Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

Bókay János színműve a Kamaraszínházban Az utód nem az utódról szól, hanem az elődről: Sze­pesi Mihály nőgyógyász pro­fesszorról, a budapesti szü­lészeti klinika igazgatójáról, aki öreg ember már, 70 éves, s amikor a darab cse­lekménye megkezdődik, ép­pen nyugdíjba készül. De egy évet még várni szeretne. Annyira van szüksége ah­hoz, hogy dolgait rendbe­tegye, hogy felkészüljön a sorból való kilépésre, he­lyének átadására. Ügy ér­zi, van elég ereje és egész­sége ahhoz, hogy addig za­vartalanul dolgozhassék. De szándékába beleavat­koznak a fiatalok. Azt akar­ják,' hogy a professzor ne várjon még egy évet, ha­nem előbb, jóval gyorsab­ban, lehetőleg azonnal men­jen nyugdíjba, vonuljon vissza. Szepesi Mihályt vá­ratlanul éri ez a fordulat Koi-ábbi magabiztossága fel­borul; visszavonulását ép­pen azok akarják, akik leg­közelebb állnak hozzá, aki­ket ő a legjobban szeret: közvetlen környezete, Irén, az unokája, Faludi Péter, hajdani tanítványa, kisze­melt utóda. Irén vőlegénye ós Takács Dezső adjunktus, a professzor helyettese. Az öreg orvos úgy érzi, a türel­metlen, hálátlan fiatalok va­lósággal az élete ellen tör­nek; nem bírja elviselni, hogy rá nincs szükség töb­bé, hogy — úgy érzi — fe­leslegessé vált. Ahogyan ma mondanánk: a professzor ki­borul, A téma és a szituáció te­hát megrendítő. Valóban nem olyan egyszerű kilép­ni a sorból, átadni a helyet Nem olyan egyszerű visz­szavonulnl. önmagában azonban ez még nem dráma. Hogyan csinál belőle szín­padi művet Bókay János, akit a közvélemény úgy tart számon, mint a darabírás, a drámaszerkesztés virtuó­zát? Nos, elég rosszul. Le­agad hatatlan, hogy egyfajta humanitás, meleg emberség nem hiányzik Bókay látás­módjából. Ez kétségtelenül nem kis erénye. Mégis, aho­gyan a témát feldolgozza és kidolgozza, ahogyan drámá­vá, színpadi művé próbálja szerkeszteni, az inkább ruti­nos mesteremberre, mint a művészet virtuózára vall. Bókay a pesti bulvár di­vatos és sikeres színdarab­írója volt. Kitűnően konst­ruált vígjátékainak a har­mincas és negyvenes évek­ben sok európai nagyváros közönsége tapsolt. Ez a da­rabja azonban nem vígjá­ték, hanem úgynevezett „kö­zépfajú színmű", polgári társalgási darab, amely tu­lajdonképpen és lényegé­ben — sok finom, lírai rész­lete ellenére is — végső ki­csengésében polgári érzel­mességbe fullad. Nézzük például, hogvan indítja el Bókay a konflik­tust, a bonyodalmat. A gon­dolat, hogy a professzor azonnal vonuljon nyugdíjba, Takács Dezső veti fel elő­ször. Milyen ember ez a Takács? ö a romantikus drámák intrikusa. öt perc alatt egymásnak ugrasztja Szeciegráíiai küiaféüiüÉa .'ÁL es szöc oiogiai lájcgysépköQ A tanárképző főiskola előadóinak kezdeményezése (Siflis felvétele) A» öreg Szepesi professzor (Kormos Lajos) és Irén, az unokája (Falvay Klára). a szereplőket De olyan át­látszóan, olyan naivan, hogy ha Szepesi Mihály, akit kétségbeesésbe taszít a Ta­kács által létrehozott hely­zet, felemelné a telefont és érdeklődne arról, amit az adjunktus, a helyettese el­mondott, az intrikus tíz perc alatt lelepleződne. De akkor egy perc alatt össze­omlana maga a dráma, a konfliktus is. A mesterkélt, erőltetett fogásra azért van szüksége Bókaynak, hogy életben tartsa a darabot Takács alakjának szere­peltetése egyébként is el­lentmondásos. Hogyan lehet az, hogy ezt az embert, aki­ben minden leplezés nél­kül, a legnagyobb brutali­tással nyilatkozik meg az intrikus természet, a talpig becsületes Szepesi Mihály hosszú éveken át megtűri maga mellett? A valóságban ez egyáltalán nem lehetsé­ges. Ezt pusztán Bókay mes­terkélt konstrukciója akar­ja hitelessé, valószerűvé ten­ni. Mindebből, azt hisszük, eléggé nyilvánvaló, hogy nem örülünk a Szegedi Nemzeti Színház választásá­nak. Bókay a vígjátékban volt a legerősebb, s ha már a szegedi színház feladatá­nak érezte, hogy a felsza­badulás után először vállal­kozzék Bókay-darab előadá­sára, biztosan jobban tette volna, ha egy szellemes, mu­latságos, ötletgazdag vígjá­tékot választ. Abban talán, azt hisszük, nem kínzott volna ennyire a romantikus érzelmesség, mint ebben, s a rutin és a technikai bra­vúr Ls zavartalanabbul ér­vényesülhetett volna. A szegedi bemutató min­denben alkalmazkodott a műhöz. Komor István ren­dezése szolid, komekt, pon­tos előadást produkált. Né­hol azonban, úgy érezzük, Itt a kedvező alkalom — OTP­hitelnkeid keretében ts HAVI RÉSZLETRE 1000,— FT ELŐLEG LEFIZETÉSÉ­VEL vésárolbntő DANIIVIA 128 rrn1 MOTORKE­RÉKPÁR Jótállás 1 évi — 10 000 km-ig. Bp. 5817 túlzásokba tévedt. Józsi bá­csi, a pedellus például a megírás, a beállítás mód­ja szerint jellegzetesen ope­rettfigura. De azért egyálta­lán nem biztos, hogy a ren­dezésnek is szó szerint úgy kellett volna bemutatnia. Szepesi Mihály szerepét Kormos Lajos játszotta. Ala­kítása érzelemgazdag, sok­színű. Jól ábrázolta a pro­fesszor mély embereégét, hi­vatástudatát, munkaszerete­tét. Utódja, Faludi Péter, Kovács Gyula volt. Ez a szerep jóval halványabb, egysíkúbb, pusztán az alak rokonsze n v;essé gét akarja bemutatni. Kovács Gyula, aki a nyáron szerződött át Debrecenből ."xegedre és eb­ben a szerepben játszott elő­ször a szegedi közönség előtt, nem tehetett mást, a darab szerint játszott. Az alakításból — akárcsak a darabból — hiányzott aí ember tudósi-orvosi nagysá­ga és mélysége. Irén szere­pét Falvay Klára játszotta. Kissé színtelennek tűnt, de talán a szerep Ls az. Kitűnő volt viszont Mentes József alakítása Horváth Gyula szerepében. A szerep is ha­lásos, és plasztikus, s Men­tes játéka karakterisztikusan mutatta be a nyugdíjban is megbékélten, elégedetten élő híres gyermekorvos alakját.. Takács Dezsőt, az intrikust, a bonyodalom elindítóiát Pagonyi Nándor mutatta be. Alakítása hűvös és elegáns, s szerencsére minden túl­zástól mentes. Pano/ivi a romantikus ihletésű figurát modern tárgyilagossággal ábrázolta. A kisebb szerepekben Gémcsi Imrét. Barta Máriát, Katona Andrást. Marosi Ká­rolyt. Bordás Dezsőt. Sza­bó Kálmánt. Horesnvi Lász­lót. Zndori Istvánt, ifj. Kő­műves Sándort és Eötvös Erzsit láttuk. Az előadás stílusos díszle­, teit Székely László tervez­te. ökrös László géd- és szakmunkások bo­nyolult kérdéskörére is. E kutatásokból, úgy érzem, máris több elvi általánosí­tást lehet levonni. Egyéb­ként a szociológiai kutatá­sokat nem elszigetelten vé­gezzük, hanem az akadé­mia, a Szociológiai Kutató­intézet s a Népművelési In­tézet paraszti struktúra­változásokkal foglalkozó ku­„• ji t*. i tatócsoportjaival szoros Ma már mindkét kutató- együttr^ködésben, megyénk terület nyitva all írók és ... A dogmatikus elhajlások idején a szociográfia és a szociológia tiltott terület voJt a társadalmi problé­mák kutatói számára. A szo­ciológiát — igen tévesen — még az egyik, 1961-es ki­adású lexikonunk is polgári jellegű tudomány­ként jelöli... | Az első dolgozatok tudós kutatók számára. Me­gyei viszonylatban kezdemé­nyező módon a Szegedi Ta­nárképző Főiskola Marxiz­mus—Leninizmus Tanszéké­nek előadói, tanárai is be­és városunk pártbizottságai­nak intenzív támogatásával. K. Tóth Ferenc „Uj el­lentmondások a termelőszö­vetkezetekben; megoldási módjuk, különös tekintettel az egységes paraszti osztály cIoSS ST Ku- *^táSára" -című do.goza­tatásaik eredményeit érté­kes dolgozatokban publikál­ták: elsőként dr. Iványi Anna szociográfiai jellegű dolgozatai a mezőhegyest és mezőkovácsházi szegénypa­rasztság helyzetét mérték fel a földosztásig. Később az g • 1945-ös mezőhegyesi föld­osztás körülményeit is fel­dolgozta; tanulmányát 1964­ben az Agrártörténeti Szem­le közölte. Dr. Rózsa Klára 1 szociográfiája a napokban jelenik meg: a munkásosz­tály, a szegedi üzemi mun­kásság helyzetéről, életkö­rülményeiről szolgáltat iz­galmas rajzot. Legújabban a ákociológiai kutatások területén is je­lentékenyen lépett előre a tanszék, A szociológia — tudvalevően — a történelmi materializmus törvényszerű­ségeinek felhasználásával a valóság összetettebb felmé­rését teszi lehetővé: vala­mely osztály vagy réteg mikro- és makrokörnyezelé­nek feltérképezése segítsé­gével a társadalmi tudat mai mozgásának, fejlődésé­nek, alakulásának mélyebb, pontosabb ismeretéhez jut­tat A dogmatikus időkben társadalomtudósaink empiri­kus kutatások nélkül álta­lánosítottak. Ma már az empirikus jellegű kutatások segítségével komplexebb s helytállóbb elvi, elméleti; fi­lozófiai következtetéseket tudnak levonni. tában már publikálta több érdekes következtetését Most Prágába és Nyitrába készül, hogy a Szovjetunió­ban és Lengyelországban megismert szociológiai ku­tatómunkával kapcsolatos tapasztalatait tovább széle­Ku tatások Csongrád megyében — Végezetül még egy kér­dés: jelenleg mely közsé­gekben folyik a szociológiai kutatómunka? — A szentesi járás há­rom községében: Derekegy­házán, Mindszenten és Szeg­váron. Nem véletlenül esett a választás e községekre: ti­pikusan alföldi helyek, je­lentékeny tanyavilággal. Ugyanakkor a szocialista építés bizonyos elemei is meglelhetők bennük, bizo­nyos mérvű iparosítás és a tsz-ek összevonása folytán az új nagyüzemi szocialista gazdaság struktúrája, s az új, egységes paraszti osz­tály alakulása is elemezhe­tő e helyeken. D. F. Bemutató az a itt a tör­filmeseknél A Csongrád megyei Amatörfilm Klub pén­tek esti összejövetelén négy keskeny, 8 milli­méteres kisfilmet vetí­tettek le és vitattak meg a kubtagok. Az 8E 65 című néhány perces etű­döt Toókos György ren­dezte. Operatőre Rónyai Balázs. A film lényegé­ben egy technikai tanul­mány most készülő Ri­port, 65 című filmjük­höz. Rövid cselekménye a Felső-Tisza-parti gim­názium előtt játszódik. A rendező bevallott cél­ja: az iskola tanulóinak bevonása a filmezésbe. A másik három új film­mel új amatőr mutako­zott be: dr. Porszász János, az Élettani Inté­zet docense. 1963-as prá­gai útja során egy nap alatt készített 20 perces filmfelvételt a városról, részben fehér-fekete, részben színes anyagot. Túlságos szelekciót te­hát nem várhattunk tőle; mindent felvett, amit lá­tott. Másik munkája egy bábjáték-kísérlet, a Ho­mo Sapi kalandjai cí­mű tervezett bábsoroza­tának első tanulmány­jellegű produkciója. A próbálkozás ebben a roppant igényes és nagy türelmet kívánó műfaj­ban önmagában is di­cséretes dolog. Legsike­resebb azonban a betu­lin vérnyomás-csökken­tőről szóló tudományos ismeretterjesztő filmje volt. Fő érdeme, hogy szöveg nélkül is ponto­san megértettük tartal­mát. s a kísérőzene — parallel futva a képpel — szinte majdnem töké­letes harmóniában egé­szítette ki azt. A vetítéseket tartal­mas vita követte. N. ?. „Vonzás éa taszítás" Konkréten milyen prob­lémákat világítanak meg e tájegységünkre vonatkozó szociológiai kutatások? — e kérdésünkre dr. K. Tóth Ferenc tanszékvezető ad ér­dekes választ: — Fény derül olyan égető problémákra, mint a mun­kásság és parasztság tudati szintje. Például a vallásos­ság, a művészetek vonatko­zásában milyen az ideológiai szintje bizonyos osztályok­nak vagy akár rétegeknek. Én személy szerint a „von­zás és taszítás" problémá­jával foglalkozom. Azt ku­tatom; miért választja élet­hivatásul egy ifjú ember a paraszti munkát, vagy j esetleg miért menekül ettől az életformától. Milyen vonzó vagy taszító tényezők játszanak közre elhatározá­sában. Fény derül a kuta­tások során a növényter­mesztő mezőgaatiasági se­TAVFÜTÉS BERENDEZÉS KEZELÉSÉHEZ vizsgázott fűtőt felveszünk. Jelentkezés Marx tér hivatal. Gazdasági K 465 A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet pá­lyázatot hirdet a termelésfejlesztési osztályon megüre­sedett TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKÁTARSI ALLAS BETÖLTÉSÉRE. Alkalmazási feltétel: agrár- vagy közgazdasági egyetemi végzettség és legalább 2 éves gyakorlat. Pályázatot írásban kérjük beküldeni, önéletrajzzal együtt. DMKK Szeged, postafiók 391. O 1758 Cipész szakmunkásokat és segédmunkásokat felveszünk. „Április 4." Cipész- és Papucskészítő Ktsz Szeged. Cserzy Mihály utca 30/b. K 466 DANUVSá | A Szegedi Konzervgyár hentes szakmunkásokat esz fel (mellékfoglalkozásként is, nyugdíja­sokat is) fizetés a vállalatnál érvényben levő nunkanormák szerint. Érdeklődni: Szegedi Konzervgyár munkaügyi osztályán. — Tele­fon: 24-55/130. má. S 18 07: A Szeged városi tanács kórháza 1965 november 16-i belépéssel építésztechnikusi alkalmaz. Illetmény az E 507. ksz. szerint. Jelent­kezés a kórház gazdasági igazgatóságán Kossuth L. sugárút 42.. 8—13 óráig x S 6879 I. Felsővárosiak figyelmébe Ó RAJ A V í T Ó Yészlegünk SZILLÉRI SUGARÚT 43. sz. alatt vállal mindenfajta óra javítását. K 1974 Szegedi Orás Ktsz FELHÍVÁS Felhívjuk a vezetékes (városi gáz) gázfogyasztók figyelmét, hogy 1965. november 1-től a szolgáltatott gáz szaga me 2 változik az eddig közismert és jellegzetes gázszag helyett denaturált szeszhez hasonló szagú iesz. \mennyiben kedves fogyasztóink ilyen szagot észlel­ek, gázszivárgás vagy gázömlés áll fenn. x K 470 6 OC. /nAG7ARQRSZA6 Vasárnap, 1965. október 24.

Next

/
Thumbnails
Contents