Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

Matematika a gazdasági életben A népgazdaság összefüggé­sei végtelen nagyságrendű­ek. A modern gazdaságban, amelyben a folyamatok, pél­dául a termelés is hallatla­nul felgyorsultak (automati­zálás, kemizálás stb.) az időtényező a gazdasági dön­tésekben is fontos faktorrá válik. Ezért a döntések „tech­nológiáját" is korszerűsí­teni kellett A szükséglet nyomán kifejlesztették azo­kat a korszerű matematikai módszereket — a mátrix al­gebrát és az erre alapozó­dó különféle programmozási eljárásokat — és azt a gépi technikát, amely csökkenti a döntéshez szükséges időt, és olyan új összefüggések fel­tárására is lehetőséget te­remt amelyet a hagyomá­nyos „technológiával" nem ismernénk fel, továbbá lehe­tővé teszi a variációk egész sorának kimunkálását. Az Országos Tervhivatalban ugyanezen az elven tervmér­legek készülnek. Egyes ipar­ágakban (a pamutiparban, az energiatermelésben) ugyancsak készültek ilyen jellegű számítások. A korszerű matematikai eljárások — bizonyos kere­tek között — lehetővé te­szik a modellezést. A gaz­dasági valóság, a jelenségek valamilyen szempontból cso­portosított matematikai má­sát nevezzük modellnek. A modell nem azonos azonban magával a valósággal. Min­den modell kevesebb vagy több korlátozó feltétellel ké­szül, vagyis a modell csak megközelítően hű mása a valóságnak. Valamilyen ár­típusnak a modellje például megalkuszik azzal, hogy nem vehet figyelembe sok olyan tényezőt, ami a valóságban hat az árra (vásárlókedv, minőség stb.). Egy egysze­rűbb modellben is kikötünk bizonyos korlátozó feltétele­ket (például az importráfor­dítás nem növelhető, a ka­pacitás adottnak tekintendő stb.). A népgazdasági szintű szá­mítások egyik igen fontos alkalmazási területe a rá­fordítások és a kibocsájtá­sok mérlegbe foglalása. Ezek a mérlegek, amelyeket ága­zati kapcsolati mérlegeknek nevezünk — számszerűsítve bemutatják a népgazdaság egyes szektorai (ágazatai) közötti gazdasági kapcsolato­kat. Hazánkban a korszerű ma­tematikai módszerek alkal­mazása immár polgárjogot nyert. Elsősorban népgazda­sági szinten. A Központi Statisztikai Hivatal már 1957-ben elkészítette első ágazati kapcsolati mérlegét. Szerényebbek az eredmé­nyeink vállalati szinten. Ez részben azzal magyarázható, hogy még kevés a matema­tikus-közgazdász, de talán nagyrészt azzal, hogy a vál­lalati szervezőmunka ala­csony színvonala ezt a te­vékenységet is korlátozza. Pedig ebben a munkában nagy „fantázia" van és igen jelentős tartalékokat tárha­tunk fel. Vállalati szinten a prog­ramozási munkákban alkal­mazzák a matematikát. A programmozás célja: a meg­közelítően optimális gazda­sági döntés. Például a pamutfonal­gyártás — amely tipikusan tömeggyártási technológiára épül — egyik alapvető fel­tétele, hogy az egymás után következő technológiai mű­veletek között kellő mennyi­ségű befejezetlen termék álljon rendelkezésre. Ha bármely műveletnél anyag­hiány keletkezne, a folya­matos gyártás megszakad. Az egyes technológiai műve­letek, géplépcsők között szükséges befejezetlen ter­mék-készleteket sokáig álta­lában műszaki becsléssel ál­lapították meg. Ezért gyako­ri volt a készletek felesle­ges felhalmozása, a túlzott biztonságra való törekvés. Sok olyan vállalatunk van, amelyben a termelési kap­csolatok vertikálisak, vagyis amelyekben a megmunkálás­ra kerülő termék a részte­rületen belül egymás után több termelési fázison megy át. A termék ezesetben min­den termelési fázist egyszer érint, a szektorok egyirányú kapcsolatban vannak egy­mással. Még több vállala­tunknál azonban — különö­sen a vállalati összevonások óta — a termelési kapcsola­tok nem egyirányúak, a ter­mék a termelés valamely fá­zisán többször is áthaladhat. Az ilyen vállalatoknál tehát A szállít B-nek, de B is szállít A-nak stb. Azokban a vállalatokban, ahol ilyen típusú kapcsolatok vannak, az elemzési-tervezési munka megkönnyítése céljából igen hasznos a sakktábla rend­szerű és az ágazati kapcso­lati mérlegek elvén alapuló modell összeállítása. Ilyen visszacsatolásos rendszerben működő vállalat például a Pamutnyomóipari Vállalat. Az itt elkészített mérleg az első és az egyetlen olyan részletes „kimutatás", amely egyszerre ad áttekintést a vállalat belső és külső for­galmáról. Kiderül, hogy a vállalaton belüli összes át­adások, amelyek az egyes gyárakon belül a vertikális gyártási ágak közötti átadá­sokat is tartalmazzák, a hal­mozott ráfordítások 35,6 szá­zalékát jelentik, az összes vásárolt anyag aránya pedig 40,8 százalék. Tehát a belső (ff: Modell és valóság ÍÍH Szabályozható kapcsolatok :ii; A ráfordítás megfigyelése forgalom szerepe az anyagel­látásban gyakorlatilag ugyanakkora, mint a vásá­rolt anyagoké. A mérleg alapján a vállalati szervezők számára elsőrendű feladattá vált tehát a vállalati belső kapcsolatok optimális sza­bályozása, mindenekelőtt a vállalaton belüli szállítás megszervezése révén. o A mérleg a technológiai összefüggéseket is kimutatja. Figyelemmel kísérhető az egyes termékek ráfordítási szerkezete. Elemezhető, hogy az azonos minőségű termé­kek ráfordításai hogyan ala­kulnak az egyes gyáregysé­geknél. A számítások kimu­tatták, hogy például Í00 fo­rint értékű Vigogne-fonal előállítása lényegesen renta­bilisabb a Kispesti Textil­gyárban, mint a Magyar Pamutiparban. Ez az ered­mény a rentabilitás eltéré­se okainak feltárására kész­tette a vállalat gazdasági szakembereit. Ajánlatos, hogy a vállala­tok, különösen a nagyválla­latok, szervezői részlegeiket a programmozáshoz is értő szakemberekkel egészítsék ki. Hiszen hovatovább a bonyo­lult technológiai és üzemszer­vézési feladatokat csak ezek­nek a korszerű módszerek­nek a segítségével lehet megoldani. Ugyancsak cél­szerű, hogy a vállalatok fo­kozottan vegyék igénybe az egyes minisztériumok számí­tó központjait. Ezek a be­fektetések sokszorosan meg­térülnek a vállalati nyere­ségben. Dr. Varga György A lyukkártya előnyei Ma már természetes tény­ként elfogadott elv, hogy a technikai és technológiai fej­lődésnek korszerű ügyvitel­szervezési módszerekkel kell párosulnia. Korszerűen szer­vezett vállalatot hagyomá­nyos módszerekkel — eset­leg rutindöntésekkel — ve­zetni nem lehet Ahhoz azonban, hogy a ma ismert korszerű ügy vitelszervezési módszerekkel dolgozhassunk, a vállalatokat ennek szelle­mében át kell szerveznünk. E szervezés során úgy a tervezést, mint a termelés­számbavételt módszeres vizs­gálat alá kell venni, és ki kell alakítani a gépesítés vállalaton belüli alapjait. Az ennek során kidolgozott kód­számrendszerek, a bizonyla­ti rendszer, a szakemberek megfelelő átcsoportosítása az eredményes munka alap­vető feladata. A szervezések végrehajtá­sa után mód van a kialakí­tott rendszer gyakorlati meg­ismerésére. Nem törvénysze­rű fejlődési lépcső, de min­denképp hasznosnak mond­ható, az erre alkalmas te­rületek adatainak lyukkár­tyagépekkel való feldolgozá­sa. E rendszer bevezetése több szempontból is hasznos. Elsősorban így is gyorsíthat­juk a szükséges adatok elé­rését. Gyakorlatban megva­lósultnak mondható a napi termelésszámbavétel például a textiliparban, ahol a szö­vődéi termelés előző napi adatai a következő nap 13— Segítség a termelésben A vállalatok összevonása és az új gazdálkodási rend­szer — bizonyos korlátok között — nagyobb lehetősé­get ad a vállalatoknak fel­adatok önálló megoldására. A felhasználható eszközök mennyiségének jórészét ma is a minisztériumok szabják meg, de a vállalatvezetésnek kell megtalálnia azt a mó­dot, hogy ezekből a leggaz­daságosabban oldja meg mind operatív, mind távlati feladatait. Megnövekedett te­hát a vállalatok vezetőinek döntési köre és felelőssége. A vezetők előtt álló döntési kérdésekben, problémákban az operáció-kutatás ad tu­dományos bázist. Az operá­ció, a kutatás bővíti azokat az eszközöket, amelyeket ed­dig is használtak a döntések előkészítése során. Ez a bő­vítés döntően a tudományos, matematikai módszerek al­kalmazásában valósul meg. Ipari nagyvállalataink ön­állóbb gazdálkodási tevé­kenysege során mindinkább előtérbe kerül a kereskedel­mi tevékenység fejlesztésé­nek kérdése és ezen keresz­tül ennek egyik hathatós eszköze: a piackutatás. A piackutatás módszertanának fejlesztése és bővítése exakt tudományos tevékenység. A vizsgálatokhoz a mate­matika nyújt hathatós se­gédeszközöket, például a trend és a korreláció számí­tás. A trendszámítás az idő­beni változó jelenségek tör­vényszerűségeit tárja fel és módot nyújt bizonyos extra­polációra is: a lezárt idő­szak adatainak törvénysze­rűségeiből következtethetünk a jövő kilátásaira (például az ár-trendek). A korreláció számítás két, vagy több is­mérv kapcsolatát tárja fel és feleletet ad arra a kér­désre, hogy az egyik válto­zás milyen mértékben befo­lyásolja a másikat. Extra­polálás itt is lehetséges. Való igaz, hogy a mate­matikai módszerek alkalma­zását illetően vállalati szin­ten igen szerények az ered­mények. Az új könnyűipari nagyvállalatoknál mindenütt megtaláljuk valamilyen for­mában a szervező munkát, mint önálló funkciót. A tár­ca részéről létrehívott Köny­nyűipari Szervezési Intézet is konkrét fejlődési irányt mutat a vállalatoknak. 1964­ben megindult — szervezett formában, vizsgakötelezett­séggel — az üzemszervező­képzés melynek tematikájá­ban a gazdaság-matematika nagy óraszámmal szerepel. Átnézve a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat 1965. évi műszinttervét, többek között ezeket találjuk: a progra­mozás matematikai módsze­reinek kidolgozása; a „TECH­NOGRAPH" gépi diszpécser­rendszer alkalmazásának le­hetőségei; a korszerű gyár­tásirányítás szervezése és bevezetése. Természetesen ma még nem rendelkezik a vállalat olyan szervező apparátussal, hogy mindezeket a feladato­kat önállóan tudná megolda­ni, ezért igénybeveszi tudo­mányos intézetek közremű­ködését, így döntően az em­lített Könnyűipari Szervezé­si Intézetet. Végül megemlítem, nem véletlen az sem, hogy a MTESZ ipargazdasági bizott­sága — közgazdász tovább­képző keretében — napi­rendre tűzte a gazdaság-ma­tematikai tanfolyam megin­dítását. Akik ezen résztve­vők, ha nem ls lesznek ma­tematikusközgazdászok, de felismerik — idézve dr. Varga Györgyöt — „ebben a munkában nagy fantázia van és jelentős tartalékot feltáró Ismeretek birtokába jutnak." Dr. Erdélyi Ferenc a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat üzemgazdasági fő­osztályának vezetője 14 órakor különböző bontás­ban rendelkezésre állnak. Továbbmenve, a kártyában levő alapadatok alkalmasak dekád, havi szinten külön­böző kimutatások elkészíté­sére is. Egyéb területeken alkal­mazva a lyukkártyagépeket, a gyors csoportosítás több esetben eddig nem látható összefüggéseket tárhat fel. E konkrét gépesítési forma gyakorlati használata során a kimutatásokat használó elemző szakemberek való­ban hozzászokhatnak a gépi­nyelvhez is, és felkészülhet­nek a korszerűbb módsze­rek eredményes alkalmazá­sára. Ha a kapacitás lehetőségét vizsgáljuk, akkor is azt mondhatjuk, hogy lyukkár­tyagép-kapacitást ma köny­nyebb szerezni, mint elek­tronikus gépet. Az egyes lárcaváltozati gépparkok mellett a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat — fővárosi központjain kí­vül — jelentős kapacitású gépparkokkal rendelkezik Szegeden, Pécsett és Debre­cenben is. E telephelyek ké­pesek a környező területe­ken telepített vállalatok, in­tézmények igényének kielé­gítésére. A lyukkártya-rend­szerű gépek mellett a fő­városi központ meglevő és érkező elektronikus adatfel­dolgozó- és számítógépei ls rendelkezésre állnak. A vállalati ügyvitelszerve­zés során járható út az egyes területek adatainak feldolgozása is. Például a termelési programot elektro­nikus gépen készíttetni, a termelésszámbavételt lyuk­kártyagépekkel végezni, ösz­szefoglalva: vállalatunknak a korszerű módszerek igény­lésén túl fel is kell készül­niük e módszerek bevezeté­sére és alkalmazására. E nem kis feladatok eredmé­nyes megoldása esetén a matematikai módszerek és megfelelő feldolgozó vagy -zámítógépek alkalmazása számtalan gyakorlati előnyt '•ejt magában. Sík József a Számítástechnikai és Ügy­vitelszervező Vállalat szege­di telepének mb. vezetője Dr. Kildare VALASZÚTON A televízió évtizedeiben az Egyesült Államok tv-fllm exportja éppen úgy elárasztja a világot, mint Hollywood mozifilmjei. Gondoljunk csak a nálunk is vetített dr. Kildare sorozatra. Tagadhatatlan: a sorozat idehaza is sok nézőnek tet­szik. Ára szembesítsük a Kildare-filmeket az amerikai orvosi viszonyokról szóló megalapozott tanulmányokkal/ vagy alt ár a hazalátogató amerikai-magyarok személyes élménybeszámolóival. S akkor még e tv-filmsorozat leg­odaadóbb rajongóinak is el kell ismerniök, hogy az USA­nak sem általában a társadalmi, sem pedig különösen a kórházi-orvosi viszonyai nem úgy festenek, ahogyan azt a rózsaszínűre lakkozott, sematikus Kildare-filmek ábrázolják. Van már biztositás — de drága Vegyük elő például a New Statesman című színvo­nalas angol értelmiségi hetilapot, amely közli Nora Sayre eredeti amerikai tudósítását erről a kérdésről. Leírja, a többi között egy — különbeh jómódú — detroiti orvos pa­naszát. Két betege — nővérek, hatvanon felüliek, mind­ketten skizofréniásak s az idősebbik ráadásul még (Par­kinson-kórházban is szenved — mindössze havonta egy­szer jöhet be a kórházba, vizitre. Biztosítási formájuk csupán ennyit engedélyez számukra. Jöhetnének, persze, bármikor, ha — külön megfizetnék. Mert van már társadalombiztosítás az USA-ban, csak eléggé drága és ezért kevesen veszik igénybe, amellett jogszabályai, feltételei rendkívül bonyolultak és államon­ként váltakoznak. Mindenütt más és más havi összeget kell befizetni és ezért más és más fajta gyógykezelésre vagy gyógyszerre jogosultak a biztosítottak —, akik a leg­több esetben csak fizetnek, de alig ismerik szigorúan kö­rülhatárolt lehetőségeiket. A különféle biztosítási módok­ban például ilyen különbségek vannak: az egyik ingye­nes vakbélműtétre jogosít, de méhenkívüli terhesség ese­tén már nem vehető térítés nélkül igénybe. A másik csak belgyógyászati kezelésre ad módot, de sebészetire már nem — és így tovább. Van persze sok jótékonysági intézmény is az Egye­sült Államokban, s a szegény emberek adott esetben megpróbálhatnak ezek egyikétől segítséget kérni. Am ez ls igen nehéz dolog! Ha a segélykérő tegyük fel katoli­kus, a jótékonysági szervezet metodista, akkor semmi esélye nincs. Akkor se nagyon, ha nem tudja bizonyí­tani, hogy minden vasárnap szorgalmasan eljár a temp­lomba és adakozik. Hitel a haldoklónak sincs Még néhány jellemző példa az orvos-egészségügyi helyzetre. Egy 30 éves, tüdőtumórban szenvedő asszony a kórháznak arra az osztályára került, ahol csupa biz­tosított beteg feküdt — őt kivéve. Természetesen kézbe­sítették neki a számlát — még a gyógyulása előtt —, amely nem kevesebb, mint négyezer dollárt tett ki. A beteg átmenetileg munkanélküli volt, csak ezer dollárt tudott kifizetni. Egészségi állapotára való tekintet nélkül, azonnal kitették a kórházból. Más. Egy szívbetegségben szenvedő, csaknem vak férfinek Ideggyógyászati keze­lésre lett volna szüksége. Felesége megpróbált a legkö­zelebbi kórházban helyet szerezni neki. Itt megtudta, hogy egy kórházi ágy a legszükségesebb kezeléssel heti ezer dollárba kerül, de ezerötszáz dollárt előlegként azonnal le kell fizetni. Mert még egy hétre sem hiteleznek. A Medicare sem hoz döntő változást A New Statesman leszögezi: amennyiben a Medicare életbe lép, az sem fogja lényegében megváltoztatni az USA egészségügyi helyzetét! A betegség — a Medicare után is — olyan költséges „luxus" lesz az amerikaiak többségének életében, amelyért hatalmas anyagi áldo­zatokat kell hoznia. A kórházi kezelés, a gyógyszer, a gondos ápolás — mindezek olyan tételek, amelyek miatt az átlag jenki polgár eladósodhat, lemondhat gyermekei iskoláztatásáról, szülei segélyezéséről, új lakásról, vagy autóról, sok mindenről. A tények tehát nem rajzolnak olyan képet az ame­rikai kórházi és gyógykezelési viszonyokról, mint a dr. Kildare sorozat. Barabás Tamás Rádió- és tv-müsor bőt. 19.30 Andor Éva és Angyal Sándor énekel. I9.5J Jó éjszakát, gyerekek I 20.00 Esti Krónika. 20.25 Sztambui rózsája. Operett. 22.00 Hlrek. 22.15 Sporthíradó. 22.30 Táncoljunk I 24.00 Hírek. Petőfl-rádiö Szombat Kossutb-rádió 4.30 Hírek. 4.32 Hajnaltól reg­gelig . . . 4.45 Falurádió. 5.00 Hi­rek. 5.30 Reggeli Krónika. 6.00 Hírek. 6.30 Hírek. 7.00 Reggeli Krónika. 7.30 ÜJ könyvek. 7.4C A budapesti mozik műsora. 6.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Mágó Károly népi zenekara játszik. 9.10 Orvosi tanácsok. 9.15 HSn­del—Schubert-hangverseny. 10.00 Hirek. 10.12 Pódium 65. 11.40 Lendval Kamilló: Harminc esz­tendő. 12.00 Hírek. 12.15 Táncze­nei koktél. 12.57 A budapesti színházak műsora. 13.00 Szép magyar novella. 13.15 Muszorgsz­kij: Borisz Godunov. 13.40 Fu­vószene. 14.00 Hírek. 14.05 Hir­deti/oszlop. 14 20 Zenekari mu­zsika. 15.05 Mi történt a héten a nagyvilágban? 15.20 Hétvége. 16.00 Hirek. 17.10 A Rádió Le­mezalbuma. 17.56 Műsorismerte­tés. 18.00 Hlrek. 18.45 Bar Koch­ba vezér kihallgatása, avagy az Irodalmi törzsasztal játékai­Több olvasónk fordult a szerkesztőséghez azzal a kéréssel, hogy közöljük a Jugoszláv Televízió és a Román Televltló mű­sorát is. A mai napon megkezdjük e műsorok közreadását. A vasárnapi, liétfől és keddi műsor Időbeni beszerzése azonban még teehnikai akadályokba ütközhet, ezért esetleges elmaradá­sáért olvasóink elnézését kérjük. Magyar Televízió 18.10 Tv-OJdorságak. — LJUBL­,,,, ,,.,„„„ _,,.„„ „,,„„ JANA: 18.25 Gyermekműsor. — ls'40 BELGRÁD: 19.30 A tv postája. 4.30-10.10 Azonos a Kossuth rádió műsorával. 14.05 Időjárás­jelentés. 14.30 Tudósítás az ENSZ-ból. 14.30 Vámos Ágnes és Kövecses Béla operettdalokat énekel. 15.00 Hlrek. 15.05 Heti hangversenykalauz. 15.43 Ahol a madár se jár. 16.10 Grabócz Mik­lós feldolgozásaiból. 18.21 Orvo­si tanácsok. 16.26 A Bolgár Kul­túra Hete. 17.00 Hlrek. 17.05 Könnyűzene. 18.10 Láttuk, hal­lottuk. 18.30 Cigánydalok, csár­dások. 19.00 Hírek. 19.05 A Juilliard vonósnégyes hangver­senye. 20.39 Térképvázlat a mű­veltségről. 21.0(1 Hírek. 21.05 Halhatatlan nevettetők. 22.06 Bö­be Gáspár Ernő népi zenekara játszik. 22 20 Mosonyi operáiból. 22.56 Ugetőverssny-eredmények. 23.00 Hlrek. Férfi döntők. Közvetítés Stutt­gartból. 17.55 Hirek. 18.00 Dick — 19.45 Reklámműsor. — 20.00 Tv-hiradó. — SZKOPJE: 20.30 és macskája. Lengysl bábfilm. ~ -BELCPAD­18.15 Robinson Crusoe kalandjai. ínTn FeK-etőBénnci » fo^at^r^rt tí'Tel bű)' — aíflO ftirnek. Zenés sorozat. XI. részt. 18.40 A tv je- rakozUtrt műsor. - ZAORAB: O"fl Fs'.l meseUM WS 52 00 Mal történetek. Sorozat­Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. fnm _ Dn-rcnéto. — sn w—i­10.50 A svéd gyufa. Tv-játek. BELGRÁD, szso Hirek. 21.00 Nemzetközi táncrtalfeszti- .„ _ Román Televízió vál: Nápoly. Az Euróvtziá mű- J8-00 Tv-blradó. 18.20 Gyermek­sora képfelvételről •>- 15 Tv-hfr- m"9°r. 19.00 A tv enciklopédiája, adó — 2. kiadás (MTT) 19'5J> Játékfilm íl.OO Szórakoz­,„„„„,5,, tatő zene. 21.30 Vidám szórakoz­Jugoszláv Televízió tutó műsor. 32.03 Tv-hlradó EUROVJZIÖ: 15.45 Atlétika sportszemle majd időjárésielen­Európa-bajnokság. — Belgrád: tés. -«mhat IfMSK.Rznniember ti. DPI -MAGYARORSZÁG 7

Next

/
Thumbnails
Contents