Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

Szeged kulturális élete és a modern művészet Szilárd meggyőződésem, s ennek megfelelően, ahogyan tudom, szóban és írásban évek óta hangoztatom, hogy r modern művészet Szeged kulturális életében nem kap elég helyet. Mostohagyerek­ként áll a háttérben, szeré­nyen meghúzódva. Pedig az első hely feltétlenül őt illet­né meg. Szó se róla: az érveket az illetékesek meghallgatják. Sőt még az igazságát is el­ismerik. De aztán — furcsa módon — marad minden a tégiben. A modern művészet változatlanul másod vagy harmadrangú szerepre kár­hoztatva funkcionál Szeged kulturális életében. Szocialista módon Pedig itt nem is arról van $zó, hogy valami elvont és jneghatározatlan tartalmú kulturális fellendülés érde­kében követelünk nagyobb jzerepet a modern szellemű művészeteknek. Noha leta­gadhatatlan, hogy egy ilyen változás mindenképpen ezzel Járna: frissebb, pezsgőbb, mozgalmasabb lenne a kul­turális élet. De nem ez itt a lényeg, nem ez a legfon­tosabb. A modern művésze­tek szerepének normalizálá­ca Szegeden azért szükséges, /pert alapvető kulturális, sőt társadalmi-politikai céljaink, feladataink elérését és meg­valósítását segítené. Tanítsuk meg az embere­ket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni — ezt a feladatot már pártunk VIII. kongresszusa megfo­galmazta. Most az ideológiai irányelvek sürgetően vetik fel ismét ezt a tennivalót S ha a művészetek szempont­jából vizsgáljuk ezt a kér­dést, nem juthatunk más eredményre, minthogy ebben g folyamatban nyilvánvaló­an a modern művészetek kapják a legnagyobb szere­pet. Senki nem képzelheti komolyan, hogy az elmúlt gzázadok művészete ha nem |s elhanyagolható, mégis lé­nyeges szerepet játszhat a szocialista közgondolkodás terjesztésében. Szeged kulturális életét te­kintve azonban úgy tűnik, mintha ez a félreértés még elevenen élne. Vizsgáljuk pieg például akár a színház, Rkár a hangversenyek mű- 1 «ortervét. Milyen helyet kap­nak bennük a modern mű­részetek? A legnagyobb jó­indulattal sem mondhatunk mást, mint hogy legfeljebb másodlagost. A modernség: tartalom Mielőtt megpróbálnánk fe­lelni arra, hogy miért is alakult ez így, meg kell fo­galmaznunk. mit tekintünk modern művészetnek. Min­denféle félreértés elkerülése végett: azt, amelynek prob­lematikája, tartalma, mon­danivalója mai. A modern­ség kritériumának tehát nem kizárólag formai jegyeket te­kintünk. Az amerikai Willi­ams például ízig-vérig mo­dern drámákat ír. De szer­kesztés-módja hagyományos; szinte úgy építi drámáit, mintha mindenben útmuta­tásait követné, a modern­kedő formaböntás hiányzik belőlük. S hogy mégis mo­dern és mai, azt drámái mai tartalmának, problematiká­jának és mondanivalójának eredménye. A mai problematika ter­mészetesen nem mindig ilyen hagyományos köntös­ben jelentkezik. De ha je­lentkezik. pusztán a formá­ja nem lehet ok az elutasí­tásra. A mai problematikát — feltéve, hogy a művész igazat mond — bármilyen megjelenítésben, szerkezet­ben el kell fogadnunk. Félreértések Az egyik félreértés itt Szegeden, azt hisszük, éppen ebből adódik. Soha nem a tartalommal, a problemati­kával és a mondanivalóval törődnek, hanem kizárólag a megjelenítés, az ábrázolás­mód. tehát a forma alapján mondanak ítéletet. S ha ez a mód újszerű, a tradícióknak hátat fordító, aKkor ez az ítélet, sajnos, többnyire el­utasító. De nem ez a fő baj. Na­gyon gyakran volt alkalmam tapasztalni, hogy sokan el­jutnak ugyan az első lépé­sig, a város szellemi arcu­latának számbavételéig, fel­térképezéséig, a második lé­pést, a tennivalók meghatá­rozását azonban már elvé­tik. Az ugyanis igaz, hogy Szeged közönségének ízlése — statisztikai átlagban leg­alábbis — erősen konzerva­tív. De az már nem igaz, hogy a kulturális életnek ehhez az igényhez alkalmaz­kodva kell alakulnia. Egy­részt azért nem, mert ezen a maradi ízlésen kívül és felül egyre nagyobb bázisa van Szegeden ls a korszerű ízlésnek és igénynek, más­részt pedig azért nem, mert a korszerűtlenséghez nem alkalmazkodni kell, hanem harcolni ellene. Aki azt hi­szi, hogy a szimfonikus ze­ne Mozarttal, az opera Ver­divel, a festészet Munkácsy­val befejeződött s ami utá­nuk jön, az mind elítélen­dő modernkedés, az csak akkor fog változtatni állás­pontján és véleményén, ha személyes élményei alapján győződik meg arról, hogy nincs igaza. Remekművek előadáséra van szükség Nyújt-e ilyen élményeket Szeged mai kulturális élete? Nagyon keveset. Az operán kívül, melynek műsorpoliti­káját már annyiszor s most is megdicsérjük, a kulturá­lis és művészeti tevékeny­ség többi ága úgyszólván semmit. S még azt is fele­másan. Számtalanszor han­goztattam már én is, hogy Szeged kulturális életének nem egyszerűen modern mű­vekre, hanem modern re­mekművekre van szüksége. Itt Szegeden azonban, ki tudja, miért, a másodrangú alkotások, tehát nem a re­mekművek, kerülnek előtér­be. A színház például ta­valy megtartotta első Wllli­ams-bemutatóját. De nem a szerző remekművei közül választott, hanem a korai, gyengébb alkotások közül. S ugyanez vonatkozik Szeged hangversenyéletére is. Seho­gyan sem sikerül elérni, hogy a modern zene nagy remekműveit nagy számban tűzzék a hangversenyek mű­sorára. A másodrangú, ke­vésbé értékes jelentős mű­vek itt is nagyobb szerepet kapnak, s félreértésre, hely­telen következtetésekre ve­zetnek. A közönség nevelése Nem nehéz megmodani, miért került ilyen helyzet­be Szegeden a modern mű­vészet. Egyszerűen azért, mert több illetékes azt tart­ja, hogy „nem jön be rá" a közönség. Valóban: vannak ilyen tapasztalatok. De ez csak átmeneti helyzetet je­löl. Bíznunk kell a modern művészet, sikerében, abban, hogy ez a művészet Szege­den is — éppúgy, mint má­sutt a világban — meghó­dítja az embereket, a kö­zönséget. Mert meghódítja. Mint­ahogy meghódította például a budapesti közönséget is. Amikor a modern művészet elismertetéséért és sikeréért harcolunk, éppen ezért a provincializmus ellen is szót emelünk, amely most és Szegeden a régi értékek fe­tisizálásában jelentkezik. Mindazt, amit a modern művészetekről mondtunk, ne értse senki félre. Nem a túlzások, a képtelenségek védelmében szóltunk. Nem azt akarjuk például, hogy a szegedi képzőművészek a most nyugaton oly divatos — a fasizmust is túlhajtó — informel művészet nyel­vén beszéljenek. Azt akarjuk, hogy az egészségesen modern, mai problematikájú művészet na­gyobb teret kapjon Szeged kulturális életében. S ezt is elsősorban azért, mert így az ideológiai irányelvek ál­tal meghatározott feladatun­kat, hogy megtanítsuk az embereket szocialista mó­don élni, dolgozni és gon­dolkodni, gyorsabban, ered­ményesebben és hatéko­nyabban teljesítjük. ÖKRÖS LASZLÖ Mire kötelezték Kötelest? Ítélet az ásotihalmi tsz volt vezetőinek bűnügyében ótifaséűtk ítiált A SZÁRAZ KENYÉR SORSA ' Gyakrap látni, amint a Kuka szemétgyűjtó tartá­lyokba kenyérhulladékot dobnak. Véleményem sze­rint a városban óriási mennyiségek mennek így veszendőbe. Javasolom, hogy ha már nem lehet pon­tosan kiszámítani a csa­lád kenyérszükségletét, ak­kor a háztartásokban gyűjt­sék össze a száraz kenyeret, amit takarmányozásra hasz­nosítani lehet g. A. PÓTKOCSI — KIHASZNÁLATLANUL A napokban déli 12 óra­kor Űjszentivánra utaztam autóbusszal. Már . minden hely el volt foglalva, sőt többen álltak is. A pótkocsi ellenben üresen, lezárva várta az utasokat. A jegy­vizsgáló azt mondta, ha nem akarunk állni, men­jünk oda, mindjárt kinyit­ja: Az indulás előtt azon­ban megjelent a gépkocsi­vezető, s közölte, szó sem lehet a pótkocsi felnyitásá­ról. így kénytelenek vol­tunk a zsúfolt buszon vé­gig állva utazni, ugyanak­kor a pótkocsi üresen ment a végállomásig. Kataró Pál Meghirdették az újabb tanulmányi versenyeket A művelődésügyi minisz­ter — az érdekelt szaktárcák­kal és a KISZ Központi Bi­zottságával egyetértésben meghirdette az 1965-66. évi országos középiskolai tanul­mányi versenyt és az Arany Dániel matematikai versenyt. Az országos középiskolai tanulmányi versenyben a középiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói vehetnek részt. Egy diák leg­feljebb két tantárgyból In­dulhat. A verseny tárgyai: magyar Irodalom, történe­lem, orosz nyelv, matematika és fizika valamennyi közép­iskolás részére; földrajz, ké­mia a gimnáziumok, közgaz­dasági technikumok, mező­gazdasági szakközépiskolák, közgazdasági technikumok, közgazdasági és kereskedel­mi szakközépiskolák tanulói­nak; biológia a gimnazisták­nak, könyvvitel, valamint gazdasági számtan a közgaz­dasági technikumok növen­dékeinek. A verseny győzteseit min­den tárgyból 2000 forintos el­ső, 1000 forintos második, va­lamint 500 forintos harmadik díjjal jutalmazzák. A továb­bi kiemelkedő teljesítményt elérő tanulók könyvjutalmat, illetve dicsérő oklevelet kap­nak. Az ipari és a mezőgazda­sági technikumok szaktárgyi versenyeit, valamint a köz­gazdasági technikumok sta­tisztikai versenyét az illeté­kes szakminisztériumok, il­letve a Központi Statisztikai Hivatal hirdeti meg és bo­nyolítja le. Az Arany Dániel matema­tikai versenyt két forduló­ban bonyolítják le, a Bolyai János matematikai társulat rendezésében. Művezetők önmagukról Tanácskozás az SZMT rendezésében Ásotthalmon a Szabadság­harcos Tsz-ben három esz­tendeig Köteles József Sze­ged, Udvardi utca 10. szám alatti lakos volt az elnök. A főagronómus Papp Tibor Dóc, Kossuth utca 17., az agronómus pedig Bruttyó Ferenc István Ásotthalom, Lenin utca 31. szám alatti lakos volt. Hármójuknak kellett volna irányítani a tsz gazdaságát, a közösség érdekével azonban szép ke­veset törődtek. Köteles elnöki teendői he­lyett folyton azon spekulált, hogy milyen jogcímen ve­gyen fel minél több előle­get. A tsz tagjai 1963-ban csak három alkalommal ve­hettek fel előleget, az elnök azonban ennél többször ju­tott pénzhez, méghozzá ter­ményhez, sertéshez és ba­romfihoz. Huszonnyolcezer forintot vett fel, s ebből 11 ezer 600 forint egyáltalán nem illette meg. Leváltá­sáig, 1964 áprilisáig folytat­ta pénzszerzési gyakorlatát, így tett zsebre még kétezer forintot jogtalanul, s ma­gáncélra használta a szövet­kezet gépkocsilát. Volt úgy, hogy egy tsz-tag napokig dolgozott Köteles épülő há­zánál. A munkabért „termé­szetesen" az elnök a tsz számlájára írta. Amíg Köteles háza építé­sével, az előlegek szerzésé­vel volt elfoglalva, addig Papp Tibor és Bruttyó Fe­renc István sem lendített so­kat a közö6 gazdaságon, öt­I venkilenc hold új telepítésű l gyümölcsöst majdnem meg­ettek a nyulak. A közös gaz­daságnak ebből 75 ezer fo­rint kára keletkezett. A Csongrád megyei bíró­ság Köteles Józsefet a tár­sadalmi tulajdont károsító hűtlen kezelés bűntette mi­att 10 hónapi, Papp Tibort és Bruttyó Ferenc Istvánt a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt 5, illetve 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Papp Tibor és Bruty­tyó Ferenc István esetében a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesz­tették. Kötelest ezenkívül kötelezték 8776 forint kár megtérítésére. A hanyag ke­zelés miatt a gyümölcsösben keletkezett kár megtérítésé­ről polgári perben dönt majd a bíróság. Körülbelül 60—70 műveze­tő, illetve szakszervezeti tit­kár és vállalati igazgató ta­lálkozott kedden délelőtt az SZMT székházában, hogy megbeszélje a művezetőkről szóló rendelkezést, amely ta­valy jelent meg. Tanácsko­záson részt vettek a párt- és szakszervezet megyei és vá­rosi bizottságainak képvi­selői is. A résztvevők előtt Hoffmann Márton az SZJVIT titkára tartott előadást. A bevezető előadás foglalkozott a művezetők jogaival és kö­telezettségeivel valamint a termelésben elfoglalt helyze­tükkel. Harminc üzem példái A megjelentek sok szegedi és Csongrád megyei példát hallhattak: a nemrégiben üzembehelyezett gyárakról, a termelés mennyiségi ala­kulásáról, a minőségről, az anyagi és erkölcsi ösztön­zőkről, helyes munkanor­mákról és így tovább. A mű­vezetők kíváncsian figyeltek, vajon mit tehetnek ők mind­ezekben. Később kiderült, hogy a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa nemrégiben harminc üzem tapasztalatait gyűjtötte össze, s ebben kö­rülbelül 200 művezető véle­ménye sűrűsödött. E vizsgá­lódás feltárta, hogy mit tet­tek a vállalatok vezetői an­nak érdekében, hogy a műve­zetőkről szóló rendelkezést minden érdekelt alaposan megismerje. Néhol jól dolgoztak, néhol nem. A Falemezgyárban például a rendelet szövegét sokszorosították és kiosztot­ták a művezetőknek. Az Épí­tőipari Vállalatnál oktatás keretében ismertették a mű­vezetőkkel. Persze olyan vál­lalat is volt, ahol nem sokat' törődtek a rendelettel; pél­dául a Téglaipari Vállalatnál A kiskundorozsmai általános iskola igazgatósága fűtőt alkalmaz azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet az igazgatónál vagy a gondnoknál. xS6917 A Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 5., felvételre keres esztergályos szakmunkásokat, betanított eszter­gályosokat, betanított esztergályos munkakör betanításra segédmunkásokat. Bérezés teljesítménybérben. Napi egyszeri ét­kezést, térítés ellenében biztosítunk. Munkás­szállás nincs. Jelentkezés a vállalat munka­ügyi osztályán. Útiköltséget nem térítünk. H 8622 és a Közúti Üzemi Vállalat­nál. A felmérés azt is bizonyí­totta, hogy a vállalati veze­tők nem elég bátrak, s csak a felelősséget „bontják" le, osztják meg, a jogokat már kevésbé. Amikor a jogok és kötelezettségek kerültek sor­ba, a velem szemben ülő mű­vezető élénken jegyzett: anyagi ösztönzés. bérügyi helyzet, művezetők tapaszta­latcseréje, továbbképzés, a munkafegyelem és a műve­zetők felvétel-és elbocsátás, a megtakarított munkabér egy részének felosztása a csoport tagjai között... A felsorolásnál néhány monda­tot kétszer is aláhúzott. E kérdéseknél mintha élénkebb lett volna a résztvevők fi­gyelme is. Vita három asztalnál Hoffmann Márton előadá­sa után felszólalt Csakmag György, a meaygi pártbizott­ság ipari osztályának vezető­je, és részletesen taglalta, hogy milyen nagy feladatok hárulnak a termelés alsó pa­rancsnokaira, s mennyire fontos az ő alkotó munká­juk. Ezután a résztvevőket három' munkacsoportra osz­tották. és külön-külön ter­mekben vitavezetőkkel ta­nácskoztak az őket leginkább érintő problémákról. A szünetben több műve­zetővel is szót váltottam. Ál­talános vélemény; Ideje volt rendezni a művezetők státu­szát, de még jobb lenne, ha közvetlenül a vállalatoknál is kidolgoznák a konkrét munkaköri szabályozást. A Kontakta szentesi gyártele­pének egyik művezetőjétől megkérdeztem, hogy mi a legnagyobb problémája. Meg­lepő. nem a jogait keveselte, hanem a jobb, ütemesebb anyagellátás hiányát pana­szolta. ,.A szervezett munka kiindulópontja ott kezdődik: lehet-e folyamato­san dolgozni? Ha ott az anyag és ismerjük a felada­tainkat. nyert ügye van a művezetőnek". , Magasabb beosztás — kisebb pénz Alighanem igaza volt en­nek a Kontakta gyári fiatal­embernek. Közben „nem hagyta ki" régi sérelmüket sem. Többet keresett, amíg a szakmájában dolgozott, mint amióta művezetőnek előléptették. Régebben esz­tergályos volt, s mint kiváló dolgozót iskolára küldték és előléptették. A gép mellett két és félezret keresett, ami­óta művezető — iskolával és gépipari technikumi tanul­mányokkal a tarsolyában — alig haladja meg fizetése a kettőezer forintot. „Ez el­lentmondás" — mondta. Mind ettől függetlenül a megjelent művezetők igen nagy érdeklődéssel és akti­vitással tárgyalták az őket közvetlenül érintő rendelke­zéseket és dicséret illeti e rendezvényért a szakszerve­zetek megyei vezetőségét. Gazdagh István Közhivatal keres 'éríi IrxMstai­se sédet Ajánlatot „Rendszerető 45a" jeligére a Sajtóházba. xK. 459 LÁNCOS Szegeden az emberek szívesen fogyasztják a lángost. Persze csak azok, akik délelőtt nem dolgoznak, vagy ebéd­idejük alatt sikerül el­jutniuk a Debrecen ét­terembe, ahol a lángos készül. — Naponta csak ezer darabot tudunk sütni — magyarázza az üzlet ve­zetője, — amikor meg­kérdeztem, miért csak délelőtt árusítanak. — Délután ugyanis az ét­lap szerinti étkeztetés miatt nincs helyünk, ahol süssünk. A lángos csak frissen jó, nem lehet délelőtt el­készíteni á délutáni ada­got is. Mindenesetre, akik hozzájutnak — pe­dig néha hosszú perce­kig kell sorban állni­uk —, gyorsan elfogyaszt­ják. De nem ártana megszüntetni ezt a kény­szerű várakozást, mert a lángos ízéből vesz el a bosszankodás. Ennek ellenére jő kezdeményezés volt az Alföldi Vendégiátóipari Vállalat „lángossiitési akciója". Reméljük, nemcsak akcióról van szó, hanem rendszeres­ségről. De akik munkájuk közben nem tudnak lán­goshoz jutni, azokra ls gondolni kellene. Eset­leg más vendéglőben, vagy bisztróban felállít­hatnának egy délutános sütőműszakot. K. A. Szerda, 1965. október 20. DiL-MAG VAROK SZAG

Next

/
Thumbnails
Contents