Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-20 / 247. szám

világ fkolbtakjai} öoy b3u1íjem uk! mMísmoiim 4 m a g y a r szocialista munkáspárt lapja „Mit fogott a hálótok?"... Oszt lehalászás Fehértún 55. évfolyam, 247. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1965. október 20. TANÁCSKOZÁSOK AZ ENSZ-BEN os w KISKAPUK TANÁCSÜLÉSEK SZEGEDEN :::: MŰVEZETŐK ÖNMAGUKRÓL Megkezdődtek a magyar küldöttség tárgyalásai Koreában A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának küldöttsége, amely Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban tar­Gromiko nyilatkozata Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 20. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője ked­den elutazott New Yorkból. A repülőtéren az alábbi nyilatkozatot tette: — A szovjet küldöttség javaslatokat terjesztett elő ar­ra vonatkozóan, hogy fogadjanak el egy deklarációt az államok belügyeibe való beavatkozás megengedhetetlen voltáról, az államok függetlenségének és szuverenitásá­nak védelméről és kössenek szerződést a nukleáris fegy­verek elterjedésének megakadályozásáról. Megelégedés­sel állapítjuk meg, hogy javaslataink kedvező visszhang­ra találtak sok küldöttség körében. Néhány más ország is számos konstruktív javaslatot terjesztett elő. Meg­vannak az előfeltételei annak, hogy ez a széles nem­zetközi fórum határozataival hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, valamint a népek és az álla­mok köaötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez. tózkodik. kedd délelőtt vi­dékre látogatott. A delegá­ciót elkísérte An Szu Hak, a Koreai Munkpárt Köz­ponti Bizottsága könnyűipari osztályának vezetője és Kim U Dzong, a külügyi osztály helyettes vezetője. A látoga­táson részt vett Kovács Jó­zsef phenjani magyar nagy­követ is. A magyar pártküldöttség (Phenjantól délre megtekin­tette a kijáni traktorgyárat, a KNDK legnagyobb trak­torgyárát. A magyar pártküldöttség tagjai nagy elismeréssel be­széltek a látottakról. Fock Jenő hangsúlyozta, a KNDK­ban hihetetlenül rövid idő alatt tanulták meg a trak­torgyártást. A küldöttség ezután meg­tekintette a kijáni víztáro­lót és öntözőrendszert. Kedd délután Phenjanban megkezdődték a Koreai Munkapárt és a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­zötti tárgyalások. A tanács­kozásokon résztvevő koreai küldöttséget Kim Gvan Hjop, a Koreai Munkapárt, Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság alelnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Li Dzsu Jong, a Politikai Bizottságt tagja, miniszter­elnök-helyettes, Pak Jong Guk, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, An Szon Hak, a Központi Bizottság osztályvezetője, Kim U­Dzsong, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyettese és Han The Szuk altábor­nagy. A tárgyalásokon részt­vevő magyar küldöttséget Fock Jenő vezeti. A kül­döttség tagjai: Pullai Árpád, az MSZMip Központi Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Gyenes András, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettese és Szűcs László ve­zérőrnagy. A tárgyalásokon részt vesz Kovács József phenjani magyar nagykö­vet is. (MTI) Tél előtt az építőipar A Csongrád Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat ter­melési terve 1965-re 360 mil­lió forint értékű munka el­végzését irányozta elő. Az eddig eltelt három évnegyed összesített adatai álapján körülbelül 10 millió forint a lemaradás. Ha szeptembert is beleszámítjuk, elmond­ható, hogy míg a termelési tervtől elma­radtak, a termelékenység elérte a kívánt mérteket, ütemezés szerint adták át rendeltetésének a felépített lakásokat. A vállalat mun­káslétszáma most sem érte el a szükséges színvonalat. Bár a létszámhiányra, vagy a még mindig fellelhető munkaerő-vándorlásra is rá lehetne fogni a hiányossá­gokat, kétségtelen, hogy sok más körülmény is hátráltat­ta a vállalat tevékenységét. Már a kivitelezések előké­szítésében, a programozás­ban, később a technológiai és műszaki problémák meg­oldásában, a szállításban és az anyagellátásban is mu­tatkoztak hibák. A gyenge programozásnak tulajdonítható, hogy úgyne­vezett szakmai csúcsok áll­tak elő legtöbb építkezésen, a különböző szakmák dolgo­zói zavarták egymást a mun­kában, ami gyakran lehe­tetlenné tette a határidők betartását. A módosítás terv­szerútlenséget, kapkodást idézett elő. Akadályozta a munkát az is. hogy az ÉM Fémmunkás Vállalat több ízben késedelmesen szállí­totta a megrendelt vasszer­kezeteket, lakatosmunkákat Már az előkészítés idősza­kában foglalkozni kell a munkahelyek gépesítésének lehetőségeivel. A harmadik évnegyedben a géppel végzett földmun­kák mennyisége igen szé­pen növekedett, s meghaladta az első fél­évit A vállalat gépi ellá­tottsága sokat javult. Az idei évre igényelt építőipari munkagépeket lényegében már megkapták. Gondot for­dítottak arra is, hogy az alacsony teljesítményű vagy műszakilag elavult gépeket használaton kívül helyezzék. sfF: Sok munka maradt év végére kk Kiselejtezték a felesleges gépeket ür. Tért hódít a transzportbeton (||| IJjra lesz folyamatos építésszervezés Míg 8,5 millió forint érték­ben új gépeket vásároltak, 1,6 millió forint értékű gé­pet kiselejteztek, 1,2 millió értékűt úgynevezett könyv­jóváírással átadtak más vál­lalatoknak, és csaknem 2 millió forint értékű gépet használaton kívülinek nyil­vánítottak. A második mű­szakok csökkenése miatt csökkent a gépek kihaszná­lása is, viszont a gépállo­mány növekedése növelte a géppel végezhető munkák részarányát Feltétlenül előrehaladást jelent a központi betongyár­tás bevezetése. A transzport­beton használata az utóbbi hónapokban terjedt el a vál­lalatnál. A harmadik évne­gyedben az összes felhasznált beton 42 százaléka transzportbe­ton volt. Attól eltekintve, hogy a be­tongyár és a munkahelyek közti együttműködés még nem tökéletes és gyakran a szállítás is akadozik, a mű­szaki-gazdasági mutatók ala­kulása máris jó, mert töb­bek között lényegesen javult az ömlesztett cement fel­használása. Födémpanelt többet építettek be, vasbe­tongerendát kevesebbet. To­vább javít majd a helyzeten a lyukkártyavezérlésű auto­mata betonkeverő üzembe lépése, amely nagy késéssel, november 15-én kezdi meg a termelést. A kivitelezés előkészítése után a termelés megszerve­zése a legfontosabb feladat. Ezt a munkaterület folya­matos biztosításával, a szük­séges anyagok pontos kiszál­lításával lehet többek között elérni. Kitűnő eszköz a ter­melés jó megszervezésére az egyösszegű munkautalvány alkalmazása, valamint a fo­lyamatos épitésszervezés. Sajnos, ennek az utóbbinak nem tudták biztosítani a feltételeit, mivel nem kap­tak hozzá megfelelő terüle­tet. A közelmúltban elkészült a Bécsi körúti építkezés első ütemének folyamatos építésszervezési dokumentációja, továbbá a gázgyár új mű­helycsarnokának és szociá­lis épületének újfajta szer­vezési dokumentációja. A megyei építővállalatnak az idén összesen 103 építke­zést kell befejeznie, köztük olyan építkezéseket is, me­lyek a múlt évről húzód­tak át. Eddig 62 munkát fejeztek be, 51 még hátra van. A negyedik negyedévre jutó átadások nagy száma fel­tétlenül megköveteli a kü­lönböző szakmák és az épí­tésvezetőségek közötti szoros együttműködést. Ami a munkaerő-ellátott­ságot illeti, éves szinten kö­rülbelül száz fő hiánnyal kell számolni. A munkaerő­hullámzás és az igazolatlan mulasztások száma csökke­nő. A fegyelem javulása le­hetővé teszi, hogy a vállalat a munkaidő jobb kihaszná­lásával, a határidők tar­tásával, a hiánypótlási ké­sedelmek felszámolásával és a minőség javításával az eddiginél jobb eredménye­ket érjen el. A munkafegyelemmel kap­csolatban az idén újabb la­zaság hívta fel magára a fi­gyelmet: a megengedhetőnél sokkal többen mentek fize­tés nélküli szabadságra. Míg az első fél évben 1380 nap fizetés nélküli szabadságot adtak ki, július—augusztus­ban csaknem kétezret. Az ily módon szabadságra me­nőknek mindössze 28 száza­léka ment. el jogosan, ara­tási, vagy cséplési munkák­ra. Ha csak augusztust vesz­SZÜK tekintetbe, amikor 1136 nap fizetés nélküli szabad­ságot adtak ki, körülbelül félmillió forint termelés­kiesést okoztak a vállalatnak. Nőtt a bal­esetek száma is, ezért igen nagy gondot kell fordítania munkásvédelemre. Az év utolsó két hónap­jában nehéz feladatokat kell megoldania a Csongrád Me­gyei Építőipari Vállalatnak. Feltétlenül át kell adnia az idei évre tervezett lakáso­kat, igyekeznie kell tartani a többi határidőt is, több építkezést meg kell kezde­nie. Ezért tervbe vették, hogy október 30-ig szabad szombatokon is foglalkoztat­ják a dolgozókat, ha szük­ség van rá, túlórákat vesz­nek igénybe és nyújtott mű­szakokat szerveznek. Külön­böző vállalatoktól meghatá­rozott időre igyekeznek szak- és segédmunkásokat átvenni és az úgynevezett átmenő munkákra beosztani őket. A vállalat idén 46 munkát kíván téliesíteni. A kiadott intézkedési terv szerint decemberben több mint 2300, a jövő év első negyedében csaknem 2200 dolgozót foglalkoztat majd. A téliesítés anyagi feltételei biztosítottak. A Csongrád Megyei Épí­tőipari Vállalatnál tegnap, kedden műszaki konferen­cián beszélték meg a har­madik negyedéves eredmé­nyeket, az előforduló hibá­kat és az év hátralevő ré­szének feladatait. Az el­hangzottakat ezután terme­lési tanácskozáson beszélik meg a dolgozók, hiszen a vállalat valamennyi alkal­mazottjának, a műszakiaknak és a mun­kásoknak közös erőfeszí­tésére van szükség ahhoz, hogy megfelelően zár­hassák az idei évet. Mintha a Fehértó édes­testvére lenne az ősznek: hallgatag a tavak világa. A természetkedvelő „rokonié­lekre" talál e tájban, a fenséges nyugalmú vizek mozdulatlansága és csendje oly ellenállhatatlanul vonzza, akár a szirének bűbájos éne­ke a hajósakat. A távolban, ahol szelíden várakozik a csillés ló, halászok hajladoz­nak. Az őszi lehalászás ideje van. A háló a parthoz rögzítve: feszül a benne zsúfolódó kövér pontyoktól. Amikor a merí­tőhálóval kosárba emelik, forr a víz csapkodásuktól. A válogató asztalon gyakor­lott kezek és szemek osztá­lyozzák, melyik megy ex­portra, melyik első, másod, illetve harmadosztályú. Be­csei Pál üzemegységvezető a mérlegnél jegyezte: milyen a tavak halállománya. — Jónak/mondható. A ta­vasszal idetelepített 25 dekás pontyok átlagsúlya 1 kiló 30 deka. Tervünk 130 vagon, előreláthatólag meg is lesz. A hűvös, napos ősz kedvez a halászatnak. A válogató asztalnál három „veterán" szakember, Papp Lajos főha­lászmester. Bárkányi György és Kiss Péter halászmesterek. Az előbbi kettő 18 éve, az utóbbi 13 éve él a tavak vi­lágában. A mérlegtől két markos legény viszi a csillékhez a kosarat, 60—70 kilós teher. A halászat nehéz fizikai munkát igényel. Két csillé­ben 10 mázsa hal, könyedén poroszkál vele a csillésló a kilométerekre levő telelők­höz. Dél felé jár az idő. Sze­delőzködnek a halászok,, hi­szen az újonnan létesített üzemi étkezdében több mint egy hete ízletes étel várja. A napi ebéd stílszerű: finom halászlevet főztek a szaká­csok. B. 0. Feszül a háló a kövér pontyok tömegétől (Dr. Somogyiné felv.) Szakavatott kezek osztályozzák a halakat a válogató asz­talon Halásznak az új tógazdaságban is Két évvel ezelőtt kezdték meg a földmunkát Tömör­kény község határában az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság lánctalpasai. 1600 holdas, összefüggő halastó épül az egykori terméketlen vidéken. A tavaly elkészült 417 "hold kiterjedésű két el­ső tószelvényen idén már megkezdődött a termelés. Szakemberek jöttek az or­szág különböző részeiből, halszakos agrármérnökök, hálás zznes terek. Vállalkozó embereket fogadtak, meg­kezdődött a halász szakmun­kásképzés. Üj termelési ág, új szakma honosodik meg az alföldi homokvilág szom­szédságában. Javában halásznak már a tömörkényi Alkotmány Tsz­ben is, ahol generációk em­iékezete szerint csak a ku­takban volt víz. Már idén sok száz mázsa halai kap innét az ország és emelkedik a tsz-gazdák jö­vedelme.

Next

/
Thumbnails
Contents