Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

Oki óbor 3-án kezdődik Nagyobb fao/t, a Múzeumi Hónap o/ ; A Csongrád megyei mú- Október 6 és 31 között 11 zeumok igazgatósága s a me- ismeretterjesztő előadás gyei tanács művelődésügyi hangzik el a szegedi TITosztálya — a múzeumi is- klubban, s a deszki, rúzsai, meretterjesztő központ támo- tápéi, mórahalmi, sándorfalgatásával — az Országos vi művelődési otthonokban. Múzeumi Hónapra gazdag Dr. Bálint Alajos, Oltvai F® műsort állított össze. renc, dr. Juhász Antal, dr. A Csongrád megyei Múze- Trogmayer Ottó, dr. Telepy umi Hónap eseményeinek Katalin, dr. Banner Ján®, ünnepély® megnyitójára ok- dr. Bodnár Éva, dr. Csongor tóber 3-án, vasárnap kerül Győző, Szelest Zoltán és dr. sor a Móra Ferenc Múzeum Marián Miklós előadásában Horváth Mihály utcai képtá- olyan érdek® témákra kerül rában. Ekkor hirdetik ki az sor a többi között, mint a 19G3. évi Csongrád megyei legújabb Szeged-környéki néprajzi és nyelvjárási gyűj- ásatások, a v'zenjárók és hatőpályázat eredményét, s jóvontatók, a szegedi műosztják ki a díjakat. Kiálli- gyűjtés, a betyárvilág, a lást rendeznek a képtárban kulturális törekvések Sz® Völgyessy Ferenc dr. mű- geden a századfordulótól az gyűjtő magángyűjteményé- első világháborúig, Dél-Alnek képeiből is, melyet dr. föld állatvilága stb. Pogány ö Gábor, a Magyar A múzeumi hónap keretéNemzeti Galéria főigazgatója ben nyitják meg október 2nyit meg. án a hódmezővásárhelyi diOktober 10-en a Mora F® vat-kötöttárugyárban a VdTC?C , ^"IföH aranykincsei- sárhelyi táj című képzőműnek kiállítását nyitják meg; vészeti kiállítást, október 10oktober 15-én a Pusztuló , _ , kincseink védelmében című én a XIL Vásárhelyi öszi régészeti vándorkiállítást Tárlatot a Tornyal MúzeMórahalmon. umban. nagyobb választék Bővítik az élelmiszer-üzleteket — Új ÁBC-áruházak terve Szegeden forgalmas h® is tolakodnak, lökdösik egy- hatnak a vevők, mint Űjsz® lyen van az Élelmisaer-kis- mást, mert nem férnek. A geden az Ogyessza lakónekereskedelmi Vállalat 7-es magyarázat tehát a hely- gyedben. A rókusi részen — számú boltja. Szívesen tér- hiány. Ezért romlott le a ahol a közeljövőben nem tek ide be a vásárlók, gyors 7-® bolt. Elérte teljesítő- épülnek modern lakónegyevolt a kiszolgálás. Mióta képességének felső fokát. dek — saját erőből tervezik Nemcsak ennél az üzletnél a boltgond megoldását. Ya"nak ilyen Problémák. A Jelenleg m 14 élelmiszerfokozódó igenyeket csak na- s gyobb kapacitású boltokkal üzletben vásárolnak a lalehet kielégíteni. Ezt fogai- kók. Szinte valamennyi kimazta meg a párt egyik d® csi elavult lgy nem meg. üzleti - ,„ „felkapták" ezt az üzletet, egyre többen panaszkodnak: sokáig kell várni, nem olyan az ellátás, mint régen. A miértet keresve az ÉLIKERközpontban egy statisztikai kimutatással érveltek. Aha- kumentuma is: „Az gyományos rendszerű boltok központokban az üzletek f® felelő a választékuk sem. A rókusiak, ha vásárolni forgalma 1960 óta mlndösz- lyamatos rekonstrukciója akarnak( gy'akran keresik fel sze 18 százalékkal emelk® kapcsán törekedni kell nadett, ellentétben az önkiszol- gyobb egységek kialakításútokéval. ahol 40 százalék- súra". kai több árut adtak el, mint öt évvel ezelőtt. Kevés a hely Kis pénzzel, nagy eredmény a belvárosi boltokat. A rókusi boltfejlesztési terv megvalósításával a belvárosi üzleteket ls tehermentesíteni tudják. A 7-es bolt régi módon árusít, mivel kicsi a helyük. A választékot sem lehet Szeged lesztése Klapka tér, Damjanich utca Ügy tervezik, hogy a jeA genetikai viták után Az érdeklődő, sokat olvasó ember ma már a különféle népszerűsítő sajtócikkek segítségével igen sok font® tudomány® kérdésről alkothat magának képet. A stabilitásának vizsgálata mellett elindult egy új, a másik oldalról vizsgálódó irányzat, melynek egyik legismertebb képviselője Minapjainkban lezajló illetve csurin volt ö mlnt gyakor. szemünk előtt bonyolódo g® netikai vita is sokak érdeklődését keltette fel. keleti genetikát, idealista és materialista, tudománytalan és tudomány® címszó alatt ®oport®ítva eredményeiket. Tisztán filozófiai alapon folytatta a vitát, figyelmen kívül hagyva a tényanyagot lati szakember a környezeti Zt^usl°lTzíllaTTedmt tényezők hatására bekövet- nyeit. Ez így együtt nagy kező változásokat tekintette hiba volt. Mert igaz ugyan, döntőnek. hogy a marxista materialista tud®óknak a tudomány Kialakult tehát a genetika idealista irányzatai ellen két irányzata. Ezek lényegé- küzdeniök kell, de a tények ben egy cél megközelítését ügyeimen, kívül hagyása azok — elvi alapon torteno Hipotézis és kísérlet A genetika — vagyis az örökléstan tudománya — nem a ml századunk szülötte. Már régóta méltán Íz- szolgálják. Mindkettő egy- _ felülvizsgálata nélkül gatja az ember fantáziáját, aránt állhat materialista mindenképpen tudománytahogy vajon hogyan is törté- alapon. lan dogmatizmushoz vezet, nlk a tulajdonságok átörökf- Miért történt mégis a Liszenko — aki egyébként tése az élővilágban. A múlt nagy szakadás, és miért In- elismerte a krom®zómák század végé felé kialakult dult meg a harc a két jelentőségét, de jóval kev® az úgynevezett klasszikus irányzat között már közvet- sebb fontosságot tulajdoniellátásának fejperspektivikusan csak nagy boltok kialakítá...... sával oldható meg. Erre tö- - • emiatt bővíteni. A vásárlók rekedett az ÉLIKER, amikor le™?® 1« bolt helyett Két elkészítette — ötéves tanul- ABC-aruhazat építenek, mányozás, adatgyűjtés után Egyet a Klapka teren, a ma— a városi élelmiszerbolt- sikat a Damjanich utca sarhálózat fejlesztési tervét, kán. Az elgondolás szerint Lényeges, hogy nem horri- megszüntetnének valamenybilis összegeket akarnak fel- nyi kis boltot, csak az Ilona használni, hogy jobban lás- utcait es az öthatom és Tasák el a lakosságot, hanem vasz utca sarkan levőt saját erőből kívánják meg- hagynák meg Figyelembe oldani a hálózatfejlesztést. vették azt is, hogy emiatt A népgazdaságot nem ter- esetleg nagyobb távolságot helné anyagi áldozat, mert kell megtenni bevásárláskor, az áruházak megépítéséhez de kiszámították hogy a szükség® bankkölcsönt a legtavolabb lakóknak sem plusz bevételekből az Etel- kell 500 méternél többet miszer-kiskereskedelmi Vál- gyalogolniuk, lalat kifizeti. Ez a kezdeményezés orszáAzokon a területeken, ahol gosan is űj. Mindaddig, új házak, lakónegyedek amíg nem valósul meg, bőópülnek, a járulékos beruhá- vitik az üzlethálózatot. 1966zásokra tervezett pénz cél- ban átalakítják a 23. számú szerű felhasználásával akar- Április 4. útjai üzletet, a ják a lakosság jobb ellátá- József Attila sugárúton az sát megoldani. Elaprózott, gj* • ^zzeftlle^ot kis boltok helyett korszem zák a ker®let évenkénti 6— ÁBC-áruházakban vásárol- 7 százalékos növekedését. genetika, melynek hipotetikus megállapítása szerint a szülők tulajdonságalt az utódokra a sejtmagvakban levő anyagi hordozók, a gének viszik át. Ezzel a feltevéssel próbálta magyarázni örökléstani kísérleteinek lenül a második világháb® tott nekik, mlnt az általa rú előtt? A vita már régeb- vizsgált más tényezőknek — bl keletű. Ugyanis a geneti- tovább fejl®ztette Micsurin ka az a „kény® terület" a biológiában, ahol a materializmus és idealizmus mindig is a legélesebben csapott össze. Ez nem véletlen, eredményeit Mendel. A szü- Két alapvető filozófiai fel- egves eredményei kétes érlöktől kapott hím és női fogás tömörült az idealista fJ'Zen TsődöfmoXt^k"' csírasejtek magvában levő és materialista genetika köátörökítő tényezőt ®zerint ré. Az idealista genetika a sejt többi része nem b® azonban ma már komoly tufolyásolja, és hatását min- domány® ellenfélnek nem den külső és belső tényező- tekinthető. (Ez persze k® tanait. Ennek nyomán oltási, környezetmód®ítási eljárásokkal sikerült jelentős gyakorlati eredményeket elérnie, de megfelelő statisztikai ellenőrzés hiányában Az örökléstan fejlesztése A genetikai vita elraöndetől függetlenül fejti ki, il- rántsem jelentheti azt, hogy sedett- A tanulságok levonáletve juttatja érvényre. a harcot b®züntetnénk ell® A genetikusok génhipoté- ne.) Minden tudományág fejzise megállta a helyét: a kísérletek fényében is be- .... , , igazolódott. Tehát a tény édesének elősegítoi a tud® megdönthetetlennek bizo- mány® viták, melyek kísérnyult: a sejtmagban levő leti, illetve vizsgálati adafonát alakú testekben, a kromoszómákban elhelyezkedő anyagi hordozók — a gének — örökítik át a szü- re a tudományt. A viták elfojtása a dogmatizmust s® gítí elő és megfordítva. Ez történt a Szovjetunióban is sa után elsőrendű feladat maradt az örökléstan tudományának további nagyarányú fejlesztése, hiszen ez a tudományág nem véletl® nül került a modern biológiai kutatások élére. Jelentősége nem ®upán elméleti téren óriási, hanem legalább ennyire font® és sokoldalú gyakorlati eredményeket is felmutatott már idáig is, a jövő perspektíaz elmúlt evekben, amikor „,,. _ . ,,, .. ' ,. vái pedig egyen®en beláttokra támaszkodva alakítják, és ezáltal viszik előhatatlanok. A genetika a mezőgazdaság és az orv®tuíők, illetve felmenők tulajdonságait. E felfogás az idők f® lyamán módosult. Már 1924ben megállapították, hogy az átörökítést nem csupán a Liszenko és követői kivétesejtmag végzi, hanem a pro- lezett helyzetükkel visszaéltoplazma is részt vesz ben- ve megakadályozták a bione. De mivel a mag tech- lógia számos helyes irány- domány számára egyaránt nikailag könnyebben meg- zatának fejlődését, admi- nélkülözhetetlen ismereteket közelíthető volt, továbbra is nisztratív intézkedéseket su- , . „ ez marad a figyelem közép- galltak ellenfeleik ellen, és tár fel" Gondoljunk csak a pontjában. számos tudományos ered- növenynemesitésre, új, az ... , . , mén yt kizártak az iskolai embernek egyre több hasztananyagból. Tehát a tud® not hozó á!]atfajok kite_ Kt? szífAzmuT^ nyó«tésére, a rákkutatásra, „nézetek monopolizálása" az öröklődő betegségek lett úrrá a szovjet genetika vizsgálatára (mlriden húszatokkal alátámasztott tud® mány a materializmust igazolja. Ez a helyzet a genetika ®etében is. Természetesen, az idealista felf® gás itt is kialakult. E szerint az öröklés az anyagtól független. Ez azonban ma már teljesen tarthatatlan, tudománytalan álláspont, ellene nemcsak a filozófia fegyverei alkalmazhatók, de a szaktudományi is. eredmények területén is. A tények ereje Liszenkóról J. D. Bernal ezt írja: „ ... személyesen tisztességes, de fanatikus ember benyomását tette Micsurin, Liszenko dik ember szenved valamilyen öröklött betegségben!) stb., ahol az örökléstan tudománya szinte nélkülözhetetlen adatokat szolgáltat a szakembereknek, s munkájuk eredményei révén az rám, aki nem tűr ellentmon- egész emberiség javát szoldást, de növény- és talaj- gálja. problémák iránt kitűnő ér- Székelyné zékkel bír." Liszenko élesen dr. Ferencz Magdolna A kutató elme igyekszik a problémákat több oldalról megközelíteni. Az öröklés elkülönítette a nyugati és egyetemi adjunktus „Szívdobogást kapok minden színházi plakáttól..." Szegedi beszélgetés Szilágyi Szabó Eszterrel Ahogyan a filmjeiben lát- — Nem érez nosztalgiát a tuk annak idején, ugyan- színpad iránt? olyan m®t is. Ugyanaz az — De igen, még mindig, elegáns megjelenés, ugyanaz Szívdobogást kapok minden az érdekes, szép arc, ugyan- színházi plakáttól, az a sajátos, különös hang. A nyáron Olaszországban Igen, Szilágyi Szabó Eszter, járt. Éppen akkor szerepelt a negyvenes évek ünnepelt ott a Fővárosi Operettszínfilmsztárja, a Mindenki mást ház együttese. Természeteszeret, a Mária két éjszaka- sen megnézte az előadást, ja, a Ma, tegnap, holnap, az Nagyon tetszett neki az Enyém vagy, a Lejtőn és a együttes produkciója, s a Gyanú című filmek hősnője volt szegedi színésznő, a 6asemmit sem változott. Illetve játos modernségű Lehoczky alig valamit. Ezek a filmek Zsuzsa külön is. több mint húsz éve készül- — Szeged nagyon szép — tek, s annak is több mint 15 mondja. Különösen a szép éve, hogy a művésznő 1947- parkokat dicséri. Sajnálja, ben férjhez ment dr. Peter hogy színházi előadást nem Zürcher svájci üzletember- láthatott. De találkozott színhez. Egyénisége varázsát házi ismerősökkel, a kedves, azonban az eltelt évek ell® jó Bene nénivel, aki az első nére is megőrizte. színpadi ruháit varrta és Most hazalátogatott. Szilá- Szász Károllyal, a rendezőgyi Szabó Eszter a szülővá- vei. r®ába, Hódmezővásárhelyre — A szegedi színház előjött és Szegedre, abba a vá- adásait majd legközelebb rozsba, ahol — miután elvé- nézem meg — mondja m® gezte Rózsahegyi Kálmán solyogva. színésziskoláját — pályáját — Mikor? kezdte. — Jövőre. Akkor újra el— Három évig voltam Sz® jövünk, s alaposabban kögeden — mondja. rülnézek majd a színházban A Tisza Szállóban beszé- és Szegeden is. getünk. ö. I*. — Életem legszebb élményei fűződnek ehhez a három évhez. Az első darab, amiben fellépett, egy francia vígjáték volt. Borzalmas lámpaláza volt, a keze reszketett, s úgy érezte, hang nem jön ki a torkán, ráadásul a szerepet is elfelejtette, s nem hallotta a súgót. De aztán ez az állapot hirtelen elmúlt, s az alakítás nagy sikert aratott. -Annvira. hogy Sziklay igazgató az előadás után havi húsz pengővel felemelte a gázsiját. Ezzel a győzelemmel kezdődtek szegedi évei. Aztán jött a többi siker. Később a pesti meghívás és a filmek. Most már 17 esztendeje nem játszik. Miért? — Férjhez mentem. Ügy mondja ezt, mint a világ legtermészetesebb dolgát. Férjhez ment, s ezzel befejezte művészi pályáját. Tudósítóink jelentik Harminckilenc év szo gálát Szeged 2-es postahivatalinak dolgozót niost ismét elbúcsúztak egy régi postástól, aki 39 évet töltött szolgálatban. A búcsú alkalmából íögtönzött kis ünnepségre jöttek össze a dolgozók s a hivatalvezető mindnyájuk n® vében megköszönte az évtizedeken át végzett munkát és átadta a szegedi postaigazgatóság által adományozott oklevelet. Végül a szakszervezeti bizottság titkára mondott beszédet és ajándékot adott át Schmidt Ferencnek. Legutóbb mint főpénztár® dolgozott és precíz, jó szakembernek Ismerték. Mi, Szeged 2-es postahivatal dolgozói azzal a tudattal szorítottunk kezet a régi szaktárssal, hogy példáját követve hozzá hasonlóan ezután ls becsül® tesen, lelkiismeretesen vége® zük munkánkat Kovács Mihály Hetlen a legjobbak közül Sok név szerepel a szeg® di textilművekben az augusztus hónapi legjobbak listáján, s mindegyik név gazdájával érdem® volna elbeszélgetni, megtudni valamit életükről, munkájukról. Persze ez lehetetlen, csak néhányukkal van Idő szót váltani, azokkal ts csak kev®et. Kiss Magdolna a vetülékcsévélőben dolgozik. Telj® sítménye a legjobbak között ls kimagasló. 30 év® lehet, de m®olygó kedve fiatalabbnak mutatja. Messziről, Békés megyéből jött ide, s már nem is kívánkozik haza, nagyon megszerette ezt a munkát, a gyárat, s magát a vár®t is. Figyelm®en, pontosan dolgozik, példásan, mint minden igazi, jó munkás. A lánccsévélőben Kálmán Dezsőné úgy számol be eredményeiről, hogy pillanatra sem hagyja abba a munkát. Ügyessége, gyorsasága valósággal bámulatba ejti a szemlélőt. Ehhez a tökélet® beidegződéshez persze h®szú idő szükség®. Ma aztán igazán nehéz elképzelni, hogyan sírt mérgében valamikor az első munkanapon. Pedig így volt, kétségbe®ve érezte, hogy ezt a bonyolult, gyors, n® héz munkát lehetetlen megtanulni. Es íme, ma már tőle tanulhatnak, volt hónap, amikor 121 százalékot teljesített. Két név, két ember a névsorból. Munkaszeretetük, eredményeik alapján mindketten méltók rá, hogy Ismerjék őket, kövessék példájukat. Fekete Ilona Á Dugonics utcában történt Zajos az iskola udvara. Uzsonnaszünet van. A gyerekek tengernyi serege bábeli hangzavarban futkos, labdázik, magyaráz. Élvezik a rövid percek szabadságát Eközben fűrészelt tűzifával púposra rakott társzekér nyikorogva ér a szemben levő ház elé. A rakodók egykét ütemraen ejtett önbiztató szavára a teher a járdára borul, a korai pedig odébb áll. Az iskolaudvar kapujában hat pir® nyakkendős fiú — Gábor rajvezető intésére — a farakásnál terem. Dolgos kezük nyomán csattogva tűnik el a fa a pince mélyébe. Ezalatt tipeg oda hetediknek a játékbabák némelyikénél álla nagyob lányka. Hátra teszi a két kezét, úgy figyeli a fiúk munkáját. Kis időre eszébe jut az óvoda ahová illenék már eltopogni. Tesz is néhány lépést, aztán — úgy áll meg, mlnt aki megfeledkezett valamiről. Hátrafordul, szólítja a fiúkat hogy hallgassák meg anyai gyötrelmét: gömbölyű tuskókra nem szabad rálépni —, mondja nyomatékkal, mert azok elgujulnak! Cserébe feleletül csupán egy mosolyt kap a fiúktól, mégis elégedetten lépked tovább állatrajzokkal díszített picike táskájával az óvoda felé. O. J. Csütörtök, 1965. szept. 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 5