ere- gonokban érkező anyagokat __ dó tennivalókhoz a dolgozók közvetlenül a munkahelyre nyes "végrehajtása érdeké­segítségét kérték. Annyi öt- szállítsák. Ezt is megfogad- a szakszervezetek fe­let és annyi javaslat érke- ták a vezetők. Most a Bu- lülvizsgálták az éves újítá­zett a munkásoktól, hogy dapestről érkező betonosz- sj tejeket és azt átdolgoz ­milLiókban kell kifejezni a lopokat nem hozzák Szege- Ezek az intézkedések dig, majd innen gépkocsi- kedvet adtak az újítások­vaű újra Balástyáig hanem hoz A vá]ialatok közül ki­kozvetlenul a vagonbol ka- emelkedőnek mondható a rakjak Balástya állomáson. Hódmezővásárhelyi Divat és Hasonló javaslatokkal le- Kötöttárugyár dolgozóinak hetett találkozni a BMG eredménye. Itt ugyan nem is - makói gyáregységénél, a újításról van szó, hanem doan a munkásokat. A veze- Hódmezővásárhelyi Mérleg- egyszerűen a körültekintő i -.íliei'lete a kérést- gyárban, a Szegedi Ecset- és szorgalmas munkáról. A Az eredmény: nőtt a terme- Seprőgyárban, a Csongrád gyár dolgozói két mozgal­lékenység, csökkent a se- megyei Húsipari Vállalatnál mat indítottak útjára: „Sem­lejt. A DAV szegedi igaz- és másutt A kábelgyárban mit a földre" és a „Minő­ségi őrjárat" elnevezésű mozgalmakat. A félévi ered­mény szinte hihetetlenül hangzik: a „Semmit a föld­re" mozgalom hatására a korábbi évekhez viszonyít­va a szabászati hulladék mennyisége 21 százalékról 17 százalékra csökkent, amely másfél millió forint megtakarítást eredménye­zett. A minőségi őrjárat eredménye 0.4 százalékos minőségjavulás, amely 579 000 forintot hozott. A sok jó példa közül em­lítést érdemel még a szege­di vágóhídon dolgozó Husz­ta Sándor gépész javaslata is. Ez egyszerű: a hűtőener­giához szükséges villamos áramot ne nappal vételez­zék, hanem éjjel, amikor ol­csóbb az egységár. Javasla­tát elfogadták, s féléven­ként 37 000 forintot takarí­tanak meg. Érdekes még a BMG makói gyáregységében dolgozó Horizont-brigád újí­tása, amellyel a borsóarató gépek megmunkálási ide­jét 554 perccel csökkentet­ték. Csak felsorolásképpen: újítások révén a makói gyárban 407 000, a hódme­zővásárhelyi mérleggyár­ban 309 000, a DAV sze­gedi igazgatóságánál 360 000, a kábelműveknél 147 600 fo­rint eredményt értek el a fél év során bevezetett újításokkal. feldolgozást. Jóval több mint 20 vegyipari üzem, illetve telep költözik vidékre, vagy szűnik meg teljesen Buda­pesten ebben a tervidőszak­ban. IMTÜ Eredményes kész etfadárások Fontos feladat volt min­den vállalatnál a készletgaz­dálkodás javítása, az elfek­vő készletek feltárása és ér­tékesítése. E téren is jó munkát végeztek a vizs­gált üzemekben. Különösen a Hódmezővásárhelyi Divat és Kötöttárugyárban volt nagy mennyiségű elfekvő készlet, hiszen a kilenc­millión felüli értékből 8,5 millió értékű készletet ér­tékesítettek. A többi vállalat is jó eredményt ért el az úgy­nevezett börzenapokon. A húsipari vállalat 76 000. az ecset- és seprőgyár 5000. a Tisza Bútoripari Vállalat 493 000, a kábelművek 310 000, a DAV Szegedi Igaz­gatósága 430 000, az öntödei vállalat pedig 114 000 fo­rint értékű felesleges kész­lettől .szabadult meg" az elgő fél évben.

Next

/
Thumbnails
Contents