Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-28 / 228. szám

Asszonyok faluja Lili bárónő HUSZKA OPERETT A SZEGEDI NEMZETI SZÍNH AZBAN Az operett felett ma már, a musical korában, szinte „sikk" — ellentmondást nem tűrön pálcát törni. Nos, persze, egy operett nem versetán ezért is oly tudatosan, kimunkáltan irónikus Décsy Györgyi, Bókay Mária, Bányász Ilona, Kerpely Judit, Lakky József, Kátay Endre nyezhet a komoly drámák és Gémesi Imre szerepformáEz a film, Wolfgang lyet eddig láttunk, hirtelen nek, ejróltetettnek tűnik ez Staudte új nyugatnémet—ju- megtörik. A film kibékíti a a fordulat, goszláv filmje, úgy kezdő- szembenálló feleket. Nem a1 De ha nem is remekmű ez dik és sokáig úgy is folyta- kibéküléssel van bajunk, ez a film. becsületességéhez és tódik, mint egy remekmű. A lehetséges és szükséges. Az jószándékához nem fér kétgyilkosnk közöttünk vannak, a baj, ahogyan ez a kibékü- ség. Jellemző, ho® a nyua Rózsák az államügyésznek lés a jilmben megtörténik, gatnémet Deutschen S>olés a Búcsú alkotója az Asz- Ennek a résznek a hitelessé- datenzeitung azt írta róla, szonyok falujában is ahhoz ge erőseii vitatható, s művé- hogy „németellenes", és hogy a témához nyúlt, amelyet szi ereje is kicsi. Érzelmes- Staudte „bemocskolta vele korábbi alkotásaiban feldől- kedőnek, előkészítetlennek, a német becsületet", gozott. A német múlt tovább- Indokolatlannak, mesterkélt- ö. L. élése a jelenben: ez a téma itt ís. Ügy látszik, a világhírű filmrendezőnek ez a problematika a fő témája. Ez az etikai és morális indulattal átfűtött leszámolás és lelkiismeretvizsgálat izgatja legjobban és leginkább. A cselekmény azzal kezdődik, ho® egy kedélyes nyugatnémet társaság, e® Neustadt nevű kisváros dalárdájának tagjai a montenegrói hegyek között eltévednek. Mikrobuszukból elfő® a benzin, s amikor az ismeretlen tájon körülnéznek, ho® segítséget keressenek, e® faluba jutnak De milyen faluba! E®etlen férfi sincs ebben a helységben. Á mit sem sejtő turistákat csupa feketébe öltözött asszony veszi körül. Aztán kiderül, ho® a német turisták az első idegenek ebben a faluban a második világháború óta. Az utolsó idegenek is németek voltak. Katonák, fegyverrel, egyenruhában, s túszként a®onlőtték az összes férfiakat a falcban. Ez az erőteljes drámai szituáció hasonló' művészi értékű helyzetek alakulásával folytatódik tovább. A németeknek benzin kell, enni is szeretnének, szállásuk sincs, s az asszonyoktól semmit sem kapnak. Mit csináljanak? Feltörik a falu elárvult vendéglőjét, ellopnak e® juhot, nyárson megsütik, s közben sligovicát isznak, dalolnak. E® olyan dalt, amelyet e®szer már énekeltek a németek a faluban. S közben szabót ázsról, megtorlásról beszélnek. Nem olyan minden, mint akkor? Húsz éve? Csak éppen az e®enruha hiányzik. A falu asszonyai is érzik ezt, s a mikrobuszt, amelyet a turisták az úton ha®nak, a mélybe taszítják. A németek erre háborúsdit kezdenek játszani. Tragikus és szatirikus elemek keverednek ezekben a na®szerű részekben. Mindez még tovább folytatódik, amikor a németek végülls elhatározzák, ho® elmennek. A hátuk mögött e® asszony felrobbantja a visszavezető utat. Ho® a film mégsem mekmű, az amiatt van, ami ezután következik. Ez a roppant erőteljes életanyag, ez a magasfokú művészet, ame A bűnözés mint társadalmi gond M ár régen tudjuk, ho® sadalmi közömbösséget ta- vonala, hiába derítenek a bűncselekmények pasztolnak, s úgy vélik: fényt egyre több bűncselekmegelőzése, illetve csak a rendőrség éberségét ményre a társadalom kellő 1 biiélcrnní a o.lrlrAn ranH. J * segítsége nélkül nem tudunk határozottan előrelépni ezen a téren. mondandójával, eszmeiségével, filozófikus mélységeivel. De ne is akar ... Megelégszik azzal, hogy a kellemes, áttetszőbb szerkezetű, dallamos zene szárnyán — valamiféle kedves mesevilágba röpíti a nézőt. Érzelmesség — sőt — sziruposság? Igen, ilyesmi is akad, főként az operettek meséjébe. De a jobbakban — a mindenki által élvezhető, kellemes zenén túl — van más ís: ötletes szituációk, szelíd irónia, mulattató öngúny — s mindenekelőtt szimpatikus bizonygatása annak, hogy az ifjúság, a szerelem — az élet bűbájosán gazdag ajándéka — s érdemes élni vele.,. Szász Károly látható jókedvvel s okos gonddal végzett rendezése ennél is tovább Jut: a konvenciók bírálatáig, a szemléleti korlátoltság, az anakronisztikus pózok szarkazmusba-hajlóan szenvedélyes kigúnyolásáig. A jól válogatott szereplőgárda tapasztalhatóan megértette ezt a szándékot is; lása. Mindannyian az operett szokványos emberábrázoló szintjének követelményét jóval túlszárnyalták árnyalt, sok lélekelemző finomságot is érzékeltető alakításukkal. Iván Margit és Aíucsi Sándor feladatául jutott a darab lírájának tolmácsolása. Iván Margit bársonyos hangú, bűbájosán ellágyulni s büszketartózkodón elzárkózni képes, tartásos Lilije — igazi, szép színházi élmény. Mucsi Sándor fanyar gúnyú, megnyerő hangú László grófja — átgondolt színészi munka eredménye. Mezei Károly koreográfiája elegáns teljesítmény, Sándor Lajosnak a jelzéses elemeket reálisakkal ötvöző díszletei harmonikusan dekoratívak, a jelmezek színpompásan kellemesek. A Várady Zoltán vezényelte zenekar összeszokott s pedáns; olykor azért nem ártana halkabban játszaniok, hogy a színen elhangzó szöveg mindenütt világosan hangozhassák. D. E. azok számának csökkentése nem lehet csupán adminisztratív feladat: társadalmi bölcsesség és összefogás szükséges hozzá. Amikor a statisztikák, jelentések, vagy értekezletek premier planban hozzák ezt a problémát, s meglepő tüneteket észlelünk, akkor igencsak születnek bizonyos intézkedések, kisebb-na®obb körök, társadalmi szervek nekibuzdulva a cselekvéshez is hozzáfognak, aztán a sok más halaszthatatlan munka közepette lassan elterelődik ró^a a figyelem. Sőt, olykell kijátszani, s akkor rendben van minden. Tévedés az, ho® valamely társadalmi szervezet önmagában is megoldhatja a bűnözés problémáját. Szeged lakossága az utóbbi öt év alatt minte® 15 ezerrel szaporodott A rohamosan fejlődő na®városok általában olyan embereket is magukhoz vonzanak, akik nem tisztelik a társadalmi tulajN émelyek azt javasol ® < ítéletet kell hozni a ják, ho® drákólbb garázdáikodók, sikkasztók, a közrend megbontó! ellen. Kétségtelen: a " büntetések kiszabásánál előfordulnak hibák is. Különösen nehez, . ... , , . ,, tel a lakosság, amikor az dönt, s akik munka helyet úgynevezett életellenes bűn rtonlopho tiiecTnn orolrhol csalásból, visszaélésekből igyekeznek magukat fenntartani. Talán furcsán hangzik, de az erőteljes építkezések, cselekményeket nem torolják meg elég keményen. Kategórikusan azonban ez sem mondható ki, hiszen a kor a kényelmesség is köz- üzembővítések és átalakítá- Sn^ZTr ml'nd^T^et" rejátszik. Felelős vezetők is sok kedveznek nekik körülményeket minden esetú® vannak vele néha: ha ol hogy a pártbízottság nem mozgat- könnyebben eltulajdoníthat ja az ügyet, biztosan keben mérlegelnie kell a bíróságnak. A radikálisabb ítéletek követelése mögött vésbé fontos, mint korábban, különben is ott a bíróság, meg a rendőrség... A párt Központi Bizottságának ideológiai irányelvei megállapítják: „A kétségtelen eredmények ellenére... a szocialista tudat és erkölcs fejlődése elmarad a szocialista építés egyre növekvő követelményeitől." Ez Szegeden is nap mint topasztalható. Sajnos, ÍSLSÍ*^ éPÍt6anya.8^' hallgatólagosan u®ancsak szerszámokat. A növekvő idegenforgalomban, az áruházi tumultusban, a zsúfolt közlekedésben szintén jól érzi magát az, aki hajlamos a bűnözésre. Nyilvánvaló, ho® a bíróság egymagában képtelen átütő eredmények elérésére. Az összes pártés társadalmi szervezeteknek, az üzemek kommunisnap táinak, törzsgárdáinak kell még azt a szilárd erkölcsi falat elég sokan összeütközésbe ke- képezniök, amelybe léptenrülnek törvényeinkkel, jól- nyomon beleütköznek a lehet húsz évvel a felszaba- kommunista etikai normákSzakmunkásvizsgák október Mól 31-ig A munkaü®i miniszter szabályozta a szakmunkástanuló-iskolák és szakközépiskolák 1965—1966. tanévre szóló munkarendjét. E szerint a szakközépiskolák első Az idei szakmunkásvizsgák időpontja október 1. és 31-e között lesz. A szakmunkástanulók téli szabadságát december 23-tól január 3-ig kell kiadni. A három osztályában június szabadságidő alatt az elmé8-án, a negyedik osztályban május 7-én fejeződik be a tanítás. Ezekben az iskolákban, továbbá a Belekereskedelmi és Élelmezésügyi Minisztérium szakmunkástanulóiskoláiban nincs. A szakmunkástanuló-iskolák minden évfolyamában — az építőipariak kivételével — június 8-án fejeződik be az oktatás. A félévi vizsgákat január 20. és 31-ike között, az évvégi osztályvizsleti és gyakorlati oktatás szünetel. A szolgáltatóiparban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban a tanulók téli szabadságát — indokolt esetben — más időpontra lehet halasztani. A nagynsztálvvVzsffa üzemi és helyiipari tanulók osztalyvizsga u napos nyári szabadságát június 15. és augusztus 31. között, az utolsó éves tanulók 24 napos szabadságát közvetlenül a szakmunkásvizsgát követően, megszakítás nélkül kell biztosítani. A Szakma Kiváló Tanulógákat a tanév utolsó két he- ja versenyt ebben az iskolatében tartják. évben is megrendezik. dúlás után ez már nem indokolt ilyen mértékben. A bűnözés társadalmi okait megszüntettük, a tömegek szegénységét felváltotta az általános kereseti lehetőség, az életkörülmények fokozatos javulása. Ma már a kai hadilábon álló lyek. szeméaz a nézet húzódik meg, ho® a bűnesetek számának csökkentése kizárólag a hatóságok dolga. Életképesebb elgondolás az, amely szerint a kisebb bűnök elkövetőit üzemen belül a társadalmi bíróság vonja felelősségre. A megtévedt, tehát nem bűnöző e®énekre — több példa tanúsítja — kedvező hatást gyakorol az, amikor szembe kell nézniök munkatársaikkal, akik tettét számonkérik. Némelyik embert u®anis a puszta alkalom siklatja ki az erkölcsi e®enesből, ezért ha átjuk tehát, mi a ten- azt látja hogy viselnie kell u®an tettének kovetkezméI , iiivaló, beszélünk ís ... , . , . , róla eleget, csak ép- nyeit- de umégls téhet&é*et pen a cselekvés nem egy- f?nak n,ekl b,u,ne, Jővátéte/a.u.^ — — - értelmű. A szegedi járásbí- ^ « U ^^ a lehet°szükség nem kényszerít lo- róságon mindent elkövetnek, sege pásra senkit, mégis komoly hogy minél előbb ítéletet A társadalom felelőssége gondot okoznak számunkra hozzanak a tömegesen ér- nem szűnhet meg a börtöna közvagyon rongálói és kező peres ügyekben, de te- járt személyek iránt sem. dézsmálói, a bűnözésre haj- kintettel arra, hogy bonyo- Az érthető, hogy bizonyos lultabb, hosszabb tárgyalást fokig minden munkahelyen igénylő perek is vannak, óvatos gyanakvással fogadképtelenek a hátralékot lamos alkoholisták, a huligánkodó fiatalok stb. Mivel magyarázható ez? Sémákkal nem me®ünk semmire, hiszen az okok rendkívül bonyolultak és összetettek. Mint az ideológiai irányelvek rámutatnak, az ifjúságnak nincsenek személyes élményei a régi kizsákmányoló Magyarországról és gyakran a mai nyugati kapitalizmusról is ide- kedvező hatását. Ma is ledolgozni. Ha intenzívebb lenne a társadalmi segítség, a bíróságra kevesebb feladat hárulna, s ennélfo®a hamarabb börtönbe lehetne zárni a bűnözőket. Ez pedig a közvélemény megnyugvásában éreztetné még alizált kép él benne. Bár a mi környezetünkben nevelkednek, a szocializmus iskoláiban tanulnak, mégis hat gondolkozásukra a polgári ideológia ls, nincsenek felkészülve az életben rájuk váró nehézségekre és ellentmondásokra. Ezért olykor a könnyebb megoldást választva e® részük szembefordul a törvényes rendják őket. De amikor mereven el is zárkóznak a munkábaállításuktól, az megint arra vall, ho® csak szavakban helyeslik a bűnözés elleni társadalmi összefogást. Vajon hová menjen dolgozni, hol te®e jóvá vétkét a megbotlott e®én, ha még a ®árkapuk is sorra becsukódnak előtte? Vissza az alkoholizmusba, vagy az ú®nevezett alvilágba? S kinek a gondja lesz, ha a kiközösítés miatt megint a közva®onhoz nyúl, va® másokat támad meg az utcán?. Természetesen nem olyan posztra kell állítani, ahol anyagi Mindenfajta munkájának főképp két eszme adja meg a lüktető életet. Egész munkássága ezen a két eszmén épül fel, ezek adják meg célját egész életének is: küzdelem a tolarenciáért és a békének szeretete. A két eszme szoros kapcsolatban van egymással. Na® terjedelmű történeti munkásága óriási teret ad neki erre a küzdelemre, ö az első történetíró, kinek a történelem már nemcsak fejedelmek és a háborúk története. Az emberi szellem és művelődés történetét akarja megírni, ugyanolyan gondot fordítván a képzőművészetekre, mint a csatornákra, és gyárakra és a szellemi és társadalmi élet minden egyéb jelenségére. A leghatározottabban szakít a teológiai felfogással: az isteni gondviselés cs minden természetfölöttinek a beavatkozását kiküszöböli a történelemből. Egyszóval 'megveti a modern történetírás alapját. A/ oltaire ez írásából azt lehetne kö* vetkeztetni, hogy ő is az örök béke rajongói közé tartozott, mert a békének már akkor is voltak rajongói. A 18. század különben a rajongók százada. Ebben az időben minden valamirevaló ember azon töprengett, hogy miképpen lehetne az emberiséget boldoggá tenni. Soha annyi utópisztikus álom. emberbolondftó eszme nem látott napvilágot, mint ebben az időben Franciaországban. Montesquieu a kormányformát akarta átalakítani. Rousseau vissza akarta vezeti az emberiséget Ő6i természetes állapotához, mert a kultúra és a tudomány haladása tette boldogtalanná. Voltaire ki akarta égetni az emberek lelkéből a fanatizmust és a türelmetlenséget, mert belőlük származik az emberiség minden átka. Valamivel idősebb kortársuk, de Saint-Pierre abbé is ezer tervet épített fel, hogy az emberiség boldogságát növelje. A 18. század elején e® háromkötetes örökbéketervet adott ki. De Saint-Pierre abbé ú® képzeli az örök békét, ho® Európa összes fejedelmei örökös szövetséget kössenek egymással, s úgy óvják meg magukat a külső és belső háborúk veszedelmétől. A szövetségesek mondjanak le egyszersmindenkorra ü®eik fegyveres elintézéséről, s a felmerülő ügyeket e® választott bíróság intézze el. Hogyan képzeli Voltaire az emberiségnek ezt a nagy kérdését megoldani? Az e®etlen örök béke. amely valamikor az emberek között létrejöhet: az a tolerancia. Az a béke. amelyről de Saint-Pierre abbé álmodozott, ábránd, mely éppú® sohasem fog megvalósulni az emberek között, mint ahogy az elefántok és a rinocéroszok, a farkasok és kutyák között sem lesz sohasem béke. A ragadozó állatok mindig szét fogják tépni egymást mihelyt egymáshoz férkőznek. Valamit azonban mégis elérhetünk A kultúra haladásával csökken az emberek kegyetlensége mind a háborúban. mint a béke idején. A felvilágosodás eszméi lassan tért hódítanak egész Európában a fanatizmus testőreinek minden áskálódása dacára. na®on sokan háborognak amiatt, ho® a társadalmi tulajdon elleni nagyobb visszaélések tár®alása is hónapokig elhúzódik néha, s mire lezárják az ü®et, a dolgozók tömegei már alig emlékeznek rá, s az a ko- felelősség hárul rá, hanem rábbi végkövetkeztetés ma- oda, ahol a munkánál csak rad meg bennük, hogy en- társainak jóindulata, segítőrokat'°tazuttáí. Ne" Trzfk "<*• 0 ^ ^ talán, hogy az egész társa- nek a Piszkos üzelmeit hi- lelően törődnek az ilyen vatalos helyen el akarják emberekkel, ott — példa kendőzni. van rá elég — az esetek jeTáplálja a bűnözést az is, lentős részében tisztességes hogy még a különben be- útra lehet őket téríteni, csületes emberekben sem Legfontosabb a megelőfejlődött ki eléggé a nép- zés. Sok még a helyét sedalom szemmel tartja cselekedeteiket? Lehetséges. A következetes nevelés, ellenőrzés és fi®elmeztetés helyett ®akran bizonyos tárHiába minden éberség, mellyel az összes szellemi utat őrzik. Az ész és a szánalom keresztülhatolnak még az inkvizíció ajtaján is. Azok az embermészárlások, melyeket vallásos cselekedeteknek neveztek, már nem lobogtatják fel oly ®akran máglyalángjai-, kat a könyörület istenének dicsőítésére. Vf oltaire tárgyunk körébe tartozó műveinek kivonatos ismertetéséből nyilvánvaló, hogy gyűlölte a háborút, mint a szerencsétlen emberi elme leggonoszabb találmányát. A háborúnak okait nem látta, nem is láthatta tisztán. Abban a korban még senki sem ismerte, fel azokat a gazdasági rugókat, melyek az embereket ilyen óriási tömeggyilkolásokra ragadják. Szerinte az örök béke magától fog bekövetkezni, majd ha ki fogják irtani az emberekből azokat a dogmákat, melyek elválasztják egymástól, és helyükbe az egyenlőséget és Igazságot ültetik, amelvek összehozzák, egyesítik őket Akkor majd meghonosodik az örök béke. Azóta már másfél század telt el, de Voltaire ábrándjaitól épp olyan messze vagyunk, mint hajdan, és mindlobban közeledünj: a de Qaint-Pierre abbé tervének a megvalóulásához. amit viszont Voltaire tartott ábrándnak. Vaion mikor fogjuk elérni? A mostan folyó világháborúnak is legjelentősebb hatása abban fog állani, ho® na®ot fog lendíteni az őrök békének lassan haladó szekerén. va®on sérthetetlenségének tudata. A na® többség tiszteletben tartja, nem nyúl hozzá, mert megértette, ho® az e®én tartós boldogulása az ország gazdaságától függ. Amikor azonban valaki ellop a ®árból e® kiló zsírt, vagy e® tekercs drótot, némelyek nem ítélik úgy el a tolvajt, mintha például saját pénztárcájukat vitte volna el. Ha eltűnik egy orkánkabát az öltözőből, akkor — na®on helyesen .— az egész kollektíva nyomozni kezd a tettes után, ha azonban az üzem tulajdonát képező franciakulcs kerül valakinek a táskájába, akkor sajnos, néha ilyen megje®zés hallható: minek akkora lármát csapni, majd lesz helyette másik. Pedig az efféle legyintések teremtik meg a felelőtlenség, a visszaélések, a kártevés melegá®át. Ilyen körülmények között hiába növekszik a rendőrségi, ügyészségi nyomozás színhol sem találó, sehová nem tartozó vándorló munkás, elsősorban a fiatalok körében, akik könnyen rossz társaságba keveredhetnek, ha az iskolában, a munkahelyen magukra ha®ják őket. Ezért kell a KISZnek törődnie velük akkor is, amikor dolgukat végzik, s akkor is, amikor szórakozni mennek. A nem erőszakolt, de az érdeklődésüknek megfelelő törődés, a tapintatos módszerek már sok-sok fiút és lányt visszahoztak a szakadék széléről. IV em értünk egyet az olyan „jobbról jövő" észrevételekkel, hogy mivel a tömegek tudata elmarad a fejlődés üteme mögött, fékezni kell a szocialista építést. Ez azt jelentené, hogy lemondunk a jövőnkről. Nem az építőmunka fékezése, hanem — mint a párt ideológiai fránvelvei rámutatnak — a korszerű tudat, a kommunista erkölcs kialakulásának gyorsítása a feladatunk. F. NAGY ISTVÁN Kedd, 1965. szeptember 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 t