Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

Tudományos haladás a fejlődő országokban A TMV budapesti tanácskozása > te. Legutóbb Arab Köztársaságból, A Tudományos Munkások kérdéseit vitatja meg, fog- ges. Ez a tény bármilyen Világszövetségének ma 21 lal állást. Olyan kérdések lehangoló, önmagában még tagszervezete van, Indiától ezek, amelyek szorosan ösz- nem mond eleget. A fő veKubáig. Franciaországtól szefüggnek a tudományos szély abban áll, hogy a jePortugáliáig. Hazánkban az eredmények hasznosításával, lenlegi világgazdaságban nem MTESZ a TMV tagszerveze- a tudomány fejlesztésének működnek olyan tényezők, az Egyesült minden országot, minden amelyek az anyagi és szellemajd kutatót és technikust közel- mi energiák kiegyenlítődését Görögországból jelentkeztek ről érintő vonatkozásaival, lehetővé tennék; éppen eltudományos társaságok az- Az atomveszély tudományos lenkezőleg, a nemzetközi zal, hogy a világszövetség vizsgálata, a tudomány ter- kereskedelem, a tömegmozmunkájában részt kívánnak vezésének kérdései, a tudo- gás és a tudományos műszavenni. Éppen tarkaságában mányos munkások képzésé- ki fejlődés egyes tendencián a szervezet ereje; világ- nek problémái valóban ilye- ái a további polarizálódás nézet, politikai hovatartozás nek. irányában hatnak. Gondolszempontjából is nagyon szé- h ülésezett ,,tollára iunk csak arra> hogy a »íeJ" les a spektrum, a kifejezet- Budan«ten a Tudományos lődő" f61eg afrikai> 4a«n" ^f" tuET^ SS VilISveS a-erikai délkelet-ázsiai orifhi közgyűlése, és most szép- sza«f. túlnyomó reszeben az tem ehhez hasonlot. tember 20-tól 30-ig ismét itt 6gy íor„e Juttó n,f]«ü Í°ve" Közös erőfeszítések tartja közgyűlését és tudo- delem éven,te altalaban raurvozos eroiesziieseK mányos szimpóziumát Té- pan egy százalékkal, a „fejA tudomány munkásainak májáról elmondhatjuk', hogy lett". országokban ezzel erkölcsi felelőssege a tudo- a jelenkor egyik világszerte szemben legalább ket-három mány eredményeinek fel- . ...... . .. ,. százalékkal emelkedik. használásáért az elmúlt, kö- legtobbet tárgyalt feladatát ugyanakkor extrapoláció útzel húsz év alatt elég erős érinti, a gazdaságilag elma- ján kiszámíthatjuk, hogy összekö'tő kapocsnak bizo- radott országok gyors fej- ezekben az országokban a nyúlt ahhoz, hogy a Tudo- lesztésének tudományos, század v<^éig mintegy bá" mányos Munkások Világszö- . . ... „ , . . .... romszorosara fog növekedni vetséee hasznos munkát vé- technlkai" gazdasagb P°mi" a népesség! vetsege Hasznos munkát ve- kai szempontból egyaránt gezzen, eszméi széles kör- izgalmas ben hassanak. Ebből a kör- Xllmáb bői fejlődik ki a Pugwashnozgalom is. A TMV tudo- Riasztó számok r.ánypolitikai folyóirata, a Tudományos Világ, egyideüleg meg. A TMV két-három évenproblémakompleNevenincs polgártárs A tudománynak és a technikának milyen hatékony alkalmazása, micsoda nemzetközi összefogás volna szükséges ahhoz, hogy az orszáMa a „fejlett" országban gok ellátása a népszaporu- 30 állam - összpontosul a latbü .csupán lépést tudjon üleg hat nyelven jelenik világ jövedelmének 85 szá- ™ Mzaléka, hústermelésének 82 adatról; „felhozni" ezeket a __ százaléka. A világ népessé- népeket az iparral és mezőként megtartott tudományos gének 56 százaléka „alultáp- f^^nítóral^^A g^Trmati tanácskozásain — az utóbbi Iáit", még kalóriafogyasztá- uralom évszázadai után e évek során Helsinkiben, sa is alatta marad annak a népek legtöbbje ma olyan Varsóban, Moszkvában — szintnek, amely a rendszeres helyzetben van, hogy puszkorunk legégetőbb, nagy termelő munkához szüksé- tán saját erejére utalva, nem " ' tud megküzdeni az eléje tornyosuló feladatokkal. Az emberiség 71 százaléka ma a tudományos és technikai fejlődést szolgáló szellemi kapacitásnak csupán öt százalékával rendelkezik! Nagy érdeklődés Mi előbbrevaló? — az írástudatlanság teljes felszámolása vagy a szakkáderek képzése? Van-e szükség saját kutatásig? Mely területen, milyen jelleggel? Melyek az igénybe vehető nemzetközi segítség leghatékonyabb formái? — sokáig lehetne sorolni azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan nincs még túl sok tapasztalat, de amelyek eldöntése sok évtizedre befolyásolja egy-egy ország haladását, sorsát. Á Tudományos Munkások Világszövetsége ezért választotta budapesti szimpóziuma témájául a fejlődő országok tudományos haladásának kérdéseit, és ezért állította előtérbe ezek között is a prioritások kérdését a tudományos kutatásban és a tudomány gazdasági alkalmazásában. A TMV budapesti tanácskozása iránt méltán nyilvánul meg nagy érdeklődés a világ minden részéből. Az ukrán—magyar barátság további erősítésére törekszünk Beszélgetés L.J. Zrevarcevával, a Szovjet - Magyar Baráti Társaság ukrán tagozatának titkárával Nevenincs polgártárs nem egyedül való lény. Népes ..nemzetsége" egyesek megnevezéssel naponta szerepel az újságokban, színre lép a rádióban, a tvben, és számtalan értekezleten. S úgy beszélnek, cselekszenek, hogy a rendes emberek zsebében kinyílik a bicska. Mert jogosan úgy érzik, hogy ezek az „egyesek" lassacskán még a sót is kilopják a levesünkből, telhetetlen papzsákok. Kibulizott lehetőségeiktől megrészegült kispolgárok, akik időről időre mesés pénzeket tesznek zsebbe, de az árvízkárosultak javára még 20 forintjuk sem volt. Mi pedig mintha nem volnánk itthon, minálunk „félünk" épületes cselekedeteik kapcsán igazi nevükön nevezni őket. Nehogy valaki is mégegyszer túlkapásokkal vádoljon bennünket. Arra, hogy nem túlzok, íme számtalan bizonyítékaim közül egy csokorravaló. A minap hosszas tanácskozáson ültem. Egy különben köztiszteletben álló járási vezetőember felszólalásából idézek: — Egyesek úgy tesznek, mintha nem is léteznék a Magyar Népköztársaság VI-os törvénye, mely a termőföldek szigorú védelméről intézkedik. Az utóbbi négy esztendő alatt járásunk 27 községében (háromban még nem számolták össze) összesen 3 ezer 623 esetben sértették meg ezt a törvényt. Száz és ezer holdakra rúg az a terület, melyet szabályosan ellon'ak. Melvek szántóföldként szerepelnek ugyan a hivatalos statisztikában, de valójában már régen más célt szolgálnak. — Egyesek megsértik (immár tömegesen) népköztársaságunk deviza- és vámszabályait. Csupán a szegedi járásban 500 körül mozognak ezek a szabálysértések az év kezdetétől idáig. A kiszabott büntetések azonban nem haladják meg személyenként a 100 forintot. Igen gvakori a 20 forintos pénzbírság is. — Az egyik zsombói tszcs közgyűléséről egyes személyek kezdeményezésére kiutasították a járási tanács vb képviselőjét, nem engedték szóhoz jutni, hogy elmondja a járási mezőgazdasági osztály álláspontját. — Egyes tszcs agronómusoknak, elnököknek — senki sem tudja mi módon — havi 4—5 ezer forint fölé szökött a fizetésük. Pedig a tszcs-kben tudvalevően minden tag egyénileg műveli a földjét, következésképp kevés dolguk van a vezetőknek. Eredetileg a tszcs-kben 1000—1500 forint közötti tiszteletdíjákról volt szó. — Egyes tanácsi vezetők szeptember 2-án azt jelentették a járási tanácsnak, hogy már befejezték a cséplést. Ellenőrzéskor kiderült, hogy 260 holdról még a kereszteket sem hordták be. — Egy másik tsz közgyűlésén Nevenics egyéni gazdatárs (ki tudja, hogy került ide) kereken egy órán át szónokolt arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom szegénységbe dönti a parasztságot. Mindenki tudta, hogy arcátlanul hazudik, azok a szövetkezeti gazdák is, akik mellesleg fényesre glancolt saját személygépkocsijaikkal jöttek erre a közgyűlésre. Jóllehet a múltban némelyiküknek biciklijük sem volt. Ügy voltak a hallottakkal: hiszen demokrácia van, mondhatja ő is a magáét. És most újra én vagyok itt, az újságíró. Konstatálom, hogy a felét sem mondtam el annak, amit ebből az egyetlen felszólalásból lejegyeztem. A példákból kiderül: a szocialista humanizmus jegyében közéletünk számos vezetője már-már odáig jutott, hogy egyszerűen nem meri nevükön nevezni a kártevőket. a törvénysértőket, a hazugokat. Megbotlottak — mondják —. de még attól lehetnek idővel hasznos, szocializmust építő pol árok. Közben pedig a valóság az, hogy az ilyen vezetők saját felelősségüket igyekeznek kisebbíteni, mert ugyebár „egyesek" kényelemszeretetből — kicsit pozíclóféltésből is — inkább hallgatnak ott is, ahol nem lenne szabad! CSÉPI JÓZSEF Üdülési mérleg Az üdültetésben együttműködő szervek erőfeszítései révén az idén az üdültetési terveket a nehézségek ellenéne is csaknem hiánytalanul sikerült teljesíteni. Eddig körülbelül száznyolcvanezren jutottak hozzá a kedvezményes SZOT-üdüléshez, közülük csaknem négyezren a külföldi csereüdülés révén Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Olaszország, illetve Ausztria legszebb tájain. A tervek szerint az év hátralevő részében még harminckétezer felnőttdolgozót részesít a SZOT kedvezményes üdülésben, az iskolás gyógyüdültetésre pedig megközelítőleg kétezer-kilencszáz gyermek kap még beutalót. A napokban Szegeden járt — az ukrán kulturális küldöttség tagjaként — Lilija Jakovlevna Zrevarceva, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ukrán tagozatának titkára. Szegedi tartózkodása alatt beszélgettünk vele arról, hogyan dolgozik a társaság, mit tesz az ukrán—magyar barátság erősítéséért. — Hány esztendős múltra tekint vissza a társaság tevékenysége? — Az ukrán tagozat — mondotta L. J. Zrevarceva — 1958 decemberében alakult. Létrehozását valóságos társadalmi igény tette szükségessé, Ugyanis annyi intézménynek, vállalatnak, iskolának, üzemnek, termelőszövetkezetnek volt már kapcsolata Magyarországgal, hogy szükségessé vált egy olyan szervezet létrehozása, amely ezeket a baráti kapcsolatokat koordinálja. A társaság ukrán tagozatának Kijev a központja. Szervezetei azonban nagyon sok helyen dolgoznak, többek között például Szeged testvérvárosában, Ogyesszában is. — Hogyan dolgozik a társaság? — Fő feladatunk, hogy az ukrán népet minél jobban megismertessük a magyar nép életével. Ennek érdekében a legváltozatosabb formák felhasználásával dolgozunk. Rendszeresen megemlékezünk például a magyar nép nagy ünnepeiről, történelmi évfordulóiról. Ukrajnában nagyon sok helyen megünneplik például április 4-ét, a magyar nép felszabadulásának ünnepét, a 19es Magyar Tanácsköztársaság évfordulóját stb. De megemlékezünk a magyar nép nagy történelmi alakjairól és művészeiről is. Tavaly Dózsa Györgyről tartottunk ünnepségeket, s megemlékeztünk a nagy magyar zeneszerző, Liszt Ferenc munkásságáról is. Hasonlóan készültünk most Bartók halálának huszadik évfordulójára. — Mit tervezett, a társaság a Bartók-évfordulóra? — Nagyszabású ünnepségeket, megemlékezéseket. Szeptember 26-án a kijevi Goloszejev parkban, amely 800 hektár területű, szabadtéri kiállítás nyílik Bartók Béla életéről és munkásságáról. A park szabadtéri színpadán előadás hangzik el a nagy magyar muzsikusról. Az előadást hanglemezbemutató követi, s végül a kijevi művészek nagy esti hangversenyén több Bartókművet adnak elő. — Hogyan segítik Ogyeszsza és Szeged kapcsolatainak erősítését? — A legváltozatosabb eszközökkel törekszünk arra, hogy ez a hagyományos barátság tovább erősödjék. Ogyesszában körülbelül 250 olyan intézmény, vállalat, gyár és iskola van — többek között a gépgyár, a világhírű Filatov-klinika, a ruhagyár, a kikötő —, amely kollektíván tagja a Szovjet— Magyar Baráti Társaságnak. Különösen az 58-as számú ogyesszai iskola magyarországi és szegedi kapcsolatai kiválóak. A társaság, amely ezt a munkát összefogja és irányítja, nemrég egy kis füzetben ismertette az iskola magyarországi kapcsolatait, benne természetesen a szegedieket is. A kis füzetnek olyan nagy visszhangja támadt az egész Szovjetunióban, hogy az iskola igazgatósága a legtávolabbi városokból is nagy számban kap leveleket, amelyekben a különféle intézmények vezetői arról érdeklődnek, hogyan sikerült ilyen jó kapcsolatokát kiépítenie az iskolának Magyarországgal. — Zrevarceva elvtársnő bizonyára jól ismeri ennek a munkának a részleteit? — Természetesen. Mielőtt Magyarországra jöttem, beszéltem az iskola vezetőivel, s megbízatásokkal halmoztak el. Többek között arra kértek, hogy keressem fel aRadnóti Gimnáziumot és adjam át testvéri üdvözletüket a szegedi ismerősöknek. A megbízásnak örömmel tettem eleget. Ha hazamegyek, beszámolok majd szegedi tapasztalataimról is az iskolában, arról a szeretetre méltó, kedves vendéglátásról, amellyel bennünket itt Szegeden körülvettek. — Afit tervez a társaság az ukrán—magyar kapcsolatok további erősítése érdekében? — Október elején a Baráti Társaságok Elnöksége — ez a szervezet egyesíti az összes baráti társaságokat — ülésen fogja tárgyalni a magyar—ukrán kapcsolatok helyzetét és a további fejlődés kérdéseit. A beszámolót M. K. Szimonyenko, az ogyesszai pedagógiai intézet igazgatója tartja. Ez az ülés bizonyára jelentős terveket dolgoz ki és fogad el a két nép barátságának további elmélyítése érdekében. — Nagy szerepet játszanak ebben a személyes találkozások is? — Feltétlenül. Az eltelt években sok ogyesszai járt Szegeden és sok szegedi Ogyesszában. A barátság erősítésének munkáját azonban egy pillanatra sem hagyhatjuk abba. Társaságunk ezért dolgozik továbbra is. Művésztalálkozó a színházban Szívesen látott vendégek látogattak el tegnap, pénteken délelőtt a Szegedi Nemzeti Színházba: Nyina Misszina, a Kijevi Akadémia Opera- és Balettszínház énekesnője, érdemes művész, Nagya Kugyelja, a színház szopránénekese, Pa vei Kolesznyik, az USZSZK érdemes népművésze és Tászin koncertmester, a szovjet ukrán hét eseményeire érkezett művészdelegáció tagjai. A Szegedi Nemzeti Színház vezetőivel és opera-részlege művészeivel való tapasztalatcsere jellegű, baráti beszélgetésük teljességgel nélkülözte a konvenciók, a feszélyezettség jegyeit; az első pertcől kezdve természetesen gördülő, kötetlen eszmecsere folyt — jóízű, olykor kedvesen humoros epizódokkal fűszerezetten. Bozóki István főrendező, Mentes József párttitkár, Versényi Ida rendező, Szalatsy István karnagy, dr. Baróthy Zoltánná balettmester s kiváló szólóénekeseink: Berdál Valéria és Sinkó György kérdései nyomán elénk rajzolódott egy 1500 személlyel dolgozó, 100 tagú kórussal, 100 tagú énekkarral és 60 elsőrangú szólistával rendelkező, többszörösen kitüntetett opera- és balett-társulat változatos, mindennapi életének számos mozzanata. Egyebek között megtudtuk, hogy évente öt eredeti bemutatót képesek produkálni, tekintettel arra, hogy jónéhány ukrán zeneszerző egyenesen az 6 számukra készít rendszeresen új operákat. E művekben — ahogyan a társulat egyéb tevékenységében is — erős hangsúlyt kap a népi-nemzeti jelleg, az ukrán nép hősi múltjának s mai életének izgalmas epizódjai. Tájelőadásaik nincsenek, azonban a közeli, s távoli vidékekről olykor volóságos autó- és buszkaravánok indulnak útnak — egy-egy premierre vagy előadások megtekintésére. Ilyen alkalmakkor 2 ezer, 2 ezer 500 vendég érkezik Ukrajna fővárosába, Kijevbe, hogy megtekintse s meghallgassa a színház nívós produkcióit. Egy-egy szezonban 70 opera-, illetve balettestre kerü' sor Nylna Misszina a rendkívül szívélyes atmoszférájú beszélgetés kapcsán elmondotta, hogy mindnyájukat Jóleső érzéssel töltötte el az a forró ünneplés az a testvéri melegű fogadtatás, amellyel a szegedi közönség vette körül őket a Kamaraszínházban. Művészvendégeink búcsúzóul ukrán népdalokat tartalmazó hanglemezekkel kedveskedtek színházunk művészeinek. Tegnap, pénteken este a Csongrádi Művelődési Otthonban léptek közönség elé. B. V. Babijcsuk művelődésügyi miniszter és L. J. Zrevarceva, az ukrán küldöttség tagjai a szentesi Árpád Termelőszövetkezetbe látogattak Simon Béla, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa és Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára kalauzolásával. Szentesről a delegáció a fővárosba utazott. D. E. Kijevi és szegedi művészek a Szegedi Nemzeti Színházban Szombat. 1965. szept. 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 5