Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

Kim Ir Szen fogadta a magyar pártiiiiislittséget Látogatás Phenjan egyik új üzemében NÉPES KÉPVISELŐI BESZÁMOLÓK — KAPCSOLAT AZ ÜZEMEKKEL, TS Z-E KKEL ÉS INTÉZMÉNYEKKEL — TESTÜLETI TEVÉKENYSÉG—HASZNOSÍTANI AZ ÉSZRÉVÉTELE KET! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar pártküldöttség kétnapos vidéki látogatás után szombaton reggel viszszaérkezett Phenjanba. A délelőtt folyamán a Fock Jenő vezette küldöttségünket fogadta Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke. A megbeszélés — amelyen a Koreai Munkapárt több vezető funkcionáriusa is részt vett — szívélyes elvtársi légkörben folyt le. A magyar pártküldöttség szombaton délután meglátogatta Phenjan egyik új modern üzemét, a kábelgyárat. A gyár megtekintése után a magyar pártküldöttség hosszasan beszélgetett az üzem vezetőivel. Fock Jenő a beszélgetés kapcsán elmondotta, hogy a küldöttség eredményes, hasznos tárgyalósokat folytatott a Koreai Munkapárt vezetőivel. * — Ma a szocialista országok legfőbb feladata Vietnam megsegítése — mondotta Fock Jenő. — Meggyőződésünk: ha a szocialista tábor egységesen segíti Vietnamot, az amerikaiak' arra kényszerülnek, hogy megszüntessék a VDK bombázását és elhagyják DélVietnamot. Végül rámutatott: — Nagyon szeretnénk, ha a koreai néppel, a koreai párttal minél több síkon válnának szorosabbra kapcsolataink. őszinte meggyőződésünk, hogy a koreai elvtársak is erre törekednek. Ülést tartott a Csongrád megyei képviselőcsoport A Csongrád megyei kép- tárgyalta a lakóház-építke- két és fél év alatt a megye viselőcsoport tegnap, szom- zések helyzetét országgyűlési képviselői 302 baton délelőtt ülést tartott a megyében, a szegedi járás beszámolót tartottak válaszSzegeden. Összegezte vég- mezőgazdasági fejlesztését, a tóiknak. Ezeken a beszámoló zett munkáját a legutóbbi, megye városainak és falvai- gyűléseken két és fél évvel ezelőtt tar- nak egészségügyi ellátottsá- közel 110 ezren jelentek tott országgyűlési választá- gát, a zöldség- és gyümölcs- meg. sok óta. felvásárlás, értékesítés kér- Időről időre A megye oi-szággyűlési déseit, s ezzel összefüggően képviselői a közérdekű kér- a városok lakossága szükségdések megoldásáért, a soron leteinek kielégítését. A képkövetkező feladatok megvár viselőcsoport az ülésein nalósításáért eredményesen pirenden szereplő témákban munkálkodnak, s állást foglalt és megtette ész- problémáit. Ebben a ciklusgyakran beszélgetnek vá- revételeit, javaslatait az ille- ban a képviselőcsoport taglasztóikkal tékeseknek a jobb munka jai 231 termelőszövetkezetaz őket érdeklő kérdésekről, érdekében. A képviselőcso- ben, 114 ipari üzemben, 97 Féter,^a A képviselőcsoport az or- port — egyebek között — intézményben, továbbá 43 szággyűés ülésszakai között sürgette a közlekedés meg- kisipari termelőszövetkezettestületi tevékenységében ál- oldását Szeged új nagy- ben jártak, tatában Csongrád megye üzeméhez, a gumigyárhoz. A fogadóórák is fórumok életének időszerű, fontos A megye képviselői az or- arra, hogy a képviselők takérdéseivel foglalkozik. Ülé- szággyűlés ülésszakain is láikozzanak választóikkal. A meglátogatják a termelőszövetkezeteket, ipari üzemeket és a különféle intézményeket, hogy közelről megismerjék egyegy terület eredményeit, 6ein többek között hallatják szavukat, s véle- megye országgyűlési képviményt mondanak a megye ^gj ló utat, exportáruk! Mit mond a külkereskedelem a szegedi termékekről? Élénk áramok a külkeres- ben a demokratikus, részben utat" hogyan biztosítjuk terkedelemben, növekvő ex- a nyugatj országok felé ve- "lékeinknek. A szegedi üzeportlehetőségek, piachódítás , .. , . mek is mind sikeresebben és keresés; talán sohasem ^^ utJUKat' JNaiuK meg veszik ki részüket ebből a jellemezte ilyen mozgalmas- nincs komoly múltja ennek a munkából. Az árucikkek ság a kivitelt, s a kivitelre tevékenységnek, problémáik jobb elhelyezéséért, az exirányuló termelést, mint az jg a kezdés, indulás nehéz- portlehetőségek bővítéséért azonban még további erőfeéletére is kiható országos jelentőségű kérdésekben. A megye 14 képviselője közül a mostani ciklusban tízen szólaltak fel az országgyűlésben. A képviselők országgyűlési ülésszakok közötti munkájához tartozik a részvétel a parlament állandó bizottságainak tevékenységében. A megyei képviselők az ipari, kereskedelmi, az egészségügyi és szociálpolitikai, mezőgazdasági, valamint 1963-tól napjainkig 306 fogadóórát tartottak, s ekkor 2 ezer 297 választóval beszélgettek, hallgatták meg egyéni és közérdekű problémáikat. A képviselőcsoport a jövőben még tartalmasabbá, hatékonyabbá kívánja tenni testületi tevékenységét. Üléseinek napirendjére kerülnek a megye további előa rehaladósát szolgáló legidőszerűbb kérdések. Közéletünk hírei ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL A KOMSZOMOL KÜLDÖTTSÉGE Szombaton délelőtt elutazott Magyarországról a lenini Komszomol küldöttsége, amely Sz. Pavlovnak, a Komszomol Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a KISZ Központi Bizottságának meghívására látogatott hazánkba. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, valamint a Központi Bizottság titkára és vezető munkatársai búcsúztatták. MÖD PÉTER ELUTAZOTT NEW YORKBA külügyminiszter első helyettese szombaton elutazott New Yorkba. Ott átveszi az ENSZközgyűlés 20. ülésszakán résztvevő magyar küldött• ség vezetését. idén. A sokirányú előretörésben szép számmal vesznek: részt szegedi üzemek is. A TANNIMPEX Bőr- és Szőrme- Külkereskedelmi Vállalat például négy szegedi termelővel tart fenn kap ségei voltak. A korábbi no- szítések szüksége.sek. A siker dellezési hiányosságok utan sok mindenen múlik, nem komoly- fejlődés tapasztalha- utolsósorban a termelő és tó munkájukban, jól telje- külkereskedelmi vállalatok sitik a tervet. Törekvéseik - hatékony kapcsolatépítésén. csolatot: a Minőségi Cipő- hogy tevékenységüket szinkgyár szegedi gyáregységével, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat gyáregységével, a cipő- és papucskészítő ktsz-szel és a szűcsipari szövetkezettel. A Szegeden készült cikkek exportjáról, az áruk minőségéről, a kivitel jövendő terveiről beszélgettünk Papp Bálintnéval, a TANNIMPEX közgazdasági főosztályának vezetőjével. Cipők a divat nyomában A cipők, melyeket a szegedi cipőgyárban gyártanak, a Szovjetunióba, Lengyelországba éppúgy eljutnak, mint Hollandiába, Svédországba, vagy Ghanába. — De a követelmények évről évre nagyobbak, rugalmasan, gyorsap kell alkalmazkodni hozzájuk. Szeged is mind nagyobb mértékben kapcsolódik be a nyugatra irányuló export termelésébe, éppen ezért növelni kell a választékot, s mennyiségben is hozzáigazodni az igényekhez. Különösen fontos a divat mozgásainak gyors követése, mert ha nem is vagyunk „divatdiktátorok", a „lépést" ronba hozzák az igényekkel — mind eredményesebbek. Mostanában mind több előnyös bérmunkaüzletet köt osztrák, nyugatnémet, holland, svéd partnereivel a szűcsipari ktsz. A külföldiek küldik a nyersanyagot, s a szövetkezet dolgozza fel, szép bundák, mesterien készített bundaanyagok indulnak „világgá" a szűcsök műhelyeiből. Az érdekeltség fokozásáért Világhírű exportcikk a szegedi irhabunda, melyet a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi telepén gyártanak. Nagy része a tőkés, kisebb része a demokratikus országokban kerül piacra. Keresik, kedvelik, mindenütt „utána fordulnak" a vásárlók. A jövőt illetően elmondta a főosztályvezető, hogy mind nagyobb gondot fordítanak az egyéni és vállalati érdekeltség kibontakozására. A nyereségrészesedés helyét e tervek szerint a devizahoSimai Mihály a mentelmi és összeférhe- A képviselőcsoport tegnapi tetlenségi bizottságokban ülésének napirendjén szeredolgoznak, pelt az Állami Biztosító s tesznek javaslatokat a mi- munkája Csongrád megyénisztériumoknak, más szer- ben és székhelyén, Szegeden, veknek. Erről Novak Imre, az ÁllaA városokban és a falvak- mi Biztosító Csongrád inéban általában rendszeresek a gyei igazgatóságának vezetőképviselői beszámolók. A je adott tájékoztatót. BÍRÓ JÓZSEF KÜLKERESKEDELMI MINISZTER SZÓFIÁBA UTAZOTT Bíró József külkereskedelmi miniszter és Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes Szófiáiul utazott az 1966—1970. évekre szóló árucsereforgalmi megállapodás, valamint az 1966. évi kölcsönös áruszállí tási jegyzőkönyv aláírására. A repülőtéri búcsúztatáson megjelent Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. (MTI) összegek múlhatnak. Többek közt ezért is járják a külföldet szakembereink — mondta a főosztályvezető. A cipőgyár termelésével általában elégedett az exportot lebonyolító vállalat. Javítanivaló mutatkozik még a színvonal egyenletes tartásában. A TANNIMPEX természetesen tud a cipőgyár gondjairól. A főosztályvezető elmondta, hogy a Könnyűipari Minisztériumban épp a napokban volt egy gyártmányfejlesztési értekezlet, ahol erről a kérdésről is szó esett. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a megölzambo> számított juttatások ni. A gyorsasagon jelentós váUanák feL Idén kiala_ kulóban egy nagyarányú kezdeményezés, melyben a Pannónia szegedi gyáregysége is érdekelt fél. Ebben bizonyos önállóságot kap az exportra termelő vállalat, s a cél, a több deviza eléréséért maga szentesítheti eszközeit, vagyis, hogy milyen árut, milyen • mennyiségben akar gyártani. Fő, hogy az elmúlt évi úgynevezett bázishoz képest j elönyösebb vagy legalább ; olyan összegű legyen az, eredmény. Az űj módszertől sokat' várnak. Mivel mind az ipa-' ri, mind a külkereskedelmi ] vállalatok tevékenységének FORR AZ ŰJBOR CDr. Somogylné fölvj Ennyi baj, küzdelem és fáradságos munka talán még sohasem előzte meg az őszi munkák egyik legkedvesebbikét, a szüretet, mint az idén. Sok helyen a legnagyobb áldozatkészség sem tudta megmenteni a termést az időjárás gonoszságától. Ügyannyira, hogy számos gazdaságban szőlő csak mutatóban maradt a tőkén. Leginkább a pusztamérgesi gazdák dicsekedhetnek azzal, hogy nekik még a lehetetlen is sikerült. Az úgynevezett pusztamérgesi szőlőtermő kistájban és környékén most is van szőlő: az eddigi mérések szerint holdanként 14—15 mázsa, hellyel-közei 20 is. „ Az első képen: A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságának üllési szőlészetében a nagy pince előtt verőfényes ég alatt dolgoznak a préselők. A must minősége most már nem rossz: mintegy 18 cukorfok. S ezután még jobb lesz. A termésátlag 15 mázsa körül van. A másik képen: Hangya János fiatal pincevezető, a Csongrád megyei Állami Pincegazdaság fiatal pincevezetője bemutatja az idei első „murcit". Muskotályból készült, s az íze „isteni". A harmadik képen: Az állami gazdaságok, tsz-ek legszorgalmasabb segítőtársai a szegedi diákok. Az Ifjú Gárda nevelőotthon ipari tanulóinak egy csoportja a pusztamérgest állami szőlészetben zamatos szlankamenkával telt vödröket visznek a szállító kádakhoz. dast egy megfelelő marha- mérése devizaalapon törtéboxbőr előállítása jelente- nik, a közös érdekeltség bi-! né. Remélhetőleg hamarosan zonyára ösztönzőleg hat intézkedések is születnek, a majd a termelésre, a minőjövőben sikerül eltüntetni ségre, s a piac igényeihez még az árnyalati különbsé- való alkalmazkodásra is. Az ez évi tapasztalatok összegezésére, s a hogyan tovább eldöntésére év végén kerül geket is. Bérmunka nyugati országok számára A szegedi cipész szövetke zet nagyrészt férficipőket feltételeket teremtünk' a k: gyárt exportra. Tételei rész- vitel számára, s a kívánt „jó sor. Gazdasági fejlődésünk ji mtősen függ attól, milye VatfflMp, 1865. október 24, qjkmagyarvmza* 3 /