Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

Kubai eiegia A Szegedi Irodalmi Színpad évadnyitó műsora Hétfőn este a Móra Ferenc sel, színvonalasan és hatásoMüvelődési Otthonban tar- san szólaltatták meg évad" seket; GuiUén volt az főszereplője". totta meg — Kubai címmel — idei első, nyitó előadását a Szegedi Irodalmi Színpad. A produkció mindenekelőtt meglepő újszerűségével különbözött sz együttes korábbi teljesítményeitől. Újszerű volt már a műsor namáriát összeállítása is. Az eddigi gyakorlattól eltérően Csíkos Gábor, az együttes vezetője és rendezője, a Szegedi Nemzeti Színház művésze egyetlen költő, a kubai Nicolas Guillén verseiből válogatta össze az egész műsort. Tartalmilag így a műsor magától értetődően nem volt, nem Rácz Tibor, lehetett olyan sokszínű, mintha több költő hangját hallottuk volna benne, de az összeállítás magasfokú koncentráltsága, egysége, azt hisszük, atmoszférájának és hatásának intenzitásával bőven kárpótolta a sokhangúság hiányáért. Minden előadást bizonyára hiba lenne ig.V megrendezni, de hogy ez esetenként, alkalmilag lehetséges, sőt szükséges, éppen a hétfői siker bizonyítja. Üjszerű volt ez az előadás másodszor abban, hogy a színpad eddigi estjeinek puritánságával, aszkézisével szemben, amikor a verseken, a költői mondanivalón kívül a színpadi megjelenítés eszközeinek nem jutott hely a produkcióban, a hétfő esti műsor bátran támaszkodott ezekre az eszközökre. Hétfőn este nemcsak verseket hallottunk, hanem a színpad tagjai gyakran énekeltek, sót még táncoltak is. Elevenebbek, izgalmasabbak, nagyobb hatásúak vollak a színpadképek, amelyeknek megkomponálásában az eddigiekhez képest szokatlanul nagy szerepet kapott a világitás, a színpadi fény árnyalt, kifejező felhasználása. Üjszerű volt ez a műsor harmadszor abban, hogy tartalmilag és szerkezetileg, egész kompozíciójában és ebből következően hatásában is határozottan felfelé ívelt. A szóló versmondás az előadás végén szavalókorussá alakult. s ez nem keresett és hatásvadász formai eszköz volt, hanem a szavalt versek tartalmából következett: ekkor kerültek sorra azok a versek, amelyekben Guillén • leghatározottabban szólt a máról, a forradalomról. Szép es hatásos keretet adott a produkciónak az Ave Mária: a műsor ezzel kezdődött és ezzel fejeződött be. De a visszatérés nem puszta Ismétlés volt; a dal másodszor magasabb színvonalon, erőteljesebben, hatásosabban szólalt meg. Ha valaki ezekután azt hinné, hogy a hétfő esti előadásban háttérbe szorult maga a lényeg, a vers, a költői mondanivaló, tévedne. Az együttes tagjai mély átélésverest igazi A versmondók közül először a színpad régebbi tagjait említjük: Agai Katalint, Gyürki Istvánt, Németh Anés Szegvári Menyhértet De szépen, sikerrel szerepeltek az újabbak is: Maurer Adél, Szegvari Zsuzsa, Ördögh Szilveszter, Mayer Ferenc Merényi Judit, Judik Péter. Lakos Judit Balog Tibor és A műsorban közreműködött Szegedi Molnár Géza, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Zenei vezető Csala Benedek, a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt A háromtagú zenekar — Kovács János, Bodó József és Fekete István — lendületesen, jókedvvel muzsikált. Kovács Máriát szép szólóénekéért illeti dicséret A koreográfiát — melynek előadásában Lévay Zsuzsa és Serley Iván működött közre — Tóth Alexandra tervezte. Ö. L. A sárga kocsik birodalmában A magas falak hangosan nélkül. A húszezer kilométe- nok, mert itt bizony mindig verték vissza a kalapácsok res javítását végzik. A má- hidegebb van egy-ket fokkal, éles, a hegesztőpisztolyok sik — igaz, már öregebb ko- mint a szabadban. nyolcvanezer kilo- _ sercegő hangját. A síneken, esi —, a az aknák fölött az utcák- méter utáni generálra vár. ról jól ismert sárga villamo- — \ régi típusú villamosok sok trónoltak a Szegedi Köz- jobb üzembiztonságára is lekedési Vállalat rókusl vil- törekszünk — hangzik Károlanvosjavító műhelyében. F.s iy| István műhelyfönök mamilyen mások itt, mint a vá- gyarázata. — Több motorkoroxban. A műhelyben meg- esi új motort kap. A 60 lószokott látvány az órameze- erősek aztán jobban bírják a döjétől megfosztott motorko- strapát. Mindezt 21 ember végzi. Három brigád, három műszakban. Fiatal német költők estje Sokan emlékezhetünk a Magyar Írók Szövetsége nemzetközi költő-konferenciájának néhány napja lezajlott veszprémi estjére — hiszen a Magyar Televízió közvetlen adásban sugározta műsorát. A többi között ekkor szaraitok az NDK delegációja fiatal tagjának: Sarah Kirschnek Tornai József által fordított versét — egy versbe ötvözött, finoman gunyoros példázatot. A kölegyik legnagyobb tantermet zsúfolásig töltő érdeklődök — főként egyetemisták, főiskolai hallgatók — részvételével rendezett estet Halász Előd professzor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja nyitotta meg. Német nyelven, meleg baráti szavakkal mutatta be a szimpatikus, fiatal kölló-házaspárt. Ezt követően Rainer Kirsch és Sarah Kirsch legkedvesebb verseiből olvasott fel. A hallgatóság tapsai azt esi, s a „kibelezett" csuklós. Itt javító-szerelők szedik apróra a szerkezetet, hogy aátán az utcákon biztosan közlekedhessenek. Ritkán áll le villamos az utcán, s ez az itt dolgozó 21 ember érdeme. Azoké, akik nap mint nap vigyázzák: indulhatnak-e reggel a kocsik; Rakusz Ferenc csoportjáé; akik a legjobban dolgoznak; s a többieké, ök legfeljebb csak bosszankodnak, ha nincs megfelelő anyag — s elég gyakran bosszankodnak — Most javulnak a munka- —, de nem állnak meg. Megtötársak forró tapsa azt do- bizonyították, hogy a haladó kumentálta a vers elhangzása után, hogy a „példázat" - telibetalált. Hasonló „telitalálatként" sikerült Sarah Kirsch és Rainer Kirsch, a Szegedre látogató költő-házaspár hétfői felolvasó-estje is a József Attila Tudományegyetem Ady téri épületében. A* német irodalom e nagy reményekre jogosító reprezentánsainak van mondandója a magyar fiatalok számára. A közönség igaz és szép költészetet tolmácsoló, kellemes est élményével távozott áz egyetemről. D. E. — Tíz csuklósunk, 21 ikerkocsink, 8 motoros és 6 pótkocsink van. Ezeket kell naponként ellenőriznünk, karbantartanunk — mondja Szikora János, aki két hete adta át a műhely vezetését. Már három házilag készített csuklós Ls szaporítja a villamosvasút kocsiparkját. Itt készültek azok is, a műhelyben. Jobbak, praktikusabbak, mint az ikerkocsik. Több utas fér el bennük, gyorsabban haladnak. Az Újszegedre s Dorozsmára utazók jól ismerik őket. Jövőre egy újabb is elkészül. Bár kapacitással bírnánk 2 kocsi átalakítását is. Jelenleg azonban nind rá „keret". Budapestről sem tudnak „alapanyagot" — kiselejtezett villamoskocsit — küldeni. — Három műszakban, megállás nélkül folyik a munka. Éjszaka, a napi ellenőrzést végezzük: a fékeket állítjuk be, zsírozzuk az alkatrészeket, s a vezetőktől kapott hibalapok szerinti javítással foglalkozunk. Nappal, amikor szünetel a csúcsforgalom, befutnak a kocsik. A nagyobb hibákat ilyenkor javítják. Ekkor a csuklósok is „ráérnek". A műhely egyik sarkában csuklós áll. Felszedett gumipadlóval, ütközők, áramszedő Az év kilenc hónapja a kereskedelemben A lakosság megtakarítása 1,2 milliárd forint A Belkereskedelmi Minisztériumban összegezték a kiskereskedelem és a vendéglátóipar kilenchónapi, illetve a 3. negyedévi forgalmi tapasztalatait, adatait. A kiskereskedelem az év kilenc hónapjában 63,7 milliárdos forgalmat bonyolított le, 3,4 százalékkal többet, mint tavaly háromnegyed év alatt A bolti élelmiszeság az elmúlt év azonos lene időszakához képest 3,2 szá- végi zalékkal, 703 millió forinttal több árut vásárolt. Ai harmadik negyedév forgalmát a ruházati cikkek iránt megnövekedett érdeklődés jellemezte. A kiskereskedelem áruforgalmát nagymértékben kosság. hónapjában a szezon kiárusításokon, az engedményes vasarokon teljes áron 2 milliárd 450 millió forint értékű — engedményes áron számítva 1 milliárd 480 millió forint értékű — többségében ruházati cikket vásárolt g lanövelte a hagyományos szezon végi kiárusításokon kívül a kereskedelmi készletnek és a vendéglátóipar for- rendezés. Ennek sorún a galma 9 hónap alatt 900 kereskedelemben feltart, vamillió forinttal növekedett. lamint az ipartól és a külA 3. negyedévben 23 mii- kereskedelemtől átvett készliárd forint volt a kiskeres- let 3 milliárd 650 millió Figyelembe véve azt, hogy a végleges leértékelésekkel további, mintegy 250 millió forint értékű engedményt adott a kereskedeiem, a lakosság 9 hónap alatt több mint 1,2 milliárd fokörülményeink is\ gyobb munkákat a A nahamarokeresik a megoldást, hogyan szüntessék meg a hiányt. S san elkészülő fedett TMK- nemcsak keresik, de meg is műhelyben végezhetjük. Té- találják. lire készen lesz a fedett csar- K. A. kedelem bevétele. A lakos- forintot tett ki. Az év ki- rintot takarított meg. A* oli/asÁ íifa Szülők az iskolai egyenruháról A szegedi Tisza-parti Gimnázium Szülői Munkaközi)*segenek elnöke és válás:tmányának 26 tagja küldte szerkesztőségünknek az alábbi levelet. Még egyszer: nem kötelező! Köszönetet mondunk a Dél-Magyarorszag szerkesztőségének, hogy időről időre minket, szülőket közvetlenül érintő nevelési és anyagi problémákkal is foglalkozik. Ezt továbbra is igenyeljük, és örömmel olvassuk. Legutóbb az október 19-i számban jelent meg Ilyen cikk, amely — nagyon helyesen — a miniszteri rendelkezések egységes értelmezésére hívta fel az iskolák figyelmet. Az iskolai egyenruhára vonatkozó rendeletet mi is nagyon jól ismerjük, hLszen az iskola igazgatója az első szülői értekezleten tudatta velünk. Ugyanakkor a nevelőtestülettel egyetértésben elhatároztuk, hogy a rendelet szellemében, az önkéntesség teljes tiszteletben tartásával ajánljuk az érdeklődő szülőknek a már tavaly népszerűvé vált Iskolai egyenruhát, mert — véleményünk szerint — egyszerű, ízléses, tartós, olcsó és a szocialusta nevelés céljait szolgálja. Ehhez az ajánláshoz jogunk van, de a kötelezővé tételt mi is határozottan elítéljük. Ezért volt meglepő szántunkra, hogy a helyes célzattal megírt cikk egy valószínűleg rosszul tájékozott szülőtársunk leveléből indul ki. Ezért kötelességünknek tartjuk megjegyezni, hogy tudomásunk szerint iskolánkban semmiféle fórumon és formában nem volt szó az egyenruha kőtelezővé tételéről. Semmiféle „Lskolabizottxági döntés" erről nem született. Kérjük a levélírót, hogy szülői szolidaritásból azonnal közölje velünk annak • szabónak a címét, aki azenoa jóminőségű anyagból az egyenruhát „jóval 500 forinl alatt" elkészíti. Vagyunk még jópáran. akik csak ez* után szeretnénk megrendelni a kosztümöt, cs így — termés2et«>sen nem a Divatszabó Vállalattal, hanem az ajánlott szabóval csináltatnánk. Eddig is jogunkban állt a legolcsóbb helyen dolgoztatni. A cikk nyomán intézkedtünk, hogy a nyakkendői egyenruha nélkül is meg lehessen kapni. Teljes egyetértésben a cikkíróval reméljük, hogy „a júszá n dék ú kosz t ü ma ján 1 ősből akaratlanul ls iskolai egyenruha lesz". Szívből kívánjuk, hogy iskolánkban minél több kislány viseljen ünnepi alkalmakkor egyöntetű, ízléses ruhát. Ugyanakkor a nevelőtestülettel együtt ígérjük, hogy azokal a tanulóleányainkat, akik hasonlóan ízléses, de nem azonos szabású ruhában járnak, soha semmiféle megjegyzéssel nem illetjük. Mivel iskolánk minden tanulójának kivétel nélkül van már munkaköpenye, nincs semmi ok arra, hogy azt ne hordják az iskolában, hiszen ezzel védik ruhájukat, és a nevelési szempontból csak helyeselhető egyöntetűséget segítik elő. Széli Lásilúné cipögyári művezető, a Tisza parti Gimnázium Szülői Munkaközösségének elnöke Hazánk és a lenini forradalom Már évek óta folyt az irtózatos öldöklés az első világháború különböző frontjain. Galíciában, Wolhjfniában, a Pripet-mocsarak rengetegében, a Doberdón, Flandriában és a Keleti-tenger mellékén szakadatlanul hullottak azok a szerencsétlenek, akiknek 1914 nyaran azt ígérték — „visszatértek, amikorra lehullanak a falevelek". 1917 végére ez az iszonyú „hullás" a végletekig letörte a hatalom dölyfének és ostobaságának kiszolgáltatott embert. Ámde fény jött keletről: az orosz nép lenini forradalma megdöntötte és véglegesen elsöpörte a cári reakciót és meghirdette a békét. Magyarország népe felujjongott. Reménység támadt az emberek szívében. Mindenki Leninről beszélt és az orosz forradalomról, a békeüzenetről. Minden lap hasábjain az üzenet pozitív értékelésének betűi izzottak. Az általános közhangulatot fejezték ki. A polgári liberális Világ hasábjain Bíró Lajos írt az eseményről. A „Megjött az orosz békeüzenet" című vezércikkéből, amely 1917. november 3ó-án jelent meg, idézzük a következő soíjpkat: — Hogyan fékezzük meg az örömünket! Hogyan kényszeri tsük magunkra a hideg mérlegelés köteles nyugalmát! Hogyan fojtsuk el felszabaduló szivünk dobogását, hogy országokon végighömpölygő mámoros üdvriadal ne legyen abból, ami egy kiforrt akarat és egy hideg megfontoltság elszánt kinyilatkoztatása kell, hogy legyen. Az elektromos szikra láthatatlan szárnyán megjött a világosságot árasztó keletről az áldott híradás és a várva várt üzenet: az orosz kormány drótnélküli táviratban felszólította a hadviselő államok kormányait' és népeit, hogy kezdjék meg a tárgyalást a fegyverszünetre és az általános békére nézve ... — Hát kigázolhatunk — szegény, megalázott emberiség — a vértengerből, amely a halottak vérét magába itta, de az élők egész erkölcsi létét bemocskolta. Hát elmúlhatok rólunk a kimondhatatlan szenvedéseknek ez a pokla, amelyben elpusztult lassanként minden, ami az életet érdemessé tette rá, hogy éljünk. Hát hozzáfoghatunk végre a sebek behegesztéséhez. a nagy építőmunkához, amely fájdalmas börtön helyett meleg otthonná akarja átalakítani sokat szenvedett gyermekei számára ezt a megcsúfolt földgolyót... — Úristen, Úristen, kinek könyörögjünk, és hová fohászkodjunk, hogy ez a boldog reményekkel terhes perc el ne múljon meddőn? Hogv imádkozzunk és hogyan átkozódjunk, hogy ez a reménység szét ne foszoljon, hogy ezt az alkalmat el ne szalasszák, hogy szomjasan sóvárgott és epedve epedett jobb jövőnket vétkesen el ne játsszák! Bíró Lajos ezután köszönetet mond a lenini orosz népnek a kezdeményezésért és így folytatja: — De nem hagyhatjuk ki az úgynevezett ellenséges országokat sem és meghatva gondolunk azokra a nemes olasz, francia, angol, vagy román és szerb férfiakra, nőkre, akik egy őrjöngő nemzeti gyűlölet tombolása közepette megalltak a testvériség gondolata és á béke követelése mellett. Nem feledkezhetünk meg Stockholmról, nem Bernről és nem Rómáról... De a kibontakozás lényegét a lenini békeműben látja és ezt félreérthetetlenül leszögezi. így: — Minthogy a szikratáviratban szétküldött békeüzenetben — az eddigi jelentések szerint — részletes javaslatok nem voltak, az orosz kormány „eddig ismert javaslatai" csak azok lehetnek, amelyek mái- a nagy bolseviki-győzezelem után három héttel ezelőtt szétrüppentek a világba és amelyeket minden újságolvasó ember ismer. November kilencedikén a ^ovjetek kongresszusa békehatározatot fogadó11 el, amely egyebek között ezt mondja: „Á béke... csak azonnali béke lehet annexiók, vagyis idegen területek eltulajdonítása nélkül és idegen nemzetiségek erőszakos bekebelezése nélkül, valamint kártalanítások nélkül is". Az orosz kormány azt javasolja minden hadviselő félnek, tegyen azonnal lépéseket ilyen béke érdekében .,. Bíró tisztán látja a II. Vilmns-i német imperializmust. Ennek ellenében a német néphez kiált: — Bár ki tudná szabadítani a • lelkét a nagynémet részegség hálójából. Bár le tudná rázni magáról és el tudná söpörni azokat, okik a munka és a béke útja helyett az örök vérontás és az örök gyűlölet útjára akarják vinni. A német nép ezekben a napokban a maga sorsát fogja eldönteni. A mi sorsunkat is. Egész Európa sorsát! A szovjetek ama emlékezetes gyűlése Anglia, Franciaország és Németország osztálytudatos munkásaihoz fordult segítségért a béke munkájában. Ha felhívása visszhang nélkül marad és eredmény nélkül hangzott el, gyásza ós bukása lesz az egész emberiségnek. Az orosz munkásoké lesz az örök — bár tragikus — dicsőség; az egész többi Európáé az évezredes szégyen és gyalázat... Bíró a következő évben kémé: nven beszélt a közelgő őszirózsái forradalom nevében: — A kormány és a pártja üssék fel a történelem könyvét. Értsék meg belőle u mát és a holnapot. Jó annak, aki megérti ezeket a példátlan időket. Aki nem érti meg, az megérdemli, hogv ellenfelei véresre karcolják, a barátai elhagyjak, az irigyei kinevessék és az események átgázoljanak felette... Az idők szavát a magyar proletariátus megértette, s ennek szellemében cselekedett is. A lenini békemű első nagy harcosai között örök dicsőség illeti meg a magyar proletariátust. A mai nemzedéknek nedig megmaradt a hatalmas tanulság: Támogatni a lenini békeművet annyi, mint urává válni az eseményeknek a saját haza és az emberiség nagyratörő céljainak szolgálatában .... r. M. Szerda, 1965. október 37. DÉL-MAGI ARORÍZAG $