Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

Zöldár Új filmek Gaál István első filmje, a Sodrásban meglepetést keltett: érettségével, komolyságával, érzékenységével és azzal a magas fokú Igényességével, amellyel a fiatal rendező első alkotását megkomponálta. A film méltán aratott jelentős nemzetközi sikert. Most, Gaál második filmjének, a Zöldárnak a bemutatása után csábító lenne a két filmet összehasonlítani. De ne tévedjünk erre az útra: a műalkotások értékét végtére is nem centiméterrel mérik. A Zöldárnak önmagában meg kell állnia: az esztétikának nincs logarléce, hogy egy ilyen összehasonlításra esküdni lehessen. különbség: egy egész ra. A világ. Hogyan jelentkezik a filmben ennek az elmúlt világnak az atmoszférája, rajza, hangulata? Azt hisszük, hitelesen. A cselekmény azzal kezdődik, hogy a filn) főhőse. Ostoros Marci valamelyik kis dunántúli faluból Budapestre, az egyetemre indul, • hogy orvosnak tanuljon. De az egyetemen kiderül, hogy magyar—francia szakra irányították át, ahogy akkor szokásban volt, anélkül, hogy őt megkérdezték volna. Marci ezt gyorsan és nagyobb sérülés nélkül kiheveri, s hamar beilleszkedik az egyetem világába. Jönnek azonArról azonban mégsem le- ban az újabb bajok. Szerelhet nem beszélni, hogy egyfajta hasonlóság van a Zöldár és a Sodrásban között. Nevezetesen az, hogy ebben a második filmben is annak a gondolatnak a megfogalmazása izgatta a rendezőt, ami az elsőben: a közösségi felelősségé, a helyes kollektív magatartásé, vagy általánosabban szólva az igazi humánumé. A színhely, a környezet és az időpont azonban, amelyben ezek a gondolatok a Zöldárban alakot nyernek, egészen más, mint az első filmben. A Sodrásban hősei mai fiatalok voltak. A Zöldár az ötvenes évek elejére visz bennünket, méghozzá nem faluba, mint a Sodrásban, hanem a budapesti egyetem bölcsészettudományi karáméről, Boriról, kiderül, hogy egy tanársegéd szeretője; a lányt ezért kizárják az egyetemről. Az első törés Marciban ekkor és ezért jelentkezik: a közöstotális ábrázolásra. Azoknak az éveknek a rajzában, amelyeket röviden a személyi kultusz korszakának szoktunk nevezni, pusztán az egyetemi fiatalság életére koncentrál. De ezen a színhelyen belül megkísérli feltérképezni a probléma minden lényeges összetevőjét. Látunk zakatoló fiatalokat, szüleit megtagadó lányt, s azoknak az idóknek több más jellemző motívumát és alakját A film fő problémája, azt hisszük, éppen ezrei kapcsolatos. A rendező egy kissé sokat markolt: sok a filmben a jelzés, a villanássrerű ábrázolás. Egy-egy problematika körvonalainak csak a felvázolására jut lehetőség, s ez többször felületesnek hat. A főszerepet a Nyáron egyszerű c. filmből már ismert Tóth Benedek játssza. Az alakítás szemléletes, ségi felelősséget ő egészen erőteljes. Tóth plasztikus fimásképpen képzelte. S a gurát formál a neki váló bomlás még tovább folyta- szerepben. A többiek vitódik. Marci barátját, segí- szont, sajnos, jóval halvátőtársát, Acs Lacit, a DISZ- nyabbak. Darab Virág Botitkárt, egy délután elhurcolják lakásáról. Senki sem tudja, hogy miért Marci mindig egyenes és őszinte ember volt. Ezután már nem lát maga körül mást, mint bizalmatlanságot, _ közömbösséget felelőtlensé- Gyöng^vért!^rs'regedT N*emget, a helyes közösségi ma- ^ Színház ^gját egy fia_ gatartas felbomlását átte- tel egyetemista lány szerekmthetetlen es megerthetet- ^^ Láttuk; az alakítás len zűrzavart. üde, eleven és tartalmas. A Zöldár nem törekszik ö. L. ri szerepében és Meszléry Judit Eszter szerepében — ő Ács Laci felesége — és a DISZ-titkárt bemutató Koncz Gábor jóval erőtlenebbek. Inkább sablonok és képletek, mint határozott körvonalú jellemek. Demjén Az öreg halász és a tenger Santiago sem kerülhette el 6orsát, a világirodalom annyi más hőséhez hasonlóan az ő története Is megelevenedik a filmvásznon. Előhívják a resebb, de egész lényében zód megelevenedik. Olykor őszintébb és emberibb. kifejezetten illusztrációnak, Persze szépek a színek, a de csak féligmeddig a szöveg százféleképp fényképezett al- szerinti illusztrációnak tűnkony, a felhók között bujká- nek a képek, s már-már ló hold, a felkeló nap vö- bántóan kiéleződik a szöveg gény szürke lapjai mögül, s a rösbe játszó fensége, de ha és a látvány között a diszszemünk láttára indul kopot- az ember elgondolkodik, s a szonancia. maga öreg halászára gondol, A szélesvásznú és színes tas bárkáján a szerencse az eddig igaznak tűnő szép- öreg halász ilyenformán nem halász is , lenne „öreg nyomába a végtelen kék vi- ^ édeskésre vált. megeleveníti, csupán adapísen. De mintha a víz egy ki- Különösen a nagy hallal tAl* a Nobel-díjas kisrecsit kékebb volna, az ég pi- való harc vógs6 jelenetei Bényt. A látványra koncentrosabb, gyorsabban, nagyobb váuják ki az ellenkezést: zajjal kergetnék egymást a nem ;iyen( nem ennyire túl- meggyengül az írói igazság hullámok, s mintha az öreg fűtött, misztikus küzdelmet erejét, így aztán a kiváltott él,látványosabban" ví Santiago a „big fish"-sel, mény kisebb, a hatás felszíhalász" mint s°kkal reálisabb, s emberib- nesebb. „Krt_ . olvasva tra°ikus ez a halálos A főszereplő Spencer Traahogy a regényt olvasva osszecsapas. ^ csak for£áiisaPn í6szerep. magunkban elképzeltük Érdekes, hogy amennyire lője a filmnek. Az első száffohn Sturgens rendező kezé- eltávolodik szellemében a mű sztár a látvány, a képről ben megszínesedik Santiago Hamingway-mútől a rende- képre változó, mesterien tnrtónete A nyomorúságos zés' annyira ragaszkodik hoz- megkomponált színzuhatag. törtenete. A nyomorúságos ^ formiUsan Narrótorhang Sokat) nagyon sokat vegzi_ halásztelep nyomora kwirag- mondja a történetet, s az író tenének azok, akik csupán a Zifc, s festői utcaképeket, za- klasszikusan tömör, kemény- filmről ismernék meg Sanjos vendéglői intermezzókat veretű mondatai nyomán tiago történetét, terem. A fáradt és kopott szinte valamennyi leírt epi- A. L. halászok festői rongyokban indulnak a tenger elé, amely minduntalan harsány és maga kellető színszimfóniákba kezd. Egy új Santiago küzd Sturgens filmjében a nagy halA gyilkos halála A második világháború történetének drámai epizódja zajlott le 1942. május 27-én 10 óra 31 perckor lal. Csak nehezen ismerjük Prága Holleschowitz városfel benne az igazi Santaigót, aki szürkébb volt, csendeMa este a Búbos r I Étteremben 30 év legszebb csárdásai címmel zenei estet rendezünk. Etelkölönlegességként kolozsvári töltött káposztát, dorozsmai bicskás pecsenyét szolgálunk fel. — Muzsikál ifi. Lakatos Géza és cigányzenekara. Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat. S. 18 040 részének egyik útkereszteződésénél. Angliában kiképzett cseh ejtőernyősök sikeres merényletet hajtottak végre Reinhardt Heydrlch cseh birodalmi helytartó ellen. Ezt az eseményt dolgozta fel Jiri Sequens csehszlovák rendező legújabb filmjében. A téma már évekkel ezelőtt izgatta, s Kannibálok címmel dramaturgiai tervet is adott át 1959-ben a Barrandov filmstúdiónak. Azóta átdolgozta ezt, forgatókönyvét közelebb hozta a dokumentumokhoz: felhasználta a prágai Hadtörténeti Intézet archívumának, valamint a Gestapónak eredeti felvételeit, a Kari Hermann Frank elleni per bírósági aktáit. Munkájáról ő maga így nyilatkozott; „Sajnos egyetlen filmben sem elég idő, sem tér nem állt rendelkezésre, hogy elvégezzük a hősök kimerítő pszichológiai tanulmányozását. Csoportos kellett kisegítenünk magunkat". Valóban ezt ls tette; s talán itt van a film egyetlen komoly hiányossága:' nem sikerült a hősök egyénítése, emberi profiljuk kidolgozatlan maradt. Jól megfogott viszont a két ellenlábas, Canaris és Heydrich bemutatása. A színészek derekas munkát végezlek, s tehetségesnek mutatkozik a Heydrichet alakító berlini rádióbemondó Loyda is, akit a DEFA archívumban található fotójának megdöbbentő hasonlatossága miatt választottak ki erre a szerepre. A film drámaiságat fokozza Beethoven Sorsszimfóniája fótémájának zenei betétként való felhasználása. N. I. Az óriás konyha étlapja CSIKOSTOKANY 50 000 LITER TEJFÖLLEL — NEMZETI ÉTELEK SZEZONJA SZEGEDEN A Szegedi Konzervgyár- között csaknem fél vagon ban véget ért a zöldség- és fűszerpaprikát használnak gyümölcsfélék tartósításának fel. Á hírneves szegedi étel szezonja. A legfőbb nyári- a következő hónapokban őszi cikkből, a paradicsom- több mint egymillip dobozból a tervezettnél valami- ban jut el a hazai és külvel kevesebbet: 1400 vagon- földi fogyasztókhoz, nal tettek el. Ezzel egyid5ben másik A sMí£ ételkülönlegesség, a csíkostoelőreláthatólag javulnak a héten megkezdődött új szezonban, amelyben főként halés húsféléket dolgoznak fel. Ebben az időszakban különféle „nemzeti ételek" tartósítására is sor kerül. Ezek közül a legnevezetesebb nálunk a szegedi halászlé. A tavalyi 45 vagon kány gyártását is megkezdték. A csík formára vágott sertéshúsból negyven vagonnal főznek meg és tesznek el dobozokba. Ehhez mintegy ötvenezer liter tejfölt is felhasználnak a szegedi „óriás konyhán". Rövidesen újfajta húskéhelyett az idén már hatvan szítmény - a fehérpeesenyévagon halászlé-konzerv ké- hez hasonló sertéshúsból készül az üzemben. A szegedi szü16 leunchsmith gyártásá, ,. . . , , . hoz is hozzáfognák. Tervehalasz módra - csak bogrács zik szalontüd5 és pacaipör. helyett duplikátorban - főtt kblt készítését is. halászlé ízesítésére egyebek D. B.. Az érettségik mérlege A Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályán befejezték az idei érettségi viszgák tapasztalatainak elemzését. Megállapították, hogy Jó úton halad a középiskolákban az idegen nyelvek oktatása, javul a fiatalok beszédkészsége. Ebben nagy része van az utóbbi években szervezett szakosított tantervű, úgynevezett tagozati rendszerű osztályoknak. Figyelmeztető viszont, hogy az érettségizettek nagy százalékának fogyatékos volt a tudása irodalomelméletből és nem volt erősségük a helyes, szép magyar beszédstílus sem. A magyar és a történelem oktatásét úgy kell fejleszteni — szögezték le az oktatásügyi szakemberek —, hogy a diákok társadalomtudományi, politikai ismereteiket ne csak idézni tudják, hanem önállóan alkalmazni is. Kérések és bírálatok a kereskedelem címére A III. kerületi tanács ülése A szegedi III. kerületi tanács az alsóvárosi pártszervezet Rákóczi utcai nagytermében tartotta ülését tegnap, csütörtökön délelőtt. Megjelent Bódi László országgyűlési képviselő is. Vincze Antal vb-elnök megnyitó szavai után a tanácsülés Kószó József elnökletével folytatta munkáját. Bors Istvánnak, az ipari és kereskedelmi állandó bizottság elnökének előterjesztése alapján megtárgyalták a kerület kereskedelmi és ipari ellátottságát Az élelmiszerboltok, vendéglők és árudák betöltik szerepüket a kerületben, a lakosság érdekeit szolgálják. A jobb ellátás érdekében azonban szükséges korszerűsíteni az üzleteket sót újakat is létrehozni. A kerületben ugyancsak betölti szerepét az állami, szövetkereti és a magánkisipar. Szükség volna azonban még cserépkályhás, villanyszerelő, műszerész, asztalos, lakatos, vízvezetéksrerelő, órás, fodrász és háztartási kisgópjavító műhelyekre, különösen a telepekre. A témáról eleven vita bontakozott ki. Rózsa István kijelentette, hogy nincsen szükség azokra a külterületi vendéglőkre, amelyek még ma is kocsma jellegűek, mint például a Kálvária téri, valamint a nagykörút és a Tolbuhin sugárút sarkán levő. Sziládi Sándor a többi között elmondotta, hogy a kerületben nincs elég tejüzlet, s ahogy a fűszerüzletben a tejet kiszolgálják, az már korszerűtlen. Finta Kálmán, Nagy Istvánné, Börcsök Lajos és Engi János hangsúlyozták, hogy a szegedi piacon árusító tsz-ek móg nem töltik be árszabályozó szerepüket Nyitrai Antal a ságváritelepi beszélt arról, hogy az ital milyen veszedelmet okoz egyes családokban. Ugyancsak a napirendi témához szólt hozzá Savanya Rozália, Virág István és Oszlár György, Zombort János, a városi élelmiszerüzletek áruellátá- tanács ipari osztályának vesét bírálta. Szalma Gézáné azt tette szóvá, hogy a III. kerületi tanácsnak egy korábbi határozatát az üzleti helyiségekkel kapcsolatban nem hajtották végre következetesen. Kérte, hogy a III. kerületben a nap bizonyos órájában, vasárnap is tartson nyitva fűszerüzlet, ugyanúgy férfi- és női fodrászat ls. Rajcsányi András egy háztartási és vegyi bolt megnyitását sürgette Móravárosban. László András azt kérte a III. kerületi tanács végrehajtó bizottságától, hogy határozottabban lépjenek fel a kontárok ellen. Cftlcs Mihály kifogásolta, hogy az Április 4. úti cipőjavító ktsz a sürgős javí. tásokért 10 százalékos felárat számol, ugyanakkor a rendes időre beadott javításokat hónapokig elhúzza. Gyuris István elemzően zetője arról tájékoztatta a tanácsülést, hogy kik kaptak az utóbbi időben iparengedélyt. Hangsúlyozta: mód van arra, hogy egye6 keresett szakmákban úgynevezett másodállásban végezhessenek szolgáltatást a lakosságnak különböző szakemberek. Bejelentette, hogy új szolgáltató üzletház építését tervezik a III. kerületben. Kurucz Arpéd a várost tanács kereskedelmi osztályának képviseletében bejelentette: ha a kerületi tanács biztosít üzlethelyiséget, akkor napirendre kerülhet tej boltok nyitása. Ezután Kószó József és Bors István válaszolt több felmerült problémára, majd Markos Károly, a kerületi tanács vb titkára előterjesztette az 1960. évi költségvetési és városfejlesztési tervjavaslatot, amelyet a tanácsülés elfogadott. CSAK SZERÉ Ny EK Megspórolhatták volna a büntetést A SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYOK CSERÉJÉRŐL A lejárt, érvényét vesztett tányságnak, Párizsi krt. 42. személyi igazolványok ki- földszint 3-as szobájában, ilcserélését már régóta meg- letve a szegedi járás terükezdte a Szeged városi és létén a területileg illetékes járási rendőrkapitányság. A rendőrőrsnek, nyilvántartókönyv vezetők- 1964-ben járt le személyi nek azonban még sokan most igazolványa K. F. szőregi lasem adták át bejelentőlap- kosnak, kicseréltetni azonjellemzéssel jukat. A személyi igazolvá- ban még 1965-ben sem nyok cseréjéhez szükséges igyekezett. 800 forintra bírokmányokat most már nem ságolták. Ugyanígy járt D, a lakásnyilvántartókönyv K. Szeged, petőfitelepi levezetőknek kell leadniuk, kos is, s ez a mulasztása akik ezt korábban elmulasz300 forintjába került. B. J.né balástyai és M. M.-né dotották, hanem a Szeged vá- rozsmai háziasszonyt 200rosi és járási rendőrkapi- 200 forintra bírságolták. Nem olcsó dolog a házépítés, még ha kedvezmény ls járul hozzá. Viszi a pénzt a telekvásárlás, tervezés, kivitelezés: az áldozatkész emberek társadalmi munkája sokat segít ugyan, de úgy is 26 ezer forintot kell letennie egyegy építtetőnek az OTP asztalára. Ne szépítsük: 26 ezer forint nagy pénz, nem minden fiatalnak, nem minden kezdő embernek lapul meg ennyi a zsebében. Kalkulálni kezdtek tehát az ifjúsági lakóházépítési akció szervezői, mit lehetne megspórolni számukra? Gondoltak arra, hogy a házak között nem veretnek majd kocsiutat, csak szóles Járdát, a földszinten szűkebbre veszik a lomkamrákat, s helyettük inkább bérbe adható garázsnak adnak helyet. De ez még mindig kevés! Mi lenne sokra, például, ha . a lakásokon nincs, belül egyelőre nem festenék ki a falakat, altókat. ablakokat? Ha majd lesz pénzük az építtetőknek, megcsinálják, megcsináltatták maguk a mázolást festést. Idáig jutottak el. amikor a KISZ Szeged városi bizottságára visszaérkeztek azok a kérdőívek, melyeket az alapszervezetek számára azért küldtek kl, hogy megtudakolják, hány fiatal szeretne lakást építtetni, olyan fiatal, akinek máris van 26 ezer vagy annál több forintja? S a válaszok minden várakozást felülmúltak. Nem tíz, nem ötven, értsd és mond: 393 fiatal képes akár ebben a percben 26—-30—35 ezer forintot letenni, azaz nyomban feliratkozni a lakásépítési akcióba. Mivel pedig jövőre kétszer 60 lakás felépítése szerepel a tervben, nyilvánvaló, hogy nincs akadálya a lakásépítő közösségek megalakításának, Most sem, jövőre sem, azután sem. A takarékosságra, a társadalmi munkavállalásra természetesen i ezek után is szükség van, de a túlzása garasoskodásra Mert ha szegények nem is vagvunk. azért még szerények lehetünk. Ennek az állrtspontnnk megvan az az előnye ls, hogy olykor Ilyen kellemes meglepetésben lehet részünk, mint a 26 ezer forintos fiatalok esetében történt. F. K. Péntek, 1965. október 22. DÉL-MAGTARORSZÁé 5