Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

Tudományos haladás a fejlődő országokban A TMV budapesti tanácskozása > te. Legutóbb Arab Köztársaságból, A Tudományos Munkások kérdéseit vitatja meg, fog- ges. Ez a tény bármilyen Világszövetségének ma 21 lal állást. Olyan kérdések lehangoló, önmagában még tagszervezete van, Indiától ezek, amelyek szorosan ösz- nem mond eleget. A fő ve­Kubáig. Franciaországtól szefüggnek a tudományos szély abban áll, hogy a je­Portugáliáig. Hazánkban az eredmények hasznosításával, lenlegi világgazdaságban nem MTESZ a TMV tagszerveze- a tudomány fejlesztésének működnek olyan tényezők, az Egyesült minden országot, minden amelyek az anyagi és szelle­majd kutatót és technikust közel- mi energiák kiegyenlítődését Görögországból jelentkeztek ről érintő vonatkozásaival, lehetővé tennék; éppen el­tudományos társaságok az- Az atomveszély tudományos lenkezőleg, a nemzetközi zal, hogy a világszövetség vizsgálata, a tudomány ter- kereskedelem, a tömegmoz­munkájában részt kívánnak vezésének kérdései, a tudo- gás és a tudományos műsza­venni. Éppen tarkaságában mányos munkások képzésé- ki fejlődés egyes tendenci­án a szervezet ereje; világ- nek problémái valóban ilye- ái a további polarizálódás nézet, politikai hovatartozás nek. irányában hatnak. Gondol­szempontjából is nagyon szé- h ülésezett ,,tollára iunk csak arra> hogy a »íeJ" les a spektrum, a kifejezet- Budan«ten a Tudományos lődő" f61eg afrikai> 4a«n" ^f" tuET^ SS VilISveS a-erikai délkelet-ázsiai or­ifhi közgyűlése, és most szép- sza«f. túlnyomó reszeben az tem ehhez hasonlot. tember 20-tól 30-ig ismét itt 6gy íor„e Juttó n,f]«ü Ͱve" Közös erőfeszítések tartja közgyűlését és tudo- delem éven,te altalaban rau­rvozos eroiesziieseK mányos szimpóziumát Té- pan egy százalékkal, a „fej­A tudomány munkásainak májáról elmondhatjuk', hogy lett". országokban ezzel erkölcsi felelőssege a tudo- a jelenkor egyik világszerte szemben legalább ket-három mány eredményeinek fel- . ...... . .. ,. százalékkal emelkedik. használásáért az elmúlt, kö- legtobbet tárgyalt feladatát ugyanakkor extrapoláció út­zel húsz év alatt elég erős érinti, a gazdaságilag elma- ján kiszámíthatjuk, hogy összekö'tő kapocsnak bizo- radott országok gyors fej- ezekben az országokban a nyúlt ahhoz, hogy a Tudo- lesztésének tudományos, század v<^éig mintegy bá" mányos Munkások Világszö- . . ... „ , . . .... romszorosara fog növekedni vetséee hasznos munkát vé- technlkai" gazdasagb P°mi" a népesség! vetsege Hasznos munkát ve- kai szempontból egyaránt gezzen, eszméi széles kör- izgalmas ben hassanak. Ebből a kör- Xllmáb bői fejlődik ki a Pugwash­nozgalom is. A TMV tudo- Riasztó számok r.ánypolitikai folyóirata, a Tudományos Világ, egyide­üleg meg. A TMV két-három éven­problémakomple­Nevenincs polgártárs A tudománynak és a tech­nikának milyen hatékony al­kalmazása, micsoda nemzet­közi összefogás volna szük­séges ahhoz, hogy az orszá­Ma a „fejlett" országban gok ellátása a népszaporu­- 30 állam - összpontosul a latbü .csupán lépést tudjon üleg hat nyelven jelenik világ jövedelmének 85 szá- ™ M­zaléka, hústermelésének 82 adatról; „felhozni" ezeket a __ százaléka. A világ népessé- népeket az iparral és mező­ként megtartott tudományos gének 56 százaléka „alultáp- f^^nítóral^^A g^Trmati tanácskozásain — az utóbbi Iáit", még kalóriafogyasztá- uralom évszázadai után e évek során Helsinkiben, sa is alatta marad annak a népek legtöbbje ma olyan Varsóban, Moszkvában — szintnek, amely a rendszeres helyzetben van, hogy pusz­korunk legégetőbb, nagy termelő munkához szüksé- tán saját erejére utalva, nem " ' tud megküzdeni az eléje tor­nyosuló feladatokkal. Az em­beriség 71 százaléka ma a tudományos és technikai fej­lődést szolgáló szellemi ka­pacitásnak csupán öt szá­zalékával rendelkezik! Nagy érdeklődés Mi előbbrevaló? — az írás­tudatlanság teljes felszámo­lása vagy a szakkáderek képzése? Van-e szükség sa­ját kutatásig? Mely terüle­ten, milyen jelleggel? Me­lyek az igénybe vehető nem­zetközi segítség leghatéko­nyabb formái? — sokáig le­hetne sorolni azokat a kér­déseket, amelyekre vonatko­zóan nincs még túl sok ta­pasztalat, de amelyek eldön­tése sok évtizedre befolyá­solja egy-egy ország haladá­sát, sorsát. Á Tudományos Munkások Világszövetsége ezért válasz­totta budapesti szimpóziuma témájául a fejlődő országok tudományos haladásának kérdéseit, és ezért állította előtérbe ezek között is a prioritások kérdését a tudo­mányos kutatásban és a tu­domány gazdasági alkalma­zásában. A TMV budapesti tanácskozása iránt méltán nyilvánul meg nagy érdek­lődés a világ minden részé­ből. Az ukrán—magyar barátság további erősítésére törekszünk Beszélgetés L.J. Zrevarcevával, a Szovjet - Magyar Baráti Társaság ukrán tagozatának titkárával Nevenincs polgártárs nem egyedül való lény. Népes ..nemzetsége" egye­sek megnevezéssel naponta szerepel az újságokban, színre lép a rádióban, a tv­ben, és számtalan értekez­leten. S úgy beszélnek, cse­lekszenek, hogy a rendes emberek zsebében kinyílik a bicska. Mert jogosan úgy érzik, hogy ezek az „egye­sek" lassacskán még a sót is kilopják a levesünkből, telhetetlen papzsákok. Ki­bulizott lehetőségeiktől megrészegült kispolgárok, akik időről időre mesés pénzeket tesznek zsebbe, de az árvízkárosultak ja­vára még 20 forintjuk sem volt. Mi pedig mintha nem vol­nánk itthon, minálunk „fé­lünk" épületes cselekedete­ik kapcsán igazi nevükön nevezni őket. Nehogy vala­ki is mégegyszer túlkapá­sokkal vádoljon bennünket. Arra, hogy nem túlzok, íme számtalan bizonyítéka­im közül egy csokorrava­ló. A minap hosszas tanács­kozáson ültem. Egy külön­ben köztiszteletben álló já­rási vezetőember felszóla­lásából idézek: — Egyesek úgy tesznek, mintha nem is léteznék a Magyar Népköztársaság VI-os törvénye, mely a termőföldek szigorú védel­méről intézkedik. Az utóbbi négy esztendő alatt járásunk 27 községében (háromban még nem szá­molták össze) összesen 3 ezer 623 esetben sértették meg ezt a törvényt. Száz és ezer holdakra rúg az a te­rület, melyet szabályosan ellon'ak. Melvek szántó­földként szerepelnek ugyan a hivatalos statisztikában, de valójában már régen más célt szolgálnak. — Egyesek megsértik (im­már tömegesen) népköz­társaságunk deviza- és vámszabályait. Csupán a szegedi járásban 500 körül mozognak ezek a szabály­sértések az év kezdetétől idáig. A kiszabott bünteté­sek azonban nem haladják meg személyenként a 100 forintot. Igen gvakori a 20 forintos pénzbírság is. — Az egyik zsombói tszcs közgyűléséről egyes szemé­lyek kezdeményezésére ki­utasították a járási tanács vb képviselőjét, nem en­gedték szóhoz jutni, hogy elmondja a járási mezőgaz­dasági osztály álláspontját. — Egyes tszcs agronómu­soknak, elnököknek — sen­ki sem tudja mi módon — havi 4—5 ezer forint fölé szökött a fizetésük. Pedig a tszcs-kben tudvalevően minden tag egyénileg mű­veli a földjét, következés­képp kevés dolguk van a vezetőknek. Eredetileg a tszcs-kben 1000—1500 fo­rint közötti tiszteletdíjákról volt szó. — Egyes tanácsi vezetők szeptember 2-án azt jelen­tették a járási tanácsnak, hogy már befejezték a cséplést. Ellenőrzéskor ki­derült, hogy 260 holdról még a kereszteket sem hordták be. — Egy másik tsz közgyű­lésén Nevenics egyéni gaz­datárs (ki tudja, hogy ke­rült ide) kereken egy órán át szónokolt arról, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom szegénységbe dönti a parasztságot. Mindenki tudta, hogy arcátlanul ha­zudik, azok a szövetkezeti gazdák is, akik mellesleg fényesre glancolt saját személygépkocsijaikkal jöt­tek erre a közgyűlésre. Jól­lehet a múltban némelyi­küknek biciklijük sem volt. Ügy voltak a hallottakkal: hiszen demokrácia van, mondhatja ő is a magáét. És most újra én vagyok itt, az újságíró. Konstatá­lom, hogy a felét sem mondtam el annak, amit ebből az egyetlen felszóla­lásból lejegyeztem. A pél­dákból kiderül: a szocia­lista humanizmus jegyében közéletünk számos vezetője már-már odáig jutott, hogy egyszerűen nem meri ne­vükön nevezni a kártevő­ket. a törvénysértőket, a hazugokat. Megbotlottak — mondják —. de még attól lehetnek idővel hasznos, szocializmust építő pol á­rok. Közben pedig a való­ság az, hogy az ilyen ve­zetők saját felelősségüket igyekeznek kisebbíteni, mert ugyebár „egyesek" kényelemszeretetből — ki­csit pozíclóféltésből is — inkább hallgatnak ott is, ahol nem lenne szabad! CSÉPI JÓZSEF Üdülési mérleg Az üdültetésben együtt­működő szervek erőfeszíté­sei révén az idén az üdül­tetési terveket a nehézségek ellenéne is csaknem hiányta­lanul sikerült teljesíteni. Eddig körülbelül száznyolc­vanezren jutottak hozzá a kedvezményes SZOT-üdü­léshez, közülük csaknem négyezren a külföldi csere­üdülés révén Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjet­unió, Olaszország, illetve Ausztria legszebb tájain. A tervek szerint az év hátra­levő részében még har­minckétezer felnőttdolgozót részesít a SZOT kedvezmé­nyes üdülésben, az iskolás gyógyüdültetésre pedig meg­közelítőleg kétezer-kilenc­száz gyermek kap még be­utalót. A napokban Szegeden járt — az ukrán kulturális kül­döttség tagjaként — Lilija Jakovlevna Zrevarceva, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság ukrán tagozatának tit­kára. Szegedi tartózkodása alatt beszélgettünk vele ar­ról, hogyan dolgozik a társa­ság, mit tesz az ukrán—ma­gyar barátság erősítéséért. — Hány esztendős múltra tekint vissza a társaság te­vékenysége? — Az ukrán tagozat — mondotta L. J. Zrevarceva — 1958 decemberében ala­kult. Létrehozását valóságos társadalmi igény tette szük­ségessé, Ugyanis annyi in­tézménynek, vállalatnak, is­kolának, üzemnek, termelő­szövetkezetnek volt már kapcsolata Magyarországgal, hogy szükségessé vált egy olyan szervezet létrehozása, amely ezeket a baráti kap­csolatokat koordinálja. A társaság ukrán tagozatának Kijev a központja. Szerveze­tei azonban nagyon sok he­lyen dolgoznak, többek kö­zött például Szeged testvér­városában, Ogyesszában is. — Hogyan dolgozik a tár­saság? — Fő feladatunk, hogy az ukrán népet minél jobban megismertessük a magyar nép életével. Ennek érde­kében a legváltozatosabb formák felhasználásával dol­gozunk. Rendszeresen meg­emlékezünk például a ma­gyar nép nagy ünnepeiről, történelmi évfordulóiról. Uk­rajnában nagyon sok helyen megünneplik például április 4-ét, a magyar nép felsza­badulásának ünnepét, a 19­es Magyar Tanácsköztársa­ság évfordulóját stb. De megemlékezünk a magyar nép nagy történelmi alakjai­ról és művészeiről is. Ta­valy Dózsa Györgyről tartot­tunk ünnepségeket, s meg­emlékeztünk a nagy magyar zeneszerző, Liszt Ferenc munkásságáról is. Hasonlóan készültünk most Bartók ha­lálának huszadik évforduló­jára. — Mit tervezett, a társaság a Bartók-évfordulóra? — Nagyszabású ünnepsé­geket, megemlékezéseket. Szeptember 26-án a kijevi Goloszejev parkban, amely 800 hektár területű, szabad­téri kiállítás nyílik Bartók Béla életéről és munkássá­gáról. A park szabadtéri színpadán előadás hangzik el a nagy magyar muzsikus­ról. Az előadást hanglemez­bemutató követi, s végül a kijevi művészek nagy esti hangversenyén több Bartók­művet adnak elő. — Hogyan segítik Ogyesz­sza és Szeged kapcsolatainak erősítését? — A legváltozatosabb esz­közökkel törekszünk arra, hogy ez a hagyományos ba­rátság tovább erősödjék. Ogyesszában körülbelül 250 olyan intézmény, vállalat, gyár és iskola van — többek között a gépgyár, a világhí­rű Filatov-klinika, a ruha­gyár, a kikötő —, amely kol­lektíván tagja a Szovjet— Magyar Baráti Társaságnak. Különösen az 58-as számú ogyesszai iskola magyaror­szági és szegedi kapcsolatai kiválóak. A társaság, amely ezt a munkát összefogja és irányítja, nemrég egy kis füzetben ismertette az iskola magyarországi kapcsolatait, benne természetesen a sze­gedieket is. A kis füzetnek olyan nagy visszhangja tá­madt az egész Szovjetunió­ban, hogy az iskola igazga­tósága a legtávolabbi váro­sokból is nagy számban kap leveleket, amelyekben a kü­lönféle intézmények vezetői arról érdeklődnek, hogyan sikerült ilyen jó kapcsola­tokát kiépítenie az iskolának Magyarországgal. — Zrevarceva elvtársnő bizonyára jól ismeri ennek a munkának a részleteit? — Természetesen. Mielőtt Magyarországra jöttem, be­széltem az iskola vezetőivel, s megbízatásokkal halmoztak el. Többek között arra kér­tek, hogy keressem fel a­Radnóti Gimnáziumot és ad­jam át testvéri üdvözletüket a szegedi ismerősöknek. A megbízásnak örömmel tet­tem eleget. Ha hazamegyek, beszámolok majd szegedi ta­pasztalataimról is az isko­lában, arról a szeretetre mél­tó, kedves vendéglátásról, amellyel bennünket itt Sze­geden körülvettek. — Afit tervez a társaság az ukrán—magyar kapcsola­tok további erősítése érdeké­ben? — Október elején a Bará­ti Társaságok Elnöksége — ez a szervezet egyesíti az összes baráti társaságokat — ülésen fogja tárgyalni a ma­gyar—ukrán kapcsolatok helyzetét és a további fejlő­dés kérdéseit. A beszámolót M. K. Szimonyenko, az ogyesszai pedagógiai intézet igazgatója tartja. Ez az ülés bizonyára jelentős terveket dolgoz ki és fogad el a két nép barátságának további el­mélyítése érdekében. — Nagy szerepet játsza­nak ebben a személyes ta­lálkozások is? — Feltétlenül. Az eltelt években sok ogyesszai járt Szegeden és sok szegedi Ogyesszában. A barátság erősítésének munkáját azon­ban egy pillanatra sem hagyhatjuk abba. Társasá­gunk ezért dolgozik tovább­ra is. Művésztalálkozó a színházban Szívesen látott vendégek látogattak el tegnap, pénte­ken délelőtt a Szegedi Nemzeti Színházba: Nyina Misszina, a Kijevi Akadémia Opera- és Balettszínház énekesnője, érdemes művész, Nagya Kugyelja, a színház szopránéne­kese, Pa vei Kolesznyik, az USZSZK érdemes népművésze és Tászin koncertmester, a szovjet ukrán hét eseményeire érkezett művészdelegáció tagjai. A Szegedi Nemzeti Színház vezetőivel és opera-rész­lege művészeivel való tapasztalatcsere jellegű, baráti be­szélgetésük teljességgel nélkülözte a konvenciók, a feszé­lyezettség jegyeit; az első pertcől kezdve természetesen gördülő, kötetlen eszmecsere folyt — jóízű, olykor kedve­sen humoros epizódokkal fűszerezetten. Bozóki István fő­rendező, Mentes József párttitkár, Versényi Ida rendező, Szalatsy István karnagy, dr. Baróthy Zoltánná balettmester s kiváló szólóénekeseink: Berdál Valéria és Sinkó György kérdései nyomán elénk rajzolódott egy 1500 személlyel dolgozó, 100 tagú kórussal, 100 tagú énekkarral és 60 első­rangú szólistával rendelkező, többszörösen kitüntetett opera- és balett-társulat változatos, mindennapi életének számos mozzanata. Egyebek között megtudtuk, hogy évente öt eredeti be­mutatót képesek produkálni, tekintettel arra, hogy jó­néhány ukrán zeneszerző egyenesen az 6 számukra készít rendszeresen új operákat. E művekben — ahogyan a társulat egyéb tevékenységében is — erős hangsúlyt kap a népi-nemzeti jelleg, az ukrán nép hősi múltjának s mai életének izgalmas epizódjai. Tájelőadásaik nincsenek, azonban a közeli, s távoli vidékekről olykor volóságos autó- és buszkaravánok in­dulnak útnak — egy-egy premierre vagy előadások meg­tekintésére. Ilyen alkalmakkor 2 ezer, 2 ezer 500 vendég érkezik Ukrajna fővárosába, Kijevbe, hogy megtekintse s meghallgassa a színház nívós produkcióit. Egy-egy sze­zonban 70 opera-, illetve balettestre kerü' sor Nylna Misszina a rendkívül szívélyes atmoszférájú beszélgetés kapcsán elmondotta, hogy mindnyájukat Jól­eső érzéssel töltötte el az a forró ünneplés az a testvéri melegű fogadtatás, amellyel a szegedi közönség vette kö­rül őket a Kamaraszínházban. Művészvendégeink búcsúzóul ukrán népdalokat tar­talmazó hanglemezekkel kedveskedtek színházunk művé­szeinek. Tegnap, pénteken este a Csongrádi Művelődési Otthonban léptek közönség elé. B. V. Babijcsuk művelődésügyi miniszter és L. J. Zrevarceva, az ukrán küldöttség tagjai a szentesi Árpád Termelőszövetkezetbe látogattak Simon Béla, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa és Katona Sándor or­szággyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára kalauzolásával. Szentesről a delegáció a fővárosba utazott. D. E. Kijevi és szegedi művészek a Szegedi Nemzeti Színházban Szombat. 1965. szept. 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents