Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

FIATALOK FÓRUMA Három kérdés foglalkoz­tatja jelenleg a Dél-magyar­országi Áramszolgáltató Vál­lalat KISZ-szervezetét. Az Együtt, közösen első, s legfontosabb: ver­senyfelhívás érkezett a KISZ Központi Bizottságától és a Magyar Villamosművek ve­zérigazgatóságától: országos vetélkedésre szólítja a vil­lamosipari szakmában dol­gozó fiatalokat. A DÁV-os KISZ-isták elfogadták a ki­hívást. S ha már elfogadták, nem szeretnének alul ma­radni. „A mi munkánk is van olyan, sőt jobb, mint máso­ké". Ezt mondják, s készül­nek, hogy eredményeikkel be is bizonyítsák. S ezzel a bizonyítással, ha sikerül, közelebb jutnak a második feladat megoldásá­hoz is. A KISZ-tagság egy része vidéken dolgozik. Rit­kán találkoznak, nincs meg a megfelelő kapcsolat a fia­talok között. Most ütőképes, nemcsak látszólagos, de va­lóban jó kollektívát akarnak kovácsolni. A közös munka ebben segítséget nyújt, de nem elegendőt. Ezért néz­nek körül — mint a leg­utóbbi vezetőségi ülésen is — a kulturális munka táján. Bizony voltak, s jelenleg is akadnak benne hibák, hiá­nyosságok. A kitűzött cél vi­szont azt diktálja: a hibá­kat minél előbb meg kell szüntetni. Ezt nemcsak a munkára, az együttes szóra­kozásra, tanulásra is értik az ifjúmunkások. Azt a negyvennyolc fia­talt, aki a KlSZ-szervezet­nek tagja, együtt akarják tartani. Ennek az a módja, hogy gyakrabban találkozza­nak. Azzal, hogy a kulturá­lis életet színesebbé teszik, megteremtik a feltételét, hogy szívesen jöjjenek el a fiatalok távolabbról is. S jönnek, ha értelmét látják! Közösen a munkában, kö­zösen a szórakozásban. Ez az elvük a DÁV KlSZ-fiatal­jainak. S a harmadik: közö­sen a lakásépítésben. Vajon hányan vehetnek részt a KISZ lakásépítési ak­ciójában — teszik fel a kér­dést nap mint nap a KISZ­titkárnak, a vezetőség tag­jainak. A negyvennyolc fia­tal közül tizenhármán je­lentkeztek. Lehet, hogy első alkalommal nem mindenki vehet részt a lakásépítkezé­sekben. Reméljük azonban, nem okoz csüggedést, segí­tenek azoknak a társaiknak, akiknek most sikerül az ott­honalapítás. Ebben sem ma­rad el a jelszó: együtt, kö­zösen. S ha ez nemcsak jel­szó lesz, hanem valóság, el­mondhatják magukról, való­ban sikerült megteremte­niük az ütőképes, kollektív szellemű KISZ-szervezetet. Készül a hivatásra Apróbbak és nagyobbak egy­aránt hódolnak manapság valamilyen hasznos szenve­délynek. A Ki mit tudnál semmivel sem népszerűtle­nebb a Ki mit gyűjt. Pálkó Piroska, a Ságvári gyakorló iskola hetedikes diákja pél­dául a képeslevelezőlapokat gyűjti. Már négyszáz van be­lőlük, s hogy segítsenek eligazodni a messzi vidékek, ide­gen tájak világában, a földraj zórákra is gyakran elviszi őket Szórakozás és élmény Alacsony, szőke fiú. Vidám, bőbeszédű. Harmadéves or­vostanhallgató. Társadalmi ösztöndíjjal tanul. Eredmé­nye: jeles. Szolnok megyébe, Kenderesre megy körzeti or­vosnak, ha végez Ezeket tud­tam Kocsis Károlyról talál­kozásunkkor. — Amikor végzek, gyógyí­tani akarok. Nincs annál szebb, mint a beteg felgyó­A nehezebb könnyebb Az előítéleteket is le lehet küzdeni, csak éppen meg kell fogni a munka boldo­gabbik végét. A ruhagyár ifjú műszakiakból álló szo­cialista brigádja ezt tette, s most még véletlenül sem fogadják kétkedéssel kezde­ményezéseiket, ötleteiket az idősebbek. A brigád hat tagja — Buknicz Sándorné, a vezető, Rácz Miklós, Cson­ka Istvánné, Krachtusz Re­zsöné, Buknicz Sándor és Zádor János — részben üzemszervezési, részben mű­szaki fejlesztési feladatokkal foglalkoznak. De annyira is­merik egymás munkakörét, hogy szükség esetén bármi­kor „beszállnak" a másik he­lyett. Valamennyien techni­kusok, 3—5 éve dolgoznak az üzemben, s ehhez mér­ten meglehetősen ismerik is a használatos technológiá­kat, szervezettséget és mű­szaki felkészültséget. Bemutatkozásnak talán ennyi elég is, lássuk inkább, hogy mit is csinálnak! Ahhoz, hogy valamiben előrébb léphessünk, nem elég tudni, ami van, meg kell alkotni azt is, ami lesz. Ismeretes, hogy a ru­hagyárban már évek óta vé­geznek kutatásokat a KGST keretében. A munkaköpe­nyek, kétrészes munkaru­hák, zubbonyok és nadrá­gok gyártási technológiájá­nak kidolgozásáról szóló zá­rójelentést ők készítették el. A feladat a legkorszerűbb technológiai eljárások, a legmegfelelőbb célgépek megkeresése volt, s ez ilyen magas követelmények között igen nagy munkát rótt min­den egyes brigádtagra. Buk­nicz Sándor „különmunkája" az 5-ös terem korszerűsítése a 4-eshez hasonlóan. A tech­nológiáktól a színdinami­káig mindent figyelembe kell vennie ehhez a tanulmány­hoz. Már van témája a bri­gádnak 1966-ra is: a még meglevő kézi műveletek he­lyettesítése gépiek által. A ruhagyárban negyed­évenként 400 stencilezett pél­dányban jelenik meg a Mű­szaki Híradó. Ezt is az ifjú műszakiak írják, szerkesz­tik. A cikkekhez szükséges adatokat a műszaki könyv­tár könyveiből, folyóiratai­ból szedik össze, ök igazán könnyen tehetik, mivel a könyvtáros, Krachtusz Re­zsőné is brigádtag. A kül­földi folyóiratokból gyakran fordítanak is. hatan adják össze a szükséges német, an­gol vagy orosz tudást. Igaz, még így is nehéz néha, de szeretik a szakmájukat, szí­vesen csinálják. Lehet dolgozni félkézzel és lehet szívvel-lélekkel. A ru­hagyár fiatal technikusai azért választották a nehe­zebb megoldást, mert az a könnyebb. A munka „boldo­gabbik vége" örömet, maga­biztosságot és sikert is hoz. gyulása. Szerintem ez az or­vosnak a legnagyobb elisme­rés. Még a köszönetnél is többet jelent, a saját ered­mény — mondja. Miért választotta az orvo­si szakmát? — Hivatást — javít ki. — Szeretem az embereket. Szí­vesen beszélgetek velük. Na­gyon érdekel például, kire, milyen hatással vannak a különböző gyógyszerek, keze­lési módok? Nemcsak érdek­lődés ez, mivel sokat lehet belőle tanulni is. — Milyen szakot választ? — Sebész szeretnék lenni. Ma már a sebészet nem' böl­lérség. Ismerni kell az em­bert ahhoz, hogy operálhas­son. Ezért foglalkozom pszi­chológiával. 'Nem órarend szerint tanul. Elvégzi ami a kötelessége, és kísérletezik. Szívesen hallgat meg bármilyen tanácsot Ké­szül hivatására. Nagyon örül­tem, hogy kijavított: valóban nem szakmára készül, de hi­vatásra Mindenki megtalálja Hogy mi minden foglalkoz­tathatja egy-egy csendes este a fiatalokat arra jó példa az a három lány és két fiú, aki­ket a Semmelweis-kollégi­um társalgójában találtunk. Viski Annát „megálmodott" új ruhája érdekli, ezért ír le­velet haza. Gránitz János, aki már ötödéves medikus a fél­áron vett Gyakorlati sebésze­tet böngészi. Oláh Borbála a nyáron készült balatoni fény­képeken mereng. Tóth Ist­ván pedig nem hiába a kar sportfelelőse: a Népsportot olvassa. Dudás Zelma még a legrendhagyóbb közöttük, hi­szen egy festészet mestermű­veit reprodukáló albumot la­poz, mert az orvosi tudomá­nyokon kívül leginkább a képzőművészet, a művészet­történet érdekli. A társalgó­ban „békés egymás mellett élésben" hódolhat mindenki kedvteléseinek. Ha komoly, ha vidám, pihenést, felüdü­lést jelent. r Ujabb csoportokat indít az Express a megyéből Az Express Ifjúsági és Di­ákutazási Iroda még ebben az évben újabb külföldi uta­zásokra biztosit helyet a megyei fiataloknak. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy amióta megalakult Sze­geden a KISZ városi bizott­sága mellett működő külföl­di utakat szervező társadalmi osztály, azóta Csongrád me­gyéből utazott a legtöbb fia­tal az Express útvonalain. A már eddig lebonyolított, vagy már szervezés alatt álló utakon kívül most négy újabb csoport indulhat. November 7—14 között Berlin—Pots­dam, november 10—16 között Wei mar—Lipcse útvonalon utazhatnak újabb Csongrád megyei fiatalok az NDK-ba, Szilveszterre pedig a Szov­jetunióba és Lengyelország­ba. A Szovjetunióba jelent­kezők december 25-én indul­nak Leningrádba, s január 4-én érkeznek Budapestre. A lengyelországi utasok Krak­kóban szilveszterezhetnek december 24 és január 4 kö­zött. Az említett utakra ked­den és pénteken délután le­het jelentkezni a városi KISZ-bizottság földszinti he­lyiségében. „Szarkák" az öltözőkben Ne legyünk gondatlanok — Teendők ax értékek védelméért Az öltözői lopások sok munkát adnak a bűnüldöző szerveknek. Sajnos az üze­mekben, intézményekben, általános és középiskolák­ban, sőt az egyetemeken is előfordulnak kisebb-nagyobb lopások. A magukról meg­feledkezett emberek ruhane­műt, pénzt, órát és más ér­téktárgyakat tulajdonítanak el munkatársuktól, tanuló­társuktól. Különösen elha­rapódzott az orkánkabátok lopása. Mostanában az újszegedi szövőgyárból öt, a kender­ből három, a kábelgyárból ugyancsak három, a textil­művekből pedig hét eset­ben jelentettek kisebb-na­gyobb öltözői lopást. Volt, akitől fizetését lopták el. A jutaárugyárból mostaná­ban nem jelentettek öltözői lopást Egy nemrégen le­zajlott eset viszont figyel­meztető, hogy éppen ebben a gyárban lopott éveken át egy takarítónő közel 10 ezer forint értékben. A szegedi kenderfonógyár­ban biztonságosak az öltö­zői szekrények. Lopások ak­kor történnek, amikor mun­ka után a dolgozók kipakol­nak a szekrényükből a pad­ra, s a holmikat otthagyva mennek fürödni. Többen megjárták így, hogy ami­kor visszamentek, különböző holmijuk hiányzott. Ezek­ben az esetekben megálla­pították, hogy a gondatlan­ság adott lehetőséget a tol­vajoknak. Vannak üzemi öltöző­szekrények, amelyeket rossz kis lakattal zárnak csak be, s ezeket könnyen kinyit­hatják „avatott" kezek ide­gen kulccsal vagy dróttal. A rossz lakat miatt tudta i< meglopni egy dolgozót, 670 forintja bánja. Az elmúlt tanévben saj-­nos viszonylag sok lopást, jelentettek az Ady téri egye­temről is. Loptak a klini­kák előadótermeiben is, fő­leg orkánkabátokat, nagy­kabátokat. Fodrászüzletek­ben több vendégnek elvit­ték az esernyőjét, s volt, akinek a nagykabátját is. Altalános és középiskolák­ból is érkeztek bej elen lé­sek, hogy ismeretlen tette­sek ellopták ennek, vagy annak a tanulónak a kabát­ját. Hogy avatatlan kezek ne nyúlhassanak be a különbö­ző üzemek öltözőinek szek­rényeibe, megfelelő bizton­ságos zárat kell az öltözők­re tenni, ugyanakkor öltözés közben senki ne hagyja szét a holmiját. Volt, aki a fizetését magárai vitte a géphez egy hálóban, más holmijaival. Egy óvatlan pil­lanatban elvitték. Azt viszont, hogy az álta­lános és középiskolákban meg lehessen szüntetni egy­szer s mindenkorra a kabát­lopásokat, csak egy intézke­dése szükséges a városi ta­nács művelődésügyi osztá­lyának. A tanítás időtarta­ma alatt egyszerűen be kel­lene zárni az iskola ka­puit Aki be- vagy ki akar jutni, csengetne. Minden is­kolában van pedellus, aki a csengetöt be- vagy kien­gedné. így biztonságban len­nének a folyosókon a foga­sokra akasztott kabátok. Megoldást kellene találni arra is, hogy az egyeteme­ken megszüntessék a lopá­sokat Örák alatt a tanszé­kek folyosóina bárki besé­tálhat az utcáról s az ott el­helyezett kabátok közül vá­logathat. A több ezer egye­temi hallgató őszi, télika­bátjának biztonsága megér­demelné, hogy az egyetem ingyenes ruhatárat bocsáta­na rendelkezésükre, hiszen a tantermekbe mégsem vihetik be magukkal a felöltőket, vizes télikabátokat. És a szolgáltató üzletek­ben? Az egyetlen megoldás, ha mindenki a fogasra akasztott kabátján tartja addig a tekintetét, amíg bo­rotválják. haját vágják, vagy a bura alatt ül. Saj­nos a fodrászüzletek leg­többje olyan kicsi, hogy kü­lön öltözőt azokban kiké­pezni nem lehet. És a vendéglőkben? Azok­ban ls — ahol ez megold­ható — legyen kötelező ru­határ, ahol a beadott ru­hákért felelősséget is vál­lalnak. A ruhatáros pedig legyen éber, hogy ne játsz­hassák ki, mint ahogy ez már előfordult L. F. Kiskundorozsma és Vidéke Körzeti FMSZ értesíti az érdekelteket, hogy a szesz­főzdében a szeszfőzést megkezdte. Érdeklődni Kis­kundorozsma, Szabadság tér 20. szám alatt. xS. 62»9 A Kiskundorozsma és Vi­déke Körzeti FMSZ szak­képzett szakácsot keres azonnali belépésre. Jelentkezés az fmsz köz­ponti irodánál. xS. 62(6 (Somogyiné felv.) ÁRAMSZÜNET A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy 1965. október 3-án 6—11 óráig Felsőtiszapart, Etelka sor. Szilléri sor. Becsey u„ Kereszt u„ Retek u„ Szilléri sgt.. József A. sgt.. Gyevi sor. Temető u„ Rózsa u„ Csongrádi sgt.. Makkoserdő sor.. Körtöltés sor, Damjanich u„ Lehel u„ Árvíz u„ Jakab L. u., Tündér u., Csongrádi sgt.. Kecskeméti u., József A. sgt., Római krt. által határolt területen áramszünet lesz. K1158 %ombal, 1965. október 2. OELMAGYARORSZAQ f

Next

/
Thumbnails
Contents