Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

íf 4 f? Fofyóiratok VILÁG PROLETÁR]Ali EGYESÜLJETEK Gromiko—Rusk találkozó A MAGYAR SZOCIALISTA MVNKÁSPÁR T LAPJA 55. évfolyam. 231. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1965. október 1. Közzétették az SZKP KB plénumáuak határozatait 1. Március 19-re összehívják a XXIII. kongresszust 2. A Legfelső Tanács elé terjesztik az iparigazgatási javaslatokat (A határozatok a 2. Maion.) A magyar küldöttség Mongóliában Látogatás a Mongol—Magyar Barátság Tsz-ben A magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével csütörtökön, mongóliai tartózkodásának negyedik napján, gépkocsin az Ulan Bátortól mintegy 90 kilométerre fekvő Érden faluba látogatott és megtekintette a Mongol—Magyar Barátság Termelőszövetkezetet. A magyar küldöttséget vidéki útjára elkísérte J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt IÍB első titkára, miniszterelnök; D. Molomdzsamc, a Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottságának tagja, első miniszterelnök-helyettes és több más vezető személyiség. A vendégeket megérkezésükkor a szövetkezet tagsága nevében D. Sagdar elnök üdvözölte, ősi mongol szokás szerint kumisz-szal és juhsajttal kínálta. A vendégek megtekintették a szövetkezet jószágállományának egy részét, majd a magyar szakemberek által épített artézi kutat. Később huzamosabb időt töltöttek egy mongol pásztor jurtájában. A küldöttség ezután egy több kilométer hosszú, nehéz terepen lebonyolított lóversenyt nézett végig. Ezt követően a szövetkezet kultúrtermében ünnepi ebédet adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére. Kádár János pohárköszöntőjében méltatta a mongol—magyar barátság jelentőségét, majd átnyújtotta a szövetkezet vezetőségének küldöttségünk ajándékát: egy keskenyfilmvetítő berendezést, három filmet és egy vetőmagkollekciót Ezután J. Cedenbal mondott pohárköszöntőt. Bensőséges szavakkal méltatta a mongol—magyar barátságot és a szocialista Mongólia építésében nyújtott magyar Munka, öntudat, nevelés Ülést tartott a Szál* szer vezetek Csongrád Megyei Tanácsa Csütörtökön délelőtt ülést tartott Szegeden a Szakszervezetek Csöngőid Megyei Tanácsa. Ülésén megjelent és felszólalt Siklós János elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Gyöngyösi István elvtárs, az Építő-. Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára, a SZOT elnökségének tagja is. Az SZMT elnökségének beszámolóját A szakszervezetek feladatai a dolgozok szocialista nevelésében Csongrád megyében címmel dr. Németh l.ajos, az SZMT megbízott vezető titkára ismertette. Az előadó bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom tradicionális érdekvédelmi feladatának tartja az építés meggyorsítását, a nevelés módszereivel is. Ma a munkások, a dolgozók általános és egyéni érdeke, hogy hazánkban befejezzük a szocializmus felépítését. A szocialista tudat, párosulva az anyagi erőkkel olyan erőt ad. amely a termelési, az építési, a vezetési feladatok magasabb szintű elvégzését teszi lehetővé. A szocialista gondolkodásból fakadó erő segít meggyorsítani a feladatok megoldását, és így is szolgálja a munkásosztály és az összes dolgozók általános és napi érdekeit. Kétszer annyi munkás — Mindnyájan tanúi vagyunk annak — mondotta az előadó —, hogy a második ötéves terv iparpolitikai elveinek alkalmazásával hogyan iparosodott Csongrád megye. Amellett, hogy bővítettük régebbi üzemeinket, olyan új munkahelyek létesültek, mint a szegedi gumigyár, a szentesi Kontakta, a ruhagyár szentesi telepe stb. Az ipari üzemek bővítése, korszerűsítése és az új létesítmények következtében Csongrád megyében az ipari munkások szánva az utóbbi tíz évben közel megkétszereződött. A szakszervezeti mozgalom megyei kereteiben elhelyezkedő mintegy 55 ezer ipari munkás olyan osztályálapot jelent a szakszervezeti mozgalomban, amelyről a módszerek sajátosságaiból adódó nehézségek ellenére a korábbinál sokkal hatásosabban lehet terjeszteni a munkásosztály világnézetét, a marxizmust, leninizmust. A hatalmas politikai, .gazdasági fejlődéssel párhuzamosan erősödött a szakszervezetek szervezeti ereje is. 1957-ben 67 ezer szakszervezeti tag volt megyénkben, tavaly már közel 110 ezer. Szakszervezeteink szocialista nevelő munkájához nagy segítséget adhatnak ós adnak Csongrád megye haladó hagyományai, amelyek értékei az egész magyar munkásmozgalomnak is. Például a szegedi, hódmezővásárhelyi ipari munkások felszabadulás előtti bérmozgalmai. Ali még a szegedi Hétvezér utcai, a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János utcai munkásotthon és emlékezteti a mostani szervezett dolgozókat azokra az időkre, amikor a párt útmutatása alapján harcoltak, küzdöttek a Horthy-rendszer ellen, az emberibb életért, a jogokért, a több kenyérért. Vannak ugyancsak történelmivé vált emlékei a felszabadulás utáni két évtizednek is. Ezek is szólhatnak a ma embereihez, elsősorban a fiatalokhoz. A szakszervezetek helyi akciói, az üzemek államosítása érdekében. Helyi sajátosságok A Szegedi Szakmaközi Bizottság, vagy a munkahelyi szakszervezeti bizottságok munkája a tervgazdálkodás megkezdésekor mindmind eszmei hajtóanyagul szolgálhatnak elszántságunkhoz, jelenünk ezer szervezési, nevelési problémájának legyűréséhez. Nemkülönben a lassan ugyancsak történelmivé váló emberről emberre menő agitációs nevelő munka, amelyet a párt irányítása alatt a szakszervezeti mozgalom aktívái* a ezérvezett dolgozók legjobbjai végeztek el néhány éve a mezőgazdaság átszervezéséért vívott nagy politikai küzdelemben. Mindezen túl több más jellegű, objektív körülmény is segíti az eszmei nevelő munkát a szakszervezetek számára is Csongrád megyében, mint például a felsőoktatási intézmények, a városokban és falvakban tevékenykedő középiskolák, a Szegedi Nemzeti Színház, a szabadtéri játékok, a filmszínházak, az állami és társadalmi művelődési otthonok, a könyvtárak és múzeumok hálózata. A televíziók és rádiókészülékek az országos átlagnál magasabb elterjedtsége, a dolgozók által olvasott időszaki sajtótermékek nagy példányszáma. Megállapította az SZMT, hogy bizonyos vonatkozásban az ország többi megyéjétől eltérő körülmény, helyi sajátosság nehezíti, teszi bonyolultabbá a párt ideológiai iránymutatásának alkalmazását. Például a megye termelési viszonyainak gyökeres megváltoztatásával, illetve azzal összefüggő gyors ipari, mezőgazdasági fejlődéssel, a növekedéssel járó bajok. Az üzemek létszámának növelésekor az új üzemek létesítésével sok, a gondolkodásban elmaradt dolgozó került az ipari és mezőgazdasági üzemekbe. Megyénkben igen sok a naponta lakóhelyükről az üzembe és visszautazok száma. Közel 15 ezer ember utazik naponta üzeme és vidéki lakása, a falu és a város között. Ez a sajátosság nehezíti e rétegekkel való foglalkozást. Ezek általában nem vesznek részt a nevelés különböző fórumain, termelési tanácskozásokon, szakszervezeti taggyűléseken, tanfolyamokon stb. Lakóhelyeiken pedig olyan keveset tartózkodnak, hogy ott sem vonhatók be a szervezett megmozdulásokba. Ideológiai éberséget! A Szakszervezetek Megyei Tanácsa helyeselte az (Folytatás a 3. oldalon.) gazdasági és kulturális támogatás jelentőségét. Ebéd után a szövetkezet udvarán ünnepi gyűlést rendeztek. D. Sagdar elnök megnyitó beszédében arra kérte Kádár Jánost, hogy tolmácsolja a szövetkezet tagságának forró üdvözletét a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet és az egész magyar mezőgazdaság dolgozóinak, s újból köszönetet mondott a szövetkezetnek nyújtott segítségért. Bejelentette, hogy tagságuk közgyűlése Kádár Jánost és J. Cedenbalt szövetkezetük tiszteletbeli tagjává választotta. Közölte azt is, hogy a közgyűlés határozatának megfelelően a barátság jeléül egy ezüstveretű kan táros és nyerges lovat ajándékoznak a magyar küldöttség vezetőjének. Kádár János átvette a tiszteletbeli szövetkezeti tagságát igazoló könyvet és a lovat, s meleg szavakkal mondott köszönetet. Ezután beszédet mondott. ElismerésI sel szólt a gazdaságban látottakról, majd a két ország együttműködéséről. Megállapította: „pártjaink és országaink barátsága szilárd, fejlődik. A mongol—magyar barátság a békeszerető erőket szolgálja". J. Cedenbal beszédében méltatta a magyar népnek a szocializmus építésében kivívott sikereit, majd kijelentette: „A mongol és a magyar párt- és kormányküldöttség tárgyalásai tovább erősítik országaink barátságát. örvendetes dolog, hogy nézeteink minden kérdésben megegyeznek". Küldöttségünk a késő délutáni órákban visszatért Ulan Batorba. * Andrásfi Gyula, hazánk Ulan Bator-i nagykövete csütörtökön este fogadást adott a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A szívélyes baráti légkörben lezajlott fogadáson Kádár János és J. Cedenbal pohárköszöntőt mondott. (MTI) (Bádlótelefoto — MTI Külföldi Képszol.) Gromiko és Rusk találkozott New-Yorkban, a Waldorf Astoriában. A két külügyminiszter ma ismét tanácskozik. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentest tett a faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta, és a fakitermelés, feldolgozás, felhasználás, a fával való takarékosság, valamint a fahelyettesítő anyagok termelésének anyagi ösztönzésére határozatot hozott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegenforgalom további fejlesztésének irányelveiről, s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyek meg a megvalósulásukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi miniszternek az orvosképzés helyzetéről, a földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák menetéről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforgalom szállítási kérdéseiről szóló tájékoztatóját A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. A faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelentés—a többi között — megállapítja: a fakitermelés az elmúlt öt év alatt rnintegy 17 százalékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 százalékkal emelkedett. Üj erdők telepítésével, illetve a meglevők felújításának eredményeként az ország erdőterületének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 százalékra emelkedett. A második ötéves terv során megteremtettük az alapokat a korszerű fafeldolgozáshoz, és fejlődés tapasztalható a fát helyettesítő anyagok alkalmazásában is. Ez a szénbányászatban és bizonyos fokig a göngyöleggyártásban kezd elterjedni. A népgazdaság fejlődésével együttjár, hogy több faanyagot használnak fel. A faimport mennyisége és értéke azonban a tervezettet is túlhaladta, a növekedés — a vizsgálatok szerint — az indokoltnál aránytalanul nagyobb volt. A kormány megállapitotta: szükséges, hogy a fával való gazdálkodásban tapasztalható hibákat és mulasztásokat megszüntessék, a takarékossági lehetőségeket hasznosítsák, ily módon a faimport a továbbiakban kisebb arányban növekedjék. Ugyanakkor az eddiginél több fahelyettesítő anyagot kell gyártani, és felhasználásukat szélesebb körben kell elterjeszteni. Az importált fenyőfűrészáru felhasználásának csökkentésére elsősorban az építőipaiban és a ládaiparban vannak nagyobb lehetőségeink. A faanyagokkal való helyes gazdálkodást célzó intézkedéseket szervezettebbé kell tenni, és a népgazdasági érdekeket jobban összhangba kell hozni a vállalati érdekekkel. A különböző ösztönzési rendszereket ennék megfelelően kell módosítani. (MTI) ' • - "' A V sV ^fc ' V' SS?" ^PiwlffiÉ^ " Osztrák hajó Buf^esleii (MTI foto — Lajos György felvétele) Huszonöt évi szünet után újra osztrák hajó érkezett a pesti Duna-partra. Az első Dunagőzhajózási Társaság „Theodor Korner" nevű luxusgőzőse rendszeres kiránduló forgalmat bonyolít majd le Ausztria és Magyarország között : -Mm (Sima SZttíbp. FOLtfŐiaATÜK ILKS9WKI WHImBt \