Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

Tanulságok és feladatok Új módszerek, oktatási formák az iskolákban * Az elmúlt tanév befejez- kalmazása azonban nehézsé- tatkozik a részletek kikísérle­tével iskolánk évi munka- gek.be ütközik. Az emberi tezése, kutatása is. mérlegét elkészítettük. A gondolkodás egyik kerékkö- A végzett munka alapján tanulmányi eredmények, tője a kényelmesség. Hajla- kezdjük megismerni hogy a nagy megdöbbenésünkre, mosak vagyunk a megszo- ^ ismeretek hogyan fej. csokkenest mutattak kott módszereket megoldás! M az oktatás hatására. Maga ez a teny, és az uj lehetőségeket előnyben re- MJ didaktikai módsze­tanév feladatai egyarant az szesiteni. Pedig a prakticista rekkel miiyen optimális alapos elemző munka elvég- jellegű, úgynevezett kézen- . • emelhető a tanuIók zerét kívántata fekvő djárások ideje elmúlt. d^kodása és ismeret­Saját pedagógiai munkán- Sot többé már az empirikus |lsajátítása. Megmutatkozott, kat kezdtük boncolgatni. pedagógia sem biztos irány- jelenlegi oktató mun­Mi lehet az oka annak, mutató. kánk még mindig tartalmaz hogy egy adott jószándékú pedagógus becsület® mun­kájának energiabefektetése egy adott tanuló személyisé­gének kibontakozásával egy­általán nem áll arányban? Oktatás — lélektani kutatások Hibásan alkalmazott •tjárások verbális és memoratív ele­meket. A lényeglátás, a ta­nulók önálló gondolkodása, Megérett a helyzet az is- cselekvéseik irányítása még kólalaboratóriumi és kisér- bizonytalan, leti iskolai vizsgálatok fok® ' . ...... , - . •„ zottabb megvalósítására. A kulonboző kutatási te" Ilyen komplex tevékenység rületek szintézise megvaló­nélkül tudományosan meg- síthatja hatékonyabb okta­Az eredménytelenség egyik bízható eredményhez jutni tás-lélektani törvények vár­előidézőjének a hibásan al- lehetetlen. Az UNESCO , . . „ halmozott eljárásokat talál- 1962-ben Párizsban összehí- va"v3rt Ieitarasat. s aicxor tuk. Általánosan ismert pél- vott értekezlete is ezt tá- tanulmanyi eredményeink dául, hogy a tanulók h® masztotta alá. további javítását, szilárdabb lyraírása gyenge. A szakta- Az oktató-nevelőmunka alapokra helyezését is biz­nárok bevonásával végzett olyan korszakába léptünk, . . ellenőrzés azt mutatta, hogy amikor a pedagógiai-pszi- tositjux. a tanulók a nyelvtani té- chológiai munka kísérletező- Városunkban a pedagógi­nyeket ismerik, de alkalma- si terét áthelyezi az óvodák- ai forradalom alkotó irányi­jukban felületesek. Ennek ba iskolákba Az említett ta- tá fit a2 tem és }őiskola megszuntetesere tanaraink a nulmanyi eredmeny csókk® .... gyakorlóórák számát meg- nése - saját hibáink elem- illetékes tanszékéitől, főleg szaporították, de eredmény zésén kívül — az oktatás- az önálló lélektani tanszék­alig mutatkozott. Ez arra fi- lélektan kutatásait is kötele- tői várjuk. Fontos, hogy sa­gyelmeztetett bennünket, ző erővel írja elő. Ját munkáikat is összehan­hogy módszereinket is vizs- Berg szovjet akadémikus , ,, ... , gálát tárgyává tegyük. így megállapítását igazna™^ golva egy szelcsebb kutató jöttünk rá arra, hogy a si- elfogadnunk: „A fejlődés gárdát és kísérletező iskola­kertelen direkt eljárás h® tempója a gyerekek tanítá- csoportot építsenek ki, és a lyett célhoz vezetobb utat sának módszerében szerfö- pedagógusokat eredményeik­keressunk. Ezt az indirekt lött lassú A? úi utak ke- T, . . eljárásokban találtuk meg. rerésel^yre elemibb erővel r61 íolyamatosan tójékoztas sák. me2- resése egyre elemibb erővel A gyakorlóorak szaporitasa jelentkezik, cs olyan tud® helyett több eredményt ígér mány® diszciplínák, mint a a tanulók önellenőrzésre ne- kibernetika, az információs­velese. Ez az alsótagozatban elmélet és a matematikai 1® be is bizonyosodott. gika is szót kérnek az okta­A i. tás megreformálásában." maximahzmus „ . ,, .. Hazankban az uj oktatási prob émói formák lélektani alapon va­ló kikísérletezése hosszú Egy másik kézenfekvő pél- évek óta folyik. Legkézen­da. Annak idején megállapí- fekvőbbnek mutatkozott tottuk, hogy a tanterv és hogy először a gondolkodás tankönyvek maximalisták, fejlődésének és nevelésének Ennek következtében az problémáival foglalkozzanak anyagot csökkentettük. A Kiindulva az Usinszkij ál­múltban ez hely® is volt. tal kezdeményezett logikai Hasonlo szemlelet mutatk® gyakorlatokból, kidolgozták zik azonban az új altalános általános iskola I IV és középiskolai tantervvel osztálya számára az anyag kapcsolatban is. így az a ve- belső logikájához alkalmaz­tzély fenyeget, hogy tanuló- ko<jó gondolkodtató feladato­tok általános műveltsége kat. ^ y—VIII. osztályok­csokken. Pedig a mai élet ban az oktatás folyamatát sokoldalú tudást igényel. szükséges egy tartalmi, az Az iskolai maximaiizmus egy® tantárgyak anyagát és egyik fő oka az, hogy a tan- a gyermekek fejlettségét tervek és tankönyvek fejlő- szem előtt tartó dialektikus déslélektani megalapozása logikára építeni. Ezt a Szov­hiányos. A tanulók életkori jetunióban pedagógiai logi fejlettségéhez sem igazodnak kának, nyugaton programo­minden esetben. Továbbá, zott oktatásnak nevezik, hogy főleg empirikus alapon A fogalomalkotás, követ­készultek. Ezért a további keztetés, feladatmegoldás ké­taiuinyagcsokkentes helyett pességének biztosítására az feltétlenül szükséges, hogy empirikus próbálgatás he­tudomanyos alapon kutassák iyett racionálisabbnak lát­az iskolasok gondolkodás- szott az adott életkor fej­fejlettségi szintjet. Ennek ]ettségi szintjének, fejlődési alapján nem lesz nehéz törvényeinek megállapítása, meghatározni a tantervek- & a feladatrendszerek szint­ben tankönyvekben a foga- jének ehhez való alkalmazá_ lorralkotasnak, következte- sa tésnek, feladatmegoldásnak azt a legkedvezőbb logikai A részlelek kidolgozása szintjét, amit az adott kor­ban az iskolások elérhetnek. Az említetteket általán® Az indirekt eljárás itt ezt és középiskolás szinten főbb jelentené. vonalakban már kidolgozták. Az indirekt eljárások al- Most már szükségranek mu­Kovács Alajos Növekvő kereskedelem a Szovjetunióval A Magyar Népköztársaság a Szovjetunió egyik legna­gyobb kereskedelmi partne­re. A szovjet—magyar ke­r®kede!em volumene 1948­tól 16-szor®ára emelkedett és 1964-ben meghaladta a 876 millió rubelt. 1965-ben a Magyarország és Szovjetunió közti áruforgalomnak a múlt évhez kép®t 2,5 száza­lékos növekedése várható. A Szovjetunióból Magyaror­szágra irányuló export ösz­szetételében egyre növeksze­nek a teljes berendezések, köztük az épülő erőművek­nek és más iparvállalatok­nak szánt berendezések, t® vábbá a gépkocsik és a m® zőgazdasági gépek szállítá­sai. A szovjet kivitelben j® lentős helyet foglalnak el továbbá a vas- és krómér­cek, a szín®fémek, az olaj­termékek, a kőszén, a fa­anyag, a gyapot, a lenrost és a rohamosan fejlődő magyar iparnak szükség® más nyers­anyagok. A Magyarországról származó importban ugyan­csak jelentős helyet foglal­nak el a gépek és berend® zések, köztük a vegyipari, fa- és papírifiari, építőipari berendezések, a vasúti gör­dülőállomány, a hajók és ha­jóberendezések, valamint a közszükségleti cikkek — ru­hák, fehérneműk, kötszövött készítmények, cipők. Szegedi kukorica­és ciroknemesítési bemutató Érdek® tanácskozás és nuk optimális időben el lehet bemutató zajlott le tegnap majd vetni az őszi kalász® a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. Néhány szegedi kutató — elsősorban dr. Fehér Károly nemesítő és dr. Förgeteg Sándor agrotech­sokat. Az új szegedi nemesítésű kukoricákat az ankét részt­vevői tudományosan összeál­lított sorrendben az öthalmi, ,~..bemuta,Uák és a székkutasi kísérletekben FM kiküldött szakemberei- tekintették meg. nek és a többi tudományos mezőgazdasági kutató inté­zetek, termelő vállalatok képviselőinek a kukorica- és a takarmánycirok nemraíté­sében, ezek agrotechnikai módszereinek kidolgozásában elért, már európai szinten is figyelemre méltó sikereiket. A szegediek olyan tudomá­nyos feladatra vállalkoztak hét esztendővel ezelőtt, amely — ha gyakorlattá vá­A szegedi kutatók megmu­tatták, hogyan lehet a több­féle tenyészidejű kukorica egy gazdaságon belüli alkal­mazásával széthúzni az őszi nagy munkacsúcsot, ami ed­dig országosan talán még egyszer sem sikerült. Tanulságos volt az ugyan­csak korán érő szegedi ci­rokhibridek bemutatója is. Több olyan fajtajelölt van lik — évente most még ki- dr. Fehér Károly kísérletei­számíthatatlan veszteségektől ben. melyek mentesítheti népgazdaságun- egészítik ki 25­kat. Ezek pedig az új 90 és 100 napos, rövid- és közép tenyészidejű kukoricák. Utá­nagyszerűen 35 mázsa kö­zötti holdankénti szemtermé­seikkel az állathizlalásban a kukoricát. Magán- és társasházépfilők! Építkezéseikhez — erkélyekhez, terasztetőnek, válasz­falakhoz, szobaajtók üvegezéséhez — az alábbi öntött üvegféléket ajánljuk: Mintás öntött ornament üveg 3,5 mm vastag 114x160 cm méretben Mintás öntött katedrái üveg 3,5 mm vastag 114x160 cm méretben öntött recés zsinór üveg 5 mm vastag 114x160 cm méretben öntött huzalbetéte drótíiveg 6 mm vastag 114x160 cm méretben Az árak m2-ben értendők Kivánságra nemcsak ládánként, hanem vágva is kap­hatók az Iparcikk- és Földművesszövetkezeti szakbol­tokban és vegyesboltokban. Bp. 4773 y Rekesz Vágott árban árban 40,60 48,10 40,60 48,10 50,60 60,— 86,60 102,— Kezdődik az élet az úttörőházban A tanév megnyitása után ken kívül megszervezik a hamarosan megkezdődik a sakk, a bélyeggyűjtő, azide­játék, szórakozás és hasznos gen nyelvű levelező, a bi® munkálkodás az iskolai lógia, az asztalitenisz és a munka kiegészítéseként a vívó szakkört. A kisdobosok­szegedi úttörőházban. Az nak népi játékok, kézügyes­úttörőház szeptember 21-én, ség, játékkészítés, báb- és kedden délután 3 órakor diamesevetítő szakkört ala­tartja évnyitóját és akkor kítanak. Hetenként egy vagy két alkalommal, általában 2—4 órai elfoglaltságot, hasznos időtöltést jelent a szakkör a kisdiákoknak. Női és férfi munkavállalókat válogatási él csomagolási munkára felveszünl. lentkezés MÉK szegedi tranzittelep munkaügyi csi portjánál Szeged, Dorozsmai út 41. szám alatt. K. 280 kezdik meg a foglalkozás® kat az úttörők és kisdob® sok a szakkörökben is. Mi­után a csapatvezetőnek be­jelentették, hogy valamelyik szakkörben részt akarnak venni, a megnyitón jelent­kezhetnek az úttörőházban. Hogy milyen szél® körű lehetőséget nyújt az úttörő- i mozgalom a kisiskolások hasznos Időtöltésére, hadd soroljuk fel, milyen szakkö­röket indítanak az idén. A technikai szakkörök kereté­ben működik hajó- és repü­lőmodellező, motorszerelő- és -vezető, rádiós, híradós, f® tós és háztartási szakkör. Azok az úttörők, akik in­kább kulturális elfoglaltság­ban lelik örömüket, fúvós­zene, harmonika, vonós, kép­zőművész, népi tánc és báb­szaltkörbe, vagy kamarakó­rusba jelentkezhetnek. Ez® Kelet-Szibériában, a Baj­lcál-tó körzetében létesített két új faiskolában évente 250 millió csemetét fognak felnevelni. Ez lehetővé te­szi, hogy Kelet-Szibéria óri­ási térségein tízezer hektár­nyi tajgát felújítsanak. Szibéria, bolygónknak ez kiváló minőségű kitermelt faanyagot, amely a Szovjet­unió minden szegletébe el­A közélet sodrában A közélet elevensége bizony® időszakokban alábbhagy, k vésbé doppingolja az embereket. Ez azonban k® rántsem jelent valamiféle társadalmi közönyt, visszahúzó­dást. Ahogyan a megrakott máglyatűz lobogása idő múltán lelohad, ugyanúgy a nekilendült forradalmi hév is csilla­pociik, annak megfelelően, hogy „csendes" hétköznapi fel­adatok kerülnek a szocialista politika fókuszába. Azért állapítjuk ezt meg mindjárt elöljáróban, nehogy a tanács­tagok tevékenységét mutató lefelé ívelő görbe láttán bárki is nyugtalankodjék, és olyan helytelen következtetésre jus­son, hogy kezdetét vette a lakosságnak a közügyek iránti részvétlensége. Miről is van szó tulajdonképpen? A szeptember 24-én megtartandó vár®i tanácsülés előkészítése során a Haza­fias Népfront Szeged vár®i elnöksége megállapította, hogy az 1963-ban lezajlott tanácsüléseken kedvezőbb volt a megjelenési arány, mint 1964-ben vagy az idén. De rögtön az okokra is fényt derített. Némely tanácstagok túlterhel­tek társadalmi munkával, nem egy közülük népfront­elnökségi tag, munkásőr, szakszervezeti aktíva, propagan­dista stb. Az Ilyenek nyilvánvalóan képtelenek — hiába a jószándék — mindenütt kifogástalanul helytállni. Aztán a vá'lalati, hivatali vezetők egy része is elég merev, ami­kor a tanácstag társadalmi kötelességeinek elvégzésére k® rül sorra: bár törvény biztosítja a tanáratagok jogait, a sok munkára hivatkozva olykor még a tanácsülésre sem engedik el őket. Előfordul, hogy a tanácstagokban is hiba van. A választás utáni nagy lendület egyrészüknél fokoza­tosan alábbhagyott, abból eredően, hogy nem tudtak min­den ügyet úgy elintézni, ahogyan választóiknak megígér­ték. Elvétve közrejátszik az egyéni passzivitás is, továbbá sz a helytelen szemlélet, hogy raak akkor jó tanácstag va­laki, ha ezt vagy azt sikerül „kiverekednie" választókerü­lete számára. A fentiekből következik, hogy az említett okok elhárí­tása máris a kezdeti magasabb szintre emelheti a tanács­tagok munkáját. A véleménynyilvánítással, a javaslatokkal egyébként sincsenek különösebb problémák. Jegyzőköny­vek tanúsítják, hogy tavaly öt városi tanácsülésen 94-en, az idén pedig két tanácsülésen 56-an szólaltak fel. A ta­nácstagok tekintélyes része már jelentős társadalmi gya korlattal rendelkezik, mert benne él a közélet sodrában. Némelyek a lakosságot érintő tanácsülésl anyagot előzőleg ismertetik, megvitatják választóikkal, s így felszólalásaik már körzetük észrevételeit is tükrözik. Természetranek lát­szik tehát az a tapasztalat, hogy a lakossággal rendszer® kapcsolatban levő tanácstag sokkal határozottabban és he­lyesebben foglal állást egy-egy napirendi pont tárgyalása­kor. Évenként legalább kétszer valamennyi tanácstag köt® les beszámolni választóinak arról, hogy mit csinál a tanára, milyen tervei vannak, és miről hozott határozatokat. Ezek az összejövetelek alkalmasak arra is, hogy a lakosság bí­rálja saját képviselőjét, ha az tékozolni kezdi a bizalmat. Amennyiben a közérdekű kezdeményezéseket a tanács meg­valósítja, akkor nem frázis azt állítani, hogy a város dol­gozói közvetlenül is részt vesznek az állami tevékenységben. A tanácstag-brazámolókon javasolták például a Bartók Bé­la téri gyermekjátszóhely, illetve a Marx téri piac kiala­kítását. Kiderül az adatokból, hogy a tanácstagok általában eleget tesznek beszámolási kötelezettségüknek. Nagyobb hiba, hogy ezeken a b®zámolókon néha a választóknak csak 7—10 százaléka jelenik meg. Természetesen 120—150 fős összejövetelek is akadnak, azonban, sajnos, még a ki­sebb létszámúak vannak túlsúlyban. Ahhoz, hogy meg­változzék a helyzet, jobb szervezésre, tartalmasabb és ér­dekesebb anyag ismertetésére van szükség. Viszont örven­detesen megszaporodott a közérdekű bejelentések száma az egyéni panaszok rovására. A lakosság leginkább ez alka­lommal teszi meg társadalmi munkafelajánlásait is. Tovább javulna a tömegkapcsolat és a tanács népsze­rűsége, ha a tanáratagok egy-egy ügyben személy®en jár­nának el, s az érdekeltek is őket tájékoztatnák az ered­ményről. A kapcsolatok újszerűségére vall, hogy a fogadó­órák látogatottsága jelentősen megcsappant. Az emberek nem várnak problémáikkal a fogadónapig, hanem felker® sik a tanáratagot a lakásán, a munkahelyén vagy éppen az utcán állítják meg néhány szóra. Néhol kisgyűlést rögtö­nöznek, és szűkebb körben alaposabban megvitatják a köz­érdekű kérdéseket. Ezek a „menetközben" kialakult mód­szerek azért is előnyösek, mert nem igényelnek különö­sebb szervezést, s a célnak mégis tökéletraen megfelelnek. F. N. I. Fe lesetik a kötöttárugyárakat A Budapesti Finomkötött- Nagyobb teljesítményű mo­árugyárban megkezdték a dern gépekkel szerelik fel rekonstrukció munkálatait, az üzemet, amelyek segítsé­gével az eddiginél nemcsak több, hanem jobb gyártmá­nyok készülhetnek. Évente "00 000 darab kötöttáruval termel majd többet. A vl­iéki üzemek között a Vá?í Kötöttárugyár rekonstruk­cióját tervezik, a Magyar­óvári Kötöttárugyárban és a Hódmezővásárhelyi Kö­töttárugyárban ugyancsak nagyarányú korszerűsítésre kerül sor. Mindhárom üzem bővítésével újabb munVnte­hetőséget biztos'tanak több száz nő számára. A kötszö­vői'pari üzemek fejlesztése után 25 százalékkal növek­szik a termelés. Hatalmas erdőiiltetvények Szibériában jut, s amelyet a külföldi cé­gek tucatjai vásárolnak. Csu­pán az irkutszki terület évente több mint 20 millió köbméter faanyagot biztosít E térség természete lehető­vé teszi, hogy az erdőkiter­melést háromszorosára, évi 60 millió köbméterre növel az erdőkben leggazdagabb jék A szovjet népgazdasági vidéke, évről évre növeli a , , . szervek éppien ezért létesíte­nek hatalmas faiskolákat Szibériában. Szombat, 1965. szept. 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents