Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

Meghalt Pénteken nyit Sííf8? « Szegedi Nemzeti Színház meghalt Terescsényi György • Író, a szegedi humuszon ne­velkedett írónemzedék or­szágosan ismert tagja.­A 20-as évek elején azok közé a harcos újságírók kö­zé tartozott, akik a szegedi sajtóban szembeszálltak a horthysta-klerikális elnyomó rendszerrel. 1922-ben Zad­raveczék perbe fogták a Szegedi Naplóban megjelent „Nagypéntek" című írásáért, istengyalázás címén elítél­ték és bebörtönözték. Szege­den két versekönyvét adták ki. 1923 óta Budapesten élt, előbb Az Est-lapokban, majd főleg az Üj Időkben jelentek meg versei és el­beszélései. Négy regényét is­merjük, azonkívül Orbók Attilával közös könyvben írta meg párizsi élményeit. Regényei közül különösen a „Hősök" és annak folytatá­sa a „Lesz, ahogy lesz" vál­tak népszerűvé. Különböző lapokban mintegy kétszáz novelláját nyomtatták ki. Terescsényi György mű­veiben sötét színekkel fes­tette le a nincstelen parasz­ti élet nyomorúságát és keserves küzdelmeit, anél­kül, hogy felismerte volna azt a forradalmi utat, mely egyedül teremthetett fordu­latot a jobb, kulturáltabb paraszti élet irányában. A felszabadulás után öröm­mel látta népe felemelke­dését, lelkes, ragaszkodó hí­ve lett a szocializmus építé­sének. Mint a Fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtár fő­könyvtárosa vonult nyug­díjba, 1955-ben. Kormányki­tüntetést kapott. Sajnos, nyugdíjazása előtt súlyos operáción esett át, azóta nem nyerte vissza munkaké­pességét így mindannak az újnak amit meglátott és aminek örült a jelenben, írásban már nem tudott hangot adni. Hátrahagyott ifjúsági regénye, a „Merre van Napkelet?" egy kubi­kosgyerek küzdelmes éle­tét meséli el. Terescsényi György holt­testét -kívánságára elham­vasztják. S. S. Huszonöt év postástáskával (Levelezőnktől.) ket, melyeket forró nyárban, Negyedszázad múlt el az- b,£«ben .... .... .. . tett és kezbe adott, ota, hogy Vörös Sándor pos- _ Évek óta már csak a tol levélkézbesitő először in- belterületen járok — mond­dult el, nyakában a nagy ta- ja. — Jóleső érzés látni risznyával a kisteleki ta- épülő, fejlődő falunk új ar­nyákra. Mire kiürül a ta- cát. Felnőtt, városias nagy­risznya, már késő délután községgé nőtt. Nekem külön van, s hátamögött van sok öröm megújított, szép pos­út. eljutott a célhoz a sok- tahivatalunk. Ezt a magam sok küldemény. Szereti és számára amolyan jubileumi becsülettel végzi munkáját, ajándéknak is tartom. Szért nőtt a kistelekiek szl- A 25 éve postás Vörös véhez annyira a postás Sán- Sándort becsüli és szereti dor bácsi. Amint az eltelt 25 egész Kistelek népe, s a 25 év fonalát gömbölyítjük, éves évfordulón sok jókíván­megelevenednek emlékei, sággal halmozták el. Kíván­Kocsipostásként kezdte, majd ták, hogy kísérje további a 40 kilométer kerületű ta- munkáját is hasonló megbe­nyakörzetet járta. Ki tudná csülés, életét pedig jó egész­már összeszámolni a kilo- ség. métereket és a küldeménye- Tóth Zoltánná ELÖADAS AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK JAVARA — KET BEMUTATÓ — NYILATKOZNAK A RENDEZŐK — AZ OPERJSTAK TAJMÜSORAI Szeptember 24-én, pénte- tudniillik Vörösmartynak ez ken este megnyitja kapuit a a müve verses dráma. Ennek Szegedi Nemzeti Színház. Az megfelelően hangsúlyozzuk a ünnepi alkalomra Vörösmar- ritmikai elemeket és motívu­ty; Csongor és Tünde című mokat az előadásban, s re­drámai költeményét tűzték" méljük, törekvésünk talál­műsorra'a színház művészei, kőzik a közönség egyetérté­s az előadás egész jövedel- sével. mét az árvízkárosultak ré­szére ajánlották fel. A kö- Szász Károly, a Lili báro­vetkező napon, szombaton nő rendezője a következőket újabb bemutatót tartanak a mondotta: színházban: az operettegyüt­tes a Lili bárónőt viszi szín- ~ A nagyoperettet a sze­re. gedi Huszka Jenő születese­íz - nek 80. évfordulója alkal­Sándor János a Vörösmar- ábó, visszük sz(^re, Arra ty-darab rendező e a követ- törekszünk hoav az elő­kezőket mondotta az évad- & "ehhez az nyitó eloadas előkészületei- alkaiomhoz. Főképpen a szép kiállításra ügyelünk. A szi­— A Csongor és Tünde, nészek nagy kedvvel, lel­mint ismeretes, a boldogság- kesen készülnek a bemutató­kereső ember drámája. Elő- ra­adásunkkal azt szeretnénk • Megkezdték a munkát 'ez hangsúlyozni, amiért a dartb operisták is. Igaz, ők még íródott, hogy az ember a föl- nem bemutatóra készülnek, dön találhatja meg boldogsá- Egyelőre a vidéket járják, s gát. A darab cselekményét az opera idei programjával abba az időbe helyeztük, ismertetik meg a közönsé­amelyet maga Vörösmarty get. Szerepeltek már Szente­jelölt meg, tehát a pogány sen, Makón, s legutóbb Kis­kunok Idejébe. Ezt mtnde- teleken. A közönség minde­nekelőtt a jelmezekkel - nütt nagy elismeréssel és Kemenes Fanny munkál - tetszéssel fogadta ezeket a igyekszünk hangsúlyozni, műsorokat, amelyeket Vaszy Székely László elvont díszle- Viktor rövid előadása veze­tet viszont a mondanivaló tett be. A műsorban — kon­idötlenségét emelik ki. Arra ferált Versényi Ida rendező törekedtünk, hogy a jelmez — fellépett Duba Ibolya, a konkrétsága és a díszlet el- színház új, szép hangú éne­vontsdga ne legyen ellentét- kesnője, Gregor József, Ber ben, hogy az előadásnak dál Valéria, Ivánka Irén, ezek az elemei egyensúly- Mére Ottília, Varga Róbert ban maradjanak. és Szabady István. Sárosi - Másik fő törekvésünk György és Liekovszkij Me­volt, hogy érvényesítsük azt, Unda előadásában szerepelt amit több Csongor és Tünde- a műsorban egy balettrész előadás elmulasztott, hogy let is. Neves csehszlovák írók Szegeden Irodalmi est a Tisza Szállóban Szeptember 23-án és 24- megállapodás értelmében ­én — a Magyar írók Szövet- tíz magyar Író utazik Cseh­sége és a Csehszlovák írók Szlovákiába, s hazánkban Szövetsége között kötött ugyanakkor 10 csehszlovák ' Írót látnak vendégül. A magyar írók szerzői es­teken vesznek részt Prágá­ban, Pozsonyban és Kassán. A prágai esten Darvas Jó­zsef, Garai Gábor, Simon István, Szabó Magda és Ve­res Péter, a pozsonyi és a kassai esteken pedig Dobozy Imre, Lengyel József. Mes­terházi Lajos, Szabó Pál és Váci Mihály szerepel. A Magyarországra érkező csehszlovák írók közül Sze­gedre látogat J. Hanzlik, J. Kiostra, K. Michael, K. Ptac­nik és C. Stitniczky. A ne­ves csehszlovák írók holnap, szeptember 23-án a Tisza Szálló koncerttermében iro­dalmi esten lépnek a közön­ség elé. Kétszáz éve született Vedres István Tegnap, kedden délután 5 órakor u belvárosi teme­tőben bensőséges ünnepségen koszorúzták meg Varsányi Vedres István síremlékét. A koszorúzáson megjelentek a hozzátartozók közül Vedres László dédunoka. Vedres György és Margit; a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára Hofgesang Péter, Kovács József osztályvezető, a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának kép­viselői, és az Építőipari Technikum tanárai, diákjai, akik koszorúikkal lerótták kegyeletüket városunk „hites és es­küdt földmérőjének". Az egybegyűlteket Dévény István, a Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának elnöke kö­szöntötte. Az emlékünnepség programja ma, szerdán fél 12 órakor folytatódik, amikor a Dóm téren leleplezik „Sze­ged Széchenyijének" mellszobrát. Fél 1 órakor a mú­zeumban kiállítás nyílik, délután 4 órakor pedig az egye­tem Dugonics téri aulájában ülés lesz. I¥em kell vizega a felvonókezeléshez Az építésügyi miniszter a napokban kiadott rende­letében megszüntette a lakóépületek személyfelvonóinak vezetéséhez előírt vizsga-kötalezettséget. Az új rendelke­zésnek megfelelően a lakóház személyfelvonóját az ve­zetheti, aki az épületben lakik, vagy az ottani munka­helyen dolgozik, továbbá aki — az eddigi 16 éves kortól eltérően — a 14. életévét betöltötte és a felvonó baleset­mentes vezetésének módját megismerte. Természetesén továbbra sem vezethet személyfelvonót az, aki erre a feladatra testi vagy szellemi fogyatékossága miatt al­kalmatlan. A felvonó balesetmentes vezetésének módját a fel­vonó kezelője — általában a házfelügyelő — bemutatja és az útmutatót az érdekeltek rendelkezésére bocsátja. Az új rendelkezés értelmében a ház lakói és az épület­ben levő munkahely dolgozói — 14 éves kortól — meg­felelő térítés ellenében megkaphatják a felvonókulcsot is. A rendelet szeptember 19-én lépett életbe. (MTI) Hűvös reggelek, derült nappalok Óriási anticiklonrendszef alakult ki a kontinens fe­lett, s Európa nagy részén kissé még hűvös, de több­nyire csendes, derült idő ala­kult ki. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán elmondották, hogy a ciklonrendszer központja, amely kedden Csehszlovákia felett volt, szerdán hazánk fölé húzódik át, és továbbra ls fenntartja a derült, csen­des időt. Szerdán kisebb fel­hőátvonulásokra kell csak számítanunk, eső valószínű­leg sehol nem lesz, a szél } tovább mérséklődik, szerda reggel 4—8 fokos minimu­mokra, délután 18—22 fokos maximumokra van kilátás. A jelek szerint — legalább egyelőre — a hűvös reggelek, derült, szép nappalok sora folytatódik. (MTI) 1765 szeptember 22-én szü­letett Szegeden Vedres Ist­ván, nemcsak Szegednek, de a polgári átalakulásért küz­dő haladó gondolkodású re­formnemzedéknek egyik ér­dekes és vonzó alakja. Sze­ged valóban a magáénak vallhatja földmérőjét, mert az alig 21. életévét betöltő Ifjú 55 éves koráig szolgálta a várost, és úgyszólván min­den ügyében részt vett. Amint egyik beadványában irta 1815-ben, amikor mér több mint 30 esztendeje szol­gálta a várost, „a melly üdő alatt több nevezetes nyomdo­kit hagyom buzgó iparkodó­saimnak" és fel is sorolta, melyek voltak azok. Szolgá­latát a II. József által elren­delt földmérési munkákban kezdte, erdősítette a szegedi tájat, amivel a sivány ho­mokságot igyekezett megköt­ni, feltöltette a kátyús ut­cákat, megépítette a szőregi töltéseket és átjárókat, a röszkei országutat, a vízjár­ta földeket szárította, sok helyen fűzfákat ültettetett, építkezett. De ez csak igen szerény felsorolása tevékenységének. Nem említette, hogy ml min­dent tett azért, hogy hazája is felemelkedjék. Csupán két művére, „A Tiszát a Duná­val össze kaptsoló új hajóz­ható tsatorna ..." című Sze­geden 1805-ben megjelent ta­nulmányára és a „Sivány ho­mokság..." című művére utalunk. Azért csak e ket­tőre, mert ezek jólehet erő­sen a szegedi kereskedelmi és földművelési viszonyokat célozták megjavítani, mégis az egész Alföldet közvetle­nül, és hazáját közvetve erő­sítették. Életrajzírói alapo­san feldogozták működéseit, Megvilágították, mit tett a szegedi és Szeged környéki építészet terén, az erdészet, az okszerű mezőgazdaság, a közgadaság terén, mit java­solt az ármentesítés és a közlekedés, a növényneme­sítés fejlesztése érdekében. Működési körét áttekintve valóban kevés egyénisége van Szegednek, aki annyit tett a városért, mint ő. Ha csak a város hatá­rain belül fejtette volna ki tevékenységét, már azért is Szeged egyik legnagyobb fiá­nak kellene tekintenünk. Működésével a magyarorszá­gi állapotokon akart változ­tatni. Élete felét a XVIII. században élte le, jórészt a francia forradalom előtt. Gondolkodó fő volt, világo­san láthatta a nemzet sor­sát. Nem véletlen, mikor je­lentkezett jelentékenyebb műveivel: a Martinovics-féle összeesküvés vérbefojtása utón, amikor a haladó poli­tikai törekvésekre hosszú ideig1 béklyót vertek. A ta­nult és nemzetüket szerető egyéniségeknek egyelőre nem volt más lehetőségük, mint hazájuk gazdasági és szellemi felemelése. Leküzd­hetetlen akadályokba ütköz­tek ezen a téren, A Habs­burg elnyomás meghatározta Magyarország sorsát, a ki­váltságait féltő nemesség túlnyomó többsége pedig hallani sem akart a viszo­nyok alapvető megváltozta­tásáról. A reformnemzedék soraiban sokan voltak olya­nok, mint Vedres. -Dolgozni, küzdeni, jót tenni, műve­lődni a haza javáért és be­vésni a nagy tanulságot, ami Martlnovlcsék sorsából egy­szer már világos lett. Vedres nem volt politikus a szónak abban az értelmé­ben, hogy elgondolásait, köny­vein és írásművein kívül a szélesebb közvéleményben szóban, fellépésben is hir­dette volna. A reformnem­zedék egyik értékes atókja, aki a felemelkedést a maga sajátos útján képzelte el és ezért küzdött ls. Forradal­már sem volt. Egyetlen gon­dolata sincs műveiben a feudális viszonyok alapvető megváltoztatására, ö úgy képzelte, hogy a meglevő ál­lapotokat kell megjavítani, és akkor jólét és elégedett­ség lesz. Az ilyen egyénisé­gek túlnyomó többsége mégis eljutott oda, hogy el­kerülhetetlen a másik út, le kell számolni a Habsburgok­kal és a kiváltságaikat kö­römszakadtáig védő rendek­kel. Nem kétséges, ha ké­sőbb születik, Vedres ls el­ért volna ide. Alakja példamutató a munka, a találékonyság, a szorgalom terén, és ebből mit sem von le, hogy 1826­ban nemességet kapott a ki­rálytól. Akkor ezt elérni közérdekű munkával, való­ban nagy kitüntetésnek szá­mított. Végül is egész tevé­kenysége a még csak bon­takozásban levő polgári sza­badság elérését is szolgálta ós ezzel a fennálló viszo­nyok megváltoztatásának szükségességét juttatta ki­fejezésre és ezzel a haladás ügyét elősogltette. Az utókor megbecsülését bizonyltja, hogy születésónok 200. évfordulója alkalmával szobrát a szegedi Fantheon­ban helyezik el, ahová pedig csak az arra igazán méltó egyéniségek kaptak helyet a felszabadulás után, mint Radnóti Miklós, József At­tila és Móra Ferenc. Oltval Ferenc A Szeged környéki fásítás, erdősítés úttörője Vedres Istvánnak, Sze­ged sokoldalú, agilis „föld­mérészének" legjelentősebb munkássága Szeged környé­kének a futóhomok megköté­sével kapcsolatos fásítására, erdősítésére irányult. Ved­res látta, hogy milyen nagy pusztítást végez az egyre terjedő futóhomok, amely — mint leírta: 1789-ben Kis­Teleken a házakat ablakjaik magosaágáig beborította, és illy veszéllyel fenyegette az egész Hellységet." De látta azt ls, hogy a futóhomokot — ahogy akkor nevezték: a Sivány Homokot —, csak fá­sítással, „erdők plántálásá­val" lehet megfogni, és ezzel a környéket a homokelárasz­tástól megmenteni. Sokat tanult, sokat kísér­letezett Vedres, először sa­ját nádorhalmi földepskéjén, majd a várostól bérelt és ró­la elnevezett telepen, Ved­resházán, amíg „Az Erdő szűkin és a Sivány Homok­ság elfojtásának segítés mód­ja eránti Javaslásait Szeged Városgának 1795, illetve 1709-ben benyújtotta, illetve amíg nagy jelentőségű ter­vel mintegy összefoglalójául a Sivány Homokság használ­hatása című, már 1808-ban elkészült nagy jelentőségű munkáját 1829-ben megjelen­tette. Vedres, mint városi föld­mérész jól Ismerte Szeged roppant határát, földjét, klí­máját, egyben a lehetősége­ket és a kívánalmakat, de az embereket is, és mindig reális terveket készített. Ki­fejtette: „miképp lehessen könnyű módon és kevés költséggel a legnagyobb eredménnyel Szeged Városá­nak saját Erdőgyarapító In­tézete révén Erdőket teinál­nl, melynél hasznosabb dol­got nem is tselekedhet". Ki­tűnő szakmunkájában kifej­tette, hogy eleinte nyárfával, majd a keményebb erdei fe­nyővel kell a telepítést foly­tatni, de, mint Irta: „minden tehetséggel és erővel azon legyünk, hogy ne tsak tűz­re, hanem épületekre való, ne tsak lágy, hanem kemény és mindenféle külföldi Erdei fáink is elegendők lehesse­nek". S hogy az erdősítés jól menjen, „Erdősz Oskola, sőt Erdei Tiszttartóságok" felállítását sürgette. Sajnos Vedres nagy jelen­tőségű tervei nehezen halad­tak a megvalósulás felé. A városi Tanács ugyanis ele­inte azon véleményen volt, hogy: „erdők létesítése ve­szélyes, merthogy azok a Tolvajok búvóhelyéül szol­gálhatnak." 1807-ben azon­ban már a „Budai Ország­gyűlés is tárgyalta az alföldi homokos területek haszonra fordltá.sát", így Vedres tervel is előtérbe került — azt ki­nyomtatták, és megküldték a Kancelláriának és a Helytar­tótanácsnak, s az abban fog­laltakat már a város érde­mes polgármestere, Volford József is támogatta. A tervektől, tetterők­től duzzadó Vedres azonban — minden nehézség dacára — volt pesti egyetemi profesz­szora, „tudós Dugonics And­rás és fivére, Dugonics Ádám Polgár Mester Ür" támogatásával már előzőleg ls példamutató fásitó mun­kába kezdett. A következő 10 évben, mintegy 3500 hold erdőt telepítettek a szegedi határban, de sajnos, e Ved­res-féle erdőtelepítéseknek javarésze már régebben, utóbb pedig még maradvá­nyaiban ls elpusztult. Mindenesetre oly úttörő jelentőségű és gyakorlati ér­tékű munkát fejtett ki a ho­mokfásitás, az erdősítés te­rén, hogy tőle bőven merít­hettek későbbi nagynevű al­földfásltó erdészeink ls. M.-vel az Alföld erdősíté­se ma is megoldásra váró, központi feladatot jelent, bizonyára a mai erdészgene­ráció is haszonnal tanulmá­nyozhatja Vedres úttörő­munkásságát. Dr. Szabó Miklós Értesítjük kedves Vendégeinket, hogy az átépítés miatt szünetelő Takaréktár utcai -üzlet férfi részlege a Dugonics té­ren, női részlege 13-as számú üzletünkben, a Bizo­mányi Áruházzal szemben, kozmetikája pedig a Kos­suth Lajos sugárút 10. szám alatt — megyeházával szemben — működik A tanműhely Szilléri sgt. 43. szám alá költözött. Fodrász Ktsz x S. 103 593 Szerda, 1965. szepten*er 22. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents