Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

A vándor és könyve V olt az első fél esztendőről készült statisztikai je­lentésekben egy adat, amely felett — valljuk meg — akkor kissé elsikíottunk. Az összkép jó volt, a gondok, a természet-okozta váratlan akadályok ellenére is sikerrel zárult az év első fele, ez becsületes munkát bizonyított, s e fő-összefüggések akkor, a mérlegkészí­tés napjaiban kissé elfeledtettek egyes részleteket. Már­pedig az adat, amelyre az imént utaltunk, éppen a rész­letek között van. Az esztendőnek — emlékezhetünk — azzal indultunk, hogy néhány sürgős, azonnali feladatot meg kell oldani. Ilyen volt a normák rendezése, s e körbe tartoztak azok az intézkedések, amelyek a munkafegyelem erő­sítését szolgálták. Gondos és alapos előkészítés u^n ek­kor történt meg a Munka Törvénykönyvének bizonyos mérvű módosítása, s ebben olyan paragrafusok szigorí­tása, amelyek a kilépést, a munkahely elhagyásának fel­tételeit szabályozzák,. Már akkor tanúi lehettünk egy olyan általános helyes­lésnek, amelyre, hasonló adminisztratív intézkedések esetében, kevésszer volt példa. Ez az egyetértés abból táplálkozott, hogy a dolgozó emberek túlnyomó, nagy többsége ragaszkodik helyéhez, szereti környezetét, tár­sait, de van — s különösen a korábbi években volt — egy nyughatatlan réteg, amely nem képes maradni, meg­ragadni sehol sem, vélt előnyöket kerget, s közben ide­oda vándorol. Sok fejtörést, gondot okoztak — és okoz­nak még — ezek a vándorok, sok módszerrel próbálkoz­tak is állami, társadalmi szerveink, hogy megállítsák ezt a felettébb kellemetlen, költséges és csak bajt hozó megoldást. Mert a vándor és a vándorlás rossz a mun­kahelynek, amely minden emberrel számol, de rossz a vándoroknak is ez a bizonytalan élet: keresetet, ked­vezményeket veszít, maga és családja vallja kárát az örökös jövés-menésnek. E kétoldalú érdek-azonosság volt az indítéka az év eleji intézkedéseknek. Tény, hogy maga a rendelkezés kevés lett volna, ha nem követi szinte társadalmi mé­retű mozgalom, ha nem alakul ki az a közhangulat, amelynek tanúi lehettünk. Az intézkedések kétoldalúak: szigorúbbak a vándorral szemben, s bizonyos új előnyö­ket, kedvezményeket adnak a munkahelyükhöz hűséges­seknek. Ám sem az egyik, sem a másik nem lett volna elegendő, ha nem párosul a valóságos helyzetet és ér­dekeket felismerő, valóban megmozduló, tevékeny köz­véleménnyel. De mert így történt, sűríthette fél esztendő eredményét így az adat: az összmunkaerőmozgás a félév­ben — az előző esztendő első feléhez arányítva — 13 százalékkal csökkent Különösen figyelemreméltó ezen belül is a részletezés: még nagyobb arányú a csökkenés azokban az esetekben, amikor a munkaviszonyt a dol­gozó szüntette meg. De nem árt felfigyelni néhány egyéb tapasztalatra. Törvényszerű, hogy a legjobb intézkedésnek is csak ak­kor lesz eredménye, ha következetes, határozott a vég­rehajtás. Ha viszont megnyílnak bizonyos „kiskapuk", veszély fenyegeti a teljes és osztatlan sikert Márpedig most ilyesfajta: „kiskapu"-nyitogatásról hallunk, s ha idejében meg nem állítjuk, gyakorlattá válhat egy ma még csak jelentkező következetlenség. Arról van szó —' említettük —, hogy a munkahely-változtatás egész sor kellemetlen következménnyel jár, függően a felelősség mértékétől. A mértéket pedig a munkakönyvbe tett vál­lalati bejegyzés jelenti, az obsit, amellyel útjára bocsát­ják a kilépőt S olykor éppen ezzel van baj. Egyes vállalatok, egyes illetékes vezetők enyhébb bejegyzést tesznek, mint a va­lóság, szépítve torzítanak, s ezzel — akaratlanul is — kárt okoznak. Egyfelől azért, mert az év eleji rendelet csak akkor éri el valóban a célt, amelyért kiadták, ha határozottan végrehajtják. A „jóemberkedés" akadály, meghiúsíthatja a közérdeket szolgáló szándék megvaló­sulását. Félrevezeti az új vállalatot, amely befogadja a vándort, őt magát — ideig-óráig —, jogtalan előnyökhöz juttathatja. De még nagyobb gondot okoz ott, helyben, hiszen ha a vándor-hajlamúak észreveszik, hogy nem fe­nyegeti őket minden szankció, amelyet a rendelet tartal­maz, egyhamar veszik a kalapjukat. S akkor ugyan mi állíthatja meg ismét a mozgást? De végső fokon ez a hamis emberség rossz magának a vándornak is: jobbnak ítélik új helyén, hogy aztán később annál nagyobb le­gyen a csalódás, s ezzel együtt a szigor. Bizonyos, hogy nem csodaszer a vándorlás ellen az év elejei intézkedés. S ha egy fél esztendő alatt ered­ményeket is hozott, csak ettől teljes megoldást várni hiábavaló. De a fél év azt is igazolja, hogy haszna bi­zonyítható, pozitív hatásához kétség nem férhet. S hogy sikere teljes legyen, nagyban a határozottságon múlik. Azon, hogy ne legyen ellentét a vándor meg a köny­ve között. L. L. * ÜÜftnwA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 192. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1965. augusztus 15. OLAJVAROS LESZ SZEGED? — ÜLLÉS ELSŐSORBAN FÖLD­GAZTERÜLET — ÉPÜL AZ ORSZÁGOS FÖLDGAZ KÖRVE­ZETÉK MUNKA ALGYÖN ÉS TÁPÉN A „szegedi! medence" az olaj- és feidgázkuiatás fontos területe Az Országos Gáz- és Kőolajipari Tröszt kutatási főosztálya vezetőjének nyilatkozata a Dél-Magyarországnak — ÜUéscn a földgáz Az alföldi szénhidrogén­kutatásokban a döntő for­dulat 1957-ben kezdődött. Et­től az időtől a kutatás revi­diálta elgondolásait, kritikai­lag értékelte a régebbi ada­tokat és kiegészítette azt újabb megismerésekkel. A bátor és a tudományra épült új geológiai koncepció, ku­tatómunka nyomán a ,,sze­vagy az olaj jelentó­sebb? létét tételeztük fel. Ezért az olaj feltörése a vízkeresés közben nem véletlen, s a szakemberek számára nem - Üllés termelőüzem. A is volt meglepet® Különben földgázt csővezetéken Sze- az •? ^f?™ fu4raf°! ,4 es fel kilometerre tort fel. Tápén a kutat, amelyből víz helyett olaj tört a felszínre, átvettük, hasznosítjuk. Még az idén több kutatófúrás fe­— A „fekete aranyért" földgázért milyen az ütem? — A kutatások a szegedi gedre juttatják, s hasznosít­ják. A jó minőségű olajat is csapoljuk. Üllés, ahol az első felderítőfúrás 1962-ben gedi** rríedencében" —" amely kezdődött, megkutatottnak . „ természetesen nagy kiterje- tekinthető Ennek alapjan ^zoata oe apen. désű terület — biztatóak az kimondhatjuk, hogy Ülles, eredmények. A „szegedi me- amely csupán egy pontja a dénééről" beszélgettünk dr. u^gedi medencenek elso­Dank Viktorral, a műszaki s<?rbaa földgáz terület, az tudományok kandidátusával, olaj l4t alárendelt mennyise- medencében fokozódó erős­az Országos Kőolaj- és Gáz- fP:. Perspektivikus feladat ségűek és növelésük — az ipari Tröszt kutatási főosz- Ulle? környéki melyföldtani eredményektől függően — tályának vezetőjével. szerkezetek vizsgalata. Ha a reméihető. Várható a jövő­feilődő Szeged a kővetkező ben a kutatások megkezdése - A „szegedi meden- ev'ekben peldaul egy nap 70 s?efieden is. A kutatásokat A -^egea. meae ezer kobmeter ullesi fold- egyébként két lépcsőben vé­cé milyen helyet fog- gazt hasznaina fel. akkor is gPZZük A felszínhez köze­lal el a kutatásokban? ?£SL£?g nanonff t üSi lebbí szénhidrogén-előfordu. Í. IK , , n.aQponta Illésről lá,,ok mielőbbi hasznosítá­— A szénhidrogén-kutatá- körülbelül 19 ezer kobme- sdert eicször a magasabb sok hazánk egész területére fer ®=2 érkezik a csovezete- helyzetű szerkezeteket ku­kiterjednek. Részekként kez- ken at Szegedre. A szerk.) tatjuk Ezt követik a 3500— dődtek és folynak a kuta- ^"f5.?. addlg UJ 4000 méter mélységű fúrá­lások a „szegedi medencé- „ ? letesiilnek, s a sok, hogy feltárjuk a szén­ben" is. A „nyomozás" a földgázellátás Szegednek hidrogén-kincseket, szénhidrogén után a Dé'.-Al- ncm okoz gondot. MORVAY SÁNDOR Befejeződött az aratás Csongrád megyében A Csongrád megyei ta­nács vb. mezőgazdasági osztályának jelentése sze­rint szombaton megyeszerte befejeződött az aratás. Száz­hatvanezer hold kalászos termését mintegy ötven nap alatt vágták le, de ebben az időben legalább tíz olyan nap volt, amikor az arató­gépek és a kombájnok az esőzések miatt nem dolgoz­hattak és kézzel kellett aratni. Az áldozatvállalás, a derekas helytállás számtalan példáját nyújtották a közös gazdaságok tagjai. A makói Lenin Termelőszövetkezet­ben például az építőbrigád­nak anyaghiány miatt több napra le kellett állni a munkával. A tíz főből élló brigád egyetlen tagja sem kért azonban szabadságot, hanem valamennyien jelent­keztek a kombájnszérűre gabonát tisztítani, forgatni. A betakarítás befejeztével felszabadult gépek közül harminc kombájnt Békés megyébe irányítottak, ahol az utolsó holdak aratásában segédkeznek. Kielégítő üte­mű a cséplés is: a megye harminc közös gazdaságában már végezlek ezzel a mun­kával. A termelőszövetkeze­tek ós a gépjavító állomá­sok traktorai eddig huszon­hatezer hold tarlón végez­tek vetőszántást földön hosszú múltra tekint­het vissza. Érdekességként említem, hogy az első geofi­zikai méréseket maga Eötvös Loránd végezte. Szeged és Baja környékén 1909—1911 között. Azután egyebek kö­zött a MANÁT (a Magyar­— Országosan is nagy szerepe van a földgáz­nak. Mik a további ter­vek? — Megépül az országos földgáz körvezeték. Ez azt Német Ásványolaj Rt.) 1941 jelenti, hogy a földgáz sze­—1944 között szintén kuta- repe, gazdaságos felhaszná­tott. Pozitív, gazdasági szem- lása tovább növekszik. Az pontból jelentős eredmények ipari üzemek működtetésé­azonban csak 1957-től van- ben' hőenergia-ellátásában i n/r j „ q, , . , „tért hódit" a földgáz. Meg­nak. Ma pedig ott tartunk, jegyzem_ hogy M üflési fölg. hogy a „szegedi medence" gáz nem lesz bekapcsolva az a szénhidrogén-kutatások országos körvezetékbe. Üllé­szempontjából az ország egyik legperspektivikusabb területe. Máris nem csupán mélyföldtani fogalom. Ezért e területen jelentős erők dolgozna!?: több mint félezer ember, kilenc fúróberende­zés és öt kútbefejező beren­sen ugyanis a földgáz elő­fordulása nem olyan nagy­mérvű. hogy ezt indokolná. — A „szegedi meden­cében" a varos köi;ül hol folynak jelenleg kutatások? — Szeged mind közelebbi, dezés. Lehet — a további mind távolabbi vidékén tar­kutatások adnak rá végle- tának a kutatások az olaj ges feleletet —, hogy Sze­ged igazi olajváros lesz. • /• t ' J'm^mm" m Szegeden a volt téglagyári „Vissza ho altot f terutetCK kubikból nap mint nap újabb területet vesznek c! a folyamatos feltöltéssel. A Bakay Nándor utca végén levő ku­bikok hamarosan kiszáradnak" majd. Erre utal képünk is: a 10-es AKÖV teherko­csijainak egy részét azon a területeiy parkíroztatja éjszakára és munkaszüneti napo­kon, amit a feltöltéssel „visszahódítottak" a víztől, nádastól. a földgáz felszínre hozásá­ért. a mélyf öld tani felépítés jelenlegi és fejlődő ismere­tének birtokában. — Többek között fontos kutatási pont Algyő és kör­nyéke. A korábbi, 1961-ben befejezett geofizikai, főleg szeizmikus mérések szerint Algyő és Tápé között észak­nyugati, délkeleti irányban a környezetéből kiemelkedő vonulat húzódik. Ennek egyik magaslata Algyő mel­lett, a másik pedig Deszk térségében található. Algyőn jelenleg kutatófúrás van. Júniusban a fúrás mélyítése is megkezdődött. Dorozsmán egy kutatófúrást lemélyítet­tek, eggyel pedig mind mé­lyebbre „haladnak". Tápén is megkezdődött a munka. A „szegedi medencéhez" tar. tozóan például Szánkon és Soltvadkerten is folyamato­sak a kutatások. — Tápén az olaj fel­törése meglepetés volt-e a szakembereknek? A községben milyen mun­kát végeznek? — Tápén a kutatási prog­ram szerint hamarosan sor került volná fúrási munká­ra. A korábbi vizsgálatok alapján ugyanis olaj jelen­Ujabb bemutató a szabadtéri játékokon Élénk hét végi idegenforgalom Szegeden Országos, sőt nemzetközi gyet kapni, olyanoktól, víkendnap volt tegnap Sze- akikhez nem érkeztek meg geden, s az ünnepi hetek eseményei úgy párosultak, a bejelentett vendégek. A jegyvadaszás különösen este hogy a nagy vendégjárás felé élénkült meg az Oskola ma is folytatódik. Szomba­ton három belföldi külön­vonat futott be a szegedi pályaudvarra, autóbusz-különjárat hozta a hazai vendégeket, harminc autóbusz gördült át a jugo­utcában és a kapuk körül. Telj® ház pótszékekkel... — körülbelül így lehetne tizennégy jellemezni az esti bemutató nézőterét. Hiszen ez az ®te is olyan volt, amikor a tri­bünön „egy tűt sem Iehe­szláv—magyar határon, több tett leejteni". A hírből és menetrendszerinti vonat ® rengeteg személygépkocsi hozta az érdeklődőket a szomszéd országból, de fran­ciák és osztrákok is érkez­tek csoport®an turista-autó­busszal. Tegnap együtt®en mintegy tizennyolc európai ország polgárai vendéges­kedtek Szegeden és százan voltak részesei az ünnepi programnak. Egy heti csendesedés után — minthogy a múlt hétre nem esett előadás — ismét tízezreket vonzanak a sza­badtéri játékok, a jel® sportversenyek és az újab­ban nyílt kiállítások. Ezen­kívül különösen érdekessé tette a szombati napot, hogy az angol vendégegyüttes tegnap ®te tartotta meg a West Side story bemutató­a részleteiben már ismert és megkedvelt musicalt így fogadták világjáró útján Szegeden a hazaiak és a vár® vendégei. Közéletünk szám® képvi­selője is Szegedre látogatott tegnap, hogy részese, tanúja több legyen a Szeged iránti ér­deklődésnek, a gazdag hét­végi programnak. T«tvéror­szágok kulturális életének hazánkban tartózkodó vezető képviselői is érdemesnek tartották megtekintésre a hét végi ünnepi programot. Az angol művészegyütt® John Gregory rendezésében, Lucille Graham, Astra Bla­ir, Brian Beaton, Geoffrey Chard és Franklin Fox főszereplésével, a Harlequin balett közreműködésével mutatta be Bernstein musi­ját a Dóm téren. A vonzó­dás. mely a tegnapi bemu- " üzegecu. 4öz?Padten totót , Játékok zenekarat William tatot megelőzte, hasonló a játékok eddigi legnépsze­rűbb és legnagyobb érdek Reid vezényelte. A közönség a bemutató lődést kiváltó bemutatóihoz, "tán tapssal, a Szegedi Sza­hiszen a jegyek már jóval badtéri Játékok igazgatósága előbb elkeltek, nemcsak a tizennegyediki premierre, hanem a további három előadásra is. Ez a körül­pedig virágk®árral es vi­rágcsokrokkal köszöntötte a londoni művészegyüttest. (A bemutató bírálatára lapunk­mény szám® vendég szá- ban visszatérünk.) mára izgalmassá tette a Ma ®te a szabadtéri já­szegedi víkendet — vajon tékokon ismét a W®t Side tud-e esetleg kéz alól je- storyt mutatják be.

Next

/
Thumbnails
Contents