Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

A domaszéki „hél" vezér" Esti beszélgetés sorsdöntő kérdésekről Tulajdonképpen csak azért mentem be a minap estefelé a domaszéki tanácshoz, hogy „hátha rámragad valami itt is..." Farkas Istvánnét, az elnökasszonyt hivatalában találtam még. Pár szó esett közöttünk a Központi Bizottság ideológiai irányelveiről. Említette, hogy itt, Domaszéken is érdekesnek, hasznosnak tartják ezt az emberek, de azért akadnak olyanok is, akiket nem túlságosan érdekel, olykor még elnökasszony váratlan fordulattal átvágott egy másik témába Ez az utóbbi látszik a leg- Pedig ha az általuk ls elkönnyebb megoldásnak, mi- fogadott alapszabályt betarvelhogy a domaszéki tsz-cso- tanák a vezetők, volna dolportok vezetői tiltakoznak— guk éppen elég. A szabály nem is annyira a Rákóczi előírja többek között a tszTsz ellen, mint saját cso- csoportokban is a táblásíportjaik egyesítése miatt tást Ez itt kezdettől fogva Viszont az elnökasszony nem "tegy, mert Domaszészámára lélekőrlő lelkiisme- ken táblásitani — mondják: reti kérdés: „Eladhatja-e" „objektíve" nem is lehet örökre a falu határának szí- Az esztendőből csaknem 10 ne-javát, legjobb búza-, ku- hónaP múlt már el, a a Béfontos gazdasági poszton álló korica-, paprikatermő föld- ^ Tsz-ben eddig még vezetőket sem. Később az jeit? Ha eladja, ma még tán egyetlenegy határozatképes meg is dicsérik érte. De mi közgyűlést sem tartottak, lesz holnap? Nem fordul-e Beszélik Domaszéken: ha majd az egész falu ellene, kigyulladna az iroda teteje hogy neki, mint vezetőnek a fejük felett tán akkor előbbre kellett volna látnia sem mennének ki onnan, még akkor is, ha — alantas míg meg nem alkusznak az szándékból — akadtak, akik ezért járó külön órabérre. A Két megoldás_ — Nehéz válaszúton Sn most a mi falunk! A Rákóczi Tsz problémáját kellene megoldanunk, de van itt még annak idején mást tanácsol- háztáji földekről sem tudnás baj is. Ez a szövetkezet—a Rákóczi — az itteni nagyon is sajátos viszonyok között eddig nem tudott megállni komolyan a lábán. Nemcsak azért, mert az alig ezerholdas gazdaság beszorult a tulajdonképpen még ma is egyénileg gazdálkodó tsz-csoportok tengerébe, b elszívták munkaerejét is. hanem azért is, mert tak. Hatvan hold hatja senki, hogy tulajdonképpen miért is jár az nekik. Hisz háztáji föld szaEleinte sehogy sem értet- ^ szoriot f8* egysíkú kötem, hiszen a domaszéki f* ^Ttl^"1 "If^ kl' tszcs-tagoknak objektíve is A apportokban a vezetők is édesmindegy az, hogy a jö- egyí°l.?gyi.g e^nileg haszvőben egy tszcs-ben lesznek nalhatjak korábbi birtokaiés nem háromban, sőt jobb ^ Aiignanem« mar elois, mert a vezetés költségei eg f™ " eshetosegre, ha ^ .0, ezáltal jócskán megcsappan- fefyíeg klgyulIadna 8 íeluk vezetőik között állandósulta nának. Három vezetőség he- ÍTV1 3 teto- hogy a Csak az ENSZ nem tárgyalta még... Adalék egy szegedi emeletráépítés „irodalmához" Az egyetem jogi karának — Huszonnégy új lakást, és — Mindez mennyi kötbért épülete mögött (Lenin körút a földszinten is több lesz, jelentett? 52. és Bajcsy-Zsilinszky u. mint volt. Felújítással együtt — 470 ezer forintot de eb21.) emeletráépítés és felújí- körülbelül ötven bérlemény bői 230 ezret sikerült áthárítás folyik. Aki első éves jog- lesz. tanunk a tervezőkre, hallgató volt az építkezés - Mennyibe kerül ez az - Tehát így is ráfizettek szervezésekor, ma már jogi építkezés. kötbér formájában, doktor. Ellenben a szomszé- — Eredetileg 5 millió lett - Nincs nagy probléma, des épületen még ma sincs volna, a módosított tervek máshol bejött. Az építők is tető. szerint 8-on felül... szoktak fizetni majd minden A problémával sokan és _ Megéri' esetben, sokszor foglalkoztak már: a _ Számítgattuk már mi is, J*? + - a vélemenyem, hogy is jellem26; a kötbér ^t^. népi ellenőrzési bizottságtól a miniszterig. Ironikusan mondja a beruházó megbízottja: „Csak az ENSZ nem s az drága ez a módszer. Jobb ző szerepéről és általában. veszekedés. Módszeresen learatták egymást, no meg a közösséget is as emberek előtt. A Rákóczi Tsz jövőre már nem maradhat így, de mi is történjék vele? Két megoldás kínálkozik — magyarázta egyik: egyesülne a fahi három tsz-csoport ja * akkor csatlakoznék hozzájuk a Rákóczi Tsz is. A csoportgazdák dolgoznának tovább úgy, mint eddig, a Rákóczi lyett csak egy lenne. — Hiszen éppen ez az — mondta az elnökasszony —, pillanatnyilag itt most nem a falu érdeke a legfontosabb, hanem a csoportok vezetőié. Meg is mondták már 60 hold nem ad annyi hasznot amennyit az „igazgatók" jövedelme képez. Kiegészítik hát az üzemviteli alapból, melyet szőlőik, gyümölcsöseik után a gazdák fizetnek be. Akárhogy számoljuk: álszövetkezet álvekereken: az egyesülés révén zet5sége « a j^ábóL _ nem akarjak elveszítem azt elnöknő. — Az a fizetést, amit sikerült „lri- Mégse eladó! harcolniok" maguknak. Farkas Istvánné ezután berrvu- Szerte a tanyák (bűzött tatta a három közül a „leg- vitatják a párt Központi Biérdekesebbet", a helybeái zottságának ideológiai irányBéke Tszcs vezérkarát. elveit. Zamatolják. barátkozAz irodában heten ülnek: nak ezzel az emberek. Azort7 személy — hét vezér. S a ban az irányelvek által felcsoportnak összesen 60 (hat- adott leckéből később majd Tsz területei pedig a csopor- Van!) hold közös területe felelni is kell, s a vizsgán ton belül önálló üzemegységet alkotnának. A másik megoldás pedig az lenne, hogy a mí tsz-ünk a röszkei Kossuth-tal egyesüljön. Nagy, életerős közösség a Kossuth Tsz, úgyannyira, hogy a vezetők nem is győznek elegendő munkát adni a gazdáknak. Érthető tehát, hogy a Kossuth Tsz igazgatósága kapva kapna a domaszéki földeken. Jól tudják, hogy .mit érnek azok. van. E területen az említett a domaszéki tsz-csoportok. állandó függetlenített veze- vezetői közül alighanem töbtőkön kívül még egy brigád- ben megbuknak majd. vezető is ügyködik. Azzal búcsúztam el az elE hatalmas apparátus nökasszonytól: a domaszéki alapvetően csak 60 hold föl- határ mégiscsak a domaszédet igazgat (ennyi jutott nekik állami tartalékból), sebből veszik még ki rendszeresen háztáji földjeiket is. Természetesen van ezenkívül még vagy kétezer hold. De ezen a területen úgyszólván semmit sem csinálnak, mert itt most is, pontosan úgy, mint régen, egyénileg dolgoznak a tulajdonosok. kieké, „ne adja" hát el a röszkeieknek. — Igaz is — lelkesedett most már egészen határozottan —, hiszen szép számmal vannak már a mi falunkban is energikus, tanult emberek, akikre biztosan számíthatunk. Csépi József — Mikor készült el az első terv? — 1962 őszén lett kiadva az első, majd a végleges az idei tavaszon. — S közben? — Sok közjáték. Első; ma«áaa!<9ca. 1962-ben 14 százaléka volt értelmiségi. A változások sajátos, a szocialista társadalomra jellemző fejlődési irányról tanúskodnak. Ez: a végletes, poláris ellentétek eltűnése, a társadalom egyes részeit azelőtt — (és részben még most is) — elválasztó különbeégek csökkenése idegen szóval: homogenizálódás. Ez a folyamat homlokegyenest eltér a tőkés társadalom mozgási irányától. Ez m törvényszerű folyamat a legfőbb objektív alapja a nemzeti egység megvalósulásának. Eltérően tehát a korábbi, történelmi példáktól, ahol a nemzeti egység főleg politikai kategória, a különböző, gyakran ellentétes érdekű osztályok időleges összefogását kifejező gyűjtőfogalom volt —, mo6t a termelési viszonyokban gyökerező folyamatról van szó. E folyamat, alapja a szocialista társadalom építése, tehát szocialista nemzeti egység kialakulásáról kell beszélnünk. Leszűkítenénk a kérdést, ha csak az objektív folyamatról beszélnénk. A szocialista nemzeti egység nem kis mértékben politikai fogalom is: a szocialista nemzeti egység politikájának gyakorlása a munkásosztály szövetségi politikájának megnyilvánulása. Az, hogy melyik társadalmi osztály mikor, melyik más osztállyal lép szövetségre, sosem véletlen. Főleg a munkásosztály és pártja szövetségi politikájánál fontos szem előtt tartanunk, hogy a szövetségnek tárgyi alapjai vannak. Ez: a különböző osztályok, rétegek érdekeinek tartós, vagy átmeneti egybeesése. Ez határozza meg például a munkásság és parasztság szövetségét, de azt is, hogy a társadalmi harc valamely szakában a munkásság a parasztság melyik rétegével igyekszik szorosabbra fűzni szövetségét, melyiket kívánja semlegesíteni, stb. A magyar munkásmozgalom története, de különösen felszabadulás utáni történelmünk beszédesen tanúsítja, hogy az elért eredményeket mindig a szövetségi politika helyes alkalmazása tette lehetővé ós viszont: amikor a szövetségesekkel való együttműködésben hibák voltak, ez visszaesés, nehézségek forrása lett. Ha társadalmunk jelenlegi arculatát, összetételét tekintjük (a fentiekben vázlatosan érintett adatokalapján) — világosan beigazolódik előttünk az a megállapítás, hogy „ma már nincsenek olyan osztályok, vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal". (Kádár János a párt VIII. kongresszusán.) Tehát míg korábban a szocialista nemzeti egység gondolatát említeni nem lett volna aktuális, addig most időszerűvé, szükségessé vált A szocialista nemzeti egység politikai kritériumaként a szocializmus, a béke, a nemzeti függetlenség igenlését kell megjelölnünk. Ügy véljük, ebben népünk többségének felfogása egységes. Ám az egyetértés különböző fokú és következetességű. Honnan adódnak a különbségek? Lényegében két forrásból. Mindenekelőtt tekintetbe kell vennünk, hogy a társadalmunk szerkezetéről korábban említettek csak a legáltalánosabb tendenciát tükrözik. Tény, hogy dolgozóink 95 százaléka a szocialista szektorban tevékenykedik. helyzetüknél fogva közös érdekük a szocializmus minél eredményesebb építése. Ámde ugyanakkor még jelentős különbözőségek is vannaJc A legjellemzőbbet említsük: még megvan az érdekek részleges eltérése a városi és a falusi lakosság, az ipari munkásság és a parasztság között. Ezen túlmenően: elég egy pillantást vetnünk a városi lakosság belső rétegeződésére, a falu belső tagozódására, hogy megállapíthassuk itt még jelentős ellentmondások lehetőségei adódnak. Magában a munzottia- gsak az jöhess nem lett* 7oll?a elt>ontani, s egy Személyben - a havi fizezouja. „usaK az linöz. nem t építeni helyette. Olyan ,A„nAi a nrémi,,mnál tárgyalta meg." Lapunk is J lt ' mint egy bagolyvár £.• • ,agy a hírálta már az éoítkezést „ . ' mlnL egy Udgoiyvar. erezte ennek a hatasat? Diralta mar az epitkezest. csupyn a csapos gerendák Senki az éeviláconi Most ujbol körülnéztünk a menP yiS(-,ge elérte a 18 köb- SmM 32 égvllagonmét-CTt- Fant3íZtikus mennyi- ígéretek és kádex gu allvanyzatnaL ségű anyag kijött innen. Unnám ic czénvoüam" - Egyébként mi a vélemé- A tervező vállalatnál Ko. „mdgdin IS 5£cgTB!iciH nye erről a jubüáló építke- cús Bélát kerestem fel. AmiA múlt hét végén kihalt zésről? kor elmondtam neki a kivivolt az építkezés. Hétfőn dél- _ <3szjntén szólva magam telező és a beruházó megbíelőtt viszont több munkás k ^égyellem, de nem tehe- zottjanak a véleményét, így szorgoskodott, az akkor er- tünk róla Télen js do]gozni kezdtekezo ipari tanulok (tizenket- fogunk s remélem jövö - Az nem i®82- hogy a ten) meg zsebredugott kéz- nydrra elkészülünk. terv használhatatlan volt. zel fütyörésztek a függőfo- ' ' " Hibás volt, nem vitás és mólyosón. Egy középkorú férfit Már irOtialRIft Wafl._ dúsításra szorult. De hadd szólítottam meg: „Mióta, s jegyezzem meg, hogy a bemeddig tart ez a munka?" — Az építkezés szín Helyé tói ruházó újabb és újabb szema férfi rám se nézett, csak nincs messze a beruházó — pontokkal jött menetközben úgy menetközben mondta: Szegedi Ingatlankezelő Vál„Ajaj. Régóta tart már, de lalat — székháza. A felújítás több mint két évig pangott a műszaki ellenőre: Báthory munka. A terveket el..János. Az építésvezetői irodában — 1960 óta húzódik ez a Bálás fi József művesetővel dolog — sóhajt, s elém tesz beszélgetek. egy vastagra tömött irattar1— Még az idén tető alá tót. Mosolygok a tetemes radjanak a lakók és szigetel hozzuk — mentegetőzik. iratanyagon, mire elmondja, jék le a padlást Ezt az al— Mikor kezdték? — kér- hogy mekkora „irodalma" ternativát is kiadtuk. Másodem tőle. van már ennek az építkezés- dik; ne maradjanak a lakók. — Elég régen. 1963-ban kel- nek, s ez a dosszié csak egy egy kalap alatt teljes fehíjílett volna, de csak a múlt év töredék. tást rtejényonultunk feL K,é" - kívűl 20882 volt - A három év mégis sok sőbb feleves kiesés is volt, a tervezes, de az építőipar idő. mert az összes tervet át kel- sem úgy „állt hozzája", aho- _ Közben adtunk részterlett dolgozni, mivel az ere- gyan kellett volna. Például veket, s az építkezés íolydeti használhatatlannak bi- a hat és fél milliós beruhá- hatott volna előbb is. Az zo nyúlt. zásból ez évben csak 2 és igaz hogy májusban kerüli - Ki készítette a terveket? fél milliót kértek le. Ezt nyíl- ki a komplett tervdokumen- A Szegedi Tervező Vál- ván könnyen teljesítik is. táció. S az utolsó nap a lélalattól Berniczki József. Az - Valami fix batáridő nyeg a beruházási kódex újat, a módosítottat pedig egy vagy szerződés? szerint Hiába van ott a terv hármas kollektíva; Kocsis — Eredetiben volt, de el- 90 százaléka jóval előbb, ha Béla, Sánta József és Gáspár vesztette szerepét, újat kel- valamennyi is hiányzik, kötFerenc... lett hozni. Augusztusban jár- bérezni lehet. Persze, hivaIgen meleg van a felvomi- 1801 az építésügyi főigazgató- talos fórum előtt másképp lási épületben a művezető ságon> s kértem, hogy hatá- hangzottak el az ígéretek, s kinyitja az ajtót, ablakot, és "?eg » ^j*?? id?" yégül a k^ex alapján másfolvtatia Jet, mivel a kivitelező hozza- kepp végződött a gyakorlat. . juk terjesztette fel a vitát. - Volt annyi terv. hogy "V,", * pröb,fp?.^f V0l> Többször is kértük őket, de előbb is dolgozhattak volna, A í8?0*8'0001 tudt?k. .!ö°" nem reagáltak. Tárgyalást persze a szabály mást mond. re kiköltöztetni. Valojaban kértem, hogy azon mi is el- komplett terv szükséges a csakaz iden majusbankezd- mondjuk a véleményünket, kezdés idejére, hettunk komolyan munkához. s a 22 ,akoét... Nem tűztek A kör bezárolt. Labdá/.ki egyeztető tárgyalást, s tunk. Ögy tűnik, hogy senmegerkezett a döntés: határ- ki sem hibás- sem a beruidő 1966. júlus 20. házó, sem a kivitelező, sem Nevetséges e hosszú kivi- a tervező A leendő lakástelezési idő, még akkor is, tulajdonosokat 1960-ban szerha közben módosítani kellett vezték. ök nyomban fizela terveket Talán egy kerek tek is, s ma már bizalmatesztendő is elegendő lett lanok és közömbösek a havolna, hiszen ennyi idő alatt táridőkre. A járókelők is nem ekkora házat, de még megszokták a képet; ,.Viegy tízemeleteset is fel lehet gvázat építkezés!", a villaépíteni. mos vezető is megszokta. - Furcsa, hogy ennyi ide- hogy évek óta lassít a tábje vajúdik — mondja a mű- Iánál: „5 kilométer!" szaki ellenőr - feltűnő vi- Ez a2 írás mar nem ^ szont, hogy a Lenin körút 27. . vizet zavar". de mégis szám alatt levő építkezés, szükséges, ha másért nem. a amely csak ezután indul, ta- tanulság miatt: ha elkezlán előbb is készen lesz. dünk egy felújítást, sok- Hogyhogy? kai alaposabb előkészítő - Ott érdekelt a kivitele- munkára van szükség, s ha ző, saját részükre építenek az is meg van, gyors kivitemajd lakásokat, és biztosan lezésre. Egy ilyen volumenű nem húzzák el ennyi ideig. munkát semmi esetre sem - Persze, nemcsak a hoz- szabad egy évnél tovább záállásban volt a hiba. húzni. S circulus vitiozus- Az igaz. A lakókat — nak sem szabad előállni az váltólakások híján — késóbb építkezésnél érdekelt felek tudták kiköltöztetni, és kés- között. tek a tervek is. Gazdagh István — Hány lakást nyernek ráépítés során. kásosztálybon is érezhető a különbség a régi „törzsökös" munkások és a nemrég beáramlottak gondolkodásmódja között Ez utóbbiak egy része a városi és falusi kispolgárság gondolatvilágában él még A termelőszövetkezeti parasztság sem egyhamar és nem egyformán vetkőzi le kistulajdonosi gondolkodásmódját. Az iparosok jelentős része ma már kisipari termelőszövetkezetekbe tömörült, azaz a szocialista szektor részese lett Tudott dolog azonban, hogy a szövetkezetekben itt-ott olykor még megtalálható a magántulajdonosi gondolkodás és magatartás. Mindezek a különbségek objektív alapjai az egyes társadalmi rétegek közötti; — a fő tendencián belüli — ellentmondásoknak, s befolyásolják a szocialista célok igenlésének erejét is. Ami a tudat kérdését illeti: senki sem tagadhatja, hogy a felszabadulás óta népünk nagy léptekkel haladt a művelődés útján. Látóköre tágult, szemlélete sok tekintetben átalakult. A szocialista gondolkodás széles rétegekben gyökeret vert. Ez is a szocialista nemzeti egység tényezője. Ám önmagunkat áltatnánk, ha átsiklanánk a számottevő különbségek felett Az új és a régi harca itt is tart. A polgári ideológia hatásával még sokáig számolnunk kelL A szocialista nemzeti egység politikája nemcsak szövetség és megegyezés, de egyben eszmei és politikai síkon folyó harc is, osztályharc a szocializmus teljes felépítéséért E harc eredményessége feltétele az egység növekedésének, de van más kihatása is: a társadalmi célt ismerő, azt igenlő dolgozó másképpen, jobban végzi munkáját, mint akit a kispolgári, individualista gondolkodásmód tart fogva. Ilyenformán a tudat átformálásáért végzett munka: osztályharc, s egyben a szocialista nemzeti egység erősítésének egyik fontos feltétele. FARKAS SÁNDOR A keresztyén békekonferencia szolidáris a vietnami néppel A keresztyén békekonferencia vezető testülete, a mintegy 150 tagú tanácsadó bizottság — a magyarországi egyházak meghívására — október 13—17 között Budaa többi között hangsúlyozza: fáradhatatlanul törekedni kell a háborús tűzfészkek felszámolására, a nemzetközi konfliktusok veszélyének leküzdésére. Kipesten tartotta ülését. A ta- emeli a határozat, hogy a nácskozások befejeztével a tanácskozás résztvevői mozgalom vezetői hétfőn mélységesen együttéreznek a sajtótájékoztatót tartottak a margitszigeti nagyszállóban. A sajtótájékoztatón ismertették a keresztyén békekonferencia tanácsadó bizottságának Budapesten elfogadott határozatát, amely szabadságáért ós függetlenségéért hősiesen küzdő vietnami néppel, s meggyőződésük. hogy a vietnami problémát nem katonai eszközökkel, hanem kizárólag békés úton lehet megnyugtatóan megoldani. Kedd, 1965. ektóber i». DÉL-MAGYARORSZÁG 3 l