Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-14 / 216. szám

A tápai vendéglőtől - a „Szocialista Kultúráén" kitüntetésig „Forogj, malom, őrölj, rin- amjkor lázban ég az egész A vasárnapi ünnepi műgas$, Tisza-víz. Minden falu. nem varjúkárogásos, sor minden boldog szereplőinunk vege A semmibe balladás hangulatban pró- jét felsorolnunk nincs móvisz..." — írja Jupász Gyu- bálgatják el — színpadra lé- dunkban, a nagy tánccsoport 1.. ... i .'. rvqn1.,.vM,Al _ . mnociwcircí nóo i bo t r/xtTión nóní fonnuf o íTd InNótázni szeretnék... éte^T Öregek napja a II. kerületben * )u a lápéj malomról. pás előtt — műsorszámaikat román népi táncát, a KaloMilyen szívesen menekül- az ifjú és idősebb szereplők, csaj párost, a vizslás! táncot tek ide a szegedi festők és npm „semmibe visz" az út, a Várnai Zseni írók. megmerítkezni az „ál- hanem mindenki vidám, bol- előadó kislányokat dog és elégedett. É® büszke. modozó víz" nyugalmat varázsló atmoszférájában — s keseregni a „ködös határban", melyben a költő látomása szerint egyre a „Halál kaszált" akkoriban. A dal és tánc kertje Ide nyilván nem csupán pihenni jöttek szívesen az írók és festők, hanem, mivel fokozottan érzékelhették, a magyar nyomorúságot, aholverseit a Tömörkény: Ilka kendője című jelenetével közreműködő színjátszókat. Ács Gyuri bácsiék tápai táncait, s a veVan is mire: „A Szociális- gyeskar produkcióit is — kitüntetést, legalább egy-egy villanás Az egész falu ta Kultúráért" melyet Hantos Mihály, a me- erejéig — nyilván viszont gyei tanács elnökhelyettese ünnepélyes keretek fogjuk látni a tv-képernyő* között jén is, hisz a Magyar Telenyújtott át a népj együttes- vízió munkatársai mindvér nek. az egész falu kapta, gjg Qtt szorgoskodtak a táHiszen — amint Hanto® Mihály mondotta ünnepi beszédében — „Egész Tápé lalórajokban szállongó gondot kossága egyetlen, nagy népi a magyar parasztság feje fe- együttes". Mindenki, a falu lett... Nem véletlen, hogy apraja és nagyja részt vett ez a sok-sok évig befelé for- ebben a gyönyörű, immár duló. zárkózott falu péi Juhász Gyula Művelődési Otthonban rendezett előadáson. Különös gonddal Sajátos varázsú. fűtött több évtizede® munkában, a hangulatú estének lehettek hétköznapok balladás tragé- tanács vb-elnöktől és vb-tit- tanúi azok, akik vasárnap diáiból a dalba, s táncba me- kártól a kisegyüttesben tán- este végignézhették a kitünnekedett — nem véletlenül coló Nagy Marikáig, Kószó tetett együttes ünnepélyét. S termett itt annyi nótáskedvű Rozjig. Rózsa Arankáig — a bár a MÉSZÖV — melynek lány, annyi táncoslábú le- szövetkezeti dolgozóktól a gény, s annyi síróhangú ci- népművészet 78 esztendős terás: az igazgyöngy is bír- mesteréig, a sugaras kedvű, adásával hatatlan erejű szorítás hatá- •••• megyei elnöke, Hpnyadkürti István, művészi serleg átkedveskedett az máig fürge léptű Ács Gyuri együttesnek — különös gondbácsiig és feleségéig... Az dal, kiemelten tartja kezét önfeláldozó, lelkes tevékeny- az együttes sorsán, a tápai Hát itt szerivel nőtt „igaz- séget folytató pedagógusgár- népi együttes jövője mindengyöngy": a népi kultúra kin- da: a Török házaspár és Mol- képp biztosított, mert a falu nár Imre éppúgy részesei a egébze, Már a reggel örömteli ese- dalokat éneklő Sebestyén ménnyel kezdődött. Nyolc Anna; ak és Lörincz Kataórakor pattogó, vidám zene- Unnak. Sikert aratott szaszórq ébredtek a petőfitelepi valutával Sáfrány Irén és szociális otthon öregei. Hal- a népi tánccsoport is. kan, dudorászva öltözködtek. A jókedv egyre fokozódott, Régmúlt fiatalságuk emléke- s így szép sikert ért el a it idézték. Igy indultak reg- Csongrád megyei Építőipari gelizni a virágokkal díszített Vállalat Laduónszkí-kóiusa termekbe. Kertész Lajos vezetésével. A konyhán közben fel-fel- Ezután következett az Orvoscsorrentek az edények. Dr. tudományi Egyetem citeraMatolai Olivérné, a szociáiis zenekara, otthon vezetője, de az ott- \ kedves napot 4 színvohon valamennyi dolgozója nalas műsort az öregei; neizgatottan szemlélte, minden vében Kovács Zoltánné, a rendben lesz-e. Izletes-e az petőfitelepi szociális otthon ünnepi leves, elég puha-e a gondozottja köszönte meg a hűs. kerületi tanács vezetőlS ugye az ilyen meleg szi- • •••,• vű gondoskodás után senki *ek, s a petőfitelepi szociális nem kételkedik benne, hogy otthon dolgozóinak, az ünnepi ebéd finomra siNemrég fejezték be a győri Richards Finomposztó, gyárban a Cannes elnevezesű gyapjú és palyakrill keverésű zsugorított kártolt szőr vet kísérleti gyártását. A? új gyártmányt, amely 4 min. tás cérnából készült női kzubátszövetek helyettesítésére készült — csak azoknál sokkal tartósabb —, a lipcsei nemzetközi vásáron kiállítót* ták. A nagy és apró kockás szövetek elnyerték a zsűri tetszését és táviratban értesítették a vállalatot, hogy aranyéremmel tüntették kl. A gyárban a kereskedelem igényei szerint a negyedik negyedévben kezdik meg as újfajta szövet gyártását és az új esztendő első hónapjaiban kerül forgalomba. sara nyeri nyűgöző-szép ragyogását. csei — népdalok, táncok a nép közössége burjánozva születtek ezen a munka jutalmának, mint a szemmel láthatóan azon van, néprajzilag sajátságos arcú- citerát pengető Biacsi Milafú tájon. Mára is jutott e hály, Kónya György, Berta kincsek szépségeiből —csak- József, vagy a szólisták: Mi- hogy ezt a szép kitüntetést újabb sikerek, újabb elisVNMMMHNm mérés hogy most. ezen a szeptem- Tóth Andrásné és Molnár zett kulturális munka nyoberi vasárnan délutánon, Mihály mán. Dér Endre (Somogylné felv.) Az ünnepi műsor egyik tánca került. Ez volt a vé'eményuk az otthon lakóinak is. Ebéd után egy kis pihenő, aztán újabb készülődés, vendégvárás. Ugyanis ezt a vasárnap megrendezett öregek napját nemcsak a petőfitelepi szociális otthon lakói, hanem a II. kerületben lakó idős emberek is ünnepelték. A vendéglátó gazdák sorfalat álltak végig az udvaron, s már a kipuban virággal fogadták az érkezőket. S a meghívottak csaknem 1 mind eljöttek. A műsorkez-1 dós előtt már mintegy 500 j fehér hajú bácsi, néni ült a székeken. Már éppen hezdeni akarták a műsort, amikői- megszólalt Varga Hándor, a petőfi telepi szociális otthon legidősebb lakója. — Nótázni szeretnék, na lehetne. Ügy mondják, fiatal koromban egészen jól énekeltem a bordalokat — mondta a 96 éves emberA kérést örömmel hallották a vendégek és a rendezők is, így aztán az ünnepi beszéd elhangzása után, amelyet Kedves Andrásné vezetőigazgatónő, a Hazafias Népfront kiküldötte mondott el, igen szívhez szólóan, Varga bácsi is kedvére nótázhatott. Meghitt hangulatban peregtek a műsorszámok. L.akatos Béla és zenekara játszott és Süli József énekelt. — Még nyílnak a völgyben a kerti virágok — szavalta Török Julianna, a védőnőképző iskola növendéke, s a meghívottak közül többen vele együtt ismételgették a szép sorokat. Fellépett a műsorban még magyar nótákkal Rózsa Emília, Hi mai Mária pedig zenésített Petőfiverseket adott elő. Sokat Megnyílt a bécsi őszi vásár Franz Jonas osztrák köz- A2 idei bécsi őszi vásáron társasági elnök vasárnap dél- a résztvevők sorában — szágból összesen 200 kiállító tendöben — kollektív kiáivesz részt. A külföldi kiál- , Maavaror_ lító cégek és vállalatok -za- Utassal *zelepel Magyaror ma 2250. szág. Hl Uj filmek i§ Ez az űj csehszlovák film társak, ismerősök pedig félUgrás a sölétbei úgy indul, mintha szokványos kalandfilmnek készülne. A cselekmény — 1942ben a megszállt Csehszlovákiában játszódik — azzal kezdődik, hogy egy kora őszi hajnal derengésében három cseh kommunista ugrik ki egy szovjet földről felszállt repülőgépből. A cél: összeköttetést teremteni a prágai elvtársakkal. A folytatás már nem kalandfilm. Vannak persze a filmben Izgalmas, sőt kalandfilmekre emlékeztető motívumok is. Mégis; az egésznek nem ez a lényege. nek. Rettegnek a németektől, a Gestapótól. A kommunisták, akik keresik régi barátaikat, elvtársalkat, úgy érzik, a harcnak ebben a szakaszában, légüres térben mozognak, egyedül vannak. Aztán lassan mégiscsak megteremtődnek a kapcsolatok. Igaz, ezért nagy árat kell fizetni. A három kommunista közül — akik a repülőgépről nemcsak a hajnal sötétségébe, de a viszonyok, aa ismeretlen jövő sötétségébe ls ugranak — aa egyik, Ottó Zelenka és Vladlslav a csoport vezetője rögtön a Delong, a forgatókönyv írói kezdet-kezdetén meghal. A — az utóbbi egyben a film másik, aki retteg attól, hogy rendezője is — nem román- a kiépült kapcsolatokat feltikus izgalmassáfiú kaland-, fedezik, s az addigi munka filmet vittek vászonra, ha- és áldozat hiábavalóvá vánem pszichológiai drámát al- lik, megöl egy ártatlan emkottak. Legfontosabb fel- bert, s aztán a tűzharcban adatuknak azt tekintették, tapsolt a közönség a cigány- hogy a három kommunUta ' ' alakját plasztikusan, Mihaszna szerelem - TÁVOLI KIADÁSBAN IIIIIIIIIIIIIIIIIIUilllllllllllllllllllllllllllllllllll'IIH Népies író, falukutató, szociográfus volt Szabó Zoltán a „Szerelmes földrajz" című, akadémiai díjjal kitüntetett szépírás szerzője. Távolban született a mű, korai emigrációban, amelyet a német megszállás kénys/eritett az alkotóra, aki a francia kormány meghívására 1939-ben utazott Nyugatra. Müvét a Nyugatkiadó három évvel később adta ki, lapjain a szerző beszédes vallomást küldött a haza tájairól, változatos földjéről, lakólnak és íróinak egykori gondolatairól. Borítóján néhány vonalból álló napkorong sütötte a nagy pusztán álló kis emeralakot, aki mellett gémeskút bólogatott. Az író a régi és „örök" Alföldről vallott. Két emigráns egyesület most újból kiadta Szabó Zoltán negyedszázados művét — Washingtonban. Az előszó szerint a külföldön élő magvaroknak szánták, de a nosztalgikus szándék ma nyilvánvalóbb, mint húsz-egynéhány évvel előbb volt. Az ízesen szép nyelven, meleg érzésekkel írott könyv Illyés Petőfl-jének földrajzi fogantatása. Gondolatai között a kuruc költészettől Babits Mihályig vonul fel a magyar költészet. hogy valljon az Alföldről, a Dunáról, a Tiszáról, az ország szívéről. Mit mond a „Szerelmes földrajz" ma az emigrációban élő magyar olvasónak? Bizony sok elavult érzést, mára már tévhitté vált gondolatot. Azt mondja, hogy a tájakat nem fogja az idő, az eszmék elúsznak felette mint a felhők, a haza rendszerektől, politikai világnézettől függet.ler. lehet. S a népről? Az „úgy él a szomszédnépek karéjában mint a gyümölcsben a mag ... Más a magja, más. a húsa e tájnak..." Bizony nem nehéz elképzelni, hogy milyen nacionalista vágyakat célzott meg az Író 1939-ben — de nehéz elképzelni hogy mi lehetne a célja ma? Az időtlen szerelemre persze szép sorokat is szül az emigráns író. A Dunát nem cserélné el a Szajnára, a Balatont a Földközi-tengerre. A tengert ajándékba elfogadná — cserébe nem. S azt még máig szólóan helyesen vallja; a magyar táj földrajzi valósága sokak számára azért szűk, 'mert nem ismerik a haza tartalmának szépségeit. — De ás itt jön a szándék nélküli csalás — az író hatalma végtelen. Beismeri: nem a táj mondanivalóját tolmácsolja, hanem a rtaga mondandóját mondatjh el a tájjal.. Magyarán; a versekből és az írói freskókból is azokat a részleteken villantja fel, amelyek az elesettséget. a szomorúságot, a fájdalmat örökítették meg. Petőfi 26 évéből meg a fél ország objektív képét idézi fel, dc Juhász Gyula alföldi verseiből már csak a tűnődő óriás magányát, a kivándorló parasztok földön/utó bánatát, átokverte hallgatagságát őrzi meg. Hogy az író a távolból ezt látja a fasiszta háború kitőréseKoi — ez még tiszteletre méltó ls lehet ne... Külön fejezeteket szentel ez a különös módon feltámadt alkotás a< „álmos" és „szegény" Tiszának, Sze gednek és Debrecennek. Míg Szegeo kapcsán szembeállítja Juhász Gyu'a búbánatos külvárosi idilljeit a „büszke" klebeisbergi palotákkal, addig Debrecennél Csokonai Vitézt, Petőfit, Adyt, és Tóth Árpádot szólaltatja meg: a cívis város sertésektől bűzlik, virágtalan, sivatagos, poézist felfaló vidék, szépség megemésztője. És sommáz a mű; az írók „szinte szociográfiai pontossággal fejezik ki az alföldi nép állapotát..." Csengenek-bonganak a gondolatok és idézetek, de mintha visszhangos lenne a vidék, távolról, elhalóan jönnek a szavak. Üjból kiadták tehát a „Szerelmes földrajzot", noha mihaszna e szerelem, több mint két évtized elszaladt, s az élet megváltoztatta e tájat. Ugyan mit adhat e valaha pozitív csengésű, ízesen magyar nyelvű mű a lojális magyar emigrációnak? Ady Endre, Juhász Gyula és Tóth Árpád fial és unokái seprűt ragadtak, r.ogy kitisztuljon az Alföld, s magot vetettek, erdőt neveltek, hazát építettek, hogy ne ússzanak el hiábavalóan eszméink az örök táj felett. Az Alföld virágzó földjét, Szeged ós Debrecen új és megújult szépségeit, a duzzadó ipar és mezőgazdaság lüktetését, a gáz- és artézi kutak, fúrótornyok új borítólapra kívánkozó sziluettjét csak az értékelheti igazán, aki hosszú idő után hazatér a bánatos múltból. És hitünk szerint, egyre több az ilyen látogató. S bizony a reális igazságot isinerő, az új hazával újból ismerkedő magyarok e könyv elolvasása után csak szánalommal gondolhatnak az ötven-egynéhány éves íróra, aul a másfél milliós Surrey angol grófsaguan éldegél, régi könyvekkel, régi vallomásokkal és avult bánatokkai körülvéve. Nekünk még esak ' mondana); valamit ezek a könyvek, ae odakint...? Az iró néha körbenéz, polcáról egy-egy verseskönyvet leemel. S nem tudja, hogy a magyar alföld kivirult, mint a hosszú álomból ébredő fiatal leány, aki új és heves érzésekre gyulladt — új szerelemre, új költőkre és új írókrn vár... J. L ő maga is elesik. Végül a harmadik, a legidősebb kommunista teremti meg a párt központi bizottságához vezető utat. Tulajdonképpen csak az ő számára adatik meg, hogy felismerje; az a közöny, félelem, rettegés, tétovaság és nagy szemléltető erővel rajzolják meg. Az anyag nem érdektelen. Emberi és történeti hitelét tekintve sem. A film nem idealizálja az akkori viszonyokat, reálisan mutatja be bizonytalanság, amelyet a a német megszállás nyomo- lakosság körében tapasztalt, rúságát, a lakosság félelmét, csak felszín. E mögött van elbizonytalanodását és sokak a lényeg, a csehszlovák nép gyávaságát. Á három kom- egyre jobban kiboptakozó is munlsta is reálisan megrajzolva lép elénk. A film nem növeli őket óriássá, bemutatja gyengeségeiket, kezdeti értetlenségüket is. A repülőgépről leugrott kommunisták ugyanis az elei kommunista párt által vezetett ellenállása. A hagyományos előadási stílusú filmben elmélyült színészi alakításokat láthatunk. Közülük különösen az idős kommunistát bemutató ső pillanatban közönnyel és Martin Rutek játéka kiemelfélelemmel találkoznak, kedő. Egyszerű, emberi, s Azok az elvtársak, akiket mégis monumentális alakítás keresnek, nincsenek a helyű- ez. Nagy erővel és felfokokön, a lakásukban. Lebuk- zott intenzitással közvetíti a tak, börtönbe, lágerekbe ke- szerep és a film mondaniva* rültek. A szomszédok, lakó- lóját. Majdnem baleset Az angol filmvígjátékokat egy filmből már nagyon jól a mi közönségünk szereti, ismert, még megbocsátanánk. Azt hisszük, joggal. Fanyar, . Azt azonban már nem. hogy sajátos humoruk valóban szinte az öaszes részlet ismegérdemli az elismerést. merős már máshonnan, vaEz. a film azonban nem tamilyen más filmből, s ráMintha nem is Angliában adásul hoRy ezek a kölcsönkészült volna, mintha nein vett jelenetek és részletek az az angol filmművészet önmagukban ls rosszak ™,lna létrf: «™ely . a Hiába a kitűnő Kenneth többi Wtuno vígjátékot te- Connor )áték, „ mű n<?rTl remiette. annyira mas, es vóltj;, be a hozzáf(WMt SZ(i. mondjuk meg batran. rossz reményeket Egyetez a film. Azt. hogy alaphelyzete — *rtünk azokkal, akik kínos egy ügyetlen Iuitona önkén- mosol Ívni fogadták a filmet, felen bajkeverései — ezer- ö. L, IMS szentember 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 5