Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

Közgazdászok közgyűlése A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei csoportja kedden délután tartotta meg beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlését a Szegedi József Attila Tudományegyetem aulájában. A közgyűlésen megjelentek a megyei és a városi pártbizottság ipari osztályvezetői, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság országos elnökségének képviselői. Dr. Kut: Árpád megnyitója után az elnökség beszámolóját Kovács Lajos terjesztette elő. A beszámoló foglalkozott a megalakulás óta eltelt két esztendő munkájával valamint a következő időszak munkaprogramját vázolta. A beszámoló után élénk vita alakult ki, sokan elmondták, hogy a helyi csoport aktívabban vegven részt a közgazdasági élet országos vérkeringésében. A vita után a közgyűlés megválasztotta a helyi csoport vezetőségét. A vezetőség első ülésén választja majd meg a társaság Csongrád megyei csoportjának tisztségviselőit. Nagyobb összegeket fordítanak a szegedi járási fozegeszsegugyre A szegedi járási tanács ülése Győri Imre előadása szegedi pedagógusoknak A szegedi városi és járási tanácsok által a pedagógusok számára szervezett, aktuális témákat felölelő ideológiai tanfolyam első előadását tegnap délelőtt Győri Imre elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára tartotta az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai irányelveiről. A Szabadság Filmszínház nézőterét zsúfolásig megtöltő pedagógusok összejövetelének elnökségében helyet foglalt Szabó István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, Csápenszki István, a járási pártbizottság titkára, Deák Béla, a városi pártbizottság osztályvezetője, valamint a tanácsok képviseletében Papp Gyula, a Szeged városi tanács vb elnökhelyettese, Döme Mihály megyei művelődésügyi osztályvezető és Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. Az előadást mindvégig feszült érdeklődés kísérte. A szegedi járási tanácsülés tegnap beszélte meg a járás 1966 évi költségvetési tervjavaslatait, mely közel 39 és félmillió forint bevélyes általános Iskolai diákotthont rendeznek be. A tanácsülés jóváhagyta az 1966 évi községfejlesztési tervjavaslatot, mely összesen 80 és félmillió forintot tesz ki. Ebből 1 millió 800 ezer forint társadalmi munka, melyet elsősorban az utak javításánál. a vízgazdálkodástelt, illetve kiadást irányoz nál, községgazdálkodásban elő. A takarékossági szellem- hasznosítanak. A hozzászóláben, de a reális szükségletek sok során Szabó Lajos, a vizsgálva az idei eredményeket, kedvező képet mutatnak. Eddig közel 53 százalékkal többet vásároltunk fel, mint 1961-ben; de a tavalyi eredményt ls összességében 40 százalékkal múlja fölül az idei felvásárlás. Több hozzászóló a szőlőkárokat panaszolta, ki a szakértelem hiányával, ki az új védőszerek megbízhatatés lehetőségek figyelembe- szegedi járási KISZ bizottság lanságával magyarázta. Nagy vételével kidolgozott javaslat szerint a jövő évre mintegy 2 millió 700 ezer forinttal többet irányoztak elő, mint idén. Bereczki János, a járási tanács vb-titkára ismertette, hogy elsősorban a falusi lakosság kommunális és egészségügyi fejlesztésére szánták a többletet. ^ u „ * s-sajpwus arswr mrt orvosi rendelők felújítására jövő és várók esztendőül 11. kerületi tanács ülése Tizennégyezer mezőgazdasági tanutó Tizennégyezer 15—18 éves fiatal részvételével kezdődött meg a mezőgazdasági tanulóképzés 1965—66-os tanéve. Elsőéves tanulónak 6033-an szerződtek, valamivel többen, mint amennyit a szakoktatási intézmények terveztek. Az idei tanév az első, amikor sikerült teljesíteni a mezőgazdasági tanulószerződtetés létszámtervét. A tanévet 4800 elsőéves és 1200 másod-harmad éves tanuló bentlakásos iskolában kezdte meg. •T nT ÍOrefn; sunkban. ötéves távlatban tal többet költenek, mint 1965-ben. Növekedtek az ivóvízellátásra szánt összegek is. A központi költségvetésben szerepelnek a felújítási javaslatok. Ez 1 millió 300 ezer forinttal több a tavalyinál. A vízgazdálkodás és az egészségügyi ellátás javítása mellett az iskolák korszerűsítését, az épületek rendbentartását szolgálják ezek a pénzösszegek. A költségvetés községi kiadásaiban 1 millió 400 ezer forint emelkedést terveznek. A ^g^ n kerüieti taMintegy 400 darab villany- nács t } ülfaén tárgyai. 'ámpáva gyarapodik majd ^ Hazafias Népfront kea járás közsegeinek kozvilá- rüIeü elnökségének és a gítasa- kerületi tanács végrehajtó Sok helyen higanygőzös és bizottságának együttes jeneonégőket szerelnek fel. lentését a tanácstagi beEz csupán Balástyán 30 ezer számolók szervezéséről, tarforint költségtöbbletet jelent, talmáról. Megállapította az A falvak szépítésére mint- előterjesztés, hogy a népegy 40 ezer négyzetméternyi frontaktivisták kiveszik réterületen képeznek ki belter- szűket a tanácsülések előjes parkokat. Üllésen 350 készítéséből, az ülésen hoezer forintot szánnak a bel- zott határozatok ismertetéső vízlevezető csatornák épí- séből. Főleg azonban a tatésére Balástyán 40 férőhe- nács tagi beszámolók előkétitkára keveselte az általános iskolák felújítására szánt összeget, Katona Zoltán, a sövényházi tanács vb-titkára a művelődési otthonok pénzgondjairól szólt. A tanácsülés másik témája a felvásárlás eddigi eredményeinek mérlegelése volt. Glemba Pál, a járási tanács sét a megyei felvásárlásban vb-elnökhelyettese örömmel igen dicséretesnek minősítette. Kérte a tanácstagokat, vb elnököket, hogy továbbra is nyújtsanak megfelelő támogatást e munkában a felvásárló szerveknek. Sándor, a balástyai Móra Ferenc Tsz elnöke a szőlő és alma idei árpolitikáját kifogásolta. Kordás József, csengelei tsz-elnök a paradicsom- j termesztés jövedelmezőségét hirdette. Farkas István, a járási tanács vb elnöke a szegedi járás második helyezé100.4 százalékra teljesítették a felvásárlási tervet járáUj módszer a tanácstagok munkájában Újfajta műbőr Még egy éve sincs, hogy a győri Pamutszövő és Műbőrgyárban hozzákezdtek a habszerkezetű múbőrgyártás kísérleteihez, s első új termékük, a Grabona máris elindult hódító útjára. A habszerkezetú műbőrt eddig importáltuk, s a kereslet csakhamar túlszárnyalta a növekvő behozatalt is. E múbőrfajta népszerűsége abban rejlik, hogy valamennyi elődjénél jobban megközelíti az igazi bőr tulajdonságait. A folyamatos gyártás megindult: 70 ezer négyzetméter Grabona már rendeltetési helyén van. Az első szállítmányból a Duna, a martfűi Tisza, a szombathelyi és a hódmezővásárhelyi cipőgyár kapott, ahol mindenekelőtt női kiscsizmákat készítenek belőle. Előregyártóit gyepszőnyeg A zöld gyepszönyeg eddig abban különbözött — többek között — a torontáli, a perzsa vagy a buklé szőnyegtől, hogy nem lehetett egyik helyről a másikra szállítani. Ez a különbség most megszűnt Az újfajta gyepszőnyeg éppen úgy összegönGyorsabb beruházás: több deviza Az Országos Tervhivatal tó, tehát főként exportterméberuházási irodájának veze- keket előállító üzemek építétésével a múlt év nyarán se, gépek beszerzése esetén munkabizottság alakult a be- gyors tsák meg a hivatalos ruházások időtartamának engedélyek kiadását, és adelemzésére, és a megvalósu- janak „zöld utat" az építőklási idő lerövidítésére. A nek, kivitelezőknek, könnyűipari szakemberek Az illetékes szervek egyetfelhivták a figyelmet arra, értve ezzel a javaslattal, hogy o beruházási kódex megbízták a minisztériumonem tesz különbséget az ál- kat, mérjék fel melyek az talában szokásos beruházá- 1966-ban és 1967-ben elkezdsok és a külkereskedelem ji- hető, legalább két éven belül zetési egyenlegét javító beru- befejezhető, illetve üzembe házások között. Ez a köny- helyezhető, és a külkereskenyűiparban azért hátrányos, delem árualapját növelő bemert a közszükségleti cikkek ruházások. A könnyűiparban exportjánál az újszerű termé- erre hetven javaslat érkezett. kekkel — ha azok időben 1966. évi kezdésre 35 beruhámegjelennek a piacon - jobb zást fogadtak el. A számítáárakat lehet elérni, ha vi- sok szerint ezek évente szont megkésnek, csökken a 6 400 000 dollár és 7100 000 devizabevétel. Javasolták, rubel devizabevételt eredmé-1 teszi alkalmassá az újfajta hogy a fizetési mérleget javí- nyeznek majd. I gyepszőnyeget gyölhető, szállítható, kiteríthető, mint textíliából készült társai. Az új gyepszőnyeg nyersanyaga: fűmag, tőzeg, múanyagfólia. Előállítása egyszerű: a kiterített fóliára tőzeget tesznek, ezt bevetik fűmaggal, s ugyanúgy öntözik, mű trágyázzák, mint a szabad földbe telepített gyepet. A fú gyorsan nő, s közben gyökérzete szorosan összefonódik a tőzeg rostjaival. Ez teszi lehetővé, hogy a gyeptakarót az alján levő tőzegréteggel együtt szőnyegszerúen összecsavarják, majd a kívánt helyen ismét kiterítsék. Eddig nagy problémát okozott, ha gyorsan kellett öszszefüggő zöld gyepfelületet létesíteni. Hagyományos módon, a fűmag helybevetésével ugyanis ehhez legalább 6—8 hét kell, és a lejtős oldalakon, rézsűkön a gyenge gyepet még néhány hónapos korában is könnyen kimossa egy hirtelen záporeső. Az „előregvártott" gyepszőnyeggel viszont napok alatt füvesíthető bármilyen terület és olyan szorosan hozzákötődik az altalajhoz, hogy a rézsűkön is ellenáll az erős záporok lemosó hatásának. Ez a tulajdonsága főként a temetők, sírok füvestíésére szítését segítik. Űj módszert vezettek be a II. kerületben a tanácstagok beszámoló gyűlésein. Nem utólagosan számoltak be végzett munkájukról, hanem a soron következő tanácsülés anyagát előre ismertetve, azt megvitatták választóikkal. Ezt a módszert még csak egy beszámolási időszakban alkalmazták, de máris növelte a választók érdeklődését. A vitában felszólalt s javaslatot tett a tanács és a lakosság kapcsolatának javítására, a feladatok jobb végrehajtására Szabó Mihály, özv. Fodor Béláné, Lőrincz István, Sípos József, Hegyesi Gergely, Radics Sándor, Nagy László, Bökönyi János, Koncz Mihály, Süli István és Fehér Jáno6né. Az élénk vita után a tanács határozatot hozott a népfront aktivistái és a tanácstagok együttműködésének megjavítására. Ezután megtárgyalta és elfogadta a tanácsülés az 1966. évi költségvetési tervjavaslatot, valaríjlnt az 1966. évi községfejlesztési alap tervjavaslatát. Végül bejelentésekre, Interpellációkra került sor. Hegyesi Gergely az Árva utcában lakóknak a magasnyomású víz bevezetésével kapcsolatos problémáira kért választ. Szabó Mihály a Rózsa utcai Lakók nevében tett észrevételt. Itt aszfaltozták a járdát, de egy szakaszát nem. Mándoki János rámutatott, hogy a Sziliért sugárút felújításakor a játszótéren tárolt anyag tönkretette a játszóteret, aminek a rendbehozásáról gondoskodni kell. Solymösi Lajos a korszerűsített Körtöltés utca vízvezető árkának megépítését sürgette. Benkő István a korábban megígért Etelka sori közvilágítási lámpa felszerelését kérte. Kiskapuk Czoktuk mondani, hogy a amelyeken lehet elmélkedni. ^ törvényeknek, rendele- A harmadik epizód viszont tekne!:, utasításoknak nem- már közönséges kibújás volt csak betűjük van, hanem Két irodista-forma lány taszellemük is, s számunkra ez nulmányozott valamiféle fontosabb, mint a fogalma- munkarendet, melyben sorba zás. Hiszen minden paragra- voltak szedve a kötelességek, fus és cikkely valamilyen az egyes munkák elvégzésétársadalmi szükségletből fa- nek terminusai. Először csak kad, és annak hordozójává húzták a szájukat, mint akikválik. Ennek érdekében egy- re túl sok kötelességet zúdíséges rendbe és irányba te- tanak, mígnem magabiztoreli a cselekvést, bátorítást san így tett az egyik: „Hát, ad, vagy tilalomfákat állít, ha kiskapu nem volna..; De hogy nincs az a tör- forrón ennénk a kását." vény, rendelet és utasítás, . . , ... . amely az élet minden szl- A* esetekből ls klderül. tuációjára tartalmazná az el- , hogy nem lehet^ egyérigazító bölcsességet, az is telmuen elitclm wokat, akik igaz. Nem lehet mindent be- }*&JniiultwvaSr T ^JSS" legyömöszölni a törvény-, kötöttségek ellenere próbáikönyvekbe és rendelettárak- koznak a lehetőségek ha araba, mert a változó élet na- m belul ™!°!dáSV találni gyon sokféle, és naponta lep fg3r-egy kérdésben hiszen a meg bennünket új szituáci- társadalom érdekében is ókkal, új feladatokkal, ame- fz?k»ég adPdik erre S nem lyekre a törvényalkotók, ren- lehet, az llyan törekvéseket deletszövegezők sem gondol- egy kalap ala venni s kotehattak. Ügy is mondhatnánk .^eg alóli kibújás lehetősétehát, hogy nem véletlenül genek keresésével, vagy az született és él ma is a szólás, „magyarazott1 szabálytamiszerint minden nagykapu lansaggal, visszaéléssel stb. mellett van egy kiskapu ls. At,tó1 azonban mindannyiMinden törvényünk és ren- ónknak tartani kell, hogy a deletünk érvényesítése köz- kiskapuzas általánossá válben van módunk arra, hogy 3°n: hogy szemléletté alakulha egy-egy avult fogalmazás 3°n ez a módszer. Hiszen a fejlődés útjába áll, okosan törvényeink, rendeleteink megkerüljük — vagyis ne többsége szellemével is, besértsük ugyan meg annak tűjével is jól és eredményeszellemét, de betűjét se te- sen szolgálja a szocializmus kintsük dogmának. Hogy mennyire rákényszerít bennünket időnként az élet a kiskapun való közlekedésre, annak illusztrálásáügyét. Legtöbb problémánkat a törvényes kereteken belül, a rendelet szabta úton meg tudjuk oldani. Viszont ha elsőre nem megy, máris hajlamosak vagyunk a „lezsera hadd említsem meg pél- rebb-. megoldásra, a kerülődaul a kisipari termeloszo- útra Már-már erkölcsi ba1vetkezetek esetét. A szegedi nok pózában tetszeleg nem ktsz-ek regota sóhajtoznak, egy embcr) aki „dacol" renhogy meghatározott tervet deletekkel, és „mer" azoktól napnak, ame ynek teljesítése függetlenül cselekedni, erkölcsi kotelesseguk, de sohasem vagy csak a legrit- Időszerű lenne, hogy az kábban kapják meg állami elterjedt kiskapuzást szigorú kiutalásból az ehhez szüksé- szemmel vizsgáljuk mlndeges anyagot. Mit tehetnek? .... . . ,, ., Nyitogatják a kiskapukat, ki- nütt> mert ha általános tárlincselnek, szívességeket sadalmi elnézéssel vagy rétesznek, olykor kisebb sza- adásul még vállveregetéssel bálytalanságokat is elkövet- Is fogadjuk, hovatovább csak nek, hogy valamilyen forrás- .. , . ,, , ból megszerezzék az anyago- a kiskapun akar járni mlnkat. Ügyis mondhatnánk: denki. Hiszen sok esetben „törvénnyé" tesszük számuk- ott kényelmesebbnek vagy ra, hogy keressék a törvény rövldebbnek ígérkezik a célréselt. Lehetséges, hogy nép- . , , , gazdasági megfontolás ls hoz vezető ut. De minek akvan ebben — legalább felku- kor a társadalmunk szelle| tatnak és hasznosítanak egy mét kifejező és garantáló ' a"kií "H* kapuzás jár, kétségtelen. Blzonyara azért, hogy egy Mást ne mondjunk: alkalmat mederbe terelje a társadalmi ad korrupcióra, nehezíti az cselekvést, egy fő sodorban ellenőrzést, könyvelést és egyesítsen minden alkotó egyéb machinációkkal párosulhat. erőtMáskor a lakástörvény Még °Syszer elismerve, vagy a nyugdíjazás paragra- h°gy az élet szüntelen válfusai között kíván lavírozást tozatossága és fejlődése harmadszor egy gyakran szükségszerűen előír termelőszövetkezet jar mel- , . , , , lékutcán, hogy nagyobb álla- a szokasoshoz képest mas mi dotációt igényelhessen - utakat-módokat; és hangsúés így tovább. Vagyis a kis- lyozva, hogy ezeknek a megkapuzás hovatovább olyan oldásoknak ls feltétlen harméreteket ölt, amelyek nép- móniában kell lenniük a gazdasági szempontból vál- népgazdasági érdekekkel - a hatnak veszélyessé, és -élta- klskapu keresése nem Jelenlános erkölcsi normáinkat Is ti feltétlenül a társadalmi kikezdik. Kezd ugyanis re- cél megsértését. De magában ceptté válni az idézett szó- hordja annak Iehetőségét> lás Egy délelőtti tartózkodás hogv időlegesen a kibújás. 8 idején háromszor hallottam személyi vagy csoportérdeezt a kifejezést az újszegedi kek kerekedjenek felül, B szövőgyárban: „Azért van a közösség rovására. A törvéihclfímii " av _ i _ ar i„jt4. nyek, rendeletek, utasítások kiskapu... Az első két tisztelőire gyakran ráakasztesetben gazdasági és politl- ják a bürokrata jelzőjét. De kai szempontok merültek fel, ez nem bürokratizmus, hanem állampolgári, hivatali fegyelem. Akkor korcsosul bürokráciává, ha betúrógássá válik, ha teljesen nélkülözi a szükséges és józan rugalmasságot. A bürokrata a társadalmi valóságot sem látja a paragrafusok és cikkelyek mögött, csak a betűket. A törvény- és rendelettisztelő ember viszont azt nézi, miként lehet a megszabott úton legtöbbet elérni. Az értelmezés tehát merőben más egyik és másik esetben. ]\em arról van szó, hogy elvitatnánk a jogos kivételek esetét — csupán arról, hogy az Ilyen eseteket nagyobb bölcsességgel és körültekintéssel kell mérlegelni. S a megoldás akkor sem térhet el szellemében alapvető törvényeinktől és rendeleteinktől, ha a kiskapun ertünk célhoz egy-egy dologban. SZ. SIMON ISTVÁN Osssel — a tél ellen Készenlétben a hóekék és hómarók A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főigazgatóságának szakmai kallégiuma már megvizsgálta az utak téli karbantartásának előkészületeit. Hófúvás ellen 362 kilométeres erdősáv és 200 kilométernyi hófogórács védi az utakat, az akadályok gyors elhárítására pedig jóval több gépet tartalékolnak, mint azelőtt. Háromszázötvennyolc hóeke és negyvenkét hómarógép áll készenlétben. A nehéz hóekék tolatásához szükséges különleges gépkocsikat részben a Honvédelmi Minisztérium ajánlotta fel a közúti közlekedés részére. Az idei télen összesen 305 teherautó áll homokszórásra készen, s 254 000 tonna homokot, salakot és sót készítettek elő, 114 000 tonnával többet, mint tavaly. A síkosság ellen az idén elsó ízben új módszert próbálnak ki a győri, a székesfehérvári és a budapesti közúti igazgatóságok területén. A szokásos ipari só helyett magnézium-klorid oldatot permeteznek, amelynek az az előnye, hogy kevésbé támadja meg a gépjárművek kerekeit és az útburkolatot, mint a só. Ebből az anyagból azonban egyelőre csak kisebb mennyiségek állnak rendelkezésre. (MTI) Szerda, 1965. október 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 I /