Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

V Csehszlovák irodalmi est Délután baráti találkozóra hívta meg Szeged város tanácsa, a Magyar írók Szövetsége és a Hazafias Népfront városi bizottsága a hazánkba látogatott csehszlovák íróküldüttség Szegeden debütáló csoportját, majd este a Tisza Szálló koncerttermében mutatkoztak be csehszlovák barátaink. Ez a közvetlen találkozás szomszédaink kulturális életével a líra, a próza és a zene útján történt. Legnagyobb sikert a lírikusok aratták: a kétszeres Állami-díjas szlovák költő, Jan Kostra: Az ember tragédiájának fordítása óta már nálunk ls ismert Ctibor Stitniczky; a cseh lírikus nemzedék legfiatalabbjainak küldötte, Josef Hámlik és az esten csak nagyszerű, versével jelentkező Wolker nyomán kibontakozni láttuk a szláv temperamentum érdekes reflexióit a mindennapi élet eseményei iránt. Nem volt ennyire egyértelmű a prózaírók bemutatkozása. Karel Ptacnik Huszonnegyedik korosztályának részlete nem volt olyan érdekes a hallgatóságnak, mint Karel Michal Mindennapi kísértetek című nagydíjas elbeszéléskötetének felolvasott novellája. Michal ügyesen használja ki az egyébként is divatos kísértettéma humorlehetöségeit a karikírozásra — ha néha érezzük is rajta, hogy olykor még fogja J. Hasek kezét. A műsort dr. Kedvessy György egyetemi tanár köszöntöje, Sziklay László bevezetője, Garai Gábor és Stitniczky kölcsönös üdvözlése vezette be, s hangulatát emelték a zenei betétszámok, Várnagy Lajos hegedűművész és Horváth Anna operaénekes közreműködésével. A művek Interpretétorai Kovács János, Mentes• József, Demjén Gyöngyvér színművészek, valamint Agai Katalin és Gyürki István voltak. Mérlegen: a külkereskedelem Többet eladni, mint venni — olyan külkereskedelmi alapelv ez, amelynek előnyelt aligha kell részletesebben bizonyítani. Indokként elég arra a gazdaságföldrajzi tényre utalnunk, hogy hazánk az európai kontinens különösen sűrűn lakott országa (négyzetkilométerenként több ember ól nálunk, mint például Franciaországban), egyszersmind természeti kincseink rendkívül korlátozottak. Ha már európai egybevetést említettünk, jegyezzük meg azt is, hogy nálunk az egy lakosra jutó energiahordózó-készlet a kontinens átlagának mindössze a tizenharmada! Tehát anyagot, félkészterméket kell behozni és minél több korszerűen feldolgozott cikket kivinni. Ez az üzlet viszont nyilvánvalóan akkor előnyös, ha több értéket adunk el, mint amennyit vásárolunk. Eltinyös változás Azért bocsátottuk előre mindezt, hogy jelentőségükhöz mérten értékelhessük az év első felének kedvező külkereskedelmi változásait. Néhány óv után ezúttal kivitelünk némileg meghaladta a behozatalt. (Zárójelek között: utoljára 1961-ben alakult így a behozatal és a szerű továbbítását, az exkivitel mérlege, azóta évről port mennyiségét hangsúávre többet hoztunk be az ,„,„„Wli, exportált értéknél. 1964-ben lyoztuk> pedlg korántsem 17,5 milliárd devizaforint mellékes a „milyen" kerdovolt az Import és 15,8 mii- szó: a minőség. Az év elliárd az export értéke.) múlt időszakában volt néA változás — amely egye- hány kedvezőtlen külkereslőre az előnyös Irányzat el- kedelmi epizód: akadtak válso lépesének tekinthető —, la]atok ameiVeknek exoortvégeredményben a Központi álatok, amelyeknek exportBizottság decemberi határo- ra szánt, jelentősebb szallítzatának immár gyakorlati mányait nem vették át a eredménye, kézzelfogható si- címzettek, mert kifogásolták kere. Különösen kedvez, hogy exportunk nemcsak a kivitelt haladta meg, de az ipari termelés emelkedésének átlagánál is magasabb volt: a teljes kivitel 6,7 százalékkal volt több a múlt év azonos időszakának színvonalánál, miközben az Ipari termelés emelkedési üteme mintegy 5,5—6 százalékos. Az utolsó napok a minőséget A rohammunka illan Kétségtelen, hogy a „menynyi" és a „milyen" kérdésekre egyaránt hátrányos választ „fogalmazhatnak" az előttünk álló és — sokéves tapasztalatok szerint — kritikus hetek: az év befejező _ . .... . , hónapjai. Nem szabad beleDehat nem a multbanező , , . _ . . vizsgálódás fontos ezekben nyugodnunk, hogy a régi láz a hetekben, hónapokban, ha- — az év végi hajrá szapora nem sokkal inkább az előt- érverése ismét kórt és — tünk . á?,10 és kétségkívül kárt okozzon! Igaz: a külke. rendkivuli erőfesziteseket , , . , feltételező teendők áttekin- reskedelem es az ipar kaptése,. mérlegelése. A tervév csolata, még nem teljesen még hátralevő időszakának zavartalan, és mint ismerekülkereskedelmi „erővona- t szakemberek most lait" csak akkor ertelmez- ' .... „ hetjük súlyukhoz illő ko- dolgoznak e rendszer tokélemolysdggal, ha az esztendő tesftésén. De ez nem indoMesterségem címere: a. ő. Az autószerelő szakközépiskola diákjairól A volán urai a sofőrök. Teljhatalmuk van a kocsi fölött, gyakorolják is mindaddig, míg valami komolyabb hiba nem Jelentkezik a szerkezetben. Az elvesztett hatalmat ilyenkor az olajos ruhás szerelök, a gépkocsi sebészel adják viszsza a „pilótáknak". Érdekes, vonzó szakma ez, s jövője van. ahogy mondani szokták. Érthető, hogy a fiatalok évről évre nagy számban jelentkeznek a Radnóti Miklós Gimnáziumhoz tartozó autószerelő szakközépiskolába. Cél: az „elit háló" Az iskola alagsorában műhelyek, szertárak. Gyakorlati napokon reszelés, fűrészelés, kalapálás hallatszik innen, a holnap szerelői hajolnak munkadarabjaik fölé. Ma csendes délelőtt van, az I/S osztály tanulói R omhányi István műszaki tanárra figyelnek. Az ország legkülönbözőbb részeiről verbuválódott ez a kis társaság. Nevelőjük elégedett velük, jó felkészültséget, ügyességet, igyekezetet árultak el az első benyomások. Néhány gyerekkel az egyik szertárban beszélgetünk. Annak a bizonyos szerelgető, barkácsoló típusnak a képviselői ők, akik korán kezdenek „konyítani" a technikához. Így aztán nemcsak, nogy nem teljesen ismeretlenek számukra a motor alkatrészei, melyek szép rendben sorakoznak a polcokon, hanem már motoros „fegyvertényekkel" is dicsekedhet némelyikük. Az egyik kismotort, a másik Danuviát is vezetett már, persze szülői felügyelettel. Csete Zoli már a Zetorral ls megpróbálkozott, édesapjától „leste el" a vezetést, aki a Mezőhegyesi Állami Gazdaság traktorosa. Hanem ez csak a múlt, amely őt és társait, Jancsovics Ferencet, Papp Lászlót és a két makói jó barátot, Haluszka Ádámot és Varró Pált már évekkel ezelőtt elkötelezte a szerkezeteknek, motoroknak. Most teljesen lekötik őket az új feladatok. Nem könnyű ám szakközépiskolásnak lenni. A szakma elsajátítása nem gyerekjáték, az anyag- és gyártásismeret, műszaki rajz nemcsak új, hanem nehéz is. A közismereti tárgyakat is jól kell tudni, különösen, ha valakinek olyan ambíciói vannak, mint Varró Palinak. A szőke kislegény ugyanis — aki „civilben" az Ady Endre fiúkollégium lakója — tartani szeretné az általános iskolából hozott 4,7-es tanulmányi eredményt. Ennyibe kerül ugyanis a belépő a kollégium úgynevezett „elit hálójába", ahol a legjobb diákok több szabadságot, kellemes előjogoltat élveznek. önállóan dolgoznak A szakközépiskola eddig mér két évfolyamot indított útnak. Gyakorlattá vált, hogy utolsó évükben a negyedikesek már önálló feladatokat ls kapnak a 10-es AKÖV műszaki telepén. Szakirányításukat képzett technikus végzi, ö ismeri legjobban a fiúk munkakészségét. s mint az üzem képviselője, a szakvizsgákon is elmondja véleményét, tapasztalatait. A műszaki telep bizony nem a legjobb körülményeket szolgáltatja a fiúk munkájához. Most, míg szép idő van, fel sem veszik, hogy kicsik a szerelőszínek, s maga a telep ls szétszórtan, szinte „mindenütt van", ahol a javításra váró gépkocsikat el tudják helyezni. Egyelőre így végzik dolgukat a negyedikesek. A bajszosodó Görcs Tibor olajosan, verejtékesen egyenesedik fel. — Skoda sebvéltót csinálunk — mondja. Elég jól megy már a szerelés, általánosságban sikerült elsajátítani az alapismereteket. De itt mindig találkozik valami újjal az ember, e egy-egy „idegenebb" kocsitípus mindig új tanulnivalót is jelent Azonnali belépéssel kályhás és kőműves szakmunkásokai, valamint építőipari segédmunkásokat vesz fel a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Jelentkezni lehet: Hódmezővásárhely, Tanácsköztársaság tér 59. Szeged, Tolbuhim sgt. 73. Szentes, Arany J. u. II. Makó, Liget u. 17. 118 533 Az „S" betűjelzés úgy látszik serény kezűt is jelent. Bödó Csaba az emelőt működteti, Kovács János adagolócsövet cserél, de a többiek, Holló István, Nagyváradi László, Szentesi István is szorgalmasan tevékenykednek a motorok körül. A szabad ég alatt vannak. S ha jön a tél, akkor is ott kell majd dolgozniok a diákoknak, egészen addig, míg el nem készül az AKÖV új műszaki telepe. A fékpad néha bizony belesüpped majd a hóba, pufajka, forró tea kellene olyankor a fiúknak. Másodikos korukban kaptak ls, tavaly azonban mindez elmaradt. Jó lenne, ha a vállalat megvizsgálná és orvosolná ezt a panaszt, hiszen újra tél elé nézünk. Szaktudás és műveltség Dr. Bánfalvi József, a Radnóti gimnázium igazgatója szerint a szakközépiskola betölti és jól tölti be hivatását. A tavaly érettségizettek szakmai átlaga 4,2 volt. Ez az igen szép teljesítmény azt is bizonyítja, hogy a diákok el tudják érni a követelmények szintjét. Kár, hogy a végzettek közül sokan nem maradnak meg a szerelőszerszámok- i nál. A felsőfokú techniku- j mok hívogatják őket, s lgy az AKÖV tavaly sem kapott elegendő szakembert az iskolától. A szakközépiskolák felügyelője, Hegedűs Béla is úgy látja, hogy az oktatásnak ez a rendszere bevált. A gyerekek szakmai érdeklődését nem győzik kielégíteni, ezért szerveznek többek között kirándulásokat is, például minden évben meglátogatják a Budapesti Ipari Vásárt. A helyes tendenciák megtartása mellett azonban változtatásra szorulnak az oktatás egyes módszerel. Szükségesnek látszik a tananyag célszerűbb csoportosítása, egy-egy elvontabb tantárgy, mint például a munkaegészségtan speclallzálása ts. A kérdéses tananyagokkal kapcsolatban folynak a felmérések, s bizonyára ezek is hozzájárulnak majd a szakközépiskola további fejlődéséhez. ahhoz, hogy szakértő és művelt autószerelők kerüljenek az iskolapadból a műhelyekbe. Simái Mihály első hat hónapjának árnyoldalaira is gondolunk. Figyelmet érdemelnek elsősorban a sokéves gond idén is jelentkező szimptómái: a kolhat semmiféle népgazdasági kárt. Márpedig a rohammunkával, nem kifogástalan minőségben teljesített lüktető hullámzás, az ütem- export — ebbe a fogalomtelen szállítás. Egyetlen jel- k(jrbe sorolható! lemző szám: a félév utolsó tíz napjában kapta meg a külkereskedelem a teljes hathónapi termékmennyiségének több mint a 15 százalékát, s az arány sajnos némileg kedvezőtlenebb a tavalyi azonos időszakénál. A külkereskedelmi vállalatokat olykor szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja az utolsó napokra torlódó hullám. Hasonló tünetek várhatók az év második felében, talán még az előző időszakénál is hatványozottabban! A népgazdasági terv már eleve számol bizonyos esztendőn belüli arányokkal és az év második felére a teljes 1965-re szóló exportmennyiség nagyobbik felét irányozta elő; ehhez járulnak az első félévből hozott adósságok, elmaradások is, amelyeket most kell behozni. Rendkívüli érdek Rendkívüli népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy az általános helyzetképen belül, a kritikusabb pontokon különösképpen növeljék export-erőfeszítéseiket az illetékes vállalati és minisztériumi szakemberek. Az 1965-ös esztendő külkereskedelmi teendőiről szólva eddig jobbára az áruk tervTábori András Uj módszerek határaink védelmére Az elmúlt napokban a nyugati sajtóban sok találgatás látott napvilágot a magyar határvédelmi berendezésekről. A Magyar Távirati Iroda munkatársa ezzel kapcsolatban kérdést Intézett Szilégyi Béla külügyminiszter-helyetteshez, aki a következő felvilágosítást adta: — A Magyar Népköztársaságot az imperialistáknak a népköztársaságellenes, hidegháborús politikája, sorozatos beavatkozási kísérletei késztették arra, hogy olyan műszaki berendezésekkel — beleértve az aknazárat is — védje az ország határát, amelyek elriasztják azokat, akik a nyitott kapukat megkerülve ellenséges szándékkal akarták átlépni a magyar határt. Az imperialisták magából a műszaki zárból is hidegháborús kérdést csináltak, jóllehet sokszor megmondtuk, hogy ez a védelmi berendezés kizárólag magyar belügy. Illetékes hatóságaink közölték, hogy határaink védelmére új technikát alkalmaznak. Az új technika ls megfelelő ellenőrzést biztosít (MTI) A szegedi kőtár Entz Gáza tanulmánya Nyolc évtizedes szunnya- tanításokkal. Szeged kövei dás, majdnem tízéves huza- bizonyítják, hogy városunk vona után 1963-ban a vár- a dunántúli városokkal maradvány kertjében elké- egyenrangú múlttal dicseszült a kőtár. Ismét két kedhet. Nem véletlen a köévnek kellett eltelnie, hogy vekből rekonstruált szegedi kezünkbe vehessük kalau- román kori építészet szerzát, ismertetőjét. Az ízléses, ves kapcsolata Péccsel és sikerült mtrsZtrficlókkal gaz- Gyulafehérváriról, a gótikádogított füzet a kitűnő mű- nak a Mátyás korabeli Butürténésznek, a kőtár rende- dával és Visegráddal. A rözőjének, Entz Gézának ér- naszansz ajtó- éa ablakkeret tékes tanulmányát tartal- pedig e stílus itteni korai mazza a lapidárium műve- megjelenésének meglepetéslődéstörténeti tanulságairól, ként ható bizonyítéka: a röA várból 1876-ban és 1878- neszansz építészet legkorábban kikerült kőanyag a ren- ban az Alföldön városunkdezés során „megszólalt", és ban vert gyökeret. Szeged középkori múltjáról Entz Géza érdemes szevallott A román, gótikus, gedi kutatók, főként, CSs. röneszansz és barokk tőre- Sebestyén Károly enedmédékek városunk korai gaz- nyetből kiindulva, ezeket dasági-tánsadalmi-szellemi nem egyszer helyesbítve fejlettségének bizonyságai, mutatja ki a román kori töA marosi sószállltás a XI. redékek XII. századi részészázadi fejlődés gazdasági ről, hogy a nagy méretű, alapja, ezen virágzik ki a észak-olaszországi kapcsolaXIII. századra alföldi vi- tű felsővárosi Szent György szonylatban páratlan élénk- templom alkotóelemei volségű polgárváros, hadászati tak. A XIII. sz. kövei az és egyházi központ, eleven alsóvárosi templom elődjészellemi élettel. Európai je- nek, a Szent Péter templentőségű tanulság ez: szem- lomnak, a gótika emlékei a ben az alföldi mezővárosi várbeli Erzsébet templomelmaradottságról szóló régi Bűbe szerelmese Új film A börtön beszélőjében fia- Claudta Cardinale élete legtal, szomorú, sápadt lány jobb alakítását nyújtja. Mint várakozik. Aztán nyílik az a rendező nyilatkozatából ajtó, s megjelenik Bűbe, az megtudtuk, ez az első eset, elfogott partizán, aki politi- hogy Cardinale maga beszél kai gyilkosságba keveredett, a filmen; eddig ugyanis haMara, a lány megdöbbenve zájában is szinkronizálták. látja, mennyir : megváltozott A kissé vadóc, darabos, de vőlegénye: keserű, csalódott rendkívül csinos lány figuférfi, akinek minden szava ráját megdöbbentő hitelesmélységes kiábrándulásról séggel állítja elénk. Sokáig vall. Mit tegyen? S a lány emlékezetes marad a búcsú már tudja is a választ: ha jelenete, amelyben Cardivőlegényét elítélik, mellette nalé alakítása o maga pózmaiad. mentes egyszerűségében is Így kezdődik a Bűbe sze- a fájdalom legmagasabb forelmese című új olasz film, kát tükrözi, amelyet Carlo Cassola re- A férfi főszereplő a gögényéből Luigi Comencini rög származású George rendezett. Cselekménye köz- Charkiris. Játéka elsősorban vetlen a második világhá- mértéktartásával válik dráború után játszódik, Tosca- maivá. nában. A környezet pompás A film rendezője ezzel a hátteréül szolgál a volt par- filmjével kiemelkedett az tizánok és a fasizmus szelle- átlagos olasz filmalkotók métől még átitatott kormány közül. Előző munkái, a Keközötti harchoz, az esemé- nyér, szerelem, fantázia, e nyeket átszövő szerelmi tör- Mindenki haza című filmek ténethez. A film főhőse egy kedves, szórakoztató vígjámindennapi fiatal lány, aki tékok, vagy szatírák voltak, a hűséget, 14 nehéz év vára- Ebben a művében a társakozását választja a pillanat- dalmi mondanivaló jóval nyi boldogság helyett. erőteljesebb, ennélfogva inA lány szerepét játszó tenzívebb a film hatása is. nak maradványai. Éppen ennek a helyén áll a XVIII. századi eredetű vármaradvány: „E történelmi helyről — írja — hirdeti a kőtár, hogy az Alföld városai kö2ött, a középkori Szeged építészeti szempontból is első, ahol a központi hatalom támogatásával az akkori ország legmagasabb színvonalához kapcsolódó művészet és műveltség virágzott." A füzet ezután a kiállított 80 műtárgy jegyzékét adja részletes leírással, méretekkel, szakirodalommal. (Kár, hogy Móra „Szeged kövei" című tárcája kimaradt.) Ez a kőanyagnak harmada. Jóllehet a vár körül raktározott kétharmad kisebb értékű, gondoskodni kellene esztétikusabb elhelyezéséről. Talán a szebbjét a kihasználatlan tetőn lehetne látványossá tenni. Egyúttal megvalósítani a régi tervet: a vár alaprajzát mozaikból kirakni. Ha már annyit költött államunk a tető kiképzésére, illő lenne hasznosítani. A kőtár alapítója Kováts István, az áldozatos kőművesmester pedig megérdemelné, hogy a lapidárium a nevét viselje, és emlékét márványtábla őrizze itt Könyves László I'éntek, 1965. szeptember 24. OEL-MAGYARORSZiQ 5 4