Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

Szeged kulturális élete és a modern művészet Szilárd meggyőződésem, s ennek megfelelően, ahogyan tudom, szóban és írásban évek óta hangoztatom, hogy r modern művészet Szeged kulturális életében nem kap elég helyet. Mostohagyerekként áll a háttérben, szerényen meghúzódva. Pedig az első hely feltétlenül őt illetné meg. Szó se róla: az érveket az illetékesek meghallgatják. Sőt még az igazságát is elismerik. De aztán — furcsa módon — marad minden a tégiben. A modern művészet változatlanul másod vagy harmadrangú szerepre kárhoztatva funkcionál Szeged kulturális életében. Szocialista módon Pedig itt nem is arról van $zó, hogy valami elvont és jneghatározatlan tartalmú kulturális fellendülés érdekében követelünk nagyobb jzerepet a modern szellemű művészeteknek. Noha letagadhatatlan, hogy egy ilyen változás mindenképpen ezzel Járna: frissebb, pezsgőbb, mozgalmasabb lenne a kulturális élet. De nem ez itt a lényeg, nem ez a legfontosabb. A modern művészetek szerepének normalizáláca Szegeden azért szükséges, /pert alapvető kulturális, sőt társadalmi-politikai céljaink, feladataink elérését és megvalósítását segítené. Tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni — ezt a feladatot már pártunk VIII. kongresszusa megfogalmazta. Most az ideológiai irányelvek sürgetően vetik fel ismét ezt a tennivalót S ha a művészetek szempontjából vizsgáljuk ezt a kérdést, nem juthatunk más eredményre, minthogy ebben g folyamatban nyilvánvalóan a modern művészetek kapják a legnagyobb szerepet. Senki nem képzelheti komolyan, hogy az elmúlt gzázadok művészete ha nem |s elhanyagolható, mégis lényeges szerepet játszhat a szocialista közgondolkodás terjesztésében. Szeged kulturális életét tekintve azonban úgy tűnik, mintha ez a félreértés még elevenen élne. Vizsgáljuk pieg például akár a színház, Rkár a hangversenyek mű- 1 «ortervét. Milyen helyet kapnak bennük a modern műrészetek? A legnagyobb jóindulattal sem mondhatunk mást, mint hogy legfeljebb másodlagost. A modernség: tartalom Mielőtt megpróbálnánk felelni arra, hogy miért is alakult ez így, meg kell fogalmaznunk. mit tekintünk modern művészetnek. Mindenféle félreértés elkerülése végett: azt, amelynek problematikája, tartalma, mondanivalója mai. A modernség kritériumának tehát nem kizárólag formai jegyeket tekintünk. Az amerikai Williams például ízig-vérig modern drámákat ír. De szerkesztés-módja hagyományos; szinte úgy építi drámáit, mintha mindenben útmutatásait követné, a modernkedő formaböntás hiányzik belőlük. S hogy mégis modern és mai, azt drámái mai tartalmának, problematikájának és mondanivalójának eredménye. A mai problematika természetesen nem mindig ilyen hagyományos köntösben jelentkezik. De ha jelentkezik. pusztán a formája nem lehet ok az elutasításra. A mai problematikát — feltéve, hogy a művész igazat mond — bármilyen megjelenítésben, szerkezetben el kell fogadnunk. Félreértések Az egyik félreértés itt Szegeden, azt hisszük, éppen ebből adódik. Soha nem a tartalommal, a problematikával és a mondanivalóval törődnek, hanem kizárólag a megjelenítés, az ábrázolásmód. tehát a forma alapján mondanak ítéletet. S ha ez a mód újszerű, a tradícióknak hátat fordító, aKkor ez az ítélet, sajnos, többnyire elutasító. De nem ez a fő baj. Nagyon gyakran volt alkalmam tapasztalni, hogy sokan eljutnak ugyan az első lépésig, a város szellemi arculatának számbavételéig, feltérképezéséig, a második lépést, a tennivalók meghatározását azonban már elvétik. Az ugyanis igaz, hogy Szeged közönségének ízlése — statisztikai átlagban legalábbis — erősen konzervatív. De az már nem igaz, hogy a kulturális életnek ehhez az igényhez alkalmazkodva kell alakulnia. Egyrészt azért nem, mert ezen a maradi ízlésen kívül és felül egyre nagyobb bázisa van Szegeden ls a korszerű ízlésnek és igénynek, másrészt pedig azért nem, mert a korszerűtlenséghez nem alkalmazkodni kell, hanem harcolni ellene. Aki azt hiszi, hogy a szimfonikus zene Mozarttal, az opera Verdivel, a festészet Munkácsyval befejeződött s ami utánuk jön, az mind elítélendő modernkedés, az csak akkor fog változtatni álláspontján és véleményén, ha személyes élményei alapján győződik meg arról, hogy nincs igaza. Remekművek előadáséra van szükség Nyújt-e ilyen élményeket Szeged mai kulturális élete? Nagyon keveset. Az operán kívül, melynek műsorpolitikáját már annyiszor s most is megdicsérjük, a kulturális és művészeti tevékenység többi ága úgyszólván semmit. S még azt is felemásan. Számtalanszor hangoztattam már én is, hogy Szeged kulturális életének nem egyszerűen modern művekre, hanem modern remekművekre van szüksége. Itt Szegeden azonban, ki tudja, miért, a másodrangú alkotások, tehát nem a remekművek, kerülnek előtérbe. A színház például tavaly megtartotta első Wllliams-bemutatóját. De nem a szerző remekművei közül választott, hanem a korai, gyengébb alkotások közül. S ugyanez vonatkozik Szeged hangversenyéletére is. Sehogyan sem sikerül elérni, hogy a modern zene nagy remekműveit nagy számban tűzzék a hangversenyek műsorára. A másodrangú, kevésbé értékes jelentős művek itt is nagyobb szerepet kapnak, s félreértésre, helytelen következtetésekre vezetnek. A közönség nevelése Nem nehéz megmodani, miért került ilyen helyzetbe Szegeden a modern művészet. Egyszerűen azért, mert több illetékes azt tartja, hogy „nem jön be rá" a közönség. Valóban: vannak ilyen tapasztalatok. De ez csak átmeneti helyzetet jelöl. Bíznunk kell a modern művészet, sikerében, abban, hogy ez a művészet Szegeden is — éppúgy, mint másutt a világban — meghódítja az embereket, a közönséget. Mert meghódítja. Mintahogy meghódította például a budapesti közönséget is. Amikor a modern művészet elismertetéséért és sikeréért harcolunk, éppen ezért a provincializmus ellen is szót emelünk, amely most és Szegeden a régi értékek fetisizálásában jelentkezik. Mindazt, amit a modern művészetekről mondtunk, ne értse senki félre. Nem a túlzások, a képtelenségek védelmében szóltunk. Nem azt akarjuk például, hogy a szegedi képzőművészek a most nyugaton oly divatos — a fasizmust is túlhajtó — informel művészet nyelvén beszéljenek. Azt akarjuk, hogy az egészségesen modern, mai problematikájú művészet nagyobb teret kapjon Szeged kulturális életében. S ezt is elsősorban azért, mert így az ideológiai irányelvek által meghatározott feladatunkat, hogy megtanítsuk az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni, gyorsabban, eredményesebben és hatékonyabban teljesítjük. ÖKRÖS LASZLÖ Mire kötelezték Kötelest? Ítélet az ásotihalmi tsz volt vezetőinek bűnügyében ótifaséűtk ítiált A SZÁRAZ KENYÉR SORSA ' Gyakrap látni, amint a Kuka szemétgyűjtó tartályokba kenyérhulladékot dobnak. Véleményem szerint a városban óriási mennyiségek mennek így veszendőbe. Javasolom, hogy ha már nem lehet pontosan kiszámítani a család kenyérszükségletét, akkor a háztartásokban gyűjtsék össze a száraz kenyeret, amit takarmányozásra hasznosítani lehet g. A. PÓTKOCSI — KIHASZNÁLATLANUL A napokban déli 12 órakor Űjszentivánra utaztam autóbusszal. Már . minden hely el volt foglalva, sőt többen álltak is. A pótkocsi ellenben üresen, lezárva várta az utasokat. A jegyvizsgáló azt mondta, ha nem akarunk állni, menjünk oda, mindjárt kinyitja: Az indulás előtt azonban megjelent a gépkocsivezető, s közölte, szó sem lehet a pótkocsi felnyitásáról. így kénytelenek voltunk a zsúfolt buszon végig állva utazni, ugyanakkor a pótkocsi üresen ment a végállomásig. Kataró Pál Meghirdették az újabb tanulmányi versenyeket A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szaktárcákkal és a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben meghirdette az 1965-66. évi országos középiskolai tanulmányi versenyt és az Arany Dániel matematikai versenyt. Az országos középiskolai tanulmányi versenyben a középiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói vehetnek részt. Egy diák legfeljebb két tantárgyból Indulhat. A verseny tárgyai: magyar Irodalom, történelem, orosz nyelv, matematika és fizika valamennyi középiskolás részére; földrajz, kémia a gimnáziumok, közgazdasági technikumok, mezőgazdasági szakközépiskolák, közgazdasági technikumok, közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolák tanulóinak; biológia a gimnazistáknak, könyvvitel, valamint gazdasági számtan a közgazdasági technikumok növendékeinek. A verseny győzteseit minden tárgyból 2000 forintos első, 1000 forintos második, valamint 500 forintos harmadik díjjal jutalmazzák. A további kiemelkedő teljesítményt elérő tanulók könyvjutalmat, illetve dicsérő oklevelet kapnak. Az ipari és a mezőgazdasági technikumok szaktárgyi versenyeit, valamint a közgazdasági technikumok statisztikai versenyét az illetékes szakminisztériumok, illetve a Központi Statisztikai Hivatal hirdeti meg és bonyolítja le. Az Arany Dániel matematikai versenyt két fordulóban bonyolítják le, a Bolyai János matematikai társulat rendezésében. Művezetők önmagukról Tanácskozás az SZMT rendezésében Ásotthalmon a Szabadságharcos Tsz-ben három esztendeig Köteles József Szeged, Udvardi utca 10. szám alatti lakos volt az elnök. A főagronómus Papp Tibor Dóc, Kossuth utca 17., az agronómus pedig Bruttyó Ferenc István Ásotthalom, Lenin utca 31. szám alatti lakos volt. Hármójuknak kellett volna irányítani a tsz gazdaságát, a közösség érdekével azonban szép keveset törődtek. Köteles elnöki teendői helyett folyton azon spekulált, hogy milyen jogcímen vegyen fel minél több előleget. A tsz tagjai 1963-ban csak három alkalommal vehettek fel előleget, az elnök azonban ennél többször jutott pénzhez, méghozzá terményhez, sertéshez és baromfihoz. Huszonnyolcezer forintot vett fel, s ebből 11 ezer 600 forint egyáltalán nem illette meg. Leváltásáig, 1964 áprilisáig folytatta pénzszerzési gyakorlatát, így tett zsebre még kétezer forintot jogtalanul, s magáncélra használta a szövetkezet gépkocsilát. Volt úgy, hogy egy tsz-tag napokig dolgozott Köteles épülő házánál. A munkabért „természetesen" az elnök a tsz számlájára írta. Amíg Köteles háza építésével, az előlegek szerzésével volt elfoglalva, addig Papp Tibor és Bruttyó Ferenc István sem lendített sokat a közö6 gazdaságon, ötI venkilenc hold új telepítésű l gyümölcsöst majdnem megettek a nyulak. A közös gazdaságnak ebből 75 ezer forint kára keletkezett. A Csongrád megyei bíróság Köteles Józsefet a társadalmi tulajdont károsító hűtlen kezelés bűntette miatt 10 hónapi, Papp Tibort és Bruttyó Ferenc Istvánt a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt 5, illetve 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Papp Tibor és Brutytyó Ferenc István esetében a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. Kötelest ezenkívül kötelezték 8776 forint kár megtérítésére. A hanyag kezelés miatt a gyümölcsösben keletkezett kár megtérítéséről polgári perben dönt majd a bíróság. Körülbelül 60—70 művezető, illetve szakszervezeti titkár és vállalati igazgató találkozott kedden délelőtt az SZMT székházában, hogy megbeszélje a művezetőkről szóló rendelkezést, amely tavaly jelent meg. Tanácskozáson részt vettek a párt- és szakszervezet megyei és városi bizottságainak képviselői is. A résztvevők előtt Hoffmann Márton az SZJVIT titkára tartott előadást. A bevezető előadás foglalkozott a művezetők jogaival és kötelezettségeivel valamint a termelésben elfoglalt helyzetükkel. Harminc üzem példái A megjelentek sok szegedi és Csongrád megyei példát hallhattak: a nemrégiben üzembehelyezett gyárakról, a termelés mennyiségi alakulásáról, a minőségről, az anyagi és erkölcsi ösztönzőkről, helyes munkanormákról és így tovább. A művezetők kíváncsian figyeltek, vajon mit tehetnek ők mindezekben. Később kiderült, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nemrégiben harminc üzem tapasztalatait gyűjtötte össze, s ebben körülbelül 200 művezető véleménye sűrűsödött. E vizsgálódás feltárta, hogy mit tettek a vállalatok vezetői annak érdekében, hogy a művezetőkről szóló rendelkezést minden érdekelt alaposan megismerje. Néhol jól dolgoztak, néhol nem. A Falemezgyárban például a rendelet szövegét sokszorosították és kiosztották a művezetőknek. Az Építőipari Vállalatnál oktatás keretében ismertették a művezetőkkel. Persze olyan vállalat is volt, ahol nem sokat' törődtek a rendelettel; például a Téglaipari Vállalatnál A kiskundorozsmai általános iskola igazgatósága fűtőt alkalmaz azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet az igazgatónál vagy a gondnoknál. xS6917 A Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 5., felvételre keres esztergályos szakmunkásokat, betanított esztergályosokat, betanított esztergályos munkakör betanításra segédmunkásokat. Bérezés teljesítménybérben. Napi egyszeri étkezést, térítés ellenében biztosítunk. Munkásszállás nincs. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Útiköltséget nem térítünk. H 8622 és a Közúti Üzemi Vállalatnál. A felmérés azt is bizonyította, hogy a vállalati vezetők nem elég bátrak, s csak a felelősséget „bontják" le, osztják meg, a jogokat már kevésbé. Amikor a jogok és kötelezettségek kerültek sorba, a velem szemben ülő művezető élénken jegyzett: anyagi ösztönzés. bérügyi helyzet, művezetők tapasztalatcseréje, továbbképzés, a munkafegyelem és a művezetők felvétel-és elbocsátás, a megtakarított munkabér egy részének felosztása a csoport tagjai között... A felsorolásnál néhány mondatot kétszer is aláhúzott. E kérdéseknél mintha élénkebb lett volna a résztvevők figyelme is. Vita három asztalnál Hoffmann Márton előadása után felszólalt Csakmag György, a meaygi pártbizottság ipari osztályának vezetője, és részletesen taglalta, hogy milyen nagy feladatok hárulnak a termelés alsó parancsnokaira, s mennyire fontos az ő alkotó munkájuk. Ezután a résztvevőket három' munkacsoportra osztották. és külön-külön termekben vitavezetőkkel tanácskoztak az őket leginkább érintő problémákról. A szünetben több művezetővel is szót váltottam. Általános vélemény; Ideje volt rendezni a művezetők státuszát, de még jobb lenne, ha közvetlenül a vállalatoknál is kidolgoznák a konkrét munkaköri szabályozást. A Kontakta szentesi gyártelepének egyik művezetőjétől megkérdeztem, hogy mi a legnagyobb problémája. Meglepő. nem a jogait keveselte, hanem a jobb, ütemesebb anyagellátás hiányát panaszolta. ,.A szervezett munka kiindulópontja ott kezdődik: lehet-e folyamatosan dolgozni? Ha ott az anyag és ismerjük a feladatainkat. nyert ügye van a művezetőnek". , Magasabb beosztás — kisebb pénz Alighanem igaza volt ennek a Kontakta gyári fiatalembernek. Közben „nem hagyta ki" régi sérelmüket sem. Többet keresett, amíg a szakmájában dolgozott, mint amióta művezetőnek előléptették. Régebben esztergályos volt, s mint kiváló dolgozót iskolára küldték és előléptették. A gép mellett két és félezret keresett, amióta művezető — iskolával és gépipari technikumi tanulmányokkal a tarsolyában — alig haladja meg fizetése a kettőezer forintot. „Ez ellentmondás" — mondta. Mind ettől függetlenül a megjelent művezetők igen nagy érdeklődéssel és aktivitással tárgyalták az őket közvetlenül érintő rendelkezéseket és dicséret illeti e rendezvényért a szakszervezetek megyei vezetőségét. Gazdagh István Közhivatal keres 'éríi IrxMstaise sédet Ajánlatot „Rendszerető 45a" jeligére a Sajtóházba. xK. 459 LÁNCOS Szegeden az emberek szívesen fogyasztják a lángost. Persze csak azok, akik délelőtt nem dolgoznak, vagy ebédidejük alatt sikerül eljutniuk a Debrecen étterembe, ahol a lángos készül. — Naponta csak ezer darabot tudunk sütni — magyarázza az üzlet vezetője, — amikor megkérdeztem, miért csak délelőtt árusítanak. — Délután ugyanis az étlap szerinti étkeztetés miatt nincs helyünk, ahol süssünk. A lángos csak frissen jó, nem lehet délelőtt elkészíteni á délutáni adagot is. Mindenesetre, akik hozzájutnak — pedig néha hosszú percekig kell sorban állniuk —, gyorsan elfogyasztják. De nem ártana megszüntetni ezt a kényszerű várakozást, mert a lángos ízéből vesz el a bosszankodás. Ennek ellenére jő kezdeményezés volt az Alföldi Vendégiátóipari Vállalat „lángossiitési akciója". Reméljük, nemcsak akcióról van szó, hanem rendszerességről. De akik munkájuk közben nem tudnak lángoshoz jutni, azokra ls gondolni kellene. Esetleg más vendéglőben, vagy bisztróban felállíthatnának egy délutános sütőműszakot. K. A. Szerda, 1965. október 20. DiL-MAG VAROK SZAG